A Dvorzsák-féle (1877-es) helységnévtár szerint Bezőn helyben volt a görög katolikus, református, és zsidó templom; csak a római katolikusok jártak máshova (Jenkére). Tehát a reformátusokat Bezőn kéne keresni...: http://www.radixhub.com/radixhub/gazetteers/1877
Én is hasonlóan jártam. Én Ung megyében kutakodnék,Bezőn(Bezovce).Római katolikusokat teljesen máshol anyakönyvezték(Jenkovce) mint a reformátusokat és egyszerűen sehol sem találom a családot,pedig a neveket és a körülbelüli évszámot is tudom. Teljesen meg vagyok lőve!
Köszönöm, de sajnos én voltam pontatlan: az 1700-as évek végén keresgélek. Már az összes környező települést végignéztem, de semmi. Pedig az apa Pohorela-ból való, így azt már minimum háromszor rágtam át. Arra tippeltem, hogy az volt a legközelebb római katolikus templomként amúgy is, de így sincs. Márpedig, ha jól tudom a római katolikusok nem keresztelkedtek máshol.
Bezzeg az evangélikusaim milyen rendesek voltak. Nekik teljesen mindegy volt, hogy milyen templomban, csak legyenek megkeresztelve. :)
Az 1913-as helységnévtár szerint Garamfőn helyben volt az anyakönyvezés. A görög katolikus templom szintén helyben, a római katolikus Királyhegyalján volt.
(Az 1877-es helységnévtár Telgárton szintén helyi görög katolikus egyházat sorol, de a római katolikusokat Vereskőre küldi -- ami azt hiszem, ugyanaz, mint Királyhegyalja: régebbi neve Sumjác vagy hasonló.)
Korábban már kérdeztem, de hátha most... Hol anyakönyvezték a rom. katolikusokat, akik Telgárt/Garamfő/Svermovo településen laktak?
Olyan bosszantó, hogy hiába van beírva, hogy honnan származnak a szülők, vagy nem született ott olyan nevű gyermek (az apa), vagy mint Telgártnál (az anya) fogalmam sincs hol keressem. Pedig már az összes gyereküket megtaláltam (vagyis szerintem az elsőt nem), akik jóformán mind máshol születtek, és ilyen apróságon bukom el a további kutatást.
Ami ellensúlyozza ezt a hónapok óta tartó küzdelmet Felvidékkel, a minap megkaptam Erdélyből két anyakönyvi másolatot egy másik ágról, amin fellelhető az anya származási helye. És bár az is egy erdélyi település, de a lelkiismeretes szászok által kimenekített anyakönyvek megtalálhatók a Mormonoknál. Így azon ritka szerencsém van, hogy Erdélyben is tudok haladni. Néha kellenek ilyen jó hírek is, a sok-sok küzdelem mellé.
Köszönöm válaszát. Akkor nemsokára beteszem a linkeket a lofsii.com „Indexelés közben felmerülő problémák” mappájába. Én is észrevettem, hogy a régi Familysearch fórum megszűnt, nagy kár érte, sok fontos információ veszett el. (A projekt szó helyett nem igazán jut eszembe más, ami teljesen lefedné a jelentését.)
Mától én is, mint arbitrator tevékenykedem. Annyit szeretnék kérdezni, hogy a keresztnevek esetében, ha az illetőnek több volt, mindegyiket indexelni kell, vagy csak az elsőt?
Ezt kérdezi az arbiter???
Keresztnév...
Kérdezem én: Zoltan, Zolton, Zoltann, Zoltán esetében mit kell indexelni?
Én mindig a mostani nevet használom...
Nem Ferencz - csak Ferenc
Nem Julliánna és nem Júlianna - csak Julianna.
Nem Rozsa - csak Rózsa, nem Roza - csak Róza...
és nagy ívben le...... az arbitert aki Rozsát és Rozát jóváhagyja...
Nekem 99%...
Még 2 éve a 3 éves fiú az nem volt férfi csak FIÚ...
Mindig ki lettem javítva, hogy 3 éves fiú az nem férfi...
Hogyha tudsz németül talán érdemes lenne írnod, a dunai svábok családfakutató szervezetének, az AKdFF-nek, talán van olyan tagjuk aki tud segíteni. http://www.genealogienetz.de/vereine/AKdFF/akdff-en.html, ez az internetes oldaluk.
Talán egyszer a goldbach-i anyakönyvek is felkerülnek, vagy egy távoli helyi rokon is családfakutatásra adja a fejét és szerencsém lesz. Addig is megpróbálok a másik ágon továbbhaladni, ami szintén teljesen reménytelennek látszik
A http://www.lofsii.com/ -on szivesen fogadnak minden indexeléssel foglalkozó linket és hozzászólást. A régi FS fórumról (ami azóta teljesen megszünt!) odamásoltam az egész "fonalat" a Magyarország - Szabolcs projekt-ről, de eddig még senki sem szólt hozzá semmi újat.
(A témáról egy kicsit letérve: nincs valami jobb magyar szó a "projekt" helyett? Majdnem annyira fájó, mint a "fájl"...)
Az angol nyelvű utasitásban úgy emlékszem, mindig ott volt a nyelvi jelző és a rokoni kapcsolat alapján való következtetés, de a magyar nyelvű utasítást határozottan bővítették tavaly óta. (Ritkán nézem magyarul, tehát nem tudom, mikor változott.)
Eddig még nem találtam olyan megjegyzést, ami alapján az elhunyt nemét lehetett volna megállapítani -- a bejelentő nemét tudtam csak meg belőlük. ("Bejelentő az elhunytnak nagyapja/nagynénje/stb.")
Az "or"-ral kapcsolatos zűrzavar a lofsii.com-on elég gyakori téma. Az utasítások ellentmondanak egymásnak: egy helyen azt írják, hogy minden névváltozatot indexeljünk, "or"-ral elválasztva, máshol (például az örökbefogadó vagy fogadott szülők pont alatt) meg azt írják, hogy csak a jelenlegi vagy legújabb keletű nevet índexeljük. Én a több információ mellett szavazok, és "or"-t használok a névváltoztatásoknál stb.
Ahogy most egy kicsit utánanéztem, az osztály egy katonai egység, ami a lovas egységeknél volt jellemző és két századból állt. Ezek szerint az ősöd lovas nemzetőr lehetett. Visszaolvasva a hozzászólásaidat láttam, hogy a fénymásolaton lévő adatokat már ismerted. Talán a könyv utal egyéb forrásra is, ami előbbre visz a kutatásodban.
Bajdó: Azzal, hogy megszüntették a Familysearch fórumot nagyon nagy kárt okoztak, főként a nem angol nyelvű projektek számára. Fél megoldásnak tartom azokat, amiket helyette kitaláltak, beleértve a Facebook oldalt is. Az egy projekten belüli arbitrátorok egyszerűen nem tudnak egyeztetni egymással, mindenkinek a saját szabályértelmezése alapján kell, hogy ítéljen, és az indexelők is hasonló cipőben járnak. A lofsii.com elméletileg tökéletesen megfelelne erre a célra, csakhogy azt az oldalt nagyon kevesen ismerik. Az indexelők (és az új arbitrátorok) vagy azért nem olvassák el az FS fórumok korábbi bejegyzéseit (ahol jó néhány megegyezés alapján létrejött, de a hivatalos projektszabályzatba be nem került szabályt lehet találni), mert nem tudnak angolul, vagy pedig azért, mert nem tudják, hol keressék. Az a kevés arbitrátor is, aki a projekteinken dolgozik, más-más fórumon van.
Én is számos alkalommal találkoztam olyannal, hogy az egyeztetők egymásnak ellentmondó döntéseket hoztak. Volt olyan is, mint a tiéd, de a legújabb az, amit JPmiaou is írt itt, 1% mínuszt okozott. Ami engem idegesít, az az „Or” használata. Miért csak egy személyre lehet használni? Elméletileg az örökbefogadott gyermeknél csak az örökbefogadó szülők nevét lehet beírni, ami adatvesztést okoz, hiszen onnantól fogva, ha valaki az édes szülők alapján keresné, nem fogja megtalálni. Nyugodtan be lehetne írni „Or”-ral mindenkit. Már csak azért is, mert a Szabolcs megyei indexelt adatokhoz kép is jár. Ha a családfakutatónak nem világos, hogy miért szerepel ott annyi név, megnézi és rájön.
Az utónevekről csak annyit, hogy nem mindig olyan egyértelmű a nemek meghatározása, mint József és Erzsébet esetében (pl:
JPmiaou: Azért a vitája nem volt teljesen eredménytelen, már a hivatalos szabályzatban is le van írva, hogy ha egy név végén szerepel az asszonynévképző, az nőnek számít. Ez korábban még nem volt benne. Van arra lehetőség, hogy azoknak a hozzászólásoknak a linkjeit, amik az indexeléssel kapcsolatosak és az indexelőket segítik, a lofsii.com-ra egy helyre betegyük, vagy az ilyen ötletekért ott nem „rajonganak”? Ugyancsak a szabályzatban olvastam, hogy „rokoni kapcsolatot jelző kifejezésből” is következtetni lehet a nemre. Tehát, ha a „Megjegyzés” rovatba az van írva, hogy a bejelentő az elhunytnak felesége, férje, vagy az elhunyt a bejelentőnek nagynénje esetleg unokahúga, bátyja, akkor be lehet írni a nemet? Ez is új szabály vagy csak én emlékszem rosszul? Mert ha régi, akkor egy kicsit figyelmetlen voltam.
Nekem is van egy katonai fényképem, amin minden bizonnyal rajta van az ükapám, de sajnos nem tudom melyik lehet ő. :) A másik két ősöm pedig gyárban dolgozott, ahol is az 1880-as évek körül készült egy csoportkép. Na ezen meg pláne nem tudom melyek lehetnek ők, pedig nagyon érdekelne.
Az én legrégebbi fényképem (a rajta lévő személyek és a kisbaba életkorából adódóan) 1882-ből származik. Mivel nem vagyok egy fotózseni, így nem tudom megítélni, hogy milyen eljárással készült. De mivel a szélein erőteljesen elkezdett leperegni a fotó (aminek az alapja megmaradt, tehát nem az egész kép sarka tűnt el, és egyébként még egy vastagabb karton is van a hátulján), ezért kénytelen voltam fóliával bevonni. Bár lehet ezzel nem tettem jót neki, de beszkennelve így is megmaradt, mint egy igazi régi kép. A másik régi fényképem kb. 1920-ból származik. Ez egy nagy méretű kép, és erősen vannak rajta kézi retusálások (hajtincsek rajzolva, szájak kicsit kihúzva). Ha esetleg érdekel "közelebbről is" szívesen megosztom, hátha még több infót megtudok én is róluk.
A FamilySearch-féle indexelésben minden keresztnevet be kell írni. (Ez eltér a MACSE-féle adatfeldolgozástól, ahol csak az elsőt kell beírni.) Hasonlóan a vezetéknévnél is minden nevet vagy névtöredéket indexelünk: "Cs. Nagy László, Elek" vezetékneve Cs Nagy, keresztneve pedig László Elek.
Az ékezeteknél én is igyekszem mindig a kép szerint indexelni, még ha az eltér is a mai írásmódtól, de persze általában a rövid és hosszú ékezeteket nem igazán lehet megkülönböztetni, és vannak családnevek, amik manapság mindkét formában előfordulnak... (Szücs/Szűcs, Biró/Bíró, stb.) Ilyen esetben általában a rövid ékezetet választom, hacsak nincs az í, ű vagy ő mellett egy tisztán-látszó i, ü vagy ö. Kivétel az egyeztetésnél, ha mindkét indexelő Szűcsöt írt, nem javítok rajta, még ha karikákat írt is az anyakönyvíró az u fölé.
Ha már a fényképeknél tartunk, szeretném pusztán fotós szakmai érdeklődésem miatt megkérdezni a tisztelt családfakutató kollegákat, hogy kinek milyen felmenői fokig vannak fényképei az őseiről, illetve vannak-e közöttük különleges fotóeljárásokkal készültek?
Nekem egyetlen dagerrotípiám van az 1840-es évekből, illetve további három személyről van vélhetően valamilyen nedveseljárással készített pozitív képem az 1860-as, 70-es évekből. (A fotótörténészek az ismert hazai dagerrotípiák számát nagyjából néhányszáz és egyezer darab közöttire teszik, így akinek ilyenje van, vigyázzon rá, ügyeljen szakszerű tárolására, megőrzésére!)
Van egy felmenőm, akiről fiatal korából (~1820) festmény, idős korából (~1880) fénykép maradt fenn. A századfordulón viszont már a zselatinos szárazeljárás olcsóvá és gyorssá tette a felvételkészítést, így az 1800-as évek második felében született generációból már nem ritka legalább egy-egy időskori fénykép. Nekem az ide eső 16 felmenőm közül ötről van fényképem, egyikükről még az üvegnegatív is megvan. (Ez utóbbi egyértelműen zselatinos szárazeljárással, lényegében a közelmúltig használatos, ma is létező kémiai eljárással készült.)
Akit érdekelnek a régi fotóeljárások, esetleg ez alapján szeretné meghatározni egy ismeretlen fotó vélhető készítési idejét, látogasson el a fotomult.c3.hu oldalra, ahol az egyes eljárások magyarországi alkalmazása mellett arról is írnak, hogy miként őrizhetjük meg szakszerűen a ránk maradt régi fotográfiákat.
