Örömmel tudatom mindenkivel, hogy ma délután megszületett az egyik anyám kecskegyereke. Egy hófehér kislány:))
Nagyon cuki, rendesen szopizik is.
A bak annyira őrizte, őket, hogy nem akart közelebb engedni hozzá, ki is kellett az udvarra zárnom, mert a többi anyát elkezdte ütni- vágni, úgyhogy most büntiből kint alszik. Keresni kell neki valahol egy helyet, mert ha beindul a lányoknál a szülhetnék, nem fog odaengedni....
Én már a sós lét is kihagyom. Szűrés után jól túlsózom (kostolgatás mellett, nem igaz, hogy megömlik) az alvadékot és felakasztom csepegni. A só nagy része úgyis a savóval kicsepeg!
Csak akkor kerül savanyított sós savóba, ha feta lesz belőle.
Gomolyát szoktam készíteni 4 liter tejből. A készítését itt tanultam.
A tejet kavargatva felmelegítem kb. 38 fokra. Akkor teszek hozzá 2ml oltót. Állni hagyom 35-40 percig, amíg megalszik. Akkor az alvadékot felvágom kb. 5 x 5-ös kockákra, s ismét állni hagyom kb. 15 percig. Ezután egészen apróra vágom, kevergetem, hogy a savó jól kiválasztódjon. A savó nagy részét egy merőkanállal leszedegetem, majd szűrőbe öntöm, hogy jól lecsepegjen. Én le szoktam kicsit súlyozni, de nem muszály. Így csöpög néhány órát (6 - 10), majd sós lébe teszem.(10-12 )
Ha ízesíteni szeretnéd, akkor a leszűrés után, de a kicsöpögtetés előtt keverd hozzá az ízesítőket, s úgy tedd a formába!
Csöpögtetésre a 100Ft-os boltban vásárolt műanyag szűrőt használom. Ez pont elegendő ehhez a mennyiséghez.
Sós lé: 1 liter vízhez 3 ek jódmentes sót keverek.
Anivet-es oltót használok. Náluk lehet kapni kis kiszerelésben is. Nekem bevált.
Jó kísérletezést!!!
Valóban érdemes olvasgatni, nagyon sok hasznos tanács, tapasztalat olvasható.
Sziasztok, még soha nem készítettem otthon sajtot, de nagyon szeretnék. Látom, már régóta megy a topik, és ahelyett, hoyg egyenként átbogasznám a hozzászólásokat, megkérdezlek benneteket, tud valaki nekem tanácsot adni, hogyan kezdjek neki? Mi a recept? Milyen eszközök szükségesek?
Házi tejet hordok, így az alapanyag meg van hozzá.
Hát nem tudom, hogy lesz e gyerek, lehet, hogy a bak impotens?
Itt van augusztus eleje óta, és azt hittem, erre az időre, már egy kicsit jobban látszik a lányaimon, hogy terhesek.
Amúgy nagyon jó kis helyük van, a kazánházból épített kémény, az ő helyükön megy felfelé a tetőre, és az nagyon kellemesen átmelegszik a fűtés közben. Jó vastagon be van szalmázva a helyük. (Erre mondta a szomszédom, hogy feljelent minket az állatvédőknél, merthogy milyen körülmények között vannak a kecsóink, holott még fűtésük is van)
Tavaly is amikor szültek, direkt a kémény mellé huzkodtam őket, és úgy vettem észre, hogy az anyának, és a kecskegyerekeknek is jó volt a kellemesen meleg kémény, valószínű, hogy az idén is így lesz. Csak figyelni kell őket, mert tavaly a Királylány se perc alatt megszült, de nem a jó kis meleg helyükön, hanem kinn az udvaron a hidegbe. Gyorsan behordtam a még magzatmázas kecskegyerekeket, behuzkodtam az anyjukat is, és odabent már szépen lenyalta, és szoptatta őket. Ezért is mondom nagyon kell figyelnem őket, mert ha ilyen hidegben kinn ellenek meg, és nem veszem észere, szerintem megfagynak a kicsik.
Ja, hát persze, a vasrács funkciója kimaradt. Vasrácsra már akkor teszem, mikor a teteje megszikkadt a sajtnak kicsit, így megfordítva biztonsággal ráhelyezhetem, még mintája sem nagyon lesz tőle. Így körbejárja a levegő, olyankor már nem kell sehová sem csöpögnie. :) Azelőtt meg konyharuhát és papírtörlőt cserélek alatta, fát nem szívesen használok, mert nem egyszerű fertőtleníteni. Márpedig a mi lakásunkban még a szabadon álló fakanál is megpenészedik, ha nem mosom le...
Nekem kicsit más helyzetekkel kell megküzdenem, tudod :) Kétféle "formám" van. Az egyik egy erősen trapéz tésztaszűrő, ezt a fűszeres sajtoknál használom, mert azokat úgyis össze kell gyúrni, miután nagyjából kicsepegett, és úgysem nagyon forgathatom, mert nehezen áll újra össze, tehát a súly is elkél. A másik a félgömb rozsdamentes szűrő, amit a natúr sajtoknál használok. Itt ugyan én is forgatgatom az elején egy-kétszer, ebből lesz az "ufósajt" :D De hát igen, ezt sem sajtformának tervezték, a súllyal pedig kicsit szabályosabb alakja lesz. (Minden forgatáskor a teteje, ami előzőleg a nagyobb felületű alja volt, összegyűrődne, ha nem tennék rá súlyt.) A lényeg, hogy ez így, joghurtkultúrás sajttal nem lesz túl száraz, sem túl kemény, legalábbis ha jól sikerül, akkor nem. :D De sajnos úgyis túl szórakozott vagyok ahhoz, hogy kétszer ugyanúgy csináljam, szóval még az első forgatásokat sem sikerül soha ugyanakkor megejtenem. Ha minden egyes sajtnál följegyeztem volna, mit rontottam el, már biztosan meglenne a tökéletes sajtreceptem, mert néhányszor már trappista-szerűt is sikerült alkotnom, általában átlagos joghurtos kecskesajt, néha viszont elég ramaty lett... (A kólisakól nem is szólva.)
Egyébként én nem értem, mi a kecskesajt körül ez a mánia. Már több ember panaszkodott(!) sajtra is, joghurtra is, hogy nem érzi, hogy ez kecske. Hát mondom... az volt a cél. :D Komolyan, mit várnak? A boltban kapható kecsketejtermékektől személy szerint hányok. (Mások meg azért nem akartak venni ilyet, mert azt hitték, olyan rossz íze van, mint a boltinak.) Évekbe telt kikísérletezni, melyik legelővel, milyen növényekkel, melyik kecskéink tejéből, és milyen eljárással feldolgozva érződik a legkevésbé az a mellékíz, erre egyesek meg pont azt hiányolják?
A sajtot, ha rögtön, melegen beteszed a formába, kicsit megnyomkodod, meg kell tudnod 1-2 percen belúl fordítani. Ha nem tudod, nem jó az alapsajt , persze ilyenkor még lágy, de szétesni nem szabad.
5 perc, ujjra fordítás, majd 10-10 perc, utánna én csak kb-ra amikor eszembe jut.
A sajt tökéletesen belesimul a formába, s eggyre határozottabban kirajzolodik a forma lyukazása.
Végig, a kisavanyodásig forgatni kell, a szűnetek hossza egyre nő.
Egyenes akkor lehet a teteje, ha a forma alja is az.
Én még soha nem préseltem, nem is fogok, mert eszem ágába sincs keménysajtot gyártani.
Ahhoz fontos lenne, a mienkénél nyugodtan elhagyható.
A sajtkezelés, érlelés abbol áll, hogy naponta, késöbb többnaponta forgatod, sós vízzel lekened.
Akár csap alá is teheted, akár meg is sikálhatod, ha nagyon penészes, csak arra kell vigyázni, hogy mindíg száraz deszkára tedd, s a deszkán lévö sajtfelűlet száraz legyen.
Tehát a folyamat:
___tiszta deszkára fordítani, utánna a felsö részét a sajtnak akár sós vízzel, akár pálinkával, akár fűszeres vízzel kenegeted.
Sajtérleléshez 18-20 fokot mondanak ideálisnak, de gyakran kell lemosni sós vízzel. Ha pasztőrözött tejből csinálod, és nem terjeng a levegőben spóra, akkor nagy gond nem lehet - én nyers tejből csinálom és a konyhaszekrényem mögött kitakaríthatatlan penész van, úgyhogy nekem például nem ajánlott ilyet tenni, és két napig hagyom csak elöl. Tapasztalataim szerint hűtőben ritkábban is elég mosni, csak ne lepje el a penész. :D (Nemespenésszel más a helyzet, de nyilván a büdös mezei cuccról van szó.)
A préselésnek nálam az a haszna, hogy a sajt belesimul a formába, és egyenes lesz a teteje is. Ha nálad is ez a cél, akkor egészen kis súly is elég, pl. nálam egy kiló sajthoz pár dl víz a súly. A sajt magától is "kicsöpögi magát", szóval elvileg a lényeg a forma megadása.
Tehntejről van amúgy szó vagy kecskéről? Nekem kecske van, és csak hónapok múlva lesz tej... :D
Jó ideje nem jeleztem, mostanában inkább próbáltam a gyakorlatba átvinni a tanultakat.
Leutóbb 10 liter tejből is megpróbáltam a sajtot. Szerintem egész jók lettek az eddigiek. Bár mindíg van valami ami nem tetszik, de abból mindíg tanulok és a következőt annak fényében csinálom.
1 hétig szoktam érlelni, addigra szerintem már jó "sajt" íze van. :-), viszont egy kicsit mindíg kemények a sajtok. A legközelebbit csak 1 kilóval fogom préselni aszthiszem.
A kérdéseim:
- Én nem szoktam hűtőbe tenni egyáltalán. Az nem baj?
- Előfordul, hogy bepenészedik(zöld színű kicsi penészek). Ezeket sós vízzel le szoktam mosni, és ezután már szárazon besózom. Utána nem penészedik. Nektek is előfordul ilyen?
- A préselésnek elég 1 kg (mondjuk 10 l tejnél félkemény "trapista szerű" sajthoz)?
Hajnalban ellett, és nem is számítottunk rá, két héttel későbbre gondoltuk :| Ez a mindig pocakos forma, majdnem olyan széles, mint amilyen hosszú, és akin nem látszik, hol tart a terhességben.
De sokat szebvedtem én a többivel is néha. Volt egy kecskénk, amelyik 5 litert adott, olyan nagy volt a tőgybimbója és olyan gömbölyű volt a vége, hogy a kiskecske magától nem tudta bekapni. Rendszeresen kettőt ellett, mehetett a napi sokszori etetgetés az anyjából. Volt, amelyiknek az ellés utáni harmadik napon indult meg a tejelése. Meg szinte minden évben volt egy-egy kisebb gyerek, akit nem fogadott el az anyja, csak úgy.
Most csak a legjobb, legproblémamentesebb családot tartottuk meg, 3 anyát. Nyugodtak, egymással sosem harcolnak, erősek, a tej csak úgy "kiesik" belőlük, jó a tőgyformájuk is, és ált. 4 liter fölött adnak. És folyton klónozzák magukat. :D
