Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
A szabályszegés így a büntetés kiszabása az adott ország közlekedési szabálya szerint történik. Tehát a britt szabályok megszegéséért a britt KRESZ szerint minősül de csak UK területén és aszerint büntetendő. Egy fontos kivétel van, ami inkább elméleti: a külföldön magyar állampolgár által elkövetett bűncselekményért itt is felel.
A bírság a kiszabót illeti. De a magyar szabálysértési jog már ismeri az eljárás átadását.
Ilyen jogsegély esetében a büntetés a lakhely szerint, vagy az elkövetés helye szerint szabandó ki? Mert a szabályok nem teljesen egységesek. És nem csak arra gondolok, hogy a pénzösszegek nem azonosak, hanem esetleg lehet, hogy a tűrés is más a határeseteknél (egyáltalán megbüntetik-e, vagy azt még bocsánatos hibának veszik illetve csak pénzbírság, vagy jogsibevonás). Tényleg a büntetésből befolyt összeg ez esetben melyik országé?
Bevallom nem tudom mi nyújtunk-e nekik jogsegélyt, de a magyar jog már nyújt, főleg, hogy EU-s ország, így egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy behajtják.
Egy kis segítséget kérnék. Az egyik ismerősömet megbüntették Angliában 120 fonttal. Az a kérdésem magyar autóval volt betudják hajtani rajtuk valahogy ha nem fizeti be?
Akkor erről csatoljon egy igazolást, hogy a munkaügyi központban regisztrált ekkor és ekkortól. Ezt akár később is ráér, hogy határidőn belül legyetek.
Nehéz kérdés. 615-ösben van szó róla, ugyanis a részletszabályokat nem alkotta meg a jogalkotó kellően, ilyen típusú kimentésre nincs lehetőség, pl szükséghelyzet.
"Az AB a felelősség alóli mentesülés eseteinek nem megfelelő szabályozása, valamint a szabálysértési és a közigazgatási eljárás egymás hoz való viszonyának rende zetlensége miatt – hivatal ból eljárva – jogalkotói mulasztást is megállapított, és fel hívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötele zettségének december 31-ig te gyen eleget".
A jogalkotó további szándéka, hogy méltányosságot se lehessen gyakorlni. Így elviekben lehet, én fellebbeznék aznapi orvosi lelettel és a nagymama mozgássérült igazolványával. ha van. Hátha méltányolják valamilyen alapon. Aztán akár végig lehet vinni a bíróságig, de biztos eredményt sajnos nem tudok mondani.
nincs mit. rendőröket tanítok, de fenntartásokkal kell fogadni mindent. Én is tévedhetek, de azt gondolom ebben biztos vagyok, az elvekben mindenképp.
Van lekérdezés, kamu, hogy nincs. Régen is volt, ha csak vissza nem fejlődtek, saját magam láttam Rendszám, tárgykörözés, személy körözés, kötelező, stb...
Látható azt se tudják miről beszélnek, a hatályos rendelet általuk idézett szakasz másról szól. Az idézett szöveg a 218/1999-es Korm. rend tartalmazza.
35/2000. (XI. 30.) BM rendelet
a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról
51. § (1) A Magyar Honvédség járműveire a H, a rendőrség járműveire az R, az Országos Mentőszolgálat járműveire az M kezdő betűjelű, a Vám- és Pénzügyőrség, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet járműveire az RR betűjelű, különleges rendszámtábla szerelhető fel, ami a jármű forgalomból történő kivonása után e szervek más járműveire is felszerelhető. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott különleges rendszámtáblák 2004. május 1-jét követően új típusú rendszámtáblaként kerülnek előállításra.
A valódi további két bekezdéssel rendelkezik:
Érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés nélküli vezetés
51. § (1) Az az üzembentartó, akinek gépjárműve érvényes kötelező felelősségbiztosítás nélkül vesz részt a közúti forgalomban, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.
Itt azt kell hangsúlyozni, hogy agépkárműre érvényes biztosítással NEM RENDELEKZIK/nélkül. AZ az nincs megkötve, lejárt. Az az van csak otthon van az igazolás... Gimis szövegértelmezés szintje szerintem...
Köszönöm ezeket az infókat. Azért érdekes, hogy sok mindenben mást mondasz, mint a másik említett topikban a rendőrök. Márpedig ők csak tudják mit csinálnak. Bár el tudom képzelni, hogy csak a saját gyakorlatukat ismerik, és ahány ház, annyi szokás. Pl. ők állítják, hogy a rendőrnek az igazoltatás során semmilyen lekérdezési lehetősége nincs.
A kötelező biztosítás kapcsán ezt írod: "hiszen rendelkezik biztivel, csak ezt nem tudta igazolni. Nem szárzeres, max. 30 ezeres a tételkeret." Ezzel szemben a rendőrök ezt mondják:
Kötelező biztosítás: 35/2000 BM rendelet, 51 §. "51. § (1) Az az üzembentartó, akinek gépjárműve érvényes kötelező felelősségbiztosítás nélkül vesz részt a közúti forgalomban, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható."
Persze ez a fenti paragrafusban a nem létező, és nem a nem igazolható biztosításról van szó szerintem, ennek ellenére, ha azt kérdezem, hogy mekkora büntit kaphatok otthon felejtett köt.bizt. igazolás esetén, állítják hogy százezret, és még engem állítanak be hülyének, mert nem vagyok hajlandó felfogni....
Szép napot mindenkinek! Egy kis segítséget szeretnék kérni a következőben: munkanélküli édesapám május 12-én megbeszélt időpontban a járóképtelen (nem tud a lábára állni, és megállni sem segítség nélkül) nagymamámat vitte a rendelőintézetbe, ahol a tilosban állt meg. Senkit nem zavart, senkit nem akadályozott a közlekedésben, nem volt balesetveszélyes sem, és amíg betámogatta a nagymamát a rendelőbe kb. 5 perc sem, addig a rendőr megbüntette. Tegnap kapta a papírt, 50000ft. közigazgatási eljárásban, nem szabálysértési. Lehet ilyenkor valamit tenni? Számít, hogy miért, meddig, persze tudjuk, hogy vétkes, de akkor is. Égen -földön kilométerre tudott volna megállni, nagymamát egyedül még az út szélén sem tudja "leállítani", hogy várjon, míg ő parkolót keres. Ha az orvostól, akinél voltunk igazolást kérünk, akkor esetleg lefaraghatnak belőle?
A rendőröknek a kocsiból is elérhető nyilvántartásuk van, amit le tudnak kérdezni, hogy van-e pl. jogsid, stb. Szerintem ezzel illik indítani+figyelmeztetés, de ez szubjektív. A helszíni bírság jellemzően kevesebb, mint amit feljelentéskor kiszabnak, de mondjuk ez is függ 5/10 ezer, nem mindegy. Ugyanis ha elfiogadom, aláírom, akkor nincs további apelláta. A feljelentés esetén élhetek a jogaimmal, így az előadónak be lehet mutatni az iratokat, aki mint okirati bizonyítékot a bírság kiszabásaokor mérlegelni köteles. Ennek széleskörű eredménye lehet, lehet, hogy csak a szabálysértési határozattal szemben benyújtott kifogás során enyhítik figyelmeztetésre. Ilyenre is láttam példát. Lehet, hogy végül a bíróság mondja ki a verdiktet. Ebben veszteni való nincs, mert súlyosbítás szinte kizárt, és illetékmentes az eljárás, a bünti meg nem kamatozik.
Amennyiben ugyanazon kerületi rendőrségre kerül az ügy, akkor tudomása lesz arról, hogy az elmúlt két évben volt-e szabálysértésed, amit szintén minden ügy során le kell kérdezni, és szintén figyelembe kell venni. Tervezik, hogy ez egy országos nyilvántartás lesz. Tehát aki "visszaeső" annál súlyosabb büntire lehet számítani. Szerintem önmagában igazságos, a jogszabályban meghatározott kereten belül marad a bünti mindenképp, hiszen rendelkezik biztivel, csak ezt nem tudta igazolni. Nem szárzeres, max. 30 ezeres a tételkeret. Ami adott esetben egy első biztosítást be nem mutató esetén 30 ezer, míg az 5x-re be nem mutató esetén is 30 ezer. Ennek oka, hogy a felelősségi rendszer nem objektív, hanem szubjektív dolgokat is figyelmbe vesz, mint pl. az említett méltányosság.
Az egész dolog azért érdekelt, mert bármikor előfordulhat az emberrel, -jó, persze csak a lúzerekkel, de hát vannak ilyenek-, hogy valamelyik, esetleg mindegyik papírja hiányzik. Azt belátom, hogy az ellenőrzést végző rendőr nem tud máshonnan információt szerezni, mint az igazoltatottól, tehát ha nincs, akkor nincs, nem tudhatja hogy feledékeny vagy csaló a delikvens, ilyet a büntetés kiszabásakor nem mérlegelhet. De ezek szerint, ilyen esetben ha a rendőr nem elégszik meg a figyelmeztetéssel, akkor inkább érdemes feljelentésre terelni az ügyet, mert a szabálysértési előadó előtt már van lehetőség a megfelelő papírokat bemutatni, és amennyiben nem notórius szabályszegő az illető, akkor feltehetőleg kis összegű bírsággal (esetleg figyelmeztetéssel) megúszhatja. Jól értelmezem-e így a helyzetet?
Másrészt, igaz-e az, hogyha valaki rendszeresen nem igazolja magát valamelyik kérdésben, mondjuk a kötelező bizt. meglétének kérdésében, és már sokadszor jelentik fel az utcai rendőrök az illetőt, a szabálysértési előadó már messziről felismeri, de amúgy a biztosítása természetesen rendben van, szóval ha egy olyan esetről van szó, ahol a visszaeső "helyszínen igazolást felmutatni nem tudó" emberről van szó, és emiatt a rendőrök szigorú bírságot akarnak adni, akkor ugyanolyan mértékű büntit kaphat, mint akinek egyáltalán nincs biztosítása? És ha ez így van, akkor ez igazságos így?
Ezekből látható, hogy a jogalkotó igyekezett különbséget tenni, sok-sok tényállással, a rendőrnek is könnyebb megtalálni. Ha ez még sem segít, akkor a büntetés kiszabásánál kell az általad leírt szempontokat figyelembevenni, és tárgyi súlyának megfelelően kezelni. Hiszen ha csak otthon felejtettem, az kevésbé "társadalomra" egész pontosan a szabálysértéseknél leginkább "közigazgatásra veszélyes".
Renődr már eleve mérlegelhet: figyelmeztet szóban, helszíni bírságot szab ki, feljelentést tesz. A feljelentés eredménye is lehet figyelmeztetés. A rendőrök nagyrészt jó nyilvántartással rendelkeznek a KGFB-ről, vezetői engedélyről.
Érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés
64. § (1) Az az üzemben tartó, aki érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel vesz részt a közúti forgalomban, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.
Műszaki vizsgálat elmulasztása
65. § Aki átalakított vagy műszaki vizsgálatra berendelt járművet a jogszabályban meghatározott műszaki vizsgálatra nem mutatja be és a forgalomban részt vesz, húszezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
47. § (1) Aki vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetőleg a közúti forgalomban olyan gépi meghajtású járművet vezet, amelynek vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, továbbá aki e járművek vezetését ilyen személynek átengedi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Azzal szemben, aki a közúti forgalomban gépi meghajtású járművet engedély nélkül vezet, a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott közúti közlekedési szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.
Érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés nélküli vezetés
51. § (1) Az az üzembentartó, akinek gépjárműve érvényes kötelező felelősségbiztosítás nélkül vesz részt a közúti forgalomban, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható. 52. §
Közúti közlekedési igazgatási szabályok megsértése
53. § (1) Aki a külön jogszabályban meghatározott közúti közlekedési igazgatási szabályokat megsérti, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki. Közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése
54. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 51. §-ában meghatározott rendelkezés megsértése kivételével a közúti közlekedés szabályait megszegi, ha a 42-51. § szerinti szabálysértés nem valósul meg, harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt a rendőrség, továbbá a KRESZ 40-41. §-ának, valamint más megállási, várakozási vagy táblával jelzett behajtási tilalom vagy korlátozás megszegése esetén a közterület-felügyelő helyszíni bírságot szabhat ki. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés esetén - a szabálysértési jogsegély keretében - a pénzbírságot kiszabó jogerős határozat végrehajtása átadható.
Normális-e jogállamban, hogy a jogosultság hiányát, és a jogosultság adott helyzetben való bizonyítási képességének a hiányát a törvény azonosan bünteti? Pl. ha valakinek nincs kötelező biztosítása, vagy csak nincs nála a bizonyítást szolgáló irat, akkor az azonos büntetést érdemel? A "Szabályértelmezés (KRESZ)" topikban egy rendőr nagyon osztja az észt, hogy aki véletlenül otthon felejti az igazolványát, az ugyanolyan degenerált csirkefogó (potenciális tömeggyilkos), mint akinek egyáltalán nincs biztosítása, zöldkártyája, jogosítványa, és hogy a törvény előírása szerint ugyanúgy kell kezelni ezeket. Tényleg? Én nem vitatom, hogy a rendőr a helyszíni igazoltatás során ezt nem tudja megkülönböztetni, és hogy aki nem tudja igazolni magát, azzal szemben el kell járni, hiszen valamilyen módon szankcionálni kell a puszta feledékenységet, mert ha nem tennénk, akkor senki nem hordaná magával ezeket az iratokat. De biztos hogy ugyanúgy, mintha nem lenne?
Ha valamelyik irat hiányzik, és emiatt a rendőr feljelenti, akkor mi lesz a büntetés jogalapja? Csak az, hogy akkor és ott nem tudta igazolni (és nem néznek utána, hogy amúgy rendben van-e a kérdéses dolog), vagy utána néznek, és ha kiderül, hogy az igazoltatás idején is rendben volt, akkor meg csak nem úgy büntetik, mint azt, akinek nem is volt az adott esetben érvényes papírja?
A.) Ha mondjuk nincs nálam a jogosítványom, (de az autó összes papírja rendben, és mondjuk személyi is van nálam), akkor ugyanúgy büntetnek, mintha nem is lenne soha nem is volt, érvényes jogosítványom? B.) Ha mondjuk nincs nálam a zöldkártyám (de az autó összes egyéb papírja rendben, a vezetői papírok is), akkor ugyanúgy büntetnek, mintha nem is lenne érvényes zöldkártyám?
Ha a fenti két eset nem azonos logika mentén értékelődik ki, akkor az nem ellentétes valami jogi alapvetéssel (mert a logikával szerintem igen).
A felvetés érdekes. Sokszor van, hogy pl. csak szabálysértésként kezelnek valamit, illetve elterjedt a harmadik verzió: a bírás, pl. munkaügyi bírság. Én önmagában nem tartom alkotmányellenesnek, mert a szabálysértés nem volt alkalmas a probléma kezelésre, így helyette a közigazgatási bírságot vezetik be azon szabályszegések esetén, amelyek elszaporodtak. Párhuzamosan a kettőt nem alkalmazzák. Ugyanakkor pl. ha az elkövető kiléte azonnal kiderül lehet, hogy célszerűbb szabálysértést alkalmazni, így ezt a lehetőséget is nyitva kell hagyni. Kérdés mely alkotmányos rendelkezésbe ütközik. Kétség kívül érdekes.
Az nem alkotmányellenes, hogy ugyanazért a cselekményért más-más a büntetési tétel, attól függően hogy szabálysértési vagy közigazgatási eljárás keretében szabják ki?
Egy törvényi tényálláshoz egy büntetési tétel kellene, hogy tartozzon, nem?
Két rendelkezés kivételével alkotmányosnak találta a közúti gépjárművet üzemben tartók „objektív felelősségét” szabályozó törvényt az Alkotmánybíróság (AB) – közölte az AB sajtófőnöke szerdán.
Az AB szerint mások életének védelme és a közúti közlekedés rendjének megóvása alkotmányosan indokolja azt, hogy a kiemelt jogsértésekért az üzemben tartót teszik felelőssé – ismertette a kedden elfogadott határozat lényegét Sereg András.
Alkotmányellenes ugyanakkor az, hogy a törvény értelmében akkor is az üzemben tartó köteles bírságot fizetni, ha ismert, ki használta a gépjárművet, de a bírságot tőle behaj tani nem lehet. A döntés szerint ellentétes a jogbiztonság követelményével, hogy a magát kimentő üzemben tartó felelősség nélkül köteles helytállni.
Alkotmányellenes továbbá, hogy az üzemben tartó nem értesül a közigazgatási bírság kiszabására irányuló eljárásról, csak a határozat kézbesítésétől kezdve élhet eljárási jogaival. Ez a rendelkezés a testület szerint nem felel meg a közigazgatási hatósági eljárás garanciális szabályai nak, sérti a tisztességes eljárás elvét. Az alkotmányellenes rendelkezéseket az AB a határozat kihirdetésének napjával megsemmisítette.
Megállapította azonban, hogy az a szabályozás, amely az üzemben tartót közigazgatási bírság megfizetésére kötelezi, önmagában nem alkotmányellenes, ha a gépjárművet az üzemben tartó más használatába adta, de ezt a személyt a hatóság előtt nem nevezi meg. Az AB a felelősség alóli mentesülés eseteinek nem megfelelő szabályozása, valamint a szabálysértési és a közigazgatási eljárás egymás hoz való viszonyának rende zetlensége miatt – hivatal ból eljárva – jogalkotói mulasztást is megállapított, és fel hívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási kötele zettségének december 31-ig tegyen eleget. A közleményben felidézik: az Alkotmánybíróság 15 indítványozó – köztük bírák, valamint az állampolgári jogok országgyűlési biztosa – beadványa alapján vizsgálta a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény tavaly január 1-jén hatályba lépett, az „objektív felelősségről” szóló törvényi rendelkezések alkotmányosságát. Az indítványozók azt állították, hogy az üzemben tartók „felróhatóságtól és vétkességtől” függetlenített felelőssége ellentétes a jogállamiság követelményével, sérti a tisztességes eljáráshoz való jog alkotmányos követelményét, az ártatlanság vélelmét, a kétszeres büntetés tilalmát, továbbá a szabálysértési bírsághoz képest hátrányos megkülönböztetést is megvalósít.
Azért azt nem csinálkák megy hogy iktatás napja előtti napra teszik a dátumot, minden ügy időben elindul csak fekszik, sőt fejben a döntés is meg van, mert nincs is semmilyen cselekmény (pl. további bizonyítás) csak valamikor leírják. No ez lesz az amit más napra dátumozhatnak.
