Igen. Kész vagyok rá. Akár veled is, ha hajlandó vagy leereszkedni az én szintemre szellemi magasságodból, továbbá meg tudod ígérni, s ami fő: meg is tudod állni, hogy higgadtan és tárgyszerűen válaszolj és kérdezz, s ne sértegess. Ha ezt nem tartod be, akkor azonnal megszakítom a beszélgetést.
Ami az utóbbi hetekben itt ment, ezt nem akarom így, ebben a formában tovább csinálni, ezért is jelentettem be a távozásomat meghatározatlan időre. Ebben a macska-egér játékban így nem akarok részt venni, mert ez így nem fair. Nekem még esélyem sincs ilyen felállásban egy felsorakozott üvöltő falka ellen, bármit is mondok, bármit is teszek le. Ezért találtam ki, hogy egy szellemi párbajra, egyéni csörtére, avagy hívjuk, aminek akarjuk, kiállok bárkivel, de akkor csak egy személlyel beszélgetek, s csak egy meghatározott témáról. Erre hajlandó vagyok egy estémet rászánni, vagy ha szükséges, többet is.
Valamikor az Origo Fórumon már volt ilyen "szellemi párbajom" Pombéval, s ahogy emlékszem, egy darabig jól ment a dolog, s pergő párbeszéd alakult ki, de aztán elvesztette a türelmét és átcsapott dühöngőbe.
Ezért csak olyan féllel látom értelmét ebbe belekezdeni, aki megesküszik arra, hogy higgadt és tárgyszerű tud maradni, s nem sérteget.
Az egyéb részletekről később meg lehet állapodni (helyszín, időpont, téma stb.)
Tehát most már tényleg nem válaszolok az itt legutóbb felvetett kérdésekre, hanem várom a jelentkezőt, aki hajlandó kiállni velem egy „egyéni csörtére”, egy előre megegyezett időpontban, s egy előre meghatározott témában.
Ha téged ilyen inzultusok érnének, az lenne a legkevesebb, hogy durcás lennél te is...
Érnek. Rendszeresen. Mérnököktől.
Mert itt a mérnök urak a digitális forradalom előtt embereknek dirigáltak évtizedeken át. Ahhoz szoktak hozzá.
Az emberek önállóan is meg tudnak oldani feladatokat.
A számítógépnek viszont meg kell adni a bemeneti adatokat és a jól definiált algoritmusokat. Lépésenként.
A szakiknak oda tudnak adni precíz műhelyrajzokat, kapcsolási rajzokat stb.
De nekem nem tudják elmondani, hogy egyszerű elemi műveletekkel hogyan lehet kiszámolni azt, amit eredményként akarnak kapni. Nem tudnak leírni egy összetett folyamatot. Próbálkoztak vézna folyamatábrákkal, aztán három képernyőnyi adatbevitelt sikerült összehozniuk nem túl jól egy 200 képernyőnyi feladatból. A többit meg működés közben ötlötték ki, hogy ja még ez meg ez is kéne. És bőven voltak benne logikai bukfencek is, amelyek súlyos vitákra adtak okot.
Úgy döntöttem, mostantól (amíg bírom) nem szólok egy rossz szót Rád, hanem (amíg bírom) megmaradok a fizikai érveknél. Ezt írod:
"a kötél végén lévő golyó egyik erőkomponense húzza lefelé a kötelet, spersze van egy másik erőkomponens is, ami meg kifelé húzza a kötelet, s ezen erőkomponensek eredője húzza ferdén a kötelet kötélirányban"
Sajnos még mindig kevered a szezont a fazonnal. Kár. Nézzük a fenti mondatodat részletesen, ha megengeded:
"a kötél végén lévő golyó egyik erőkomponense húzza lefelé a kötelet" -- ha ezt úgy kell érteni, hogy a "GOLYÓRA HATÓ erők egyik komponense", akkor eddig kb. jó. A golyóra ható gravitációs erőről van szó.
"spersze van egy másik erőkomponens is, ami meg kifelé húzza a kötelet" -- van, de az a KÖTÉLRE HATÓ erő egyik komponense.
"s ezen erőkomponensek eredője húzza ferdén a kötelet kötélirányban" -- ez a két erő KÉT KÜLÖN TÁRGYRA HAT, így nincs értelme eredő erőt számolni.
Ami az erő-gyorsulás oksági kérdését illeti, az rögtön nyilvánvaló mindenkinek hogy ez a kérdés a bölcsész-fizika témakörébe illik, de mint minden mást, ezt is lehet jól (relatíve magas színvonalon) művelni.
A magánfilozófia természetesen kétféle lehet, ezeknek a matematikai logikai alakja:
1) A=>B (implikáció)
2) A<=>B (ekvivalencia)
Ahol az "A" kb az az állítás hogy: "Eredő erő hat a testre"; "B" pedig az hogy: "A test gyorsul".
Ebben az állításban nincsen benne hogy inerciarendszerekben történő leírásról van-e szó, illetve hogy az inerciaerőket erőknek tekintjük-e. Ezek azok az önkényesen eldöntendő kérdések amelyeket tisztázni kellene.
Teljes általánosságban nézzük meg 1) és 2) különbségét:
-Eredő erő jelenléte esetén nem lehetséges nulla gyorsulás.
-Nulla eredő erő esetén nem lehetséges gyorsulás.
-Nulla eredő erő esetén lehetséges nulla gyorsulás.
A különbség az aláhúzott harmadik sorban van.
Szóval az 1. és 2. filozófia közti egyetlen különbség azon múlik, hogy erők hiánya esetén lehetséges-e gyorsulás vagy sem.
A Newton-törvények inerciarendszerekre vonatkozó alakja szerint nem lehetséges, és ebből természetesen a 2) filozófia következik.
Másrészt ha az inerciaerőket nem fogadjuk el valódi erőknek, akkor természetesen gyorsuló vonatkoztatási rendszerekben fellép olyan gyorsulás amelyhez nem rendelünk erőt. Ebből az 1) filozófia következik.
Klasszikus mechanika szintjén legalábbis ennyi a különbség.
Ezeket a belső mechanikai feszültségeket amúgy sem erővektorokkal írjuk le, hanem egy tenzorral, nem? Nem 3, hanem 6 független komponense van, nem vektorként, hanem tenzorként transzformálódik.
Kapizsgálom, hogy mit mondasz. De nem teljesen értem.
Ha a satuba beszorítom a radírt, akkor egyik irányban összemegy, a másik irányban meg kitágul.
(Keményebb anyagoknál az alakváltozás nem ennyire feltűnő.)
A rúgó erőtörvénye ezek szerint kamu?
Majd megkérdezem a főnököket, hogy hallottak-e tenzorokról... (Lehet tippelni.)
Te egy külső (álló rendszerből nézve) talán nem tudod megfigyelni, s mérni azt az erőt, amivel a golyó húzza a kötelet befelé? Talán vak vagy? Felhelyezhetsz erőmérőket, amivel egyidejűleg konkrétan meg tudod mérni azt az erőt, amivel a kötél húzza a golyót befelé (centripetális erő) és azt is, amivel meg a golyó húzza a kötelet kifelé (centrifugális erő). Semmilyen természeti törvény nem tiltja ezt a megfigyelést és a mérést.
Ez egy közvetett megfigyelés.
Mert én az álló vonatkoztatási rendszerből nézem a mozgó erőmérőt.
Az álló vonatkoztatási rendszerben a golyó a kör középpontja felé gyorsulva mozog. A gyorsuláshoz erő kell. Befelé mutató eredő erő.
A forgó vonatkoztatási rendszerben a golyó nyugalomban van. Következésképpen a golyóra ható erők eredője nulla.
De ezt egyszerűbb lenne a gyorsuló téglával megérteni...
Szelkivel ellentétben én nem jutottam el a megértésedig.
Nekem naponta óriási szellemi erőfeszítés megérteni a három mérnök kollégát.
Volt már rá példa, hogy sikerült.
Például dobtam egy hátast, amikor órákon át tartó parttalan vitában végre rájöttem, hogy az adatnak azt tekintik, amit a kezelő begépel. Velük ordítozni is szoktam. Pedig nem csak főnökök, de ráadásul tulajdonosok is.
Értem én (utólag), hogy a lyukszalag őskorában ezt nevezték adatnak, mert háttértároló nem volt.
És persze időnként elgondolkozok, hogy szándékosan beszélnek hülyeséget, vagy csak spontán.
Azt hiszem, a háttérben egy kis önteltség van. A főnök tekintélye.
Sajnos a természet nem ismeri azt az elvet, hogy a főnöknek mindig igaza van.
Módosították is egy kicsit. Már ott tartunk, hogy a főnöknek nem kell érteni hozzá.
A kötél csak kötélirányban tud húzni. A kötél kötélirányban húzza a golyót, a golyó kötélirányban húzza a kötelet.
Pontosan így vélem én is, és így is szoktam interpretálni, ha megnézed számtalan bejegyzésemben.
Ez a beírásom arra vonatkozott, hgy a kötél végén lévő golyó egyik erőkomponense húzza lefelé a kötelet, spersze van egy másik erőkomponens is, ami meg kifelé húzza a kötelet, s ezen erőkomponensek eredője húzza ferdén a kötelet kötélirányban.
...azok is megtanulják – ha másként nem, hogy beledörgölik az orrát – hogy milyen szabályt kell betartani.
Az a gond, hogy te úgy gondoltad a tudományos vita, az egy kávéházi bájcsevej, ahol udvariasan mosolygunk egymásra és ájuldozva dícsérjük egymás frappáns gondolatait. Valamiért nem tűnt fel neked, hogy ez egy olyan hely, ahol az igazság fontosabb, mint a bájolgás. Hülyén néz ki amikor bemegy az ember egy négyszögletes kötelekkel elkerített helyre és panaszkodni kezd, hogy bírósporttárs engem itt bántanak... A konok ostobaság pedig előbb utóbb kivágja a biztosítékokat és az udvarias hangnem előbb enyhébb, majd erősebb cikizésbe megy át. Ha valaki kérdez, mert valamit nem tud, azért még senki nem lett ledorongolva, ha makacsul kioktató hangnemben ontja magából a hülyeséget, az ne is számítson másra.
