"Mert pl. olyan gyorsan mozog, a rendszerünkben, hogy a véges fénysebesség
miatt a tömegre jellemző tulajdonságok olyan csekély értékkel hatnak ránk,
amit nem tartunk hatásnak?
Ha így lenne, akkor bármekkora tömeget sem érzékelnénk tömegnek, ha pl.
c közeli sebessége lenne hozzánk képest.."
A tömeget mindig ugyanakkora függetlenül attól mekkora a test viszonylagos sebessége hozzád képest.Meg külön kell válaszatnunk a fázissebességet a csoportsebességtől.A fázissebesség egyfajta viszonylagos sebesség a csoportsebesség meg az információ terjedési sebessége.A fázisebesség akármekkora lehet,a fénysebességnél nagyobb is.A csoportsebesség nem haladhatja meg a fénysebességet.Például egy messzi galaxisnak vagy egy kvazárnak lehet a fázissebessége sokszorosa a fényének.
A közeges példánál van és a közegben azért kisebb a fény sebessége,mert az atomban töltött időt nem válastják le a teljes időről amit csak a haladási időnek tartanak.De valójában a fotonok csak c sebességgel tudnak haladni.
Világos dolog. Az einsteini kijelentés nem isteni kinyilatkoztatás.
De, mivel nálam jobban értett hozzá, és jobban ismerte a "valóságot", hát elfogadom, amit mond.
Ha valaki mást mond, hát, alaposan alá kell, hogy támassza, úgy, hogy megértsem. Ezesetben viszont pontosan mondd meg, mit értsze azon, hogy valami (pl. a foton) a semmihez képest mozog, vagy valamihez képest áll.
Nem egészen.. A tehetetlenség, vagy más megfogalmazás szerint a mozgási energia mértéke nől a végtelen felé, de el nem éri, mert a függvénynek, amivel ezt
számítani szokás, szakadási helye van c-nél. Azaz nem éri el a függvényérték
Látom,Te most direkt szórakoztatsz. Einstein gyerekkora óta tudjuk, hogy a fotonnal nem mozoghat együtt megfigyelő, a foton sohasem állhat senkihez és semmihez képest. Ha létezik, mozog, bárkihez és bármihez képest.
Meglehet, ez egy olyan doktrína, amitől éppen el akarsz vonatkoztatni. Igen?
Ezért a g(ik) metrikus tenzorral kiegyensúlyozzák az írány szerinti változást,így továbbra is alkalmazható a speciális relativitáselmélet vívmánya.Ez a vektorok passzív szemlélete.Ezt Heisenberg is használta a kvantummechanikánál,amikor váőltozó bázisvektorokkal kiküszülte a Hamilton-operátor időváltozását.Stacionárius összefüggései lettek.
De a tömeg az energia-impulzus négyesvektor nagysága,emelett az erővel szembeni gyorsulás.Csak az energia-impulzus négyesvektor változása,mint négyeserő mértéke,csak írány szerint következhet be csak a komponensek vagyis az energia és az impulzus változhat.A négyesvektor nagysága állandó,az íránya változik az erőhatás hatására a tömeg lehet az erő elleni tehetelenség mértéke.
A sebességösszeadási képlet mindkettő számára ugyanazt adja.Ugyanolyan színűnek látja,a szín nem függ a sbességtől.Fénytörésnél is a frekvencia ugyanaz marad meg csak a hullámhossz változhat meg.De az csak a "látszólagos" sebesség és a frekvencia közötti kapcsolat.Ugyanis az időmérésnél a gerjesztési időket nem vettük külön figyelembe ezért más a sebesség.
Sehogy!Ez felel meg a magárahagyott általános- és középiskolában oly gyakran emlegetett kifejeznek,ami az inerciarendszer extrapolációs megértését akarja elérni.Ha nincs erő,nincs gyorsulás,ha nincs gyorulás nincs tömeg...
A specrel igazából a valóságnak csak lokális közelítése ezéret van olyan ellentmondás,hogy inerciarendszerben tömegről beszélnek.Az áltrelben ilyen nincs,de ott inerciarendszerre sincs szükség,mert az csak egy kismeretű közelítés határértéke.
