Engem nem az érdekel, hogy az elmúlt 25 évben úgy általában Magyarországon mennyibe kerültek a szeglemezes tetők,
engem az érdekelne, hogy pl a "Fasza Faszi Faszerkezetgyártó Egyéni Cég" ezen a héten nagyjából hány forintért csinál szeglemezes tetőszerkezetet mondjuk egy 10x10 méteres sátortetős házra, házhozszállítással, daruzás nélkül.
Ezek a cégek vagy annyira tele vannak munkával, hogy nem akarnak többet, vagy hülyék a marketinghez, mert azt hiszik, hogy nyilvános áraktól nem több, hanem kevesebb megrendelésük lenne.
Nem kérek árajánlatot SOHA, SENKITŐL, akinek nem ismerem legalább megközelítőleg az árait. Tapasztalatom szerint aki nem hajlandó árakat kitenni az internetre, az mind hülyének próbálja nézni az ügyfeleit és nekem nincs sem kedvem sem időm vastagbőrű csalókkal kupeckedni.
Tehát amíg egyetlen szeglemezes gyártónak sincsenek nyilvános árai, addig egyetlen házra sem fogok szeglemezes tetőt javasolni. Ez ilyen egyszerű.
"Lehet munkadíjjal együtt nem drágább."
Simán elképzelhetőnek tartom, hogy hiába drágább maga az előregyártott szeglemezes tetőszerkezet, a villámgyors felállíthatóság (=töredék munkadíj) és a nulla szakember-szükséglet miatt végeredményben talán olcsóbb is, mint egy hagyományos ácsolt tető.
"1-2 cm kemény szigetelést és az Uponor Minitec rendszert"
Kedves dolog tőled, hogy az alsó szomszédnak saját pénzedből mennyezetfűtést csináltatsz, majd 50 éven át ingyenesen üzemelteted neki.
"a lakás fele alatt régi padlófűtés van"
Az alsó szomszéd ez alatt talán már rég elzárta a saját fűtését, azóta te fizeted a fűtését azon a részen.
"Az Uponor szerint csak minimális veszteség lesz"
Ha én arra lennék kíváncsi, hogy hol tároljam a káposztámat, arról én NEM egy kecsékét kérdeznék meg, mert a válasza esetleg nem lesz tökéletesen pártatlan ;)
"nem szeretnénk területet veszteni a radiátorokkal"
Okos esetben egy radiátor szinte semmivel sem csökkenti a lakás alapterületét.
Ne kell értenie mindenkinek a hőszgeteléshez, de aki annyira hülye, hogy csak egy másik hülyétől kér tanácsot, az megérdemli a hülyézést.
Amikor autót vesz, akkor persze tíz helyen is utánanéz, utánakérdez, elvégre sok pénzről van szó. Bezzeg amikor ugyanannyi pénzt hőszigetelésre költ, azzal kapcsolatban egyedül csak az alkoholista Jóuzsit tekinti energetikai szakértőnek :)
Természetesen lehet mérni, analizálni, szép képeket kapni.... stb.
Számlát pedig kérni kell ! Olyan nincs , hogy nem ád.
Mint írtad a falak és azok részei bent különféle hőmérsékletűek.
Ez így van. Nagyon zavaró és káros is lehet pl. az intenzív páralecsapódás, majd az azt követő penészesedés miatt.
Mint írtad fal 21 fok, a padló 12 - 13 fok, a sarok lent pedig csak 8-10 fok. Így adódik az épület szerkezete miatt.
A hőfok különbség több mint 10 fok. A gáz a harmatpont alatti felületeknél van.
Ha hőszígetelsz a megfelelő vastagságban /pl 12 - 15 cm.... belül mindenütt emelkedni fog a hőmérséklet. Viszont azt tudnod kell, hogy ahogy most nem egyenletes a fal és azok részeinek a hőmérséklete úgy a szigetelés után se fogegyenletes lenni. Mindenütt emelkedik.
A hőkamerás mérés nagyon, jó nagyon szemléltető.... diákoknak.
Ha kéred, akár hőmérsékletet is rendelnek az egyes színekhez.
Viszont a hőszigetelés nagyjából egységes vastagságú lesz. Falra 15 cm , lábazatra általában kevesebb, habár arra is annyi kellene, a födémre pedig úgy 30 cm vagy amennyit kérnek.
Nálam pl. a padló hőmérséklete reggel 18 - 20 fok. 1 m magasan 21 fok... éjjel nem fűtök, a 23 -ról esik ennyit.
A padló hőmérsékletet úgy mérem , hogy ráteszek egy vastag sálat a hőmérőre stb.
Fent és a sarokban nem méregetek. Fent több, a sarokban kevesebb.
Ha megbízol egy hőkamerást, az mér, a mérési eredményeket megmagyarázza, ha kell dokumentálja.
Viszont e nélkül is lehet tudni hogy egy épületfelülete kívül is belül is nagyon változó hőmérsékletű. Nagy hőmérsékleti különbségekkel. Ha hőszigetelsz, ezek csökkenni fognak. Mármint a különbség.
"Hogy a korábbi tulaj miért így csináltatta....?"
Ennyire volt pénze vagy elhitették vele ,hogy annyi elég... látod nem elég.
Ja hogy neked van még egy felújításos projekted is, az a 4,5 milla !!
Ha a házad egyáltalán nincs hőszigetelve, akkor mit vársz egy esetleges felméréstől?
Megspórolok neked száz ezer forintot: a jelenlegi hőszigeteletlen falak és a födém hővezetésének számolgatása helyett a ház minden felületét úgy hőszigeteld, mintha a jelenlegi fal/födém hőszigetelési jósága NULLA lenne Minden más tudnivalót megtalálsz pl ebben a fórumban a régebbi bejegyzésekben vagy szorgalmas kérdezgetéssel.
"10cm homlokzati hőszigetelés csak az észak-keleti falon van a házon."
Tehát az előző tulaj egy hülye volt. Rossz hír, mert ha erre rá tudta beszélne egy idióta, akokr a házon más elcseszések is várhatók.
Tud valaki ajánlani olyan megbízható, jól dolgozó céget Pest megyében, ami korrektül felmér egy családi házat (hőkamerával, stb) és utána korrekt írásos véleményt ad a feltárt problémákról és azok lehetséges megoldásáról? És tényleg értenek is a szakmájukhoz. Tehát nem csak csinál 10 képet, szóban elsüt pár lózungot, aztán számlaadás nélkül lelép... kóklerekből már elegem van.
Két ok miatt szeretném felméretni a házat. Egyrészt, mert gondolkozunk az egész ház homlokzati hőszigetelésén, ehhez kéne egy kiinduló alap a jelenlegi állapotról. Másrészt van egy konkrét probléma is. Nyár elején költöztünk be, télig minden rendben volt. A fűtési szezonban azonban észrevettük, hogy a "szülői hálószoba" egy-másfél fokkal hidegebb a többi szobánál, hamarabb lehűl a többinél, a padlót hidegebbnek érezzük a többi szobáénál, amikor épp nem megy a fűtés akkor olyan érzés mintha hűtőkamrában feküdnénk, rohadtul sugároz alulról a hideg.
A falak 21 fokosak, de a padló szintjénél már csak kb 12-13 fokot mérek, sarokban meg csak 8-10. Valami csúnya hőhíd(ak)ra gyanakszom, esetleg valami hibára a terasszal szomszédos sarokban. A szoba a ház végén van, a négyből három fal (észak-keleti, észak-nyugati és dél-nyugati tájolású) másik oldalán a külvilág van. A ház falazata 38-as Porotherm, 10cm homlokzati hőszigetelés csak az észak-keleti falon van a házon. Csak azon a falon és kizárólag a falon, a lábazaton semmi! Hogy a korábbi tulaj miért így csináltatta....? Én nem értek ehhez, de ha már a falra raknak 10 centi hőszigetelést, nem kéne alatta a lábazatra is rakni valamit, hogy a meleg ne kerülje ki a szigetelést és szökjön ki alatta a szigeteletlen lábazaton? Mert nekem nagyon úgy tűnik, ott jön be a hideg.
A kérdezőnek a lakása egy szarul szigetelt házban van. Kicsi a valószínűsége , hogy valaha is jól szigetelt lesz.
Valamiért zavarja az a 3 esetleg 4db. radiátor , mert az szerinte sok helyet foglal. Nekem egyik 40 nm -es lakásomban van 6 db radiátor, de az elmúlt 14 évben azok helyfoglalása soha sem merült fel. Igaz galériát építettünk ami olyan 5nm, de azért a 40 nm-en az se változtatott sokat.
"Egy rohadt jó hőszigetelés után nem létezik drága fűtés. Csak tűrhető, olcsó, nagyolcsó és pofátlanul olcsó van :)"
Értelmezhetnéd azt a rohadt jó hőszigetelést. Szerintem legalább 15 cm, a födémen pedig 30 cm, de ez nem jellemző a már fentlévő szigetelésekre.
Úgy 35 éve indult az akkor még 5 cm -rel. akkor arra is rámondták, hogy jó, aztán kiderült hogy mégsem.
Elég drága mulatság ... nekem pár éve csak a szeglemez lett volna nyolcszázezer a tetőszerkezethez , úgyhogy hagyományos ácsolat lett ( 170m2 épületre sátor+nyeregtető )
Van egy 60 nm -es lakásod a 2. -on. padlófűtés és radiátoros fűtés kombinálva. Tegyük fel 1/3 padló, 2/3 radiátoros .
A radiátoros fűtés valamiért nem tetszik, pl- ezért :
" A lakás nagyon kicsi, nem szeretnénk területet veszteni a radiátorokkal, ezért gondolkodunk a vékony rendszerű padlófűtésben, amit felújításhoz ajánlanak. Sajnos referenciát eddig nem találtam sehol, "
Azon a 40 nm -en 3 db radiátor lehet, azok helyigénye pl. 3 x 0,15 x1,2 m = 0,54 nm kerekítve 0,6 nm az semmi egyébként is az ablakok alatt vannak az a hely másra nem is jó.
Referenciát egy nem létező rendszerről nem is fogsz kapni.
Belevernéd magad egy millión jóval felüli / akár 2 is lehet bőven / beruházásba csak azért mert állítja valaki hogy az Uponor Minitech rendszer jó : Habár az is csak annyit állított, hogy minimális lesz a veszteség, ez meg így semmi !
Rá kell venni az egész társasházat a hőszigetelésre, ha az megvan figyelni, a gázfogyasztást, esetleg elemezni.
Ha jól sikerül a hőszig., akkor annak a lakásnak 400 -500 m3 körüli lehet majd a fogyasztása.
Hogy most mennyi , mi nem tudhatjuk, de a lakás tulajnak azért ismernie kellene. Mi sem egyszerűbb meg kell nézni a gázmérőt.
Ha újak vagytok akkor pech... habár van olyan rendes a szolgáltató, hogy 10 évre visszamenőleg megmondja.
"Téli hónapokban kb 40,000 a fűtés, de napközben nem vagyunk"
Írja A. juci, majd máshol hogy nagyon pici a lakás
ja hát megvagyon :
",60 nm társasházi lakás (2. emelet, alattunk lakás van, felettünk a lapostető) szeretnénk padlófűtést kialakítani."
Ennek a háznak benne a lakásnak nagyon rossz a hőszigetelése.
Ezért egy meglévő... működő fűtésrendszert szétverni és egy vállalkozó által igért 2 cm -es csoda Upp... szigetelésben hinni, nem semmi.
Szvsz. az is elárul valamit hogy valaki nem tudja mennyi a fűtési költsége télen. Mert a hogy téli hónapokban az lehet 1 hónap meg lehet akár 4 hónap is.
mondjuk 1 hónapra 40 eft marha sok még akkor is ha rosszul szigetelt az a ház.
Az alattad levőnek lesz ingyen mennyezetfűtése... ha az alattad levő nem fűt akkor így van. De ha fűt akkor nincs ott nagy hőmérsékletkülönbség.
Ha az alattad levő 1,5 méter magasságban mérve 22 fokra fűti a lakását a plafonnál mérve valahol 25-30 fok között lesz a hőmérséklet. Ha a te padlófűtésed is 30 fokos minimális hőáramlás lesz.
Az hogy napközben nem vagytok otthon mennyire befolyásolja a fűtési költséget? Ilyenkor kikapcsoljátok a fűtést?
Még az olajkályhás időszakomban kísérleteztem hogy amíg nem vagyok otthon érdemes-e kikapcsolni és amikor hazaérek a kihült lakásba max fokozaton felfűteni, vagy hagyjam úgy ahogy kellemesen fűt és akkor meleg lakásba érek haza. Az lett az eredmény, hogy szinte hajszálra ugyanannyi olaj fogyott, viszont a folyamatos fűtéssel sokkal kellemesebb volt a lakás. Persze ha 2 napra elmentem otthonról mégiscsak ki kellett kapcsolni mert kiürült volna a tartály és ugyanúgy kihült volna a lakás.
Padló-, illetve bármilyen felületfűtés csak jól szigetelt épületben működik jól, egyébként nincs értelme. Ha lefelé nem tudsz jól szigetelni, akkor az alattad lévőnek lesz egy ingyen menyezetfűtése, örülni fog neki. Felfelé meg a külvilágot fűtöd. Ez utóbbit minden fűtési móddal, amíg nem lesz hőszigetelve a tető.
Az említett padlófűtés rendszer csak a csőrendszerre értendő, az alá szükséges szigetelés említését nagyvonalúan kihagyja az oldal.
Ha a hely kritikus szempont, akkor elgondolkodnék a szegélyfűtésen.
"Nagyobb kollektort felrakni és fűtésrásegítésre használni?"
Évi 70 ezer forint fűtésköltségből nem lehet 75 ezret megspórolni :) Egy sima nyelvű kereskedő/üzletkötő szép apránként rádumál egy 1 millió forintos "fűtésrásegítő" napkollektor rendszerre és utólag azt fogod észrevenni, hogy az éves fűtésköltséged mindössze 20-30 ezer forinntal csökkent. Tehát ezen befektetésed megtérülésének időpontja (az első forint haszonnapja) kb a halálod tizedik évfordulójára fog esni :)
Hiába süt a nap ezerrel, minél hidegebb a téli levegő, a napkollektoroknak annál komolyabb hőveszteségeik kezdenek lenni. Hideg időben a kétszáz vákuumcső meleg közepe főleg hősugárzóként szórja a hőt a hideg külvilágba, a síkkolektorok hővesztesége meg hússzor annyi (ott nincs vákuum se). Komolyabb hőenergia-nyereség csak az évnek kb felében mérhető... abban a felében, amikor úgysem kell fűteni, tehát nem igazán van mire rásegíteni ;)
Alacsony hőigényű háznál fűtésrásegítés NÉLKÜL is igen alacsony a fűtésköltség, márpedig a kevésből igen nehéz annyira sokat megspórolni, hogy milliós befektetések reális időn belül megtérüljenek.
Sziasztok, tégla, nem szigetelt,60 nm társasházi lakás (2. emelet, alattunk lakás van, felettünk a lapostető) szeretnénk padlófűtést kialakítani. A ház cca 30 éve épült, a lakás fele alatt régi padlófűtés van ahol kerámia a burkolat, ismeretlen kiépítéssel, valószínűleg nulla szigeteléssel,a szobákban faparketta és radiátor. A burkolatot felszednénk, és a helyére raknénk kb 1-2 cm kemény szigetelést és az Uponor Minitec rendszert - ami a végső burkolattal együtt kb. 2 cm-es padlóemelkedést jelentene. Szerintetek ez mennyire működőképes ? Az Uponor szerint csak minimális veszteség lesz, kb ott leszünk mintha radiátorra váltottunk volna, de én aggódom, hogy kimegy oldalt a födémen a meleg illetve lefelé. A lakás nagyon kicsi, nem szeretnénk területet veszteni a radiátorokkal, ezért gondolkodunk a vékony rendszerű padlófűtésben, amit felújításhoz ajánlanak. Sajnos referenciát eddig nem találtam sehol, hogy ilyen esetben hogyan működne ez a rendszer. Bmilyen véleményt, javaslatot nagy örömmel fogadnék.
Bár anno egy sokkal egyszerűbb ötletem volt a levegő felmelegítésére: a friss levegőt egy légkollektoron keresztül szívom be, ha süt a nap melegíti, ha nem akkor nem, nyáron meg máshonnan szívja. :)
Akkor az én javaslatom a jobb ebben az esetben, hogy először megy a kaloriferbe, mondjuk egy 3utas szelep szabályozza, hogy amíg nincs meg a megfelelő hőfok addig, a kalorifer és a kollektor között kering a folyadék és amint megvan a hőmérséklet, a kaloriferen keresztül megy a tárolóba és onnan vissza a kollektorba. Mindjárt megpróbálom lerajzolni :)
Mivel én öreg iskola vagyok , nálam egy hökülönbségre kapcsoló elektronika ( Conrad -ban beszerezhetö) és egy relé oldja meg . Ha van elég meleg , akkor az elektronika kapcsolja a fan-coilt . A relét viszont a napkoli saját elektronikája kapcsolja be akkor , ha a tároló felfütésére is elég meleg a folyadék , akkor behúz a relé és lekapcsolja a fan-coil tápját .
A Te megoldásodnak az a hiányssága , hogy csak akkor juttat meleget a házba , ha üzemel a tároló felfütés és akkor viszont csökkenti a bevitt hömennyiséget a tároló irányában . Az enyém pedig pont azt a holt idöt használja ki , amikor még a vizet nem tudja , vagy már nem tudja felfüteni . Sokszor van olyan helyzet , hogy fütésszezonban süt a Nap , de a tárolóhoz nem termel eleget a napkoli . Viszont több órán keresztül meg a fan-coil-om üzemel , füti a házat .
Vizes kaloriferre gondolsz? Nem lesz túl karcsú a bevitt hőmennyiség a 80m3/h-val? Ilyen kis levegőnél nem lenne jobb szted, ha a napkoli előremenő a szellőző rendszer hőcserélőn keresztül menne a hmv tartályba? Sok energiát nem venni ki belőle. Nyárom meg valahogy kizárni, egy bypass résszel.
"" Nagyobb kollektort felrakni és fűtésrásegítésre használni? ""
Direktben jó ötlet . Fan-coil-ok segítségével , de az légáramlással és zajjal is jár . Valamint a kiépítése sem olcsó . Inkább egy légfütöegységet a napkoliból a szellöztetö rendszerbe beépíteni . Így friss és felfütött levegö jut a házba , ha van plusz termelés a napkolin és már nincs lehetöség a tárolót füteni .
Nálam csak egy sima fan-coil van az elsö perctöl a rendszerben . Kicsi a ház , nálam elég így is megoldva .
A hőcserélő csere annyi lenne, hogy a meglévőt cserélném le egy recairra, ami 70e ft körül lenne, minden más maradna.
Nagyobb kollektort felrakni és fűtésrásegítésre használni? Kevesebbet dolgozna a kazán is.
A gázban benne van a hmv is, ami havi szinten 3000 körül van, szóval a decemberi fűtésszámla 13e volt. Állandó 22 fok van, napi 10-12 órát megy a kazán általában a legkisebb teljesítményen. Így is sok?
A klíma napelemmel vagy h-tarifával lenne a befutó, csak az elhelyezésről beszélgetünk itt a fórumon. Az előszobába nem túl jó, ha viszont rakok 3at minden szobába, az már nem túl gazdaságos.
Levegő hőcserélő nagyobbra cseréjére ne költs: igen rosszul (kb ezer év alatt :) megtérülő befektetés.
Napkollektorra költhetsz (melegvíz a nyári félévben), de csak az olcsó, max 2-3 négyzetméteresre, az ennél nagyobbak/drágábbak családi ház szinten soha az életben nem térülnek meg.
Fűtésrendszert kiegészítheted kedvezményes áramtarifás fűtő klímával, minden más megoldás vagy tuti bukta, vagy kétséges nyereségességű: csak 30-40 év múlva fogod megtudni (ha még élsz akkor), hogy megérte-e befektetni.
Tehát szerintem az 5. pont a jó, de napkollektorra nem költhetsz 200e Ft-nál többet (ha tele vagy lóvéval, akkor esetleg lehet max 300eFt): https://napkollektor.arukereso.hu/f:ar=1;2;3/?orderby=1 az év maradék részében csináld a melegvizet továbbra is a szokott módon.
Ennyire vastag hőszigetelések mellett a fűtésszámládat kicsit magasnak érzem/saccolom: talán el lett cseszve pár dolog, ezért javasolnék egy hőkamerás körülnézést (hőhidak, hideg/meleg foltok után nyomozni) a fűtött lakótér összes határoló felületét végigfényképezni kívülről és belülről is.
Akkor jól érzem,hogy jelen pillanatban a telepítés/üzemeltetés szempontból egy jó minőségű inverteres klíma H tarifára váltással jó koncepció. (kb. 400000 Ft bekerüléssel )
Több pénzért 1,5M Ft. körül föld hőszivattyú a megoldás?
Mivel a padló alatti hőszigetelés nem csak táblás lehet, hanem ömlesztett is (pl perlit vagy puffasztott agyaggolyó), ezért nézz körül a gugiban a "száraz esztrich" kifejezésre is.
A laminált padló tartása az összeillesztési vonalaknál igen gyenge (súly hatására ott megsüllyedhet), a vékonyabb fajta laminált padlók ráadásul mindenféle irányban elég gyengék :)
Ezért kell alá egy teherelosztó réteg, ami legalább egy vastag OSB, de még jobb, ha két vékony OSB réteg van eltolva egymáson.
Ahol ekkora állatságot le mernek írni, onnan menekülj nagyon messzire.
Könnyesre röhögtem magam :)
Ha 15 centi vastag légrésnek/üregnek 0,173 lenne a hőszigetelése, akkor mi a francért hőszigetel a sok hülye drága EPS-sel, mikor ugyanott sokkal hatékonyabb hőszigetelésű (ráadásuk ingyen van) egy egyszerű légréteg? :)
A rohatdrága három rétegű, szupergázzal feltöltött passzívház ablaküvegek hőszigetelési jósága 0,5-0,6 körül van, de az általad talált honlap készítője szerint a százéves régi gerébtokos ablakok (két csupasz üveglap között 15 centi távolság/légréteg) hőszigetelése háromszor jobb a legdrágább szuper passzívház ablakoknál :))))
Egy légréteget csak akkor lehet 0,025 W/mK fajlagos jóságú hőszigetelő anyagnak tekinteni, HA AZ A LEVEGŐ EGYÁLTALÁN NEM MOZOG . Mihelyt áramlani tud a levegő ott egy icipicit, abban a pillanatban létrejönnek a hőszállító légáramlatok a felületek között. A hőszigetelő anyagok 90 százaléka nem csinál semmi mást, csak lassítja/blokkolja a levegő mozgását, tehát tulajdonképpen a levegő-fékezés által hőszigetelnek.
"M2-ként 10 métert letekerve gondolom alacsonyabb hő fokú vízzel is üzemeltethető?"
A vízhőfok elsősorban a lakás hőigényétől, pl a hőszigeteltségétől függ. Tehát egy hőszigeteletlen házba hiába teszel a padlófűtésbe akár 50 méter csövet, attól még ott igen meleg vízre lesz szükség, hogy a lakók ne vacogjanak.
"Jól látom, hogy a szellőztetés veszteségéből eredő fűtési igény majdnem megegyezik a "normál" fűtésével?"
A szellőztetés által generált fűtésköltség nem függ a lakás hőszigeteltségétől, a lakás fűtésköltsége viszont függ. Tehát pl gyengén hőszigetelt házban a szellőzés fűtésköltsége az összes fűtésköltségnek lehet, hogy csak tizede, de egy rohadt jól hőszigetelt háznál már a lakás fűtésköltsége lecsökkenhet a szellőzési költség közelébe (ha nincs hővisszanyerő).
"Érdemes lehet egy olcsóbb oldalfali vissza nyerős szellőztetőben gondolkodni?"
Az egy-helyiséges szellőztető berendezések
- a ténylegesen szükségesnél sokkal kevesebb levegőt cserélnek (tisztelet a marhakevés és marhadrága kivételnek)
- a többi helyiségben leszarják a levegőminőséget (kivéve, ha sokat veszel belőlük, hogy mindenhova jusson)
- tényleges hővissznyarési hatásfokuk röhejes (a gyári adat többnyire átverés / mellébeszélés)
Ja, ha pont leszarod, hogy miért lett ilyen, akkor tök mindegy, mit fogsz csinálni! Most lenne lehetőséged megtudni, hogy mi a hiba, de végül is, szard le!
Ennél profibb választ nem is kaphattam volna a kérdésemre, köszönöm !!
Padló fűtést ki tudom alakítani, van edgy tekercs haka 17x2 csövem ,M2-ként 10 métert letekerve gondolom alacsonyabb hő fokú vízzel is üzemeltethető? Akad egy négy csöves faincool és két tábla (3,6M2 ) nap koli.Jól látom, hogy a szellőztetés veszteségéből eredő fűtési igény majdnem megegyezik a "normál" fűtésével? Érdemes lehet egy olcsóbb oldalfali vissza nyerős szellőztetőben gondolkodni?
Valahogy a saras födémnél nem ilyen u értékkel számolnak sehol.Két ilyen kalkulátort is kipróbáltam,de mindkettő ilyen eredményt adott.
Sarat nem találtam felsorolva,de mivel ugyanabból van mint a vályog,így azt adtam meg.
Ha ehhez hozzáadom még a 15 centi légrést az álmennyezet és a régi mennyezet között,akkor már 0,079-et ad meg!Ez alapján nem is kellene szigetelnem a födémet!
Úgy veszem, hogy átlagosan 23 fok lesz odabent, ami még normális meleg.
A magyar tél átlag +4 fok a sokéves átlag alapján.
Így a hőlépcső
1.
A falon-ajtón-plafonon és a szellőztetéskor átlagosan +4/+23=19 fok lesz
2.
A padlón (mivel a talaj melegebb egy kicsit) mondjuk +8/+23=15 fok lesz.
----------------
Homlokzaton 20 centi grafitos,
Ez önmagában is U=0,032/0,20=0,16 W/m2K
Amin a fal többi része csak csökkent a rontó tényezők (hőhíadk pl.) kicsit emelnek.
Maradjunk abban, hogy az U=0,16 megvan...
Akkor a homlokzaton a hőáram = U x hőlépcső x felület>> 0,16x19x70=213 Watt távozik átlagosan.
kávák 5cm xps ágy,két ablak egy teli üveges ajtó déli oldalon egyéb nyílászáró nincs,(kömmerlin 3x üveg),
Ezt vehetjük Uw=0,95 W/m2-nek szerintem... nagyot nem tévedünk.
Akkor a nyílászáron 0,95x19x9=145 Watt
tető bachl tectapur 12 cm gerendák felett, gerendák között 15 cm grafitos,gerendák alatt 5 cm grafitos , hőtükrös fólia lambéria borítás.Tetőn áttörés ablak, nyílás nincs.
Ezt kicsit eltúloztad, de nem baj....
Ez így alighanem U<0,10 alatti eredőben, de az egyéb veszteségek okán és a jó felé tévedés miatt legyen U=0,10 W/m2K
Akkor a plafonon 0,10x19x32=61 Watt
Aljzatban 15 cm austrotherm xps top 50
Felteszem nem padlófűtés lesz...
Ez önmagában is U=0,036/0,15=0,24 W/m2K
A többi padlóréteg ezen csökkent a lábazati hőhídhatás pedig növel, maradjunk az U=0,24-ben.
Akkor a padlón 0,24x15x23=83 Watt
Eddig a hűlő felületeken át összejött: 213+145+61+83=502 Watt
-----
Van még szellőztetés energia igénye, ami kinti hideg levegőt felmelegíti bent.
1 emberre 30 m3/óra friss levegőt szokás számolni a jó levegőhöz bent.
Ami 1 főre 30x19x0,36=205 Watt
Legyen átlagosan 2 főre számolva, akkor a szellőzés szükséglete 410 Watt
----------------
Kell tehát átlagosan mindösszesen: 502+410=912 Watt
Azonban a "kazán"-t a kinti -15 fokra kell méretezni azaz a +15/+23=38 fokos hőlépcsőre.
Ezért a kazán minimum mérete 912/19x38=1814 Watt lesz >> legyen 2 kW és kész.
Ennyi elég lesz, mert mindenhol a rosszabb esetre van saccolva a méretezés.
Szóval: 2 kW beépített fűtő teljesítmény elég lesz neki.
(az iménti látatlanban saccoláshoz képest több a plafon és a nyílászáró m2, ezért lett több az 1-1,5 kW-nál a konkrét adatok alapján saccolt kW)
--------------------------------
Mennyi energia fogy majd egy télen... nagyjából?
Az ennyire hőszigetelt ház esetén
- a fűtési szezon csak max 170 nap (inkább csak 160 nap körül) - napi "kazán"-ból vett energia idősazk 14 óra/nap körül alakulhat (a többi bentlakás során keletkező hulladék hő és nap ereje)
Így a kazán egy télen 170x14=2380 órán át fűt az átlagos 912 Wattal ....
Azaz elhasznál a ház a fűtésre+szellőztetésre 2380x912/1000=2170 kWh energiát egy télen.
Ezt én ellátnám egy hűtő/FŰTŐ klímával, ami a tél nagy részében alapjáraton csöndben, huzatmentesen és kevés árammal fűtene. (ami ugye nyáron viszont hűt is...) A klíma -7 fokos zónás legyen az energia címkéje szerint (azaz Magyarország kék) és inverteres és lehetőleg A++ legalább.
Plusz kapna a padlóba, ahol járkálás-ücsörgés van pár méter fűtőkábelt (csak cirka 0,5 kW-nyit) >> enyhe padlófűtés, a kellemes padlóért :-)
Plusz az igazán hideg napokra-hetekre kapna az ablak alá egy 2 kW-os villany radiátort. Ami egyben az üvegek páramentesítését is megoldja ilyenkor.
----
Ez így egy kényelmes, olcsó megoldás és cirka 1000-1200 kWh/tél villannyal működik a téltől fűggően
Ami a normál nappali "A" tarifáról úgy 37-46 eFt/tél áramszámla (vagy 1 kWp napelem a tetőre pluszban a fűtésre ... ~200 eFt) Ha netán bekötteted a klímára a kedvezményes "H" tarifát is, akkor csak 23- 28 eFt áramszámla.
**********
Érdemes lehet megfontolni a napelemet és az egészet napáramról működtetni.
Az a baj, hogy ha amatőr csinálta, akkor még marhavastag hőszigetelésben is lehetnek akár igen komoly rejtett elcseszések és hőhidak, amiket a táv-saccolásba ugye nem tudunk beleszámolni :)
Meg tudja nekem határozni valaki: 75M3 egyterű kis épület fűtő hőigényét?
Homlokzat on 20 centi grafitos, kávák 5cm xps ágy,két ablak egy teli üveges ajtó déli oldalon egyéb nyílászáró nincs,(kömmerlin 3x üveg), tető bachl tectapur 12 cm gerendák felett, gerendák között 15 cm grafitos,gerendák alatt 5 cm grafitos , hőtükrös fólia lambéria borítás.Tetőn áttörés ablak, nyílás nincs.Aljzatban 15 cm austrotherm xps top 50.Teherhordó szarufák fal külső síkban elvágva, tető túlnyúlást az ellen gerendák adják.Belső munkák vannak hátra, fűtésnél akadtam el, tudnom kellene a hő igényt
A hőszigetelt házunk alsó szintjét (radiátoros fűtés) volt hogy évekig nem fűtöttük mert nem lakott ott senki. Féltem, hogy télen szétfagynak a radiátorok ezért minden radiátorra tettem 1-1 hőmérőt és naponta megnéztem. Meglepetésemre amikor kint két hétig éjjelente -15 fok volt, -10 nappal, bent 11 fok volt a radiátoroknál. A szomszéd szigeteletlen házában befagyott a vízvezeték a fürdőszobájuk falában. Ennyit tesz a föld hője és a hőszigetelés a falakon.
"12,3 - 12,8 fok van nálam akkor ez most rossz érték?"
Ha nem a ház szélénél méred, hanem jó bent, távol a külső falaktól, akkor ez annyira gyanúsan jó érték, hogy sürgősen leeellenőrizném azt a műszert, hogy nem-e téved lefelé pár fokot :)
"a vakondoknak fűti a talajt. A kérdésem az lenne, hogy mennyi is az ideális hőmérséklet a padlófűtés alatti szigetelés alatt?"
Tudtommal Magyarország legnagyobb részén kb 1,5-2 méter mélységben 13-14 fok alá soha nem csökken a talaj hőmérséklete.
Ha egy jóvastag és jónagy hőszigetelést lefektetsz a talajra, az alatt a szélétől a közepe felé hasonló talajhőmérsékleti viszonyok alakulnak ki, mint függőlegesen lefelé a talajban.
A padlóban lévő hőszigetelésedet tekinthetjük talajra lefektetett hőszigetelésnek.
A fenti három mondat értelmében:
- a házad alatt talaj felszíni hőmérséklete
- a ház szélétől befelé 2 méter (vagy nagyobb) távolságban
ha a talaj nem magasabb hőmérsékletű 13-14 foknál, akkor az a talaj valószínűleg nem kap semmi hőt a lakásból (egyáltalán nem lopja a fűtés-forintjaidat).
Persze ez a valóságban nem fog előfordulni, ha felette fűtött lakás van, akkor egy picivel mindenképpen magasabb hőmérsékletű lesz, hiszen tökéletes hőszigetelés nem létezik,
ha pedig ráadásul a talaj felett fűtött padló van, az 3-12 fokkal melegebb még a lakásnál is (gagyi hőszigetelésű háznál kb 12 fokkal, szuper hőszigetelésű háznál kb 4 fokkal melegebb a lakásnál a fűtött betonpadló).
ja es ha a 12,3 - 12,8 fok rossz érték akkor mi lenne az optimális? Ha a 20 centis talajfűtőknek van eszük akkor gondolom tudják hogy mi az optimális. Vagy mégsincs eszük csak birkák mert mindenki azt mondja hogy 20 centi kell akkor ő is 20 centit rak?
Köszi az infót. Ám nálam csak 6cm grafit van alul (többet nem engedett a talajszint). És jó lenne találni valakit (rajtam kivül) aki valós időben tudja mérni a hőt az EPS alatt.
Értem én hogy mindenki a 20cm -t nyomja, mert ezt olvassa az ember, de tuja -e itt valaki hogy mit mond a valóság?
Mit mutatna egy 24órás / 1hetes grafikon a 20cm-s szigeteléssel és mit mutat a 6cm-s grafittal?
Terjedelmes és teljesen semmitmondó eme hozzászólásod a kérdéssel kapcsolatban, miszerint ér-e valamit a linkelt kamera, fog-e működni (okos ember kezében) vagy csak egy használhatatlan játék lesz a fiókban.
Ma már létezik 50 ezer forintos meg (drága) mobiltelefonba beépített hőkamera is.
A hőkamera rohadt jó dolog egy olyan okos ember kezében, aki érti azt is, hogy mit lát a képen és azt mi okozhatja.
Úgy is mondhatjuk, hogy egy okos ember kezében egy 50 ezer forintos gagyi hőkamera százszor többet ér, mint egy két millió forintos hőkamera egy olyan ember kezében, aki tök hülye a fizikához :) Tehát egyáltalán nem biztos, hogy az a kamerás ember a legjobb nekünk, aki a legdrágább kamerával érkezik.
Figyelni érdemes viszont körben a faltövében a hanggátló és dilatáló csíkra!
Amit előszeretettel helyettesítenek sima (merev) hungarocell csíkkal, az odavaló RUGALMAS anyag helyett (polifoam, vagy a direkt erre való (gyárilag rugalmassá tett) hungarocell szalag.
A másik ami fontos, ha a padló alatt is lakott tér van az a lépés/kopogó hangot gátló AT-L habréteg.
----
A nedves beton szépen ráterhel a habra és kész... cirka 200 kg/m2
A hab összenyomódik ettől egy picit, de ezt nem veszed észre mert a beton felső szintje lesz tartva.
Vannak még furcsásagok. pl. az eps alatt a hőmérséklet lassan de emelkedik. A kinti hőmérséklet is emelkedik. A talajfűtés nem indult be tegnap 23:00 óta akkor is csak kb 15-20 percre (kandallóval fűtöttem este). Elméletileg az EPS alatt a hőmérséklet nem változhat. Gyakorlatilag meg ahogy kikapcsol a talajfűtes úgy kellene lassan csökkennie ott is a hőmérsékletnek HA szivárogna oda a meleg.. Azt hiszem meg kell várnom amig kicsit hidegebb lesz és újra mérni kb. -5 fokban.
"Családi házban tipikusan kevesebb mint 0,3 tonna/m2 a terhelést ad a padló rétegrend"
Sőt, száraz technológia (pl hőszigetelés->OSB->parketta) esetén akár mindössze 0,03 tonna/m2 is lehet :)
tehát ha nem tervez a lakásba utólag marhanehéz tárgyakat (pl akvárium, zongora, kandalló) akkor ELMÉLETILEG még a leggagyibb EPS30-as hab teherbírása is bőven elegendő lenne, persze ennyire azért ne legyünk igénytelenek :)
1000 Ft/m2 különbség 117 nm2-en remélem nem fogja megborítani a költségvetést. Olyan helyekre ami később nem változtatható inkább mindenhova a jobb anyagot tenném. Nem is attól tartok, hogy amikor kész lesz megsüllyed inkább a kőművesektől tartok a fóliázás és a betonozás alatt! :-)
Egyébként az eps 150 a 100 és a grafit között van hőszigetelésben. Ha jól olvastam akkor a eps 100: λ = 0,038 W/mK, eps 150: λ = 0,035 W/mK, Eps 100 grafit: λ = 0,031 W/mK
Lehet pancser lesz a kérdés, de érdekel. Sokat olvasom itt, hogy akinek vékony a padlófűtés alatt a szigetelése az a vakondoknak fűti a talajt. A kérdésem az lenne, hogy mennyi is az ideális hőmérséklet a padlófűtés alatti szigetelés alatt?
A padlás padlójáig nem tudom, maximum a téglája tetejéig. Mindegyik háznak megvan az összes fala, tehát az én padlásom beletere és az ő padlásának belső felülete között két réteg b30 van. Tehát igazából csak pár centivel a cserepe alá tudom beengedni a szigetelést.
A nútféderes nem hajlik , ha lerakáskor faragasztóval összeragasztod egy teli lemezzé . Egyenletesen eloszlatja a terhelést a lépésálló hőszigetelő lapokon .
Ha a szomszéd lakótér nem fűtött, akkor lehet, hogy kénytelen leszel belülről hőszigetelni. A belső hőszigetelés sajnos amatőr módon kivitelezve veszélyesen szar, profin kivitelezve viszont borzasztó drága.
(és nem mindig azok a szigetelő cégek végzik a leg-profibb munkát, amelyek a legügyesebben reklámozzák magukat :)
"a kék vonal alatt nem tudom hogyan kellene megoldani."
Profi megoldás szerintem:
- szomszéd cserepét leszeded egy (pár) sorban a falad mentén
- házad külső falát hőszigeteled egészen "koppanásig nekitolva" lefelé a szomszéd födémjének (NEM a háztetőnek, hanem egészen le, a padlása padlójának!) + oldalt a szomszéd falának
- a nekikoppanás helyén a hőszigetelés mindenütt kanyarodjon rá (szerintem kb fél méterre) a szomszéd födémjére/falára (hőhíd-hatás csökkentése)
- ezután hálózás, színezés, bádogozás a szomszéd tetejének új szélénél, cserepek viszzarakása.
"Esetleg belső kőzetgyapot szigetelés majd rá gipzskarton"
Eztet felejcsed el gyorsan. Lehetne belülről is hőszigetelni (pl szórt zártcellás purhab vagy XPS+zseni szakember), de a végeredmény szarabb lenne és ráadásul SOKKAL több pénzbe kerülne.
Ez egyértelmű hogy valamivel melegebb van a padláson mint a kinti levegő. Megkockáztatom hogy még talán fagypont alá sem megy le. De ha vissza is tudom szedni a szomszéd cserepét a B30asig, és rá megy a mondjuk 20cm szigetelés, akkor is ez alatt a vonal alatt két sor B30 vastagság lesz, fölötte egy sor B30 meg 20cm szigetelés.
Sz@r ügy.... nálam részben hasonló a helyzet. Csak a szomszéd házzal egy garázzsal van összeépítve a mi házunk. A garázs kb. a földszinti falat teljesen takarja, utána a mi emeleti oldalfalunk van szabadon. Csak ezt tudtuk szigetelni. A garázsának saját ytong fala van, ott max ennyi az "extra" a mi B30-as téglafalunkhoz képet. Ezt a közös részt mi egyáltalán nem tudtuk leszigetelni.
Érdekelne mit gondoltok hogyan lehetne leszigetelni az alábbi képeken lévő ház tetőterét.
A homlok és a minimális oldalfalak simán külső szigetelve lennének, de a tető résznél, leginkább a kék vonal alatt nem tudom hogyan kellene megoldani. A szomszédok tetőtere nem beépített így ott kvázi hűvös van, tehát ode is meg kellene oldani valamiféle szigetelést, lehetőleg nem úgy hogy a szomszéd belteréből vegyek el.
Mi a véleményetek? Esetleg belső kőzetgyapot szigetelés majd rá gipzskarton mint a cserepek alatt?
Félek hogy az illesztéseknél könnyen meghajlik!Főleg ha odaesik pont egy szekrényláb vagy ilyesmi!Igazából 4-5 ezerFt többlet a lécváz egy 16nm-es szobánál,az meg nem meghatározó szerintem.Viszont fél méteren biztos nem hajlik majd meg a lap.
Minek a lécváz ? Beton - lépésálló xps - nútféderes mfp . Magam is ilyet teszek majd , ha sor kerül a belső felújításra , de a betonra vízszigetelést kenek meg telibe leragasztom az xps táblákat .
Még mindig padló szigetelésen agyalok,nyáron kellene megcsinálnom!Az egyik verzió szerint a betonra kerülne lécváz,közötte nikecell,rajta meg nútféderes osb.Rá szőnyeg vagy laminált padló!
A még nem betonozott részekre pedig beton+nikecell+beton menne.Kérdés hogy az alsó betonra mennyi idő után lehet rátenni a többi réteget?Jelenleg a felújítandó házban lakunk,így fontos hogy nagyon hamar használható legyen a helyiség!
Illetve ennél a verziónál mi a minimum beton vastagság alul és felül?
Egy tetőszerkezet egy merev mechanizmus. Ha egy "A" betű formájú szerkezetet felülről terhelsz (cserép/hó/szélnyomás), akkor a súly hatására az A betű két "lába" szét akar csúszni kétfelé. Ezt a szétcsúszást meg kell akadályozni, ezért
- vagy alátámasztod minél több ponton (= átveszed a lefelé nyomó erőt az A betű lábairól)
- vagy az A betű két lábát annyira erős+merev pontokhoz (pl egy beton koszorúhoz) rögzíted/csavarozod, amik nem fognak szétcsúszni a szétnyomó erő ellenére
- vagy az A betű két lábát egyszerűen összekötöd egymással.
Egyes tetőknél mindhárom trükköt kombinálják egymással.
Azért,hogy a hőszigetelést szépen és könnyen összetudjam hozni.Semmi másért,de szinte nem kerül semmibe,a tervező még nem látott ilyet én ezen az oldalon találtam.
Mondom, nincs gond, csak meg nem lattam ilyet, de nagyon szimpatikus. Gondoltam, ha mar nem engedelyeztek terdfalat az elöirt ereszmagassag miatt, megcsinaltatom okosba igy:)))
Köszi a linket, elolvastam és eléggé elbizonytalanított abban, hogy burkoljam-e a lábazatot vagy elég, ha bevonom valami gyöngykaviccsal. A cikk szerint nagyon sok mindenre kell, odafigyelni, hogy az a burkolólap ne potyogjon le egy-két éven belül. Bár a szüleimnél is ilyen lappal van burkolva és ott biztos nem hálózták két soron az XPS-t, illetve fugázva sincs a lábazat, ennek ellenére még egy darab sem esett le a 6 év alatt.
Viszont elég sok épületen látom, hogy potyog le a lábazati burkolólap. Olyan szakit találni mostanság aki úgy megcsinálja ahogyan az a cikkben le van írva szinte lehetetlen.
"..nem beton terdfallal, hanem rövid gerendavegekkel a szarufak alatt? Ez igy hivatalos? Ha igen, mennyi a max magassag,amit igy szabad?"
Állítólag létezik harminc méter magas tisztán favázas ház, de a svédek pl most terveznek egy felhőkarcolót teljesen fából. Ezeknél sem beton térdfal tartja a tetőt.
...szóval vagy az építészed csapott be téged a kötelező betonnal, vagy még nem kérdezted senkitől :)
Az alacsony dagadású habok cellaszerkezete annyira sűrű-apró, hogy hőszigetelésre is alkalmasak. Tehát vagy polisztirol ragasztó hab, vagy szerelőhab.
A mezei occsó purhabokban nem csak apró sűrű cellák keletkeznek, hanem óriási buborékok is, ezért térkitöltőnek / ragasztónak kiváló, de az occsó purhab NEM hőszigetelő anyag, te viszont ott hőszigetelni szeretnél.
Jol latom itt lejjebb az olvtars fotojan, hogy a tetöszerkezet meg van emelve, de nem beton terdfallal, hanem rövid gerendavegekkel a szarufak alatt? Ez igy hivatalos? Ha igen, mennyi a max magassag,amit igy szabad?
Köszi a képeket, de a tetőkialakítással nincs gond, az olyan mint a "gyakorlatban képen", 5x5-ös ellenléccel.
A linkelt "egyebeket" nem értem, az a hőszigetelésről szól, nem a párakérdés kezeléséről (bár az utolsó képen pont van rés a grafitos szigetelés és a lambéria között :) ). A tető azért van megemelve ennyivel, hogy hőhídmentes talpszelemen legyen kialakítható, ezzel nincs gond. A kérdésem csupán arra vonatkozott, hogy kell-e szellőző rés a fal és a tetőlambéria találkozásánál, vagy sem, mivel lentebb egy olvtárs pára problémákkal küzdött a kérdéses helyen.
Most akkor hogyan kellene egy nem beépített padlásteres épület padlásterét kiszellőztetni?
Cserepek alatt páraáteresztő fólia, oromfalak fából vannak, így tudok szellőzőt vágni a felső részükre (mind a két oldalt).
Fel lehet akkor futtatni a koszorú feletti OSB borítást, és a hőszigetelést a lambériáig? Vagy kell valami légrés? Valamennyit pakolnánk fel a padlásra azért.
"Csak a beépített padlásteret kell duplán kiszellőzetni"
Hát ezt így gondold át mégegyszer.
Közben rájöttem, mi okozza a zavart: akár beépített, akár beépítetlen a tetőtér, a dupla szellőztetés ugyanaz: egyszer a cserép - vagy akármi - és a tetőfólia között, másodszor a fólia és a hőszigetelés között.
A különbség az, hogy beépítetlen tetőtérnél a szigetelés a födémszigetelés, a légrés pedig az egész padlástér.
Akkor kell a dupla szellőzés, ha a tetőfólia párazáró. Ha páraáteresztő, akkor lényegében pénzkidobás a dupla szellőztetés, nem ér annyit, mint amennyibe kerül. Szerintem.
Csak a beépített padlásteret kell duplán kiszellőzetni, az egyik rés a cserépnek, a másik a szigetelésnek. A szigetelésnek kiképzett szellőzőrés arra való, hogy ha netán a párazárás a belső tér felől nem tökéletes, akkor majd ott távozhat az a kis pára, ami áthatól egy hosszabb hideg idő során.
Ha a födémet szigeteled és a padlástér nem lakott, akkor nyilvánvalóan azért kellenek szellőzőablakok, amiért a második légrés a beépített tetőnél.
Ha kint nagyon meleg van és száraz a levegő nyáron, a zárt padlástérbe szauna szerű nedvesség alakul ki, ami a faszerkezetnek is árthat idővel, főleg egy új építesű háznál. Tapasztalat.
"Padlásteret nem kell szigetelni és nem kell kétszeresen átszellőztetni"
BEÉPÍTETLEN padlástérről beszélek, és FÖDÉMszigetelésről.
A kétszeres átszellőzés egyszer a cserép-fólia közötti légrést és a fólia alatti padlásteret jelenti. Nem? Beépített padlástereknél értelmetlen kétszeres átszellőztetésről beszélni.
Ablakok.... persze, mennyibe is kerül az, kivágással, mindennel? És oldjam meg a tetőfólia folytonosságát is... Tényleg sokkal egyszerűbb és olcsóbb, mint alul megnyitni körben egy rést, meg felül a gerincnél.
Nálunk biztosan nem.
Mondjuk azt nem említettem, hogy ilyen fél-félnyereg-szerű a tetőszerkezet, tehát az egyik oldal tűzfal. Azon fent kell néhány behálózott nyílás és kész.
Ez még egy régi Google Map kép, se kémény, se szellőzők, se semmi:
Ez manzárd, van 3 halószoba és egy dolgozószoba fennt, plusz egy nagy mosdó, rendesen át kellett gondolni, mert klímát nem akart a megrendelő. Minden tetőablakra szereltünk kivül és belül is redőnyt...
a tetőablakok egy része motoros... hogy esőbe becsukódjanak..
Padlásteret nem kell szigetelni és nem kell kétszeresen átszellőztetni. Oda az eresz és a gerinc szellőztetőkön kivül, kell két-négy ablak, legalább 6ox6o-as egymással szembe a síkokon, ami huzatossá teszi a belső teret. Akkor nem reked meg alatta nyáron a meleg. Vannak a cserépgyártóknál ilyen ablakok, de egy jó bádogos is megcsinálja.
Mindenképpen vezesd ki a összes belső szellőztetőt a tetőn, erre vannak megfelelő cserepek.
A tetőt magát minek duplán átszellőztetni? Egy átszellőző légrést kell normálisan megcsinálni. Nem a két légréstől melegszik át nehezen, hanem a 30 cm hőszigetelés miatt.
Én a padlásTÉR-ről beszélek. Nálunk muszáj, mert a tetőfólia baromira nem páraáteresztő, az alatt a padlástérben megreked minden. Ami azért gond, mert a párazárás ugyan elégségesen jó, de a wc és fürdő elszívója csak a padlástérbe pöfög. Egyelőre. A konyhai elszívó az kimegy a tető fölé.
Jelenleg a tetőfólia átlapolások vannak szétnyitva, úgy tűnik, így sem rossz, mivel nem nagyon látok kicsapódó vizet, de ez nem sokat segít a nyári melegedés ellen.
Tavaly nyáron még nem volt fent a födémszigetelés, gyakorlatilag 1-2 fokkal volt "hűvösebb", mint odakint. Idén ez a különbség már 9 fok körül mozgott. Ha még lesz rendes szellőzés is, akkor lesz kafa. Ha meg még a zsaluk is felkerülnek az ablakokra, tán még fázni is fogunk :D
A fenti tetőtér szigeteléssel kapcsolatban kérek tanácsot. A sűrű sraffozású plafon szakaszok szigeteltek, a vízszintes 30 cm, a ferde tetősík 20. Héjazat csere lesz, ami kapcsán a ragalját kívülről 10 (15) cm eps-sel szigetelném (ritkább sraffozás). Ezen felül azonban szeretném ellenlécezéssel a héjazatot 10 cm-mel megemeltetni, hogy a ferde falsíkon is alá tudjak szigetelni további 10 cm-et. Az ács ezt a teljes tetősíkon akarja. Én ezt kissé feleslegesnek érzem, meg a tető átszellőzöttségét is zavarná, tehát véleményem szerint elég lenne csak a lakott részen. Mit tanácsolnátok ezzel kapcsolatban?
Köszi a segítő szándékot! Sajnos a felsoroltak közül egyik sem vagyok:( Pedig általában mindegyik milliomos :) Párom és édesapám észhez térítettek, de bevallom őszintén azt a kilátást és telket azóta is sajnálom ( a kísértetházat nem ). Párom nyaggatott a padlófűtéssel a jelenlegiben, de mondtam neki, hogy 40 fokos vízzel fél napig áll a gázkazán. Ha meg annyira feltekerjük, hogy folyamatosan meleg legyen, akkor a hőszigetelés miatt megfulladunk. Lásd tegnap: hangulat miatt ropogtattam kicsit a légteres kandallóban, a nappaliban 26,5 !!! fok lett, azt hittem megkukulok.
Fel lehet fogatni a helyére a csatornát (a vasak az ellenlécre kerülnek) és akkor jobban néz ki. A szellőztetett légrés a csatorna mögé kerül, részben takarásba.
Kb így néz ki egy kétszeresen kiszellőztetett tető. A szarufák deszkázata alatt is van egy légrés, meg felette is.
A gond az, hogy a cserép csepegése nagyon magassra kerül a csatornától, egy meg kell állítani a cserepezést az eresz előtt (a csepegést meg kell oldani egy lemezprofillal). A szarufák 2ocm magassak, így a deszkázat és a hőszigetelés között van 5cm légrés, ami ki van szellőztetve az eresznél és a gerincnél is, és a deszkázatra került a páraáteresztő fólia, arra 6cm vastag ellenléc és cserépléc. Elég bonyolúlt megcsinálni. Belülről fel van szerelve a szarvazatra keresztbe még egy 1o-es palló, oda került még 1ocm hőszigetelés és a gipszkarton alá még 5cm, azaz össz. 3ocm táblás kőzetgyapott a hőszigetelés. Nyáron kell 3-4 hét nagyon meleg, hogy kimelegedjen a manzárd. Klima a házba nincs. A deszkázatra felszerelt külső szigetelés szerintem jobb, mert a szarufákra belül felszerelt pallók és a több réteg szigetelésének beszerelése is költséges. A külső szigetelésnél nagyon széles lesz az eresz és az átszellőzést meg kell oldani az ereszbe a szigetelés alatt.
Igen, pontosan azt! Ez a kettôs átszellôztetésű padlástér.
Nálunk is elb***ták, kivül fel van ütköztetve az osb teljesen és még azon van az eps+háló. Csak nálunk jónak tűnik a párazárás, mert nincs vizededés. Tavasszal fogunk megnyitni a plusz homlokzati felrakásával legalább néhány gerendaközt, majd rovarháló kerül oda.
Ahogy az egyik kiváló építész barátunk mondta, a jól megépített, szellôztetett padlástérbôl alul körben ki lehet látni.
Lehet, hogy én értlemezem rosszul a látott képet és nem is igazán jól követtem a szálat, de igen, egyértelműen a padlásteret a pdalástér azon részét különösképpen ahol a lambériás lezárás van.
Ha jól látom a legtöbb pára az ott a fal felett a talpszelemen környékén keletkezik. Ott van zárva a tér, még légmozgás sem tud igazán kialakulni, nemhogy szellőzés.
Lambíriát megcsapva az eresz alól tökéletesen meg lehetne oldani egy szellőztető csatornát, feltéve ha valahol felül van egy KIszellőztető rés is a padlástérben.
Üdv! Mit/miért szeretnél onnan szellőztetni ? A padlásteret?:-))) Ha szigetelni szeretné a falat ,meddig kell/kéne feltolni a habot ? Én fenn tartom az álláspontom !:-)
"A fólia azért nedves, mert nem szellőzik. Gondoskodj arról, hogy a fólia nedves oldala mindenütt folyamatosan át legyen szellőztetve a külvilág levegőjével."
Nem a fólia vizes hanem a lambéria alsó része!
"A madarak és a rovarok sehová se költöznek be OSB nélkül sem.
Miből gondoltad, hogy CSAK hozzád viszont be akarnak költözni?"
A tető csere után egy évig nem volt OSB lappal körbe a padlás lezárva!
A padláson az egyik sarokba a darazsak legyenek ők a "rovarok" kb 50x50cm
fészket építettek! Egy méhészt kellett hívni a több ezer darázs kiirtására!
A le nem zárt padlástérbe a verebek és most ők itt a "madarak" is jócskán
"Szerintem az épület indokolt karbantartására köteles eltürni a szomszédot a saját területén , de a szigetelés az ö területére lógna be , abba már nem köteles beleegyezni"
Településenként vannak kisebb eltérések. A helyi pontos lehetőségekről a városházán a jegyző ad tájékoztatást (többnyire a kár email-ben is).
Ha a szomszéd akadékoskodik, akkor a jegyző kötelezheti őt a hőszigetelés eltűrésére. Persze a ház tulajdonosa sem csinálhat ott akármit és akármikor, pl van, ahol a hőszigetelés maximum 10 centi vastag lehet, van ahol a hőszigetelés által elfoglalt telek-négyzetmétert ki kell fizetni, van, ahol előzetesen írásban egyeztetni kell, hogy mikor és meddig léphetsz be a szomszéd telkére, stb
Sőt a munka megkezdése előtt készüljön száz fotó a területről, mert a hőszigetelés végeztével a szomszéd "eredeti állapot helyreállítása" címén megpróbálhat komplett parkosítást és márvány udvari kőburkolatot kizsarolni (és ha a jegyző a haverja, akkor sikerülhet is neki :)
A fólia azért nedves, mert nem szellőzik. Gondoskodj arról, hogy a fólia nedves oldala mindenütt folyamatosan át legyen szellőztetve a külvilág levegőjével.
"A padlástér még régebben a szigetelés előtt le lett zárva körbe OSB lappal, a madarak és rovarok ellen!"
A madarak és a rovarok sehová se költöznek be OSB nélkül sem.
Miből gondoltad, hogy CSAK hozzád viszont be akarnak költözni?
"A homlokzatra nem szeretnék szellőző rést vágni!"
A dübelezés hivatalosan csak bizonyos magasság felett (az értékekről vita folyik), a szél szívó hatása ellen szükséges. Talajszinten nincs erős szél.
De van, ahol még ragasztva sincs, csak a mellé dobált föld szorítja a falhoz a hőszigetelő lapokat.
"Vagy elég, ha a 60cm széles XPS táblákat felragasztom, ez kb 5 centit lelóg a talajszint alá."
Padlószinttó lefelé 60 centi elég lesz, ha a vastagsága nem komolytalan, tehát az XPS ne legyen vékonyabb a fali fehér EPS hőszigetelés 2/3-ánál (grafitos fali hőszig.esetén legyen majdnem, vagy ugyanolyan vastag).
Ha esetleg 55 centinél betonjárda van, akkor csak emiatt ne törd fel, akkor elég az 55 centi is.
Nekem mikor itt járt egy vállalkozó (más átépítés végett),simán rá akarta rakni az omladozó kőporra.Mutattam neki hogy a kőport nm-es darabokban le lehet egyben venni a falról,és az alatta levő vakolatban meg nincs cement.Kézzel le lehet dörzsölni a falról.Szerinte semmi gond nem lenne,mert a dübel megfogja.Nyilván mást sem bíztam rá onnantól!
Zsalukő lábazatra az XPS szigetelést hogyan kell szakszerűen feltenni?
Elég a ragasztó vagy dűbelezni is kell? Az XPS táblákat telibe kell ragasztózni? A szigetelésre 1 cm vastag lábazati burkoló megy majd.
A lábazat kb 55 cm magas, vagyis ilyen magasan van a belső padlószint is. Ebben az esetben is le kell engedni a talajszint alá a szigetelést, ha igen milyen mélyen? Vagy elég, ha a 60cm széles XPS táblákat felragasztom, ez kb 5 centit lelóg a talajszint alá.
Gyors kérdésem lenne. Mitől lehet az, hogy az elosztó gyűrűn levő kézi szabályzóban levő "úszóka" felcsúszott fentre és akár merre tekerem nem mozdul meg? Ha jol látom amikor legfelül van a piros karika (úszóka) akkor 0 liter az átfolyás.
Üdv ! Ahol van a létra szerintem ott le kell zárni a levegő v bármi bejutása miatt ! Párazárás a lakás felől megfelelő ? Ellenléc van a külső fólia/tetőanyag átszellőzése véget ??
Köszi, közben kicsit tovabbgondolva a tetőtérben inkább falfutest csinálok, ha esetleg lezarnam a felső szintet akkor az a szigetelés nem lenne jó ott a plafonon, a földszinten meg bevallalom azt a pár ajtót, hogy cserélni kell...
Off: nekem nagyon tetszett egy közel 100 éves kastély jellegű műemlék 6000m2 telken. Panoráma elképesztő, terület meredek lejtett, tehát sok mindenre nem jó, de gondoltam nincs szomszéd!!! Ez kell nekem. Mikor beléptem dohos szag, 90% párás konyha. Horrorisztikus szobák, nyikorgó szűk csigalépcső fel. Baromi erős északi szél. Feleségem kirázta a hideg ott. Apu rögtön mondta, hogy beledöglünk a munkába majd + műemlékhez nem nyúlhatok csak úgy kényem kedvem szerint. Ez a jelenlegi ház kellett volna arra a telekre :) Volt egy ház a rét közepén is, de ott meg félt volna. Szóval így választottam "én" házat. Én amúgy barátkozós típus vagyok :)
Ma összefutottam a fűtésszerelőmmel és panaszkodott a villanyszerelőre, aki csövezés nélkül tette be a falba vezetéket a fürdőbe ( ő nem volt otthon ) és a 350e Ft-os burkolás után kiderült, hogy nem működik :(
A jószomszédi viszony gyorsan meg tud romlani ilyen szívesség esetén . Elég , ha gyerekek vannak az udvarban és nekiállnak labdázni a faladat kihasználva , vagy a kerékpárokat odatámasztják ,stb :( Ilyenkor egy nagyot nyelsz és kéred a fentieket : csak ne szakadjon be a szigetelés ! Vagy talán átmész reklamálni ? Inkább megvenni és lekeríteni , ha a szomszéd hajlandó azt a csíkot eladni .
20 éve építkeztem. Nekem már el kellett hagynom 60cm-t a szomszédtól, ennyi az eresz átlógás. Tehát nem lóghat át az eresz.
Viszont a régi házak eresze átlóg, nem kell bontani, nem kell vele foglalkozni. Ez is hasonló. Most már így nem tervezhetsz,de a meglévő házat nem érinti.
100%-ra nem mondom, de elképzelhetőnek és jogosnak is érzem.
Az jog és alkotmánysértő lenne.... a magántulajdon szentsége ellen.
Te mit szólnál, ha szomszédod átmenne és 10-20 cm-t elvenne a telkedből az engedélyed nélkül?!
----
Az az élő szabályozás, hogy
1. a SAJÁT telkeden belül MARADVA
- HA az építési helyen belül maradsz és a beépítési %-ba MÉG beleférsz, akkor nincs korlátozás
- HA az építési helyről kilógsz (előkertbe/oldalkertbe) akkor MAX 10 cm lehet a kilógás
2. IDEGEN telken
- ha az közterület >> max 10 cm lehet a kilógás (azaz az állam, mint telekszomszéd adott egy általános engedélyt a törvényben az állami/köz tulajdon terhére)
- ha az magánterület >> a JOG NEM ad felhatalmazást neked semmire, de a szomszéd megengedheti vagy megtilthatja neked... tetszése szerint
Szerintem az épület indokolt karbantartására köteles eltürni a szomszédot a saját területén , de a szigetelés az ö területére lógna be , abba már nem köteles beleegyezni . Van ismerösöm , aki megvett 1/2 méteres sávot a szomszédtól , így tudta csak megoldani .
Ha a külső hőszigetelés minél vastagabban összesimul az ablakoddal, akkor azzal nincs több dolgod.
Ha a fal belső párazáró/párafékező rétege TÖKÉLETESEN (=űrhajó szintű légmentességgel) körben össze van kötve az ablakkerettel, akkor az is OK
Hangszigetelésileg az ablakot tekintsd két rezgő membránnak:
- egyik rezgő membrán az ablak üvege: ezen utólag speciális fóliázással tudsz javítani (vagy pl kimondottan hangszigetelő üveget kértél)
- a másik "rezgő membrán" az egész ablakod mindenestül: ezt a szokását két módon tudod csökkenteni: egyrészt az ablak tömegének növelésével (pl az ablakkeret lyukait végig teleöntöd homokkal, de ez sajnos hazavágja a hőszigetelését), vagy az ablak "rezgő" keretét minél MEREVEBBEN és minél hosszabban összekötöd a jónehéz házfallal. Ez történhet egy millió darab kis L alakú vassal, vagy pl az ablakkerettel mereven/keményen összevakolod a falat, (lehetőleg ne tudjon az ablak a faltól függetlenül rezegni) vagy pl az ablakkeretnek koppanásig nekitolt vékony Ytong lapokat ragasztasz körbe a kávába.
Ha jól emlékszem ezt a 2/3-os dolgot szokták -ilyen- ökölszabályként alkalmazni, de kellően vékony rétegek esetén lehet az is szar. Winwattban azt hiszem lehet számolni párára is rétegrendet. Ha megvan a konkrét esetleg itt is beírja neked valaki, hogy jó-e vagy sem.
Viszont én legelőször megkérdezném a szomszédot csak úgy, és/vagy az építési hatóságot, hogy mennyit engednek utólagos szigetelés esetén átmászni a szomszédba. Bár melléképület esetén nem tudom mi a járás.
A legboldogabb én lennék ha aszomszéd rendbe rakná a ronda falát az én oldalamon ráadásul még pénzt is hozna át. :))
Igen lehet kétoldali , ahogyan írod . Valóban az arány is jó , csak ami fontos , hogy a külsö oldali réteg páraáteresztö képessége azonos , vagy jobb legyen mint a bentié . Jobban kitudjon szellözni . Magyarán : bent teszel fóliát meg EPS-t , kint meg csak EPS-t a vakolás és festés páraáteresztö legyen !
Ui.: Biztosan láttatok már hátsó telekhatáron melléképületet. A szomszédom nem építette be, ezért a "csupasz" téglák a fal. Olvastam az 1/3 ( belső szig. és 2/3 ( külső szig. ) arányról. Az esetben maradhat a belső falon is. Próbálok beszélni a kertszomszéddal, hogy 50-100e Ft kártérítés ellenében megengedi-e, hogy kívülről rátegyek egy 10-es grafitot.
Ugyan ablak probléma, de egyben kapcsolódik a hőszigeteléshez is.
Szeretném ha megszakértenétek:)
Sziasztok,
nemrég szerelték be a kömerling 88+-os ablakaimat. A cég nem csavarokkal, hanem fülekkel szerelte. (remélem érthetően fogalmazok)
A helyzet, hogy a belső ablakkáva kialakításhoz az alsó füleket és a vakolatot kiverték a kőművesek.
Belül ytongoztak de a párkányfogadó alatt és a külső részen purhab van. Belülről kilátok. Az egy dolog, hogy kívülről rátakar a 12 cm-es grafitos, de hiányérzetem van. Arról nem beszélve, hogy a faékek el lettek távolítva, ami garanciavesztést okoz. Helyette oldalt látni lecet, de purhabon ül.
Szeretném megcsináltatni velük.
Az jó gondolat, hogy kívülről kikapartatom velük és alávágatok xpst, amit a párkányfogadó alatt nekinyomunk kívülről az ytongnak?
Mondjuk az éket meg a fület akkor sem lehet pótolni.
A belsö szigetelést azért nem ajánlják , mert amennyiben csak belül lesz a fal szigetelve , akkor ugye a szigetelöanyag után lévö fal kinti irányból letud hülni elöször harmatpont alá , ami végett a szigetelésben vándorló nedvesség kicsapódik . Legjobb esetben csak penész jöhet létre . Rosszabb eset az az , hogy a kinti fal mindíg tartalmaz némi nedvességet . Plusz , ha télen ugye a páranyomás a meleg oldalról a hideg felé viszi a párát ami bejut a falba . A fal anyagától , a nedvesség mennyiségétöl és a kinti hömérséklettöl függöen , ha minden adott , akkor károsodhat a fal szétfagyás végett , ami akár sztatikailag is károsíthatja a házat . Remélem mint laikus érthetöen írtam :)
Ha ebben a "relax"ban van bármi extra párafokozó dolog (medence/szauna/gőz) akkor az az ökölszabály, hogy belülről 100%ban SOHA nem sikerülhet a párazárás halmozottan fontos infó.
Más területen dolgozom és segítségért járok ide. Más pl. az én szakterületem nem vágja, szóval itt nem folytatnám. Általános ismereteim vannak a külső hőszigetelésről és az általad említett penészedést én soha életemben nem tapasztaltam. A szülői házban sem és a jelenlegiben sem, ahová költöztünk. A kazáncsere miatt mélyedtem el a fűtésrendszer témában általánostól jobban. Jelenleg fut a következő fejlesztési szakasz, de már házon kívül. Viszont nem szeretném ha a család a melléképületben kialakított relaxban tüdőbeteg lenne a penésztől. Na most akkor meg is van a kérdezősködésem célja is.
A belső hőszig. nem ajánlott és valóban fogalmam sincs hogyan működik a párazárás belülről. De most már kezd összeállni a kép. Valójában 2 egyszerű út van.
1. Vagy marad a külső hőszig.
2. Vagy a belső, de akkor tök mindegy mivel szigetelem a belső falat, mert semmiképpen nem úszom meg a belső párazárást fóliával. (és itt a pont)
Ha a széleken lévö lapokat egész felületen felragasztod , majd a belsö felületre csak pogácsákkal ? Ott attól is függ , hogy mekkora marad a légrés a fal és a szigetelölap között . A hideg levegö igyekszik a hideg oldal mentén lecsorogni , míg a meleg meg felkúszni a meleg fal mentén . Ha elegendö a távolság e két típusú levegö egymás melletti elhaladásához , akkor lehet gond . A két üveglap távolsága a szigetelt nyílászárókban is úgy van megválasztva , hogy ez ne történhessen meg . Ezért szigetel . A falon is ez a lényeg .
Ha nincs SEMMI a falon, de olyan vékony/szar a külső szigetelés, hogy lehűl a harmatpont alá akkor az penészes lesz? Ismert probléma, penészes sarkok.
Na itt aztán van szellőzés, mert nincs előtte SEMMI.
Ennél csak annyival szarabb ha gyapotot raksz elé, hogy lényegesen hidegebb lesz a falfelület. Mondjuk néha annyival, hogy a felszívott nedvesség miatt szét is fagy porhanyósra.
Most olvasgattam a fórumon, hogy az általad is említett pogácsás ragasztás az nem igazán ideális az EPS lapoknál. Ámde ha a legszélső, legalsó és legfelső lapokat rendesen leragasztják, akkor végülis nem lesz egy kiszellőztetett légrés az EPS alatt nem? Vagy a sima légrés is baj, csak kevésbé baj?
Ez már csak elméleti kérdés lesz, mert megfogadom a tanácsot és rakok párazáró fóliát és gipszkartont belül a szigetelésre. Köszönöm a tanácsot!
Ha lég-és páraáteresztő kőzetgyapottal történik a belső szigetelés ( + háló, élvédő stb. ) akkor is szükséges belülről a párazárás, mint eps esetében? Valójában ott a falon penész nem alakulhat ki a jó szellőzés végett.
A felületelőkészítés: vakológéppel fröcskölt kőporos vakolat volt a falon itt-ott kiálló kőporszemcsékkel.
Egy kb 25 centis szögvasdarabnak hegesztettem egy nyelet és ezzel végigdörgöltem a falat letördelve a kiálló kőporszemcséket. Aztán cirokseprűvel lesepertem a falat, ekkor már vastagon állt a járdán a lehullott kőpor. Majd a kerti lombszívó fúvó oldalával lefújtam a maradék finom port. Ezzel kétszer is végigfújtam mert elsőre a felhőben szálló porból sok visszaült a falra. (itt történt meg, hogy velünk szemben az utca túloldalán megállt egy fekete autó, a tulaj elment és amikor egy óra múlva visszajött fehér lett az autója mintha liszttel szórták volna be. Nem szólt semmit csak a fejét csóválta, beült és elhajtott) Végül locsolócsővel vízzel leverettem.
A ragasztás előtt mélyalapozót nem használtam, tulajdonképpen eszembe sem jutott ez a lehetőség. Nem vált le sehol a ragasztás, de elismerem hogy a mélyalapozás jó dolog.
A ragasztásnál a lapokat körbe keretszerűen megkentem és középre 3 plecsni (a plecsnikből 2 oda ahol a dübel lesz) A lapközéppontokba kapott 2 dübelt is. Rájöttem, hogy sokkal könnyebb behúzatni a dübel fejét ha behelyezés előtt a lyuk körül egy kicsit megkalapálom az EPS-t, egy kicsit megrogyasztja az anyagát. Nagyon nem szabad püfölni mert beszakad.
Ismerősömnek maradt Rockwool Airrock LD 10cm-es. 1600Ft/nm-ért odaadná. Megérné a többlet pénzt érte a padlás (födém) szigetelésre, a Knauff 10cm-es kőzetgyapot helyett, ami 1100Ft? "Tud" valamivel többet?
Sok esetben még mélyalapozásra sincs igazán szükség, elég lenne pl egy egyszerű lemosás egy magasnyomású mosóval és eltűnne a falról az összes por, laza vakokat-szemcse és az évek alatt rátapadt láthatatlan korom (pl dízelautók + vegyestüzelés).
De a "szakértő" végighúzza a tenyerét a falon, ránéz és ha nem vastagon poros, akkor megállapítja, hogy ez a fal steril és atomstabil, mehet rá egyből a ragasztó.
Na EZÉRT muszáj minden még dübelezni is,
mert amúgy a ragasztó négyzetméterenként elbírja egy autó súlyát dübel nélkül is. Persze csak akkor, ha VALÓBAN hozzá tudott ragadni a falhoz, mert poros/kormos fal esetén egy kiscica súlyát se bírja el :)
Föleg az is számít , hogy nem egész felületen ragasztanak , hanem csak keret plusz 3 pötty a legjobb esetben . Tudod annak idején erröl sokat vitázott itt a csapat , úgy 13-14 éve .:)
És a ragasztó csak egy dolog. A felületelőkésztítést 99%-ban nem csinálják meg rendesen a kivitelezők, csak rárakják a régi, több réteg festéket tartalmazó poros vakolatra. Pedig le kéne azt rendesen tisztítani, mélyalapozni, stb hogy tapadjon rá a ragasztó.
Nálam is elengedte ahol néztem (tetőcserekor ameddig beláttam), a dübel tartja. 30 éves stabil, nem poroló kőporos vakolatra rakták fel, felületelőkészítés nélkül, de ezen kívül szakszerűen, jó minőségű anyaggal.
Csak akkor sajnos még nem voltam képben hogy erre is figyelni kell...
A ragasztókról: két tételben vásároltam meg a házam hőszigeteléséhez a ragasztót, először Graytex Graymix ragasztót kaptam, kellemes jól használható volt. De elfogyott és vettem még ragasztót, ugyanannál a kereskedőnél akkor éppen egy más fajtát kaptam, (már nem emlékszem milyet) Elhülve tapasztaltam hogy mennyire más. Már a bekeverésnél is úgy tünt mintha csupa homok lenne sokkal kevesebb kötőanyaggal, aztán amikor felkentem sem terült úgy. Egy zsákkal használtam belőle, a többit visszavittem hogy cseréljük ki vagy adja vissza az árát. Két napon belül meghozatta a Graytex ragasztót.
A szomszédom öt milliót fizetett előre, mert a vállalkozónak tüzéptelepe is volt, gondolom kitalálod a végét... Ők voltak a másodikak, a mostaniak a 4. csapat, az utcában dolgoztak onnan csábította át őket. (a decemberi -10-ben pogácsáztak és dryvitoltak)
0-tól (most leszek 65%-on az esztrich-kel) minden anyagszámlát próbáltam én intézni, ha mégis besegített a szaki, akkor árajánlat után az én nevemre kértem a számlákat.
Nincs fővállalkozóm.
Igaz, ezért tartok egy év után is ezen a készültségi fokon. Velük - egy kivitelezővel - persze gyorsabb lett volna. Bár így is tarthatnék előbbre, de sokat várok a szakikra, némelyik pedig lassabb, mint gondoltuk. De csúszik a betonozás is az időjárás miatt, de ha fővállalkozóm lett volna már le lenne betonozva... Akár a decemberi -10-ben.
Ugyanakkor nem kell megfizetnem a fővállalkozónál min. az építésvezető éves bérét.
Mindezt választottam úgy, h abérletben lakom! De ha egy évvel tovább tart az építkezésem, mint terveztük, akkor is csak 1,2 milliót dobok ki az ablakon, így vágtunk neki..
Hogy korábban költözzek, az neked/bárkinek cca. 8 millióba kerül. (ép.vez. munkabére, kocsi, teló)
8-1,2=6,8 millió HUF.
Így számoltunk:
A plusz egy év (esetleg) albérletben vagy korábbi költözés?
Lehet hibás, de az előbbi volt a szimpatikusabb, ami kb 20m2 ára. Nekünk ehhez nem lesz nagy ár a +1 év albérlet.
Nincs olyan ismerősöm, aki szerint jól döntés volt, úgy beszélnek az albérletről, mint a lepráról:)
A korábban emlegetett könnyűszerkezetes háznak a további szigetelési részleteivel kapcsolatban kérném a segítségeteket. A pinceszintjén az engedélyezési tervek szerint a következő a rétegrend (a falakon):
EPS a külső betonba ágyazott gránit és vakolt tégla között. Már ha így épült meg. Emberek nem voltak benn, szóval nem volt pára gond sem eddig legalábbis. Ámde a beton nedvessége nem tette tönkre az EPS-t alapból? Kissé necces megoldásnak túnik ez nekem, főleg, hogyha beépítenénk lakórésznek és lenne páraforrás bent.
-Ha lesz páraforrás/emberek benn, akkor véglegesen át fog nedvesedni a kifelé kiszáradni nem tudó EPS és baj lesz nem? Gondolom szigetelni kell erősen kívülről, hogy meleg legyen a falszerkezet mindenhol és ne legyen kicsapódás.
-Rávakolni a gránitra, egyenesbe hozni, majd 20cm lábazati XPS 1m mélységig kb nem?
-Elvileg ez a rész már talaj feletti, hiába pincefal és a vízzárás felett van, szóval akár EPS-t is kaphatna? Vagy ide XPS mindenképpen, kár volna spórolni ezen...?
"A falat bekarcoltam, úgy rémlik le is kentem alapozóval előtte"
Ha a levált tábla hátulján letéphetetlenül rajta maradt a ragasztóhab miközben a házad falán meg egy milligramm hab sem maradt meg, akkor bármit is csináltál a faladdal ragasztás előtt, az sajnos kevés volt (pl portalanítás és/vagy elégtelen / elhagyott mélyalapozás miatt poros felületre ragasztottál).
Tábla leválás/letépés után akkor mondhatjuk, hogy jó volt a falfelület:
- ha maga a ragasztó még most is a falon van (nem lehet letépni a falról)
Akkor viszont csak a Te szubjektív véleményed . Ettöl még sokaknak beválhatott mint lehetöség . :) Ha az én idömben lett volna , én is használtam volna . Nem kellett volna 56 darab 25 kilós zsákkal bajlódnom :) Egész felületen ragasztottam 2x10cm-ert az öskorban , amikor még 3 pogácsa meg 5-7 cm volt az elfogadott mód és szigetelés :))
Az aljzatbeton vissza lenne bontva a födémig és akkor itt merül fel a kérdés, hogy a födémre tegyem -e az EPS100-at vagy az is járható út, hogy a födém alá? Tudom, hogy elég nagy hőhíd tud lenni a vasbeton gerenda, de elvileg kívülről is le lesz szigetelve 15-20 cm grafitossal (ha nincs pénzem a 20-asra akkor a 15-össel, de ez alá nem mennék ).
Igazából azért merül fel ez a kérdés, mert ha alkalmazható nagyobb kompromisszumok nélkül ez a megoldás akkor a belső nyílászárók már legalább jó helyen vannak és nem kellene azokat is kicserélnem a padlószint emelkedése miatt, illetve a tetőtérben a padlószint emelkedése egyéb problémákhoz is vezetne, mert ott mégiscsak kisebb a belmagasság.
(A kérdés erősen elméleti mert még meg se vettem a házat amiben ezt csinálnám és még el sem adtam a sajátomat amelyiknek az árából gazdálkodnék...)
Azért megnézted , hogy az elvált EPS-en maradt a hab , vagy arról vált el ? Mert amennyiben az EPS táblán rajta van és a faltól vált el , az nem a ragasztó hibája , hanem a Te hibád .
Na egy kis breaking news a hőszigetelésről :) Ha már mesterek a téma :)
Szal tavalyelőtt ősszel ugye szórakoztam a purhabbal EPS ragasztánál. Na pár napja feltűnt, hogy pár tábla elvált a faltól amit habbal raktam fel. Már meg nem mondom melyik habbal, mert többfélét használtam, sima soudalt is. A falat bekarcoltam, úgy rémlik le is kentem alapozóval előtte. (még nincs lehálózva, északi oldalon van, víztől is védett, dübelezve sem lett még).
Szóval vigyázni kell a habbal. én nem is javaslom nagyon senkinek, paraxtvakítás. Vagy pedig egyből kell dübelezni, azt akkor talán ki sem nyomja a hab a táblát, de úgy meg körülményes sztem..
Na, azt csináltam, h az elvélt részhez nyomtam purhabot, és bedübeleztem..
"óvatosan ezekkel a fázishasító regulátorokkal, telerakják tüskékkel a hálózatot"
Az alkatrészeik jelentős része éppen a zavarszűrésről szól. Láttam pl olyat, aminél a nyomtatott áramkör kb 10%-a volt maga a fázishasító és 90% a zavarszűrő.
Persze ettől függetlenül okos dolog pl az, ha a hasító minél közelebb van a fogyasztóhoz.
"bizonyos energia politikusok erőltették rá a lakosságra"
Többnyire hozzzánemértő laikus politikusok hozzák a döntéseket, akik azt hiszik, hogy egy 1%-os pontosságú energetikai felmérés öt perces munka és nem több száz ezer forint.
Ugyanezek az idióták bölcs politikusok hozták tavaly pl a kút-törvényt is a nép nyakára, hogy mindenki készíttessen profival részletes műszaki leírást + rajzokat a kútjáról, majd megdöbbentek, amikor UTÓLAG kiderült, hogy egy speciális képesítéssel rendelkező szakember két napi munkája NEM 5, hanem 100 ezer forint, tehát a kút-törvénnyel szegény családok tízezreit lökték a még mélyebb nyomorba ezek a politikusok, okosan.
Persze mondhatnád azt, hogy de akkor miért fizet a kormány rengeteg szakképzett szakértőt ilyen esetekre. Hát igen, a jól megfizetett kormányszakértőket ebben az országban valószínűleg nem a szaktudásuk alapján alkalmazzák, léteznek annál fontosabb szempontok ;)
"Vagy vannak olyan emberek, akik annyit mondanak, hogy szigeteld le a házam?"
Az emberek többsége mindent a "szigetelő mesterre" bíz, vagy hagyja magát lebeszélni az eredeti tervéről.
És mivel a szigetelő mesterek többsége nem érti, hogy (fizikai szempontok szerint) mit miért csinál, ezért az általa készített hőszigetelés hatékonysága sokszor meg sem közelíti az annyi pénzből elérhető maximumot (sokszor még a felét sem).
És az emberek többsége ennek ellenére teljesen meg van elégedve az eredménnyel, sőt ajánlják másoknak is ezeket a mestereket :)
"mert a legtöbb mester hozza az 5-8 cm fehéret alapból..." Ezt, hogy? Megbeszéled, hogyan szeretnéd leszigetelni a házadat, aztán ő erre magasról tesz, és a saját elképzelése szerinti anyagokat hozza? Vagy vannak olyan emberek, akik annyit mondanak, hogy szigeteld le a házam? Ha arra nem veszi a fáradtságot, hogy egy minimálisat is utána olvasson, akkor mondjuk meg is érdemli.
Mi vettük az anyagot zömében utólagos fizetéssel. Mindegyik kivitelezővel utólag számoltam el egyedül a kőműves kapott rész összeget és a végén kapott nagyobb összeget.
Sőt,hogy borzoljam az idegeteket a villanyszerelő két házat csinált egyet 3 egyet 1 éve mindent ő hozott minden anyagot és eddig 500.000 adtam neki.Többször mondtam fizetnék de eddig nem jött a pénzért.
Egy patron 3 db fűtőszálat tartalmaz mindegyik 2 kw os 230 volttal így jön ki a 6 kw. Szóval nem egyszerre ég ki hanem marad tartalék csak akkor veszem majd észre mikor nem akar elég meleg lenni a lakásban. Az első 10 centin nem fűt így a csonkban nem rotyog a víz.
Nem nagy ügy cserélni,át kellett tenni máshova mivel eltaktikáztam az elhelyezését.A túlfolyót elzártuk a csapra tettünk slagot ott kiment az a víz ami könnyen kijött. Amikor kicsavartuk a patront nem tudott már ömleni a víz csak annyi jött amennyi levegő be tudott menni a csonkon.Pár literrel megúsztuk.
Hát igen ez az energia tanúsítás. Pedig vagy 10 - 15 éve nagy reményeket fűztek ehhez.
Jó kereseti lehetőség egyeseknek. Már akik.
Még a bérletekhez is előírták volna, olyanoknak akik nem tudják mennyi 1 m3 gáz ára - fűtőértéke stb. nem sokat mond.
Itt a fórumon is voltak megszállott hívei.
Ha valaha is rákényszerítenek erre az első az lesz, hogy a tanúsítónak azt mondom , olyan legyen amit kérek.
A lényeget jól látod kevéspénzért csak felületes munka végezhető.
Viszont egy lakóház ha benne lakunk annak az energetikai jellemzőit nem árt ha tudjuk.
Erre valók az un. fajlagos értékek.
Nem most hanem vagy 16 -17 éve amikor először fórumoztam / de lehet már 18 is /, akkor bedobta valaki, hogy pl. jó viszonyítási adat a z 1 nm -re vetített gázfogyasztás.
Sőt meg is adta .
Akkor 5m3 gáz / lakásnm -ben határozta meg a határértéket a jó és a rossz energetikai adottság között.
Tehát egy 3 m3/nm / év gázfogyasztás fűtésre jó érték, egy
8m3gáz/lakás nm / év már rossz.
márpedig úgy általában mindenki tudja a lakása lapterületét és azért a gázórát is csak leolvassa.
Természetesen léteznek más fajlagos adatok is.
pl. a kWó/nm/ év érték.
Mert mond az valamit hogy a gázfogyasztás 350 m3 - 1600 m3 vagy 3700 m3 évente ?
Semmit.
Ha nem rendelünk hozzá egy fűtött alapterületet.
Aztán van egy másik véglet, aki állandóan nézi akár naponta a gázóráját, de addig már nem jut el hogy az évest netán a többévest is megnézze.
de vissza erre a tanúsításra jó az balekoknak !!
Nagyon elbonyolított valami, bizonyos energia politikusok erőltették rá a lakosságra..... ugyanakkor a nagy középületeket meg leszarják.
pedig valamikor pl. azt is előírták, hogy középületeben .. közforgalmú helyeken a legelső, hogy mérjék a benti hőmérsékletet.
A törvény szerint nem kérhet előre pénzt egy hivatalos építőipari kivitelező vállalkozó.
Csak utólag... persze azt akár gyakran, sok részletben is.
A bevett gyakorlat sajnos persze más.
Mert a megrendelők zöme örömmel viszi magát bele a vesztes helyzetbe és fizet annyit előre, hogy a vállalkozó álljon nyerésre egy vita-szakítás esetén.
---
Anyagot akkor fizetek, ha megérkezett.
Valamire vállalkozónak van hitele a boltosainál.
(ha még nincs akkor meg megoldja a vállalkozói forgó tőkéjéből) Nem szokott ebből gond lenni.
Persze az jobb neki, ha a megrendelő hajlandó előre pénzt adni :-)
Te már találkoztál olyan vállalkozóval, aki előre nem kért semmit és mindent a saját zsebből finanszírozott? Mert én meg nem. Azért egy szigetelés komplett kivitelezése egy házon simán több millió Ft is lehet. Az anyagot is megveszi saját zsebből előre?
Nem bántom ezért fatert, mert szívét lelkét / belét kidolgozza + még segít is nekem. Belső szigetelést soha nem ajánlott és kivitelezett még senkinek. Külső homlokzat szigetelő+festő amúgy, én ügyetlen irodista vagyok Hozzá képest. Esetemben nem aggódik a falon lecsapódó pára miatt, én kezdtem el kattogni rajta a szauna és az esetleges zuhanykabin miatt. Gyönyörűen hálózta, élvédőzte már örülni fog, hogy fóliát szeretnék ragasztani rá. Már azon is agyaltam tegyen rá nemes vakolatot és egy párazáró festékkel kenje le és kabát. Pedig csak egy sz.r melléképület. Komolyan már röhögök magamon...
VaZoLa: köszönöm. Már nem találtam meg, de olvastam valamit a pára keringtetésről a meleg irányába. Hangzatos marketing végett olyan csodafegyverként tekintettem rá.
Papírt kell írni, mert anélkül nem megy semmi... azaz megy, mert általában sehol sem írnak papírost :D
Ha leírod hogyan és mit kérsz, ám ennek ellenére nem azt csinálják, akkor nem fizeted ki és kész... mert ugye előre semmit sem fizetünk, én sem a következő havi béremet kapom a munkahelyemen.
Elkergeted őket a rákba, nem fizetsz semmit, aztán a szar hőszigre ráragasztasz még egy vékonyabb réteget, szerintem nem vesztenél sokat, anyagilag talán még nyernél is valamennyit.
Sőt, papír nélkül is elküldheted őket, ha kopogtat a rendőr, kéred az írásbeli megállapodást, vagy a számlákat, nem hinném hogy tudnának mutatni a rendőrnek olyat...
DE! Olyan is van, hogy a mesternek kell kiküldeni a kopasz, szekrény nagyságú rábeszélő embereket, mert a megrendelő egyszerűen nem fizet... és ugye ha papír nincs...
nem azért "jó", mert ez páraáteresztő....ez csak azért "jó", mert kevésbé jó hőszigetelő (azonos vastagságban., mint az eps)...tehát azonos vastagsággal beépítve kisebb gyakorisággal fordulhat elő hogy a falon lecsapódik a pára....
Az azonos hőáteresztési vastagság egyszerűen számolható a lambdákból:
Aztná szépen lassan kikopnak majd a trógerek (legalábbis a nagytöbbsége)
Sajnos nem így van. Manapság a trógereknek áll a világ. Nincs olyan brigád az országban ahová azonnal ne vennének fel bárkit. Hentes, fodrász féllábú, minden játszik. :((
a magyar valóság ezzel szemben az, hogy bíróságra sem jutsz el, és kitörölheted a feneked a felvételeiddel...sőt, örülhetsz ha nem téged jelentenek fel amiért lekameráztad őket....ha straszburgig jutsz, ott meg már simán nyertek ellened az emberi jogaikkal....fizetheted a pert is, meg a lekapott szigetelést is, meg az utómunkát is, meg a sértettnek megállapított kártérítést.....
Azért csak óvatosan ezekkel a fázishasító regulátorokkal, telerakják tüskékkel a hálózatot ami megzavarhat egyéb érzékeny elektronikákat és nem tudod miért mennek olyan hamar tönkre.
"Amit nem tudok az,hogy hova teszi a veszteséget a feszültség csökkentő"
A fázishasítók saját működésükhöz szinte semmi energiát nem igényelnek. Gyakorlatilag nem tesznek mást, mint másodpercenként százszor ki-be kapcsolják az energiát.
"illetve forintosítva maga a működése nyereséges-e"
Tisztán elektromos fűtésnél MINDEN energiából 100%-ban hő lesz, a 99% (veszteség) és 101 százalék (nyereség) itt nem értelmezhető. Másképpen mondva: ha neked valaki elektromos fűtés kapcsán bármiféle nyereségről beszél, az vagy hülye, vagy éppen téged néz hülyének (vagy mindkettő :)
Veszteségről maximum csak úgy beszélhetünk, hogy a termelt hő nem oda megy, ahol mi szeretnénk, de a hő mindig legyártódik (tehát a 100% mindig megvan).
Ilyen patron van benne 2 db van használatban legtöbbször egy is elég lenne,de két éve mikor azért volt hideg is akkor egy nem volt elég a 8 óra felfűtés alatt.
Ezt a kettőt ha jól értem számolom relatíve nem nagy pénzből lehetne teljesítmény csökkenteni.
Amit nem tudok az,hogy hova teszi a veszteséget a feszültség csökkentő illetve forintosítva maga a működése nyereséges-e azon kívül,hogy tovább bírja a patron.
Annyit engedj amennyit tudsz (a külső esztétikának megfelelően), akár az egész toktoldót is takarhatja, de gondolom a redőny miatt van toldó. Inkább arra figyelj, hogy az ablaktokra ne a cementes ragasztóval ragaszd oda, hanem ragasztó habbal pl Illbruck FM343 ez profi cucc 95%-ban vízálló és 60 dB-t gátol.
Lehet, hogy van, ahol csak 500 fokos, elég nagy a szórás.
Ne feledd, hogy a forró cekász és a "víz-hideg" külső vas között nagyobbrészt levegő van, ami nagyon jó hőszigetelő, tehát igencsak igyekeznie kell a cekásznak. hogy megszabadulhasson a hőtől. Visszafelé a víz hűtő hatása alig érezhető a hőszigetelő levegőrétegen keresztül.
Fenti okok miatt a hőátadás hővVEZETÉS helyett valószínűleg inkább hőSUGÁRZÁS által történik, már csak ezért is célja a gyártónak magasan tartani a hőmérséklet-külömnbséget.
Ez engedi szellőzni a falat belső szigetelés esetén is. Ezzel kellett volna apunak befedni a fehér eps helyett. Hmmm... sajnálom szegényt, mert dolgozott pár napot vele.
Az utolsó mondatoddal 99%-ig egyetértek, egy rész maradt ki. "Segéd" az a munkás aki nettó 250 ezret keres, és nem a szakmunkás.
És pont eztgondolom én is hogy igenis ennyi pénzért legyen felelősség a vállán vastagon a melósnak.
Tanulási idő / felelősség / munkabér / elvégzett munka
Ebből a négyesből a szakmunkás az első háromban egyértelműen előnyös ( kevesebb idő / kisebb felelősség / több vagy egyenlő munkabér ), az utolsónál egál vagy talán hátrányos (nehéz fizikai munka) helyzetben van, egy egyetemet végzett mérnökhöz képest. A felelősség kérdéskörét mindenképpen fel kell húzni szakmunkás szintjén is a megfelelő szintre, máskülönben teljesen igazságtalan a helyzet. Aztná szépen lassan kikopnak majd a trógerek (legalábbis a nagytöbbsége)
Én pont a felelősségrevonás lehetőségének első lépéseként szeretnék hivatalos papírosan , pontos árajánlatosan csináltatni majd mindent.
- úgy van megrendelve a hőszigetelés, hogy minden lap körül legyen kenve
- úgy van megállapítva a munkadíj (sőt úgy van megvásárolva a ragasztó), hogy minden lap körül lesz kenve
- a kamerán keresztül viszont azt látom, hogy ennek ellenére "pogácsásan" ragasztasz, amikor nincs ott sem a megrendelő, sem a főnököd
- és amikor közlöm, hogy erről a falról most szépen leszedjük a hőszigetelést ÉS NEMCSAK INGYEN FOGOD ÚJRA FELRAKNI, HANEM TE FOGOD FIZETNI AZ ANYAGOT IS
...akkor te ehelyett valóban elhúzhatsz a rákba, de akkor a bíróság az anyagköltségen túl még a munkadíjat is kifizetteti veled, mert helyetted valaki más csinálta meg azt a munkát. Plusz a kártérítési per költsége.
De az is lehet, hogy az ügy nem jut el a bíróságig, mert a másnap a munkaadód két verőlegénye a lábadnál fogva húz be az építkezési területre egyrészt azért, hogy a megrendelő ne okozzon neki több milliós kárt a sztori nyilvánosságra hozatalával, másrészt azért, hogy a többi melós lássa, hogy nem lehet a főnököt hülyének nézni, semmibe venni az utasításait.
A mai magasabb munkabérekért cserébe magasabb felelősség is megkövetelhető. Neholgymá egy építőipari munkás nettó 250 ezerért még hülyének is nézzen mindenkit.
Számos elektronikus (pl.fázishasítás) villanyfűtés szabályozó létezik. Olyanok, mint a hagyományos lámpa fényerő szabályozók, csak egy picivel több wattra készültek.
Hát azzal csak az a gond hogy ha rá is tesz az emberfia egy 6cm XPS-t a járófelületre akkor is kéne rá 4-5 cm beton hogy mégse az XPS-re járólapozz. Ennyi magasságpluszt nem képes "elnyelni" egyetlen eredetileg nem úgy tervezett erkély sem, szerintem.
Hamár idézel valamit ne ragadd ki a neked tetsző részt így nem fer.
"Fogyasztás kb 130.000 volt tavaly ezt nem tudja se hőszivattyú se"
Ugyanennyi hőt egy hőszivattyú fele-harmad ennyi forintból forintból megtermel, viszont 2-6-szor többe kerülne a beruházás. Plusz ha elromlik valami, az is durva költség lehet. Ha készakarva a magasabb fűtésszámlát választottál az alacsonyabb beruházási költségért és a megbízhatóbb működésért cserébe, ez is egy elfogadható szempont.
Talán így kelett volna.
"Fogyasztás kb 130.000 volt tavaly ezt nem tudja se hőszivattyú se bármilyen kondis kazán überelni mármint bekerülés szerviz stb megtérülésben a nulláról indulva"
Így más a leányzó fekvése.
Ez a fűtőpatron teljesítmény csökkentés viszont érdekes lehet.Kíváncsi vagyok a megoldására.
"Plusz az általa elfoglalt épület-négyzetméter ára, az sem két forint."
A "kazán" egy külön gépháznak nevezett helyiségben van ami direkt az összes gépészet részére lett csinálva.
Mosógép, szellőztető, padlásfeljáró,vízlágyító, hidrofor hűtőláda, polcok mivel a vidék vidékjén lakunk itt mások a körülmények egy része.És van az a mondás "valamit valamiért" mivel nem akartunk kályhás illetve gravitációs radiátoros fűtést ez volt ami játszott a megbízhatóság listáján plusz a padlófűtés komfortjáról nem vagyok hajlandó lemondani.
"3 fűtőpatron ez nincs mind használva de ha kiég egy"
A fűtőpatronok általában úgy vannak méretezve (gazdasági optimum) hogy a fűtőszál kb 800 fokon dolgozik (kb világos vörös izzás).
Ha a patronodat kicsivel alacsonyabb hőmérsékleten dolgoztatod, attól az élettartama durván megnő. Állítólag tíz százalék csökkentés tízszeresére növeli az élettartamot, ezt persze én nem venném szó szerint, de mindenképpen megoldanám, hogy ne egy patron dolgozzon 100% teljesítménnyel, hanem pl kettő félgőzzel, vagy mindhárom patron de harmad teljesítménnyel.
"A "kazán" kijött max 350-ből"
Plusz az általa elfoglalt épület-négyzetméter ára, az sem két forint.
"Fogyasztás kb 130.000 volt tavaly ezt nem tudja se hőszivattyú se"
Ugyanennyi hőt egy hőszivattyú fele-harmad ennyi forintból forintból megtermel, viszont 2-6-szor többe kerülne a beruházás. Plusz ha elromlik valami, az is durva költség lehet. Ha készakarva a magasabb fűtésszámlát választottál az alacsonyabb beruházási költségért és a megbízhatóbb működésért cserébe, ez is egy elfogadható szempont.
"Sőt, készült egy új , leválasztott terasz is az udvar felől... a régi leválasztatlan helyett."
Hasonló esetben (idős házaspár, nem bírják a lépcsőt) azt javasoltam, hogy a lábazat hőszigetelése után ne új terasz épüljön, hanem "hozzák fel a kertet a nappali küszöbéig" (pontosabban a kert egy részét :) ami így a nappali meghosszabbítása/kiegészítője lett.
Mindegy, hogy virágot ültet vagy sárgarépát tenyészt, az a lényeg, hogy minél többet mozogjon.
Na nekem így van megcsinálva csak a "bojlert" én csináltam,1000-es puffer 3 fűtőpatron ez nincs mind használva de ha kiég egy akkor nem kell szerelgetni éjszakai 8 órás áram.
A "kazán" kijött max 350-ből kb. bírja amíg élek,ősszel felkapcsolom az automatát tavasszal meg le karbantartás nuku.
Fogyasztás kb 130.000 volt tavaly ezt nem tudja se hőszivattyú se bármilyen kondis kazán überelni mármint bekerülés szerviz stb megtérülésben a nulláról indulva.A ház nettó 100 pár m2 bővített kádárkocka tisztességesen felújítva hőszigetelve.
"Ráadásul a kazán előbb-utóbb úgyis tönkremegy, így annak a cseréje nem lesz majd "opció"."
Mondok egy esetet, amikor van "opció":
- nyaraló, ősrégi gázkazán, radiátorok
- komoly hőszigetelés + fűtetlen pincében futó energiapazarló fűtéscsövezés feldobása a födémre, majd a födémre szintén komoly hőszigetelés
- jön a tél, az első hideg napon öreg kazán természetesen feldobja a talpát
- bontott Hajdu bojler pince sarkából elővesz, gázkazán helyére ideiglenesen betesz (bojler mint villanykazán)
- úgy néz ki, hogy a "drága árammal" működő elektromos fűtés villanyszámlája csupán kb 5 százalékkal több, mint a régi gázbojler (+ pazarlón csövezett fűtésrendszer) gázszámlája.
Mondanom sem kell, hogy az új félmillió forintos gázkazán (plusz kétszáz ezer forintos új gázkémény) beszerzése halasztódik, valószínűleg az idők végezetéig (talán lesz fűtő klíma, de lehet, hogy még arra sem költenek, maximum a régi bojler le lesz cserélve egy újra és ráírjuk, hogy "villanykazán" :).
Szóval mégis van néha "opció" amikor elromlik a régi gázkazán ;)
...persze nem mindenütt lehet annyira jól hőszigetelni, hogy egy 24 kilowattos gázkazán helyére be lehessen tenni egy mindössze 2 kilowattos bojlert (de két bojler pl már 4 kilowatt, vagy létezik fűtő klíma, stb :)
Ha valaki úgy tesz be két milliót egy bankba, hogy azt a pénzt csak évente húszezer forintjával tudja kivenni, ráadásul az első kifizetés csak harminc év múlva lesz, azt az embert a családja bezáratja egy elmegyógyintézetbe.
De ha ugyanaz az ember kicserélteti a házán a régebbi 1,1-es üvegezésű ablakokat 0,7-es ablakokra, akkor ugyanaz a család simogatja a buksiját, hogy milyen bölcsen cselekedett.
"Alapvetően nem szeretem az olyan megtérülési számításokat, amiknél csak a számlákon lévő végösszeget veszik figyelembe... A lényeg, hogy te jól érezd magad és tegyél magasról az olyanok véleményére, akik kb. az utolsó forintig nézik a számlákat."
Aki az energiaTAKRÉKOSSÁGot nem tekinti takarékosságnak / befektetésnek, az fogalom tévesztésben van :) márpedig a takarékosság és a befektetés is arról szól, hogy nemcsak beteszünk pénzt, de ki kis veszünk, mégpedig NAGYON em mindegy, hogy mennyit és mikor veszünk ki :)
De ha ELŐRE jelzed, hogy te itt most nem takarékoskodni akarsz, hanem csak kényelmet növelni, akkor úgy próbálok segíteni, hogy eközben egy szóval sem foglak megtérülési számításokkal zaklatni.
A baj ott szokik lenni, hogy
- valaki idejön a fórumban egy energiatakarékossági kérdéssel,
- erre mi kiszámoljuk és elmagyarázzuk, hogy amit ő akar az rossz befektetés, mert a hasznát csak az unokája (se) fogja látni
- erre ő megsértődik, hogy ő valójában nem hasznot akart, hanem kényelmet :)
Annyit belevauznék, h ezek a kenhető kátrányszerű szigetelések nem sokat érnek... 2x kentem le egy vasbeton födémet és úgy átázott,mint a szél...
Ki is hívtam a gyártó cég mérnökét és 2 dolgot mondott: olyan vastagságban kellett volna felhordani ami rá van írva a dobozra : 0,4 cm vtg! Mondtam, h az lehetettlen, akkor legalább 8x kellett volna lekenni, és nem jön ki a kiadósság sem ami a dobozon van!
A másik, h biztos megsértettem a felületet utólag...
Szóval a vége rendes kátránypapírtekercs, melegítve és azóta nincs ázás...
Mi lesz a belülről szigetelt falaimmal? Ötlött a kérdés most bennem. Az EPS-en átjutva lecsapódik a hideg falra? Akkor előbb-utóbb penészes lesz. Oldalfalra is kellene párazárás? De milyen anyagot tudok oda rakni ha szükséges?
Ez bizony esélyes.. az sem igazán jó megoldás.
(rossz esetben fagykár is érheti a falat)
De az is lehet, hogy megúszod, mert olyanok pára/hőmérsékleti viszonyok a fűtött térben.
Nem lehet előre igazán jósolni ebben a témában.
Ezért van az ökölszabály, hogy: " Belülről nem hőszigetelünk!"
Kivéve, ha jól tudjuk mit-miért-hogyan csinálunk...
Épp ezért inkább xps kellett volna belülre (ha már belülre ejrül), telibe ragasztva és párazáró szilóval tömítve a hézagok.
De az xps-ből is csak 3-4 cm, HA a tégla alkalmas rá (kellőn fagyálló).
A szomszéddal jobb esetben meglehet egyezni és engedi felakni.
Mint látható az az iménti képriportban is.
A ház hátsó oldalán a falra 10 cm grafitos hab került és lábazatra is 10 xm xps a szomszéd telkére átlógva (az írásos engedélyével), mivel telekhatáron áll a ház.
...és még az udvari betonját is felvágtuk, persze nyilván újra is öntöttük.
25m2 helyiség: félkész mennyezet, 2 oldalt 8 cm grafit kívülről, hátsó fal belülről 5 cm fehér. Klímával temperálás 19 fokon ECO módban napi 14kw-al. Kinyitottam az ajtót a garázs felé, így oda is becsorog valamennyi meleg, ott 13 fok van. Kocsinak elég.
30m2 garázs: mennyezetet apuval szenvedtük végig(áteresztő,10 gyapot,záró,osb), egyik fal kívül 8 grafit, 2 fal belülről 5 cm. Sajnos régen divat volt ez a közös fal dolog telekhatáron, ezért csak és kizárólag belülről tudtuk megoldani a szigetelést.
A hullámpalán jól látszik, hogy a 25m2 felett elolvadt a hó, a 30m2 felett változatlan, tehát egész tűrhetően megcsináltuk. Igaz írtad, hogy lehetett volna több is.
Viszont csak tátom a számat, hogy az EPS-en átszalad a pára. Mi lesz a belülről szigetelt falaimmal? Ötlött a kérdés most bennem. Az EPS-en átjutva lecsapódik a hideg falra? Akkor előbb-utóbb penészes lesz. Oldalfalra is kellene párazárás? De milyen anyagot tudok oda rakni ha szükséges?
Az EPS-en lazán átmegy ám a pára (a forgácslapon is) és neki szalad a párazáró HIDEG fóliának amin lecsapódik, harmat >> azaz VÍZ!!! lesz belőle, áztat.
Hát ezért...
Azt kell megérteni, hogy a bentről útnak induló meleg pára áramlás NEM találkozhat kifelé útja során sehol (neki túl) hideg felülettel.
...és hogy a pára legtöbb építő anyagon át tud közlekedni!
Akkor is, ha a levegő már nem, mert az anyag légzáró, mivel
a légzárás NEM EGYENLŐ párazárás
Ez két teljesen külön dolog.
----
HA!!!! belül a vastag EPS alatt csinálsz egy TÖKÉLETES páraZÁRÓ réteget IS, akkor elvben nem gond az a feketefólia ott fent a hidegtér határán. Mert akkor gyakorlatilag nulla pára tud csak útnak indulni kifelé...
Tökéletesen kiérezte Mindenki, hogy a választási helyzetre próbáltam fókuszálni a saját példámon keresztül. Ami nálam nem teljesen igaz, mert már "készen" felújítva vettem a házat ( asszony kijelentette, hogy vagy a felújítás vagy a család - lehet választani -> az első pont lett :) ) Ez a ház 10 cm-rel van berakva ( B30-as lyukacsos tégla ) + összes nyílászáró cserélve. Alagsor félig földben + normál szint + tetőtér , itt gipszkarton+15cm gyapot+valami kemény falap. Valójában 40 fok az előremenő és a 26kw-os készülék egész nap min. modulációval jár. Termosztáton látom, hogy így is ki-be kapcsol. Párásítani kell ( 38-40-ről min. 50-re, mert a friss levegőt szeretjük és huzatolunk napi kétszer minimum ). Dobok a födémre majd még gyapotot ha van értelme, de valójában a házzal nincs is gondom, inkább a melléképülettel szívok sokat.
Én inkább azt látom benne, hogy ha veszel egy kazánt, ami a szigeteletlen házad hőigényét fedezi, majd ezek után elkezdesz szigetelni, akkor nagy valószínűséggel igen csak túlméretes lesz már a szigetelt ház hőigényéhez, és ez szintén nem jó.
A jelenlegi gázár 50 évre előre vetítése elég komoly prognózis lenne...:)
(Persze érthető nézőpont az, ha nem 3 év a megtérülés, akkor már anyagilag nem kifizetődő...de persze az összehasonlítás kb. mint tv-ben a 4k OLED , és egy 90-es évekbeli CRT....mindkettő tv-zésre van, a lecseréléskor csak a fogyasztás megtakarítást nézve a megtérülés tart végtelenbe....)
(És persze a régi kazán várható szervízköltsége, alkatrészellátásának várható megszűnése stb sincs benne a kalkulációba...persze az újé sincs....)
Ennek akkor van igazán jelentősége, ha valaki nem tudja mivel kezdje a beruházást (homlokzati szigetelés vagy kazáncsere). Az egyik viszonylag gyorsan a másik pedig csak jóval később térül meg.
Ráadásul a kazán előbb-utóbb úgyis tönkremegy, így annak a cseréje nem lesz majd "opció".
Szóval ezen két lehetőség közül a szakik ezért szokták a szigetelést előbb javasolni.
Alapvetően nem szeretem az olyan megtérülési számításokat, amiknél csak a számlákon lévő végösszeget veszik figyelembe. Mert elég sok olyan tényező van, amit nem lehet, vagy csak baromi nehezen beárazni. A lényeg, hogy te jól érezd magad és tegyél magasról az olyanok véleményére, akik kb. az utolsó forintig nézik a számlákat. (Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenből a lehető legdrágábbat kell megvenni.... csak még mielőtt valaki leírná.)
A kazáncsere dolgot tökéletesen látod a szigeteléssel párhuzamot vonva. Én a családi házban kényszerűségből cseréltem csak ki kondenzációsra a régit, mert nem volt kémény hozzá ( az ÉTI és új kondi kazán kémény nem kompatibilis - feleslegesen ruháztam volna be 320k-t kéményre ). A kazáncsere össz. költsége 1,4 millió lett. Ha abból indulok ki, hogy 10-15%, de számoljunk 15%-kal kevesebb gáz fogy, ami a fűtési időszakban 20e-25e-30e-35e-35e-30e = 175.000 Ft x 0,15 = kőkemény 26e Ft/idény és akkor a megtérülés meg is van :) Régen tanítottak nekem matematikai baromságokat, valahogy úgy hangzott, hogy limesz tart végtelenbe kb. mint a megtérülése. De cserébe van kényelem.
- 90 százalékban szükségtelen butaságot találtál ki (amihez makacsul ragaszkodsz, mert mindeni más hülye :)
- amit ráadásul rosszul tervezel kivitelezni
- ráadásul mindebből a lehető legdrágább változathoz kérsz most segítséget.
És aki minderre felhívta a figyelmedet, azzal köszönet helyett lekezelően beszélsz :)
Szerencsére van ilyen rokonom, ezért tudom, hogy ilyenkor mi a helyes teendő: hátradőlök a fotelben és figyelem, hogyan szívatsz meg magad körül mindenkit, aki segíteni próbál neked :)
Ha körbe lett ásva, a nagyobb kitülemkedéseket véssétek (üssétek le) le, tisztítás után (seprű és/v. magasnyomású mosó) vakoljátok kb simábbra (nem kell tökéletesnek lennie!), ezután vehetsz oda XPS-t ez sem lesz olcsó, de ez garantáltan vízálló, a PUR nem nagyon az... Az XPS tetejét illik vízbe rakni és így nem kell indító sin (amúgy sem értelmes dolog) és mehet rá a homlokzati szigetelés.
Egyébként nem sokat hoz ez a pinceszigetelés, ha csak nem lakni akarsz ott nincs értelme, a lakószint padlószintje alá 60-80 cm-vel elég menni ami a szigetelést érinti, ebből a talaj szint alatt és afölött 30 cm-ig elég vízálló (XPS) fölötte mehet az EPS v. a vakolható gyapot (falazattól függ).
Mindig csodálkozom hogy a hozzád hasonlók milyen kényszeresen próbálják bizonygatni a felsőbbrendüségüket az ezer karateres bulshit kommentjeikkel, de azzal, hogy volt időd még egy külön képet is linkelni, túltettél minden eddigin. Gratulálok. :D
VAGY: Száz karakterben megírhattad volna a hasznos véleményed is.
A 10 km-re lévő teszkóba heti bevásárlások céljára szeretnék új autót vásárolni egy . Szeretnélek megkérdezni, hogy melyik típust ajánlod a több millió dolláros bánya-teherautók közül. Sem kisebb, sem másféle, sem olcsóbb autót nem javasolhatsz MERT ÉN EZT JOBBAN TUDOM. Kizárólag a legdrágább bányagépek közül választhatsz.
Ha segítesz nekem eldönteni, hogy az általam kiválasztott értelmetlen hülyeségre hogyan szórjak el a valóban szükségesnél ezerszer több pénzt, akkor én is segítek neked, hogy az általad megálmodott értelmetlen hülyeségre hogyan szórhatnál el a valóban szükségeshez képest tízszer annyi pénzt.
VAGY: megkérdezed itt a fórumban, hogy mi a célja a lábazaton a vízszigetelésnek, mettől meddig és hogyan kell vízszigetelni és hőszigetelni a lábazatot.
Szórt PURhab szigetléssel kapcsoltban kérném a véleményeteket.
A probléma: Szeretném szigetelni a pincefalamat kívülről (ezzel együtt a lábazati szigetelést is megoldani). A házat körbeássuk alapig, azonban a pincefal beton öntésénél a külső síkot nem zsaluzták, az ásott föld egyenetlensége miatt a táblás szigetelés nem megoldható. Cél a hő és a vízszigetelés egyaránt. A pincafal 80centivel kezdődik a fölt felett (itt persze zsaluzva volt) és kb 2 méter mélyen van azt alap.
A teljes mélységet lefújatnám, ha alkalmas rá ez a technológia egyáltalán. Vannak különbségek az elérhető anyagoknál? Megbízható kivitelező?
Nem értek hozzá. Miért baj ha ott a fólia? Laikus egyszerű logikám az volt, hogy belülről kap 10 cm eps-t, akkor nulla a felfelé szivárgó meleg -> nincs páralecsapódás sem. Kettő legyet egy csapásra: nem kell bontani+szigetelés megoldva. Gondolom hibás a logikám:(
Ha én akarnék egy házat megvenni, akkor biztosan előtte csináltatnék egy SAJÁT energetikai felmérést róla.
Ha jelentős az eltérés az eladó által lengetett felméréshez képest, akkor vagy lehet komoly pénzeket alkudni, vagy lehet időben menekülni, mert ahol egy pontban megpróbáltak átverni, ott valószínűleg előbb-utóbb még más (el)rejtett hiba is felbukkanhat.
A polisztirol darabkák csak átmenetileg szorulnak oda, ki fognak potyogni az évek során, ha nem rögzíted őket. Vagy ragaszd oda őket, de én vékony fémfűrész lappal be szoktam vágni alulról kb 3/4ig és ezt a rést "ráhúzom" az alsó fólia élére.
Ha az átlapolás hosszú, akkor a polisztirol se legyen túl rövid.
Az alsó nyílások keresztmetszete szerintem bőven elég lesz, de én még csinálnék egy párat a tető csúcsa közelében is. A padlás függőleges átszellőzése (kéményhatás) valamennyire csökkenteni fogja a padlástér nyári forróságát is, tehát az alatta lévő lakás mennyezetének hőmérsékletét.
Nem biztos, hogy kókler csinálta. 10 ezer forintért a világ legjobb energetikusa sem fog 50 órát dolgozni, a kezébe adott adatokból (20 éves tervek az utólagos módosítások bejelölése nélkül) távolból és fél óra alatt ilyen pontosságra futja.
"én szeretném majd megcsináltatni olyan emberrel és céggel a felmérést és a kivitelezés, aki rendesen kivitelezéssel meg tudja csinálni"
Mennyire van korrekt munkára rászorítva az, aki önmaga munkáját fogja ellenőrizni?
Inkább mondd azt neki, hogy azt csinál a házadon amit akar, amennyivel alacsonyabb lesz a jövő évi fűtésköltséged a tavalyihoz képest, a különbözet tízszeresét kérheti a munkájáért ;)
Ilyen feltételek mellett a "mesterek" nagy részéről villámgyorsan kiderülne, hogy a szaktudásuk nagyrészt a balek ügyfelek parasztvakítására koncentrálódik.
Nem én kértem hanem az eladó akitől vesszük a házat. Mivel én nem tulajdonítok neki semmilyen jelentőséget, mert szerintem ugyanannyi értelme van mint az autóknál az eredetiségvizsgálat, ezért nem érdekel ez a kókler eredmény.
Amikor beköltözünk úgyis én szeretném majd megcsináltatni olyan emberrel és céggel a felmérést és a kivitelezés, aki rendesen kivitelezéssel meg tudja csinálni. természetesen számlásan, garanciásan, én a fekete húsból nem eszek, leginkább akkor ha ismeretlen.
Úgy gondolnám helyénvalónak, hogy egy hőkamerás térképezéssel lehetne felmérni rendesen a ház jelenlegi, valós állapotát/szerkezetét, és ahhoz kialakítani a megfelelő szigetelést, majd szigetelés után ismételt kamerás ellenőrzés az elért eredmények megmutatása képpen.
Ez egy 25 m2-es helyiség ( a másik 30 m2-est garázst szigeteltem én és apu ).
Rétegek:
- szabadtér
- hullámpala
- lécezés
- 1 db betonáthidaló középen
- a fólia egy natúr sima fekete fólia, ami párazáró célt szolgálhatott
- 1 cm-es pozdorja
- beltér
- és itt ötleteltünk apuval, hogy nem bontjuk szét és csináljuk meg, ahogy a garázs helyiséget ( áteresztő, gyapot,záró,osb mintára ), hanem belülről ragasztunk rá eps-t, hálózza, majd gletteli és festi. Jelenleg brutálisan szökik a meleg, mert az 1 cm pozdorja semmit nem ér. A fólián volt, amikor becsorgott a pára. Légmentesen 10 cm grafit belülről?
A hiba lényege és oka, (ha nem beázás a tetőfedés felöl vagy tetőfólia vízelvezetési hiba)
hogy a fűtött lakásból a szabadtér felé útnak induló meleg-vízpárás levegő útközben direktben találkozni tud valahol
egy túlzottan HIDEG a szabadtér felől KIHŰLT felülettel
(betonkoszorú, gerenda, falszakasz, tetőfólia, stb.)
és azzal találkozva !!!
a meleg vízpára a hideg felületen egyszerűen vízzé válik (lecsapódik)
azaz harmat=víz keletkezik belőle
és ez a víz áztat, akár helyben, akár elfolyva onnan valahová
Pont ugyanaz történik. mint amikor a hideg sörös üveget kiveszed a hűtőből és az üveg harmatos lesz a konyha meleg-párás levegőjétől...
----
A meleg-pára kijutását a lakótérből a födém hibátlan RÉSMENTES párazárása/párafékezése csökkenti.
A túlzottan hideg felület létét pedig a megfelelő helyekre rakott hibátlan RÉSMENTES hőszigetelések.
A hibakeresés lényege ezért
- meg kell találni azt az épületrészt amin a harmat keletkezik (ahol a víz lecsapódik)
utána ki kell deríteni, hogy
- milyen útvonalon jut ki a meleg-pára a lakótérből oda (párazárási/párafékezési hiba-hiányosság)
- miért túl hideg ott az épület szerkezet (hibás-hiányos hőszigetelés)
- miért nem jut ki onnan a pára a szabadba (palás átszellőzés/huzat hiánya)
Aztán el lehet dönteni, hogy
- párának sem kéne oda jutnia (párazárási/fékezési) és szerkezetnek sem kéne túl hidegnek lenni (hőszigetelési hiba) és a huzat is gyenge a padláson>> tripla hiba
- párának sem kéne oda jutnia (párazárási/fékezési) és szerkezetnek sem kéne túl hidegnek lenni (hőszigetelési hiba) >> dupla hiba
- a szerkezet már "hideg szerkezet" (azaz a hőszigetelésen kívül van), de a párának nem kéne oda jutnia >> egyszeres hiba
- a szerkezet is "hideg szerkezet" és a pára is odajuthat (pl. padlástérbe vezető szellőző miatt), DE a padlástérből nem jut ki >> átszellőzés/huzat nélküli padlástér
Vagyis, nézelődés-kutatási és logikus gondolkodás árán a hiba oka kitalálható és kijavítható...
----
Kezdésnek eltűnődnék azon, hogy a gyapotban miért vannak légterek a gerenda mellet?! (ahogy az a képen látható) Lehetséges-e pl. az, hogy a plafon illetve plafon/fal találkozásnál a gyenge párafékezés miatt a benti pára eljut a hideg gerendavégekhez?!!! és azokon vízzé válva folyik le onnan.
Sziasztok! Az előző tulajdonos a melléképületet is fűtötte. Az 1cm-es mennyezetet megbontottam és meglepődve tapasztaltam, hogy nem gondoskodott semmilyen hőszigetelésről. Palatető, fólia és rögzítette a fa táblákat. Ezért is láthattam vízfolyás nyomokat, mert szabadon áramlott fel a hő és találkozott a hideggel. Gondolom a fólián csurgott a víz. Szellőzés nincs, különben a lapos tető nagy viharban beázna. Ha nem szeretnék túlságosan belebonyolódni elég lehet ha belülről ragasztok a mennyezetre 5cm eps-t vagy legyen 10 grafit?
"Azért ajánlotta az egyik cég a szárítást, h ne fagyjon meg a betonban a víz. Ha kirántom a vizet - szerintük - nincs mi megfagyjon..."
Ezek alapján jobb hogy nem ők csinálják, elég alapvető dolgokkal sincsenek tisztában.
Ne aggódj ezen a fagyás dolgon, még ha lenne is mínusz pár fok benn akkor sem lenne baj mert alulról melegebb a föld, és a kötés közben hőt is termel a beton. Nem fog megagyni.
Ez az új cég érdemesnek tűnik.
Azért ajánlotta az egyik cég a szárítást, h ne fagyjon meg a betonban a víz. Ha kirántom a vizet - szerintük - nincs mi megfagyjon...
Közben a decemberben megállapodott céggel fölmondtam a munkát, még a múlt héten. Ma reggel volt kint az új, akikkel már december elején (a válaszaik alapján) szerettem volna szerződni, de tele voltak munkával, mondták január 2. felében tudják csak felmérni. Nem akartam megvárni.
Majd jött a decemberi -10. Csúszott januárra a meló.
De ha már elhúztuk eddig az előző csapattal is, akik szerint én voltam a januári első, de xartak rám, pedig még +ok is voltak, hát 19-re lapot húztam. Megköszöntem nekik úgy, h nem tudtam mikorra kapok mástól időpontot.
Egy biztos, az első benyomások alapján bejönni látszik a kockáztatás. (kopp-kopp-kopp) Az eddigiek eljöttek, megnézték körbe sétáltak a helyiségeken 10 perc múlva már le is léptek. Az új is így nyitott, h negyedórája van.
Megnézte, majd közölte a lelevelezett árakat most is tartja, érdekel?
Naná!
Akkor hozta is a lézert (az eddigiekkel ellentétben) a telefont a kocsiban hagyta (nem tudna dolgozni) és elméricskélt nálam még egy órát:)
Nagy nehezen megkerestük a méterjelet, tele írta a a falakat, a kritikus pontokat többször lemérte, jelezte hova jöjjön vissza a gépész, mert kint van a 7 centiből. (az előző kettőnek jó volt minden!?) Elmondta hol, miért kell diletálni, azt is miért kell az ipari műszál (500.-/m2). Azt hittem most jön a lehúzás, majd kiderült nem, mert ők csak külön kérésre hagyják ki a műszálat, az ár 100HUF/m2-rel lesz drágább a korábbi nem műszálasokhoz képest.
Elmondta nem fog megfagyni bent az előrejelzések szerint. Picit paráztam láthatta rajtam, majd oda mutatott a vizes petpalackokra.
Mióta vannak itt? Mondom december közepe.
Az jó mert az elmúlt két napban itt Pest környékén -7-9 fok volt, és zéró kristályosodás van benne, tehát bent garantáltan nincs fagypont alatt.
1: occsó pézé távolból, rajz alapján durván megsaccolva
2: occsó pézé távolból,rajz alapján saccolva és lefelé kerekítve, mert ezt kérted a tanúsítvány készítőjétől
3: occsó pézé távolból, rajz alapján saccolva és felfelé kerekítve, mert ezt kérted a tanúsítvány készítőjétől
4: drága pézé, mert TÉNYLEGES és PONTOS értékeket kértél, amihez egy szakembernek személyesen oda kell mennie a házhoz és olykor órákig nyomoznia.
Te melyik fajta tanúsítványt kérted? Az ötven-száz ezer forintosat, vagy a három occsó közül valamelyiket? Ha valamelyik olcsót kérted, akkor ne kérd számon a pontosságot.
Nekem pl úgy számoltak ki a házunk hőigényét, hogy még a szigetelés sem volt a falakon meg az ablakok is a régiek voltak. Elmondtuk, hogy mi lesz, kapott tervrajzok az és ennyi.
A mennyezeten hanyagolom a dupla gk-t akkor. A falakon amúgy lehet nem árt, hogy jobban tartson esetlegesen felcsavarozott dolgokat.
Akkor az itt elhangzottak alapján valahogy így kéne, hogy kinézzen:
Táblás gyapottal töltsem ki a négyszög alapú részeket (20cm magasság kb.) a gerendák között és még mondjuk minimum 10 cm-gyapotot, tekercseset rakjak a gerendák fölé, hogy ne legyenek hidegek és ne csapódjon ki sose víz rajtuk?
A gerendák esetleg problémásak lehetnek. Azon felül csak elektromos kábelek mehetnek át függőlegesen a gyapoton, nem sokat "tartózkodva" abban. Bár hidegek lehetnek ezek a kábelek.
Érdekelne hogy a nagyérdemű mit gondol, az energetikai tanúsítványt kiállító egyének honnan szednek olyan dolgokról adatokat amiket nem tudnak fizikálisan megnézni?
Pl. érdekelne hogy egy cserép alatti szigetelés vastagságát honnan állapítja meg ha minden oldalról körbekerített, és nem bont meg sehol semmit?
Miért van olyan érzésem hogy az az energetikai tanúsítvány megint egy qva lehúzás a semmiért?
Egyszerű kátránypapírt nem tekintenék párazárónak.
Ha alulról mindenképpen gipsszkartonozol, akkor jó ötlet (nem nagy pluszmunka) előtte egy párazáró fóliát feltenni (pl felragasztani néhány pöttyel) a jelenlegi mennyezet aljára.
A gipszkarton duplázását csak fokozott hangszigetelés céljára tartom indokoltnak.
A vízPÁRA teljesen szabályos gáz, egymástól külön lebegő H2O molekulákból áll. Tehát vízpára = vízgáz.
vízGŐZ akkor van, amikor ezek a H2O molekulák a levegőben kis csoportokba tapadnak össze, de ezek a csoportok még nem elég nagyok ahhoz, hogy (vízcseppként) leessenek a földre. A vízhgőz bizoyos töménség felett szemmel látható KÖDöt képez. Tehát vízgőz = vízköd (ha felettünk van, akkor felhő az égen :)
Laikus számára legegyszerűbben: gőz az, ami látható, a pára soha nem látható.
Előfordulhatnak párakicsapódás-mentes időszakok is.
"de csináltam oldalankét 2 db szellőző nyílást a fólián! :-)"
Nagyon helyes. Remélem ez a négy nyílás nem 50-50 cm2 keresztmetszetű :) hanem legalább 500-500 cm2-es.
PL a tetőfólia átlapolását szét lehet nyomni 2-5 centis polisztirol távtartó kockákkal.
"A cserép alatti részt majd megnézem, ha ki tudok menni a tetőre!"
A fólia külső oldalán a páratartalmat nem a lakásod, hanem a külvilág levegője szabja meg, ezért a fólia külső felületén vízkicsapódásra ne számíts. Persze beázás ettől még lehet ott is :)
Ha úgyis átkeveri , akkor miért hozat földnedveset ? Biztos jót tesz majd a beton minőségének , ha kötésben lévő földnedveset 1-2 óra múlva újra nedvesítve bedolgozza . A gépi esztich-t szerintem messze jobb ennél , főleg ha önterülő és szakember csinálja , mert így közvetlenül burkolható felületet kapsz .
Értem, megfontolandó. Ámde attól még jobb lenne, ha nem is kerülne bele víz a gyapotba nem? Mert nehéz megítélni, hogy milyen gyorsan távozna belőle, bár valamennyi persze távozna a kiszellőztetés miatt.
Alulról a kartonozás a repedések elfedése miatt kell...
A korábban általam emlegetett könnyűszerkezetes kisházzal kapcsolatban még pár részletet szeretnék kérdezni, ezúttal a födémével kapcsolatban, mert a falakat alaposan részleteztétek. Ezúttal is köszönöm azt!
-Eddig van fentről jelenleg: ~10cm gyapot (gerendák között)->kátránypapír (nem tökéletes)->OSB lap vagy betonyp (ezt nem tudom megállapítani)
Ezután a falakkal kapcsolatban megbeszéltek alapján erre gondoltam... : (esetleges hézagosan szerelt OSB lap a jobb tárolási lehetőségért)->páraáteresztő fólia (piszok ellen, amúgy van a cserép alatt fólia)->15-20cm gyapot a gerendák között->OSB lap->légrés(lécekkel, opcionális)->2xtűzálló gk
Ez nagyjából jónak tűnik számotokra?
A padlás átszellőztetett.
1) Plafonra lehet nem kell légrés. A fólia csak pár helyen lenne kilyukasztva a csillár kábelek miatt, annyit még lehet tömíteni ésszerűen talán. A kábelek a padláson mennek nem itt. Sok dolgot nem akarunk felrögzíteni ide.
2) Az új párazáróra az OSB belső oldalán (új gk réteg alatt) azért gondoltam, mert ki tudja milyen állapotban van a régi kátránypapír ahogy a falon ugyanez a helyzet.
3) Lehet a régi OSB lapot le kéne kapni és új párazáró a gerendák alá és közvetlenül alá a gk lap lenne a legjobb? Vagy felesleges munka volna az? Meg nem árt tán még egy réteg ott.
4) A fenti rétegrend persze tuningolható a gerendákra merőleges rálécezéssel és annak a közeit további gyapottal kitöltve, csökkentve a gerendák okozta hőhidakat. Akkor 30 cm gyapot is lehetne akár.
Merthogy ezt úgy szokták hogy kihozza a teherautó földnedvesen, a jómunkásember meg felönti vízzel (jobbak folyósítószert is adnak hozzá) és átkeveri bedolgozás előtt.
Ha meg egyforma folyósra van a kétféle beton keverve, egyformán van eldolgozva akkor a padlófűtés szempontjából teljesen mindegy a szemcseméret.
"ez nem volt rendes válasz Mekk!:DD Akkor a kisebb szemcseméret a nyerő?"
Egy beton
- állhat csupa nagyszemű osztályozott kavicsból és közötte éppenhogy "ragasztó" jelleggel hozzáadott kevéske cementből, mindez földnedvesen leb@sva a padlóra és futás a kocsmába
- és állhat mindenféle szemcseméretből a porszemtől a krumpliig, plusz bőségesen adagolt cement, mindez zömítve, buborékmentesítve.
Az első beton egyértelműen rosszabb hővezetésű az átlagos olcsó cementesztrichnél, a második szerintem lehet akár sokkal jobb is. És én nem vagyok gondolatolvasó, hogy "beton" alatt melyikre gondolsz.
remélem nem offtopik, ide is beteszem. Az aljzatszigetelés és padlófűtéscső után szerintetek a gépi 0,4-es estric jobb vagy c16 előre lekevert földnedves 0,8-as szemcsemérettel ?
Üdv ! Azért ne zárjuk ki a fólia külső oldalán lehetséges párát se ,ha nincs átszellőztetve ellenléc hiánya miatt v a lambériánál megszakad a fólia ,akkor is kialakulhat ez az állapot !:-)
A kivitelező valószínűleg nem oldotta meg a padlástér szellőztetését, ezért a lakásból a padlásra feljutó párás levegő a hideg fólián lecsapódik, ezek vízcseppek legurulnak a fólia belső oldalán és egész télen vizesítenek mindent amit csak érnek (hőszigetelést + házat).
Menj fel a padlásra: valószínűleg vízcseppek tízezrei gyülekeznek a tetőfólia belső oldalán (ha megpöcköld, akkor esik az eső a padlásodon :).
Így lehet pl a hőszigetelő üveggyapotot a csepegő vízzel laposra verni, majd itt a fórumban reklamálni, hogy miért mondtunk olyat, hogy az üveggyapot soha nem esik össze :)
Az ideális párazárást úgy képzeld el, hogy az egész lakást egy megszakítás nélküli összefüggő burok veszi körül minden irányból. Ez a burok nem muszáj, hogy mindenütt azonos anyagból legyen, a műanyag fólia folytatódhat vakolatban, az folytatódhat fém fóliában, stb... a lényeg, a folyamatosság.
Ebből tehető engedmények felsorolása:
1: a nyílászáróknál: az ablakok és a bejárati ajtó kinyitott állapotban lyukként viselkedhet (megszakíthatja a párazáró burkot), de becsukott állapotban ott sem szivároghat pára.
2: a szellőzés nyílásai /csövei is "engedélyezett lyukak" a párazáró rétegen.
3: szagelszívó kimeneti csöve
3: tűzhely, kazán, kályha, szagelszívó számára levegőt biztosító légbeejtők.
Felsorolás vége.
Minden egyéb lyuk/rés vagy tervezési vagy kivitelezési hiba.
Baj nem valószínű, ha a födémnél a párazáró réteg felett felül jól kiszellőző gyapot van.
De a jó párazárásnak van egy másik haszna is: nem engedi a lakás levegőjét kiszáradni a téli száraz-levegős időkben, tehát ha jó a párazárásod, akkor télen kevesebbet, vagy egyáltalán nem kell (jódrágán) párologtatni a lakásban.
Itt aztán jól szellőzik a padlás, szerencsére. Értem, hogy más haszna is volna a párazárásnak, igen.
Vannak olyan villanykábelek, amelyeket mindenképpen muszáj keresztülvinni a párazáró rétegen, ezeket tömítsd le jól. De minél okosabban intézed a kábelezést, annál kevesebb helyen kell kábel-tömítéssel bajlódnod :)
Végülis lehet törekedni olyan kábelezési kialakításra, hogy minimális legyen az, amikor áttöri a párazáró réteget a kábel.
Ha ragaszkodsz az OSB-hez , akkor a csaphornyossal lehet az illesztések repedését elkerülni . Méretre szabni , faragasztó a nútba és a helyére csavarozni . ( MFP is van csaphornyos ) Minden másra ott a gipszkarton :-)
Köszi a választ Neked is! Én ugyan nem ragaszkodnék hozzá, de ez már létező építmény, szóval adott ez. 1989-es. Sima OSB semmi extra, reped is persze. Ma GK-val lenne a javítás tán célszerű persze, ha nagyon nem bírunk a repedésekkel.
Ha annyit mozog, hogy a festhető akrilról lepattog a festék, akkor ott (komoly)baj van a tartószerkezettel is...
Értem, az nem lenne jó. Ámde komolyabban még nem lett megpróbálva ennek az állapotnak a javítása. Szerintem legutóbb max ki lett glettelve a rés és rá lett festve.
Évek múltán nem lett szép. Falon van betonyp, mennyezeten OSB ha minden igaz.
*A vízfolt nem "hagyományos" beázás. Valami kisállat odafészkelt sajnos egy időben és feltehetően abból jött, a tetőn semmi nem látszik.
Igen, ráadásul egy kis részen tudtam csak megbontani így nem igazán lehet mérvadó sajnos e a kis "mintavétel".
Igyekszem majd tavasszal a padlás és a homlokzati hőszigetelést korrektül megcsinálni és ezt a részt visszabontani.
Lehet volt már, de azért ismét rákérdezek, mert ahány szaki annyit mondd: salakkal feltöltött horcsik födémből - tekintve az elvégzett munka és az elszállítás várható költségét - szükséges a salakot kihordani, vagy mehet arra a gyapot?
(ki tudja, lehet pár év múlva még a tetőteret is beépítjük, most azonban még tárolásra sem használnánk)
Sikerült megbontanom és egy kis részen benéznem a karton mögé. 5cm üveggyapot van egy vakolt, de nem glettelt falon. Legalább is azon a részen, ahol megbontottam. Azon a kis részen száraz az üveggyapot és a fal is. Ugye ez mögött van kint a terméskő "dísz"...
Asszem tavalyelőtt volt tartósan -10 fok alatt is, ha ekkor már csurom víz volt a tégla a lakáslevegőtől, akkor rezeg a léc... szerencsére állítólag a jó B30 nem túl érzékeny az ilyesmire.
Lehet, hogy ott a tetőt már csak a díszburkolat tartja :)
(ez persze csak vicc volt - remélhetőleg)
Tavasszal lekapod a belső szigetelést és ha nincs pénz szakemberre, akkor a gyanúsított falba egy ütvefúróval fúrsz (jó) pár lyukat (teljes vastagságban) és ezeket összehasonlítod egy ép téglában fúrt próba-lyukkal (szétfagyott téglában SOKKAL könnyebben halad az ütvefúró).
Persze egy szakember véleménye komolyabb a fúrógépénél :)
"Célszerű akkor a vakolt B30-as fallal egy síkba hozni"
Nem szükséges mindig mindennek egy síkban lennie, lehat azon a részen pl egy centivel vékonyabb a hőszigetelés, vagy lehet "lépcső" is a ház falán, ezt ügyesen lehet úgy csinálni, mintha készakarva (dizájn elem) lenne, pl színezéssel: a másik síkot lehet más színre színezni.
Hasonló trükkel lehet pl hőszigetelt házon utólag ablakot cserélni: az ablakok köré csinálsz jó széles látványos keretet, eltérő síkban és eltérő színben.
Ősrégi dizájner trükk: "ha egy hibát nem tudsz észrevétlenül elrejteni, akkor emeld ki látványosan és mondd azt, hogy készakarva csináltad ilyenre" :)
"Sajnos ezt nem gondoltam át teljesen. Igen, amit írsz az sajnos simán baj lehet."
Baj nem valószínű, ha a födémnél a párazáró réteg felett felül jól kiszellőző gyapot van.
De a jó párazárásnak van egy másik haszna is: nem engedi a lakás levegőjét kiszáradni a téli száraz-levegős időkben, tehát ha jó a párazárásod, akkor télen kevesebbet, vagy egyáltalán nem kell (jódrágán) párologtatni a lakásban.
"párazáró sértés nélkül a villanykábeleket nehezen tudom elképzelni."
Vannak olyan villanykábelek, amelyeket mindenképpen muszáj keresztülvinni a párazáró rétegen, ezeket tömítsd le jól. De minél okosabban intézed a kábelezést, annál kevesebb helyen kell kábel-tömítéssel bajlódnod :)
Azt mondta az előző tulaj, hogy 4-5 éve csinálták ezt a belső szigetelést, remélem nem nagyon sérült még a szerkezet ennyi idő alatt. Ez sajnos majd csak tavasszal fog kiderülni, ha indul a szigetelés.
Vannak kövek amik kiállnak a falsíkból (ezeket le kell faragni), eléggé egyenetlen, de picit a mellette lévő vakolt fal síkja alatt van. Célszerű akkor a vakolt B30-as fallal egy síkba hozni és az egyenetlenségeket rávakolással kiegyenlíteni, ugye?
"ez a szoba van belülről 5 v. 10cm-es kőzetgyapottal szigetelve karton mögött"
Ez igen nagy butaság volt. Peches esetben lehet, hogy az a belső hőszigetelés mögötti fal már olyan fagykáros (morzsalékosra fagyott), hogy azt a falat le kell bontani vagy meg kell erősíteni.
"mert eléggé egyenetlen ez a köves rész"
A képen nem látszik, hogy ez az egyenetlenség kiegyenlíthető pár centi vakolással, vagy neki kell esni vésőgéppel lesimítani a magasabb "hegycsúcsokat". De az is lehet, hogy ezeket a köveket viszonylag könnyen le lehet vésni az eredeti házfalról.
Én próbálnék egy egyenletes felületet valahogy kialakítani, pl. gletteléssel. Így képről annyira nem jön át számomra, hogy pl. a köves falrész az most kijjebb ér min t a vakolt? És milyen mélységbeli különbségek vannak a kövek között? Mert ha arra még ráglettelnek, akkor lehet pár cm-re magasabb lesz, mint a fal. Vagy megoldás, hogy a falas részre is rávakolnak és egyszintbe hozzák.
A háznál a front oldalon egy részen ilyen kő díszburkolat van (mögötte kisméretű vagy beton lehet, de sajnos nem tudtam még megnézni, mert ez a szoba van belülről 5 v. 10cm-es kőzetgyapottal szigetelve karton mögött). A ház többi része B30-as falazat.
Az a kérdésem, hogy a tavasszal rákerülő 15cm-es grafitos szigetelés kivitelezésénél mire érdemes figyelni, mert eléggé egyenetlen ez a köves rész és félek, hogy a nem tökéletes kivitelezés később problémákat okozhat).
"De az OSB vagy betonyp lapoknak nem lehet jól megcsinálni az illesztését beltérre szerintem."
Ha ragaszkodsz az OSB-hez , akkor a csaphornyossal lehet az illesztések repedését elkerülni . Méretre szabni , faragasztó a nútba és a helyére csavarozni . ( MFP is van csaphornyos ) Minden másra ott a gipszkarton :-)
Oké, hogy akkor ilyen akril pasztával az árkot kihúzom. Az akril még bírhatja is a kiképzést, de ha ráfestek akkor a festék nem fog újratöredezni ott a mozgásokkor. Amit a kemény festék nem tolerálna? Vagy fehér falfestésnél nézzem meg hogy mutat a sima paszta, mennyire üt el a festéktől?
A kettő között ne felejtsd el felrakni az új párazáró fóliát :)
ami jó erős legyen (min. 0,2 mm vastagság!) hogy ne lyukadjon ki könnyen pl vezeték-dugdosás közben.
Tetmészetesen. Az új fólia jön mindenképpen. Max marad a régi a betonyp túl oldalán. Már ahol nem lesz megbontva a szerkezet.
Egyébként valószínűleg olcsóbban kijössz, ha nem a régi vezetékeket és dobozokat hasznosítod újra, hanem benn hagyod őket a helyükön és mindenből újat veszel
Jogos. Bár a fali dolgok nem süllyesztettek hanem kidudorodóak. Szóval nagyon nem maradhatnak a helyükön.
Úgy érted, hogy az oldalfali párazáró rétegre vigyázol, mint a hímes tojásra, a mennyezeti párazáró réteg meg lehet akár olyan lyukas is, mint egy ementáli sajt?
Sajnos ezt nem gondoltam át teljesen. Igen, amit írsz az sajnos simán baj lehet. Ámde a padlás legalább valóban jól szellőzik. És így a falnál talán kevésbé érzékenyebb.
Az a baj, hogy párazáró sértés nélkül a villanykábeleket nehezen tudom elképzelni. Főleg, hogy gyárilag a padláson van vezetve a gerinc. Irgalmatlan munkával a pince irányából újra lehetne építeni, de ez kicsit túl sok lenne. Akkor meg a monolit vb födémen lennének felesleges lyukak. Ott legalább páraérzékenység nincsen.
Úgy érted, hogy az oldalfali párazáró rétegre vigyázol, mint a hímes tojásra, a mennyezeti párazáró réteg meg lehet akár olyan lyukas is, mint egy ementáli sajt?
Végülis miért ne?
Ha a padlás olcsó gyapottal van szigetelve és át van szellőztetve akkor a pára ott nem okoz kárt.
A baj akkor van mikor a belső párazárás beengedi a falszerkezetbe, a külső eps viszont nem engedi a távozni.
Sőt ha a padlás felé a falszerkezetből is tudna távozni a pára az is jó lenne.
"Szóval felhúzni őket és egy pár centivel beljebb levő lyukon ledugni azért lehet, hogy megoldható."
A kettő között ne felejtsd el felrakni az új párazáró fóliát :)
ami jó erős legyen (min. 0,2 mm vastagság!) hogy ne lyukadjon ki könnyen pl vezeték-dugdosás közben.
Egyébként valószínűleg olcsóbban kijössz, ha nem a régi vezetékeket és dobozokat hasznosítod újra, hanem benn hagyod őket a helyükön és mindenből újat veszel. Az anyag X forinttal lesz drágább, de a munkadíj viszont 10X forinttal lesz olcsóbb, ha a villanyszerelőnek nem bontott szeméttel kell dolgoznia.
Ráadásul az új konnektorok máshova is kerülhetnek, sőt szaporodhatnak is :)
"Az átszellőztetett padláson jól hozzájuk lehet férni."
Úgy érted, hogy az oldalfali párazáró rétegre vigyázol, mint a hímes tojásra, a mennyezeti párazáró réteg meg lehet akár olyan lyukas is, mint egy ementáli sajt?
Ennyi lyuk mellett én úgy tekinteném, hogy NINCS párazáró réteg... és ennek megfelelően csinálnék/számolnék mindent a külső oldalon.
VAGY az összes elektromos szerelvényt/vezetéket behoznám az új párazáró fólián belülre, hogy a fólia összefüggő (luktalan) maradhasson. De ez nem olcsó játék.
Értem, igen a párazárót lyuggató dolgokat át kell gondolni. Az a szerencse, hogy a vezetékek valahogy be vannak csak lógatva a szendvicspanel közepébe. Szóval felhúzni őket és egy pár centivel beljebb levő lyukon ledugni azért lehet, hogy megoldható. Az átszellőztetett padláson jól hozzájuk lehet férni.
Nyugodj meg, a külsők is repednek :)
Nekem is sajnos úgy rémlett, hogy a korábbi próbálkozások sikertelenek voltak. Ezt az akrillal való kitömést még nem próbáltam, de szerintem mind a sima OSB-t mind a betonypot nehéz illesztés-repedés mentesre csinálni.
Nem véletlen, hogy GK lapokat ragaszt az egyik nagy hazai gyártó is a rétegrendre belülről.
A falon a GK lapozás belül megoldaná ezt a gondot és a csöveket is elrejthetném.
Az erre az egyik bevett megoldás, hogy a repedezős felületre ragasztasz 1 centi EPS-t és azt lefested az eps-nél szokásos módszerek valamelyikével.
Egy centi EPS kívülről sem okozna akkor még egy igazán jól párazáró réteget? Vagy ezt csak belülről csinálják?
"Egy szerencse van, hogy elég gány a ház most és csak a vezetékek vannak rejtve a betonyp és a párazáró mögé."
Ennyi lyuk mellett én úgy tekinteném, hogy NINCS párazáró réteg... és ennek megfelelően csinálnék/számolnék mindent a külső oldalon.
VAGY az összes elektromos szerelvényt/vezetéket behoznám az új párazáró fólián belülre, hogy a fólia összefüggő (luktalan) maradhasson. De ez nem olcsó játék.
"a belső betonyp illesztések repednek"
Nyugodj meg, a külsők is repednek :) A nagy merev lapok berezegnek minden nagyobb zajra és az illesztési vonalak mentén megjelenek a hajszálrepredések.
Az erre az egyik bevett megoldás, hogy a repedezős felületre ragasztasz 1 centi EPS-t és azt lefested az eps-nél szokásos módszerek valamelyikével.
Valaki öntapadós üvegfátyol szalagot ragasztott az összes illesztési vonalra és állítólag szerzett valamiféle RUGALMAS anyagú glettanyagot és festéket, de hogy eredményes lett-e a kísérlete, azt sajnos nem tudom.
Talán elég lenne csak az egyik oldali borítást leszedni(ha úgyis a belső a gond, akkor a belső oldalt), gyapotokat kiszedni, tégla a helyére. A kiszedett gyapotot meg kívülre rakni szerelt hőszigetelés megoldással.
Ilyen módon viszont azért nem igazi téglafalat kapnék közel igazi téglafal árban. Ezzel az ötletemmel valóban túlbonyolításba kezdtem.
Visszatérve az eredeti kérdésre, ha kívülről csak a hézagtakarók a probléma, akkor leszedni, esőálló akrillal kinyomni, és/vagy az egész külső falat hálózni-glettelni, majd festeni.
A hézagnak lehet, hogy valamelyest szellőzés szerepe is van, nem tudom. Valószínű inkább csak akkoriban a léc volt a megoldás. Szóval akár az akril működhetne kintről.
Szerencsére a glettelés már adott. Festve is van, csak ugye a hézagtakaró lécek elég érdekesen néznek ki...
Az én véleményem, az egyszerűség felől közelítve :)
Köszönöm a választ! Igen lehet, hogy kívülről egyszerűsíteni kell... főleg a gazdasági racionalitás érdekben.
Én úgy tudom, a betonyp inkább páraáteresztő.
Az OSB párazáró gyakorlatilag, ha leragasztják az illesztéseit. Ebből vonatkoztattam el, hogy ez is haosnló lehet, legalábbis párafékező.
Innen nézve szerintem sajnos közel sem páraáteresztő. Már ha jól értelmezem ezt a tényezőt és a levegőjé lenne 1.
Én azt csinálnám, hogy kívülről keresztbe stafniznám a falat (nyilván a tartóoszlopokra rögzitve), és tennék közé 5 centi sima táblás gyapotot
Végülis ez igen alternatív megközelítés, de működhet is akár
A belső repedéseknél meg megpróbálnám akrillal kinyomni, és arra vakolni.
Ilyen akrillal kinyomás nem volt próbálva még az igaz. Belülről mondjuk a GK réteg az a csövek elrejtését is szolgálná a fal esetében. A plafon OSB lapjainak megmentése ilyen módon viszont jó lehet. (Bár akkor az esetlegesen falra kerülő új páragátlót nehezen lehetne a plafon páragátlójával folytonossá tenni...) Bár emlékeim szerint voltak már próbálkozások ilyen szalaggal (ez lehet az üvegfátyol, amit említesz, ilyen gk süllyesztett találkozásainál amit használnak) okosítani az illesztéseket és nem jött össze.
Az egész lehálózása és vakolása az lehet vetekszik költségben a gipszkartonozással.
A GK illesztésenél szted nem repedne?
Másik ház tetőtér beépítésénél ossem volt ilyen probléma, hogy bármi repedt volna. Az a sülyesztett illesztésbe rakott szalag az jól működik. De az OSB vagy betonyp lapoknak nem lehet jól megcsinálni az illesztését beltérre szerintem.
Nem mindenki zárkózik el a ksz-től. Most is épült egy az utcánkban és mi is abban lakunk.
Értem, persze, de azért, ha potenciális vevők körét nézzük, akkor jó részük elzárkózna.
A falcsere nekem abszurd ötletnek tűnik.
Ha ilyen meredek dolgokról nemigen hallottatok még, akkor annak gondolom oka van :-) Műszaki vagy gazdasági. Szóval akkor ilyet tényleg nem kéne erőltetni, még gondolni se rá nagyon...
No de ettől függetlenül nehéz volna ilyen nagymértékű átalakításokat anyagilag ésszerűvé tenni, nehéz megmondani, hogy mennyit emelne az ingatlan árán egy ilyen megoldás, már ha kivitelezhető igényesen egyáltalán.
Kívülre mehet más burkolat is a dryvit helyett ha nagyon elégedetlen vagy a mostanival. Szerintem nem kell téglának beállítani azt ami nem tégla. Pinteresten vannak fotók modern ksz-es házakról, faházakról...pillants rá hátha megtetszik valami.
Jogos, ez a dryvitezés kicsit erőltetett valóban, hogy mindenképpen téglának nézzen ki az épület. De a piacnak lehet, hogy ez kell, hogyha széles körben alkalmazza mindenki.
Most már kicsit világosabban látom és egyet kell hogy értsek az okfejtéseddel.
Annyit mindenképpen javítanék a helyzeten hogy az ablakokat kitetetném falsíkba hogy ne kelljen tökölni az ablak körüli homlokzati szigeteléssel, ami szerintem amúgy is egy kompromisszumos megoldás lehet csak.
hogy vázra bontod a házat, tehát csak a favázak maradnak, és a közöket kitöltöd téglával
Talán elég lenne csak az egyik oldali borítást leszedni(ha úgyis a belső a gond, akkor a belső oldalt), gyapotokat kiszedni, tégla a helyére. A kiszedett gyapotot meg kívülre rakni szerelt hőszigetelés megoldással.
"Falcserét" úgy lehetne kivitelezni, hogy vázra bontod a házat, tehát csak a favázak maradnak, és a közöket kitöltöd téglával.
Sztem hülyeség.. Drága, munkaigényes stb.
Visszatérve az eredeti kérdésre, ha kívülről csak a hézagtakarók a probléma, akkor leszedni, esőálló akrillal kinyomni, és/vagy az egész külső falat hálózni-glettelni, majd festeni.
Az én véleményem, az egyszerűség felől közelítve :)
Én úgy tudom, a betonyp inkább páraáteresztő. Na de nem is ez a lényeg. Feltételezhetően van a falak közt 10-15 centi gyapot. Én azt csinálnám, hogy kívülről keresztbe stafniznám a falat (nyilván a tartóoszlopokra rögzitve), és tennék közé 5 centi sima táblás gyapotot (vagy 10, de sztem elég az 5, mivel a falakban is van már 10-15). Majd erre tetszőleges burkolat, betonyp, lambéria, mondjuk alulra betonyp, felöl egy kis lambéria v hajópadló).
A belső repedéseknél meg megpróbálnám akrillal kinyomni, és arra vakolni. Én így csináltam a tetőtér ferde síkján, és nem reped. Vagy ha végképp reped úgy is, akkor esetleg hálózni és vakolni az egészet(vagy csak az illesztéseknél üvegfátyol vagy mi). A GK illesztésenél szted nem repedne?
Akkor semmi sem változott. Annakidején nekem is félévi teljes keresetem ráment a kazáncserére, most is annyi lenne. A hőszigetelés meg egy teljes évi keresetembe került anyagáron úgy hogy én csináltam mindent a szabadidőmben.
Nem mindenki zárkózik el a ksz-től. Most is épült egy az utcánkban és mi is abban lakunk.
A falcsere nekem abszurd ötletnek tűnik.
Bontsd meg a fürdőt és ha ott patent a fólia-gyapot-váz és penész sehol akkor rendben lehet az egész ház. Akkor elég egy új fólia+lécváz+gipszkarton belülre. Kívülre mehet más burkolat is a dryvit helyett ha nagyon elégedetlen vagy a mostanival. Szerintem nem kell téglának beállítani azt ami nem tégla. Pinteresten vannak fotók modern ksz-es házakról, faházakról...pillants rá hátha megtetszik valami.
15 cm gyapot az még a nagyon régi 0,050-esből is U=0,050/0,15=0,33 W/m2K Az is lehet, hogy már 0,044-es gyapot is volt akkoriban, akkor még jobb az U érték.
Ezt rontják le a tartóváz hőhídjai, mondjuk U=~0,45-re.
Viszont javítja a két réteg burkolat és a felületek hőátadási tényezői.
Eredőben valahol U=0,40 >>R=1/U=2,50 körül lehet az a falazat >> nem olyan rossz az!
Az átlagosnál jelentősen jobb :-)
Asszem 2005-től kezdve épültek csak kötelezően legalább ennyire jól hőszigetelő falazattal a házak.
---
Erre már nem igazán lehet gazdasági indokkal egy újabb réteget felrakni.
HA mégis kerül rá. akkor a már igen jónak mondható U<=0,18 azaz R>=5,55 eléréshez hiányzik még R=5,55-2,5=3,05 m2K/W hőellenállás.
Ami a 0,036-os vakolható gyapotból: vastagság=R x lambda=3,05x0,036=0,11 >> 10 cm vastagság.
Ez manapság nagyjából 7-8000 Ft/m2 áron kerül fel vállalkozói árszinten komplett készen.
Az elérhető megtakarítás mértéke pedig U=1 csökkenés ~ 700 Ft/év egy m2 falon földgázból.
Jelen esetben a csökkenés azonban csak U=~0,40-0,18=~0,22 x 700 =150-160 Ft/m2 körüli lenne évente.
Ehhez képest az olcsóbb 7000 Ft/m2 áron is 7000/155=~40-50 év lenne a megtérülése a jelen árakon.
A gyakorlatban vélhetően hamarabb (gáz drágulás), de akkor is csak igen sokára térülne meg, úgy 25-30 év alatt ... vélhetően.
Akkor csináld meg az imént vázolt belső komplett felújítást... a külső oldal pedig marad ahogy van, vagy csak kifested/nemesvakolod szépre :-)
Köszönöm a további írást! Kívülről egy probléma lehet, hogy a betonyp illesztéseknél a vakolat nem egyszerű szerintem. Jelenleg lécek takarják az illesztést, szépen le van festve. De elég faházas. Szóval a nemesvakolat sokat dobna a kinézetén. Ámde nem repedne az illesztéseknél? (A lécezést eltávolítva persze)
Igaz, hogy cserébe elveszik ~ 7 cm a helyiség belméretből, ahol a fal így lesz megújítva.
Anélkül valóban nem úszom meg. Valamennyi hely bármilyen modernizáláskor elveszik sajnos. Anélkül nem fog menni az illesztések helyrerekása.
Szerinted is nagyon nem működőképes a fal lecserélése téglára vagfy ytongra? Oké, hogy sokkal több, de alternatíva végülis. Már ha létezik ilyen megoldás és kivitelezhető.
...Ezzel a hőszigeteltséggel 1000 m3 közelébe ment volna le a ház kazán csere nélkül is...
Viszont fordítva is igaz, ha nincs pénzed a házat hőszigetelni mert állati sokba kerül cseréld le legalább az elavult alacsony hatásfokú energiazabáló gázkazánodat egy kondenzációsra és 30%-al csökken a gázszámlád. Nekünk egy ekkora házban 3 év alatt visszaspórolta az árát, azóta meg nekünk spórol.
Gondolhatod hogy nézett rám 2004-ben mindenki amikor kinyögtem hogy 15cm EPS-t fogok rakni a kádárkockára :-)
A vége az lett hogy az építési hatóság nem engedélyezett 10cm-nél nagyobb méretnövekedést, így annyi lett csak a falon. Eltelt 10-15 év és már tök általános is lett ez a vastagság.
Akkor leszedném a belső oldali burkolatokat, szakaszosan és kijavítanám, amit ki kell és jöhet a szép-új belső. Az összes olyan falnál ami fűtött/fűtetlen teret választ el egymástól.
Nagyon jogos. Köszönöm! A belső oldalról olcsóbb és talán a mindennapokban jobban érezhető eredményt lehet elérni. A külseje kicsit faházas, de amúgy nem olyan nagy gond az... Valóban belülről gazdaságosabb és ésszerűbb ezt kezdeni. Nem kell mindent elsőre.
A gyapot átvizsgál, szükség szerint pótol/cserél (ahol jó azaz száraz, nem penészes azt kár volna kidobni).
Majdnem 20cm a két betonyp lap felszíne közötti távolság. Szóval olyan 15cm szigetelés beleférhet. Kis szerencsével annyi is van benne már, mert tényleg egész élhető a kifűtése.
Szükség szerint cserélve pl. az alumínium villanyvezetékek rézre.
Ha minden igaz ezek már szerencsére réz vezetékek.
A vízcső, a ha megy ott szintén ide a légrésbe átrakva, szükség szerint modern csőre cserélve. A radiátor/fűtés csövek is, ha vannak ott.
Ez abszolút kötelező való igaz, ha a fal mögé mennek. Jelenleg ugyanis jó sok toldás van. Én a fal mögé egy toldást sem raknék. Két folytonos ötrétegű cső minden alu radiátorhoz, előre és vissza. A falban semmi kötés, toldás.
Sajnos igen. Ez pont a fürdőben egy kültérrel határolt fal. Egyetlen pozitív dolog, hogy télen nem nagyon volt használva soha. Amikor huzamosabb ideig használva volt az inkább nyárra esett, ha jól emlékszem. Javarészt ez az ingatlan ilyen tárolóként funkcionált amúgy...
Szóval van esély, hogy nem katasztrófális a fal belülről. Azért nagyon j állapotú sem lehet egy ilyen megoldás után. Azért a meggondolatlanság miatt kevésbé ellenálló ez a könnyűszerkezet, mint a tégla. Könnyebben tönkre lehet tenni szerintem.
Nem tudom mennyire sérülne a betonyp leszedés közben. Mivel rögzítették?
Sajnos szögekkel szerintem.
Jó sok átgondolni való van. Nekem rámenne pár éjszakám.
Ez igaz, az biztos :-) Lesz min agyalni. A falzat szakaszos cseréje az "elmebogyós" ötlet szerinted? Az jó drága lehet, de lehet, hogy legalább az ingatlan árával kapcsolatban nem kidobott pénz. Mert a könnyűszerkezettel bármit csinálok az könnyászerkezet marad és ez a megítélésében nem túl jó.
Akkor csináld meg az imént vázolt belső komplett felújítást... a külső oldal pedig marad ahogy van, vagy csak kifested/nemesvakolod szépre :-)
A rendbe rakott (immár tömör) gyapot réteg, a plusz légrés, a gipszkarton és a jobb légtömörség (új fólia hibátlanul) is javít a hőszigetelésen is >> számottevő mértékben.
A vezetékek pedig eltűnnek a falban :-)
Igaz, hogy cserébe elveszik ~ 7 cm a helyiség belméretből, ahol a fal így lesz megújítva.
Akkor leszedném a belső oldali burkolatokat, szakaszosan és kijavítanám, amit ki kell és jöhet a szép-új belső. Az összes olyan falnál ami fűtött/fűtetlen teret választ el egymástól.
Betonyp és fólia le.
A gyapot átvizsgál, szükség szerint pótol/cserél (ahol jó azaz száraz, nem penészes azt kár volna kidobni).
A vázszerkezet is átvizsgál, szükség szerint kijavítás, merevítés palló darabokkal (hibás anyag kivágása és csere új anyagra, kellő kötéssel persze)
Ahol penészes volt esetleg a gyapot, de egyébként ép a váz anyaga ott gombaölős kezelés.
Vezetékek kiműtése a falból... ideiglenesen a lakótérbe húzva őket.
A használható lebontott betonyp darabok és/vagy azonos vastagságú új OSB burkolat vissza a gyapottal kipótolt és kijavított vázra.
A "vastag" fajta párazáró fólia fel a burkolatra, HIBÁTLANUL kivitelezve.
5 cm lécváz a párazáró fóliára >> légrés és a vezetékek ide vissza építve
Szükség szerint cserélve pl. az alumínium villanyvezetékek rézre. A vízcső, a ha megy ott szintén ide a légrésbe átrakva, szükség szerint modern csőre cserélve. A radiátor/fűtés csövek is, ha vannak ott.
Gipszkarton.
Öröm és boldogság....
Mert a belső oldal OKÉ lett szép és biztosan jól is működik majd a következő évtizedekben.
----
Lehet utána agyalni a födémen, a falazat esetleges hőszigetelés vastagításán és a lábazaton.
Nem tudom mennyire sérülne a betonyp leszedés közben. Mivel rögzítették? A szögek már kihúzhatatlanra rozsdásodhattak...Lehet vágnod kell, hogy haladj is valamennyire és akkor nem tudod visszatenni. (Azt olvastam nincs benne azbeszt, vágható)
Jó sok átgondolni való van. Nekem rámenne pár éjszakám.
Ilyesmi ugrott be nekem is itt a sok hozzászólás után.
"- páraZÁRÓ fóliázás, tökéletesre (de mi lesz a meglévő konnektorokkal/kapcsolókkal, lámpákkal... ki kell hozni őket a fólia elé és tömíteni a meglévő vezeték csöveket is)."
-Egy szerencse van, hogy elég gány a ház most és csak a vezetékek vannak rejtve a betonyp és a párazáró mögé. Azokat meg nem olyan nagy szám felhúzni a padlásra és egy új lyukon leereszteni az új légrésbe. Olyankor nem kéne semmit a párazáró mögé vinni.
Az összes cső falon kívül megy, jó csúnya. Azért is lenne jó a légrés.
"Szerintem, nem akarod te ezt."
-Melyik része volna a legvészesebb? Valamit kezdeni kell vele mindenképpen... a belső betonyp illesztések repednek. Arra nincs megoldás más csak a gk lapok szerintem. Minimum eltolt illesztéssel közvetlenül csavarozva rá. Vagy az általad javasolt légréses megoldás a tutibb persze.
-Tippre a kinti szigetelés 700 ezer, a benti gk lapozás házilag, csak anyaggal olyan 150 ezernél megállhatna. Azért durva. De ezután legalább háznak nézne ki és belülről is nagyot lépne a normalitás irányába. Nem olyan nagy a fűtésszámla most sem, így a megtérülését ne boncolgassuk. 15 év vagy még több, de nem csak energetikai beruházásként kell nézni szerintem. De a könnyűszerkezet nem piacképes igazán, a beletett pénzt nem díjazná a piac szerintem - még ha szép és igényes akkor sem -, ha valaha el kéne adni.
-Nagyon "elborult" ötletnek még az is lehetne, hogy az egész falazatot lecserélni ytongra vagy téglára. Nagyon komoly monolit vb. födém van, korrekt pincével, alappal. Elbírná a plusz terhelést gyaníthatóan. Már ha ilyen cserét lehet méterenként csinálni, lehet, hogy műszakilag lehetetlen. Annyit lehet, hogy nem ér az egész mondjuk, ha van is ilyen az jó pár millió lehet.
Belülről tényleg egyszerűbb bontani, mert nincs az illesztéseknél deszka. Csúnya is, bármit glettel az ember, reped ott. Ezért kell vele valamit tenni belülről is.
Mondjuk szerintem a betonyp inkább segít a merevségben, mint a gk lap, nem? Szóval nem árthat, ha visszateszem a betonypot és arra egy külön gk lapot teszek nem? Az a biztos...
Valóban lehet, hogy nem árt a falban levő gyapotot is cserélni.
De lehet, hogy az EPS ár-érzékenységből kerül fel, nem azért mert az a legtutibb ide. Ha már piszkálom, akkor rendes eredményt lenne jó elérni.
- páraZÁRÓ fóliázás, tökéletesre (de mi lesz a meglévő konnektorokkal/kapcsolókkal, lámpákkal... ki kell hozni őket a fólia elé és tömíteni a meglévő vezeték csöveket is).
Én lekapnám a betonyp lapokat belülről. A külső simán stabilan tartja a vázat. Egyúttal a favázat is meg lehet vizsgálni, ahol kell ott cserélni/erősíteni. Ha kátránypapírt is tartalmaz a fal, akkor azt kiszedném. A feltárt falközt tökéletesre szigetelném keményebb gyapottal (gondolom a 30 éves valami már berogyhatott több helyen), aztán mehetne rá a pz fólia és a belső gipszkarton, vagy lambéria ami nem fog repedezni később.
A külső EPS témája...általában ezt teszik ksz-es házakra. A fal meg két osb lemeze közé gyapotot zárnak. A belső fólia minden párát zár elvileg. Gyakorlatilag meg az tudja aki tömegével bontott már 50 éves ksz házakat. Én nem ismerek ilyen embert.
Egy ilyen B30 ház a födém-fal-lábazat kellő hőszigetelése nélkül egy hatalmas energia vámpír.
Amit kifűteni se lehet normálisan...
A hőszigetelés elvisz ugyan 1,0-1,5 milliót, de kellő hőszigeteltség a fűtési energia akár 70-80%-t is MEGTAKARÍTJA cserébe. Az eredeti állapot gagyiságától függően.
A szokásos szintű B30 házak esetén így 5-8 év alatt térül meg a hőszigetelés.
0.
Az ablak cserem ha szükséges (a jó állapotú 1,1-1,0 üvegezésű ablak cseréje nem ésszerű)
1.
A födémek hőszigetelése U<=0,20 alá, ez cirka 25 cm gyapot.
2.
A falak hőszigetelése 14-15 cm grafitos habbal
3.
A lábazat hőszigetelése 10 cm XPS habbal a benti padlószint alá legalább és lehetőleg 60 cm-rel kívül a lábazaton.
Ezek után a jócskán lecsökkent fűtési igény már általában nem indokolj a kazánra/fűtésre költést.
Amíg az jól működik!!! egyébként.
Ráér majd akkor, a ha muszáj lesz...
---------
Persze egyéni szempontok, igények és okok-döntések felül írhatják, de alapban ez a menetrend.
Rendben, akkor a homlokzati szigeteléssel komolyabb megbontásig nem nagyon foglalkozok többet. Van más kérdéskör is sok. Födém meg a tető megújítása.
Sajnos pont a fürdőben (pára tekintetében kellemetlen ez) a 90-es évek végén történt egy nagy tákolás. Egy bojler a teljes falazaton átmenő csavarokkal lett rögzítve a falra. Na ott, ha nincs szerencse érdekes lehet a fal belülről. A fólia ott nem sokat érhet. Lett felfúrva mosdó, pipere, ilyesmik. Lehet dübel is ment oda és az azért nem olyan szépen simul a fóliába, mint egy csavar.
A kiszellőztetés és a pontos gyapot vastagság is kérdéses jelenleg még valóban.
Ha van és működik, akkor kívül kb. azt csinálsz amit akarsz, mehet rá a hab is. Feltéve, hogy kívül egyébként nem kiszellőzős megoldás a burkolat a gyapoton.
Ha nem működik és/vagy kiszellőzős megoldású a külső burkolat akkor meg max gyapotos megoldásban lehet gondolkodni... de annak is van kockázata!
Fel kell deríteni a meglévő falazat tényleges ELVI működési módját és a gyakorlati állapotát is.
Ha kívülről gyapotot teszel rá, attól VALÓSZÍNŰLEG nem lehet rosszabb a fakad párakezelése, akármilyen kacifántos falad is van. De írásba még ezt sem adom :)
"Azt lehet tudni, hogy kőzetgyapotból milyen vastagság kell ami mondjuk egy 16 cm-es grafitos EPS-nek felel meg ?"
Többféle hőszigetelési jóságú grafitos anyag létezik és többféle jóságú gyapot is. Minden hőszigetelő anyagra rá van írva a jósága, W/mK-ben megadva. Ezeket az értékeket hasonlítsd össze (az alacsonyabb érték hőszigetel jobban) no meg az áraikat.
Van, akinek hatalmas pénz, ha ugyanolyan jóságú hőszigetelésért négyzetméterenként 2000 forinttal többet kell kifizetni, politikusoknak, maffiózóknak és futballistáknak értelemszerűen ennyi pénz nem számít.
Munkadíjban úgy tudom, hogy nincs különbség."
Köszönöm a választ! De ennek a "kisháznak" a falfelületét nézve nagyjából 80-100 ezer Ft költségemelkedést jelentene a vakolható gyapot az EPS-hez képest. És a szakinak való utánajárás és legális szakvélemény kérés is simán elvihet 50 ezret vagy többet és a szaki sem tévedhetetlen. Így hát a robosztus megoldás a gyapot volna érzésre, hiába tűnik elsőre drágábbnak, ebben a mi esetünkben annyival nem drágább.
Ahogy olvastam sok helyen írtátok, hogy pl. sose tekintsük tökéletesnek a párazárást belül. Ilyen feltételekkel, gyapottal ezen sem kéne aggódni semmit.
"A nagyon rendes alatt gondolom az alaposan elvégzett munkát érted, mondjuk 20cm szigeteléssel és nem azt hogy 40cm szigetelést kéne rárakni a falra."
Sajnos nem ennyire egyszerű a dolog, mert láttam NAGYON ALAPOSAN és gyönyörűen kivitelezett SZÉP VASTAG hőszigetelést, ami ehhez képest röhejesen kevés nyereséget hozott, mert
- a vastag hőszigetelés és ház között hagytak egy átszellőző légrést ("az a rés köll a pára mijatt"),
- no meg a födém szélén körben kb egy méter széles sávban (a verébdeszkától a szelemen belső széléig) tehát kb 50 m2-nyi felületen nincs a házon semmi hőszigetelés.
De ahová tettek hőszigetelést, ott nagyon alaposan és szépen dolgoztak. És a háziak utólag is meg vannak elégedve a munkájukkal, mert a fűtésszámla 40 százalékkal csökkent, szerintem a mai napig nem hiszik el nekem, hogy ugyanennyi hőszigetelő anyagból akár 60 százalékos fűtésköltség csökkenést is el lehetett volna érni.
Tehát ha egy hőszigetelő mester után érdeklődsz és mindenki azt mondja róla, hogy nagyon alaposan dolgozik és minden ügyfél meg van vele elégedve a fűtésmegtakarítással is, az az információ még nem jelent semmit :)
Ha viszont valamelyikről azt hallod, hogy csak 12-14 centi grafitos EPS-t rakott a házra (még ablakcsere se volt) és azóta mégis harmad annyi az éves fűtésköltség, na AZ a mester már valószínűleg tudja azt is, hogy mit miért csinál ;)
kányfogadó alatt nekinyomunk kívülről az ytongnak?
Ezután a falakkal kapcsolatban megbeszéltek alapján erre gondoltam... : (esetleges hézagosan szerelt OSB lap a jobb tárolási lehetőségért)->páraáteresztő fólia (piszok ellen, amúgy van a cserép alatt fólia)->15-20cm gyapot a gerendák között->OSB lap->légrés(lécekkel, opcionális)->2xtűzálló gk
