"a kicsi nem bírta, mert nem vettem időben észre."
Mázli, vagy sem, de ilyen még nem volt. Az elsö ora a kritikus. Ha akkor le van szárítva, csecsre van téve, szopik, gond nem lehet. Amelyik a soros lesz -18 fokban szúletett anno, ez a harmadik ellése lesz, s még soha nem volt beteg, sem ö, sem a kicsinyei.
Hát akárhogy is, de nekünk tavaly a -15 fokban ellett az egyik kecskénk, pedig fél méterbnyi trágya volt alattuk, körbe voltak falazva, és hát a kicsi nem bírta, mert nem vettem időben észre. A többi gyereket már behordtam éjjelre, mert még jópár napig ennél hidegebb is volt (február eleje). Csak eztán meg két kicsit a kb. tízből nem fogadott vissza az anyja, csoda, hogy a többivel nem volt gond. Akkor megfogadtam, hogy márciusnál előbb sosem elletek többet. :D Úgyis csak a 100%-os legeléstől számítva lehet jó ízű tejet fejni tőlük, a szénával mindig van valami nem kívánatos mellékíz, úgyhogy nem kell annyira sietnünk.
Köszönöm, így már világos... Ezt a sajtkészítős szakkönyvet is meg kéne szerezni, akkor nem kérdeznék ilyen triviális dolgokat. :) (Ha rajtam múlna...)
Molnár kecskefronton az egyetlen ász máig a felhozatalban, így igaz.
De: a kecsktenyésztés könyvben csak felvázolta a pasztörözést.
Akkor folytatom, amit ezek után a sajtkészítés ÁBC-jében ír, bár itt a 63-65 fok 30 percet kíméletesnek írja, a 71-76 fok 37-40 másodperc gyorsnak, 85fok hőntartás nélkül pillanatpasztörözésnek, de folytatja:
Magas hőmérsékleten a tej elveszti nyers jellegét, ezért a sajttej hevítését kíméletesebb hőfokon végzik, mint a TÖRVÉNYESEN ELÖÍRT pasztörözést 68 fokon 40 másodperc,70 fokon 15 másodperc 72 fokon hőntartás nélkül.
Csakhogy mi nem vagyunk nagyüzem, nincs hőcseréló pasztörözönk, ezért, lényeg a lényeg jobb, ha csak max 63 fokig hevítünk(ha muszály) sajtnál, mert a fenti hőfokokon, az idő fűggvényében elkezd a savófehérje kicsapodni.( Túrónál mehet a 85 fok)
Egy dolgot nem szabad elfelejteni. A könyvek űzemi technologíára íródnak javarészt.
Nem olvastam még egyetlen sajtoskönyvet sem, amit gyakorló sajtkészító írt a tapasztalatairol. Pedig az lenne az igazán tanulságos
Persze ! Az oltót és kultúrát is bármilyen kazeintejhez, azaz,kérődzö tejéhez használhatod.
A kultúra kiválasztása attol függ, mi a cél, milyen sajtot akarsz csinálni. A CHN 22 mezofil aromatermelö és széndioxid termelö kevert kultúra. Túró, krémsajt, lágy és félkeményhez is jó, bármelyik tejhez. A jó tehéntej pasztörözés nélkűl simán műkódik a benne levó mikroorganizmusoktol is. Pl:gomolya.
Készíts kultúrával, s a nélkül is, más más sajt fog keletkezni.
Túró igen, sajt nem. Túrónál a kihozatalt javítja, sajtnál az érlelést gátolja, mert vízkötöbb lesz az alvadék,a a mikroorganizmusok hatására ez a rész ,nem érik, nem sajtosodik.
Persze, a használati utasítás adatai eleve tehéntejre íródtak. Oltóból kicsit több kell, mint a kecsketejhez (1,7-2 ml 10 literhez), de hamarabb alvad; a vajkultúrából szerintem azonos mennyiségű kell.
Értem... Tehát a joghurt párologtatásához fölmelegített tejből már semmi szín alatt, kalciummal meg kultúrával sem lehetne sajt, ha mégis meggondolnám magam... :)
Hát, pech, ahhoz ki kellene dobnunk az egész berendezésünket, legalábbis ami pozdorja, a konyhabútort, és egyszerre újra kellene mosnunk a ruháinkat, meg kétmilláért kellene szigetelni a házat is. Pech. De köszi.
Melyik pasztőrözési mód amúgy a legmagasabb hőfokú, amit sajtoknál alkalmazni lehet? 74 fok/1perc?
Boldog békés karácsunyt mindenkinek. Nálunk mikuláskor elfogyott a centi,a karácsony is tartogat meglepetést:-)))))))))))