" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
"Emlékezni az emberek viszont csak arra fogank, hogy "fagymentes" telünk volt. Pedig dehogy..."
Az emberek emlékezete szelektív és szubjektív. Arra és úgy emlékeznek, amire és ahogy akarnak. Ezen túlmenően általánosságban érvényes az átlag/középérték szemlélet. Ha az időtartam nagyobbik részében enyhe volt a tél, akkor ÁTLAGÁBAN enyhe volt a tél. Csak mi gondolkodunk "szélsőérték paraméterekben", mint a növények. Tulajdonképpen miattuk gondolkodunk mi is abban.
Az viszont elfogadhatatlan, hogy "tudományos" munkák születhetnek a melegedésnek tulajdonított fajbővítési lehetőségekről és mindez átlaghőmérsékleti paraméterekre alapozva.
Valóban nem. Ez a típusú áramlás azt a térséget egyáltalán nem favorizálja. Első menetben ott benn szokott ragadni a hideg. Ezt ennél a helyzetnél mindig jól meg lehet figyelni. Természetesen megvannak a számára is kedvező áramlási helyzetek. De a mostani nem az.
Halleluja....mit gondoltok, marad is? Utálom azt a szürke esős taknyos időt, de most nagyon örülök annak, hogy elmúltak a fagyok. Persze ami megfagyott, azon már nem segít. Ezt majd csak tavasszal tudom meg. Nálunk csak két hajnalban volt sok mínusz, de ha ettől megfagytak a telelőben a trópusiak, azoknak nem vigasz, hogy szinte nem is volt tél. Emlékezni az emberek viszont csak arra fogank, hogy "fagymentes" telünk volt. Pedig dehogy...
Ja....a "Magyar narancs". Kicsi, savanyú, de a MIÉNK! :o)))
Igaz, én már csak a hatvanas évekre emlékszem, de senkinek a környéken nem emlékszem citromfájára. Sőőőt......szerintem egész Miskolcon nem volt ilyen, de a tévedés joga nyilván fenntartva.
Az egyetem aulájában voltak egzotikusnak számító szobanövényként is tartott óriási levelű izék, amik kukoricaszerű termést is hotak. Ott! Állandó hőmérsékleten és közel állandó páratartalom mellett.
Jelzem narancsot is csak karácsony előtt lehetett kapni még a boltokban is. A banánt nem is ismertem kicsiny gyerek koromban. A fügét, csak aszalva, kerek formájú celofánba csomagolva. Szerintem azt hittem, abban terem. :)
Napközben időnként kinéztem az ablakon és kéjesen figyeltem, hogyan tűnnek el ennek a fehér, fagyos szörnyűségnek az utolsó foltjai is. A szlovén prognózisnak megfelelően a közeli Lendva teljesítette az elvárásokat a maga 12 fokával.
Ki vannak ültetve az aukubák, ezek elég nagyok. Némi mulcs van a tövükön, de a batakarásuk elmaradt. A kis kecskerágók túlélték a 2012-es februárt, de abban az évben nemigen nőttek, 2013-ban indultak meg.
Leírásokból tudom, hogy a '29-es tél Olaszországban is tarolt. A másik gyilkos tél Olaszországban a '85-ös volt, ezt beszámolókból tudom. Akkor Firenzében -23 fokot mértek. Újra kellett telepíteni az egyetem diospyrétumát.
Még annyit, hogy 87-ben Pesten a Városligetben a nagy levelű babérmeggyek (Laurocerasus officinalis 'Caucasica' vagy 'Magnolifolia') tövig visszafagytak. Ezt én is láttam.
Ez a növény -15 fokot biztosan kibír, de -20 fokon tövig fagy, ezt a saját növényemen tapasztaltam, már többször is.
Ez a faj is csak hőszigetben és dombon nevelhető biztonságosan.
Érdekes, hogy a 84-85-ös tél is nagyon hideg volt, de akkor még nem fagytak vissza a Városligeti babérmeggyek.
Elmondásból tudom, hogy 87-ben a Füvészkertben az összes füge tövig visszafagyott.
Valószinüleg belterületben a hőszigetben -20 fok körül lehetett akkor.
Külterületen -30 fokok is lehettek.
Valószínű, hogy az 1929-es nagy növény irtó tél után a 87-es lehetett a másik ilyen.
Az Aucubák cserépben vannak vagy kiültetve? Mert nem mindegy.
Az érdekel, hogy papíron mit bír vagy az, hogy a tapasztalat mit mutat? :)
Papíron -15 fokot írnak.
Nálam viszont a -20-t is kibírta. Persze amikor jött a 2012-es februári hideghullám még akkor amikor nem ért ide a legnagyobb hideg és még mielőtt leesett a hó ledöntöttem a földre ráhúztam egy foliát (még elég kicsi a növény) és betakartam valamilyen száraz növényi anyaggal.
Túlélte, de azért nem eshetett jól neki, mert azóta csak rövideket nől és nem olyan szép mint azelőtt.
Tehát a véleményem az, hogy csak olyan helyen javasolható a telepítése, ahol nem megy -15 fok alá a hőmérséklet.
Tehát végül is helyes az amit írnak.
Vagyis tipikus hősziget és dombklíma növény, az ilyen helyeken néz ki jól és fejlődik szépen.
Szintén takarással mentettem meg az örökzöld kecskerágómat. Ez épület mellett van, erre fekete fóliát tettem és úgy döntöttem neki a falnak, majd lesúlyoztam. Ez előtte a 2009-es és 2010-es decemberi mediterrán ciklonos havazás utáni -20 fokokban tövig fagyott. 2012 februárban viszont sikerült megvédenem.
Ez alig károsodott és szépen növekedett tovább ellentétben az erős fagy után gyengén növekedő Aucubával.
Látványos lesz holnap, amint a szlovén szolgálat által prognosztizált 12 fokos, 70-90 km/órás szél nem csupán pillanatok alatt számol föl itt nálunk minden hó- és jégmaradványt, estére még föl is szárítja utána földet. Egyik végletből a másikba, amint azt már megszokhattuk...
Ja, és igaz amit a lábas hidegről írsz, de szerintem még ilyenkor is van különbség magasság és fekvés alapján, mert ekkor is jóval hidegebbet mértem "hátul", mint elől. Kár, hogy 2012 februárjában még nem mértem, érdekes adatok lehetnének.
'87-ben még gyerek voltam, emlékszem a panelház aljába is embermagasságban befújta a havat a szél, és jó hideg volt. Akkor mindenhol kifagytak a fügék, gránátalmák, kákik, vagy akkoriban pl. káki még nem is igen volt az országban?
Egyébként - kísérletként - három szépen megtermett aukubát (japán babérsom) mindenféle védelem nélkül kint teleltetek a ház ÉNY-i részén a terasz előtt , kb a telek közepén vannak. Az eddigi megpróbáltatásokat simán vették, papíron mennyit bírnak?
"Ez a 2m-es adat? Egyébként miért ezt nézzük, amikor talajon 3 fokkal is hidegebb lehet és a növények nagy része a 0-2 m-es intervallumban van? :) Saját mérés alapján télen eddig -13 fok volt a leghidegebb talajközelben, miközben 2 m-en -10 fok alá nem ment."
Szerintem a szállított fagynál (beáramló lábas hideg) nincs érdemi különbség a 2m-es magasság és a talajmenti hőmérséklet között.
Ellenben a nyugodt szélcsendes kisugárzásos fagyokkal.
Ez a január végi lehűlés egy nagyon durva szállított fagy volt, hideg száraz kontinentális levegőbeáramlás.
Az egyetlen olyan időjárási helyzet, amit a dombok sem tudnak kivédeni.
Ilyenkor csak a nagyvárosi hőszigetek tudnak valamennyi védelmet nyújtani.
Szerencse, hogy nem volt annyira hideg most ez a levegő, mint 2012 februárjában, akkor sikerült a -20 fokot is elérni külterületen. Bent akkor -13 fok körül volt a mélypont.
Most a városban 27.-én reggel -8 fok volt. Ezen kívül -5 fok körüli reggelek voltak még.
Tehát elég jól megúsztuk eddig az erős fagyokat.
Persze 1987 január-februárban a nagyvárosi hősziget sem tudott semmit sem védeni.
"Mindennek az alapja, megmondja hol, mit és hova ültethetünk úgy, hogy valami lehessen is belőle."
Ez ráadásul nem csak hőmérsékeletek tekintetében igaz. Tavaly egy virágkertészetben azt mondta nekem egy idős úr, hogy ő mostmár csak virágot ültet, inkább kivágja az összes gyümölcsfáját. Egy vagyont költ el permetezőszerekre, mégsincs semmi gyümölcse.
Mondom neki, én egy huncur buznyákot nem költöttem még permetezőszerekre, mégis van mindenem. Akkor talán mégsem a "mai világ" a hibás.
Pedig nem olyan bonyolult dolog ez szerintem.....csak egy kicsit kell ültetés előtt gondolkodni, meg szétnézni. Ha nem tudunk valamit esetleg kérdezni.
Node mennyivel szórakoztatóbb azon sopánkodni, "hogy ma már semmi sem a régi". Ezzel a mondattal el lehet kezdeni sopánkodni a kerítés mellett szomszéddal. :)
Flooval sokat fantáziáltunk azon, vajon van-e egyáltalán valaki ezekben az intézményekben, aki tisztában van azzal, hogy az (elsősorban) domborzatilag, magasságilag, környezetileg oly szörnyű mértékben eltérő mérési pontok hőmérsékleti adatait nem lenne szabad együtt tárgyalni, elemezni, értékelni. Egyetlen állomás sem képes egész térséget reprezentálni, csak a terület olyan magasságú, jellegű pontjait. A középhőmérsékleti különbségek pedig a mérési időösszeg 50%-át kitevő, nagyon markánsan eltérő értékek miatt rendkívül nagyok. Ami pedig még nagyobb jelentőségű: a negatív szélsőértékek, mélypontok között szakadékok tátonganak. Két térség teljesen eltérő karakterisztikájú mérőpontjainak hőmérsékletét összevetni olyan, mint az egyik ország almáját összevetni a másik almájával.
Jólesik, hogy többen bevallják, sokat tanultak itt. Tulajdonképpen a klimatológiai témák határozottan hiátuspótló jellegűek, hiszen ha végigolvasod az Index összes növényes topicját, mindenhol gyermeteg dolgokat írnak a klímával/mikroklímával kapcsolatban. Pedig nem csupán a korlátozottan téltűrőknél, de minden növénynél kulcskérdés. Ezt legfeljebb olyanok tartják feleslegesnek (akár gúnyolódnak is rajta, messzemenően maguk szellemi szintjét minősítve), akik képtelenek felfogni, hogy az egyik, ha nem a legfontosabb dolog. Mindennek az alapja, megmondja hol, mit és hova ültethetünk úgy, hogy valami lehessen is belőle.
Ezért is jó ez a topik, ennek alapján álltam rá arra, hogy mit hova ültetek. Két éve még elkövettem azt a hibát, hogy a fagyzugos oldalra szőlőt raktam, nem is lett belőle semmi. Most még jujubát tervezek oda, meg van már fenyőfa, mézbogyó amit említettem.
Sajnálatos, hogy ennyire "le kell sajnálni" őket, de aki itt figyelt, éveken át követve a klímamagyarázatainkat, láthatja, hogy igazunk van ezzel a súlyos kritikával. Legfeljebb ellenszenv okán utasítja el azt a rengeteg itt bemutatott tapasztalati tényt, amit immár hosszú ideje felsorakoztattunk az "elméleteink" alátámasztására. Tulajdonképpen azon tapasztalatok tömérdek példáját. amelyeken keresztül megtapasztalhattuk és leírhattuk ezeket az "elméleteket".
Nagyon okosan helyezted el a növényeket. Ezért szoktunk olyan tanácsokat adni, hogy egy lejtős telek esetén a fagyérzékenyebbek felülre, a fagyállóbbak lejjebb kerüljenek. Vagy, hogy például, aki megfelelő eszközökkel rendelkezik, hőmérsékletileg "mérje ki" a kertjét derült, szélcsendes éjszakákon.
A szaGemberek ilyet nemigen tanulmányoznak, vagy ha mégis, akkor láthatóan nem a megfelelő paramétereket szemlélik, vagy talán még pontosabb azt mondani, hogy nem a domborzati körülmények tükrében értelmeznek. Eddig nekem nem sikerült találkoznom egyetlen egy ilyen témájú színvonalas tanulmánnyal sem. Mindig általánosságban beszélnek egyes térségekről (közigazgatási határokkal körülírt homogén klímaterületekként), néhol megemlítik a fagylefolyást, mint figyelembe veendő tényezőt. De azt is csak általánosítva.
Ha tudnák, hogy egy délnyugat-zalai domb északi tájolásán, bükkerdők közvetlen szomszédságában az éves KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET, éppen az, amire ők ki vannak hegyezve, a magas hőmérsékletű éjszakai adatsorának köszönhetően 1 egész fokkal magasabb éves átlagot produkál, mint az a Szeged, amelyiknek az iskolai atlaszokban egy osztállyal magasabb "külön bejáratú" izotermája volt. (Vagy még van is? Már nem nézem ugyanis.)
Ez a 2m-es adat? Egyébként miért ezt nézzük, amikor talajon 3 fokkal is hidegebb lehet és a növények nagy része a 0-2 m-es intervallumban van? :) Saját mérés alapján télen eddig -13 fok volt a leghidegebb talajközelben, miközben 2 m-en -10 fok alá nem ment.
Egyebekben egyetértek, nálam pl. a ház É (árnyékos, mély) ill. D (napos, nyílt) oldala, vagy a lejtés miatt a telek NY-K oldala között 2-3 fok különbség van az éjszakai lehűlés tekintetében! Ezért kerül a fagyzugos helyre mondjuk a mézbogyó (meg szegény Kioto), ellenben a babérmeggy, Aurora kajszi a magasabb részen vannak.
"Azért nálunk erősen rezgett a léc vagy másképp mondva a kötéltáncos igencsak próbálta megtartani az egyensúlyát. Talán sikerrel.
A hőmérséklet megközelítette a -14 fokot január 27.-én reggel."
Az OMSZ által mért adatokat nézegetve az az érzésem, hogy azért a kötéltáncos jó pár helyen lepottyanhatott, elsősorban a Dél-Dunántúl és A Nyírség egyes pontjain. Természetesen síksági/fagyzugi fekvésekben. Érdekes, hogy amióta nyomon követjük a dél-baranyai Sellye adatait, meg szemléket is tartottunk ott, azt tapasztaljuk, hogy kritikus hőmérsékleteknek egyik legkitettebb körzete az országnak. Megdöntve azt a buta feltételezést, ami szerint jobb lenne a magyar átlagnál, mivel "a Földközi-tengerhez közelebb, délen, a Mecsektől délre van."
Lehet, hogy ezt olvasva, van aki unja már, hogy ilyeneket már nagyon sokszor leírtunk, de ha tisztában lenne vele, a sztereotípiák mennyire károsak, türelemmel viselné az ismétléseket. (Azért is igyekszem többször, változatos formában megjeleníteni ezeket a gondolatokat, mert jól érzékelhetően, minden kezdő fórumozó a klímasztereotípiák bázisáról indul.) /Hogy a "védett", meg a "hideg, szeles" helyekről és egyebekről már ne is szóljunk./
Volt "szerencsém" végighallgatni egy cseresznyetermesztéssel foglalkozó szimpóziumon egy olyan előadást, amelyik Magyarország különböző térségeiben feltételezett cseresznyetermesztési lehetőségeket taglalta klíma szempontjából. Az hőmérsékleti adatokat hivatalos meteorológiai állomásokról gyűjtötték be hozzá. Így aztán a "legmodernebb matematikai módszerrel" készült tanulmányban az hangzott el, hogy Zalaegerszeg térségében(!) összehasonlíthatatlanul jobb esélyekkel lehet cseresznyét termeszteni, mint a nagykanizsai körzetben.
(Aki az itteni "fórum-kurzuson" figyelt az elmúlt évek során, az ha nem tudná, akkor is kitalálná, hogy nyilvánvalóan a zalaegerszegi adatok jó fagylefolyású helyről, míg a kanizsaiak fagyzugból származhatnak.)
Ezek még mindig úgy tudják, hogy egy adott körzetben térségi méretekben homogén éjszakai minimumok vannak. Megáll az ész! Vagy ha tudnak a fagylefolyásról és az éjszakai inverzióról, akkor miért nem jut eszükbe éppen abban a témában, amelyikben ez a legfontosabb tényező?
"Mégis tudományos tanulmányok születnek az egyre melegedő klíma kapcsán egyre bővülő termeszthető növényválasztékról.
Pedig nem emiatt lehet ezeket termeszteni, hanem a dombokon fellépő inverziós fagylefolyás miatt és a városokban létrejövő hősziget klíma miatt."
Senki, gondolkodó ember nem meri megmondani a szakmáknak, hogy mekkora ökrök? Gátlástalanul produkálhatják a kártékony marhaságaikat? A jónép gondolkodás híján meg el is hiszi nekik? Meg az egyetemeken is ilyen állatságokat tanítanak! Egy tízéves gyerek számára belátható, egyszerű dolgokról van szó. Ezek meg csak hókuszpókuszolnak az átlaghőmérsékletekre alapozott "tudományukkal". Rettenetes!!!!!!!
Nemrég láttam egy kimutatást a mérések óta legforróbbnak tartott nyarakról és ebből az látható, hogy a legtöbb ilyen nyár az utóbb 10-15 évben volt, tehát 2000 óta.
Szerintem erre alapozzák a "mediterrán klíma" északra terjedését.
Természetesen szerintem is tévesen.
Figyelmen kívül hagyják azt az itt is nagyon sokszor szóba kerülő apróságot, hogy akár egyetlen éjszaka is elég a növények elfagyásához.
Legalábbis évelő növények esetében.
De melegkedvelő egynyáriak (pl. földimogyoró) viszonylatában sincs igazán értelme ilyesmiről beszélni (északra tolódás), mert a tenyészidőszak érdemben nem lesz hosszabb. Pl. tavaly áprilisig tartott a tél.
A késői és korai fagyok is ugyanúgy tovább pusztítanak mint azelőtt. Pl.: 2012 április 10.
Mégis tudományos tanulmányok születnek az egyre melegedő klíma kapcsán egyre bővülő termeszthető növényválasztékról.
Pedig nem emiatt lehet ezeket termeszteni, hanem a dombokon fellépő inverziós fagylefolyás miatt és a városokban létrejövő hősziget klíma miatt.
Valóban, bármennyire "hidegnek" mondható is, kritikus hőmérsékletet nem ért el és ez az egyedül fontos dolog. A többi csak szépséghiba, vagy szépségtavasz. Ha múlt időben beszélhetnénk már az idei télről (de nem beszélhetünk még, ld. tavaly március vége), többnyire "kegyes" jelzőt kaphatna az ország döntő részén.
Mindenesetre hatalmas fejlődésre vall a szaGma részéről, hogy Európára nézve akár a hűlés esélyét is fenntartja (már). Néhány éve még szerintük a mediterrán klíma "egyre északabbra vándorolt", Szegedet már el is érte, aztán majd halad tovább. :)))
Pedig az élővilágban (aminek a szempontjai szerint kellene szemlélni a klímát) éppen ezek az "ördögök" a legfontosabbak.
Ki nem sz@rja le, hogy hogy mennyi a középhőmérséklete egy egész télnek, ha mondjuk egy gyönyörű holdfényes, havas éjszakán -42 fokon megsemmisül hazánk teljes gyümölcsfaállománya? És, hogy átlagban például, mindennek ellenére 0,3 fokot emelkedett az elmúlt két évtizedben... (Ha a halott növények megtudják, biztosan feltámadnak poraikból...):)))
"A világmodellekből egyértelmű, hogy a Föld hőmérséklete legalább 1, 6-1, 8 fokkal, de a negatívabb jóslatok szerint akár 4-5 fokkal vagy annál is többel emelkedhet a jövőben mondta Bartholy Judit. Európában nem is ez okozza a legfőbb gondot mint említettük, ITT A LEHŰLÉS SEM TELJESEN KIZÁRT(!!!!!!!!!!) , hanem a csapadék elmaradása."
No, a ma reggeli mínuszok kb. itt is így alakultak. Még meg sem mertem bontani a palackházat, megvárom, míg telibe éri a napsütés.
Tartottam némi terepszemlét. A josta, ribizli, szeder, bodzabokrok éppencsak hogy levelet nem bontanak, annyira meg vannak duzzadva a rügyek. Néhol látszik a zöld levélkezdemény. Nem tudtam fotókat hozni, sajna sikerült kimosni a telefonomat.
Fura, de a khaki hasonló módon tavaszt érez. A gönci barack még alszik, de pl. az óriás ceglédin már látni a virágrügyeket. Hideg ide vagy oda, a növények azt mondják tavasz lesz. Valaki gyorsan fújja el innen a fagyokat. Jó lenne már egyszer jóllakni kajszibarackkal. Ha már ültettem.
Persze a derült részeken sem lehet egyenlőségjelet tenni az egyes pozíciók közé, mert ugyanannak a tényezőnek (domborzat) köszönhetően, amiről írtam, lehetnek erősen szeles, enyhébb éjszakai hőmérsékletekkel jellemezhető pontok és lehetnek mély fekvésben, szélcsendben lévő, egészen extrém alacsony hőmérsékleteknek kitett pontok. (A felhőzet alatt természetesen a hőmérsékletek sokkal egységesebbek.)
Amint a 30542. hsz-ban idéztem egy korábbi irományomat, a medencén belül adott légköri helyzetek, áramlási irányok mást eredményeznek országrészenként. Ide fölénk az orosz anticiklon és egy délnyugati ciklon kölcsönhatásából kialakuló kelet-délkeleti áramlás visszatorlasztja a páradús levegőt és éjjel-nappal borult időt eredményez. Ez csúnya, hűvös nappalokkal, de enyhe éjszakákkal jár. De ugye tudjuk, hogy az utóbbi a fontosabb. Ezért ez a köznek nem tetsző, ronda, borús idő jóval előnyösebb, mint a szép, derűs nappalokkal párosuló, közel kritikus értékeket eredményező éjszaka a derült országrészekben. Adott esetben (alacsonyabb tartományban) ott letális küszöböt átlépő, itt bőven belül maradó hőmérsékleteket produkálhat. Más az esztétikai megítélés és más a hasznossági. A növények csak a hasznosságit "nézik".
Iklódbördőce a mai -1 fokos reggeli hőmérsékletével besorolhat némelyik mediterrán klímájú ország egyes adatai mellé. Ugyanakkor a "szépidős" részeken voltak -15 fok közeli hőmérsékletek is. De hát ugye, valamit valamiért.:))
Különösen, ha Vnaményt vagy a Nyírséget nézzük. Errefelé (Dunakanyar) a fagyzugos északi oldalon talajközelben -10,8 volt a Tmin, 2m-en meg -7 - -8 között, semmi extra. Belvárosban két fokkal melegebb. Most gyorsan melegszik, itt általában nagy a hőingás.
" jó fagylefolyású helyen. Hayward, Tomuri, és sárga húsú kivik vannak kiültetve"
Az esélytelenek nyugalmával én is "így" tettem ,
azazhogy egyenest beleültettem .... a fagylefolyásba (!) (ha-ha-ha) a kivijeim egy részét. Nos ez valóban nem a Jangce völgye, hanem majdnem a Sajóé. Mondta is Ninovarga , hogy pontosan nem erre gondolt, amikor azt mondta, hogy a kivivel eséllyel megpróbálkozhatom.
A kéregrepedést én is megtapasztaltam az utolsó évad tavaszán az egyetlen fejlettebb növényemen ( ez nem a direkt fagyzugban van), de ujrahajtott és az év végére fejlettebb állapotba került, mint az előző évben. Már le van hajtva vízszintesre a teteje.
Még az jutott eszembe, hogy a sikertelenség oka lehet a kevesebb napsütéses órák száma. Így nem tudnak a vesszők megfelelően beérni, és a kisebb fagy is kárt tesz benne. Nem véletlen, hogy az északi országrészhez képest délen kb. 2-3 héttel korábban érik ugyanaz a gyümölcs.
Szia! Én is nógrádi vagyok, kb. 15-20 évvel ezelőtt évekig próbálkoztam a nagy gyümölcsű kivik termesztésével. Télen takartam mindennel, de ennek ellenére állandóan elfagytak, aztán feladtam. Nem akarlak téged erre biztatni, mert azért van remény. Talán az is reményre ad okot, hogy egyre enyhébbek a teleink. Gondolkodom rajtam, hogy újra meg kellene próbálni a nagy gyümölcsű fajták termesztését.
Az alábbi linken található Láng Mihály balassagyarmati előkertjében láttam sok évvel ezelőtt termő kiviket, abban az évben 150 kg-ot termett neki.
Én azóta csak a kis gyümölcsű fajtákkal foglalkozom, amelyek szinte minden évben teremnek. (Csak akkor nem, ha a késő tavaszi fagyok elviszik a termést.)
Annyira azért nincs közel a házhoz, hogy ezt ki tudnám használni, ez a táv kb. 2 m. A takarással mindig ügyeltem, hogy szellőzzön, egy kínai kenderpálma gondolom jobb indikátor, mint a level nélküli, nyugalomban lévő kivi. Ha túlélik a mostanit, akkor remelem nem lesz szükség a földön elfektetésre. Meglátjuk.
Köszönöm a választ!
Furcsa, mert téli mélynyugalmi állapotban -23 fokot is kibír.
Ha jó fagylefolyású helyen van, akkor meg főleg nem értem.
Bár a tavaszi fagyok az elmúlt években azért tarolgattak.
Azt is megpróbáltad, hogy az indákat lehajlítod a föld alá
Bár nem tudom meg lehet-e hajlítani annyira, hogy betemessed földdel.
Ha közel van a házfalhoz, próbáld úgy takarni, hogy a házfalhoz takarod hozzá úgy, hogy a ház fala által tárolt hő tudja fűteni a takarás alatti légteret.
A takarással az a baj, hogy ha enyhe idő van akkor nagyon be tud melegedni a takarás alatt.
Telente 1-2 éjszaka van csak, amikor baja lehet, ezt a néhány éjszakát kellene csak takarással kivédeni.
Már többször elhatároztam, hogy felszámolom a kivi töveket, de az ember amikor hasonló képeket lát, mint az általad feltöltöttek például, akkor mindig bizakodik, hogy íme, lehet ezt..., biztos valamit nem jól csinálok.
És van még egy nálunk nem sikeresen termeszthető növény:a khaki.
Nógrád megyében, jó fagylefolyású helyen. Hayward, Tomuri, és sárga húsú kivik vannak kiültetve. Ezeket a növényeket konténerekben előneveltem, ekkor szépen megerősödtek, majd ha jól emlékeszem a 2010-es évben tövig fagytak. Azt hittem kettő közülük elpusztult, de ezek is kihajtottak a nyár közepén. Ha csak azok fagytak volna el a következő télen, azt gondolnám azért, mert rövid volt a vegetációs idő nekik, nem értek be a hajtásaik.
De évente megismétlődik tavasszal a kéregrepedés, noha a jól begyökeresedett tövek 4-5 m-es hajtásokat produkálnak, olyan indákkal, amikre azt gondolnám, hogy szépen megerősödtek. A fejlődésük leáll őszre, volt többször, hogy K-ot is adtam, hogy erősödjenek.
DK-i fekvésben házfalhoz közel lettek telepítve, É-ról smaragdtuja fal védi a szelektől őket és az általam eddig bevált takarások mindegyikét próbáltam már- eredménytelenül. Fölkupacolva földdel, vagy geotextiliával-, nádszövettel takarva, csapadékvédelemmel ellátva: alatta több rétegben kartonnal védve úgy, hogy ne érintkezzen a tövekkel, illetve takarás nélkül is.
Érdekességként: a kivikhez közel van egy T. wagnerianus- évek óta - kutya baja, vagy selyemmirtuszok nádszövettel takarva szintén, a kertben Y. rostrata, T. fortuneik, M. grandiflora, A. araucana, mind már már több éve kiültetve, és takarásokkal- általában csapadékvédelemmel ellátva. Eddig egy nagy T. fortunei a halálozási arány, a többiek bírják.
A környéken nem tudok fejlett kivikről kiültetve, kérem, ha van ilyen, akkor jelezzétek!
Ideküldted a hideget??? :o))) A derült ég tényleg vidámkodásra ösztönöz, viszem is a kuytákokat lótifutira a Sajópartig, meg vissza.
Viszont rohadt hideg van ma reggel nálunk. Ilyen idén télen még nem volt, roppan a hó a papucsom alatt. Jaj a növénykéim!!! Remélem nincs baj, később megbontom a palackházat, alákukkolok.
7 óra körül voltam hőmérő leolvasni, akkor mínusz 1 körül mutatott, de a hajanlit nem tudhatom.
Több helyen olvastam, hogy a kivi itt is megterem, bírja a telet. Szeretnék itthon a kertben kivit ültetni. Nem tudom, hogy kezdjek hozzá. Milyen talaj kell neki, illetve hol lehet beszerezni ? És tényleg hoz termést itt magyarhonban? (Solton lakom-Bácsmegye)
A látvány ugyan elég lehangoló, de a tapasztalat az, hogy amikor ez a jégréteg leolvad, a növény ott folytatja, ahol abbahagyta. Persze extrém esetben összetörheti az ágakat a ránehezedő jég, ezt nem vitatom.
Nnno....ehhez képest tavaly márciusban, amikor tényleg kivételes fagyok jöttek a már virágrügyeket bontogató kajszibarack és egyéb fákra, éppenhogy azt olvastam, hogy van ahol "esőztetéssel" védekeznek a fagykárok ellen. Még logikusnak is találom.
Mégiscsak jobb a stabil -1, mint a -15. Azt hiszem.
http://www.balintgazda.hu/aktualis-kert/december/mikor-veszelyes-a-fagy-a-kertben.html Elképzelem az ültetvényeseket, amint a többtíz többszáz hektáros terület gyümölcsfáit rázogatják, ütögetik :)))) Olyan év, hogy nincs valamilyen formában jégbevonat a fákon, szinte nem fordul elő, így amennyiben valós veszélyforrás lenne az ónos (bocsánat, ólmos) eső és valóban kárt okozna, akkor nem nagyon lenne termés, nem nagyon lenne olyan cseresznye, körte, barack vagy akármilyen gyümölcs, hogy a fa nem látszik a sok virágtól Az ország kertésze....hm-hm!
szanCSI2 itt van a közelemben, mégis rendszerint hidegebb van náluk. Mindig rácsodálkozok. Esküszöm mérni fogok magam is. Már csak a pontosság kedvéért. Kíváncsi vagyok, mit jelent ez a pár tíz kilométer?
A szomszéd mindig furán néz ilyenkor rám. A fene se fog azért felöltözni, hogy kiadja a kutyáknak a kaját, vagy kivigye a a szemetet.
A csúcsjelenet gondolom pár decemberi éjszaka lehetett. Bolondasszony boxeralsóban, tangapapucsban, atlétában éjjel egykor macskát sétáltat az udvaron. Pórázon! Tisztességes magyar faluban, az ilyet pár évszázada megégették máglyán.
Nem ment el az eszem, macska frissen műtve, némi fémpálcákkal a lábában szobafogságra ítéltetett néhány hónapra.
SÜTANAAAAP!!!! Juhhhééééééé!!!!!!
Ha nálatok Szibériában is ilyen csúcs idő van, akkor dupla juhééééé!!!
A Kárpát-medence jelenlegi időjárási megosztottsága juttatta eszembe, hogy 2010. december 26-án mit írtam erre vonatkozóan:
"A Kárpát-medencében fekvő Magyarország éghajlatát jelentős mértékben meghatározza a medencére jellemző domborzati jelleg. Az egyes országrészek közt kimutatható, szinte elhanyagolható éghajlati különbségek a medencén belül elfoglalt helyre jellemző áramlásmódosító domborzati tényezők hatásából fakad. A különböző légáramlási helyzetek kedvezhetnek, vagy hátrányosan érinthetnek adott térségeket, de nincs olyan térség, amelyiknek ne lenne a többit kevésbé favorizáló, számára előnyös időjárási helyzet, vagy fordítva. A hőmérsékletben előforduló mezoklímakülönbségek elsősorban az időszakot jellemző, adott térségnek előnyös, egy másiknak esetleg hátrányosabb helyzetek előfordulási gyakoriságából adódnak, amelyek rövidebb vagy hosszabb időintervallumokon belül eltérő előjellel változhatnak is."
Ma reggel 1 szál gatyában és trikóban zokni nélkül strandpapucsban sétáltam le a kert aljába leolvasni a hőmérőt. Nem vett elő a reszketegség, csak a nagylábujjaimnak nem tetszett a hó, de azokba sem ütött bele a kő. Kellemes volt a séta.
Sz.Besenyő Sajógát alatti talajmenti minimum és 2,0méteren mért pillanatnyi hőmérs. Sorszám Dátum Hőfok 2m-en mért/időpont Megjegyzés 149. 02.02. -3,5°C 1,1°C/09h28' hó:6cm 148. 02.01. ------- +2,8/13h49' Hó :7cm , csepeg a csatornába a vít folyik bele a .... és a kivágott lék nem fagy rajta vissza 147. 2014.02.01. -6,0°C -2,6°C/09h13' hó: 7cm 146. 01.31. -6,0°C -4,6°C/07h06' hó:8,0cm 145. 01.30. -4,0°C -3,6°C/07h06' 144. 01.29. -5,0°C -3,4°C/08h06' hó: 10cm 143. 01.28. -7,5°C -3,0°C/07h47' gyér havazás 142. 01.27. -13,0°C -7,8°C/08h56'
:)) Reggel négykor kelek. 5 körül rákukkantok a telelő külső falán lévő hőmérőre. Aggódok a növényeim miatt. Eddig minden rendben. Az a hőmérő eddig mínusz 3 alá nem ment, tehát kint sem lehet nagyságrendekkel hidegebb. Munkába menet a városban kihelyezett digitális hőmérőkre ránézek, de azok nem mérvadóak. A városban mindig melegebb van. Érezhetően.
A kutyák miatt figyelnem kell a kinti vizekre is. Nem vészes a hideg, nappal csöpög az eresz rendszerint, kiolvad valamennyire az itatójuk.
Venni fogok egy minimum hőmérőt, amit bentről le tudok olvasni. Érdemes jegyzetelni belátom. Most csak abból tudok következtetni, hogy időnként megbontom az üvegházat, szétnézek, kb. látom mi az, ami jól van, mit kell SOS behozni. A szellempaprikát múlt héten behoztam, mert nem sok életjelet mutatott már. Visszavágtam. Most mintha... persze lehet, csak nagyon akarom hogy éljen. :)
Az utak most szárazak, a hó lassan kopik. Szél szerencsére nincs, kifejezetten élvezettel biciklizek reggelente.
A biztató jel az , hogy az ősz óta bent tárol néhány batáta gumót tegnap el kellett ültetnem, mert csírázásnak indult. Halleluja!!
Tulajdonképpen a magasban hatalmas enyhülés zajlik, csak ez a levegő rászalad az alsó rétegek hideg, kontinentális levegőjére. Alul meg alig változik a helyzet. Ezért a lefagyó cseppfolyós csapadék.
Ha nem mérnénk, itt is azt gondolnánk, hogy -5--6 foknál nem volt hidegebb, de mivel mérünk, tudjuk, hogy -10 is volt. (Ez általában olyankor van, amikor az emberek alszanak és nem mérnek ) :)))
Bizony, nagyon érdekes jelenségek vannak. Miközben az ország másik végéből arról számolnak be, hogy fagyott talajra hullott 8-10 centi hó +5 fok feletti hőmérsékleten alig olvadt valamit, itt a bő 15 centis folyamatosan negatív hőmérsékleten, de meleg talajon gyakorlatilag foltos lepellé redukálódott.
Ezek után talán el kéne fogadni a már többször leírt jelenséget is. (eddig erről hallani sem akartatok) Arról van szó, hogy a tavaszi fagyoknál sokszor csak a fák felső fele, esetleg a nagyobb palántok felső része fagy el. Én annak idején egy kivit fényképeztem le, aminek az alsó levelei épek voltak a felsők meg teljesen elfagytak.
Erről volt szó akkor is. A földkéreg hője, kisugárzása nem engedte lehűlni a legalsóbb rétegeket, míg a felső rétegek már fagypont alá kerültek. Természetesen ez az állapot max. egy-két éjszaka tartható.
Nagyon érdekes, hogy a talaj alulról olvasztotta a havat, ami hómentes foltokat eredményezett. Ezekben a foltokban kiállt szabadon a talaj, mégsem volt megfagyva, pedig 1 hete fagy éjjel-nappal
Amióta kiolvadhattak ezek a foltok, az is pár napja lehet már, és azóta nem volt itt melegebb -2 foknál, tehát simán megfagyhatott volna a talaj.
Sőt, az olvadt hólé és az eső tócsái sem voltak befagyva.
Pedig fagy az volt bőven. Az ok egyszerű: a borult eges -3 fok nem ugyanolyan, nem ugyanúgy "fagyaszt", mint a derült eges -3 fok. Márpedig amióta kiolvadt, végig borult az ég, de hiába voltak például tegnapra virradó éjjel -5-7 fok is itt, nem fagyott be a víz és nem fagyott meg a talaj.
A műtrágyázás kizárható, mert nem kaptak. Trágyát sem. Az első két évben nyár végén adtam K-ot nekik, mint a többi érzékeny növénynek, hogy erősödjenek a szöveteik, de utána már azt sem. Most még megvárom, hogy ezt a telet hogy veszik, mert ha ilyen lenne a hátralévő ideje a hidegnek, azt bírniuk kellene. Ha nem, akkor lemondok róluk es olyan növényeknek adják át a helyet, amik sikeresen nevelhetők.
Arról van szó ugyanis, hogy az értékes talajhő léghőmérséklet enyhítő hatása hótakaró esetén kiesik a számításból és a talajlakó kártevők melengetését szolgálja. Ha valaki elgondolkodik rajta, hamar rájöhet. De ha nem, akkor nem. :)))
A hófelszín meglétekor az általa generált hidegtöbblet jóval nagyobb károkat tesz a növényzetben, mint a kártevőkben. A hó a legnagyobb potenciális ellenség!
15 cm masszív hóból egy hét alatt ez lett anélkül, hogy érdemben olvadt volna a léghőmérsékletnek köszönhetően. A hőmérséklet egyetlen alkalommal ért el néhány tized foknyi pozitív értéket. A talaj viszont rendkívül meleg volt a havazást megelőző időszakban. Ezek a jelenségek jól mutatják, mennyire hibás elmélet a nagy hidegek kártevőgyilkos hatásának feltételezése. Ha a hó eredeti vastagsága meglétekor -30 fok lett volna, akkor is pozitív hőmérsékleten pihentek volna a talajban telelő képletek. Ugyanakkor egy néhány napig tartó, hó nélküli száraz, akár mérsékelt, fagypont alatti hideg képes elég mélyen átfagyasztani a földet. Más kérdés, hogy a talajlakók még attól sem pusztulnak el. Hát még a hó alatti melegtől....
Ez a beton meg sem lett tisztítva a hótól Magától eltűnt.
Erre nehéz mit mondani olyan tapasztalatok alapján, amelyek azt mutatják, hogy adott körzetben ez a probléma nem jelentkezik ilyen határozottan. Különösen nem kizárólagos jelleggel. Találgatni lehet, hogy esetleg ennek a hátterében nem nyári időszakban történt műtrágyázás, vagy egyéb tápozás van-e. Mivel ezek elkerülendők, amint arról már többször írtunk.
Én nem vagyok ellene annak, hogy szélesítsük a témakört. Hasznosak lehetnek az egyéb gyümölcstermőkre vonatkozó tapasztalatok is, hiszen nem csak "nálunk is termő ÚJ gyümölcseink" vannak, hanem régiek is.
Mezőhír cikkében olvasható védekezést próbáltam és hatásos a körtelevélbolhák ellen.
Mospilan 20sp,Dimilin 25wp, Agrol plusz szerkombinációt alkalmaztam néhány alkalommal és a siker nem maradt el,pedig nagyon súlyos volt a levélbolha fertőzés mértéke.
"A természetes környezetben élő vadkörtén gyakran fordul elő a körte- levélbolha, de mindig csak kis egyedszámban. Azonban mintegy fél évszázaddal ezelőtt meglepetés szerűen a körteültetvények legveszedelmesebb kártevőjévé vált, és azóta is rendszeresen védekezünk ellene, változó eredménnyel. Tömeges elszaporodásának ma már több oka is ismert, és ha az ültetvényben egyedszámát hatékonyan korlátozni akarjuk ezeket egyaránt figyelembe kell vennünk, az ismeretük alapján lehetséges az okszerű védekezést a körte integrált termesztésének lehetőségein belül kialakítani."
Tapasztalatból ismertek olyan körtefát, amit a levélbolha nem szeret, nem bánt? A levélbolha ellen való permetezéses védelmet ugyanis szélmalomharcnak tartom (hasonló a selyemakác levélbolhához, a fa alatt minden ragdós), ha csupán egy-két körtefa ültetését tervezném a kertbe.
Azt olvasom, ha egy körtefát a levélbolha megtámad, nagyon nehéz az ellene való védekezés. illetve teljesen elpusztítani sem könnyű a levélbolhákat, a ragacsról nem is beszélve, ami a fa alatt lesz utánuk :(
Az említett cikkben is van olyan gondolat, ami elgondolkodtat, természetesen nem a metszésre vonatkozó infók.
Például: "Magyarországon bárhol termeszthető és legfeljebb csak olyan alapon kell jó mikroklímára ajánlani, ahogy bármely más gyümölcsfajt. " Persze valószínűen erre az a válasz, hogy nálunk a helyi adottság kedvezőtlenebb, viszont a cikkben a szőlőkkel való összehasonlítást alapul véve, azoknak kutya bajuk, vagy japán és kínai kenderpálmák selyemmirtuszok stb. telelnek át sikeresen mellettük évről-évre.
Nálunk a kivi sikeres kinevelése az eddigi tapasztalataim szerint szinte lehetetlen, mert az éves hajtások gyakorlatilag nem bírják ki a telet. A takarás sem oldotta meg sajnos a problémát, többféle módszerrel próbálkoztam, azonban a sorozatos kéregrepedés után mindig nullárólról indulnak a tövek, kinevelnek 4-5 méteres- esetenként akár 2,5 cm vastag- indákat, majd kezdődik minden újra. Valószínű jobb eséllyel indulnának, ha már több éves, edzettebb tövek lehetnének.
Kíváncsian várom, hogy az eddigi moderált hideget hogyan fogják venni. Szívesen veszem, ha van ötletetek, hogyan lehet az említett gondokat áthidalni.
Próbálkozom itt is hátha szerencsém lesz.Dunakeszin lakom és van egy kb 6 éves kivim amit áruházban vettem,néha megmetszettem és vártam a csodát.Nem tudom milyen fajta,nemű. Eddig nem csinált semmit csak nőtt mint a csuda.Ezért keresek olyan hozzáértőt aki megnézné-mit lehetne kezdeni vele-lehet,hogy csak mindig a virágzókat metszettem, vagy beoltani de lehet,hogy csak egy pár kéne neki. Imádom a növényeket másokkal kijövök-banán stb- ezt is megtanulom de sajnálnám kivágni mert hatalmas.Szóval ha tudtok olyan szakembert aki segíteni tudna örülnék neki mert itt a környéken nem ismerek olyan kertészt akinek lenne kivije.
Magad is meggyőződhettél róla itt a fórumok tapasztalatai alapján, hogy az embereknek mennyire gyermeteg klímafogalmaik vannak az iskolai tanulmányaik és sztereotípiás képzeteik miatt.
"de akkor...érted...akkor nekünk se kellene olyan dolgokról beszélni ..."
Meggyőződésem, hogy mindig olyan dolgokról beszélünk, amihez értünk. Nem intézményesen, csak úgy "intézménytelenül". A dolgokat pedig a puding próbájával teszteljük.
Nem szubjektív szempontok miatt nem tetszik ez nekem, hanem azért, mert a sztereotípiák minden esetben a dolgok reális értékelésének gátjai. Ezért nagyon kártékonyak.
Igen, ha hóhelyzet, akkor Zalaegerszeg (még ha netalán éppen Pécsen nagyobb hóhelyzet van is), ha hóvirág, akkor Pécs, (még ha netalán Zalaegerszegen nagyobb hóvirághelyzet van is). :))
ja hogy azért mondod mert ornitologus? ( persze lehet máshoz is ért, nem ismerem) de akkor...érted...akkor nekünk se kellene olyan dolgokról beszélni ...
Nade amúgy nem akarom ezzel terhelni a forumot , vitával, annyi minden hasznos dolgot lehetne megosztani eközben.
pl. mindjárt meg is kérdem hogy a szarvasok szeretik legelni a fügét?( tavaszi zsenge leveleire gondolok)
nino?talán neked lehet tapasztalatod ezügyben mivel neked kint annak szőlőhegyen a fügéid és gondolom nincs minden keritve.
Te is nagyon jól tudod, hogy amikor korán kinyílik a hóvirág, vagy valamelyik téli-kora tavaszi virág, a média kötelezően Pécsről tudósít. Így volt és van ősidők óta, akkor is így volt, amikor gyerekkoromban már meguntuk a hóvirágszedést itthon. (Tudod, hogy hol.)
Ha nem merült el benne, akkor ne nyilatkozzon vele kapcsolatban. A sztereotípiákkal tele van a padlás meg a szagmák hülyeségeivel is. Többek között ezért nem áll a magyar gyümölcskertészeti szakma sem sehol. Hol vannak azok a gyakorlatba helyezhető kutatási eredmények, új, piacra vihető fajták, stb., amivel gazdasági tényezővé válhatna a gyümölcstermesztés?
Szerintem ezt nem. Senki sem érdemel gúnyolódást, kijavitást / helyesbitést esetleg. Te tanár voltál , szerintem ha az órán valaki valótlant mondott te sem gúnyolódtál rajta. Ok hogy egy gyerek meg egy felnőtt közt van különbség. Amúgy árnyalja képet az idézeted folytatása. :
" Bajor Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület elnöke azt mondta, nem példátlan, hogy egyes fajok, például a magyar kikerics, a hóvirág vagy az illatos hunyor nyílik ilyenkor de csak Pécsen vagy Pécstől délre, ami szubmediterrán hatású vidék, ahol a Földközi-tenger hatása már érvényesül. Az, hogy például Pest környékén is ennyi növény virágzik januárban, nem megszokott. "
És ő egy ornitológus ( tehát nem biztos hogy elmerült a klimakutatásban)
Kaposvár -16-tal, egy héttel a +16-os rekord után. Csekély 32 a különbség. De megszokhattuk már, sőt borítékolható volt, hogy egyik végletből a másikba....
Közben kiegészült a tegnapi hőtérkép a Pécs-Pogányban mért adattal. Ezek szerint a fennsíkon is -15 fokot mértek, akárcsak akkor Sellyén. Nyilvánvalóan a város belsejében ennél enyhébb hőmérsékletek lehettek a hőszennyezésnek köszönhetően.
A józan eszem utálja a fagyos napokat, de be kell vallanom, a közérzetem egy hóval borított tájon, szikrázó fényes napsütésben nagyságrendekkel jobb. A kutyák túrják a havat örömükben. A huskyval nem lehet bírni, majd egy éve vár erre. Ez az ő világa. :)
Én meg aggódva gondolok a következő fűtésszámlára, és a trópusi növényeimre. Jövőre be kell fejeznem rendesen az "üvegházat".
Ma reggelre riogattak a leghidegebbel, hátha így lesz. 10 perce havazik nálunk újra. Ezt nem bánom, a hideg sokkal jobban aggaszt.
És ha már a sztereotípiák által fertőzött tudatról beszélünk:
Bajor Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület elnöke azt mondta, nem példátlan, hogy egyes fajok, például a magyar kikerics, a hóvirág vagy az illatos hunyor nyílik ilyenkor de csak Pécsen vagy Pécstől délre, ami szubmediterrán hatású vidék, ahol a Földközi-tenger hatása már érvényesül.
"...A Mecsektől délre fekvő terület az ország egyik legmelegebb vidéke, az évi középhőmérséklet mindenütt 10,5 °C fölött marad. A legmelegebb hónap a július, 21,5°C fölötti középhőmérséklettel. A terület nagy mennyiségű és hosszú időtartamú napsugárzást kap. Az átlagos napsütéses órák száma 2025. Dél-Baranya az ország egyetlen mediterrán jellegű vidéke..."
Az a fontos, hogy ezt így tudjuk, hátha sikerül vele megváltoztatni a valóságot...
Én viszont nem hazudok, ha azt mondom, hogy a pozitív hőmérsékletű nagyon szürke napokat is jobban szeretem, mint a kritikus éjszakai értékekkel fenyegető havas hideget.
Éveken keresztül példákkal illusztráljuk, hogy nincs kivételezett "meleg déli körzet" Magyarországon, mégis újra meg újra fölbukkannak ezek a sztereotípiák.
A legkritikusabbként prognosztizált körzet ma éjszakai minimumai.
A Mecsektől délre a legdélebbi pont "hozta a kötelezőt" (szokás szerint). Két fokkal a letális küszöb alatt, ezen az éven is. Tavaly december elején -18 fok volt Sellyén és ha március végén a Nyírség nem "előz be", ismét a legalacsonyabb országos minimum lett volna az ottani. Természetesen a tél hátralévő részében még bárhol bármi megtörténhet.
Ez a -13 nem annyira szép. Azt gondolom nálunk nem volt ennyire hideg. Tegnap napközben olvadt is kicsit. Csöpögött az eresz, nem kellett a kutyáknak jeget olvasztani.
Hazudnék, ha azt mondanám, én jobb szerettem azt a szürke, nyálkát ami volt. Viszont könnyebb volt közlekednem, és nem aggódtam a növényeim miatt.
Jó, hogy István méri, hozzávetőlegesen legalább tudom mennyi a hajnali minimum. Ma reggel kilenckor kidugtam az orrom, megnéztem az üvegház külső szélén elhelyezett hőmérőt, nulla fokot mutatott. Eddig nincs vész, gondolom az éjjel sem lehetett mínusz 3-4 foktól hidegebb. Tegnap napközben plusz 15 volt alatta. A napsütés jót tett. A hangulatomnak is.
Mindenesetre ma, január 27-én kellett bekapcsolni a padlófűtést. Már a fél telet megnyertük.
A regi hazrészönk előtt amit eladtunk mar van egy iszonyat nagy fügebokor, minden évbe szoktunk volt eltenni fügelekvart , mult nyaron mg a mienk volt és 30 kilo lett rajta. Az a tervem, hogy visszasomfordalok oda és vaok magamnak agakat. Olyan jo sötétlila fügék teremtek rajta, olyat szeretnék megint. Kell neki 4-5 év mire igy bedurvul, mint az de aztan ha szereti a helyét akkor megint lesz sok fügém. Megnézzük ki a gyorsabb a kutyak vagy én . :-)
ÉS a füge ágakar hogy gyökereztetted? Milyen foldben vannak, mennyiszer locsolod? Lakasban van ugye? Milyen agat kell valasztani, ami félig zöld? Köszönöm Judit
A masodik képen az a Sweet box ,Sarcococca confusa ? Ezt lehet Mo-on kapni? Hol és ha tudod mennyibe kerül mondd el légyszives. És a pirosat belőle a Sarcococca hookeriana-t? Imadom az illatat, nekem is kell otthonra.
"A most várható, valószínűleg mediterrán ciklont kiváltó lehűlés kapcsán ismét felmerül a jellemzően pozitív felhanggal emlegetett "mediterrán hatás" kérdése. Korábban is többször leírtam már, hogy soha sehol senki nem tisztázta még a kárpát-medencei "mediterrán hatás" fogalmát. Ha a múltkori ciklon-előoldali áramlást értik rajta (amikor éjszaka fölszaladt 17 fokig a hőmérséklet), akkor is térben és időben változóan lehet hatása egy ilyen helyzetben a medence bármely térségében. Még ellentmondásosabb helyzetet idéz elő egy sarki légtömeg hatására keletkező földközi-tengeri ciklon, amelyik nagy nedvességtartalmú levegőt szállít, ütköztetve a hideg sarki levegővel és annak függvényében eredményez intenzív havazást, hogy hol milyen erősen érvényesül. Az északabbi területek, amelyek fölött a száraz sarki levegő miatt már nincs csapadékképződés, adott esetben képesek "szárazon" megúszni egy ilyen eseményt, ezáltal a csapadéktevékenységet követő derült éjszakákon jóval jobban jöhetnek ki (enyhébb éjszakai minimumokkal, a hó hiányának köszönhetően) ugyanazzal a hideg levegővel elárasztva, mint a hótakarós déli területek, amelyek "mediterrán hatás" alatt voltak a csapadékhullás időtartama alatt. Erre az elmúlt teleken is volt példa. Tavaly télen például a magyar baranyai területektől még délebbre, Szlavóniában egészen alacsony téli minimumok fordultak elő egy olyan havazást követően, amelyik a magyar területeken csak éppen a Dráva-mentét érintette. Ennek következtében alakulhattak ki olyan hőmérsékletek például Sellyén, amelyeknek "köszönhetően" az épületektől távolabb lévő fügék elfagytak, amint erről májusban képekkel tudósítottunk. Eközben a Dunántúl akkor hómentes területein épségben teleltek a fügék." Még a fagyzugokban is!!!!!...."
Azóta minden egyes télen (még a tavalyin is -18!!!) fordult elő a dél-baranyai, Dráva-menti körzetben -15 fok alatti téli abszolút minimum. Éppen a fent leírt "mediterrán hatásnak" köszönhetően.
Írtam neked, de valahogy nem megy át a levelem... Mag s itthoni, télálló illetve egzotikus hidegtűrő növények miatt írtam...Küldj egy mailt légyszíves...
Az eddigi enyhe időben virágzik a japánnaspolya, kis termések is vannak már rajta, sajnos a holnapi havazás és az azt követő hidegek elfagyasztják a leendő terméseket, de ez is nagy szó, hogy idáig eljutott, köszönhetően a több mint 30 napos fagymentes időnek.
Igen sajnos úgy néz ki nem ússzuk meg ezt a telet sem nagyobb hótakaró és kemény hideg nélkül. Kár, mert eddig gyönyörű egészségesek a fügék csúcsai rekord termés nézett ki eddig. Azért még reménykedem, hogy itt Csongrád megyében a ciklon előoldalán leszünk egy jó darabig és eső/havas eső lesz.
A holnap várható havazás súlypontja (és belőle származó megmaradó hóréteg) a hőtérképen látható pozitív hőmérsékletű területekre várható. Az északi-északkeleti térséget könnyen lehet, hogy a mostani hideg menti meg a hótól és a továbbiakban hófelszín miatt kialakuló kritikus hidegektől.
Sajnos valószínűleg rövidesen időszerű lesz ismét egy régi hozzászólásom, ami így szólt:
"Mondjuk már ki világosan, hogy a hó antagonistája a korlátozottan téltűrő növényeknek!
Ha elemzed, hogy hányszor fordult elő -15 foknál alacsonyabb hőmérséklet hómentes talajfelszín mellett és hányszor havassal, könnyen eljutsz ahhoz a felismeréshez, hogy a síkságokon és völgyekben jellemzően a hó az a tényező, ami annyival megnöveli a kisugárzást (éjszakai hővesztést), hogy a hőmérséklet kritikus érték alá süllyedjen.
A múltkori Somogy-Baranya-Tolna-Bács-Kiskun-Szolnok megyéket érintő, jelentéktelennek tűnő havazás, jelentéktelennek tűnő lehűlés mellett (a keleti országrész felhőborította részein a hőmérséklet még fagypont alá sem süllyedt) elég volt ahhoz, hogy a domborzatilag kitett pontokon kritikus hőmérsékleti értékeket produkáljon. Az érintett térség dombvidékeinek belső völgyeiből több pontról kaptunk jelzést -16--18 fokos minimumokról de alföldi viszonyok között is előfordultak hasonlók, pl. a bajai omsz állomás a maga -16 fokjával.
A havazástól megkímélt körzetekben a hírhedt fagyzugok is megálltak -8 fok környékén, azaz 8-10 fokkal enyhébb hőmérsékleten, mint a havas térségek ezeknek megfelelő fekvései.
Ez az egyetlen példa is megvilágítja azt a tényt, hogy óriási gyakorisággal a hótakaró megléte állít elő olyan viszonyokat, amelyek a minimumokat a kritikus küszöb átlépésére kényszerítik.
Ha valamilyen légkörfizikai körülmény oda tudna hatni, hogy (egyébként teljesen azonos légköri hőmérsékleti menet mellett) a csapadék hó formájában nem volna képes megjelenni térségeinkben, ez már szinte teljesen elegendő lenne az üdvösséghez a korlátozottan téltűrők vonatkozásában.
Hát többek között ezért sem szeretjük a havat!
Bár szabályozni nem tudjuk a preferenciáinkkal, de jó ha tudjuk, hogy a hó sokrétű kártételének tükrében a tetszés, az ízlés, a vele kapcsolatos kedvtelés milliomodlagos szempont kéne, hogy legyen...."
fazunk is rendesen...itt a -4 mar extra hidegnek szamit, ehhez kepest az idei telen lassan tobb, mint 2 hete -15[ -25 hoerzet] az atlag. napkozben is max -10 van.
Szia köszönöm, szerencsere ez nekem nem gond. Nem kiloszamra eszem ahhoz tul draga, de napi egyet azert megengedek magamnak. " A tea mellett a bor, a csokoládé, a hüvelyesek, a fanyar gyümölcsök (datolyaszilva, áfonya, szőlő) tartalmaz még igen sok tannint. " ezek a kedvenceim a bor kivetelével.
Ez a datolyaszilva pontosan melyik fajta? mert ugy olvastam van több féle is, szeretnék én is egyet. Ennek milyen az ize? Mennyire birja a telet? Te hol szerezted be? Nagyon jol néz ki , asszem én betegre enném magam ebböl mert imadom.
Amerikára újabb hatalmas sarki légtömegek zúdulnak. Ha az óceán fölötti légköri konfigurációk a pártunkra állnak, akkor egy hidegebb intermezzo után nálunk újraindulhat az enyheség.
Aszongyák a zokosok, hogy nem szabad ilyenkor etetni. Néha bedobok egy-egy földből kiásott férget, csak úgy kíváncsiságból, de nem rabolnak rá. Pedig követik a parton mozgó árnyékot, mintha enni kérnének. Ilyen még nem volt nálunk, hogy a halak a felszín közelében úszkáltak volna tél közepén is.
Örök optimista lévén én bízom benne, hogy elmarad. Pont mert az állatokat figyelem. Ők nem nézik az időjárásjelentést, hátha igazuk lesz. A halak lubickolnak, a kutyák vedlenek, és a zuhanyozó rigó is optimista. :)
A halaim közül a legnagyobb meghótt mikor olvadni kezdett a jég, pedig lékelve volt rendszeresen.
Azóta állandóan megy nappal a csobogtató . Már háromszor enni is kaptak. Köszönik jól vannak a többiek.
Tegnap , ahogy esni kezdett az eső a lüke feketerigó az esti szürkületben tőlem három méterre a mammutfenyő mellett leszállt a és a tó szélében szabályos nyári pancsolásba kezdett. Rohantam be a fényképezőgépért ,de már sajnos nem sikerült a paparazzo művelet.
A hegy több mint egy hónapja éjszaka is fagymentes. Ennek köszönhetően a lágyszárú növények "nyáriasan" viselkednek. Virágzik a pásztortáska és egyéb nyári "gazok". Mostanáig ezt a telet a citrusfélék is sértetlenül viselték volna itt.
Mi éppen ma néztük a halainkat (csak nemigen láttuk). Legutóbb sikerült megcsípni egy feles és egy kilós domolykót, de ma teljes passzivitást mutattak. Túl jónak találták az időt. Így csak néhány tájfotóra futotta gyerekkorom imádott folyócskájáról és környékéről.
:) Én annak drukkolok, hogy idén hátha elmaradna a tél. Nem sok az esély rá, de a remény hal meg utoljára. Kb. annyira hiányoznak a mínuszok, mint mókusnak az erdőtűz, és ezzel tuti nem vagyok egyedül.
Nekem is feltűnt, pedig én alig 40 km. távolsára lakom tőle. Nem mérem ugyan, de itt januárban egyetlen egyszer volt reggeli fagy, az is alig lehetett nulla fok alatt. A vizeken látom egyértelműen. Egy reggel volt hajszálvékony jéghártya rajtuk. Fene se bánja. Sőőőt!
Amikor nappal itthon vagyok végigpásztázom az udvart kutyagumi felszedés közben. Azok a cserjék vannak beindulva, amik máskor is. Orgona, aranyeső, khaki, áfonya, stb. Ez eddig normális. Legfeljebb kicsit előrébb tartanak a rügyek mint máskor.
A tavaszi hagymások is kibújtak már, de ebben sincs semmi rendkívüli, néha előfordul.
A rebarbara az etalon nálam. Amíg az nem indul kifelé a földből, addig nincs tavasz. Még nem indul. Hiába a meleg, mégiscsak tudja, hogy mikor kell.
Valóban, az ország többi részéhez, de különösen a délnyugati országrészhez képest ezek nagyon szerény hőmérsékletek. Ezek mellett még annyi aggodalom sem indokolt, mint máshol, pedig máshol sem sok. Különösen annak tudatában, hogy most valószínűleg egy lehűlési periódus következik.
Nem semmi, hogy Nálad az elmúlt héten azért majd minden nap volt talajmenti fagy. Itt pont fordított az arány, és ma reggel is 7 fok volt a min talajközelben. Tegnap találtam kis zöld epret a folytontermőn. A jácint pedig elkezdte kidugni a virágját. Szurkolok a minél kevésbé drasztikus lehűlésért.
Így van! Annak hogy nincs tél én is tudok örülni. Védelem nélkül edződhetnek kint a pálmák, eukaliptuszok, vászonfüvek, kaméliák, fiatal kivitövek, eryobotria, és más szubtrópusi növényeim, amelyeket máskülönben védenem kéne. Kérdés, hogy lehetek -e ennyire önző? Mert az önzés hosszú távon nem szokott kifizetődő lenni.
Csesződik el az időjárás, anomáliák napirenden. Persze amíg van csapadék egyáltalán, addig a csőlátásúak szerint minden rendben. Szóval a józan eszem aztmondja, hogy szetereotípia, vagy sem, télen legyen tél, és hideg. Inkább érjen engem valamekkora kár, vagy tanuljak meg lemondani valamiről, minthogy kialakuljon valami olyasmi, amire még nincsenek válaszok, és teljességgel kiszámíthatatlan.
Nálunk is tavasz van a télben, van olyan petúnia és gazanea tő ami nem fagyott ki. örülök ennek az időnek, viszont tudom, ha sokat késik még a hideg idő az nagyon rosszul érintené a beindult növényeket, ezért kicsit drukkolok egy kisebb fagynak, minimum -5 c°-nak.
Tavasszal szeretnék datolyaszilvafát ültetni a kertembe, dél-kelet Magyarországon lakom, itt időnként elég szélsőséges hidegek lehetnek, szerencsére városon belül van a ház, ami végett szerencsére van egy kis hőszennyezettség.
Milyen ízletes gyümölcsöt termő fajtákat tudtok ajánlani, ami bírja az időnkénti nagyobb hidegeket, pl. a -20 c° körüli hőmérsékleteket?
A costata, vagy vaniglia mennyire bírja a hideget?
Keresek eladó oltott növényeket, szívesen vásárolnék valakitől közületek.
Ez a Lovásziban sík területen lévő (talán?) Gallionensis minden bizonnyal kapott már -16 foknál alacsonyabb hőmérsékletet, de téli fagyásnak soha semmi nyomát nem láttuk rajta. (Mai kép, a virágos sorozat képei is arról a környékről valók.)
Ez valóban így van. Az időjárás kártételére való hivatkozás általam ismert, olyan konkrét esetben is megtörtént például, amelynél az inkriminált időjárási esemény egyáltalán nem érintette az illető termőterületet. Minden apró részlet pontos ismeretében tudom ezt elmondani.
Pedig világvégét sokkal inkább olyan időjárás esetén kellene jósolni, mint amilyen 2012. februárjában volt. De akkor mindenki nagy megelégedettségére -25 fokok voltak kiterjedt területeken. "Tél van, hidegnek köll lenni!"
A kártevők meg úgy elpusztultak, hogy abban az évben kiemelkedő kullancs- és repcekártevőinvázió lett. (Olyan területeken is, ahol a hideg időszakot a repce a hófúvás által letakarított, még lepelnek sem nevezhető "hó" alatt töltötte.
Milyen jó lenne, ha az emberek nem hülye sztereotípiákat vennének át, hanem megfigyelnék a jelenségeket!
:)) Van egy sanda gyanúm.....sztem az időjárásnak a világon semmi köze a drágasághoz. Egyszerűen kapóra jön, ha van mire fogni. Azért kerül pl. a miskolci piacon 2000 Ft-ba egy kiló ribizli, mert ennyiért is megveszik. Nem azért mert lefagyott, elverte a jég, elvitte a betegség a termést. Francokat. Annyi lesz a mindenkori ára, amennyiért megveszik.
Egyébként már alig várom, hogy egyvégtében olyan pozitív hangvételű cikkeket olvassak vezető mezőgazdasági, és gazdasági portálokon, hogy az ilyen telek miatt mennyivel nagyobb, és jobb minőségű a termés, és hogy ezt a kevesebb kár miatt mennyivel olcsóbban lehet majd értékesíteni. Elegem van már abból, hogy a kemény telekre, fagykárokra, netán tavaszi szárazságokra (naigen!!!) és árvizekre fogják a dráguló gabonát, gyümölcsöt, stb. Ja, hogy februárban virágzott, márciusban elfagyott??? Nembaj, majd eszünk minden helyett fügét, kivit, meg importalmát.
Mikor amerikában ugyanezeken a helyeken enyhe telek voltak, az nem aggasztott? Azt rendben valónak találtad? Szerintem ez színtiszta struccpolitika, dehát mért csodálkozom.
Én nem rövid távokban gondolkodom. Ha így tennék, természetesen nem lenne mit vitani ezen az egyszerű logikán, ami azért valljuk be, igencsak önző gondolatmeneten alapszik. Nem lehet a Földön mindenhol trópus, nem működne.
Asszem talán a növényshopon meg a Dmkerten van leírás róluk, de alapvetően egy megbízható beszerzési forrás szükséges, mert én tuti nem tudnám megkülönböztetni őket.
Amerikában a múltkori hideghullám -40 fok körüli minimumokat eredményezett a mi szélességünknek megfelelő, mérsékelt klímájú területeken. Könnyen belátható, ennek milyen szörnyű következményei lesznek, amelyek a vegetációs időszakban válnak majd láthatóvá.
Kicsit most belegondoltam. Végülis szükség van a télre. Nyár végére belefáradok a melegbe is. Olyankor már vágyom a szobában elővett könyvre, újságra, a TV nevű valamire, amiről nyáron még a port sincs időm letörölni, vágyom a süteményillatra, egyáltalán arra, hogy betegyem a lábom a konyhába, és legyen kedvem begyújtani a sütőt. Jól esik a hóban játszadozó kutyákat elvinni nagy futásokra, szeretek hólapátolás közben egy pohár forró bort betolni. Szóval vannak a télnek is azért élvezhető pillanatai. DE! A legjobb benne az, ha rövid! Mert nagyon hamar hiányzik a nyár. A másik legjobb, ha enyhe, kevesebb tüzifa kell, nem fáznak kint a kutyáim, nem fagynak meg a növényeim.
Mi emberek is úgy vagyunk összerakva, hogy akkor értékeljük a jót, amikor kapunk a nyakunkba egy kis rosszat. Kell a tél, hogy hiányozzon a nyár. :)) A növények egy részének is szüksége van a hideghatásra.
Ha ez a tél így maradna, nem bánnám, de esélyt nem sokat látok rá. Előbb-utóbb a trópusi növényeim miatt fogok aggódni gyanítom.
Ha mindenáron aggodalomra okot adó körülményeket keresünk az enyhe télben, akkor sem az 'érveid" szerint kell gondolkodnunk. Az valóban aggasztó lehet, hogy ezzel az európai pozitív anomáliával egyidejűleg Amerikában évszázados rekordokat döntögető hideg van. Ez a tény a klíma kiegyensúlyozatlan voltára utal. Ez pedig azt jelenti, hogy egy fordított helyzetben akár Európa is lehet egy negatív szélsőség kárvallottja egy másik alkalommal. Tehát, miközben titeket az itteni enyheség aggaszt, engem az amerikai hideg. De továbbra is a (lehetséges) hideg(!!!), ami pusztít, nem az enyheség, ami jótékony.
Nyilván boldog lenne az a nyomorult afrikai, aki arra lusta, hogy az arcáról elhessegesse a legyet, ha még fát is kellene hasogatnia. Ettől már jól élne, mint a skandinávok. :)
Jójó, hülyéskedek, meg sarkítom a dolgokat...Viszont ha belegondolsz van benne némi igazság.
A skandinávok talán azért élnek jól, mert megdolgoznak érte?
A mediterrán országok valahogy nem tűnnek nagyon boldogtalannak. Tény, hogy nem nagyon szeretik a kemény munkát sem (jujujjjj...ezt most csak súgva merem mondani :).
Talán én is jobban szeretném a telet, ha nem kellene csúszós úton, hófúvásban dolgozni járni....ha itthon punnyadnék a meleg kályha előtt (már ha nem okozna gondot a téli tüzelő beszerzése), és gyönyörködnék a havas tájban. A huskynk pl. imádja a fél méteres havat, meg a sarki hidget. Neki viszont is nincs is más dolga ezzel, mint imádni, és viháncolni a hóban. Havat lapátolni, tüzifát beszerezni, felvagdalni, kályhába betolni viszont nekem kell. A napi 16 óra sötétség is engem zavar jobban.
Részemről alig várom hogy kint ihassam meg a reggeli kávémat az udvaron, és gyönyörködjek a burjánzó növényekben. Tőlem ez tarthatna évi 12 hónapon keresztül, nem sírnám vissza a telet. Így csak reménykedek, hogy hátha idén elmarad....
"Egyébként ha arra gondolok, hogy milyen fain trópusi betegségek, kártevők terjedhetnek el ezeknek az enyhe teleknek a hatására emberen, állaton, növényen egyaránt, egyszerűen csupán azért, mert a fagy nem pusztítja el...."
Túlélési esélyük persze csupán az első márciusi hóviharig lenne, még ha így is lenne. De még csak így sincs.
Pl. afrikában is. Olyan boldogok attól, hogy nincs hideg, és hatalmas a fajgazdagság, hogy megelégszenek azzal a 45 évvel, ami az átlagéletkor. Skandináviát ezzel szemben a kietlen reménytenség jellemzi, jahh.
Egyébként ha arra gondolok, hogy milyen fain trópusi betegségek, kártevők terjedhetnek el ezeknek az enyhe teleknek a hatására emberen, állaton, növényen egyaránt, egyszerűen csupán azért, mert a fagy nem pusztítja el még az itthoniakat se, plusz ugye borul az egész kényes egyensúly, mert az okok okozatokat teremtenmek, hát jéé, tényleg ssssssemmi értelme a télnek, omg. Éljen az emberiség 0,02 százaléka, akiknek fügefájuk van!:P
Korlátozottan téltűrő fajokkal kertészkedőknek (és a növényeiknek) úgy hiányzik a tél, mint üveges tótnak a hanyattesés. Csak hogy a fogalmakat tisztázzuk.
Szeretjük, vagy nem szeretjük, azokon a klímaterületeken, ahol nincs olyan értelemben vett tél, mint nálunk, a népek és a növények élete könnyebb és boldogabb, a fajok száma nagyobb.
Érdeklődni szeretnék, hogy Feijoát (mirtuszdiót) mennyire érdemes tartani? Állítólag nagyon finom gyümölcs, 2-3 év alatt termőre fordul ésatöbbi... Aztán a gyakorlatban meg ki tudja.
A perui földicseresznye ízért is annyira dícsérik, de nekem pl. nem ízlik, a pepinótól meg hányok.
Mellesleg, ma felástam egy bokor csicsókát, amit tavaly talán két gumóval indítottam. A kerítés mögé gondoltam ültetek a frissen felásott sávba, ne a gaz nőjön vissza nyáron, hanem legyen ott egynyári sövény pl. csicsókából. :)
Íme:
Inkább ezt nézegetem, mint a havas téli tájat, még akkor is, ha a huskynk most vérig van sértődve.
Ma hajnalban, azaz január 14-én a rádióban elhangzott mondat: "Helyenként AKÁR fagypont alatt is lehet a hőmérséklet"
én egy kicsit később fordultam elő arra.... de B/C -ben főleg BTKsok és a jobb kapcsolatokkal rendelkezők voltak, oké meg a felsőbb évesek... A-ban meg a slepp. és valahogy a habitusban is különböztek. Jó mondjuk én laktam mindenhol. De gólyaként elfogadtam volna a narancsot. :) Talán 'kiművelt' sokadik évesként már derogált volna elfogadjam. :) ( nem)
Mert ott gondolom van annyi eszük, hogy Edith Bogue-t vagy BB Blanchard-ot ültetnek, nem pedig a magyar kertészetekben általánosan kapható Gallionensist.
a nagy new york-i fagy utan meglatogattam egy magnolifa grandiflora-t a kozelben.
-16 volt errefele a leghidegebb, -25-s hoerzettel[ ami gondolom a novenyekre nem hat]. otthon ettol a fagytol mar befeketetnek a levelek de itt nem lattam semmifele fagykart a novenyen, pedig ez az idojaras igen igen ritka errefele.
Azt hiszem ebben a dologban is arról a lélektanról van szó, amit korábban egy saját tapasztalati példámmal leírtam:
"Bizonyos szituációkban mások számára talán furcsának tűnő asszociációim vannak. Életem egyes epizódjai jutnak eszembe. Amikor például általam többszörösen bizonyított, nyilvánvaló dolgokat nem akarnak nekem elhinni, gyakran felidéződik bennem egy egyetemista kori élményem.
Hallgató koromban egyszer egy huzamosabb tolmácsolási munkáért akkor mesésnek számító összeg ütötte a markomat. A Móricz Zsigmond körtéren a zöldségesnél vettem annyi narancsot, amennyit éppencsak elbírtam. Elhatároztam, hogy a buszon a Budaörsi kollégiumig minden akkor ott utazó kollégista társamat megajándékozom egy naranccsal. (Tudni kell hozzá, hogy akkor a narancs szinte a jólét szimbólumának számított, nem véletlenül pattant ki az agyamból ez az ötlet.)
Aztán a buszon általam a gesztus kiötlésekor fel nem tételezett meglepetés ért: a megajándékozandók többsége(!) nem fogadta el ezt a spontán ajándékot.
Mindenesetre tanulságos volt. Életem során gyakran visszatér ez a "déjá vu".
Nálunk ma reggel még nem fagyott, pedig este tartottam tőle, hogy csúcskálva fogok hazaérni. Meglepve tapasztaltam, hogy plusz 4 fok van. Nekem minden fagymentes nap ajándék.
A füves közterek, parkok kezdik az elhanyagoltság benyomását kelteni, azáltal, hogy magasra nött, nyári típusú fedi őket. A végén a parkok gondozói arra kényszerülnek, hogy a tél kellős közepén füvet nyírjanak.
Azt nem árt tudnod, hogy bármely növény hivatalos behozatalához növényegeszsegügyi tanúsítvány is szükséges. Ezt viszonylag könnyű beszerezni, de a kiállításához általában egy hét szükséges kint, es nem hátrany, ha van ismerősöd...
Hali!
Feltételezem Thaiföld szubtrópusi területeit fogod meglátogatni, onnan nem tudsz olyan növényt hozni, ami nalunk kibirna az itteni teleket. Meg a hegyvidéki Chiang Mai reszen is ismeretlenek a fagyok, tehat ezzel nem éri meg kiserletezni. Tudsz hozni mindenfele egzotikumot, duriant, rambutant, licsit, mangusztint, longant es meg hosszasan sorolhatnám. Ezek itthon nem bírják a klímát viszont a szabadban telen. Pawpaw nincs náluk. Üdv, jo pihenést.
No ennel azert kicsit pontosabban, ha lehetne.....:D Szivesen hozok barmit ami nem illegalis, csak otleteket kerek!!!!!! Engem foleg a gyumolcs vonal erdekel (bor, palinka, ecet, lekvar, savanyusag, sor eloallitasa/izesitese lenne a celom)....:D Lassan lejar az ejszakas muszak, mentem aludni, 8 ora mulva remelem jopar otletet talalok itt. Szep napot.
Hello mindenkinek! Orulok, hogy nem tul zord a tel odahaza sem....remeljuk kesobb sem lesz ebbol galiba. Februarban Tajfoldre utazunk, valakinek valamilyen tippje van, hogy milyen magokat-hajtasokat lenne erdemes hoznom? Valakinek esetleg valamire faj a foga onnan? Eddig csak egyet neztem ki: Prunus mume, japan szilva. Bort, s savanyusagot keszitenek a gyumolcsebol. A tobbi, amit neztem mind kevesse turi a fagyot. (guava, custard apple, mountain apple), igy nincs ertelme probalkozni veluk. Varom az otleteket. :)
Naaaaa....nemáááán....legalább a reményt tessen már meghagyni! Hiába az enyhe tél, ha meg van tűzdelve farkasordító hideggel. Bármilyen rövid idő alatt képesek a telelőben megfagyni a növények. Akár egyetlen éjszaka alatt is a fene a jó dolgukat.
Legutóbb amikor bekukkoltam mindenki jól volt. Jolokia, citrom, datura, kalapáccserje, a tamarillo, még mind éltek. Az egyik banán is kint van. A másikat behoztam, az kirohadt. :((( Annyira bíztam pedig benne, olyan életképes volt. A kintiben még reménykedek.
Először úgy látszott, hogy jövő héten egy északkeleti hidegbetörés végleg megszünteti, de most már kezd körvonalazódni, hogy a nagy amerikai hideg keltette atlanti ciklon képes lesz visszaszorítani.
Jó lenne most tudni, meddig tart ez? A telelőben a növénykéim most buliznak, de tartok tőle, hogy egyszercsak hirtelen jön egy nagyobb hideg, és nem lesz időm behozni őket. Egyébként sem tesz nekik jót a lakás, de szükség törvényt bont. 2 éve még a kuytákat is beüvöltöttem a meleg szobába amikor februárban megérkezett a tél. Ez pedig nálunk ritka kivételes helyzet.
Azt szoktam mondani, hogy a legsikeresebb üzletek a nép butaságára épülnek. Az olyan fogyasztási cikk, amihez a fogyasztó részéről okosságra is szükség van, soha nem lehet olyan sikeres.
A média már csak ilyen. Ha nincs hír, hát csinálni kell. Attól ugrok a falnak, amikor decemberben ilyet hallok a hírekben. "rendkívüli hideg várható. Hajnalban mínusz 6 fok is lehet. Van aki a kutyájának langyos vizet ad" (ez nem vicc, komolyan elhangzott!)
Nem tudom ilyenkor sírjak, vagy röhögjek. És ezt simnán letolják a népek torkán. Pánikolni kezdenek a jóemberek, mintha augusztus 20-a lenne.
Meg reménykedni a majdnem lehetetlenben......hogy talán idén érdeklődés hiányában elmarad a kemény tél. Őszintén szólva magam sem hiszek benne, de "ember küzdj, és bízva bízzál!"
Az állatok vagy tudnak valamit, vagy őket is becsapja ez az időjárás. A földből kiásott csigák grasszálnak a kertben, és túr a vakond is rendületlenül. A kerti tóban a halak nem vermeltek még el. Felszínközelben úszkálnak, és követik a parton megjelenő árnyékot.
A kutyáim vedlenek. Konkrétan a téli bundájukat cserélik vékonyabbra. Aztán ha beköszönt a hideg, majd engedhetem be őket a házba....
Valóban. Ennek az időjárásnak csak előnyei vannak, hátrányai nincsenek. Állami szinten is tetemes pénzeket spórol meg ez nekünk. Egyet lehet tenni vele a mi részünkről: örülni neki.
Én lusta vagyok mérni, feljegyezni, de azért figyelek. Két hete kb. hogy nem fagyott még reggelente sem. A magam részéről nem nagyon bánom. Haladok legalább a kerti munkával, nem csúszik az út, mehetek dolgozni két keréken, és kevesebb a fűtési költség.
Tegnap szétnézegettem kutyagumi szedés közben. Érdekes dolgokat látok. Van olyan növényem, ami még az őszi vegetációnál tart, és van aki már tavaszt érez. Az asterek egy része még őszi ruhájában van, az aranyeső, és az orgona duzzadt rügyekkel várja a tavaszt. A gyümölcsfák tudhatnak valamit, mert még alszanak.
Ha így megy tovább, ninovarga lassan paradicsomot szüretel. :o)))) Mi itt a hideg északon még ne bízzuk el magunkat.
goji bogyó kis bokrom az uveghazban visszafordithatatlanul kilevelesedik lassan. mit tegyek? bevigyem a lakasba ha jonnek a fagyok? vagy ha a fagy leviszi a leveleit tavasszal kihajt ujra?
Lehet, hogy egyszer majd csak gondol egy ezzel ellentéteset. De itt még legalább van remény, hogy mégsem. Amerikában, ahol "böjttel" indított, nincs már remény. Hatalmas károk lesznek.
Tormaföldei aranyvessző, vörcsöki krizantémok és rózsák és letenyei patakparti rózsák Vízkereszt után egy nappal.
Feleségem rendcsinálása (kíméletlen elmozdítás) után is még mindig helyén az északi félteke mérsékelt égövének egyetlen, szabad ég alatt még mindig növényen lévő fügelevele!
Egyszer régen a Balaton partján egy ismerősöm kertjében volt egy fügebokor. Néhány ága benőtt a kerti ház mellé épített üveges veranda légterébe a tető alatti nyíláson. Ott benn pedig mézédes fügéket termett! Akkor ettem életemben először fügét, meg utoljára is.
Nálunk kegyetlen metsző szelek söpörnek, kitett a kertünk a szél erejének. Nemrég óta kertészkedek. Könyvekből metszegetem a fiatal gyümölcsfákat.
Szóval a füge nálunk eleve felejtős lehet?
Még a kivin gondolkodok vagyis gondoltam már rá, láttam katalógusokban. Igyekszek majd visszaolvasni a topikot, de ez idő függvénye.
Nosztalgikus hangulatban köszönt rád az új év úgy látom. :)))
BÚÉK Neked is, és minden kedves fórumozónak.
Ezeket a méréseket napi szinten csinálod. Képes vagy kora reggel kimenni leolvasni?
Gratula!
Mindenesetre érdekes dokumentáció ha az ember visszanézi a hőmérsékleteket. Az emlékezet téved gyakran, a feljegyzés tuti.
Egyik banánt behoztam a lakásba december elején, másik kint van a melegedőben. Tavasszal meglátom mi volt a jó módszer. A benti nem néz ki túl jól...:(
Kb. két hete ásom a kertet. Ugar feltörésére kivaló az idő, ki kell használni. Minap az egyi földből kiásott csiga kinyitotta a kis ajtót, és útnak indult. Azóta azon töprengek, hogy ez csak pillanatnyi elmezavar volt részéről, vagy tud valamit a következő alig két hónapra vonatkozóan?
Őszintén...fogalmam sincs.Néha úgy érzem,a hagyományos gyümölcsöknél túl van misztifikálva a porzás kérdése,már az hogy mi a megfelelő porzó,vagy kell-e.
Hülyeséget nem akarok írni,saját tapasztalatot meg azért nem tudok,mert nekem kb 40 fajta körtém van,ennek fele már virágzott ill termett több kevesebbet,így az Ilonka is.Kötődési problémám csak a Fétellel volt,a többivel nem,de hát olyan virágorgiában ami nálam lenni szokott...Mindenesetre a Vilmost amolyan univerzális porzónak tartják,valszeg van is benne vmi...
ha nem akarsz önálló Vilmost /egyébként sztem jobb fajta mint az Ilonka/ ,akkor legyen 2 Ilonka,de olts bele 1-2 Vilmos ágat is...
Illetve még a vadalmának is jobban utánanéztem ma délután a neten. Olvastam róla, hogy nyersen nem igazán fogyasztható annyira savanyú. Gyümölcslevesnek meg pici, mire kimagozom alig marad belőle valami. Ezért nem kockáztatom meg, hogy ott hagyjam, ahol most van, inkább átültetem máshová, ahol kedvére nőlhet majd és jó lesz a rigóknak :) A helyébe meg mehet a Golden Delicious a Freedom szomszédságába, őt beporozni.
Lehet ez is butaság. De Prunus padus/Zselnice meggybe oltani cseresznye és/vagy meggy oltóvesszőt nagy butaság? Kiváncsiságból kérdezem? :)
Még egyetlen kérdéssel szeretnélek zavarni. Freedom almát szeretnék venni, de olvasom, hogy egyedül nem terem :( Ezért gondoltam rá, hogy Golden Delicioust veszek hozzá párnak, mert azt írják, hogy azzal egymást termékenyítik. Ez az alma, a gyökérről kihajtott bármi lehet és akkora mázlim nem hiszem, hogy lenne, hogy pont beporozza majd a Freedomot. Lehet jobban járok ha veszek Freedom almát és egy Golden Delicoust mellé. amik egymást porozzák. Az ismeretlen fajtát pedig átültetem a kertem olyan szegletébe, ahol ha vadalma lesz akár, a madaraknak jó lesz belőle csemegézni. Azért gondoltam meg magam, mert egy Freedom alma önmagában ha nem terem, akkor sajnos nem lesz almám :S Szóval Golden Delicious-sal kell társítanom, ma jött a felismerés, sajnos enm vagyok hozzáértő, de lelkes vagyok és tanulok :) Köszönöm szépen a segítő tanácsaitokat!!! :)
Revideálom az előző kijelentésemet a vadalmával kapcsolatban. Nem feltétlenül az. Ha meg mint írod valamelyik kertészetből való, akkor meg mégkevésbé, merthogy a kertészetekben nemigen használnak vadalmát alanynak.
SzanCSI2 fórumtársnak pedig tökéletesen igaza van, majd "vallatásnál" kiderül. :)
Ha nem tetszik a termés minősége akkor könnyűszerrel átoltható. Ha meg még esetleg nem tudnál oltani, (szemezni), bátran látogass el az Oltás, szemzés dugványozás topikra, és garantált segítséget fogsz kapni bármilyen kérdésben.
Én annyit tudok, hogy a zöldalmát termő fa anno kertészetből lett rendelve. Ismerősöm mondta. De ez gyökérről hajtott kis többtörzsű fa. Ami azért jött létre, mert szántották a kertet. Elvághatták az almafa egyik nem túl vastag, kb ujjnyi vastagságú mellékgyökerét, ami kihajtásra serkentette a levágott gyökérrészt a földben. Szóval lett belőle egy kis fa. Ezt ásta ki nekem a rokonom. Nagyon szépen nől. Biztosan nem magról kelt, hanem gyökérről hajtott. Ha vadalma, én annak is örülök. Szeretnék tavasszal rendelni egy Freedom almát, ami elvileg elég jól ellenáll több betegségnek, majd vele szépen eléldegélnek a kertben.
Nem tudja valaki véletlenül, hogy a vadalma termése mire használható? :) Esetleg kompótnak vagy süteménybe?
...ami gyökérről kelt. Úgy érted, hogy ami gyökérről hajtott. Termés minősége szempontjából sok reményt ne fűzz hozzá. Nagy valószínűség szerint vadalma az alany, és akkor a hajtás is az lett. Legfeljebb alanynak tudod felhasználni amibe később tudsz oltani. De ha esetleg magonc lenne, még akkor sincs rá sok esély, hogy olyan minőségű termést tudsz szüretelni róla mint amiből kikelt. Csak nagyon ritkán, nem tudni, hogy melyik "ősére"üt vissza...
Kaptam egyik ismerősömtől olyan almafát, ami gyökérről kelt. Gyökérsarj. Az anyanövény zöldalma. Azt nem tudom vajon a gyökérsarj, amit én kaptam milyen fajta alma lesz vajon? :)
Ha több azonos fajta körtét ültetsz,akkor avval nem válik megoldottá a megporzás,mert idegen megporzást kíván az Ilonka körte.Jó fajta és jó porzó a Vilmos.
Ilonka körte
Rövid ideig tárolható körte. A szedési érettséget, augusztus végén éri el.
Átlag súlya 180g. Alakja változó, a széles körtétől a hengeres formáig, megtalálható. Húsa, olvadó, bő levű, fűszeres, harmonikus ízű, héja vékony. Növekedési hajlama erős, felfele törő, idősebb korban, majd kissé széthajló ágrendszerűvé változó körtefa. Edzett, igénytelen, egészséges fajta. Kordonba is kielégítő mennyiséget tud teremni.
Elnézést kérek előre is a kérdésemért, mert lehet butaság. Azt szeretném megkérdezni, hogy szerinted két Ilonka körte teremne Vilmos körte nélkül? :) Vagy az Ilonka semmiképpen sem terem önmagában, még akkor sem ha két Ilonkát ültetek?
Köszönöm. akkor homokban hűtőbe teszem és majd márciusban elvetem!
A téli vetésnek csak felnyurgulás és megpenészedéses kínhalál a következménye. Ezt már tavaly egy káki maggal (valami kakukktojás volt egy Sharon fruitban) megtapasztaltam.
Ha már kiszáradtak,akkor azonnal vesd el,ha nedves homokban tárolod,akkor a hűtőbe tárolhatod tavaszig,ebben az esetben a vetés előtt hagyd kiszáradni 24 órára.
Én azonnal kiszárítottam,és 24 óra mulva elvetettem,ilyenkor megvilágítani kell napi pár órát,növény inkubátorban,magas páratartalomnál.nekem 2 hét alatt kelt,100%-ban,22 fokon.
Már régóta kerestem a sárga kivit,de eddig csak mindenütt a zöldbelű Hayward volt kapható, meg az a szintén zöldbelű nagy begörbült vese alakú szőrös csoda (azt nagy görbét hogy hívják egyébként?).
Ma végre találtam a Tescoban Hort16a névre hallgató sárga belű, sima héjú édesebb , zamatosabb olasz kivit. A három pirinyóka( na azért átlagos nagyságú) gyümike 499Ft volt. Már megettük. Tudom , hogy nincs értelme de azért szedtem belőle magot. Mikor vessem el ? Addig hogy tároljam?
Én eddig úgy tudtam,hogy a sharon egy Ízraelben előállított fajta,csersavat nem tartalmaz és keményen édes.
A nálunk terjedőben lévő fajták: tipo,vaniglia stb.keményen ehetetlenek a csersav miatt csak, ha megpuhult akkor fogyaszthatók.Nem ezzel lehet összefüggésbe,hogy a sharon nem puhul meg az almák között?
Köszönöm a válaszod! Továbbra is figyelemmel fogom kísérni a fügék növekedését az ültetvényen. A dugványnak való ágakat szívesen fogadom, ez ügyben e-mailt írok neked személyesen.
Mi lehet a magyarázat arra ,hogy nem puhul meg ? Valamivel kezelték , vagy fajta
jelleg miatt nem puhul ? Remélem nem az utobbi miatt , mert nekem Sharonom van , mely már az idén egy szemet termet , az megpuhult ,igaz elég éretten "szüreteltem".
Én ugyan soha nem takartam a fügéimet, s persze általában tövig vissza is fagytak, de most Fábiánsebestyénben kísérletezek egy tővel.Az öt törzsből kettőt teljes mértékben takartam(törzset és az ágakat is) itt a törzs csőszigetelő(polifom) borítást kapott, a koronát pedig többszörösen tekert jutaszövettel, majd arra húzott zsákkal takartam. Ez a szigetelés a koronában szellős, de a hideg ellen valamennyire véd.Egy harmadik törzset pedig csak rátekert jutaszövettel burkoltam. Két törzs teljesen szabadon maradt. Ezek a hajtások kétévesek, 2,5 méter magasak. Kíváncsi leszek az eredményre.Tudom, hogy nálad nem füge takarásáról van szó, de az eljárás némileg hasonló.
Tescoban vettem 10 napja hasonlót, szerintem Sharon.Szerencsére csak 4 darabot vásároltam.Ezeket a gyümölcsöket hiába rakom almával zacskóba nem puhulnak meg,pedig csak úgy szeretem.
A fügeültetvény beruházója nem én vagyok. Annyi közöm van hozzá, hogy az én tapasztalataimra alapozódott a vállalkozás és az én fajtáimból lettek szaporítva a kiültetett tövek. A pontos számukat nem tudom, de több száz. Az idén már szép kis termés volt rajtuk. Összességében a várakozásoknak megfelelően viselkednek.
Természetesen, lehetséges a kútfeji lilából dugványhoz jutni.
A tövet úgy szeretném takarni, hogy maradjon körülötte üres tér, amit a talaj "valamennyi hője "fűtene, majd ezt szúnyoghálóval, vagy pvc csővel elhatárolni(5-10cm átmérő, magasság 20-30 cm) azt ezt körbeölelő földtől. Ezt a csődarabot a tetején lezárni egy tetővel, majd talajjal. Ezt az egészet pedig egy alul felűl nyitott hordóba rakni, ami 30 cm magas. Erre jönne rá a szálak védelmére, egy polifonhab-szigetelő és egy pvc cső. A két cső közé akár perlitet is képes vagyok beszórni, de jó kis szalmareszelék is megtenni a hatást, és persze olcsóbb is.:P Azt nem tudom, hogyha lezárom a csőveket, és nem áramlik bele levegő az gond lehet e neki. Ez takarás még el se készűlt, maximális hidegre lesz tervezve. Viszont vigyáznom kell majd a tavaszi kéreg repedéssel, mert lehet ez a védelem fogja szétrepeszteni tavasszal. A 2-3 méteres szálakat idén megakarom védeni, kb. 7-8 tövem ment tönkre, alföldi hideg és homok miatt, most a talaj adott neki, csak a hideggel kellene elbánnom.
Az előzőekben a kéregrepedés elleni védekezésről kérdeztél és én arra válaszoltam.De ahogy látom, most a téli növényelfagyás elleni védekezés ill. takarás a téma. Ez már nehezebb feladat.A tövét takard be földdel az ol tás fölött legalább 10-15 cm-rel.Ha a föld melegét be tudod vezetni a csőbe, és a csövet le tudod zárni úgy , hogy ne tudjon elszökni a meleg, akkor talán valamit ér, de sokat nem.A növény ugyanis nem termel hőt, és a takarás hamar áthül.De , ha sikerülne is ezzel a megoldással a törzset megvédeni, akkor még ott vannak a vesszők? Azokkal mi lessz?
Hogy kicsit megnyugtassalak,ha csak nem valami fagyzugban laksz, a kivit nem kell annyira félteni.Télen, mélynyugalmi állapotban -20 fokig a fiatal 1-2 évesek vannak veszélybe, - 20 vagy annál hidegebbe már az öregebbek is. De ez már a legtöbb szőlőt is viszi.
Nekem 25 éve van kivim, de még téli fagykár nem volt, igaz - 20 vagy annál hidegebb sem.Kéregrepedés az sajnos volt, és egyszer vagy kétszer zöld hajtás lefagyás áprilisban.
János! (ninovarga) Az 1 hónappal ezelőtti találkozásunkkor kapott füge ágak a mai napon kerültek szétültetésre. Egy részük már elég szép gyökérrel rendelkeznek. Remélem meg is maradnak tavaszig hogy ki tudjam ültetni őket. Amit szeretnék kérdezni hogy nem emlékszem pontosan/nem tudom még őket hogy milyen fajta volt. Sárga óriás vagy zöld. ( A pince előttiről van szó) Előre is köszönöm.
Úgy szeretném kivitelezni, hogy az alsó rész földtakarást kap, de alatta nem lesz baja?
Utánna pedig a szár(3 méter) kap ilyen polifon szigetelőcsövet, az nem ázik be, mivel fedem a tetejét, persze a levegőzésre gondolván. Az szürke színű!
Bár azon gondolkodék....hogy az a 1 cm vastag falú polifon, nem elég, lehet kap egy pvc csövet is, azt tudom h semmit se szigetel, de a légréteg, amely a 2 cső fala közé kerűl szigetel. sztem! vagy nem:D
A mostani fagyok még nem hiszem, hogy gondot okoznának neki. :)
Új vagyok ezen a topikon, sokat olvasgattam visszafelé, főleg a fügékről szóló témában és látom, hogy egy fügeültetvényt is sikerült létrehoznod Tormaföldön, még 2010-ben. Mostanra mekkorák lettek a fügebokrok/fák? Érdeklődnék a kútfeji lila füge iránt, mivel nagyon megtetszett ez a fajta számomra is. Olvasom, hogy számodra is szívedhez közel álló fajtáról van szó. Úgy látom eléggé bőtermő. Szeretnélek megkérdezni, hogy dugványnak való egy-két db fügeágat ezen Kútfeji fajtából küldenél-e számomra postai utánvéttel? Az ültetvényben is lett ilyen fajta ültetve? Összesen mennyi füge lett kiültetve és többségében milyen fajták? Mik eddig a tapasztalatok? Volt már, ami termett is?
A kivi törzsének kéregrepedése télen, de inkább tél végén,kora tavasszal fagyos napokon, erős napsütésben következik be.A földtakarás alatt biztos hogy nem lesz baj,a törzset meg legegyszerübb becsomagolni valamilyen vízálló anyaggal vagy zsákkal, lehetőleg világos szinü legyen.
Az alázat is hiánycikk sajnos. Ha legalább nem fogja fel kellő mértékben a dolgokat, akkor lehetne annyira alázatos, hogy ha már a másiknak több évtizedes tapasztalata, sikerei vannak, akkor már csak mond valamit az az illető. :) Én mindenesetre örülök, hogy rátaláltam erre a "kis" társaságra. :)
Sajnos ez az önvédelmi reakció, ami hosszú évezredeken át fejlődött, most már a mérleg másik oldalára billen, a mostani világban már sajnos nem vagyunk képesek belátni, hogy hibáztunk.
A két külön térségből származó adatok nem eléggé körültekintő elemzése egy olyan elhamarkodott (téves) ítélethez vezethetne, hogy nem volt érdemi különbség a kritikus minimumok tekintetében a két régió között. Sőt, ha azt nézzük, hogy Szancsi kimondottan fagyzugban mér, ráadásul talaj közelében, akkor talán még kedvezőbbek is az ő adatai, mint Marinmegyéé.
Ha az értékekhez hozzáadunk -10 fokot és elképzeljük, hogy a lehűlés ebben a tartományban zajlott volna, akkor megállapíthatnánk, hogy a füge szempontjából mindkét helyen átlépte a letális küszöböt.
Ekkor kell kezdenünk kutatni a különböző térszínek/fagylefolyási pozíciók értékeit. Amíg a zalai térségben a 40 - 300 méterig terjedő relatív magasságokban az abszolút minimumok 2,7 és 3,4 fok között szóródtak, addig az északkeleti régió ilyen magasságainak a többsége elérte vagy túllépte a -5 fokot. Ez pedig a 10 fokkal alacsonyabb tartományt feltételezve, a zalai térségben az életben maradáshoz elégséges, az északkeletiben elégtelen feltételeket jelent. Ezért van az, hogy adott lefolyási szintkülönbség mást jelent(het) az egyik és megint mást egy másik térségben.
igazándiból csak hozzáböktem, értelme nem sok van , a viszonyitottnak se lenne mivel a domborzat sajátságosan kusza.( az említett völgyszint sem 'szintben van' hanem lejt K-ről Ny irányba) Arról nem is beszélve azt sem árultam el merre néz. Sőt értelmezés kérdése de azt is irhatnám hogy egy völgyben fekszik a mivel 'szemben' is egy kisebb emelkedő van, csak az meg nem olyan magas. mint emez. Talán legtöbbet akkor árulok el ha azt mondom hogy egy délre néző 2 fokos lejtő alsó harmadában mértem. A dombetőt északra nyitott több száz méteren keresztül ( szántóföld )
Azért írtam ezt a túlzó példát, mert ez egy pofonegyszerű dolog. A sarkvidéken ugyanolyan felszíni alakulaton kell keresni a leghidegebb pontot, mint a Föld többi részén. A hőmérsékleti tartománybeli különbségek ezen nem változtatnak.
Mindig csak ismételni tudom önmagamat. A dolgok elárulják a természetüket, ha képesek vagyunk kiolvasni azt magukból a dolgokból. Amikor pedig megismertük egy dolog természetét, már csak megfelelő logikai transzferekre van szükség ahhoz, hogy más dolgokra/más szituációkban alkalmazni tudjuk ezeket a "megoldóképleteket".
Többször idéztem már erre egy zseniális kis olasz gyerekdal szövegéből:
"Amikor kisiskolásoknak tanítottam olasz nyelvet, volt egy dalocska, amit mihelyt lehetett, megtanítottam nekik. Azon túlmenően, hogy hasznos volt a nyelv szempontjából, azért is szerettem, meg később ők is, mert ez, az első hallásra egyszerű szövegűnek tűnő kis dal komoly filozófiai tartalommal bírt. Így aztán a Sergio Endrigo által "beénekelt" kezdő sorok tartalmát mottóként fogadtuk el és gyakran hivatkoztunk rá:
"Le cose di ogni giorno raccontano segreti a chi le sa guardare ed ascoltare..."
azaz "A mindennapos dolgok titkokat árulnak el annak, aki meg tudja nézni és hallgatni őket..."
A refrénben pedig:
Ahhoz, hogy megcsináljunk egy asztalt, faanyag kell, a faanyaghoz egy fa kell, a fához egy mag kell, a maghoz egy gyümölcs kell, a gyümölcshöz egy virág kell........
Sajnos úgy láttam hogy a dombtetőn lővő 3 éves paw-pawjaim csúcshajtásai elfeketedtek.
A fene vinné, kár volt idén kiültetnem őket."
A csúcshajtás szerintem mindegy. Lehet , hogy megtalálta a bivalykabóca? Az a lényeg , hogy a töve egészséges legyen.
Virítani úgyis a hajtások alsó egyharmadán fog.
Most késő ősszel megláttam sajnos egy bivalykabócát az egyik kivimen üldögélve. Le akartam fényképezni, de a masinám mindig máshova fókuszált és így nem maradt éles képem róla. Félek, hogy jövőre ismét lefényképezhetem.
Hátha nem csak meddő vesszőparipa lesz a kivi és a minikivi.
Én még a datolyaszilvában is reménykedem titkon.
A pawom jövőre tán teremni fog.
Egy jujubám is éldegél - az tán fagytűrőbb mint a datolyaszilva.
Egyenlőre a fügét csak csalán helyett tartom, de van belőle nyolc egymástól különböző eredetű és szerintem különböző fajtájú egyedem.
Díszgránátalma bokrot láttam szép nagyot Ongán egy ház előtt a vízelvezető árok partján. Abból is csináltam dugványt idén nyáron, ez még bent van cserépben , de két másik fajta ki van ültetve a ház körüli hőszennyezetteb területre. Nem tudom, hogy mit hoz rájuk az idei tél.
Az ördögcérnát még fogom nézegetni vagy két évig, de ha megunom, akkor kiültetem a garádba a különféle gyűrűk és somok közé.
A homoktövist kivágtam és feltüzeltem ,mert nem terem és máig sem tudom, hogy fiú-e, vagy leány és már orrán száján elkezdte nyomni ki a talajból a sarjakat és nagyon szúrósnal találtatott.
vettem még egy folyadékos hőmérőt, összehasonlítottam a másikkal és -1.5-2-vel kevesebbet mutat ugyanazon a helyen egymás mellett.
Amúgy a boltban sok hőmérő közt feltűnt hogy bizonyos gyártók termékei szobahőmérsékleten is eltérnek egymástól ( 2 fokot kb.)
Ez az új amit most vettem a digitális állomásom mellé rakva végre kb. ugyanazt mutatja.
Amúgy én is két helyen mérek ( nevezzük ezt inkább méricskélésnek) a lejtős tereptárgyaktól mentes almafasorunkban 1 méter magasságban ( persze tereptárgyak a kopasz 2 méteres almafák is ) meg az udvari ásottkúton fejmagsságban.
Természetesen az ásott kútnál mindig melegebb van mint a kint az almásban.
Kedves hozzátartozóm távollétemben feljegyzet pár hőmérsékletet a digitális állomással az almafasorban , tessék:
Azt kell mondanom, hogy reményekre jogosító! Ezt nem ironizáló szándékkal írom! Ma éjszaka keleten/északkeleten ennél sokkal rosszabb hőmérsékletek is voltak. Ez relative nem rossz!!!!!!!
Amikor ezek a nagyszerű tudósok még a sötétben tapogatóztak, hogy vajon hol is lehet a leghidegebb zóna, a most mindössze 30 éves Floo2 negyven évvel ezelőtt megmutatta volna nekik azt úgy, hogy a majd csak 10 évvel később kialakuló mutatóujjacskáját végighúzta volna a térképen ott, ahol ez a mélyedés található.:))))
Az inverzió minden hőmérsékleti tartományban ugyanúgy működik!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Ahogy Amerikában New (új) előtaggal ellátott angliai helységnevek vannak, úgy ennek a sarki völgynek az egyik hőmérővel ellátott pontját el lehetett volna nevezni "Új Iklódbördőcé"-nek. /New Iklodbordoce ejtsd 'nyú ájklodbö(r)dösz'/:))))
Változnak az idők, sajnos akkoriban nagyon kezdő voltam e téren, az egész dologról és mind azokról, amiket leírtatok halvány lila gőzöm sem volt. Most már tapasztaltabbnak érzem magam, természetesen célom most is, hogy minnél többet elsajátítsak.
Ha nagyon jókat akarok derülni, akkor szívesen olvasgatom "A fagytűrő déli..." fórumi "feltűnésemet" megelőző korszakának hozzászólásait. /Persze nem kevésbé szórakoztató az azt követő időszak sem.../ :)))))))))))))))))))))))))))))9
"Sokszor a leginkább probléma az amit te leírtál, hogy egy adott mérési adatra támaszkodnak, és így találnak ki totális baromságokat. Ha valaki halott már a cseh fórumozó Laradek fügéjéről, először biztos csodálva nézte a -23 fokos téltűrést. Eközben csináltam egy kis kutatást, és beszéltem a tulajdonosával, aki nagyon jó fagylefolyásban lakik és a házfaltól mindössze 50 cm telepítette a fügéjét. Így hát nyílvánvaló, hogy az alatta lévő völgyben mérhettek -23 fokot, de nála már nem."
Még mindig Iklódbördőce:
Egészen érdekes dolog történt volna, ha 2010. telén lett volna egy éppen termőre forduló olajfa Rimini meteorológiai állomásának tövében és annak ikertestvére az iklódbördőcei szőlőhegyen. Riminiben akkor lehet, hogy olyan károsodás érte volna, hogy nem hozott volna termést, ugyanakkor az iklódbördőceinek a -8 fok mellett semmi bántósása nem esett volna és "-22 fokban" gyönyörű termést hozott volna. /Utána erről kezdték volna oltani Európa összes olajfáját!!!/:)))
Teljesen egyetértek a leírtakkal. Keresgéltem neten a brenoi téli minimumok után, hátha rábukkanok valamire, de semmi. Elnézve a völgyi meteorológia állomás adatait nem hiszem, hogy ilyen mértékű hőmérséklet ki alakult volna, ami a fügéket tövig fagyasztaná. Ha megnézzük a fagylefolyást, ez már egy Olasz területen eléggé nagy különbségeket produkál a fügék túléléséhez.
Mindössze arra lennék kíváncsi, hogy ott az Alpok lábánál a jól ismert tényezők. Mint pl a fagylefolyás, vagy az inverzió hogy mutatja ki a hatását? Mivel az Alpokot leginkább Zemplénhez tudnám hasonlítani. Itt a várostól északra hegyek borítanak mindent, de délebbre inkább alföldies lankásabb területek vannak.
Sokszor a leginkább probléma az amit te leírtál, hogy egy adott mérési adatra támaszkodnak, és így találnak ki totális baromságokat. Ha valaki halott már a cseh fórumozó Laradek fügéjéről, először biztos csodálva nézte a -23 fokos téltűrést. Eközben csináltam egy kis kutatást, és beszéltem a tulajdonosával, aki nagyon jó fagylefolyásban lakik és a házfaltól mindössze 50 cm telepítette a fügéjét. Így hát nyílvánvaló, hogy az alatta lévő völgyben mérhettek -23 fokot, de nála már nem.
A legnagyobb probléma, hogy a mai emberek nem éppen a rációra, hanem olyan szakemberek véleményére támaszkodnak, akik valójában nem elég jártasak ebben a témában.
A Hardy chicagórol annyit, mint nino leírta azért "Hardy" mert ahogy írta Chicagoban is beérik néha, még elfagyás után is. Attól függetlenül, hogy nem fagytűrő érdemesnek találnám a behozatalát Magyarországra, hogy teszteljük, hogy itt beérik e elfagyás után. Nyílvánvalóan teljes fagyzugokban esélytelen, mivel itt a tenyészidő is rövidebb.
A különböző amerikai és egyéb külföldi zagyvaságokból is csak az látszik körvonalazódni, hogy a híres Hardy Chikago "hardisága" úgy értelmezendő, hogy a tövig fagyott növény sarjain is képes megérlelni a termést. Ez pedig minden, csak nem "hardy".
"Ha a tormaföldei fügeültetvény ugyanazon dombháton, de 5-6 kilométerrel odébb, Iklódbördőce közigazgatási területére települt volna, néhány év múlva az egész világon ezeket a fajtákat akarnák ültetni, miután megnéznék a magyar meteorológiai adatok tárában Iklódbördőce téli minimumait."
Mások (másképp tudatlanok) egy pillanatnyi helyzet hőmérsékleteit vizsgálnák és a mostani térkép alapján érteni vélnék, miért éppen Iklódba telepítettek fügeültetvényt.
Hogy én ennyire hülyének nézem a világot? Igen, mert ennyire hülye. Csak azt hiszem el, amit magam tapasztalok!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
A brenoi abszolút téli minimumokat kellene tudni, de akkor sem biztos, hogy egy adott (túlélő) növény pozíciója és a mérés helye között nincs-e akár óriási különbség.
Még egy gondolat Iklódbördőcével kapcsolatban:
Ha a tormaföldei fügeültetvény ugyanazon dombháton, de 5-6 kilométerrel odébb, Iklódbördőce közigazgatási területére települt volna, néhány év múlva az egész világon ezeket a fajtákat akarnák ültetni, miután megnéznék a magyar meteorológiai adatok tárában Iklódbördőce téli minimumait. Világszerte az a hír röppenne fel, hogy itt összeválogatták a világ legfagytűrőbb fügefajtáit. Sőt még olyan olajfa fajtát is, amelyik túlélte a 2012-es magyarországi februárt.
Én ezeket a "tapasztalatokat", állításokat/hivatkozásokat mindig nagyon nagy fenntartással fogadom.
Képzeljük csak el, hogy egy iklódbördőcei kertbarátnak lenne egy valamilyen fajta fügéje az iklódi szőlőhegyen. 2010. decemberében valószínűleg telekürtölte volna a világot azzal, hogy neki olyan fügéje van, amelyik abszolút károsodás nélkül elvisel -22 fokot. Közben a tormaföldei hegytől nagyon csekély távolságra, azzal azonos magasságban lévő szőlőhegyi telkén a valóságban -8 fok lett volna (mint Tormaföldén ugyanekkor) azaz 4,5 fokkal enyhébb, mint Riminiben egyidejűleg.
Vagy gondoljunk csak a mi amatőreinkre, akik szintén nem tudják, hogy akár szakadéknyi különbség lehet a közeli állomás adata és az ő telkükön/kertjükben/házfaluk előtt. stb. mérhető adat között. Én megbízhatatlannak tartom emiatt ezeket az információkat/tévhiteket/tévhíreket.
Megis érkeztem a témával, amit szerettem volna, hogy többen is átvizsgálják, akik ehez jobban értenek.
Nos bele is kezdek, amerikában sokak keresik azokat a fügefajtákat, amelyek többet bírnak ki mint -15 c fok. Talán a legjobb fajtájuk amiről általában mindig lehet hallani az a Marseilles Vs Black. Egy amerikai fórumozó területén -20 c fokot kibírt fagykár nélkül, úgy hogy a növény már idősebb, fejlettebb korában lett kiültetve.
Manapság próbálkoznak újabb és újabb fagytűrőbb fajtákat találni, talán egyik legnagyobb kiszemeltjük a 'Valle negra' fajta. Nos nagyon kíváncsi vagyok, hogy tényleg olyan jó fagytűrő lehet e? Olvastam, hogy -7 Fahrenheit fokot is elviselt fagykár nélkül, ami -21 c foknak felel meg.
Ez a fajta, Breno-bol származik, a Valle camonica nevű völgyből. 395 méteres tengerszint feletti magasságban találták. A város kb 345 méteres magasságban fekszik, ez úgy 50 méteres fagylefolyást jelent. A város az alpok lábánál fekszik, tehát itt másképp zajlanak le a fagylefolyás, inverzió mint pl zalában. Találtam egy meteorológia állomást a város legaljábban.
Nos érdekes lenne látni, hogy az általunk jól ismert tényezők, hogy játszanak itt közre. Illetve, hogy van e valami alapja annak, hogy ez a fajta fagytűrőbb lehet e, mint a többi átlagos fajta, illetve volt e olyan alacsony hőmérséklet Brenoban, hogy erre alapozva, ez a füge fagytűrőbb lenne?
Kérdezném, hogy a kivi tövének tavaszi széthasadása szigetelés alatt is megtörténik?
Úgy értem, hogyha a föld alatt lesz, akkor is szétnyílhat? Mert földdel akarom feltölteni a tövét, és nem tudom h az alatt is megtörténik e ez a jelenség. Az ötletem az, hogy erős manillatekerést kap a tő 50cm-ig(szétnyílás ellen), csak ez belemehet e a feltöltőt földbe? :O
Tövénél takarhatod földdel, utána pedig az egészet még betakarhatod náddal, kukoricával. A nagyobb fák védelmére pedig még tavaly ilyenkor láttam jó ötletet Floo2-től, és ninovargától. A lényege az volt, hogy amikor jönnek a nagy hidegek, akkor fóliát a fára, belülre pedig gyertyát, vagy egyéb más olyan dolgot lehet rakni, ami valamennyit melegít. Ez a vészfűtési módszer nagyon hatásos lehet. Ha interneten körbenézel, biztosan találsz még más hatásos takarási módokat is. :) Még nem vagy elkésve azzal, hogy normálisan betakard a csemetéidet.
Én a radiációs minimumot borszesz MINIMUMhőmérővel mérem a kertem legmélyebb pontján a föld felszíne felett 5,0cm-es magasságban a gát külső oldalán. Leolvasás után természetesen visszaállítom a csúszkát a lehető legmagasabb pozícióba. Már kétszer elejtettem és emiatt a folyadékszál megszakadt (szerencse , hogy nem tört össze) és ezt forralással meg tudtam gyógyítani. Emiatt tehát nem kell kiszaladoznom folyton folyvást , hogy leolvasgassam. Az a reggeli kis séta meg jólesik. A leolvasott minimum tehát kb az elmúlt 24 óra alatt mért hőmérsékletminimumot jelenti.
A másik mérési helyem az udvarom legmagasabb pontján a talaj felszíne felett két méterre elhelyezett digitális érzékelő , mely egy almafára függesztett nyitott madáretető tengelyéhez van rögzítve. Nem túl szabályos , mert nincs fehérre festett szellős házikóba helyezve, de nyáron árnyékban van a lomb miatt.
A madarakat pedig már nem etetem benne. Ezen tehát pillanatnyi értéket olvasok le. Értéke gyakran megegyezik a diósgyőri és a rakamazi kolléga leolvasott értékével.
A pontosság kalibráció kérdése. Hogy a digitálisat, hogyan kalibrálták nem tudom. A nyomásmérőn viszont rengeteget kellett a beállított tengerszint feletti magassággal csalnom ( kb 40 méter eltérés van), hogy végül helyes értéket mutasson.
Írd le nekem légyszíves, (könnyen értelmezhető formában) hogy mi a menete a képfeltöltésnek. Már nézegettem korábban is, de nekem még egyszer sem sikerült ily módon képet felraknom, csak a "hagyományos" feltöltéssel. Illetve azzal sem mindíg, mert számomra megmagyarázhatatlan módon sokszor a rendszer nem engedi. Egyszer igen, másnap már nem, aztán megint...
Vettem én is digitális állomást külső jeladóval 100 m-es ( és tényleg tudja!)
Sajnos nem vagyok a helyszinen hogy folyamatosan kigyüjtsem az értékeket , de felhivom a figyelmed valamire lehet hogy neked jobban van lehetőséged 'vizsgálódni' ezügyben.
A digitális állomásom értékeit kontrol méréssel ( borszeszes hőmérő) is kiegészitettem és óriásikülönbségek vannak. Számitottam rá de a mértékére nem. Átlagban 2.5 fokkal mér kevesebbet a digitális mint a borszeszes mérő. Mivel a folyadék tágulásának sebességea és a digitálisban a fém vezetőképességének változása és a digitális jelnek a leadása is eltérhet igy próbáltam hajnali 6.30 - 7 óra körül mérni . Mert amugy napközben folyamatosan mlegszik ill. hűl a levegeő . Leszámitva a délutáni csúcstól , amit viszont nehéz meghatározni.
Nekem most kb. 45 méterre van telepitve a jeladó az állomástól . De kipróbáltam ugy hogy csak egy ablak választotta el. néha csak 0.5 fok volt az analóg és a digitális közt a különbség, de volt 3 fok is....
Az állomás távolsága is okozhat pontatlanságot valamely irányba.
A másik dolog mindkét mérőnéláltlában + 20 fokra kalibrálják ( itt a legkisebb a mérés hibaszázaléka a valós értéktől) és 0 fok alatt már 1 fok különbség is lehet.
Ha megteheted tegyél a digitális külső érzékelő mellé közvetlen egy analóg mérőt is és igy is jegyezd fel az eredményeket . Ezt ha átlagolod talán közelebb vagy a valós értékhez.
Meg szerintem próbáld minnél korábban - hajnali 7 esetleg fél 7 felé leolvasni , persze ha felkelsz olyankor.
8 óra felé már rendszeresen +1-2 esetleg 3 fokkal is melegebb van ahogy feljön a nap. Főleg miel a nappal plusz 4-7 fok van még.
Ugy sajnálom hogy én nem tudok mérni rendszeresen. Pedig lehetne eg ytanulmányt is irni. főleg több műszerrel, elhelyezéssel. Átlagolt értékekkel...oh de szép is volna.
Ezen a fá n volt 2012 tavaszán törzsrepedések ( kaboca kártételre gyanakodtunk akkor ), el is szárad teljesen , de az oltás felett újra kihajtott , jelenleg így néz ki.
Metszeni kell tavasszal , csak azt nem tudom , hogy hogyan érem el a javasot
orsó formát. Kérlek segítsetek a jó metszés érdekében.
János! (ninovarga) Amiről beszéltünk a káki fa bimbója. Sajnos akár hogyan fényképeztem sehogy sem látszik jobban. A bimbó felső fele meg van nyílva és világos szürke szinű. Megnéztem mindegyik fát de csak a vaniglia van ilyen állapotban.
borítást kapott, a koronát pedig többszörösen tekert jutaszövettel, majd arra húzott zsákkal takartam. Ez a szigetelés a koronában szellős, de a hideg ellen valamennyire véd.Egy harmadik törzset pedig csak rátekert jutaszövettel burkoltam. Két törzs teljesen szabadon maradt. Ezek a hajtások kétévesek, 2,5 méter magasak. Kíváncsi leszek az eredményre.Tudom, hogy nálad nem füge takarásáról van szó, de az eljárás némileg hasonló.
