Esnek kellnek azok a 478 asok szegények a Bakonyban....
Régen a győri szerelvényező tartalék, a " Gyári" tolatós meg a győrszemerei tolatós gépe volt, a többi az elméletileg Veszprémből járt ki. Anno volt Komáromban tartalék kb 2012/2012 körúl még volt remot M44 es kiadva Győrben tartaléknak...
Ehhez a szép vitához azért érdemes hozzátenni, hogy Magyarországon a vasúti közlekedés kockázataiból származó halálesetek és súlyozott komoly sérülések (2009/460/EK határozat 3. cikk d) pont) fajlagos száma alapján nem az útátjárók használói a leginkább érintett kockázati csoport, hanem a vasúti területen jogtalanul tartózkodók. Mindemellett, mindkét kockázati csoportban a biztonsági teljesítmény értéke a nemzeti referenciaérték alatt van, röviden szólva, a társadalom által elfogadott természetes kockázat határán belül. A 2017-2021 vizsgálati időszakban ugyan valamivel nőtt az útátjárós érték (kb. 1%). Ahol viszont a NRV fölé került a kockázati szint, az a személyzetet ért balesetekből származó HSKS-ek fajlagos száma.
Celli, szombathelyi, székesfehérvári gépek meg akár Ud vagy máshonnan származó van ott. Gv az egy futójavításra napivizsgára alkalmas gépészeti telephely, régen több volt ettől...
Fűtő megvan, de már kb 10 éve is csak V2 csináltak, fénykorában persze voltak ott honos M44 esek, V43 asok egy részük tuningolt gép volt a vonatot húzták nem az időt.
A balesetek 99 százalékában nem elakadt, ott tartózkodó ember vagy jármù az áldozat. Megyünk százzal, aztán hopp, bevág elènk. Hidd el, hogy ha tudjuk, látjuk, nem megyünk àt rajta szándékosan. Gyorsfékeztem èn már sorompót kikerülő autó miatt Szemeretelepnél. Átért, de utána 7 percig szidta sok ember az anyját.
Jóhogynem karóba húzni őket, és kitenni a falu állomás határára.
Balesetet MINDENKÉPP el kell kerülni. Ha egy 5000 tonnás szerelvényt kell lefékezni, akkor is!! Ennél jóval több energia elmegy a rossz infra miatt, mint az a napi 5-10-20 vészfékezés lenne.
Természetesen ez a szabályszegőt nem mentesíti, de nem kell az életével fizetnie, épp az a cél hogy ne azzal fizessen. Főleg ne az utasai életével, ha vannak.
Én kamerát tennék mindenhova. Aki tilos jelzésen átmegy, megy a bírság. Először 100ezer, aztán 500ezer, majd legyen 1 millió és ülje is le.
Ha ezen nem akadunk fenn egy sima jelzőlámpánál, akkor vasúti átjárónál ezt a rendszert miért nem lehet alkalmazni?
DE ETTŐL FÜGGETLENÜL ha lehetőség van rá hogy akár valamilyen szenzorral, akár csak képelemző szoftverrel azonosítani lehessen a behajtó vagy ott tartózkodó járművet, akkor annak az információnak igenis el kellene jutnia a mozdonyhoz, és annak automatikusan vészfékezést kellene indítania.
Nagyobb jármű esetén már vezérek is vesztek oda! Ezt akarjuk? Vagy inkább ha ennyit megtehetünk a biztonságért, akkor tegyük meg, nem?
Nyilván aki épp bevág a vonat elé, azzal nem lehet mit tenni, azt teljes sebességgel el fogja kapni.
Lehet az elején lesz egy-két olyan vészfékezés, amiből amúgy még nem lett volna baleset, mert sok esetben átérnek az Isten barmai (ezért is csinálják), de ha a csekkeket kapják, akkor előbb-utóbb leállnának.
Pszichológusok szerint nem a büntetés mértéke a visszatartó erő, hanem annak elkerülhetetlensége. A kamera pedig épp erre jó.
Elhangzott már többször, hogy a sorompós útátjárós balesetek túlnyomó része gépjárművezetői hiba vagy szándékosság következménye. Azaz a rossz közlekedési morál. Hogy javítanád másképp?
Aki szándékosan, vagy gondatlanul belemegy egy vasúti átjáróba, a mikor jön a vonat, az akkor és ott alkalmatlan a gépjárműve vezetésére. Ezt a réteget ki kell szűrni. Te hogyan tennéd?
Egész egyszerűen elé kell kobozni a piros sorompóba hajtó gépkocsivezető jogosítványát egy évre. Utána , ha újra vezetni akar, alkalmassági vizsgálat +teljes árú tanfolyam 9+ vizsga.
Öt éven belüli, második alkalom esetén tekintet nélkül a jármű jellegére, a gépjárművért is el kell kobozni. (azaz teherautót akár rakományostul is) És persze, sohasem kaphatna utána már jogosítványt sem.
A mozdonyvezető kapjon jelzést arról, hogy a fénysorompó működim vagy sem.
Ha nem, akkor a vonat közelítse meg az átjárót 15 km/h sebességgel."
Pont így működik jelenleg! Az Andráskeresztet leszámítva minden útátjáró vissza van jelentve "valakinek". Vagy a forgalmi irodába, tehát ÍR által a MV is tud róla, vagy ami nincs irodába visszajelentve, az F1: 4.3.3.1szerinti Fénysorompót ellenőrző útátjárójelző, amit a MV lát!
Illetve ugye van még F1: 2.6.2. Útsorompót ellenőrző fedezőjelző is.
Ott volt az őszi vágányzárban 300m-en komolyabb alépítményi munka. Ha igen, annak konszolidációja hosszabb időt vesz igénybe. Erre az időre van lassújel.
Fékezzük le a 200-800-1500 tonnás vonatot és gyorsítsuk újra, nehogy szegény 2 tonnás autónak baja legyen? Nehogy már a befőtt tegye el a nagymamát! Állj meg az átjáró előtt és kész, mit nem értesz ezen?
Rengetegszer leírtuk már a fórumon, hogy az útátjáróban történt ütközések, gázolások legtöbbször működő fénysorompónál, félsorompónál történnek. Az áldozatok tudatos döntése, hogy felülbírálják a jelzèst.
A bakter aligha kérhet utazásra jogosító okmányt, miután neki más jellegű forgalmi ténykedései vannak, és szinte sosem kerül utasokkal kapcsolatba a szolgálata során.
Hasonlóan trükkös a Budapest-bérlet is! Amikor még BKSZ-nek hívták, a környéki buszjáratokon a városhatár utáni első megállóig volt érvényes, majd amikor BKK lett, onnantól a határon belüli utolsó megállóig.
Lázár János építési és közlekedési miniszter kedden több bejelentést tett a vasútra és a távolsági buszokra vonatkozó tömegközlekedési tarifák átalakításáról. Összefoglaljuk, kinek jelenthetnek előnyt a változások és ki kerülhet hátrányba az új rendszerben.
Bérletek egyszerűsítése: sok agglomerációs ingázó rosszul járhat
A bejelentés szerint megszűnik minden bérlettípus a MÁV és a Volán járatain, csak az ország- és vármegyebérlet marad. Ezt a lépést azzal magyarázta a miniszter, hogy az elmúlt évben tíz eladott bérletből kilenc ország- vagy vármegyebérlet volt. Ezek bevezetése eszerint siker volt, a többit nincs értelme fenntartani. Aki munkája vagy tanulása miatt rendszeresen több megyén is átutazik, annak a havonta 18 900 forintba kerülő országbérlet éri meg, aki egy megyén belül ingázik, annak a 9450 forintba kerülő vármegyebérlet a megfelelő.
A bérletek egyszerűsítése jól hangzik, de a nagy átalakításban vannak, akik rosszul járnának, méghozzá a bérletvásárlók körülbelül tíz százaléka. Vitézy Dávid szerint ugyanis akinek jobb és olcsóbb volt, az már eddig is váltott a vármegyebérletre. De akinek a régi típusú, kilométer-alapú bérletek jobban megérik, azoknak a ma bejelentett döntés brutális áremelést jelent.
A kilométer-alapú bérletek azoknak érik meg, akik nem utaznak sokat, jellemzően például Budapest határa mellett laknak valamelyik agglomerációs településen, és onnan járnak be dolgozni. Például ahogy Vitézy írja: „az eddigi 5 km-es vasúti, Volánbusz vagy HÉV-bérletet vásárlóknak az eddigi 5940 forint helyett 9450 forint lesz a havi bérlet, ami 59%-os áremelés.”
A Budakesziről, Budaörsről, Nagykovácsiból, Solymárról, Pécelről és még sok más településről busszal, vagy épp Dunaharasztiból, Budakalászról, Csömörről, Kistarcsáról HÉV-vel ingázók az eddigi 5 kilométeres bérlet helyett az 59%-kal drágább vármegyebérletet vehetik csak meg a fővároson kívüli szakaszra. Ugyanez érvényes a vidéki nagyvárosok közvetlen vonzáskörzetére is.
Új napijegyek: aki távolabbra megy, annak a retúrban jó lehet
Két új napijegy lesz március 1-től. A megyejegy 999 forintba, az országjegy 4999 forintba fog kerülni. Mivel a vasúti forgalom jelentős részét a Budapest és agglomerációja közötti utazások teszik ki, ebben a viszonylatban néztük meg, kinek éri meg az új napijegyből vásárolni majd.
A vásárlói körből itt nyilván kimaradnak a naponta ingázók, mert ők bérletet vásárolnak, viszont szóba jöhetnek azok, akik egy napon belül utaznak el valahová és vissza. A 999 forintos megyejegyet lényegében szinte az összes agglomerációs településre megéri majd megvenni, kivéve talán Dunakeszit, mert az már olyan közel van. A spórolás 10-20 kilométerre eső településeknél 200 forinttól (pl. Üllő esetében) 500 forintig terjedhet (pl. Monorra menet), de aki Cegléden fordul, az 2000 forintot is megtakaríthat majd az új napijeggyel.
Az országjegyeket 120-150 kilométeren túli retúr utazásokra lesz majd érdemes megváltani, azaz körülbelül egy Budapest–Eger távon túl (persze napon belül). Egynapos kirándulásokra, rokonlátogatásra, nyári kiruccanásokra Budapestről a Balaton felé Siófok nagyjából a határ, amin túl jól jöhet az országjegy, Balatonlellére például már 600-2000 forinttal olcsóbban is el lehet majd így jutni.
Egyszerűsödő kedvezményrendszer: senki se jár rosszul
A miniszter bejelentése szerint felülvizsgálják az eddigi szerteágazó kedvezményrendszert: a 65-féléből 33-at lefaragnak, marad 32. Ez elsőre ijesztően hangzik, de a bejelentésben nem utalt semmi sem arra, hogy bárki is rosszul járna, sőt.
Ami elhangzott: a különböző kedvezményekből egyedül az 50 százalékosak maradnak meg.
A közalkalmazottaknak (tanítóknak, ápolóknak stb.) az eddigi évi 12 alkalommal felhasználható 50 százalékos kedvezményt korlátlanra változtatják. Ők tehát nyernek, ha regisztrálják magukat ehhez, a pecsételős igazolványok ugyanis megszűnnek.
Jól járnak a 14 év alattiak, mert nekik március 1-től ingyenes lesz az utazás, aminek minden bizonnyal a szülők fognak különösen örülni. Budapesten ez a kedvezmény már 2021. szeptember 2-től érvényes a BKK járatain.
A 14–25 év közötti fiatalok egységesen 50 százalékos kedvezményt kapnak a most 26 éves életkorig járó 33 százalék helyett, ha nem tudnak venni 90 százalékos diákbérletet. Ez ugyanis megmarad a vármegye- és országbérletnél, amelyek így 945 és 1890 forintba kerülnek.
A nagycsaládosok, fogyatékkal élők, tartós betegek a jelenlegi 90 százalékos utazási kedvezmény helyett ingyenes utazási lehetőséget kapnak – nekik tehát így olcsóbb lesz a vonatozás és a helyközi busz, ők sem járnak rosszul.
A 65 év fölötti utasok továbbra is ingyen utaznak, a 65 év alatti nyugdíjasok pedig jogosultak lesznek a kedvezményes ország- vagy vármegyebérletre, azaz nekik is csak 945 vagy 1890 forintot kell fizetniük.
Persze lehet olyan családi felállás, ahol a gyerek- és a felnőttkedvezmények változásával ki lehet sakkozni olyan helyzetet, amikor egy család végül rosszabbul jár majd, ezt a Hvg.hu számolta ki.
Bankkártya előnyben, Budapest-bérlet a levegőben
Lázár elmondása szerint szeptembertől megteremtik a kártyás fizetés lehetőségét az összes sárga buszon. Sőt, aki készpénzzel fizetne, annak drágább lesz a jegy, felszámolnak ugyanis neki egy 200 forintos adminisztrációs költséget is.
Tovább bővítik az országbérlet hatályát: a tervek szerint mindenféle járatra érvényes lesz, például az InterCity járatokra is.
A Budapest-bérlet ügye egyelőre még lóg a levegőben, mert Lázár János ezzel kapcsolatban új ajánlatot tett a fővárosnak: a minisztérium elfogadja azt, hogy a MÁV és a Volán járatain lehet használni a Budapest-bérletet, cserébe fogadja el a BKK is az ország- és vármegyebérleteket.
Karácsony Gergely főpolgármester erre úgy reagált, hogy a következő hetekben hosszú és konstruktív tárgyalásra készül, amiben meghatároznák azokat a részleteket, hogy miképp tudnak elszámolni a közösen szerzett bevételekkel.
A mozdonyvezető kapjon jelzést arról, hogy a fénysorompó működim vagy sem.
Ha nem, akkor a vonat közelítse meg az átjárót 15 km/h sebességgel.
Leírták már, de úgysem olvastok vissza:
1. 100 %-os biztonság nincs.
2. Az útátjárók többségére vonatkozóan - közvetve, vagy közvetlenül - a "vonat közelítse meg az átjárót 15 km/h sebességgel" ma is működik.
3. A fővonali vasúti általános fékúttávolság 1000 m, a sorompók behatási pontjainak távolsága ennél picivel több 100 -120 km/h sebességig.
4. Ha a közúton közlekedőnek a fénysorompó nem jelent semmit, akkor tulajdonképpen mindegy (a félsorompó mechanikai eszköz, a fényekhez képest több hibalehetőséggel, és hosszabb zárvatartással.
Olyan mint régen az autópálya matrica..aztán rajöttek, hogy a következő megye első kijáratáig jobb lenne. Nem logikus ez sehogy hogy 2 megyére van bérleted mégis jegyet kell venned a kettő közé...
Igen, de csak vonaton és ott is csak akkor, ha előre (már az utazás megkezdésekor) rendelkezel a megyehatáron túli útszakaszra érvényes összes menetjeggyel vagy bérlettel.
Ilyenkor egyébként elég, ha a vármegye utolsó állomásától/megállóhelyétől a célállomásig tartó szakaszra váltasz jegyet. Ez fordított irányú utazásnál is igaz: a kiindulási állomástól az újfajta bérlettel lefedett vármegye első állomásáig kell csak érvényes jeggyel rendelkezned.
