Nem mértem ki hogy hány volttal tölti fel a kondit,de csak nem 30-al,ha a javítási kézikönyv is külön felhívja a figyelmet,hogy mellőzni a matatást a gyújtás körül járó motornál,mert nagyot csap. 30 V nem tud nagyot csapni (leginkább semmilyet).
miko? pajtii, sajna rosszhireim vannak.. a szivócső csomagolása elött még 1szer leteszteltem,hogy nem e sziv valahol falsh levegőt,és sajna de,nekiáltam kiforrasztani a rést,tehát azzal most nincs baj,ma meg a közdarabon lévő müanyag gyűrű ragasztása vált el,szal ezis orvosolnom kellet:( a lényeg ha ma se tuttam feladni,csak holnap!
Tekergethetjük a kifejezéseket, de a tirisztoros gyújtás is kondenzátoros gyújtás.
Sőt alapvetően kondenzátoros gyújtás, mert csak a vezérlésében térhet el egyik a másiktól. Ha Mészáros úr a Babettáról beszél, (mert a könyv arról szól) akkor ismét megkérdezem, hol van az a 400V-ot bespriccelni képes tekercs? Szóval ezért mondtam, hogy ő általánosságban beszélt a kondenzátoros, tirisztoros gyújtásról.
A nagyfeszültségű tirisztorban viszont lehet, hogy neked van igazad!!!
Mészáros úr nem ÁLTALÁBAN is a kondenzátoros gyújtásról,hanem KONKRÉTAN a tirisztoros gyújtásról beszél,nézd meg még egyszer amit beraktam.
És ne haragudj,de félreértésben vagy. A nagyfeszültségű tirisztor nem attó nagyfeszültségű,hogy nagyfeszültséggel kell vezérelni,hanem mert nagy feszültséget tud nyitni-zárni.
Nem bírtam ki (hi-hi) haza mentem , és rámértem az impulzus adómra. 200V-os méréshatáron a digi műszer 00.1 értéket mutatott. Bár abban nem vagyok biztos, hogy annak az egy mágnesnek a közreműködésével előállított feszültséget lehet-e így mérni. Majd trilla megmondja. Úgy látom ő "sejt valamit" erről a delejről.
Naív következtetés: ha a gyújtás töltő tekercsünk ellenállása 220 ohm körül van és a leadott feszültsége 30V, akkor a 16 ohmos ellenállású tekercsből hogy jön ki a Mészáros úr által említett NAGYFSZÜLTSÉG??? Mert nem hiszem, hogy csak az én tirisztoromat lehet nyitni alacsony feszültséggel.
Egyébként Mészáros úr nem válaszolt a kérdésemre, de már nem is érdekel, mert elbeszélünk egymás mellett!!! Ő általában a kondenzátoros gyújtó berendezésről ír az idézett szövegben, én meg csak a Babetta tirisztoros egységének működését firtatom!!!
Azért add át neki jó kívánságaimat! :)
Aztán ez az egyenáramú váltakozó feszültség még kicsit homályos előttem, de ennek is alaposan utána fogok járni. Úgyszintén a rezgőkörnek is utána kell még olvasnom, mert a váltakozó áramú szikra talán ennek következtében jön létre.
Oké, ha jön a fiam megkérem fotózza le a két féle bekötést, és berakom ide.
Bevallom, már kezdek kicsit becsavarodni. :-(((
Egy dolog biztos: a mi gyújtó egységünk úgy van építve, ahogy a Hodvogner könyvben a váltakozó áramú szikrát adó készülék ábráján látható! Vagy már olvasni sem tudok!!!
Abban viszont meginogtam, hogy ez azért lenne, mert a kondenzátort is váltakozó feszültséggel töltjük fel.
De: azt tudjuk, hogy egy dióda csak az egyik fél hullámot egyenirányítja, (esetünkben a pozitívot) amiből az következik, hogy a kondira összesen mindössze 120V feszültség jut. A leírásban viszont az szerepel, hogy a kondit több száz voltra kell feltölteni.
Akkor hogy is van ez???
miko? Pajti!
Hidd el, tudom mi a tirisztor feladata! Csakhogy az én információim szerint a mi elektronikánkban ez nem nagy, hanem pár volt feszültséggel már nyitható. Még nem próbáltam a jeladómra rámérni, de legközelebb ezt is megteszem. Már, ha egyáltalán tudok rajta mérni feszültséget.
Tudom, az a baj, hogy olvasok én lelkesen ezt-azt, csak az alapszintű villamossági képzettségem kissé hiányos, ezért néha kutyulom a dolgokat.
Nos, lehet. De akkor hogyan van kötve a rajzon szereplő hátsó lámpába befutó kék és piros vezeték? Mert mindkettő nyilván nem lehet egyszerre rákötve a hátsó izzó egyik pólusára (míg a másikon a test van). Ekkor ugyanis a kék és piros vezeték is azonos (magas) potenciálra kerül, és akkor az első lámpa mindkét szálja égne, függetlenül a refl. kapcs. állásától.
"Bár azt nem értem, miért jobb ez a megoldás, mint a hátsó lámpa testelése.."
A hátsó lámpában az izzó a foglalatán keresztül testelve van. A kapcsolási rajzon valóban hiányzik a testelés a hátsó lámpánál,de az attól még a valóságban természetesen testelve van.
Itt a gyújtásunk kapcs.rajza. G -ide jön be a töltőtekercstől a váltakozó fesz. D -diódán keresztül egyenfesz.-el feltölti C kondenzátort I -itt kapja meg az impulzus tegercsből a T tirisztor a vezérlő feszültséget,és az 1 -es kivezetésen pedig a kinyitó tirisztoron keresztül kisül a kondi.
Az 1-es és a 15-ös kapcsolódási pontok mennek a gyújtótrafóra.
"Még azt is megkérdezném, mit ért az alatt, hogy nagyfeszültségű elektronikus kapcsoló, (a tirisztor nem az) de attól tartok, hogy ez már kötekedésnek tűnne."
Most én fogok kötekedni Tóni Bátyám! A tirisztor egy vezérelhető dióda. Mindaddig nem enged magán átfolyni feszültséget,amíg a vezérlő bemenetére nem kap egy vezérlő (gyújtó)feszültséget. A vezérlőjel megszűnése után is folyik át rajta áram,mindaddig amíg az áramkőr meg nem szakad. Ekkor újra zárt éllapotba kerül és csak egy vezérlő jelre nyit ismét.
Nos akkor mi ez ha nem kapcsoló??
Ráadásul létezik belőle 5000V és 4000A típusú is. Úgyhogy a tirisztort igenis definiálhatjuk nagyfeszültségű elektronikus kapcsolónak.
"Akkor először elindítunk a generátorról egy kis váltó feszültséget, amit egyenirányítva beküldünk a kondiba, majd megkérjük, ugyan alakuljon már vissza váltakozó feszültséggé???"
Nnnnnna. A generátorról váltóáram jön. Egyszer A-ból B-be (tekercs két oldala), aztán B-ből A-ba megy az áram. Ezt egyenirányítjuk diódával. Ekkor már egyenáram lesz, de még mindig *váltakozó*. Váltakozó egyenáram. Váltakozik 0 és a max fesz között, de mindig A-ból megy B-be. Ezt végülis be lehet tölteni kondiba. (A kondi pedig ki fogja simítani a váltakozást.) A kapcsolás időpontjában a kondiban lévő feszkót rákapcsoljuk (vagy akár lekapcsoljuk) a trafóra (trafóról, ugye), ami egy hirtelen nagy feszváltozás lesz. Ezt lehet transzformálni nagyfesszé.
Konkrét kapcsrajz alapján nem tudom konkrétabban, azért kértelek, hogy fotózz, ha tudsz. Meg ha akarsz. De ha bárminek a tagadásán akarsz kapni, vagy nincs miről beszélnünk, akkor úgy is jó. Csak gondoltam megpróbálok eloszlatni pár kételyt, vagy segíteni megérteni egy kapcsolást. Én kérek elnézést.
De minden dióda egyenirányít. ;)
"Mennyivel jobb, ha a hátsó lámpa testelése az első égőn, mint ellenálláson keresztül van testelve? Így jobban világít?" Hát ezt kérdezem én is!
Akkor először elindítunk a generátorról egy kis váltó feszültséget, amit egyenirányítva beküldünk a kondiba, majd megkérjük, ugyan alakuljon már vissza váltakozó feszültséggé???
Vagy azt is tagadod, hogy nincs váltóáramú szikrát adó kondenzátoros gyújtóberendezés? Mert akkor nincs miről beszélnünk!!!
Ha az egyik végét letestelném, akkor a másikra kéne kötni a kapcsoló után tápot. Ami egy kicsit bonyolultabb.. Mert ugye a refi kapcsoló bezavar kicsit a rendszernek :)
hja, ha "az eredeti kapcs.rajzon is így van a kötés", akkor már abban sem vagyok biztos, hogy nem így kell bekötni.. Bár azt nem értem, miért jobb ez a megoldás, mint a hátsó lámpa testelése.. Mindegy.
Mészáros úrtól meg tisztelettel megkérdezném, hogy lehet az, hogy a mi gyújtás töltő tekercsünk nem 400, hanem mindössze 30V körüli feszültséget produkál, és valahogy mégis működik a mocink.
Még azt is megkérdezném, mit ért az alatt, hogy nagyfeszültségű elektronikus kapcsoló, (a tirisztor nem az) de attól tartok, hogy ez már kötekedésnek tűnne.
Jó, én nemtudom. Így jött a szerelőtől, de az eredeti kapcs.rajzon is így van a kötés ahogy az én motoromon is. Mind1. Csak azért az ember nem szívesen játszik ilyen izzókkal.. aminek darabja 630 Ft.. De majd megpróbáljuk terheléssel megmérni.
Valóba nem értek annyira a generátorokhoz :) Kösziii
Tóni bácsi, rosszul látod! A hátsó lámpa az első lámpa éppen nem égő szálján van letestelve! Így az is ég egy kicsit. Illetve gyakorlatilag nem ég, de folyik rajta áram. Abban egyetértünk persze, hogy nem így kell bekötni, de működik..
Én meg Mészáros Ferenc Segédmotoros kerékpárok című könyvével mondok ellent (ha már csak könyveknek hiszel),mert bizony a tirisztorunkban egyenárammal töltődik fel a kondink amit kisütünk megfelelő időben,és így a szikránk is egyenáramú:
Természetesen nem ugyanazt a kondit használják váltó, illetve egyenfeszültségre.
Szeretném elmondani, hogy nem légből kapott információk alapján írom le ezeket. Nem vagyok "hivatalosan kiképzett" villamos szakember, de miután érdekel a téma, elláttam magam szakirodalommal.
Dr. Hodvogner László: "Gépjárművek villamos berendezései" című könyvében ragyogóan le van írva, ábrákkal illusztrálva a kondenzátoros gyújtóberendezések működése. Az előző hsz-emben írt egyenáramú, illetve váltóáramú szikrát produkáló elektronika között az a különbség, hogy - a töltés irányából nézve - váltóáramúnál a kondi előtt, egyenáramúnál a kondi után van bekötve a dióda. A vezérlő tirisztort most hagyjuk figyelmen kívül!
És a lényeg: a két dióda különbözően van jelölve!!!
Ebből arra következtetek, hogy a váltóáramú egység diódája nem egyenirányító, csak visszacsapó szelepként működik, mintegy megakadályozva, hogy a feltöltött, vagy csak részben feltöltött kondiból a feszültség visszaáramoljon a generátor felé, amikor a töltő tekercs alatt éppen nincs mágnes, azaz nem indukálódik feszültség. Ha tévedek, akkor bocsi!
Remélem, azért érthető amit leírtam! Sajnos ábrákkal illusztrálni nem tudom, mert sem scannelni, sem ide rajzolni nem tudok. :(
