Üdv a Tisztelt egybegyülteknek!
Rég óta keresgetem az én kis egyszerű négy betüs családnevem eredetét, jelentését.
A családnév teljesen váratlan módon: Tuza. Ha bárki tud valami infót kérem ossza meg velem.
Szalacsi - nem túl meglepő módon az ojjektumos lakhelyétől nem is túl messze van egy Szalacs nevű falu:
http://www.radixindex.com/cgi-bin/hn1913.cgi?place=Szalacs
Nem kell azt hinni, hogy elment az eszem, de a Szalacsi név honnan származik?
És most nem is a hirhedt "ojjektumos" Szalacsira gondolok, hanem volt egy ügyfelem (konzulátus) aki magyar származású volt és elég nagy derűt hozott mert Szalachy volt a neve és én bennem a Szalacsi kiejtés jött elő egyből.
OFF
Hopp, a linkek csatolása lemaradt.
Ugyanaz, mint az előző csak, egyszer [Megnéz]-em.
Radix <a href="http://www.origo.hu/utonevtar/index.html?id=2015" target="_blank">Luca</a> (link szövege dőltve)
<a href="http://www.origo.hu/utonevtar/index.html?id=2015" target="_blank">Luca</a> (link szövege formázás nélkül)
ON
OFF
Kíváncsi vagyok, hogy az első linket miért nem rakta be helyesen, mikor a második sikerült neki, én meg ugyanúgy adtam meg mindkettőt. (Lehet, hoyg azért, mert egyszer megnyomtam a [Megnéz] gombot?) Ellenpróbaképpen most beteszem a két linket fordítva.
Radix [i]Luca[/i] (link szövege dőltve)
Luca (link szövege formázás nélkül)
ON
Boda: Azonos eredetű a Bod, a Buda, a Bodó stb. családnevekkel, és valószínűleg a Buda városnévvel is. Ezek alapja a Bud ~ Bod régi magyar személynév, a szóvégi -a, -ó magyar kicsinyítő képző. A Bud ~ Bod személynév etimológiájára két változatot találtam:
- a szláv Budimir, Budislav stb. személynevek rövidülése (a Budi- tag jelentése kb. 'éber' < budit' 'ébreszt'),
- egy török személynév rövidülése, vö. oszmánli-török budak '(oldal)ág'.
Lucza: Azonos a ma is anyakönyvezhető <a href="http://www.origo.hu/utonevtar/index.html?id=2015" target="_blank">Luca</a> női névvel, amely a latin Lucia 'fényes, ragyogó; hajnalban született(?)' név magyarosodása (< l. lux 'fény'). Családnévi használata anyanévi eredetű, vi. a család egy Luca nevű női családtagról/ősről lett elnevezve.
Fencz: Variánsai a Radixról: Fencz, Fenczel, Fenczer, Fenczik, ill. Fencs, Fencsak, Fencsan, Fencser, Fencsik. Úgy vélem a német Fendrich személynév német becézőjéről van szó (a Fencs szláv becéző, az -el, -er tagok német kicsinyítő képzők, az -ak, -an, -ik elemek szláv kicsinyítő, ill. nagyító képzők.)
A Fendrich névre nem találtam etimológiát, de kételemű germán névnek tűnik: a rich tag jelentése biztosan 'uralkodó, erő', a fend pedig talán egy 'mocsár', 'védelem', 'ellenség' jelentésű tőre mehet vissza (de ez utóbbi csak tipp).
> Az ejtést véletlenül elírtam, az újságban "torcselle" áll. Elnézésed.
Nincs miért elnézést kérned, a /dorcselle/ alakú adatodat magamban "javítottam" is /torcelle/-re. A szó eleji /t/ ~ /d/ kérdés ui. nem releváns az etimológia szempontjából, sokkal inkább az a lényeges, hogy /cs, dzs/ vagy /k, g/ van-e a szó közepén.
> Nem tudom, hogy az olaszban hogy ejtik a ge betűkapcsolatot Milánói tájszólásban.
Bár milyen lombard tájszólást is beszélnek arra, írni a közolasz helyesírás elvei alapján írnak, így a ge ejtése mindenképpen /dzse/. A /ge/ hangkapcsolat várt lejegyzése ghe (esetleg gue).
Ami az észak-olasz specialitás lehet, hogy zöngés szóközepi mássalhangzót találunk ott, ahol a délebbi toszkánai nyelvjáráson alalpuló irodalmi nyelvben zöngétlen van. Így meglehet a milánói /tordzselle/ névnek délebbre /torcselle/ felel meg. (Illetve, ha fordítva indulunk el: egy eredetileg /torkel/ alakú név modern lombard alakja lehet /torgel/.)
> Ami biztosan kiderült, hogy a dédapa milánói, olasz és a nevének írásképe Torgelle.
Ez esetben /tordzselle/ ejtés várható, mely az olasz szabványnyelv önkéntelen beszüremkedése miatt az emlékekben jelentkezhet /torcselle/ formában is. Annál is inkább, mert van Torchelle /torcselle/ helynév Velence környékén: talán ez kavar be. Ez a helynév összefügg a francia Torcelle /torszel/ folyónévvel, jelentése: 'kanyargós', vö. olasz torcere '(el-/meg)görbít, elcsavar' + -elle kicsinyítőképző.
Ez az etimológia lehetne Torgelle Sándor családnevének alapja, de engem továbbra is zavar, hogy 3 generáció alatt hogyan torzíthatta el egy család a saját nevét úgy, hogy a [dzs, cs] hang [g, k]-vá változzék. Ezt nem tartom életszerűnek, és nem is találtam analóg eseteket.
Tehát ha a [dzs, cs]-s alak az elsődleges, akkor a fenti olasz etimológia lehet az igaz, ha a [g, k]-s, akkor a korábban a 1184-esben említettem germán (longobárd-lombard közvetítéssel).
Apropó, hogyan pontosdan írja a nevét az illető? A Google ugyanis csak 48 Torgelle találatot hoz magyar oldalakon szemben a 13700 Torghelle előfordulással...
OFF
Telepítettem végülis az 1-7-est. Herr Rothot leszámítva az a bajom, hogy én is fejlesztek, webre is. Ha most a legfrissebb cucc van nálam, akkor én is az egyszeri programozó hibájába esek, miszerint a túl aptudét környezet miatt nem fog rendesen működni az eredmény a világot kevésbé követő egyszeri felhasználónál.
ON
Schnörch: Megnéztem a Duden etimológiai szótárát. Ennek alapján a német Schnörkel 'cikornya' szóval való összefüggés kizárható, hiszen ez utóbbi egy XVII. sz.-i szókeveredés a hasonlóan 'kacskaringó, cikornya' jelentésű Schnögel és Zirkel szavakból. Ez tehát egyrészt túl késői fejlemény, másrészt nem volt -el képző nélküli alakja.
A Schnorchelhez viszont a fenti szótár adott umlautos ö-s változatot (igaz ugyan, hogy alnémet Schnörgel formában). A szó eredeti jelentése 'orr, pofa, száj' és a schnarchen 'hortyog, szortyog' ige származéka.
A fentiek alapján a Schnörch egy felnémet névre megy vissza, melynek jelentése 'nagy orrú, nagy szájú, vaskos ajkú', illetve 'szortyogó, szörcsögő'.
Schnörch: Megnéztem a Duden etimológiai szótárát. Ennek alapján a német Schnörkel 'cikornya' szóval való összefüggés kizárható, hiszen ez utóbbi egy XVII. sz.-i szókeveredés a hasonlóan 'kacskaringó, cikornya' jelentésű Schnögel és Zirkel szavakból. Ez tehát egyrészt túl késői fejlemény, másrészt nem volt -el képző nélküli alakja.
A Schnorchelhez viszont a fenti szótár adott umlautos ö-s változatot (igaz ugyan, hogy alnémet Schnörgel formában). A szó eredeti jelentése 'orr, pofa, száj' és a schnarchen 'hortyog, szortyog' ige származéka.
A fentiek alapján a Schnörch egy felnémet névre megy vissza, melynek jelentése 'nagy orrú, nagy szájú, vaskos ajkú', illetve 'szortyogó, szörcsögő'.
Schnörch: Német név, a szerintem ide vonható német közszavak:
- Schnorchel 'orr, búvárpipa'
- Schnörkel 'cikornya'
Mindkét szó végén az -el kicsinyítő képző, és a Schnorchel kicsinyítetlen *Schnorch alapjának is lehet umlautos Schnörch változata, ugyanakkor a Schnörkel < *Schnörk szónak is lehet bajor-svájci német "Lautverschiebung"-os Schnörch nyelvjárási variánsa.
Szóval eredetileg vagy 'nagyorrú' vagy 'cikornyás' német ember kaphatta személynévként, majd ebből lett családnév.
>Smilnyák - cseh szótáram nem éppen hétköznapi eredményt ad hasonló szótőre: "kéjenc, parázna (férfi)"... :)
Ha ragaszkodunk a magyros átíráshoz, akkor a 'kéjenc, parázna' az /szmil/-lel kezdődik, nem /smil/-lel. Az /sz/ > /s/ váltás pedig nem indokolt, hiszen az /sz/ itt szláv igekötő, s mint ilyen, nem változékony. (Cseh-szlovák smilnit' 'paráználkodik, bujálkodik' < s- igekötő + milý 'kedves, szerető' + -nit' igeképző). Így ez az etimológia a Smilka /szmilka/, Smilek /szmilek/, Smilnický /szmilnyickí/ neveket illetheti (akkor sem éppen a mai 'kéjenc' értelemben, hanem talán inkább 'kedves, szerető [lélek]'-ként)
Sokkal valószínűbb egy korábbi Šmil névből való leszármazás lehetősége, melyhez kapcsolódott a szláv -n/ň kicsinyítő, majd az -ák nagyító képző.
A Šmil eredetén én a németben keresném, ilyen lehetséges etimonokat találtam:
- a n. Scmiele 'sédbúza' főnév
- az archaikus n. schmillig 'penészes' mellélnév főnéci előzménye.
Ezen túlmenően olyan érzésem van, hogy a Shmil(e) egyben héber-jiddish személynév is. De lehet, hogy nincs ilyen név, csak a Shmuel 'Sámuel', Shimmel 'Simon' nevek kavarnak nekem be. Egy héber-jiddis kötben járatos talán el tud igazítani minket.
Summa summárum: a Smilnyák cseh-szlovák családnév, amelynek etimológiája egy korábbi német (héber-jiddis?) alapra mehet vissza.
Gura: A Pivovar által adott etimológiával egyetértek. Esetleg lehet gondolni még a délszláv gora 'hegy, erdő' szó román személynévi használatára is.
OFF
Herr Roth ide, Herr Roth oda, ez alatt a 0.4 alatt a Mozilla nagyon sokat fejlődött: stabilabb, gyorsabb, többet tud, s tán is kisebb is. A Mozilla magyar oldaláról könnyedén lehet frissíteni (nekem úgy működött jobban, ha a Calendart nem telepítettem, és ha nem dől össze, szerintem kényelmesebb nem engedni neki a third party plug-inek irtását).
ON
(1) Azt hiszem, nem vagyok túl merész, amikor azt feltételezem, hogy neked is van identitástudatod, megkockáztatom: magyar. Ez esetben pedig nem tudom, miért az az alapfeltételezés, hogy itt engem a szlovák identitástudat "motivál" és téged nem "motivál" a magyar. Ha te feltételezed, hogy én nem látom tárgyilagosan a dolgot az identitástudatom miatt, akkor én is feltételezhetem, hogy te sem objektív a sajátod okán. De van egy másik megoldás: mindkettőnk ki tudja rekeszteni a saját identitástudatát a szó vizsgálatakor. Ekkor viszont nincs motiváció.
(2) Nekem két identitástudatom van: a szlovák mellett megvan a magyar is. Emiatt én tudom elemezni azt, hogy melyik mire motiválna engem, hacsak egy lenne. Így, ha az (1) pontot nem is vennénk figyelembe, egy fokkal objektívabb analízist vagyok képes végrehajtani, mint az, akinek csak magyar identitása van (de szlovák nincs).
(3) Túl (1)-n és (2)-n nem értem, milyen motivációra gondolsz, hiszen írtam: " ha valakiket lehet még tótnak nevezni, azok az alföldi szlovákok" (1188), "A tót nevet néprajzi értelemben most is konnotációmentesen lehet alkalmazni az alföldi szlovák nyelvjárásokra. Így ma tót az, aki így beszél, pl. én" (1182).
Ez azt jelenti, hogy magamra megengedhetőnek tartom a tót megnevezést a lekezelő felhangja dacára. Így nem is tudom, min kellene továbbtennem magam. Vagy hogy jön ki az, hogy a másodlagos motivációmtól el tudok vonatkoztatni, ha engem -- vagy más alföldi szlovákot -- tótoznak le, de nem tudom magam továbbtenni rajta, ha a távoli szlovákiai szlovákokat. Ilyen identitástudat nincs, ami önmagunkra nem vonatkozik...
OFF
Nincs (kb. 4 mm van összesen). Nálam Mozilla 1.7 (magyar) fut. Ebben csináltak számos olyan fejlesztést, amely az MSIE szabványon túli tulajdonságait (hú de szépen fogalmaztam) honosítja, így nagyobb kompatibilitást nyújt; illetve fokozták a CSS2-támogatást.
ON
OFF
Most én is Mozillát használtam. Nálad is van egy jó nagy ffehér folt a hozzászólás-szerkesztőben a bal oldali menüsor és a szövegbeviteli terület között?
ON
>A Jakabó esetén számodra elképzelhetetlen, hogy az -ó magyar kicsinyítő képző lenne?
Körülnéztem, de nem találtam a forrásokban (pl. Kniezsánál) olyan családnevet, amikor a magyar -ó/ő kicsinyítő képző teljes tőhöz járult volna. Én úgy vélem, hogy ez a típus nem lehet magyar, mivel az -ó/ő korábban kiavult, minthogy a Jánoska típusú teljes tőből képzett becézők produktívak lettek volna a nyelvben.
OFF
Szerintem várni néhány napot. Mozilla alatt a Kedvencek már sokat javult, a hozzászólásszerkesztő még nem tökéletes (csak Kód nézet van), de használható. Remélem, az átállás végén kimondhatjuk, hogy megérte áttérni az új fórumra, egyelőre ebben sajnos még egyáltalán nem vagyok biztos.
ON
Az ejtést véletlenül elírtam, az újságban "torcselle" áll. Elnézésed. Nem tudom, hogy az olaszban hogy ejtik a ge betűkapcsolatot Milánói tájszólásban. Ez az ejtéstudás lehet egy 3 generáció alatt eltorzult családi hagyomány, ami már nem feltétlen tükrözi az eredetit. Másrészt a magyarban "értelmezhették" újra a leírt szöveget és betűhíven ejtik.
Ami biztosan kiderült, hogy a dédapa milánói, olasz és a nevének írásképe Torgelle. Innen akár teljesen igazad is lehet a germán kapcsolattal.
