Az, hogy vannak akik a jelenleg elfogadott modellt kivetítik a valóságra olyan mértékben, hogy végül elfeledkeznek arról, hogy melyik a valóság és melyik a modell. ... Az pedig, hogy menet közben átdefiniálják a létező alapfogalmak tartalmát mindig aszerint, hogy a defektes elméleteiket ilyen módon alátámasszák, az már erős hiba.
Szóhoz sem jutok, ilyesmi megtörténhet ? Nem ilyen butácskák tán a fizikusok. Szerintem a féreg lyuka nagyonis valóságos dolog a téridőben. Esetleg az időtérben. Ebben a tekintetben a modell teljes egészében megfelel a valóságos realitásnak.
És utazni is lehet benne, természetesen. Igen. Hidd el.
Nem, ilyen jellegű fejtegetésekkel a szövegben nem találkoztam, a prezentált egyenletek és képletek alapján pedig én ilyen jellegű megállapítást nem mernék tenni. A tanulmány tényleg csak a tömegformulák levezetésére korlátozódik, az elméletet érintő általános megállapításokat (érvényességi korlátozások, pontosság, új lehetőségek, stb) nem találtam. De, mint említettem, nagyon bonyolult az elmélet formalizmusa, még nagyon távol állok attól, hogy akárcsak egy kicsit is értsem a lényeget. (kérdés, hogy fogom-e egyáltalán) Ezért valószínű, hogy az elméleti fizikusok sem fogják elsietni a véleményalkotást.
Amnnyire én tudom, a wormhole megoldás eredendően instabil. Stabilizálni pedig valamiféle egzotikus anyaggal lehetne, negatív tömeggel például. Ami nem hangzik túl jól.
Az "eredendően" nem helyes.
Wormhole téridő elméletileg sokféle van . Ezek között vannak statikus és gömbszimmetrikus alakzatok (az első, a Thorne-Morris is ilyen). Természetesen ezek ha létrejönnek, stabilak - nincs az ívelemnégyzetükben időfüggés.
Azután vannak bonyolultabb változatok is,amelyekben van időfüggés,és akkor lehet elemezni, meddig féregjárat még és mikortól már nem az. Oszcillálhat is éppen a torokmérete.
Ettől különböző kérdés az,hogy az az anyag-energia eloszlás,ami létrehozza őket, stabil-e, ill. milyen tulajdonságai vannak.
Nos, ezt szokták úgy megfogalmazni,hogy "egzotikus anyag" kell hozzá (ami nem teljesíti a gyenge energiafeltételt). És ennek létrehozásával, összegyűjtésével, stabilitásával kapcsolatban merülnek fel a vitatott kérdések.
Vagyis, ha van megfelelő egzotikus anyagunk,ami kialakít egy statikus wormhole-t,akkor,ha maga az anyag nem marad stabil, akkor természetesen a wormhole is megváltozik. Ezt fogalmazzák úgy, hogy "stabilizálni kell" a féregjáratot.
Egzotikus anyagot kvantumos jelenségekben már a wormhole-októl függetlenül tapasztaltak, bár kicsiben és rövid ideig. A "negatív tömeg" nem abszolut követelmény hozzá.
Újabb cikkek szerint lehetséges lenne olyan wormhole is, amihez egzotikus anyag nem is kell.
A tér nem a valami helye?? Az összes valami nélküli tér nem üres-e?
És ha valami üres akkor benne a semmin kívűl van-e más???
No akkor a semmit hogyan lehetne meggörbíteni???
Bizony nem. Ezek módszertanilag nem állják meg a helyüket.
Miért? Mert a fizika nem "megmondja előre",hogy mi a tér és mi az idő, és aztán ezt a megmondott dolgot belefordítja a matematikai modellbe.
Hanem éppen semleges ebben a kérdésben. A "tér" az, ami az egyenletekben szereplő helykoordinátáknak megfelel "ott kint", és az idő is hasonlóan. A hely-és időkoordinátákkal való helyes számítások szabályait tárja fel a fizika - helyes abban az értelemben,hogy belőlük ellenőrizhetően jó előrejelzéseket (és utójelzéseket) kapunk.
A számítási szabályok szerint az a valami bonyolult struktúrájú, nemeuklidészi (görbült) 4 dimenziós valami.
Irreleváns a görbültség szempontjából, hogy különben "semminek" vagy "a tárgyak helyének" vagy a Nagy Teknősbéka Álmának tartjuk-e, hogy el tudjuk -e képzelni stb.
Másik fázisban meg lehet - és kell - próbálni interpretálni, elhelyezni a tudományos, filozófiai és pszichológiai fogalmaink között. De ez már nem érinti a kiderített tulajdonságainak érvényességét.
Mintha valaki azzal akarná tagadni,hogy Liszt Ferenc zenéje tényleg zene, hogy a polinéz bennszülöttek nem ismerik a kromatikus hangokat, és ha ilyet hallanak,befogják a fülüket.
Gondolj a kvantummechanikai állapotfüggvényre. Ott aztán igazán kérdéses, hogy "mi az" a valóságban. Rejtélyes és kérdéses volt és maradt.
De azt senki nem vonja kétségbe, hogy az abszolút értékének négyzete helyesen megadja az előfordulási valószínűségsűrűséget. Az valóságos, akármi is a pszi maga.
Hasonlóan: a téridő görbültségét megkapjuk az ívelemnégyzetből a megfelelő szabályokkal. Ez valóságos, akármi is a "tér és az idő" maga.
Amnnyire én tudom, a wormhole megoldás eredendően instabil. Stabilizálni pedig valamiféle egzotikus anyaggal lehetne, negatív tömeggel például. Ami nem hangzik túl jól.
te talán tudod, hogy meddig ér a modell-takaró? mert az itt a kérdés, hogy a modellből következő állítás a valóságra igaz-e. te tudni véled, hogy nem igaz, mert az csak modell. na ez butaság, mert minden csak modell, azt mégis egy csomó mindenre jól használható.
Az altrel kivételnek tűnik fenti saccolás alól, nagyon kevésből rakták össze, és nagyon sokat adott.
Viszont annyira extrapolálni, mint mondjuk a féreglyukak, enyhén szólva nem biztonságos. Feltehetően az altrelnek is lesz majd valamiféle érvényességi köre, és egyelőre nem lehet tudni, milyen irányban meddig lehet használni. Az eddigi mérések belesimulnak, de ezektől a féreglyuk hihetetlenül messze esik.
Természetesen óvatosnak kell lenni, de azért a helyzet korántsem ennyire távoli.
A féreglyukak modelljei nem az ált relnek olyan szélső tartományába esnek, ahol kérdéses az érvényessége, ahol még nem látjuk az elmélet pontos határait.
Egy Thorne-Morris téridő (a legismertebb féreglyuk-téridő) éppen olyan szabályos megoldása az Einstein-egyenleteknek, mint a Schwarzschild, a Kerr vagy a Robertson-Walker. Éppen olyan mérettartományban is működik,mint az a kettő,nem extrém piciben vagy extrém nagyban.
Sőt,tkp. azoknál még "szelídebb" is,hiszen nincs benne szingularitás és eseményhorizont.
Szóval, úgy nem lehet érvelni,hogy "majd kiderül, hogy éppen ezek a téridők nem jók, csak egy darabig jónak látszottak". Az,hogy nem jók, akkor derülhetne csak ki,ha a többiről is kiderülne - vagyis ha ki kéne dobni minden ismert lokális megoldást, valamilyen új kritérium alapján.
Úgy lehet érvelni ellenük - és teszik is -,hogy bár szabályos, elvileg lehetséges téridők, de a megvalósulásuknak más fizikai okok miatt nincs esélye. Pl. hogy nem lehetne stabilan, hosszabb ideig nagyobb mennyiségű egzotikus anyagot tárolni stb.
Mikroszkópikusan már szinte mondenki elfogadja a létezük lehetőségét, még azok is, akik eredetileg teljesen ellenezték.
Köszönöm az eddigi infókat is;valóban nem könnyű ilyesmiből kihámozni a lényeget.
A Christoffel-szimbólumok és a kvantumfizikai állapotfüggvény párhuzama kifejezetten érdekes.
Ha meg: a végén minden részecskefizikai fogalomnak geometriai eredete lesz, és az égvilágon mindenre számszerű eredmény adódik, amiket rendre össze is hasonlít a tényadatokkal
ez beigazolódik, az döntő fejlemény lenne.
Hiszen másoknak még az elektromágnesességet sem sikerült úgy geometrizálni,mint a gravitációt,nemhogy a kvantumfizikai jelenségeket.
Nagyon lényeges, ellentmondó tulajdonságai vannak a relativitáselméletnek és a kvantumfizikának. A rel determinisztikus, a kvant objektíven indeterminista,pl.
Melyik alaptulajdonság "győz" Heim elmélete szerint? Látni ezt azokból az összefoglalókból?
Csodálom, hogy ezt mondod. Azt hittem megértetted a legegyszerűbb
impulzusgenerálás mikéntjét...
Bár a vektori szorzattal az elöbb félreértettelek, ez bánthat.. Bocs, nem figyeltem fel a "néhány esetet leszámítva" vagy valami hasonló tartalmú részmondatodra.
Sajátos az érvelésed, keveredik benne a modell meg egyfajta naív valóság fogalom.
Én ezt, anélkül hogy bármiféle részletet ismernék, így látom: heim csinált egy modellt, amely egyfajta egyesített térelmélet. Ebben a modellben tervezhető egy hajtó,ű, aminek ilyen-olyan-amolyan tulajdonságai vannak. Ezzel nekem semmi bajom. Ha most ehhez a hajtóműhöz különféle vulgáris "magyarázatokat" kapcsolnak, mint pl. a térgörbítés, arról se Heim se a modellje nem tehet.
Más kérdés, hogy sacc/kb alapon kötve hiszem, hogy Heim hajtóműve a közeljövőben (100 év is közeljövő...) megvalósítható lenne, sőt azt se nagyon hiszem, hogy a modellje jó lenne. De ez saccolás, azon az alapon, hogy elégtelen adatból ritkán szokott jó modell kijönni. kellenek a kísérleti adatok, hogy vezessék az intuíciót.
Az altrel kivételnek tűnik fenti saccolás alól, nagyon kevésből rakták össze, és nagyon sokat adott.
Viszont annyira extrapolálni, mint mondjuk a féreglyukak, enyhén szólva nem biztonságos. Feltehetően az altrelnek is lesz majd valamiféle érvényességi köre, és egyelőre nem lehet tudni, milyen irányban meddig lehet használni. Az eddigi mérések belesimulnak, de ezektől a féreglyuk hihetetlenül messze esik.
a szám is képzetes fogalom, meg az egyenes, a távolság, a tömeg, a sebesség stb. nem ez a lényeg, hanem amit jósolnak a tapasztalható tartományban, az igaz-e. pusztán abból, hogy a számok nem valóságosak, még nem következik, hogy egy számítás eredménye nem lehet igaz.
A görbült téridő hatásai nyilvánulnak meg azokban a "relativisztikus effektusokban",ill.magában a gravitációban.
Ettől még a semmi az semmi. És a semmi továbbra sem görbíthető, furható...
A téridő nem a "semmi", még az üres téridő sem. Szerkezete van,energiát,impulzusmomentumot képvisel és közvetít stb.
Vegyük a Schwarzschild-téridőt. Ez mind az eseményhorizontján kívül,mind belül a szingularitás kivételével üres; mégis természetesen igencsak valóságos a görbülete (is).
A féreglyukak elméletileg lehetségesek; a kérdés a gyakorlati megvalósíthatóságuk, a méretük,a stabilitásuk stb.
A Heim-féle új modell alapján meg hasonló, de lényegesen más téridő-szerkezeteket lehetne építeni,ha jól értem. És hátha ezeket könnyebb létrehozni és letesztelni.
Ezek szerint, ha valóban elindulnak fénysebességnél nagyobb sebességgel, akkor ők is feltalálták a DVAG-ot? Ebben te vagy a szakértő, úgyhogy jó lenne, ha szólnál nekik, nehogy elszúrjanak valamit.. :-)
Tesznek néhány kísérletet és látják, hogy nem oda jutnak ahova szerették volna.
Akkor rájönnek, hogy mire jó a relativitáselmélet: arra, hogy kiszámítsák vele a valóságos pozíciókat.
Abban a pillanatban, ahogy elindulnak c-nél nagyobb sebességgel a relativitáselmélet alól egyszerűen kirántják a talajt, kiderül mindenki számára, hogy a relativitáselmélet a látszatot írja le, nem a valóságot. Látszat térgörbülettel nem lehet utazni, csak valóságos DVAG térenergia manipulálással. Azzal lehet.
Csak elméletileg: szerintem ezzel még nemigen foglalkozott senki, nem lett volna értelme munkát fektetni bele, ha az egész hipertér dolog csak a fantázia szüleménye. Az első repülőn sem volt még radaros navigációs berendezés, nem beszélve a GPS-ről. Előbb legyen meg a "motor", aztán majd kitalálják hozzá a kormányt és az indexet is. Tudod, ahhoz, hogy átmenjünk a hídon, előbb oda kell érni...
Csak elméletileg: hogyan navigál egy ilyen űrhajó 100 fényév távolságban? Hiszen amit látunk 100 éve volt és valószínűleg alaposan megváltozott. Hogyan lesznek képesek felismerni a közben elmozdult csillagokat? Még jobb kérdés: hogyan találják meg a hazautat? Hiszen ott csak a Nap 100 évvel ezelőtti helyzetét látják majd! És mivel nem normál térben utaznak nem tudnak út közben korrigálni, méréseket végezni. Hazajuthatnak egyáltalán vagy örökre eltévednek a csillagok között?
Hát nehezet kérdezel. Németül ugyan elég jól tudok, de ha valóban megnézted az anyagot legalább szemre, akkor láthatod, hogy tömény matek az egész. Elmentettem az anyagot, és szándékomban is áll búvárkodni benne, de nem tudom, mikorra tudok róla érdemben nyilatkozni. Csak amatőr szinten művelem a fizikát és a matekot. Ahogy látom, két módon is megközelíti a témát. Az elején az Einstein egyenletből indul ki, és a Riemann tenzort úgy tekinti, hogy az a Christoffel szimbólumra ható operátor eredményeként jön létre, gyakorlatilag ezzel az operátorral definiálja a görbületi tenzort. Mindezt azért teszi, hogy a kvantumvilágban a Christoffel szimbólum helyére a kvantummechanika hullámfüggvényét írhassa, melyre az előbb bevezetett operátor hatna, és így az időfüggetlen Schrödinger egyenlet mintájára energia-sajátértékegyenletrendszert tud felállítani.... Innen kezdődnek a varázslatok, amit meg kellene érteni, de a végén kijön az elektron tömege és töltése, valamint a finomszerkezeti állandó értéke.
A tanulmány második részében szisztematikusan felépíti a Riemann geometria alapján a polimetrikus geometria elméletét, melynek kiindulópontját egy korábbi cikkből idézi, melyet még nem találtam meg. Mindenesetre a metrikus tenzor egy bonyolultabb, részstruktúrákra osztható konstrukcióra tesz szert, és innentől kezdve teljesen új fogalmak (korrelátorok, kondenzorok stb) segítségével olyan bonyolult elmélet kerekedik ki, hogy csak a fejemet kapkodom. De a végén minden részecskefizikai fogalomnak geometriai eredete lesz, és az égvilágon mindenre számszerű eredmény adódik, amiket rendre össze is hasonlít a tényadatokkal. Még új részecskét is jósol (pl. a töltés nélküli elektront). Az, hogy az Einstein egyenletek is kiadódnak, a tanulmány utolsó oldalán szerepel, levezetés nélkül.
Szerintem az alább megadott wikipedia link (http://en.wikipedia.org/wiki/Heim_theory) elég update, még a topik indító cikket is referálja, kapcsolódó linkeket is találsz.
A világon jelenleg is nagyon sok fizikus keresi, kutatja azt az új elméletet, amely jelenlegi fizikai világképünket meghatározó két alapvető elméletet, a kvantummechanikát és az általános relativitáselméletet egybe tudná hangolni. Burghard Heim kutatásai is ezt a célt ostromolták, és olyan eredményeket tud felmutatni, amelyekre várakozásom szerint a közeljövőben az ismert elméleti fizikusok is reagálni fognak. Ezek az eredmények röviden: Elméletileg levezette az ismert elemi részek tömegének, elemi töltésének, élettartamának, a csatolási állandóknak és a gravitációs állandónak az értékét, mely bámulatos pontossággal egyezik a jelenlegi kísérleti úton nyert legpontosabb adatokkal (nem ritka a négy tizedesjegyig egyező eredmény). Ezenkívül Heim egyenletei alapján kiadódnak a Dirac egyenletek és a makroszkópikus méretek esetén érvényes Einstein egyenletek is. (forrás: www.heim-theory.com, alatt a "Zur Herleitung der Heimschen Massenformel" c. 82 oldalas tanulmány, ebben is különös tekintettel a polimetrikus geometria hangzatos neve alatt tárgyalt újszerű elméletre)
Az, hogy eddig erről nem sokat tudtunk, Heim ismert sorsával függ össze, eredményeit csak 2001-ben bekövetkezett halála után kezdték hagyatéka alapján rendezni és publikálni.
A hipertér hajtóművel kapcsolatos lehetőségek az elmélet egy gyakorlatban ellenőrizhető aspektusát kínálják, így elég hamar ki fog derülni, hogy az elmélet mennyire felel meg a valóságnak. De az előbb felsoroltakat ettől függetlenül is olyan elméleti teljesítménynek kell tekintenünk, melyeket eddig sem a Standard Model, sem a szintén hatalmas erőkkel művelt különféle húrelméletek sem tudtak eddig felmutatni, noha mindenki erről ábrándozott.
Szerintem sokat fogunk még erről a témáról hallani.
Üdv mindenkinek! Szerintem ez a hír nem kacsa,inkább előjele pár változó dolognak.Mindenki érzi hogy szemléletváltásra van szükség.Lassan elfogadnak olyan dolgokat amit régebben vicc tárgyának tekintettek.Mennyi pénzt öltek az amcsik a Mars kutatásra élet találása reményében,20 évvel ezelött max zöld emberkék színvonal volt. Mindenesetre nehéz lehetett komunikálni az öregnek,de mint tudjuk nem lehetetlen. Én nem írnám le a dolgot,bár ez a Z mezőt generáló kütyü kicsit X aktás. Egy dolog biztos,az öreg nem vitte halálával sírba az elméleteit,és ha részben igaz is amit kitalált,már azzal többet tett mintha néma maradt volna. Hankp
