az igaz, de a Hallereket áttekinthetően mutatja, amit szintúgy lifogásoltál (figyi: a családfa témával menjünk át a másikba, itt maradjon a névetimologia.)
Itt sorban egymás alá vannak rendezve, s a más családokhoz való átjárás is sok esetben megteremtett. Ha a bal felső sarokban szereplő piros György névre kattintasz, feladja ez elődöket.
> kb. ez vonatkozhatna arra a részre, amire én kíváncsi vagyok...
de nem tudom értelmezni... Jozefa - ő Haller Sámuel lánya! de ez egyáltalán nincs itt... vagy hogy kell ezt a sok nevet nézni???
Ez így valóban emészthetetlen, az egyenesági ősök halálozásuk évszámával: György (szatmári kapitány, orsz. főkapitány +1633) > Sámuel (diósgyőri kapitány +1643) > György (belső-szolnoki főispán +1711) > Sámuel (+1742) > Sámuel (tüzértábornok, egy magyar gyalog-legio tulajdonosa) > Jozefa (gr. Berényi Tamásné). Ezen az ágon még két lány született, Jozefa testvérei: Erzse (gr. Hunyady Jánosné), Antónia (Révay Károlyné). Ezzel a fiúágon ez az ág kihal. Az olvasható változat egy 310kB-s JPG-állományban van meg, ha működik az e-mailcímed, elküldöm levélben, bár vsz. nem erre van szükséged. L. következő bekezdés.
> Az meg végképp értelmezhetzetlen számomra ebből h H. Jozefának ill. B. Tamásnak kik voltak a gyermekei... pedig nekem ez lenne a lényeg!!
Ez a Berényi család családfáján keresendő, haller Jozefa a házassággal átkerült a Berényi családba. Sajnos, e csalás genealógiája nincs meg nekem. Azért adtam meg a 1413-ban a forrásokat, pl. Mocsáry: "Nógrád vármeyge ismerete", Nagy Iván, Radvánszky Béla: Századok 1875. 702. 1., hogy itt utána tudsz te vagy a genealógusod nézni.
> Olvastam a neten, hogy 1780 körül szerez birtokot Haller Sámuel itt Fegyvernek környékén. Lehet, hogy ezelőtt 6 évvel már az unokája akkora lett volna hogy házasodott?? Tehát vagy a birtok-szerzés, vagy a házasság nem stimmel... úgy gondolom
H. Jozefa apját a geneológia egy gyalog-legio _tulajdonosának_ nevezi, tehát igen gazdag embernek kellett lennie. Emiatt Fegyvernek csak az n-plusz-egyedik birtoka lehetett. A főúri családok pedig egymást között házasodhattak akkor is, ha egymástól távol esetek a birtokok. Én tehát nem látok problémát sem a birtokszerzéssel, sem a házasodással. Sőt, felvethető, hogy H. Sámuel figyelme nem azért fodult-e Fegyvernek vidéke felé, és nem azért szerezte-e meg birtokként, mert a lánya a közelbe házasodott..?
> De ezzel csak azt akartam mondani, hogy nem tisztázott az egész dolog, de a Te általad elmondottak is ezt mutatják,...vagyis hogy nagy iván szerint kihalt a nemesi berényi család, de akit meg Te idéztél azt mondja nem...értesz már?
Én pl. meg sem kíséreltem a dédszüleimen túl kutatni a családban, a brazil/mexikói szappanoperákat sem nézem a tévében. De ha te már hozzákezdtél, akkor magad kell megküzdened a problémával... :)
> > Viszont Kőtelek már 1391-ben is Keutelek
> csak emiatt gondoltam: http://www.google.co.hu/search?q=cache:...
Az első találat is megemlíti a XIV. sz.-i adatot. Ennek fényében a "[m]ás magyarázat szerint a német eredetű hallerkői Haller család előnevétől kapta nevét, akik 1700 körül a község földesurai voltak" már csak bájos kis népetimológiának tekinthető.
> de én nem a névváltozásról, névcseréről kérdezek, ha nem azt vetettem fel, hogy -ebben a topicban olvastam valahol jóval korábban - a XVII.sz-ban volt sok névfelvétel, azelőtt nem volt vezetéknév, csak egynevűek voltak a parasztok. Nemesi családok persze jóval korábban kétnevűek voltak...
Vagy nem így van? Tehát én erre kérdeztem volna rá, nem a névcserére...
De minthogy a Berényi név esetén felmerült a névcsere lehetősége, azt hittam az érdekel, hogy ez hogyan történhetett meg.
Egyébként igazad van, a parasztság körében a fix családnevek csak 1878-től, II. József névrendeletétől lesznek általánosak. A családnevek azonban már jelen vannak az alsóbb néposztályokban a XV-XVI. sz.-tól, öröklődtek ugyan*, de nem voltak megállapodottak, rendszeresen és gyarkan változtak.
Igazából a ragadványnév és a családnév közti különbség az örökölhetőség. Az egyéni ragadványnevek pedig igen korán megjelentek. Az anyakönyvekben igen korán vannak ilyen bejegyzések "A kovács Jánosnak fia született": itt a sok János közül a foglalkozásának megnevezésével pontostottak. Ugyanígy a "A sánta Péternek fia született": az illető sánta volt, nem ez volt a családneve.
Családnév akkor lesz, ha az illető fiúkat is Kovácsnak és Sántanak hívják még akkor is, ha nem kovács, ill. sánta az illető. Pl. "Kovács János fia István" rövidétéseként > "Kovács fia István" > "Kovács István".
De amilyen ad hoc keletkezett egy ilyen családnév, olyan hirtelen meg is változtahott, hiszen Kovács István fia József már lehetett "kese Kovács István" (azaz szőke hajú), mert pl. volt egy másik "Kovács István". ha a "kese" jelző megtapadt, akkor kettős vezetéknév alakult ki: "Kese Kovács István", és máris ott vagyunk azoknál az idézeteknél, amiket hoztam. A "Kese" ui. az illető idősebb korára kiszoríthatja a "Kovács"-ot, és leszármazottja már "Kese István fia András" néven lesz bejegyezve a matrikulumba.
Tehát a családnevek története igen csakran a névcserék története. Nemcsak parasztoknál, hanem nemeseknél is, csak ez náluk korábbi. A Zrínyiek pl. mint Subicsok kezdték és a "zrínyi" eredetileg csak birtokukból képzett előnevük volt.
Már ha ez a Kőtelek a Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Szolnoktól ÉK-re van. Ennek első említése valóban 1391-ből való a Hallerek Mo.-ra való telepedése előttről, vö. Zsigmondkori oklevéltár (Összeállította Mályusz Elemér. Bp. 1951-1958) I:252."
"István + gyermekkorában.; Pál. (Perényi Krisztina.); István + gyermekkorában.; György (Csáky Borbála.) (1737.); János + gyermekkorában Szebenben 1717.; – Krisztina.; Éva (Gyulaffy Lászlóné.); Anna.; Borbála.*; Mária; (Jozefa. (gr. Berényi Tamásné.); Erzse. (gr. Hunyady Jánosné.); Antónia.) (Révay Károlyné.); József jezsuita.; Péter + gyermekkorában.;"
kb. ez vonatkozhatna arra a részre, amire én kíváncsi vagyok...
de nem tudom értelmezni... Jozefa - ő Haller Sámuel lánya! de ez egyáltalán nincs itt... vagy hogy kell ezt a sok nevet nézni??? Az meg végképp értelmezhetzetlen számomra ebből h H. Jozefának ill. B. Tamásnak kik voltak a gyermekei... pedig nekem ez lenne a lényeg!!
"Tehát nincs semmi baj egy 1774-beli házassággal." nem értettél meg. Olvastam a neten, hogy 1780 körül szerez birtokot Haller Sámuel itt Fegyvernek környékén. Lehet, hogy ezelőtt 6 évvel már az unokája akkora lett volna hogy házasodott?? Tehát vagy a birtok-szerzés, vagy a házasság nem stimmel... úgy gondolom.
De ezzel csak azt akartam mondani, hogy nem tisztázott az egész dolog, de a Te általad elmondottak is ezt mutatják,...vagyis hogy nagy iván szerint kihalt a nemesi berényi család, de akit meg Te idéztél azt mondja nem...értesz már?
egyébként lenyűgöző mennyi minden tudásnak, ill. adatnak a birtokában vagy! Minden tiszteletem a Tiéd LvT!
Már ha ez a Kőtelek a Jász-Nagykun-Szolnok megyében, Szolnoktól ÉK-re van. Ennek első említése valóban 1391-ből való a Hallerek Mo.-ra való telepedése előttről, vö. Zsigmondkori oklevéltár (Összeállította Mályusz Elemér. Bp. 1951-1958) I:252.
> Azért dobtam fel ezt az egész Haller Jozefa-Berényi Tamás témát, mert Kőtelek néveredetét így valószínűsítik: itt volt birtoka haller"keu"i Haller Sámuel generálisnak, és a falut ekkoriban kezdik először "keu"telek-nek nevezni (haller"kő"i, "kő"telek).
[...]
Jó lenne, ha valaki tiszta vizet öntene a pohárba!!! Az évszámok meg itt a neten keresgélve teljesen bizarrak... Haller Samu állítólag 1780 körül szerzett itt birtokot...
A Turul megemlékezik Haller grófok nemzetségkönyvéről. (1886/1 számtól kezdve), ennek első mondata: "A ki Erdély történelmének lapjait forgatja, sűrűn találkozik a Hallerek nevével; a ki Erdélyben utazgat, mai napság is gyakran akad meg szeme egy-egy várkastélyon, mely a kiterjedt Haller-család egyik vagy másik ágáé. – Régi törzsfészkük Erdélyben Nagy-Szeben, a hol a család erdélyi ágának megalapítója Haller Péter, mint a szászok grófja élt és működött (+ 1570). Róla nevezik ott máig is a Haller-bástyát. [...] E codex magában foglalja a Hallerkői gróf Haller-család őseit 1198-tól a jelen század elejéig. [...] A Hallerkői gr. Haller-család ősei a XII. században Nürnbergben laktak, a város legelőbbkelő patriciusi családjai közé tartoztak, s már akkor is régebbi nemességgel dicsekedhettek. 1198-ban VI. Henrik császár által a Nürnberg mellett tartott tornajáték alkalmával már négy Haller szerepel és pedig előkelő szerepet játszanak s számos kísérettel követik onnan a császárt a hadba. Ezek a Hallerek a császár által, kiváló szolgálataik jutalmáúl, a legelső német nemesi családokkal egy rangra emeltetnek. Utódaik vagyonban és méltóságban gyarapodnak, újabb birtokokat szereznek, a császári udvarokban méltóságokat viselnek s Nürnbergben egyik-másik tagja a legbensőbb «hetek tanácsá»-nak. Míg a Hallerek Németországban nagyon elszaporodnak, úgy hogy a családnak a XVI. század elején mintegy ötven férfi tagja van; addig egyikök, Ruprecht, Mátyás király alatt Magyarországba szakad, a király által lovaggá üttetik, Budán telepedik meg s alapítójává lesz a Hallerek magyar ágának."
A család tehát 1198-ból ered német földről, és erdélyi ága is 1570 előttre vezethető vissza. Tehát nincs semmi baj egy 1774-beli házassággal. Viszont Kőtelek már 1391-ben is Keutelek, így nincs valószínűsége, hogy a Hallerekről nevezzék el őket.
Íme a magyar családfa a Turulból:
A Haller család magyar ága.
Budai, pesti, kassai, szebeni és fejéregyházi ág. Haller Ruprecht, Budán (a német ág III. táblájáról.) (neje: Münczer Katalin Budáról) + 1504.; Bertalan (Bartl) Pesten (a német ág III. táblájáról) (neje: Eiseller Lőrincz leánya Pestről) + 1533.; Konrád zu Kassa (a német ág V. táblájáról) (neje Rauber Felicitas von Pilsen.); [Erasmus)* 1543, 1550 (Dubraviczky Borbála.); János Budán (1. Hecht Eufrosina Erdélyből. 2. «Dorothea N. von Offen». 3. Katharina Fraedlin von der Schemnitz 1536. 4. Lipcsay Krisztina 1544-től.); Ruprecht (budai kanonok) + 1510 (Imhoff szerint 1516. még él.); Péter sz. 1500 + 1570 decz. 12. (1. Schirmer Margit. 2. Kemény Kata.) erdélyi kincstartó, kir. tanácsos, szebeni királybiró, szászok grófja.; Pál Budán lakott s + Nagyszebenben 1530 nov. 17.; Sebestyen.; Kristóf.; Pál.; György.; István.; (Jeromos.)*; Anna.; (Semmi egyéb adat nincs róluk a családkönyvben, I. 183. lev.); «Endres» dr. juris zu Cascha + nőtlenül Magyarországon 1572 márcz. 16. (magyar ruhás) (212. lev.); Bertalan («Bertolme») + 1566 okt. nőtlenül in Ung. Neuenstatt. (214. lev.); Bartlm. (az előbbitől külön).; Dorottya. (Sauer Gothárdné.); Margit.; Orsolya. (N. Lőrinczné.); Borbála. (Doctor Jánosné.); (Orsolya) (Benkovics Istvánné.); 1. János nőtlenül halt meg.; 1. Ábrahám + nőtlenül.; 3. (Endre)*; 1. Tóbiás (neje nagyszebeni nő volt) + 1571 márcz. 26.; 1. Péter sz. 1531. apr. 26. + 1568 máj. 18. (neje Budai Margit «Kristof Offners tochter in der Hermanstatt»).; 1. Ruprecht; 1. Mátyás; mindketten nőtlenül haltak el ifjukorban.; 1. Anna; 1. Borbála; leánykorban ifjan haltak el; 2. Gábor sz. 1550 máj. 10. + 1608 jul. 12. (n. 1. Bocskay Ilona. 2. Bornemisza Kata.) Fejéregyházán lakott.; 2. István sz. 1560 apr. 11. Báthory István apródja + Vilnában. (233. lev.); 2. János + ifjan.; 2. Mihály sz. 1564. + 1596. (n. Pernyeszi Dorottya de Oztopán.) Szebenben lakott.; (Peter)* sz. 1569.; Katalin. (Theil Györgyné Szebenben.) + 1595 decz. 7.; Anna.; Péter*; Kristóf; nőtlenül haltak el; Margit; Margit; hajadonan haltak el.; 1. Ferencz sz. 1589. + 1605. Bécsben.; 1. István (n. 1. Kendi Judit de St.-Iván. 2. Barkóczi Anna Mária de Szala.) Fejéregyházán lakott, küküllői főispán volt. + 1657.; 1. János sz. 1592. + 1595.; 1. György (lásd a III. táblán kapjoni-ág); 1. Zsigmond (n. Kendy Krisztina a Géczi Péter, Kovacsóczi Farkas, majd Némethy György özvegye.); 1. Zsuzsa sz. és + 1587.; 1. Erzsébet sz. 1588. + 1589 máj. 13.; 2. Gábor sz. és + 1608. 3 napos korában.; (Anna)* (palocsai Horváthné).; Péter + 1649. (1. Lónyai Ilona, Kálloni István özv. 2. Tarnóczi Sára 1639-40–1648. 3. Pécsy Erzs. A Simon l. Mindszenti Gábor özv.); 1. Miklós + gyermekkorában.; 1. Gábor sz. 1614. Szamosujvár és Jenő kapitánya, erdélyi főgenerális. 1630–35 külföldi egyetemeken jár; 1663-ban Érsekujvárt lefejeztetett.; 1. Pál küküllői főispán. (n. 1. Barkóczi Judit. 2. Bethlen Borbála. 3. Bartsay Éva. 4. Torma Kata.); 1. János sz. 1626. + 1697 febr. 28. Erdélyi kincstartó, tordai főispán, portai és bécsi követ. Neje: Gönczruszkai Kornis Kata, Ferencz leánya.; 2. Erzsébet.; 2. Mária.; Zsuzsa.; Ilona.; Judit.; (244. lev.); 2. Peter (n. Bethlen Zsófi de Keresd) meghaltak ifjan mind a ketten, utód nélkül.; 1. István.; 1. Sámuel.; 2. Zsigmond.; 2. Ádám.; (mind a négyen gyermek és ifjukorban hunytak el.); 3. Judit.; Anna.; Erzsébet.; Mária. (Károlyiné, mert a Károlyi czimer van mellette lefestve.); István báró 1699-től. (lásd II. tábla.); Dávid; Imre; ifjan haltak el; József. 1691-ben Thököly főbelövette Havasalföldön.; Zsuzsa + gyermekkorban.; Éva apácza a pozsonyi szt. Klára kolostorban; Rachel + gyermekkorban; Krisztina + 1685 decz. 14. (férje Petki János + 1686 jan. 6.); Anna. (váradi Gyulai Lászlóné.); Sára* + gyermekkorában.
A fejéregyházi ág folytatása. II. tábla. 1. István (n. 1. B. Kemény Mária, a Simon leánya. 2. Bultsesti Sára. 3. Torma Borbála. 4. Nagy Borbála.)* A báróságot nyerte 1699. + 1710.; 1. Ráchel apácza a pozsonyi sz. Klára zárdában.; 1. Borbála (Keresztszegi gróf Csáky Istvánné 1708-tól); 1. Kata (Csáky Zsigmond vette el, az István fia 1715-ben.); 1. Gábor (Károlyi Klára, a Károlyi Sándor leánya.) oct. táblai ülnök, sz. 1685. + 1723. 38 éves korában.; 1. Ábrahám + gyermekkorában.; 3. János a gubernator + 1756. (1. n. Barkóczy Julia, a László leánya 1715. jun. 3-tól. 2. Apor Zsuzsánna, a Péter leánya, 1716. nov. 3. 3. Dániel Zsófia.); 3. László (Bethlen Kata, a Sámuel leánya.) a nagyszebeni o. gy. Napló írója. + 1719. 22 éves korában eltemettetett Fejéregyházán.; Sándor + 1716. gyermekkorában; István (n. 1. Forgách Anna, a kitől szárm. Gyermekei elhaltak. 2. Kornis Krisztina, Ferencz leánya.) Csongrádmegyei főispán. + 1756.; László (gr. Forgách Róza.) Máramaros m. fősipánja, Telemach fordítója sz. 1717. + 1751 márcz 1. 34 éves korában.; Gábor (Grasakovich Anna.) tábornok, gubernator, tanácsúr és kir. étekfogó, + 1784 nov. 21.; Sándor (Dessewffy Anna.) katona volt. (n.: Szentiványi Francziska.); Julia (Czapáry Péterné.); Mária Cecilia (br. Toroczkay Istvánné.); Anna (Kornis Zsigmondné.); Zsuzsanna (gr. Mikes Antalné.); Karolina (gr. Gyulai Ferenczné.); Mária Magd. + pártában.; Borbála és Cecilia + gyermekkorukban.; (457 lev.); Sámuel sz. 1718. + 2 éves korában 1720-ban; Pál sz. 1718. + 1794. (Haller Ferencz leánya, Zsuzsánna.); Borbála sz. 1720. (gr. Teleki Pálné.); 2. Antal (+ 1791.) (gr. Andrássy Anna.); Benedek Gábor (br. Bornemisza Klára. sz. 1755, elvette 1775, + 1796 jul. 10.) Fejér megye alispánja, majd főispánja. + 1822 márcz. 28.; Erzsébet (gr. Lázár Istvánné.); József (gr. Koháry M. Teréz + 1812.) Kolozs megye főispánja.; Anna (gróf Batthyány Imréné.) + 1814 ápril 18. élete 58. évében.; József (Csáky Anna.) Máramaros m. főispánja.; Anna (Sztáray Mihályné.); Zsigmond (1. Domokos Krisztina. 2. Tholdalagy Krisztina.) itélőtáblai elnök, + 1803.; Klára; Kata + hajadonta.; Ágnes (Lengyelfalvi br. Orbán Antalné.); Antal + gyermekkorában.; László (Gyulay Jozefa.) küküllői főispán + 1837.; István; János; Imre; + gyermekkorban.; Gábor (Gr. Bethlen Antonia + mint özvegy 1880 jun. 24. 88 éves korában.); Krisztina (Cserey Farkasné.); Rosalia.; Anna (Berzenczey Jánosné.); Julia; Mária; Erzsébet; + gyermekkorban; Lajos sz. 1791. + 1847 márcz. 11. (b. Bornemisza Anna, sz. 1794, elvette 1817, + 1832 jun. 6.); Ignácz sz. 1794. + 1870 okt. 25. Küküllöi főispán. Kir. kamarás.; Ferencz sz. 1796. + 1875 márcz. 5. Aranygyapjas vitéz, horvát bán 1846-ig.; György.; József. Károly.; Imre (br. Palocsay Luiza.); Ferencz + 1850 jun. 27-én élete 58 évében. (Cserneki és tarkői gr. Dessewffy Amália, + özv. 1858 jan. 21.); Franczisca (Bujanovicsné.); Anna (gr. Szirmayné.); A 3-dik (Sztáray Kristófné.); Anna sz. 1815. (1. gr. Kálnoky György 1837-től, 2. br. Szentkereszti Zsigmond 1847-től.); György sz. 1818. (szirfalvi Bálinth Borbála 1850-től.) lakik Ugrán.; Franczisca (br. Josika Lajosné.) + 1843.; Gabriella sz. 1830. (br. Weiss Starkenfels Tivadarné 1850-től.); Mária.; Rozália.; Lajos. sz. 1822 jul. 22. (gr. Kálnoky Julia.) + 1867 aug. 5-én.; Teréz sz. 1823 oct. 23. (altorjai br. Apor Györgyné 1842-től.) 1848-tól özvegy.; Eleonora (gr. Wengersky Victorné.); János kamarás, + 1843 nov. 11. (1. Gr. Bethlen Jozefa, sz. 1783., elvette 1804. + 1810 jul. 20. 2. Kleisch Zsuzsánna, sz. 1785, + 1866.); Karolin (Trinkovai Macskásy Lajosné.); Antal sz. 1852. + 1855.; Leopoldina sz. 1852. + 1855.; Franczisca sz. 1855. (gr. Haller Jenőné.) Balázstelkén.; Gabrielle sz. 1857. + 1857.; Antonia sz. 1859.; György sz. 1861., lakik Kerellő-Szent-Kálon.; Katalin sz. 1855 jan. 1.; János; József; 20 éves korukban elhaltak.; Ferencz régebben Felső-Fehér m. fősipánja, lakik. Fejéregyházán.; József (Timafalvi Kiss Anna.) sz. 1826. + 1874 nov. 5. lakik: Székely-Kereszturon.; Karolina + 1849. (gr. Vass Miklósné.); Klára (Tancsi Földváry Józsefné.); Berta (br. Kemény Béláné.) lakik: Szent-Erzsébeten.; János (br. Vay Anna.) lakik: Hévizen.; Béla (gr. Lázár Gizella.) lakik: Rétenben.; Gabrielle Susanna (Perczel Mórné.); Rosalia Anna; Peter; József.; Jenő.; Pál.; János.
A család kapjoni ága. III. tábla. György (+ 1633.) szathmári kapitány, orsz. főkapitány. (n. Nyáry Pál l. Borbála, Forgách György özv.); (Ilona)* (Lónyay Zsigmondné.); Sámuel (Károlyi Éva, a Mihály l.) diósgyőri kapitány, megöletett az egri törökök által 1643-ban.; (Sámuel)* 1699.; György + 1711. Belső-szolnoki főispán (1. Bánffy Anna. 2. Bethen Éva Keresdről.); Sámuel (1742) (Szalai Barkóczi Juliánna, a Ferencz leánya.); György + gyermekkorában.; György (János) tanácsos. (Ruszkai Kornis Anna, a Gáspár leánya.); Zsigmond.; György.; (mindkettő pólyás gyermeknek van illusztrálva.); Imre III. Károly alatt babocsai kapitány.; Gábor + gyermekkorában.; Sámuel tüzértábornok, egy magyar gyalog-legio tulajdonosa.; Mihály.; Borbála.*; Ferencz. (1. Nápolyi Anna, a György leánya. 1715. 2. Korda Klára (Zsuzsa) 1722.); István + gyermekkorában.; Pál. (Perényi Krisztina.); István + gyermekkorában.; György (Csáky Borbála.) (1737.); János + gyermekkorában Szebenben 1717.; – Krisztina.; Éva (Gyulaffy Lászlóné.); Anna.; Borbála.*; Mária; (Jozefa. (gr. Berényi Tamásné.); Erzse. (gr. Hunyady Jánosné.); Antónia.) (Révay Károlyné.); József jezsuita.; Péter + gyermekkorában.; Antal (Mikes Julia.) Fejér megye főispánja.; Ferencz + 25 éves korában mint kapitány a Haller-ezredben.; Susanna (Haller Pálné.); Peter (br. Orczy Anna sz. 1814. + 1834. aug. 3.) Kraszna megye főispánja.; János (gr. Nemes Zsuzsánna.); Ferencz.; Antal. (n. 1. Bethlen Julia, Wesselényi Farkas elvált neje. 2. Deromain Josefa.); György + gyermekkorában.; István (gr. Kornis Anna.) Alsó-Fejérmegye főispánja* + 1839.; Zsuzsánna. (br. Inczédi Sámuelné.); Pál.; János (Fáy Konst., a tornai fősipán leánya, + 1842.) cs. k. kamarás., több megye táblabirája, + 1847 febr. 1. 70 éves korában.; László (Szentkereszti Mária Magd.) generális és huszárezred-tulajdonos.; Anna (br. Henter Antalné.); Klára (gr. Kornis Gáspárné.); Johanna (Krisztina)* (Almásy Jánosné.); János + gyermekkorában. (511 lev.); Gábor + 1860 decz. 2. élete 48. évében. (Kászoni br. Bornemisza Jozefin 1847-től.); György sz. 1819. + 1865. (gr. Bethlen Luiza.); István. +; Cecilia. (gr. Esterházi Dénesné.); Borbála. (gr. Bethlen Józsefné 1820-tól.) özv. 1846-tól.; Julia.; Ferencz «a nagyváradi clerus tagja», kanonok, + 1867. apr. 28.; Anna (gr. Kornis Károlyné.); Klára (Szerepi Kelemen János kir. személynöki itélőmester neje.); Sándor sz. 1818. több megye táblabirája 1847-ben. Később Kraszna-megye főispánja.; Mathild sz. 1817. (gr. Teleki Ede 1837-től.) 1875-től özv.; Gabriella + 1857 apr. 7.; Franczisca sz. 1845. férj. Szabóné.; Jenő sz. 1844. (neje: Haller Franczisca.) lakik Balázstelkén.; Emmarose. +; Georgine. +; Ödön. +.
de én nem a névváltozásról, névcseréről kérdezek, ha nem azt vetettem fel, hogy -ebben a topicban olvastam valahol jóval korábban - a XVII.sz-ban volt sok névfelvétel, azelőtt nem volt vezetéknév, csak egynevűek voltak a parasztok. Nemesi családok persze jóval korábban kétnevűek voltak...
Vagy nem így van? Tehát én erre kérdeztem volna rá, nem a névcserére...
> > Egyébként ez, amikor elindultak a vezetéknév-felvételek hivatalosan, akkoriban hogy ment ez? Józsi bácsi bement a "hivatal"ba és azt mondta én ezentúl: Csiga leszek, meg Kovács, meg Magyar...meg ilyenek???
Hogy konkrétabb legyek kiszkeneltem Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan (Osiris 2003) c. művéből néhény passzust:
A névváltozások nagy többsége nem csupán hangtani vagy alaktani volt, hanem a név teljes kicserélődését jelentette. Két típust kell elkülönítenünk. Az egyik a változás folyamatára utal, vagyis azt mutatja, hogy még egymás mellett él a két név, egyszer egyik, máskor másik található ugyanannak a szereplőnek a neveként, illetőleg a két nevet egyszerre, de alias, aliter vagy magyarul másként közbevetett szóval jegyzik föl. Ez arra utal, hogy még a két név között nem dőlt el, melyik lesz a végleges, fölváltja-e egyik a másikat, esetleg majd mindkettő megmarad kételemű családnévként. Felsőőr, 1549: Töll másként Racz; Feketeardó, 1567: Kümach (1641 k. Kunucs alias Kovacz), Akli, 1567: Paulus Andras, 1571: Kovacz alias Andras, 1572: Paulus Kovacz; Forgoiány, XVI. sz.: Nagy alias Hatvani. Matolcs, 1614: Michael Gabir vel Phileőpp iudex; Nagykőrös, 1687: Komé Gyurka, 1688: Bánn Gyurka, 1689: Bánn alias Komé Gyurka; 1687: Balogh György, 1688: Göbölyös György, 1689: Göbölyös Gyurka; 1687: Ocsai János, 1688: Ocsai Bán János, 1690: Ban Janos; 1687: Koborlo Jancsi, 1688: Fodor Janos, 1690: Fodor alias Kobrlo János; 1687: Illyés István, 1688: Illyés Kovács, 1690: Illyés Kovács lstok; 1687: Baranyai Árva János, 1688: Kovács Árva János, 1689: Árva Kovács Jancsi, 1690: Árva
Jancsi, Diósszék, 1692: Kozma vagy Vajas vagy Olajos Mihály; Nagyecsed, 1704: Rósa vagy Kopasz Miklósnak; 1722: Nagyuti (alias Tarcsa) István, 1755: Pap (:vel potius alio nomine:) Némedi László; Gyalu, 1727: Bakos alias Balás János sok esztendeig a gyalui vár udvarbírája; Szászlón, 1727: Pap al(ia)s Mészáros Simon, Mészaros, Egerbegyről jöt Lonara.
Az összes névhez viszonyítva nem olyan sok az éppen változásban levő családnevek száma, nem éri el a 0,2%-ot sem. Az adatokból nem lehet megállapítani, hogy melyik lett a két családnévből a végleges, vagy pedig együtt élt-e a kettő a további akban. Néhány esetben valószínűsíthető, hogy a személy testi jellemzőiben, külső tulajdonságaiban következett be változás, s a másodlagos elnevezés ennek a követ-
kezménye (Csonka, Sánta, Siket, Kopasz stb.), máskor a foglalkozás megváltozása után jelentkezett az új név (Csordás, Juhász, Kocsis, Kovács stb.). Mindez azonban csak föltételezés, és legtöbbször nem dönthető el, hogy melyik volt a korábbi név, s melyik csatlakozott hozzá ragadványnévként. Hasonlóképp vélekedik e kérdésről XVI. századi gyűjtése alapján Fehértói Katalin is (1969:5).
A föntiek alapján nem lehet tehát ekkor még ragadványnevekről beszélni, s nem is a ragadványnevek osztályozását végzem el az alábbiakban, hanem csak arra adok választ, hogy a cserélődő nevek között milyen típusok fordulnak elő. Tekintettel arra, hogy nem lehet eldönteni, melyik az eredeti névelem, együtt mutatom be a kettőt. Leggyakoribb köztük a helyre, lakó- vagy származási helyre utaló név (Szilágyi, Somodi, Szombati, Némedi, Nagyuti stb.). Elég sok a foglalkozásnév (Méhes, Méhész, Mézes, Szabó, Sós, Csordás, Kovács stb.). A külső tulajdonságra utalókkal is ugyanilyen gyakorisággal találkozhatunk (Kis, Nagy, Süket, Csonka, Lencsés stb.), valamivel kevesebb a belső tulajdonságra, szokásra, életmódra utaló (Seres, Dohány, Árva, Kóborló stb.). Legkevesebb a keresztnévi eredetű, ami meglepő, hiszen a családnevek között ez mindig gyakori kategória volt, s ma is az. Itt csak néhány ilyen név fordul elő (Balázs, Filep stb). Ez annak a következménye, hogy az e korban történő névváltoztatások illetőleg névváltozások nem a meggyökeresedett, régi lakosság körében következtek be, hanem éppen a társadalom mobilabb rétegében, kevésbé ismert, rendszerint a perifériákon élő személyek esetében. Egyrészt ezeknek nem is mindig ismerték fölmenő rokonságát, másrészt a személynevekkel való elnevezés a legkisebb változásoknak kitett településekre és családokra, személyekre) a jellemző. Ha egyénileg nem is lehet eldönteni, hogy kinek melyik az eredetibb neve,
talán nem járunk messze a valóságtól, ha azt állítjuk, hogy e névtípus vonatkozásában többé-kevésbé föltételezhető: a keresztnévi eredetű, belső tulajdonságra utaló és kategorizálhatatlan vagy éppen ismeretlen eredetű nevek a régebbiek.
A családnévváltozás állapotát mutató, vagylagosan használt nevek minden típusú följegyzésben szerepelnek, s időben sern lehet sok különbséget tenni az előfordulások száma, számaránya között. Talán annyi óvatosan kijelenthető, hogy a XVII. század előtt még egy kissé gyakoribbak voltak, s a XVIII. századra csökkent az arányuk. Az egyszerre és fölváltva használt két családnév közül általában az egyik kiszorítja a másikat, s néhány év, esetleg évtized eltelte után csak a gyakrabban használt marad meg. Ez azonban nem mindig így következik be. Nagyon sokszor mindkét név megmarad, s kialakulnak a kettős családnevek, vagyis a háromelemű hivatalos nevek. [...]
[...]
A tudatos névváltoztatások történeti előfordulásairól Szabó T. Attila írt részletes tanulmányt (1959). Ő elég gyakorinak tartja a régiségben ezt a jelenséget, s ad is rá néhány példát. Forrásai családi levéltárak, amelyek a megváltoztatott nevű jobbágyok után történő nyomozások iratait tartalmazzák. Mint azt már Benkő Loránd (1949a) és Fehértói Katalin (1969) kutatásaiból tudjuk, a XIV. század óta folyamatosan megtalálható az a gyakorlat, mely szerint egyesek neve többször is, néha a saját döntésének következményeként megváltozik. Elsősorban ez a gonosztevők, szökevények, tehát a törvénnyel összeütközők körében tapasztalható, s az úgynevezett littera proscriptionales, vagyis levelesítések irataiban fordul elő nagyobb számmal. Természetesen megtaláljuk törvényhatósági, elsősorban büntetőeljárások irataiban, tanúkihallgatásainak följegyzéseiben mind a helyi, mind pedig a megyei bírósági iratokban, a protocolla sedrialia és a processus criminales kötegeiben. Klasszikus
példa erre egy XVIII. századi kiskunsági adat, amelyet Tálasi Istvántól kaptam: ”Püspök, másként Mellyes Istók vagy Matics Istók vagy Kis Pista, Ugodi Istvánnak is hívatja magát, de közönségesen csak Birkának nevezik„ (Hajdú 1994: 44).
Az elsősorban Szabó T. Attila által közölt adatokból bizonyos szabályszerűséget lehet megállapítani. Eléggé gyakori, hogy valamely régebbi lakóhelyét veszi föl új családnévnek a nevet változtató személy. Csiglen, 1714: ...mostan csán Jánosnak hívatja magát.... Jánost azért híjják Csán Jánosnak, hogy Csánból mentek volt Kolosra (Szabó T. 1959/1970:277). Mint azt a szerző megállapítja, ez a névválasztás csak magabiztos ember vagy nagyhatalmú földesúri pártfogó esetében vezethetett célra.
Sokkal gyakoribb volt a közömbös, mindennapi név választása. Dés, 1634: Stephanus Beczkereky alias Deak alias Biro; Vizakna, 1684: Veresegyházi Borsai alias Nagy Györgynek...; Bocs, 1747: a Kolos megyei Bocson lakott Kerláb Petru... minden bizonnyal Somlyon lakik és Nagy Péternek hivatja magát. A legbiztonságosabb kétségtelenül az volt, amikor a szökevény a családnevével együtt a keresztnevét is megváltoztatta. Vizakna, 1684: Opris Muntyán, változtatott nevén Szakács Miklós... E két utóbbi példa már egyben a névmagyarosítás korai jelentkezésére utal.
Nagyon nehét annak az eldöntése, hogy spontán névváltoztatás vagy tudatos návváltoztatás esete áll fönn. Még ha elfogadjuk is Szabó T. Attila ”alias„-os neveit tudatos névcserének, akkor is számuk a teljes névanyaghoz viszonyítva ezrelékekben mérhető csupán. A XVI. századból egyetlen adatot sem találtam. Az önkényes névváltoztatások már a XVII. és XVIII. században is hasonlítanak a későbbi, XIX. és XX. századi névcserékhez.
Nem ellentmondás. Bármelyik Berényből származót jelenthette a Berényi név. Mint ahogy nem egyetlen kovács leszármazottai a Kovácsok, s nem ugyanannak a fekete hajú személynek a leszármazottai az összes Feketék.
Számítottam rá, hogy a címrövidítések feloldása nem megy magától, ugyanakkor mivel a hivatkozott művekhez úgyis könyvtár kell, s a forrásjegyzékhez ott szintén hozzá tudsz férni. Magyarán sokkal inkább kedvcsinálónak másoltam be a szócikket a Kázmér Miklós 1993. Régi magyar családnevek szótára. XIV–SVII. század. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest műből.
A Matthias-, illetve a Heves megyei adatok forrásának feloldásai:
1548: Barthinus Beerini (A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai. I. Dézsmajegyzékek. I. Heves és Külső-Szolnok vármegye. 1548. Szerk. Kovács Béla. Közzéteszi Bán Péter. Eger, 1981, 95)
1618: Matthias Bereni (Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez [Herepei János cikkei]. Szerk. Keserű Bálint. Budapest–Szeged, 1965, I. 149)
1720: Matthias Berényi (Archivum Regnicolare, Gömör megye, 1720. [3132. sz.], 218)
"Annyi kiderül, hogy a fenti házasságból született egy lány, aki Orczy Józsefhez ment nőül. tekintev, hogy az Orczy család Gyöngyösön volt honos, ez jelenthette azt, hogy ez a Berényi ág akkoriban a környéken, tehát Jászberényben is érdekelt volt."
Nem Jászberény... az a helyzet,hogy Kőteleknél akadt el a családfakutatás...
Azért dobtam fel ezt az egész Haller Jozefa-Berényi Tamás témát, mert Kőtelek néveredetét így valószínűsítik: itt volt birtoka haller"keu"i Haller Sámuel generálisnak, és a falut ekkoriban kezdik először "keu"telek-nek nevezni (haller"kő"i, "kő"telek).
Nagy Iván "híres" műve nincs meg valamelyikőtöknek, hogy megnézné nekem e frigyből született gyermekeket??? Csak az a baj, hogy már én is észrevettem és Te is leírtad, hogy nagyon-nagyon sok az ellentmondás ezügyben, ld. csak: kihalt a nemesi Berényi család vagy nem?! már ez se biztos... akkor :-((
Jó lenne, ha valaki tiszta vizet öntene a pohárba!!! Az évszámok meg itt a neten keresgélve teljesen bizarrak... Haller Samu állítólag 1780 körül szerzett itt birtokot... Te meg azt írtad:
"Orczy József...Neje, kit 1774 augustus havában vezetett oltárhoz, gróf Berényi Borbála csillagkeresztes hölgy (meghalt 1809 decz. 30.) gróf Berényi Tamás és báró Haller Jozefa leánya volt, kitől négy fia és két leánya maradt."
Akkor most??? Nehezen lenne elképzelhető, hogy 1774-ben házasodik a lány, és a nagypapa meg ezekután szerzi a birtokot... szóval... teljes káosz!!!!!!
"Nem sok többlettel jár, de hátha tudsz vele valamit kezdeni. Beidézem a Kázmér-féle családnévszótár Berényi szócikkét. Talán valamelyik adat segítségül lesz"
Köszönöm! :-) Az utolsó sorban az van írva "BERÉNY" különböző megyéket felsorol, h itt mind-mind vannak "...berény" települések, és a vezetéknév vagyis a BERÉNYI az itteni lakót, vagy birtokon élőt jelent... Akkor?! Még sincs ellentmondás?
egyébként nem ismerem a Kázmér-féle családnévszótárt, illetve genealogia-névkuatatásban sem vagyok elmerülve eléggé... bár kezd megfertőzni ;-) úgy érzem; ezért szeretném,ha elmondanád mit jelent az általad küldött képen felsorolt nevek,évszámok,megyék.... nem tudom értelmezni.
Mondjuk amin megakadt a szemem: többször szerepelt: Mathias...Heves... - és (ha jól tudom) Kőtelek,Fokorú,...stb Külsö Szolnok-Heves megyéhez tartoztak- eszembe jutott, hogy nagyapám azt mondta egyszer nekem az első szülött fiúk a mi családunkban nagyon messzire visszamenőleg a Mátyás nevet viselték...
Akkor kik ezek a Berényiek akiknek a neve bekerült ide, dátummal??
Én nagyobban tettem fel, az Index kicsinyítette le. Nekem úgy viszont még éppen olvasható, hogy ha a képre kattintva kinagyítom (illetve nem ezt teszem, mert az Index-fórumnak ez a tulajdonsága sem kompatibilis a Mozillával, de a lényeg ugyanez).
Turul 1889/1: A Berémyi család czímeres levele 1431-ből:
[...]
A grófi diplomák közűl Imréét nem ismerjük s így keltét sem határozhatjuk meg; az ifjabb ág diplomája Bécsben, 1720. április 5-én kelt s báró Berényi György, neje báró Ujfalussy Klára és gyermekei: Tamás, András, Zsigmond, György és József, Judit, Borbála és Erzsébet részére van kiadva. Ez már heraldikai szempontból is érdekes, a mennyiben a grófi czímer leirását tartalmazza annak csinos kivitelű képével együtt.
> Egyébként ez, amikor elindultak a vezetéknév-felvételek hivatalosan, akkoriban hogy ment ez? Józsi bácsi bement a "hivatal"ba és azt mondta én ezentúl: Csiga leszek, meg Kovács, meg Magyar...meg ilyenek???
Én továbbra is nyelvész vagyok, nem genealógus. Azonban az 1700-as éves végét írtas, és én szerintem ekkor még nagyrészt bemondásra mentek a dolgok. Ilyenkorban alsóbb rétegek esetén még ragadványnévvel is anyakönyveztek személyeket. Ezen kívül nem volt "hivatal": az anyakönyveket az egyház vezette és az embernek nem kellett a születési anyakönyvét őrizgetnie, így sokkal nagyobb hibaaránynal állították ki a későbbi passzusokat. De ennek én nem vagyok szakértője, gonbdolom, a Családkutatás topikban e téren szakértőbbek laknak.
A redemptus-dologra írtam, hogy kevésbé megalapozott ötlet, de minthogy a redemptusság egyfajta olyan privilegizált státus volt, mint a nemesség, lehetséges, hogy a névválasztási gyakorlatban is hasonló motivációk játszottak szerepet: a név tükrözze a birtok megnevezésével a nemességhez való jogot. Kevés ősi nemesi család maradt úgy pl. mint a Kemények, akik nem cserélték le a nevüket a birtokuk nevére.
Ez a minta idővel hatott lejjebb is: a redemptusságnál számított a honosság, amit explicite is kifejezhettek a névben.
> Mondjuk ez még nem derült ki, hogy betelepülő volt-e vagy nem...de ez a valószínűbb...bááár :-) majd meglátjuk
Ez névtanilag nem dönthető el, és ne is kérd, hogy itt eldöntsük. Hacsak nem volt különleges motiváció -- pl. a redumptusság miatti igény okozta névválasztás -- névtanilag inkább a betelepültség a valószínű.
-----
Az eddigieket abból a megfontolásból írtam, hogy az illetők nem voltak nemesek. Ha nemesek voltak, akkor a karancsberényi Berényi család tagjának kellett lennie, lévén, hogy a nemesi nevek egyfajta márkanévként le voltak védve.
Korábban itt szó volt a Berényi -- Haller házasságról, és, hogy a gyermekek nem ismertek. Nekem megvannak a Turul 1883-1900-as számai az Arcanum által kiadott CD-n, ezekről az alábbit gyűjtöttem ki. Annyi kiderül, hogy a fenti házasságból született egy lány, aki Orczy Józsefhez ment nőül. tekintev, hogy az Orczy család Gyöngyösön volt honos, ez jelenthette azt, hogy ez a Berényi ág akkoriban a környéken, tehát Jászberényben is érdekelt volt. De ez megint csak találgatás. Íme az idézetek a Turulból, ami az akkori és az azt időben követő említések voltak:
Turul 1887/2: A báró és nemes Orczy család eredete, leszármatása és története (második közlemény)
I. [Orczy] József, született 1746 szeptember 20-án, cs. kir. kamarás, 1790 márczius 15-én Békésmegye administratora lett, 1792 julius 2-án pedig Zemplénmegye főispánjának neveztetett ki. Meghalt 1804 deczember 14-én. Neje, kit 1774 augustus havában vezetett oltárhoz, gróf Berényi Borbála csillagkeresztes hölgy (meghalt 1809 decz. 30.) gróf Berényi Tamás és báró Haller Jozefa leánya volt, kitől négy fia és két leánya maradt.
Turul 1889/1: A Berényi család czímeres levele 1431-ből:
Törzsökös régi nemesi családaink száma napról-napra csökken; az első honfoglalók unokái mindinkább kevesbednek, s az is nagy dolog, ha egy család az Árpád királyok idejéig tudja felvinni őseit.
Múlt év nyarán temették a karancsberényi gróf Berényi család utolsó férfisarját, s a magyar főúri családok aranykönyve ismét szegényebb lett egy névvel. Gróf Berényi Ferenczczel, ki 1888. május 29-én halt meg, egyik legrégibb családunk nemzedékrendje zárúl be, melynek elődeit a XIII. század elején keresi a családi hagyomány, s melynek első oklevelekből ismert ősei mint nógrádi várjobbágyok még V. István és IV. László királyok alatt szerzik meg családjuk részére a nemesi jogokat és kiváltságokat.
[...]
A Berényi család genealogiáját már századunk elején többen tették tanulmányaik tárgyává, így Lehóczky, a Stemmatographia szerzője, és Mocsáry Antal ”Nógrád vármegye ismerete„ czímű helyrajzi művében. Az ő adataikat értékesíti Nagy Iván is a család leszármazási táblájának összeállításánál[II. k. 16. 1]. Ez a családfa azonban a mohácsi vész előtti nemzedékeket illetőleg úgy genealogiai, mint életrajzi adatai tekintetében igen kevés igényt tarthat a hitelességre, a mi annál különösebb, miután Mocsárynak saját nyilatkozata szerint volt módjában a családi levéltár adatait használhatni. A levéltár középkori anyagának futólagos ismerete is elégséges annak konstatálására, mily könnyű szerrel jártak el régi genealogusaink e családfa szerkesztésénél; s báró Radvánszky Béla, a kinek már 1875-ben alkalma nyilt az akkor még Bodokon levő családi levéltárban behatóbb tanulmányokat tenni, nem késett az adatok alapján a Nagy Ivánnál közölt családfa nagyobb tévedéseit kiigazítani[Századok 1875. 702. 1.].
Turul 1889/2: Hibaigazítás
A gr. Berényi-család. A Turul legutóbbi füzetében Dr. Schönherr Gyula a Berényieknek Zsigmond királytól nyert czímerét ismertetvén, a grófi családot fiágon kihaltnak mondja. Ez állítás, mint Reviczky Bertalan csejthei plébános úrtól értesülünk, tévedésen alapszik. Az 1886-ban Fiuméban elhúnyt gr. Berényi Leonak ugyanis van egy János nevű fia, ki 1873-ban született; anyja Berghoffer Paula, gr. Berényi Leo özvegye, ki jelenleg fiával együtt Fiuméban lakik. Így tehát a grófi család, melynek két leány tagja (gr. Vécsey Ágost özvegye gr. Berényi Gizella Vágújhelyen és Reviczky Alfrédné gr. Berényi Janka Beczkón) van még életben, fiágon sem halt ki.
Nem sok többlettel jár, de hátha tudsz vele valamit kezdeni. Beidézem a Kázmér-féle családnévszótár Berényi szócikkét. Talán valamelyik adat segítségül lesz:
"Ez, ha Jászberénynél maradunk, a redempció: a név ilyen formában esetleg a redemptus státust akarta jelezni. "
És maga ez a név, miért jelzi a redemptus státuszt? Arra gondolsz, hogy esetleges betelepülőként azért vehette fel ősapám ezt a nevet, hogy ezzel is mutassa, hogy ő mennyire !berényi! :-) az az mennyire joga van a földhöz és a redemptusi kiváltságokhoz? Jól értelmezem a gondolatotad?! (Mondjuk ez még nem derült ki, hogy betelepülő volt-e vagy nem...de ez a valószínűbb...bááár :-) majd meglátjuk...)
Egyébként ez, amikor elindultak a vezetéknév-felvételek hivatalosan, akkoriban hogy ment ez? Józsi bácsi bement a "hivatal"ba és azt mondta én ezentúl: Csiga leszek, meg Kovács, meg Magyar...meg ilyenek???
Köszi az eddigi segítséget és válaszokat; és várom a továbbiakat!
Csiga: A m. csiga köznév állatnévi jelentése másodlagos: a pohatestű a kerek házásról kaphatta a jelentését. Eredete feltehetően egy őstörök čığ- 'húz' igére megy vissza, ehhez vö. oszmán-török çıkrık 'motolla, orsó, kerék alakú hajtókar; csiga (emelő)', szerb-horvát čig(r)a 'hajtócsiga, pörgettyű; stb.', román nyelvjárási cigă 'csiga; orsó, csiga, görgő; pörgettyű' (ez utóbbi kettő a magyarból).
A Csiga név eredhet a fenti közszóból, pl. foglalkozásnévi értelemben, vi. ilyeneket gyártó iparos, vagy éppen ilyen eszközt használó építőmester. Hasonló névalakulatokhoz vö. Cipó 'pék', Hajó 'révész', Kályha 'kályhás', Kötél 'kötélverő' stb. A közszóból előbb személynév lett, majd az adott nevű személy családját jelölve lett családnév (vi. képzőtlen apanév).
Ugyanakkor a Csiga név lehet a régi Csige személynév emfatikus kicsinyítő képzős származéka is. A Csige név eredete és jelentése tisztázatlan.
Berényi: Kis Ádám kifejtette azt, amit magam is elmondtam volna. De azóta feltett kérdéseidre válaszolok:
> A "beren" (berény) török törzsi név, ok... de mit jelenthetett?
Vsz. ótörök berendi 'megadta magát', vi. legyőzött, csatlakozott nép(töredékek)ből szervezett törzs.
> Meg miért neveztek egymástól teljesen különálló, egymástól messzire lévő településeket berénynek... ld. Lovasberény, Mezőberény, Karancsberény, Jászberény...stb. és még lehetne sorolni a végtelenségig!! :-)
Amiért a Megyerek, Tarjánok, Székelyek stb. is telepöttyözik az országot: ilyen törzsbeliek telepedtek meg ott. Egy tipikus pusztai nomád konvenció az ault (szálláshelyet) a törzsnévről, vagy a törzsfőről elnevezni. Ez jelenik meg a sok korai magyar képzőtlen törzs- és személynévi településnévben. Mifelénk a mái napig a tulajdonosról nevezték a tanyát és a hozzá tartozó földeket.
> azt értem, hogy ellentmondásnak tűnik számodra a közvetlenül jászberényben élőnek a berényiként való megkülönböztetése és teljesen helyesnek is tartom, sőőőt!! :-) ez még nekem eddig sosem jutott eszembe és nagyon JÓ gondolat.
Az lehet, hogy neked jó gondolatnak tűnik, de a név elsődleges szerepe a megkülönböztetés: Berényben *Berényinek lenni olyan, minthat az embernek nem lenne családneve, előbb-utóbb ragadványnevet kapnak az ilyenek, amely kiszorítja az eredeti *Berényi nevet. Berény környékén *Berényi lehet az, aki kiköltözött Berényből külterületre, vagy olyan teleprészre költözött, ahol máshonnan betelepültek éltek többségben, esetleg felvethető a negatív értelem: az illető nem volt berényi, csak az akart lenni.
Még eg ymeglátás lehet, de ehhez nem értek, mert nem történész-genealógus vagyok, hanem nyelvész. Ez, ha Jászberénynél maradunk, a redempció: a név ilyen formában esetleg a redemptus státust akarta jelezni. Ez utóbbi csak az én felvetésem, alkalmasint minden alapot nélkülöz. Így vagy úgy, Berényben *Berényinek lenni atipikus, és a miértr ecsak a genealógia ad választ, a névtan itt nem tud segíteni a családkutatásnak.
> az ezután következő okfejtésedet azonban ne haragudj, de nem értem. Nem tudom, hogy mit szerettél volna mondani.
A választ l. alább a Petrinél.
Petri: Egyszerű ügy, jelentése Péteré, vi. 'Péter fia/családja', az -i az -é birtokjel maradványa. A Petr- névalap egyéb képzőkkel előfordul a Petre, Petró, Petrőc stb. régi személynevekben. Nem zárható ki azonban egy Petri (pl. Hernádpetri, Lövőpetri, Pócspetri) helynévből való -i melléknévképzős lakosnévi eredet sem. Az -i végződés megközelítéséhez ajánlom a 1383-as hozzászólás bevezető részét.
Kis Ádám is erre célzott korábban, hogy a Berényi nemcsak 'Berényből való'-nak olvasható, hanem Berény nevű személyhez tartozó'-nak is. Én ez utóbbiban személy szerint nem nagyon hiszek, mivel a Berény személynévi használata ritka, törzsnévből pedig tudomásom szerint nem képződtek ílyen birtokjeles személy-, ill. családnevek.
Köszönöm szépen. Bár nem mondanám, hogy ki lettem "elégítve" :-)
A "beren" (berény) török törzsi név, ok... de mit jelenthetett? Meg miért neveztek egymástól teljesen különálló, egymástól messzire lévő településeket berénynek... ld. Lovasberény, Mezőberény, Karancsberény, Jászberény...stb. és még lehetne sorolni a végtelenségig!! :-)
Ad.1. : azt értem, hogy ellentmondásnak tűnik számodra a közvetlenül jászberényben élőnek a berényiként való megkülönböztetése és teljesen helyesnek is tartom, sőőőt!! :-) ez még nekem eddig sosem jutott eszembe és nagyon JÓ gondolat.
Ad.2. : az ezután következő okfejtésedet azonban ne haragudj, de nem értem. Nem tudom, hogy mit szerettél volna mondani.
"Petri" eredetére is szeretnék még rá kérdezni, ha nem lenne nagy gond... most már "beindultunk" erre a "családnév"kutatásos dologra :-))
A Kiss Lajos-féle szótár 13 -berény utótagú helységnevet sorol vel, az előtag nélküli Berény helység szócikkében. Ugyanez a szótár 1498-ból adatolja elsőként a Jazberen elnevezést. Kiss Lajos szerint a legrégebbi helységnév Szárberény (ma Vörösberény) volt, 1109-ből.
Maga a szó kabar törzsnév, melyet etimolóiailag ótörök eredetűnek tartanak.
A fentiekből következik, hogy a Berényi olyan vezetéknév lehet, amelyik már létezett a névhasználat kezdetén. Én csak ott látok ellentmondást, hogy ezt a nevet nem azokban a helységekben adták, amelyeket Berénynek hívtak, hiszen a lakóközösség úgy használhatta ezt megkülönböztetésképpen, hogy pl. a Zoltánok közül az, amelyik Berényből jött.
Azt hiszem, a név nemcsak helynévből eredhet, hanem törzsnévből is, ebben az esetben még korábbi lehet, viszont ekkor a Jászberény csak annyira szignifikáns névadási hely, mint a többi Berény.
Nem...nem vetettem el... csak egyelőre pont 1 vagy 2 generációval előtte vagyunk, és azt mondja a családfakutatóm, h október 1-től van lehetősége folytatni, mert akkor lesz újra nyitva a levéltár. Úgy hogy nem vetettem el semmiképpen sem!! :) De addig is próbálkozok... információkat gyűjtök...hátha ki tudok még deríteni addig valamit :)
Talán...a névből...valami hátha...Meg egyébként is érdekel, mert ezzel kapcsolatban nem találtam semmit az interneten.
milyennincs: külön köszönet Neked az eddigiekért...Fokorúról az infókért is, meg a karancsberényi ötletért is. Egyébként amiket interneten találtam családfákat, Berényi Tamás és neje Haller Jozefa...ennyi van írva: olyat,amiben gyermekeik is benne lennének nem találtam :(
Most minél több információt gyűjtenék, amíg tovább nem folytatjuk a munkát.
Egyelőre az 1700-as évek végén vagyunk és akkor még az edig megismert legkorábbi ősöm "Berényi" volt. Jászberény környékéről van szó, feltehetőleg innen jött a név.
De hogyan? Kik,mikor és mikor kezdték el magukat Berényinek nevezni (vezetéknévvel) a jászberényiek közül???
A "Berény" egyébként úgy tudom nagyon ősi név, Szt. István egyik vármegyéje "Beren" néven van említve. Ez igaz???
Illetve van még valami: állítólag a török uralom után volt még sok szláv betelepülő a jászságba-jászberénybe. Ezek vehettek fel "Berényi" nevet? Vagy az itt lévő-élő "Berényi"ek már a török előtt is itt voltak???
Lehet nehezet...vagy esetleg megválaszolhatatlant kérdezek; akkor előre is szíves elnézéseteket!
+még valami...ha nem vagyok :-) "pofátlan": A CSIGA vezetéknév eredetét szeretném még nagyon megtudni.
