Az elcsípett fotón, ugyan az I. erőmű látható, ahol szintén 8 kazán volt! Minden kazánhoz tartozott 1 kémény. Itt 4 dupla kémény látható, vagyis 8. Sajnos több takarásban van. A bánhidai erőműben 2 sorban 4 kémény volt. A kémények lebontásában kedves barátom is rész vett, már ketten emlékszünk, hogy tényleg volt 8 Hogy mikortól meddig volt, nem tudom....kb. 50-55 éve!
Hali! Az erőmű valóban 1932 óta üzemelt, a beépített gépek gyártási ideje volt 1922. Most próbálkozok, több fényképet szerezni , elsőre úgy tűnik fog is menni! Sajnos, a néhai erőmű belterületére bejutni, nem egyszerű. Amit a nagykéményről tudtam meg, svéd tervek alapján készült. Pontos dátumát nem tudtam megszerezni.... Üdv.
Jó sokat írtatok,és micsoda érdekességeket!!!! Nem is hallottam erről a sokkéményről,de még emberről sem aki hallott volna róluk....tul fiatal vagyok:))))
Hát igen! Egyik hadviselőfélnek nem volt érdeke, hogy energiaellátó üzemeket bombázzon! Hiszen a bányaművelés, a bányát kiszolgáló egységek, valamint az aluminiumgyár is megbénult volna! A tét nagy volt! Apám elmesélte, ő kohász volt az alugyárban ebben az időben! Kétnyelvű üzembelépője volt: egy orosznyelvű, meg egy németnyelvű. A háború állásától függően, a gyár őrsége váltakozott! Munkás meg kellett! Őket is védték!
Igaza volt Apukádnak, valóban az angolok építették, érdekességképpen a generátorokat meghajtó motorok (gőz) 1/2 része volt a Titanic hajómotorjának! Részletesebb adatokat, holnap fogok megtudni! Remélem! Üdv!
1922 ??? Esetleg nem 1932 Apukám mindig azt mesélte, hogy az erőmű az angoloké volt és ezért nem bombázták. Persze ez így nem teljesen volt igaz. Azt találtam róla, hogy:
"A tervnek ipari és pénzügyi körökben nem voltak hazai támogatói. Kandó és Verebélÿ 1924-ben Londonban, az Elsõ Energia Világkonferencián ismertette a dunántúli villamosítási tervet, amely felkeltette az angol pénzügyi körök figyelmét. Végül a Power and Traction Finance Co. 1926-ban ajánlatot tett a tervmegvalósítására. Az angol támogatás feltétele volt, hogy a beruházás 26%-ára angol cégek kapjanak megbízást. (Emiatt késõbb sokat támadták.) Az ajánlatot 1927-ben fogadták el és a kölcsönök felvételére, valamint a beruházás lebonyolítására létrehozták a Magyar Dunántúli Villamossági Részvénytársaságot. A dunántúli villamosítási terv eredetileg Várpalota mellett tervezte, de végül 1927-ben Bánhidán jelölték ki a létesítendõ országos erõmû helyét. Verebélÿ szervezõkészségének köszönhetõ, hogy 900 nap alatt az erõmû felépült, és 1930. júniusában mûködni kezdett."
Tehát itt is (mint a MÁK Rt-nél) volt külföldi (itt angol) hitel az építményen. Még jó, hogy vigyáztak rá hadi körülmények közt is! Aztán persze elvesztették, mert államosítás jött. Így volt Angol :)
Húúú ez szuper! És vajon akkor arról is van információja, hogy mikor épült fel a nagy kéménye? (még kicsiként nem néztük a kéményeket, örültünk, hogy a következő házig, vagy az E75-ösön száguldó nyugati autókig ellátunk :) ) Az unokáim mindig szólnak, hogy ott a kémény! Bennem nem maradt meg ez az élmény, mert akkoriban hiába laktunk a Végh István utcában, a kémény még nem volt sehol.
Tehát engem már az is meglepett, hogy az I. erőmű kéménye csak 1970-ben kezdett el épülni :o Míg a II-erőmű szerepel a 25 éves város (Hejpe) könyvben, már a központi kéménnyel (kb. 1965-66-os fotó lehet).
Hali! Igazad van, 3 kémény soha nem volt! 1922.-ben 8 kazánnal indult az erőmű, ahol 2 kazánhoz 1 kémény tartozott! A későbbiekben, a fokozott igény miatt újabb kéményeket kellett üzembe helyezni! Most beszéltem azzal a TMK lakatossal, aki részt vett a kémények lebontásában, amikor az 1 hosszú kémény megépült, az újabb bővítések miatt! A lakatos barátom, velem egyidős, Ő is emlékszik a 8 kéményre, hiszen Ő is bontotta őket! Igéretet kaptam tőle, hogy összehoz egy emberkével, akinek valószínű a házi arkhívban még fellelhetők képek! Addig is kis türelem! Üdv.
8-ra??? Én is, már csak az 1-re. De a 3 csak látszat volt :))))) A 4 kémény (Lásd Horthy látogatása, vagy a tó felöli fotók) pont egy négyzet sarokpontjaiként helyezkedtek el. Így, gondolom a víztoronyból fényképeztek, amely ezek szerint pont az egyik átló iránya, azaz az első kémény takarja a negyediket. :)))
Hali! Más is gyüjtöget! Utólagos engedelmeddel István, megadtam a címet! Tatabánya megismeréséért! http://users.atw.hu/tatabanyaianzix/Banyaszat/banyaszat.htm
Annyival viszont elbüszkélkedhetek, hogy ez volt Tatabánya első Gyermek Fúvószenekara! A képen látható zenekar, első egyenruhájában, nagyon büszkén szerepelt! Emlékszem..... Majd később a felnőttzenekarban is játszottam egy darabig. Nedermann , Róderman, Keindli Tónibácsi, Horvát Toncsi, Natovicz bácsi, Havasházi Feri, hogy néhányat említsek. Gratulálok,( arról már nem tudtam, hogy meddig működött az Ifi zenekar.) Te is hozzájárúltál Tatabánya bányászhagyományaihoz! Üdv.: Roybácsi
Még egy klarinétos! 1980-tól, nem voltam Tatabányán, de bizonyára, sok referencia név van, aki közös ismerős lehet: Tóth Imre (Bütyök) id. Szabó Ferenc, az ifjabb, mai napig tagja a Győri klarinét csapatnak, vmint. a Tatabánya Város Fesztivál Fúvószenekar egyik karmestere! Üdv.
Nahát Roybácsi, én is klarinéton játszottam, és én is a Magyar Józsi bácsi zenekarában, csak jó pár évvel később (kb 1989-1996), és akkor úgy hívták, hogy Tatabányai Ifjúsági Fúvószenekar. Összesen 14 évet klarinétoztam, abból 7 évet a zenekarban.
Bányásznap 1957 Bányász gyermekzenekar. Karmester: Magyar József (bal szélen) elsősor bal szélén, Józsibácsi előtt: Lévai Ferenc alpolgármester úr. 2. sor jobb szélén Joó György (Jumbo) 3. sor közepén Roybácsi klarinéttal. Sajnos több résztvevő a képen, ma már nem él.
