> A rendezvényszervező annyit tud tenni, hogy bor iránt érdeklődőket csal a rendezvényre. A borfesztivál a Várban ilyen szempontból jól működik.
Valo igaz, ilyen szempontbol a varbeli buli jol mukodik. Jo ido eseten telthazzal nyomjak. Azonban az oda latogato 100 vendegbol jo ha egy olyan van akirol Zoli ir. Az, aki a buli utan hazamegy es megrendel par karton bort az ott kostoltakbol. Meg talan azt is megkerdojeleznem, hogy az oda kilatogatok tobbsege erdeklodne a borok irant. Inkabb egyfajta kellemes csaladi, tarsadalmi program ez.
Naivitasomat jelzi, hogy Zoli eziranyu bejegyzesei elott elkepzelni nem tudtam, hogy az ilyen fesztivalokon megjeleno boraszatok ingyen kostoltatnak. Magatol ertetodonek tartottam, hogy legalabb a koltsegeiket a rendezvenyszervezo kifizeti. Utana persze egyszer se szamoltam, de azt magatol ertetodonek gondoltam, hogy legalabb a belepodij kotelezo fogyasztas reszet szetosztjak a resztvevo boraszatok kozott.
Mindenesetre az öntökönszúrás amit Zoli ir, miszerint a boraszatok a legjobb boraikat el se viszik ezekre a bemutatokra. Hiszen epp annak lenne ertelme, hogy azt mutassak be, hogy hol tartanak, mire kepesek. Aki az ilyen rendezvenyekre elmegy es erdeklodik a borok irant az nyilvan a legjobbat, vagy mondjuk ar/ertek aranyosan a legjobbat keresi.
A megoldas talan az lehetne, hogy szet kellene valasztani a rendezvenyeket a valodi bor bemutatokra (joval magasabb belepti dijert), ahol a megjeleno boraszatok koltsegeit a szervezo kifizeti, es olyan majalis jellegu bulikra, ahol van bor, kurtos kalacs, vattacukor, langnyelo es koteltancos, miegymas. Itt lehetne joval alacsonyabb a belepti dij, ami szervezohoz kerulne, a resztvevok pedig piaci aron arulnak a bemutatott termekeiket.
A rendezvényszervező annyit tud tenni, hogy bor iránt érdeklődőket csal a rendezvényre. A borfesztivál a Várban ilyen szempontból jól működik. Az már a látogatókon múlik, hogy később ki és mit vesz - bármit is mértél, erős kétségem van abban, hogy semmiféle hatása nincs a dolognak. Az más kérdés, hogy neked speciel nem éri meg, nekem meg nincs kedvem már járni ilyenekre.
Egyébként légy erős, kertészeti vonalon találkoztam már több olyan rendezvénnyel, ahol közönség sem volt - egyszerűen beszedték a szervezők a lóvét a cégektől és ígértek napi 3000 embert, de nem jött senki, mert nem végeztek semmiféle szervezési tevékenységet (a mi átbaszásunkon kívül). Egyszer nagy nehezen megálltam, hogy egy erdélyi "kiállításon" megverjem az egyik ilyen arcot (ott volt a párom, és ő lebeszélt a projektről).
Nem, a Mitiszol!-nak sincsen semmilyen marketing értéke. Ezt a témát el kell engedni. Mondom, én ezt bemértem, kikisérleteztem. Zérus, nada, nihil, ничего. Aki mást mond azt nagy szeretettel és mérhetetlen szakmai alázattal kérném meg, hogy villantsa az adatokat amik az állítását alátámasztják. Mondok egy egyszerű példát. Voltam tíz éve a budai feszkón. Kitaláltam, hogy mindenkinek akinek töltök elmondom, hogy juhfark.hu. Nem olyan bonyolult... bőven 200-300 embernek mondtam el, hogy kik vagyunk, mit csinálunk és nézzék meg a juhfark.hu-t. Tippelj, a következő hetekben mennyivel nagyobb forgalmat mértem a webszerveren. Segítek... egy árva klikkel többet nem fogtunk. A következő alkalommal kitaláltam, hogy az email címet tolom... pince kukac juhfark pont hu. Többszáz embernek írtam fel, mondtam el, adtam flájert, hogy igen ha jönnek a Somlóra akkor ide írjanak. Szerinted hányan írtak levelet? Igen, pont annyian. De ugyanígy küldtem poénból embereket egy-egy kereskedőhöz az ilyen kóstolókon, hogy hivatkozzanak ara, hogy velem találkoztak itt és itt... szerinted hányan mentek oda és hivatkoztak? Senki... Sőt, egy időben konkrétan havi bontásban kértem a kereskedőimtől a boraink fogyását. Vagyis pontosan láttam, hogy egy-egy boros rendezvény milyen hatással van az eladásokra. Ekkoriban még csak két dílerem volt. Szerinted volt bármilyen növekedés egy-egy 500-600 fős kóstolón ahol 6-7 órán át 2-3 soros tömeg volt a pultom előtt és kartonszám locsoltam a tömegnek a bort? Bizony nem. Egyetlen palacknyi peak sem volt az eladásban soha. Soha. Sehol. Semmi.
Ez van. Ez egy ilyen bringa. Harminc éve szopatják a rendezvényszervezők a bortermelőket, hogy majd ott lesznek éttermesek meg borkereskedők és nagy vevők és majd hődejólesz a borászoknak... és nem, nem lesz jó. Átverés.
Tudod hol van hatása a marketingnek? Az éttermekben. Jobban megéri egy éttermessel vagy egy vinotékással leülni és kibontani neki 3 palack bort és mesélni neki meg a eladóinak, pincéreinek, sommelierjének mert az működik. A hozzánk látogató fogyasztók többsége egy olyan étteremből, vonotékából jön ahol hallott rólunk és ahol ajánlották a borainkat. Ha valakinek ideje van és el akarja locsolni 8-10 karton borát akkor érdemesebb egy ültetett kóstolót tartani a borkereskedőknek, eladóknak, éttermeseknek, sommeliereknek vagy elmenni egyenesen hozzájuk és személyre szabott kóstolót tartani. Ezek mérhető eredményt hoznak. A tömegrendezvények pedig soha...
Én tartózkodnék a nagyívű: nincs marketing jelentősége kijelentéstől. Az kétségtelen, hogy a sok lehetőség közül megválogatva lehet megtalálni a marketing lehetőségeket. Kinek a Borjour, kinek a Mitiszol, kinek a helyi borfesztiválok, stb. Ez is egy vetülete a borászkodásnak, amelyre gondolni, törődni kellene. Csak gondolom sokaknak nyűg, mint az adminisztráció.
Pontosan... ez egy borászat oldaláról nem mérhető teljesítmény. Mondom, egy ilyen locsolós buli alapból 100-150 ezer forintos beruházás a termelő részéről. Ez azt jelenti, hogy kétezer forintos palackárral számolva 10 karton bort el kellene adnia az embernek, hogy értelme legyen a történetnek. Nincs Magyarországon olyan boros rendezvény ahol ennek akár a töredékét eladná bárki egy rendezvényen. Leginkább azért nem mert erre sem mód, sem törvényes eszköz nincsen. A pult alól svarcban eladni 1-1 palackot az nem az a kaliber amiről ez szólna.
De mondom... évek óta nagy magányosan, tök egyedül ebben szép pipacsvirágos magyar borszkénában mondogatom, hogy egy ótvaros nagy hauzgság,hogy a boros rendezvényeknek marketing jelentősége van. Nincs... és ebben a mai formában nem is lesz. De Tábor István és Nagy Sebi meg a többiek erre ívesen szarnak. Nekik megy a bucsu és cseng a kasszagép. Illetve most éppen nem a kasszagép cseng hanem a szopógép sikít a nagy fordulatszámtól.
A 3x2 nalam is gyakori, de a 6x1 is, meg ahogy mondtam szoktam egyfelebol hatot de az leginkabb az ar/ertek bajnok 2000 alattiakbol. 1-2 palackot azert is jo venni mert hatizsakban hazaviszem barhonnan gyalog vagy biciklivel, nem kell kereskedes utan nezni meg hazhozszallitassal szorakozni.
Egyszerre sokat azert sem szerzek be mert akkor elfogyna a penztarca es pince kapacitas hetekre, az meg nem poen ha nem vehetek random 1 bort :)
Az unnepi borokat en sem a vendegekkel itatom meg hanem a felesegemmel kettesben bontjuk most pl a gyerek szuletesnapja alkalmabol (o kicsi ahhoz meg hogy kerjen belole :) )
Ez tök jogos, a fogalmatlan rokonok úgy megisszák karácsonykor az ajándék SAP-furmintot, mint valami Lidli-fehéret :) Kapnak valami normális, "hétköznapi" bort, én meg megiszom a csemegéket kedd esténként :)
Én nagyon ritkán veszek hat egyforma bort. Leginkább sosem. De szólót is nagyon ritkán veszek. A legjellemzőbb a 2-2-2 leosztású karton, vagy a 3-3-3-3-as 12-es.
Amúgy poén... de nekem is sokáig az volt, hogy voltak az ünnepi meg voltak a hétköznapi borok. Értelem szerűen az ünnepiek voltak a komolyabb, drágább, ritkább borok és a hétköznapiak pedig az olcsóbb, lazább cuccok. Aztán egyik évben fényt kaptam és rájöttem, hogy például karácsonykor a főzés, takarítás, pakolás, vendéglátás rohamaiban nincsen igazándiból nyugalmam a nagy boraimat élvezni... ezért egyszerűen megcseréltem a két kategóriát :D Azóta iszom laza fröccsborokat, kényelmesen könnyed vörösöket karácsonykor és durrantok ki hatputtonyost meg Karner nagyágyúkat átlagos szerda délutánokon. Poén, de javult az életminőségem :D
Nekem van úgy 150-200 palackom a pincében, plusz 32 a borhűtőben, tehát ha nem veszek semmit, akkor is van mit inni egy évig. Ezt minőségi csoportokba osztom, vannak a hétköznapiak, az eggyel komolyabbak, meg az ünnepiek, kb egyenlő arányban, nyilván a hétköznapiak fogynak a leggyorsabban ezért azokat vásárlom a legtöbbször. Ezeket szinte mindig hatosával veszem, ha megtetszik valami veszek egy kartonnal. A többiből leginkább 1-2 palackot veszek, néhány kivétellel amiből tárazok egy hatost. Azt, hogy mikor veszek, kb az dönti el hogy milyen kedvem van, ha valahol iszok valami finomat, veszek ártól függően 1-2t és kész. A végeredmény hasonló lehet a tiédhez hogy van egy nagy készlet amiből bontogatok, csak sokkal gyakrabban van vásárlási tranzakció, de én szeretem így, változatos.
Ha rendelek, hatos kartonokat rendelek, akár belföldről akár külföldről, de abban szinte sosem hat egyforma bor van.
Azért nem járnak ilyen helyeken mert ők is tudják, hogy az ingyélocsolásra a termelők nem a legjobb boraikkal mennek. Na meg, ők is rühellik a kocsmahangulatot.
Amúgy ilyen szakmai kóstolók a kereskedők saját portfólió bemutatói szoktak lenni. Nekem minden partneremnek van évente 1-2 ilyen szűkebb közönségnek tartott "garázs" kóstoló. Itt a közönség többsége vagy kiskereskedő vagy éttermes vagy a rendszeres törzsfogyasztói a cégnek. Nem a reklám helye, de a Terroir Club-ban tartott ilyen kóstolók szerintem a legjobbak... roppant cseles módon ott van kasszagép is... tádááááá erről szól a buli, megkóstolod és helyben veszel is. Nem kell pult alól taknyolni, nem kell csodálkozni, hogy a bebaszva zsebretett névjegykártyát már a taxiban elhagyta a lekes fogyasztó, nem kell túllépni a "holnap rendelek egy raklappal" kamukon. Ott kell lennie egy kasszagépnek és egy eladónak.
Amúgy miért nem? Én sosem vásárolok 1-2 palackkal. Sokkal jellemzőbb, hogy időnként veszek 20-30 palack bort egyben. Idén kétszer is vettem ilyen nagyobb cosmagban bort. De ha külföldről rendelek/hozatok akkor is 12-24 palackot szoktam venni. Olyanra az elmúlt 10+ évből nem emlékszem, hogy bementem volna egy borboltba, hogy vegyek egy palack bort.
Én azt szeretem, hogy veszek 2-4 karton bort időnként és így van egy állandóan nagy készletem amiből csemegézek. Ezért is kapott rajta a shiraz, hogy nem feltétlenül vagyok up to date a magyar borkínálatból.
Kiskereskedőknek éttermi beszerzőknek volna érdemes ilyen helyeken körbeszimatolni, sajnos a számukra fenntartott "szakmai órák" (nehogy a plebsel keveredve kelljen üzletelniük) általában olyan üresek, mint egy szellemváros a vadnyugaton. Biztos könnyebb egy nagykerben összerakott instant kínálatot berakni mint önnálóan keresgélni :)
Ahogy mondod nem te vagy az egységsugarú FF látogató, szóval a te hat palackod sem biztos, hogy illeszkedik a többség viselkedés mintájához. De ha igaz is, ez akkor sem mérvadó mennyiség. De igazad van, pár kartonnal talán el-eladnak az emberek az FF kapcsán. De ugye itt arról kellene szólnia a történetnek, hogy raklapszám adunk el bort.
Amúgy nagyon sok olyan ember van akik ilyen százeres nagyságrendű kaliberben vásárolnak egy-egy alkalommal bort. Én pedig azt mondom, hogy az ilyen fogyasztóknak kellene fókuszáltabb, kisebb, igényesebb kóstolókat tartani és nem tömegrendezvényeket. A rendezvényszervezők pedig legyenek szívesek megdolgozni a pénzükért.
Persze én vagyok a segg, mert a francnak pofázok ha egyszer ezek a borzsúrok meg vájlávörök ilyen szépen elkaristolnak... mondjuk szerencsére nélkülem :D
Ez meg a másik igen, hogy még 30-40k kartononkénti árral számolva is kéne egy nap alatt venni minimum 5 kartont, olyat nem szoktam csinálni, 2 kartonnal is csak akkor veszek ha életem dealjét csinálom meg éppen :)
Nem akarom egy délután megvenni a következő negyed év borfogyasztását
Amúgy én vettem már bort ilyen sétálós kóstolós találat alapján, néhányszor akár helyben "pult alól", többször pedig elkérve névjegyet másnap telefonálva a borásznak, de messze vagyok attól hogy 300k per rendezvény értékben tegyem :) Sőt, valójában leszoktam a rendezvényekről mert zavar a zajos kocsmahangulat a nyugodt borkóstolásban.
Ebben a "senki egyetlen palackkal nem adott el többet" dologgal aligha van igazad - csak én vettem 6 palackot a F. Február után közvetlenül az egyik ott kóstolt borból.
Ettől függetlenül, túlzottan nem érdekelnek az ilyen rendezvények, nem óhajtok ott a helyszínen bebacni, max. fél litert nyomok be, ez meg nem kelt bennem fergeteges "hű de jól jártam"-érzést, és arra se elég, hogy valamiféle átfogó képet kapjak a felhozatalról. Köpködni nem szoktam...
Ábrándozni egyébként nem tilos, de olyan rendezvény nem lesz itthon egyhamar, ahol 50+ ember vásárol 200k+ bort. Nálam itt az alagsorban van jelenleg vagy 20 karton bor, de én se veszek ennyit egyszerre, mert minek.
A Kézdy Danit nagyon kedvelem és szerintem zseniális munkát végzett a Furmint Február felfuttatásával. De valami félelmetes mennyire semmi értelme nincsen annak a rendezvénynek bortermelői szempontból. Az, hogy oda jó furmintokat visznek el termelők az a Dani kemény munkájának köszönhető. De most komolyan... kérdezz már meg bárkit aki párszor már locsolta ott a furmintját, hogy bemérte-e az eladásaiban a hatását. Ide a rozsdás bökőt, hogy soha, senki egyetlen palackkal többet nem adott el azért mert az FF-en megitatott párszáz embert (akiknek a fele már félrészeg volt). Egyszerűen nem így működik a dolog.
... és hát igen. A meló pontosan az, hogy egy kereskedő, éttermes, rendezvényszervező megtalálja azokat a fogyasztókat akik bizony szeretnének egy rendezvény kínálatából kiválasztani 200-300 ezer forint értékben bort. Ez a feladat!!! Ingyébort locsoló balekokkal és igénytelen körülmények között átvert fogyasztónak eladni 5-10 rugóért svédasztalos all-you-can-drink kocsma belépőt eladni nem kunszt... illetve biztos, csak én ebben nem akarok részt venni.
Csókoltatom innen is a rendezvényszervezőket. Pontosan ez a meló! Hozzad el nekem azt a fogyasztót aki nemcsak bebaszni akar tíz rugóért hanem tényleg bort akar vásárolni. Mert én nem kocsmáros vagyok, hanem bortermelő. Igen jobb lenne 50-100 olyan fogyasztó akik a rendezvény alkalmával otthagynak 300k-t borra és így csinálnak csuklóból 30 millás forgalmat amibe _tádáááá_ kényelmesen bele fog férni a helyszín bérlete, a sales assistant bére, a jég és a pohár is. Nem 800 szomjad arc kell akik le akarják inni a belépőt hanem 100 aki tényleg bort akar venni. Ez a feladat... ez a meló... lehet nekiállni.
Tényleg olvastam a cikkedet anno, de már nem emlékeztem.
Kissé kételkedem, hogy ilyen mechanizmusú rendezvényt lehetne szervezni itthon.
Nem látom a kereskedőt, aki a partnereitől megveszi a locsolni való bort, és nem látom a mókusokat se, akik egy ilyen rendezvényre befizetnek 40000 Ft belépőt, majd még vesznek további 300k-ért bort.
Azért az "ingyen" locsolós bulikból is van többféle, a Furmint Februáron pl. pozitívan meglepődtem, hogy milyen sokan elhoztak igazán jó borokat is kóstoltatni. Igaz, az a rendezvény valószínűleg jócskán kilóg a többi közül felfelé - talán a borászok is úgy érzik, hogy érdemes odatenni magukat.
Olvassad el :) Nem újra, hanem először, mert nem nagyon-nagyon nem arról van szó hogy bárki megvendégelne bárkit és szó sincs közös befektetésről.
De ha nem akarod elolvasni... akkor összefoglalom röviden.
A kereskedő megveszi a bort, kifizeti a termelőnek a kiszállást. A vendég befizet 100 eurót amiből 50 a beugró és 50 eurót pedig levásárolhat. Az eseményen a termelő locsolja azt a bort amit a kereskedő már megvett tőle annak a vendégnek aki biztosan fog bort vásárolni a rendezvényen.
A rendezvényen profi sales asszisztensek állnak a termelők és a vendégek rendelkezésére. A vendégek pontosan tudják, hogy alapvetően vásárolni jönnek. A szervezők elmondása szerint átlagosan 1000 eurót költenek a rendezvényen. A borok magas árát ismerve ez 6-7 karton bort jelent, ami egy rendes borivónak nem egy végeláthatatlan mennyiség. Az én becslésem szerint úgy 150 vendég volt. Szóval nem mennyiségre, hanem fizetőképességre mennek rá. De a legfontosabb, hogy nem kamuznak maguknak sem a szervezők, sem a termelők sem a vendégek... mint Magyarországon. Itthon a szervező hazudik a termelőnek, hogy ez egy marketing hatású esemény amikor a véreres lófaszt az. A termelő hazudik a szervezőnek, hogy szívesen van ott, miközben a háta közepére sem kívánja. A szervező hazudik a vendégnek, hogy a belépőjéért majd milyen jó borokat kap amikor a felhozatal jelentős része harmatgyenge mert senki nem viszi el ingyé locsolni a portfóliója csúcsát. A vendég hazudik magának, hogy ő a kínálatot megy szondázni amikor egyszerűen csak le akarja inni a belépőjét és esze ágában sincsen bort vásárolni... főleg, mert nem is lehet.
Szóval fostalicska... kamu és átverés. Az a nyilvános borkóstoló ahol nem lehet megvásárolni az ott mutatott borokat az egy kalap szart sem ér.
Nem olvasom el újra, de ha jól emlékszem, ott az a modell, hogy a kereskedő és a partnerei közös befektetéssel megvendégelik a gondosan kiválasztott borbuzikat és szakmabelieket.
Azért ilyen is van itthon is, csak jóval szűkebb körnek (bormédia és éttermek borbeszerzői) szól.
Így van. A formátuma a Mitiszol!-nak sem más mint a többinek. Nyafogtam én emiatt eleget. Itt leírtam, hogy mi a jó megoldás: https://borrajongo.blog.hu/2017/10/04/belga_kaland Nyilvánvaló módon, mivel tízmillió rendezvényszervező országa vagyunk :) így mérsékelt sikere volt ezen javaslataimank.
A legfontosabb az, hogy elolvassad a borvidéked termékleírását. Ha onnan nézed a fajtákat akkor ezek a magyar fajták jöhetnek neked szóba:
Cserszegi fűszeres
Ezerfürtű
Ezerjó
Hárslevelű
Irsai Olivér
Királyleányka
Leányka
Nektár
Olaszrizling
Zenit
Zengő
Kadarka
Kékfrankos
Bíborkadarka
Már amennyire az olaszrizling és a kékfrankos magyar fajtának tekinthető :)
De persze választhatsz más dögös kárpát-medencei fajtákat amik nincsenek a termékleírásodban, de akkor FN kategóriában fogsz utazni. Ami egyébként egyáltalán nem biztos, hogy baj, hiszen a Tolnai OEM kategória nem egy olyan elképesztően erős márka a borpiacon. Szóval én a helyedben elengednél az OEM kategóriát :)
Viszont tapasztalatból mondom, hogy ha profi borászatot akarsz akkor neked kell, hogy legyen egy víziód, hogy mit is akarsz és miért. A legtöbb kezdő borászat ott követ el végzetes hibát, hogy megblicceli ezt a lépést. Azt hiszik sokan, hogy egyből a művelésmód meg a fajta kérdésben kell döntést hozni. Pedig nem... üljél le, bontsál ki 8-10 bort azoktól a termelőktől akiket kedvelsz, a kedvenc boraidat rakjad ki magad elé. Kóstoljad meg a borokat, jöjj rá, hogy neked mi ízlik és mi nem. Te melyiket szeretnéd jobbnak és mi az ami neked ezekből hiányzik. A célod az kell, hogy legyen, hogy ha 10 év múlva újra leülsz az akkori 8-10 kedvenc boroddal akkor mellé tudjad tenni a sajátodat és az nem egy jobb/gyengébb kiadása legyen a 8-10 egyikének, hanem _MÁS_ legyen mint bármelyik. Neked kell kitalálni, hogy a te kedvenc boraidtól miben akarod, hogy különbözzön a te borod. Ameddig ezt nem találod ki, nem írod le magadnak addig felesleges fajtáról meg művelésmódról beszélgetnek. Ha ez a vízió megvan akkor ki kell találnod, hogy ki fogja a boraid meginni. Ki és miért? Meg leginkább mennyiért és hol? Ez a második legmelósabb rész. Mert hiába van frankó víziód, ha nincsenek fogyasztóid és nem tudod, hogy hogyan fogod fenntartható pályára rakni a borászatodat. Szinte minden olyan borászat ami bedőlt az elmúlt 30 évben azért dőlt be mert megpróbálta megbliccelni ezt a két lépést. Ráadásul úgy, hogy ezek a lépések semmibe nem kerülnek. A legolcsóbb lépéseket szokták a kezdő borászatok ellógni.
Ha ezekkel megvagy akkor térjünk vissza a témára :)
A hétköznapi borfogyasztó szempontjából a Mitiszol pont ugyanolyan egyszeri belépti díjas rendezvény, mint a Borjour. Csak más borászatok vesznek részt.
Az igaz, hogy mostanság (pontosabban ez év márciusáig) minden hétre jutott valami boros rendezvény Budapesten és környékén. A nyári időszakban vidéken is dögivel. És ha valamiből sok van, akkor értékét veszti.
A sok évvel ezelőtti kb. havonta volt egy rendezvény késő tavasztól kora őszig, az nekem kb. elegendő volt (+ a kereskedések egy-két borászos alkalmi kóstolói). Érdekesebb is volt, mert nem 90%-ban ugyanazok voltak a szereplők és valóban megérte kóstolni.
