Frittmann Kékfrankos 2009. Száraz, vörös OEM bor a Kunsági Borvidékről. Alk. 12,5 %, ára 1,0 eFt volt (1,4-ről leárazva). Préselt parafadugó (a jobb minőségű fajtából, ami nem töredezik). Meggyvörös szín, mely sötétebb, mint a másik két KF-é, ráadásul szép tükrös, lilás villanásokkal. Visszafogott illat szilvával, fahéjjal és szederrel. Ízében alapvetően gyümölcsök: friss ringló és cseresznye; de van benne egy érdekes, vaníliás jellegű ízkomponens is (ez végig, a középhosszú lecsengésében is érezhető). Közepesen testes. A Gere Tamás KF 2008-éhoz hasonlóan kevés, de jó minõségű tanninja van. A savak is teljesen rendben vannak. Jó vétel (IWAS-score 4/5).
Gere Tamás Villányi Kékfrankos 2008. Alk. 13%, ára 1,3 eFt. Twin-top parafadugó zárja. Egynemű meggyvörös szín (sötétebb, mint a Szeleshát K2 2007). Alacsony intenzitású illat meggyel, kakukkfűvel, tintával és szilvával. Közepes test, jó savak, ugyanazok a gyümölcsök ízben, amik már az illatban is jöttek. Kevés, finom tannin. Közepes lecsengés hordófűszerekkel, aszalt meggyel és étcsokoládéval. IWAS-score 3/5 (másnapi kóstoláskor 3/4-4/5 [kiment belőle a tinta, ill. kerekedett]).
Szeleshát K2 2007. Szekszárdi száraz kékfrankos 14%-os alkohollal (lehetne valamivel kevesebb), 1,5 g/l maradékcukorral és 5,7 g/l savval. 15 hónapon át érlelték 225 literes, másodtöltésű, közepes égetésű hordókban. 1,8 eFt-ba került (kartonáron). Nagyon sok elismerést zsebelt be a neten (most már a 2008-asról is vannak vélemények, azok is pozitívak, pl. V&F-nél). Jó minőségűparafadugó zárja. A pohárba kitöltve világos, egynemű meggypiros szín fogad. Viszonylag fürge mozgású. Közepesen intenzív illatában érett meggy, cseresznyepálinka, némi füstösség. Szájban alig közepesen testes, de nagyon ízletes, tobzódnak benne a piros bogyósok, jó savakkal megtámogava. Csersavakban nem bővelkedik. Középhosszú lecsengésében a meggyes-cseresznyés ízek mellett kis gomba és borsikafüves fűszeresség tesz hozzá a komplexitáshoz. Könnyen iható, harmonikus, gyümölcsös (piros bogyós) bor. IWAS-score 3/5-4/5.
Bock Villányi Cabernet Franc 2008. Alk. 14,5 % vol. (nincs vele gond), ára 3 eFt (akciós ár, az eredeti: 4 eFt). Natúr parafadugó. Mély gránátvörös szín minimális oxidációval (éppen mint a Lisiczánál). Közepesen intenzív illat: ibolya, feketecseresznye, rozmaring, kevés földiszeder és pörkölt mogyoró. Szájban is érett cseresznye vezet, de van mellette szederlekvár, áfonya és málna is. Közepesen testes. Kifogástalan savak és tanninok. Utóíze hosszú, eleinte kissé édes érzetű, jó gyümölcs (cseresznye, málna) és fűszer (rozmaring, szurokfű) egyensúllyal. Féltem egy picit, hogy mű lesz, de ez is (mint az előző kettő) természetes benyomást keltő bor (jelen állapotában; hogy milyen volt fiatalabb korában, azt nem tudom). Összességében hasonló a Lisicza CF 2008-hoz (ami nem csoda, hiszen ugyanaz a fajta, ugyanaz az évjárat a szomszédos borvidékről). A különbség elsősorban az árban van (1,7 eFt vs 3 eFt), de az IWAS-score a Bock CF-nál sem rossz, gond nélkül eléri a 3/5-öt (az akciós árát figyelembe véve).
" Amikor bort iszol, ne játszd meg az erőst, mert a bor már sokakat levert a lábáról. A vas keménységét a tűz próbálja meg, a könnyelműeknek a bor a nagy próbakő. Mint az élet vize, olyan a bor annak, aki mértékletes a bor ivásában. Mi az élet annak, aki bort nem ihat? Az ember örömére teremtetett a bor a világ kezdetétől. A bor vidámság és öröm a szívnek, ha kellő időben és megfontoltan isszák. Ha mértéktelenül, szenvedéllyel és mohón isszák, csak keserűség a bor a lélek számára." (Sirák fia könyve)
A borkóstoló:
A hivatalos borkóstoló időpontja: 9.00-12.00
Ideális létszám: maximum 30-35 fő.
Időtartama: 50-60 perc
A borkóstoló fajtái:
Szakembereknek tartott borkóstoló: A borkóstolós célja a szigorú szakmai bírálat. A borkóstolás szabályait nagyon szigorúan be kell tartani.
Szórakoztató jellegű borkóstoló: A borkóstoló célja az élményszerzés.
A szórakoztató jellegű borkóstoló fajtái:
Kommentált borkóstoló
Borvidék program
Tematikus borkóstoló
Termelői borkóstoló
Összekóstolás (Díszétkezéshez hasonló program. A résztvevők teljes ételsort fogyasztanak el, az ételekhez illő borokkal együtt.)
A borok kóstoltatásának sorrendje: fehérbor, rosé, majd vörösbor.
Mit, miért és hogyan csinál a sommelier?
A sommelier szó eredeti jelentése a római korból ered. A királyi birtokok között ingázó udvarok korában a Nagy Károly menete előtt haladó öszvérhajcsárt hívták így. Abben a korban nem volt ajánlatos vizet inni, így a sommelier feladata kiegészült azzal, hogy a király számára a bort előkóstolja.
Miután letelepedtek a fejedelmi és királyi udvarok, a sommelier-k fokozatosan élelmiszerbeszállítók, majd előkóstolók lettek. A pohárnok szakma fokozatosan vívta ki önálló helyét a gasztronómia világában, mely nagyrészt a XIX. század vendéglői kultúrájának köszönhető, ahol az étel és az ital örökre egységgé forrt össze, így már a sommelier-k sokkal szélesebb társadalmi rétegeket tudnak beavatni a kulináris élvezetekbe. A sommelier szakma tehát Európában alakult ki és terjedt el.
Az éttermek borokkal, pezsgőkkel, digestivekkel és szivarokkal foglalkozó szakemberei a sommelier-k. Hivatásuk régi, a háború előtt Magyarországon is dolgoztak ebben a munkakörben, majd pedig a magyar sommelier-képzés beindulása után, 1992-től számítható ennek a foglalkozásnak a reneszánsza.
Sokak számára a sommelier munkája misztikus, pedig igazából talán a bártender után ő az, aki a legtöbb időt tudja a vendégnél tölteni, a legtöbbet tud a vendégekkel beszélgetni, a legtöbb információt tudja adni. Szerepe egy kicsit így küldetésszerű is, hiszen a borászok és a borok nagyköveteként tud felvilágosítást adni a borvidékekről, a szőlőfajtákról, a borkészítés technológiájáról, a borászról és az adott ételhez leginkább harmonizáló borról.
A sommelier feladata nem pusztán a bor felszolgálása, a harmónia megteremtése a menüsorban. Az igazi sommelier számára elengedhetetlen a sokoldalúan képzettség. Az etikett pontos ismerete mellett a pszichológia, a gasztronómia és a borászat ismeretére is szükség van ahhoz, hogy a vendég igényeihez alkalmazkodva beszéljen az italokról, és olyan italt ajánljon, mely a legjobban illik az ételsorhoz. Ehhez szükség van az italok, a szőlőfajták, a szőlészeti eljárások, az évjáratok, a borvidékek, a termelők és az általuk művelt dűlők lehető legprecízebb ismeretére, és azok állandó figyelemmel kísérésére.
A sommelier egyben a pince ura is, neki kell beszereznie, tárolnia és megfelelő hőmérsékleten tartani az italokat.
Versenyek: A pohárnokok szakmájuk népszerűsítése és saját fejlődésük érdekében rendszeresen összemérik tudásukat. A Nemzetközi Sommelier Szövetség és a tagországok is rendszeresen szerveznek bajnokságokat, versenyeket.
Borvidékek híres tájjellegű borai és pincészetek: Magyarországon 22 borvidék található.
20, Tokaj-Hegyaljai Borvidék: Tokaji Aszúeszencia - Bene Pincészet
21, Tolnai Borvidék
22, Villányi Borvidék: Villányi Portugieser - Vylyan Szőlőbirtok és Pincészet
A Tokaji Aszú története:
Az aszúkészítés az aszúbogyók feltárásával kezdődik, amelyhez az aszúszemeket külön gyűjtik hagyományosan csappal ellátott, álfenekes kádakba. Tehát a teljesen érett aszúbogyókat egyenként szedik le, és nem az összes alapmusthoz keverik, hanem csak annak egy részéhez. Ezt követően 12-48 óráig ázni hagyják az aszútésztát – amely idő alatt az immár erjedő must felveszi az aszúszemek cukor és aromaanyagainak nagy részét – majd préseléssel, szűréssel elválasztják egymástól az aszútésztát és a mustot. Ezzel a módszerrel készítik a gazdag, magas cukor- és aromatartalmú bort, a tokaji aszút.
Hagyományosan az összekevert aszúszem és a must aránya alapján kategorizálták a tokaji aszút. Aszerint, hogy egy gönci hordónyi (136 liter) mustot hány puttonnyi aszúszemmel elegyítették, nevezhették a bort 2-3-4-5 vagy 6 puttonyosnak. Mára inkább csak a „puttony” neve maradt meg, és a tokaji aszú puttonyszámát analitikai paraméterei alapján határozzák meg. Azokat az aszúkat, amelyek a hatputtonyosnál nagyobb cukor- és szárazanyag-tartalommal rendelkeznek, aszúesszenciának nevezik.
A borok hagyományos, mély, hideg pincékben érnek, gönci (136 liter) és szerednyei (200-500 liter) hordókban. Három év a törvény által megkövetelt érlelési idő, amelyből legalább 2 év a fahordós érlelés.
Mi a különbség a Tokaji aszúeszencia és a Tokaji eszencia között?
Tokaji aszúeszencia: a tokaj-hegyaljai borvidék zárt területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett szőlőbogyóknak feldolgozott anyagára öntött meghatározott termőhelyről származó musttal vagy azonos évjáratú borral áztatott szeszes erjedés útján készült, jellegzetes aszú- és érlelési illattal, valamint zamattal rendelkező aszúbor, mely literenként legalább 180 gramm természetes cukrot tartalmat, és amelyet a forgalomba hozatal előtt legalább öt évig, ebből legalább három évig fahordóban érlelnek.
Tokaji eszencia (nektár): a tokaj-hegyaljai borvidék zárt területén termett, a Botrytis cinerea hatására nemesen rothadt, tőkén aszúsodott és szüretkor külön szedett szőlőbogyókból préselés nélkül kiszivárgó, mustból minimális erjedés útján keletkező tokaji borkülönlegesség, mely literenként legalább 450 gramm összes természetes cukrot és 50 gramm cukormentes vonadékanyagot tartalmaz, ezen kívül az aszúra jellemző különleges illattal és zamattal rendelkezik.
Szüretelés menete: A megtermelt aszúszőlőt, miután hetekig gyűjtik (az érett aszúbogyókat egyenként szedik le!!), a szüret végéig kádakban tárolják, aminek az alján lyuk található. Itt a növekvő súly által a szemekből kipréselődő, nagyon magas cukortartalmú nedv az eszencia ki tud csepegni, elkerülvén a beerjedést.
Jégbor
Jégbor készítésének feltételei:
A szüret időpontjában az alacsony hőmérséklet miatt a bogyókban lévő víz fagyott állapotban kell hogy legyen. Ennek általában feltétele az előző három nap fagypont alatti átlaghőmérséklete és a szüret idejében a -6 fok alatti hideg. A leszedett és fagyott termést kíméletesen préselve a jégkristályok nem olvadnak meg, és a bogyókból egy magyon sűrű must csorog ki. Ebből a kevés mustból erjesztik a jégbort.
A "Vendégségben kóstoltam" sorozat részeként: Dudás Gyöngyösi Zweigelt 2006 (félédes minőségi vörösbor). Alkohol 12%, ára nem ismert, ezért inkább az MA-skálán pontozom. Préselt parafadugó. A fajtához képest sötét (de még éppen átlátszó) meggyvörös szín, nagyon csekély barnás árnyalattal. Alacsony-közepes intenzitású illatában egyfajta dohosság vezet (ez erős és kitartó pörgetéssel valamelyest mérséklõdik), ill. szilvás-meggyes aromák jönnek még. Ízében szilvalekvár, aszalt cseresznye, gomba. A nagy volumenben árult félédes borokhoz képest testes (így az édesség nem annyira zavaró, de azért nagyon "ott van"), a savaival nincs gond. Dohosság- és édesség-toleranciától függően 2 vagy 3 pont. [Sok "házi" (kereskedelmi forgalomba nem kerülő) bornál figyeltem ezt meg (fehéreknél és vörösöknél egyaránt), hogy a régi, cserére vagy felújításra szoruló hordó rányomja bélyegét a borra – akik általában ilyen borokat isznak, valószínűleg ezt tartják normálisnak... A kereskedelmi forgalomba kerülők közül pedig az olcsóbb Egri Bikavéreknél érezhető leggyakrabban dohosság.]
most találta három üveg "Bock Villanyi Kekoporto Blauerportugieser Ungarn 1994" - vajon iható állapotúak-e? gondolom nem olyan olcsóborok ezek, ezért valszeg csak egyet nyitok fel.
Heimann Cabernet Franc 2007. A szekszárdi Batti keresztnél található fiatal CF-ültetvénybõl származó bor. A hátcímke szerint "Markáns, érett tanninok jellemzik, melyet a hosszabb kishordós érlelés finom aromái egészítenek ki." A forgalmazó honlapja úgy tájékoztat, hogy tartályban erjesztették, majd vegyes hordókban érlelték. Alk. 14,5 %, ára 2,2 eFt volt. Natúr parafadugó. Egynemű meggyvörös szín. Közepesen intenzív illatában földiszeder, szilva, levendula, plusz egy kevés szesz. Kóstolva közepesen testes; cseresznye, szeder, áfonyalekvár, málna, kakukkfű. Élénk, jó minõségű savak. Tanninjai jól érezhetõek, de egyáltalán nem durvák. Középhosszú lecsengése egyszerre gyümölcsös és fűszeres, minimálisan kilógó alkohollal. IWAS-score 3/5 (reális ár). [Az MA 2010. októberi best buy listáján szerepel, "erõs" 6 pont-ot kapott.]
.. 0,75 l Albiger Petersberg Rheinhessen Auslese 1976 ****
abban a helyzetben vagyok, hogy 5 € alatt (hagyatékból) meg tudok venni kb. 100 üveggel. Ha azt nézem hogy az olcsó Aldi borok is kerülnek 3-4 € körül, akkor inkább megtartom és megiszom magam... :-) egyszer él az ember...
egy ismerös átvett haláleset után vagy 600 palackot, de állitólag már kb. 100 üveg vöröset kiöntött a csapba, mert"zavaros". :-(
Félreértettél. Nem kell neked kidugózni a borokat, hogy leszűrd. A vásárló tudja, hogy az üledékképződés természetes, majd ő fogja dekantálni, ha meg akarja inni. Igazad van: ha nem érintetlen állapotban vannak a palackok, akkor senkinek nem lesz akkora bizalma, hogy megvegye őket. Egyébként ezek a borok általában nem nyújtanak pozitív élményt a fogyasztóiknak (hacsak nem korrekt módon tárolták őket, ill. eleve érlelésre alkalmas borok voltak), inkább csak befektetési célból veszik őket. Ittam én is 30 év körüli bort, ami a fogyaszthatóság határán volt, meg olyan 10 évest is, ami meg már ihatatlan volt. Szerencsésnek tarthatod magad, ha jó áron meg tudsz válni tőlük.
