Anno építész ismerősöktől hallottam ilyet, hogy az a jó, ha a házat amit építünk szépen lassan, kb 2 év alatt építjük fel teljesen kulcsrakészre. Első évben az alap-falak-tető, második évben pedig a szigetelés és a belső munkálatok. Akkor ezek szerint nem fontos 2 évig húzni, mehet ez gyorsabban is :)
És Porotherm 30NF téglához melyik az ajánlott, hogyha gáz fűtés lesz a lakásban? Most egy vályogházban lakunk, amin 5 cm szigetelés van, és ez így bőven elég nekünk, mindig jó idő van bent.
Amikor MÉG nincs térkép és valami alapján meg kell rajzolni az ELSŐ térképet.
Vagy van ugyan térkép, de olyan hibával terhelt, hogy a HELYES változat nem alakítható ki az előzmény adatokból, hanem csak egy újabb "eredeti" adat felvételezéssel.
A térkép változást okozó vázrjazokat+számításokat egyébként évtizedekre/évszázadokra visszamenőleg vezetik és őrzik az iratárban (ha nem tűnt el valamiért az idők során).
----
Az egyik telkem határa pl. az 1920-as évek végén elkövetett és az egykori ügymnet során nem észre vett földmérői hiba miatt volt rossz helyen ~3 méterrel. (vagy netán korrupció történt anno ... amire van esély, mert eddig 86 éven át volt 3 méter utcai előkert a ház előtt, viszont immár csak 10 cm maradt meg belőle)
Azóta senki nem tűzette ki újra ezt a telket.
Úgy adták-vették, örökölték és építettek rá 2X is a 86 éven alatt, hogy mindenki elismerte telekhatárnak a meglévő kerítést. Sőt az 1990-es évekbeni légifotóról való kötelező újra ellenőrzéskor sem bukott ki, mert éppen oda esett egy sövénysor ahol a térképi határ is volt, így azt tekintették a "természetbeni" határnak a légifotón.
Így aztán csak most 86 év után bukott ki a hiba, amikor a tervezett építkezésem miatt leakartam adni a telek egy részét közút szélesítés céljára és így muszáj volt kitűzetnem az új utcai telekhatárt.
Végül eredőben 63 m2 eltérés jött össze a valóság és az eddigi térkép között, amit röpke 11 hónap alatt sikerült is hivatalból korrigálnia a földhivatalnak.
Addig persze jól elakadt az én építkezési ügyem természetesen...
És így most éppen milliókat bukok az 5%-os építkezési ÁFA körből való kieséssel és drágulással, ha építek mégis :-(
Miközben nem tudok senkitől kártéírtést követelni, így jártam és kész.
Mindez azért, mert a vételkor én sem kértem egy kurva telekhatár kitűzést 30 eFt-ért (akkoriban), hisz ez nem szokás és persze általában nem is ésszerű.
Hanem én is hittem a múltnak a látszatnak a kialakult használatnak.
Pedig utólag már látom a jelét, hogy miért kellett volna kérnem.
(egy Z jellegű enyhe törés volt a kilakult utcában, ami immár egyenes lett a korrekció után, ahogy 86 éve is kellet volna lennie)
Nem terjedt el annyira. Azért van belőle, nem is kevés. A BH tálca is tudja amit egy födémnek tudnia kell. Csak a BH tálcába feltöltés is kerül, ez a gerenda által viselhető terhet csökkent(het)i. Kerülhet bele szemét (sitt) vagy víz is, a salak lehet rosszul szellőztetett, stb. Fémkereső ilyen helyen nem mutat ki semmit, illetve mindent. Az összes gerendában van vas, azokat ki fogja mutatni. Mind.
De ha a régi tulaj erre az egy paraméterre emékezett, akkor nem kizárt. Mondjuk ennek az ellenőrzése még akár megbontás nélkül is lehetséges, mert fémkeresővel a gerendák között is jeleznie kéne műszernek. Elvileg ezek vasalt tálcák, ha jól olvastam.
De maga a tálca lehet, hogy kisebb terhelést bír el maga felett, mint egy "B"-s béléstest pl.?
Az F, Ff, G, Gm gerendáknak volt egy nagy előnyük az "E" gerendákhoz képest, kivitelezésre nem voltak annyira kényesek.
Ismerve a ház többi részét ez valóban igen nagy előny lenne ezen esetben. Nem árt, hogyha nem gányolásra kényes/igényes termék van benne.
De a térképeknek, és koordinátáknak van egy adott "pontosságuk" a rögzítés időpontjában.
Hogy ne legyenek "szétszivatva" a térképészek, ezt a "pontosságot" ésszerű határokon belül rendeli a törvény.
Ha viszont telekvita van, akkor az nem véletlen, és általában az elérhető rögzített pontosság nem elég, ehhez kell a szakértő, a helyszíni felmérés.
A térképészet egy külön mérnöki tevékenység (szakma), a Föld felszíne (is) folyamatosan változik: a talpad alatt a techtonikus lemez vándorol, a szél és a csapadék a felszínt folyamatosan formálja (akár apránként, akár drasztikusan, az ember által természeti katasztrófaként megélve), a világűrből pedig naponta érkezik több tonnányi "por"....az ember pedig a másik nagy folyamatos formáló....
Ezen túl pedig szeretjük egy általunk jól kezelhető méretű darabka síkra ábrázolni mindezt....
Van első, másod és harmadrendű országos hálózat. Ezek a pontok a felszínen IS meg vannak jelölve. Meg alatta is sokméteres mélységEKben. Van egymás fölött vagy hat-nyolc jel. Ha fölső megsemmisül akkor mennek lejjebb. Vagy méglejjebb.
Itt kezdem kissé elveszteni a fonalat, de ha jól értem, a telekhatár nem is úgy van nyilvántartva, hogy É47°25'32,498763" K19°12'11,94496" hanem egy referenciaponthoz rögzített koordinátarendszerben? Ha a referenciapont földrajzi koordinátáit megmérik pontosabban, akkor a telekhatárok adatai is megváltoznak? Vagy maguk a telekhatárok változnak meg?
De amikor egy referenciapontnak kiderül a valóságos (pontosabb) koordinátája, akkor miért nem korrigálják a térképet?
A referencia tereptárgy/műtárgy pedig a helyszínen is, illetve a térképen is.
A referenciapont (tereptárgy/műtárgy) koordinátái eltér(het)nek a térképen és a valóságban (helyszínen), a korábbabn említett megengedett mértékben. Azonban ez akár az említett méteres eltérés is lehet, ami a nyilvántartási alaptérkép készítésekor nem, azonban telekhatár rendezéskor már probléma lehet.
Telekhatár rendezéskor a referenciák valóságos koordinátái a mérvadóak.
A térképek tűrésezettségéből fakadóan azonban még ekkor is lehetnek kisebb eltérések az addigi valóságos állapothoz képest.
Ez általában 10cm alatti hiba, amit a felek általában elfogadnak, ennél pontosabb földmérés már kuruzslás.
Ma is ezekhez a referenciapontokhoz viszonyítanak?
A gps a mostani készülékbe van beépítve, mint az autónál, vagy pedig a referenciapontokat kalibrálták csak át település szinten gps-szel, és ahhoz képest már hagyományosan mérik az ingatlanokat?
Vannak a térképészetben korábban is használt referenciapontok (műtárgyak, természeti képződmények,) melyek használhatóak, illetve felvehetőek helyben is újabb, egyértelműen definiálható referenciapontok.
Korábban hallottam, hogy a házakhoz igazították, most felhívtam a főépítész irodát, általánosságban azt mondták, hogy "az volt a faluban a szokás, hogy a határokat ráigazították a meglévő épülethatárokra".
Mindenesetre most az aktuális digitalizált térképen oldalhatárosnak van rajzolva a ház.
talán annyit hozzáfűznék, hogy ahogy azt korábban írtam, a térkép CSAK abban az esetben fog MÓDOSULni, ha a korrekció a vonatkozó, törvényben előírt megengedett eltérést meghaladja.
10cm biztosan nem haladja meg, tehát ilyen esetben nem kerül sor az alaptérkép módosításra.
De természetesen ezt a megállapodást/állapotot is rögzíthet egyéb -írásos, térképvázlatos, stb. - szerződés (gondolván a későbbiekre).
Telekhatár vita vagy változtoztatási igény esetén... a lépések.
1.
A határvonalról DÖNTÉS hozás a felek részéről
- közös megegyezéssel (ingyenes és gyors)
vagy
- bírói ítélettel (drága tud lenni és hosszadalmas)
2.
A döntés szerződésbe foglalása a szükséges telekhatár korrekcióval együtt (ügyvédi díj)
Ha szükséges akkor persez az anyagi elszámolással együtt.
3.
A szerződés alapján a földmérő "változási vázrajz"-ot készít, amit záradékoltat a földhivatalban (földmérői díj, illeték).
4.
Elindul a szerződés+vázrjaz alapján a "telek alakítási" eljárás.
5.
Egyszercsak véget ér ... bejgyzik a változást (illetékek)
Öröm és boldogság >> a határ kérdés rendeződött és a nyilvántartás (térkép) is a valóságot tükrözi.
Megjegyzés: a telekalakítási igény ütközhet jogszabályi korlátb (pl. mimimum telekméret), akkor nem fog menni a dolog.
Ez esetben a felek SZERZŐDÉST köthetnek a "tényleges használat módjáról" akár a jogutódaikra is érvényes módon is.
Ami a gyakorlati problémát megoldja, de a valóságos használat és térképi állapot elfog térni.
A telekhatáros házfalak hőszigetelése gyakran ÍGY oldódik meg.
pl. nálam is 10 cm hőszigetelés lóg át a szomszédba, amihez a szomszéd a belegyezését adta.
De, ha nem adta volna, akkor nem tudtam volna kényszerítni és nem hőszigeteltem volna azon a falon.
-------------
Esetedben, tehát az ésszerű menetrend.
- megtudni, hogy hol van a térképi határvonal (kitűzés hivatalosan vagy éppen fusiban) ezt te fizeted értelemszerűen
- a tudás alapján eldöntöd, hogy szükséges-e/akarsz-e a valahol változtatni a MOSTANI TÉNYLEGES telekhasználaton azért, hogy a te elvárásaid teljesüljenek
- ha változtatási igényed lakul ki, akkor ellenörzöd, hogy az igényed a jogszabályok alapján IS megfelelő/megvalósítható-e (földhivatal, építéshatóság, ügyvéd)
- a változtatási igényedről TÁRGYALNI kezdesz az érintett szomszéddal/szomszédokkal (minden érinetett tulajdonos egyetértése/aláírása kell) - a döntés megszületik az igényelt vagy éppen más módon >> ellenörzöd, hogy a döntés a jogszabályok alapján IS megfelelő/megvalósítható-e (földhivatal, építéshatóság, ügyvéd)
- ha megvalóstható >> ügyvéd_szerződés, földmérő_megbízás és induljat a telkahatár rendezési ügymenet >> a térkép IS módosul
- ha NEM megavlósítható >> ügyvéd_szerződés >> megvalósítjátok, de a térkép nem módosul
Ennyi az egész :-)
Kultúr emberek között és ha nem ésszerűtlen az igény.
Nem kúltúr emberek között és/vagy ésszerűtlen igény esetén a döntéshez szükséges szokott lenni egy per is.
Természetesen a költségeket az viseli aki variál!
Kivétel a perköltség ... amit a pervesztes áll (illetve az ítélet szerint lehet közös is adott esetben).
Ha kihívtál egy földmérőt, aki a digitalizált koordináták szerint akár milliméteres pontossággal (persze ez túlzás) leverte neked a színes karóit, akkor is csak abban az esetben lesznek azok a karók "jó helyen", ha a szomszéd azt a későbbiekben nem vitatja....
Ha vitatja, akkor jöhet a régi referenciapontokhoz való méregetés, akár kettőtök közt megegyezéssel, vagy igazságügyi szakértővel....
A határok régen a térképekre a kialakult konszenzust, azaz a fennálló egyezményes állapotot tükrözték.
Az első használható ilyen felmérések/térképek az 1800-as évek közepéből/végéből ismertek. (pl. Megyei Kataszteri térképek).
Ezek tükrözik az akkori fennálló birtokviszonyokat, amelyek sok esetben (vidéki kisebb települések zöménél) mai napig nem változtak....
Nyilván ezek a legkorábbi "már használható" térképek, azóta eltelt időben ha változás történt, az természetesen felkerült az újabb -hivatalos- térképekre is.
De ezek is mindig konszenzuson alapultak, ezeket tulajdonképpen a kialakult használt szerint a helyi tulajdonosok határozták meg.
A földmérők folyamatosan készítettek/készítik/ápolják/aktualzálják az un. földmérési alaptérképeket, mely az ingatlannyilvántartások alapja.
A "digitalizálás" más tészta.
A térképeket kötelező módon "digitalizálták", GPS koordinátákkal látták el, ez a rendszer lényegében 2007-től.
Azonban minden, így a tréképészet is számol a hibákkal. (Már csak a vetítésből fakadóan is, de vonalvastagságot is lehetne említeni stb.)
A törvény előírja az elfogadható megengedett eltérést (hibát), a határvonal helyzetére, illetve földrészlet szélességére vonatkozóan, mely a digitalizált eredeti térkép elkészítésének dátumától és méretarányától is függ. De lehet akár +/- 2,4m is!!!
Ez azt jelenti gyakorlatban, hogy a digitalizált koordináta, amit most egy földmérő kitűz a műszerével a helyszinen, az akár 1m-el is arrébb lehet a konszenzuson alapuló régi, valódi(!) birtokhatártól.
Ha a határ szemmel láthatóan arrébb került az eddig fenálló állapottól, (régi határjelölő tereptárgy(ak):kerítés, ház oldala, stb) akkor vélhetően a szomszéd sérelmezve lesz.
Mivel a digitalizált koordináták viszont a törvényileg megszabott tűréshatáron belül esnek, ezért azok módosítására (tehát a digitalizált térkép módosítására) nincs mód.
(Ez irányú kérelmet a bíróság el fogja utasítani, mivel csak a törvényileg megszabott tűréshatárnál nagyobb eltéréssel digitalizált esetben kérhető a digitalizált pontok módosítása.)
Ilyen vitás esetben helyileg szükséges a birtok(ok) pontos kimérése, a természetben megtalálható határjelölők segítségével, melyek a permentes állapotot tükrözik.
Ez egyébként történhet sima megegyezéssel is a felek között, vagy polgári peres eljárásban igazságügyi szakértő bevonásával.
Ha megvannak a régi hatrájelölők, akkor mindenképpen olcsóbb a megegyezés.
Most szeretnénk építkezni CSOK nélkül, és lenne egy pár kérdésem.
1. A kivitelező fél év alatt kulcsrakészre építi a házat. A kérdésem az lenne, hogy nem túl gyors tempó ez? Nem lesz az később probléma, hogy nem szellőzik ki rendesen a falból és az anyagokból a víz ( későbbi penészedési probléma)? Illetve nem fog amiatt repedezni a vakolat, hogyha felteszik a cserepet, majd a súlyától és a hirtelen terheléstől repededzik a fal és a vakolat?
2. A homlokzati hőszigetelés vastagságát nem tudjuk milyen legyen. Meg van adva kötelezően, hogy 10-15 cm-nek kell lennie, vagy lehet kevesebb is? Illetve van-e lényeges különbség az 5 cm-10 cm-15cm szigetelés között?
3. Padlófűtést szeretnénk minden helyiségbe, viszont hallottunk olyat, hogy a szobákba laminált padló és padlószőnyeg alá nem a legmegfelelőbb. Igaz-e ez az információ?
Egyenlőre ennyi kérdésem van, előre is köszönöm a segítséget mindenkinek!
Némileg korábbi hozzászólásomban jeleztem, hogy égett födémet vizsgálni - és főleg véleményt mondani a teherbírásáról - nagyon nehéz. Volt szerencsém egyszer (hála Istennek csak egyszer) ilyen feladathoz, megnéztem véleményeztem, de a teherbírásáról nem tudtam megbízhatót mondani (ezt nem is titkoltam), majd egy nálamnál jobban fölszerelt céget hívtak, de ők sem tudták megbízhatóan meghatározni. A vas kilágyulhatott, az oltóvíz hirtelen hűtő hatása is hatással volt a teherbírásra. Az ember nem szereti elhinni azt ami számára rossz (és igaz), annál inkább annak hisz ami számára kellemes (még ha nem is igaz).
"Ha BH tálcákkal készült, akkor az változhat? Maga a tálca olyan gyengécskének tűnik a béléstestekhez képest. Lehet, hogy a tálcás megoldás nem beépíthetőség barát? Sok mindent nem találtam a neten a BH tálcákról, ez jó régi dolog lehet..."
A BH tálca nem terjedt el annyira. Az F, Ff, G, Gm gerendáknak volt egy nagy előnyük az "E" gerendákhoz képest, kivitelezésre nem voltak annyira kényesek. F gerendából volt konzolos is, amit "E" gerendával nem lehetett megoldani. Egyébként nem csak a fenti betűjelű gerendák voltak, az ABC sok betűjét fökhasználták, csak nem terjedtek el. "Okos" kőművesek mindent fölhasználtak akár lehetett, akár nem. Szolgáljon mentségükként, hogy építőanyag hiány volt. Tulajdonképen a béléstesteknél a felfekvés különbségekkel lehetett baj. Az "E" gerenda csak kibetonozva működik jól, ez a feszített jellege miatt van, könnyebben kivetődik mint a lágyvas betétesek. Alá is kell őket támasztani amíg nem köt meg a beton. "E" gerendát még 60 cm-es BH tálcával sem volt szerencsés használni, mert nem lehet kibetonozni. Esetenként kell vizsgálni, hogy annak idején mit sikerült összehozni.
