A világűr nem üres kutatási adatok szerint 1 köbcm, világűr átlag öt részecskét tartalmaz, ezt 1köbmm-es cső formájú tér gyanánt vizsgálva 1m. hosszú térrészben öt részecskét találunk. Vizsgáljunk most részecske átmérőjű világűr teret fényévnyi hosszban, tegyük fel, ha ebbe egy részecske esik, (most nem akarok nagy számokkal bíbelődni) akkor 12 milliárd fényévnyi hosszú térrészbe a valószínűség szabályai szerint 12 részecskét találunk. Ennyi részecskén küzdi át magát az a foton amelyik ilyen messziről érkezik hozzánk. A felkelő és a lenyugvó napból szemünkbe érkező fény valószínűleg ugyan ennyi részecskén verekedte át magát, mivel a sűrű légrétegen ferdén jutott el hozzánk.
Attól sem lesz tudomány, ha a rizsát olyan tudományosan hangzó varázsszavakkal helyettesítjük, mint ciklikus "pulzálás", hurok kvantumgravitáció, nem-Gaussos mintázat, ...
micsoda pezsgés D :D
Tehát a mainstream álláspont nem visz sehová, egy zsákutca.
A ciklikus világegyetem modelljéről construct így vélekedik:
Akkor se volt említésre méltó alapja, és ma sincs több.
Nagyjából ez a mainstream irányzatok hozzáállása. Amit nem tud közvetlenül cáfolni, azt jelentéktelennek, említésre sem méltónak próbálja feltüntetni.
Csakhogy a tudomány nem csupán a fősodorbeli álláspont ismételgetéséből áll, hanem vannak, s mindig is lesznek alternatív álláspontok, elméletek. Persze nem minden alternatív elmélet helyes és előre vivő, ugyanakkor a fősodorbeli paradigma is lehet hosszú távon zsákutca.
Úgy tűnik a kozmológia legalapvetőbb kérdésében, vagyis honnan ered, hogyan keletkezett (ha egyáltalán keletkezett) a világegyetem, a mainstream álláspont nem vezet sehova.
Egyfelől a problémát szőnyeg alá söpri, mikor azt mondja, hogy "a Planck-idő előtti korszakról nincs fizikai képünk". Ez nem válasz.
Másfelől meg néhányan (pl. Hawking és contsruct) nyíltan kijelentik, hogy az Univerzum keletkezhetett a semmiből. Ez a válasz pedig a semmihez vezet, amiről a fizika, a tudomány eszközeivel nem tud nyilatkozni. Be lehet iratkozni varázsló tanfolyamokra, ezoterikus kurzusokra, vagy vallási órákat lehet venni; ezeken foglalkoznak a teremtéssel, a semmiből keletkezéssel. De ez nem tudomány. Attól sem lesz tudomány, ha a semmit olyan tudományosan hangzó varázsszavakkal helyettesítjük, mint "kvantumfluktuáció", mert ezekből sem derül ki, hogy mi késztette ezt a Semmit, hogy Valami legyen belőle.
Tehát a mainstream álláspont nem visz sehová, egy zsákutca.
Mit lehet ilyenkor tenni? Mégiscsak meg kell nézni olyan hipotéziseket, elméleteket is, amik értelmes, és fizikailag lehetséges alternatívákat kínálnak, még akkor is, ha ezek nem rendelkeznek túlságosan mély kidolgozottsággal.
Ilyen lehetőségnek mutatkozik a Ciklikus Világegyetem modellje, aminek több verziója is van.
Az egyik a Neil Turok és Paul Steinhardt-féle modell, akik elsősorban a bránelméleti kutatásaikból kiindulva vázolnak fel egy olyan forgatókönyvet, amikor a tágulás taszító energiája átvált összehúzóvá és ez a ciklikus "pulzálás" váltakozik vég nélkül.
A másik modell a Visszapattanó Világegyetem, ami legfőképpen Abhay Ashtekar, Lee Smolin és Martin Bojowald nevével fémjelezhető, s a hurok kvantumgravitáció elméletével áll összefüggésben. Ez azt mondja, hogy az Ősrobbanásnak nevezett esemény nem más, mint egy korábbi világciklus összeroppanása utáni "visszapattanás". Az összeroppanáskor nem válik az Univerzum nulladimenziós ponttá, hanem egy nagyon kicsi, de véges térfogatba sűrűsödik. Ez azt is jelenti, hogy az előző világciklusból valamennyi információ átvivődik, mert nem lép föl tökéletes szingularitás, ami mindent kitörölne. Intenzív kutatások folynak jelenleg is, hogy valamilyen jelét felmutassák az előző világciklusnak, például a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás (KMHS) mintázatában. Lee Smolin szerint a KMHS mintázatának "nem-gauszossága" (ami azt jelenti, hogy nem véletlen-zaj szerű a mintázat) a ciklikus modell mellett szólna. A legújabb mérések szerint úgy tűnik, hogy a mintázat fraktál-jellegűnek tekinthető leginkább, tehát nem véletlen zaj jellegű. Vannak olyan kutatások, amik hullámok nyomát vélik felfedezni a KMHS-ben, s ezt is egy előző világciklussal hozzák összefüggésbe, de ezek még nem megerősítettek.
Meg kell még említeni Roger Penrose elképzelését is, amiben nincs összeroppanási esemény, hanem egymást követő újabb és újabb tágulásokkal halad előre ciklikusan az Univerzum. Ami az egyik ciklus a végállapotának, széttágult voltának minősül, az a másik ciklusnak csak a kezdete, s innen egy újabb Ősrobbanás, tágulás indul. A különbség köztük kétségtelenül a hőmérséklet, amit azonban ő nem tart különösebb problémának, mert szerinte ez csak egy paraméter, ami relatív, s csupán az arányok számítanak. A személyes véleményem szerint én nem tartom igazán meggyőzőnek az érvelését.
Fentiekből az mindenesetre látszik, hogy a ciklikus világmodellekben van "pezsgés", míg a fősodorbeli álláspont meglehetősen statikus, s abból nem igazán lehet továbblépni tudományos módszerekkel.
Hogy aztán mire lesznek jók ezek a ciklikus modellek, s hogyan lehet belőlük továbblépni egy mélyebben kidolgozott elmélet irányába, az még a jövő zenéje.
Akkor se volt említésre méltó alapja, és ma sincs több.
Mit vársz az IPM magazintól meg Grandpierre Attilától?
Aki szerint a Nap kozmikus élőlény.
Aki ugyan tanult fizikusként indult, de lassanként mindenhez értett már, épp mint egy igazi sámán. Mígnem beteljesedtek ifjúkori próféciái, s vágtázó halottkém lett belőle.
mivel a bolygók egy síkban egy irányba keringenek, forgástengelyük (nagyjából, leszámítva az ütközések miatti eltéréseket) azonos a Nap forgástengelyével.
Ja igen és a Naprendszerrel kapcsolatban megemlítettem még a szeparációt is, azaz kifelé vannak a gázbolygók, ez a szeparáció is arra utalhat, hogy egy centrumból a periféria felé történő anyagmozgás történt, amit a Nap gravitációja szeparált.
Én már 2007-ben "belabaacsi" nicken megmondtam hogy a Nagy Bumm elmélet baromság. (Azóta ez a nick egy csomó régi nickkel eltűnt)
A lényege amit mondtam, hogy a Doppler-eltolódás nem a távolodás miatt van, hanem azért mert a fény a téren való áthaladás során energiát veszít. (Időközben megtudtam, hogy a Doppler szerint a szomszédos Androméda galaxis közeledik a Tejúthoz, ezért kiegészítem hogy a Doppler jelenség valóban szerepet játszhat a mérésekben, de ettől függetlenül az amit távolodás miatti vöröseltolódásnak hiszünk, az valójában a távolság miatti foton-energia veszteség.)
Ez megmagyarázza a rejtélyes mikrohullámú kozmikus háttérsugárzást is: olyan távoli galaxisokról van szó, amiknek a fénye becsúszott az infra-tartomány alá. Tehát sokkal nagyobb az univerzum mint az ma gondolják, és is nem tágul.
Azt is mondtam, hogy a távoli galaxisok spirálkarjai fejletlenebbek, ezért (mivel ugyebár ezek pár milliárd évvel fiatalabbak a Tejútnál, aminek szépen fejlett spirálkarjai vannak) arra kell gondolni, hogy a galaxisok aktív komponenst tartalmaznak (szemben a gömbhalmazokkal) ez a központi fekete lyuk (ami ráadásul forog a tengelye körül) anyagot tol ki, ami felcsavarodik, innen a spirálkarok. Azt is mondtam továbbá, hogy lehetséges hogy a nap belsejében is van egy aktív elem, egy fekete lyuk ha úgy tetszik, ami szintén forog a tengelye körül, és tengely körüli forgást a gázburok átveszi. Továbbá azt is mondtam, hogy a Naprendszer keletkezésének az okozója maga a Nap, mivel a bolygók egy síkban egy irányba keringenek, forgástengelyük (nagyjából, leszámítva az ütközések miatti eltéréseket) azonos a Nap forgástengelyével.
Ha valaminek 95%-at nem ismerjuk (fingunk sincs), akkor eleg meredek a "semmirol" bolcselkedni, ez ervenyes Einstein apankra is...
Nem értem világosan mi a gondod. A semmiről itt bölcselkedik néhány megvilágosodott, a fizikusokat meg a használható elméletek, modellek érdeklik. Nincs itt semmi olyasmi, amitől megállna a világ. Az értetlenkedők legfeljebb tovább mantrázzák a hülyeséget. A kutya ugathat, de ettől függetlenül a karaván halad...
Nem, a plazma (valami Isten-i kotyvasz) haladt fenysebesseggel a "semmihez" kepest . Ha valaminek 95%-at nem ismerjuk (fingunk sincs), akkor eleg meredek a "semmirol" bolcselkedni, ez ervenyes Einstein apankra is...:-)
"az alltalunk ismert 4,5% anyag (atom) 400 millio evet keset, ha fenysebeseggel haladtak a Bumm-kor,"
Kétlem, hogy ezt a szöveget valaki érti. Mihez képest halad fénysebességgel az atom? Tudom: mindenhez képest, hiszen fénysebességű. De akkor most is fénysebességű, nem?
"Az Univerzum nagybummok és nagyrottyok végtelen sora."
Ezt akarták belém is sulykolni hittanórán, ám én dacosan beszóltam: - Ez miből jött ki Önnek prédikátor bácsi? Netán kártyavetésből, vagy csillagjóslásból?
Kiátkozás és szemmel verés lett a vége. Ki ne próbáld!
Ok, az alltalunk ismert 4,5% anyag (atom) 400 millio evet keset, ha fenysebeseggel haladtak a Bumm-kor, akkor a sotet anyag messze elore tolja a teret, s ha kedve van zuhanni akkor teheti, s az anyagnak(atom) eselyt se ad Reccseni ?
