Ha a külső hőszigetelés minél vastagabban összesimul az ablakoddal, akkor azzal nincs több dolgod.
Ha a fal belső párazáró/párafékező rétege TÖKÉLETESEN (=űrhajó szintű légmentességgel) körben össze van kötve az ablakkerettel, akkor az is OK
Hangszigetelésileg az ablakot tekintsd két rezgő membránnak:
- egyik rezgő membrán az ablak üvege: ezen utólag speciális fóliázással tudsz javítani (vagy pl kimondottan hangszigetelő üveget kértél)
- a másik "rezgő membrán" az egész ablakod mindenestül: ezt a szokását két módon tudod csökkenteni: egyrészt az ablak tömegének növelésével (pl az ablakkeret lyukait végig teleöntöd homokkal, de ez sajnos hazavágja a hőszigetelését), vagy az ablak "rezgő" keretét minél MEREVEBBEN és minél hosszabban összekötöd a jónehéz házfallal. Ez történhet egy millió darab kis L alakú vassal, vagy pl az ablakkerettel mereven/keményen összevakolod a falat, (lehetőleg ne tudjon az ablak a faltól függetlenül rezegni) vagy pl az ablakkeretnek koppanásig nekitolt vékony Ytong lapokat ragasztasz körbe a kávába.
Ha jól emlékszem ezt a 2/3-os dolgot szokták -ilyen- ökölszabályként alkalmazni, de kellően vékony rétegek esetén lehet az is szar. Winwattban azt hiszem lehet számolni párára is rétegrendet. Ha megvan a konkrét esetleg itt is beírja neked valaki, hogy jó-e vagy sem.
Viszont én legelőször megkérdezném a szomszédot csak úgy, és/vagy az építési hatóságot, hogy mennyit engednek utólagos szigetelés esetén átmászni a szomszédba. Bár melléképület esetén nem tudom mi a járás.
A legboldogabb én lennék ha aszomszéd rendbe rakná a ronda falát az én oldalamon ráadásul még pénzt is hozna át. :))
Igen lehet kétoldali , ahogyan írod . Valóban az arány is jó , csak ami fontos , hogy a külsö oldali réteg páraáteresztö képessége azonos , vagy jobb legyen mint a bentié . Jobban kitudjon szellözni . Magyarán : bent teszel fóliát meg EPS-t , kint meg csak EPS-t a vakolás és festés páraáteresztö legyen !
Ui.: Biztosan láttatok már hátsó telekhatáron melléképületet. A szomszédom nem építette be, ezért a "csupasz" téglák a fal. Olvastam az 1/3 ( belső szig. és 2/3 ( külső szig. ) arányról. Az esetben maradhat a belső falon is. Próbálok beszélni a kertszomszéddal, hogy 50-100e Ft kártérítés ellenében megengedi-e, hogy kívülről rátegyek egy 10-es grafitot.
Ugyan ablak probléma, de egyben kapcsolódik a hőszigeteléshez is.
Szeretném ha megszakértenétek:)
Sziasztok,
nemrég szerelték be a kömerling 88+-os ablakaimat. A cég nem csavarokkal, hanem fülekkel szerelte. (remélem érthetően fogalmazok)
A helyzet, hogy a belső ablakkáva kialakításhoz az alsó füleket és a vakolatot kiverték a kőművesek.
Belül ytongoztak de a párkányfogadó alatt és a külső részen purhab van. Belülről kilátok. Az egy dolog, hogy kívülről rátakar a 12 cm-es grafitos, de hiányérzetem van. Arról nem beszélve, hogy a faékek el lettek távolítva, ami garanciavesztést okoz. Helyette oldalt látni lecet, de purhabon ül.
Szeretném megcsináltatni velük.
Az jó gondolat, hogy kívülről kikapartatom velük és alávágatok xpst, amit a párkányfogadó alatt nekinyomunk kívülről az ytongnak?
Mondjuk az éket meg a fület akkor sem lehet pótolni.
A belsö szigetelést azért nem ajánlják , mert amennyiben csak belül lesz a fal szigetelve , akkor ugye a szigetelöanyag után lévö fal kinti irányból letud hülni elöször harmatpont alá , ami végett a szigetelésben vándorló nedvesség kicsapódik . Legjobb esetben csak penész jöhet létre . Rosszabb eset az az , hogy a kinti fal mindíg tartalmaz némi nedvességet . Plusz , ha télen ugye a páranyomás a meleg oldalról a hideg felé viszi a párát ami bejut a falba . A fal anyagától , a nedvesség mennyiségétöl és a kinti hömérséklettöl függöen , ha minden adott , akkor károsodhat a fal szétfagyás végett , ami akár sztatikailag is károsíthatja a házat . Remélem mint laikus érthetöen írtam :)
Ha ebben a "relax"ban van bármi extra párafokozó dolog (medence/szauna/gőz) akkor az az ökölszabály, hogy belülről 100%ban SOHA nem sikerülhet a párazárás halmozottan fontos infó.
Más területen dolgozom és segítségért járok ide. Más pl. az én szakterületem nem vágja, szóval itt nem folytatnám. Általános ismereteim vannak a külső hőszigetelésről és az általad említett penészedést én soha életemben nem tapasztaltam. A szülői házban sem és a jelenlegiben sem, ahová költöztünk. A kazáncsere miatt mélyedtem el a fűtésrendszer témában általánostól jobban. Jelenleg fut a következő fejlesztési szakasz, de már házon kívül. Viszont nem szeretném ha a család a melléképületben kialakított relaxban tüdőbeteg lenne a penésztől. Na most akkor meg is van a kérdezősködésem célja is.
A belső hőszig. nem ajánlott és valóban fogalmam sincs hogyan működik a párazárás belülről. De most már kezd összeállni a kép. Valójában 2 egyszerű út van.
1. Vagy marad a külső hőszig.
2. Vagy a belső, de akkor tök mindegy mivel szigetelem a belső falat, mert semmiképpen nem úszom meg a belső párazárást fóliával. (és itt a pont)
Ha a széleken lévö lapokat egész felületen felragasztod , majd a belsö felületre csak pogácsákkal ? Ott attól is függ , hogy mekkora marad a légrés a fal és a szigetelölap között . A hideg levegö igyekszik a hideg oldal mentén lecsorogni , míg a meleg meg felkúszni a meleg fal mentén . Ha elegendö a távolság e két típusú levegö egymás melletti elhaladásához , akkor lehet gond . A két üveglap távolsága a szigetelt nyílászárókban is úgy van megválasztva , hogy ez ne történhessen meg . Ezért szigetel . A falon is ez a lényeg .
Ha nincs SEMMI a falon, de olyan vékony/szar a külső szigetelés, hogy lehűl a harmatpont alá akkor az penészes lesz? Ismert probléma, penészes sarkok.
Na itt aztán van szellőzés, mert nincs előtte SEMMI.
Ennél csak annyival szarabb ha gyapotot raksz elé, hogy lényegesen hidegebb lesz a falfelület. Mondjuk néha annyival, hogy a felszívott nedvesség miatt szét is fagy porhanyósra.
Most olvasgattam a fórumon, hogy az általad is említett pogácsás ragasztás az nem igazán ideális az EPS lapoknál. Ámde ha a legszélső, legalsó és legfelső lapokat rendesen leragasztják, akkor végülis nem lesz egy kiszellőztetett légrés az EPS alatt nem? Vagy a sima légrés is baj, csak kevésbé baj?
Ez már csak elméleti kérdés lesz, mert megfogadom a tanácsot és rakok párazáró fóliát és gipszkartont belül a szigetelésre. Köszönöm a tanácsot!
Ha lég-és páraáteresztő kőzetgyapottal történik a belső szigetelés ( + háló, élvédő stb. ) akkor is szükséges belülről a párazárás, mint eps esetében? Valójában ott a falon penész nem alakulhat ki a jó szellőzés végett.
A felületelőkészítés: vakológéppel fröcskölt kőporos vakolat volt a falon itt-ott kiálló kőporszemcsékkel.
Egy kb 25 centis szögvasdarabnak hegesztettem egy nyelet és ezzel végigdörgöltem a falat letördelve a kiálló kőporszemcséket. Aztán cirokseprűvel lesepertem a falat, ekkor már vastagon állt a járdán a lehullott kőpor. Majd a kerti lombszívó fúvó oldalával lefújtam a maradék finom port. Ezzel kétszer is végigfújtam mert elsőre a felhőben szálló porból sok visszaült a falra. (itt történt meg, hogy velünk szemben az utca túloldalán megállt egy fekete autó, a tulaj elment és amikor egy óra múlva visszajött fehér lett az autója mintha liszttel szórták volna be. Nem szólt semmit csak a fejét csóválta, beült és elhajtott) Végül locsolócsővel vízzel leverettem.
A ragasztás előtt mélyalapozót nem használtam, tulajdonképpen eszembe sem jutott ez a lehetőség. Nem vált le sehol a ragasztás, de elismerem hogy a mélyalapozás jó dolog.
A ragasztásnál a lapokat körbe keretszerűen megkentem és középre 3 plecsni (a plecsnikből 2 oda ahol a dübel lesz) A lapközéppontokba kapott 2 dübelt is. Rájöttem, hogy sokkal könnyebb behúzatni a dübel fejét ha behelyezés előtt a lyuk körül egy kicsit megkalapálom az EPS-t, egy kicsit megrogyasztja az anyagát. Nagyon nem szabad püfölni mert beszakad.
Ismerősömnek maradt Rockwool Airrock LD 10cm-es. 1600Ft/nm-ért odaadná. Megérné a többlet pénzt érte a padlás (födém) szigetelésre, a Knauff 10cm-es kőzetgyapot helyett, ami 1100Ft? "Tud" valamivel többet?
Sok esetben még mélyalapozásra sincs igazán szükség, elég lenne pl egy egyszerű lemosás egy magasnyomású mosóval és eltűnne a falról az összes por, laza vakokat-szemcse és az évek alatt rátapadt láthatatlan korom (pl dízelautók + vegyestüzelés).
De a "szakértő" végighúzza a tenyerét a falon, ránéz és ha nem vastagon poros, akkor megállapítja, hogy ez a fal steril és atomstabil, mehet rá egyből a ragasztó.
Na EZÉRT muszáj minden még dübelezni is,
mert amúgy a ragasztó négyzetméterenként elbírja egy autó súlyát dübel nélkül is. Persze csak akkor, ha VALÓBAN hozzá tudott ragadni a falhoz, mert poros/kormos fal esetén egy kiscica súlyát se bírja el :)
Föleg az is számít , hogy nem egész felületen ragasztanak , hanem csak keret plusz 3 pötty a legjobb esetben . Tudod annak idején erröl sokat vitázott itt a csapat , úgy 13-14 éve .:)
És a ragasztó csak egy dolog. A felületelőkésztítést 99%-ban nem csinálják meg rendesen a kivitelezők, csak rárakják a régi, több réteg festéket tartalmazó poros vakolatra. Pedig le kéne azt rendesen tisztítani, mélyalapozni, stb hogy tapadjon rá a ragasztó.
Nálam is elengedte ahol néztem (tetőcserekor ameddig beláttam), a dübel tartja. 30 éves stabil, nem poroló kőporos vakolatra rakták fel, felületelőkészítés nélkül, de ezen kívül szakszerűen, jó minőségű anyaggal.
Csak akkor sajnos még nem voltam képben hogy erre is figyelni kell...
A ragasztókról: két tételben vásároltam meg a házam hőszigeteléséhez a ragasztót, először Graytex Graymix ragasztót kaptam, kellemes jól használható volt. De elfogyott és vettem még ragasztót, ugyanannál a kereskedőnél akkor éppen egy más fajtát kaptam, (már nem emlékszem milyet) Elhülve tapasztaltam hogy mennyire más. Már a bekeverésnél is úgy tünt mintha csupa homok lenne sokkal kevesebb kötőanyaggal, aztán amikor felkentem sem terült úgy. Egy zsákkal használtam belőle, a többit visszavittem hogy cseréljük ki vagy adja vissza az árát. Két napon belül meghozatta a Graytex ragasztót.
A szomszédom öt milliót fizetett előre, mert a vállalkozónak tüzéptelepe is volt, gondolom kitalálod a végét... Ők voltak a másodikak, a mostaniak a 4. csapat, az utcában dolgoztak onnan csábította át őket. (a decemberi -10-ben pogácsáztak és dryvitoltak)
0-tól (most leszek 65%-on az esztrich-kel) minden anyagszámlát próbáltam én intézni, ha mégis besegített a szaki, akkor árajánlat után az én nevemre kértem a számlákat.
Nincs fővállalkozóm.
Igaz, ezért tartok egy év után is ezen a készültségi fokon. Velük - egy kivitelezővel - persze gyorsabb lett volna. Bár így is tarthatnék előbbre, de sokat várok a szakikra, némelyik pedig lassabb, mint gondoltuk. De csúszik a betonozás is az időjárás miatt, de ha fővállalkozóm lett volna már le lenne betonozva... Akár a decemberi -10-ben.
Ugyanakkor nem kell megfizetnem a fővállalkozónál min. az építésvezető éves bérét.
Mindezt választottam úgy, h abérletben lakom! De ha egy évvel tovább tart az építkezésem, mint terveztük, akkor is csak 1,2 milliót dobok ki az ablakon, így vágtunk neki..
Hogy korábban költözzek, az neked/bárkinek cca. 8 millióba kerül. (ép.vez. munkabére, kocsi, teló)
8-1,2=6,8 millió HUF.
Így számoltunk:
A plusz egy év (esetleg) albérletben vagy korábbi költözés?
Lehet hibás, de az előbbi volt a szimpatikusabb, ami kb 20m2 ára. Nekünk ehhez nem lesz nagy ár a +1 év albérlet.
Nincs olyan ismerősöm, aki szerint jól döntés volt, úgy beszélnek az albérletről, mint a lepráról:)
A korábban emlegetett könnyűszerkezetes háznak a további szigetelési részleteivel kapcsolatban kérném a segítségeteket. A pinceszintjén az engedélyezési tervek szerint a következő a rétegrend (a falakon):
EPS a külső betonba ágyazott gránit és vakolt tégla között. Már ha így épült meg. Emberek nem voltak benn, szóval nem volt pára gond sem eddig legalábbis. Ámde a beton nedvessége nem tette tönkre az EPS-t alapból? Kissé necces megoldásnak túnik ez nekem, főleg, hogyha beépítenénk lakórésznek és lenne páraforrás bent.
-Ha lesz páraforrás/emberek benn, akkor véglegesen át fog nedvesedni a kifelé kiszáradni nem tudó EPS és baj lesz nem? Gondolom szigetelni kell erősen kívülről, hogy meleg legyen a falszerkezet mindenhol és ne legyen kicsapódás.
-Rávakolni a gránitra, egyenesbe hozni, majd 20cm lábazati XPS 1m mélységig kb nem?
-Elvileg ez a rész már talaj feletti, hiába pincefal és a vízzárás felett van, szóval akár EPS-t is kaphatna? Vagy ide XPS mindenképpen, kár volna spórolni ezen...?
"A falat bekarcoltam, úgy rémlik le is kentem alapozóval előtte"
Ha a levált tábla hátulján letéphetetlenül rajta maradt a ragasztóhab miközben a házad falán meg egy milligramm hab sem maradt meg, akkor bármit is csináltál a faladdal ragasztás előtt, az sajnos kevés volt (pl portalanítás és/vagy elégtelen / elhagyott mélyalapozás miatt poros felületre ragasztottál).
Tábla leválás/letépés után akkor mondhatjuk, hogy jó volt a falfelület:
- ha maga a ragasztó még most is a falon van (nem lehet letépni a falról)
Akkor viszont csak a Te szubjektív véleményed . Ettöl még sokaknak beválhatott mint lehetöség . :) Ha az én idömben lett volna , én is használtam volna . Nem kellett volna 56 darab 25 kilós zsákkal bajlódnom :) Egész felületen ragasztottam 2x10cm-ert az öskorban , amikor még 3 pogácsa meg 5-7 cm volt az elfogadott mód és szigetelés :))
Az aljzatbeton vissza lenne bontva a födémig és akkor itt merül fel a kérdés, hogy a födémre tegyem -e az EPS100-at vagy az is járható út, hogy a födém alá? Tudom, hogy elég nagy hőhíd tud lenni a vasbeton gerenda, de elvileg kívülről is le lesz szigetelve 15-20 cm grafitossal (ha nincs pénzem a 20-asra akkor a 15-össel, de ez alá nem mennék ).
Igazából azért merül fel ez a kérdés, mert ha alkalmazható nagyobb kompromisszumok nélkül ez a megoldás akkor a belső nyílászárók már legalább jó helyen vannak és nem kellene azokat is kicserélnem a padlószint emelkedése miatt, illetve a tetőtérben a padlószint emelkedése egyéb problémákhoz is vezetne, mert ott mégiscsak kisebb a belmagasság.
(A kérdés erősen elméleti mert még meg se vettem a házat amiben ezt csinálnám és még el sem adtam a sajátomat amelyiknek az árából gazdálkodnék...)
Azért megnézted , hogy az elvált EPS-en maradt a hab , vagy arról vált el ? Mert amennyiben az EPS táblán rajta van és a faltól vált el , az nem a ragasztó hibája , hanem a Te hibád .
Na egy kis breaking news a hőszigetelésről :) Ha már mesterek a téma :)
Szal tavalyelőtt ősszel ugye szórakoztam a purhabbal EPS ragasztánál. Na pár napja feltűnt, hogy pár tábla elvált a faltól amit habbal raktam fel. Már meg nem mondom melyik habbal, mert többfélét használtam, sima soudalt is. A falat bekarcoltam, úgy rémlik le is kentem alapozóval előtte. (még nincs lehálózva, északi oldalon van, víztől is védett, dübelezve sem lett még).
Szóval vigyázni kell a habbal. én nem is javaslom nagyon senkinek, paraxtvakítás. Vagy pedig egyből kell dübelezni, azt akkor talán ki sem nyomja a hab a táblát, de úgy meg körülményes sztem..
Na, azt csináltam, h az elvélt részhez nyomtam purhabot, és bedübeleztem..
"óvatosan ezekkel a fázishasító regulátorokkal, telerakják tüskékkel a hálózatot"
Az alkatrészeik jelentős része éppen a zavarszűrésről szól. Láttam pl olyat, aminél a nyomtatott áramkör kb 10%-a volt maga a fázishasító és 90% a zavarszűrő.
Persze ettől függetlenül okos dolog pl az, ha a hasító minél közelebb van a fogyasztóhoz.
"bizonyos energia politikusok erőltették rá a lakosságra"
Többnyire hozzzánemértő laikus politikusok hozzák a döntéseket, akik azt hiszik, hogy egy 1%-os pontosságú energetikai felmérés öt perces munka és nem több száz ezer forint.
Ugyanezek az idióták bölcs politikusok hozták tavaly pl a kút-törvényt is a nép nyakára, hogy mindenki készíttessen profival részletes műszaki leírást + rajzokat a kútjáról, majd megdöbbentek, amikor UTÓLAG kiderült, hogy egy speciális képesítéssel rendelkező szakember két napi munkája NEM 5, hanem 100 ezer forint, tehát a kút-törvénnyel szegény családok tízezreit lökték a még mélyebb nyomorba ezek a politikusok, okosan.
Persze mondhatnád azt, hogy de akkor miért fizet a kormány rengeteg szakképzett szakértőt ilyen esetekre. Hát igen, a jól megfizetett kormányszakértőket ebben az országban valószínűleg nem a szaktudásuk alapján alkalmazzák, léteznek annál fontosabb szempontok ;)
"Vagy vannak olyan emberek, akik annyit mondanak, hogy szigeteld le a házam?"
Az emberek többsége mindent a "szigetelő mesterre" bíz, vagy hagyja magát lebeszélni az eredeti tervéről.
És mivel a szigetelő mesterek többsége nem érti, hogy (fizikai szempontok szerint) mit miért csinál, ezért az általa készített hőszigetelés hatékonysága sokszor meg sem közelíti az annyi pénzből elérhető maximumot (sokszor még a felét sem).
És az emberek többsége ennek ellenére teljesen meg van elégedve az eredménnyel, sőt ajánlják másoknak is ezeket a mestereket :)
"mert a legtöbb mester hozza az 5-8 cm fehéret alapból..." Ezt, hogy? Megbeszéled, hogyan szeretnéd leszigetelni a házadat, aztán ő erre magasról tesz, és a saját elképzelése szerinti anyagokat hozza? Vagy vannak olyan emberek, akik annyit mondanak, hogy szigeteld le a házam? Ha arra nem veszi a fáradtságot, hogy egy minimálisat is utána olvasson, akkor mondjuk meg is érdemli.
Mi vettük az anyagot zömében utólagos fizetéssel. Mindegyik kivitelezővel utólag számoltam el egyedül a kőműves kapott rész összeget és a végén kapott nagyobb összeget.
Sőt,hogy borzoljam az idegeteket a villanyszerelő két házat csinált egyet 3 egyet 1 éve mindent ő hozott minden anyagot és eddig 500.000 adtam neki.Többször mondtam fizetnék de eddig nem jött a pénzért.
Egy patron 3 db fűtőszálat tartalmaz mindegyik 2 kw os 230 volttal így jön ki a 6 kw. Szóval nem egyszerre ég ki hanem marad tartalék csak akkor veszem majd észre mikor nem akar elég meleg lenni a lakásban. Az első 10 centin nem fűt így a csonkban nem rotyog a víz.
Nem nagy ügy cserélni,át kellett tenni máshova mivel eltaktikáztam az elhelyezését.A túlfolyót elzártuk a csapra tettünk slagot ott kiment az a víz ami könnyen kijött. Amikor kicsavartuk a patront nem tudott már ömleni a víz csak annyi jött amennyi levegő be tudott menni a csonkon.Pár literrel megúsztuk.
Hát igen ez az energia tanúsítás. Pedig vagy 10 - 15 éve nagy reményeket fűztek ehhez.
Jó kereseti lehetőség egyeseknek. Már akik.
Még a bérletekhez is előírták volna, olyanoknak akik nem tudják mennyi 1 m3 gáz ára - fűtőértéke stb. nem sokat mond.
Itt a fórumon is voltak megszállott hívei.
Ha valaha is rákényszerítenek erre az első az lesz, hogy a tanúsítónak azt mondom , olyan legyen amit kérek.
A lényeget jól látod kevéspénzért csak felületes munka végezhető.
Viszont egy lakóház ha benne lakunk annak az energetikai jellemzőit nem árt ha tudjuk.
Erre valók az un. fajlagos értékek.
Nem most hanem vagy 16 -17 éve amikor először fórumoztam / de lehet már 18 is /, akkor bedobta valaki, hogy pl. jó viszonyítási adat a z 1 nm -re vetített gázfogyasztás.
Sőt meg is adta .
Akkor 5m3 gáz / lakásnm -ben határozta meg a határértéket a jó és a rossz energetikai adottság között.
Tehát egy 3 m3/nm / év gázfogyasztás fűtésre jó érték, egy
8m3gáz/lakás nm / év már rossz.
márpedig úgy általában mindenki tudja a lakása lapterületét és azért a gázórát is csak leolvassa.
Természetesen léteznek más fajlagos adatok is.
pl. a kWó/nm/ év érték.
Mert mond az valamit hogy a gázfogyasztás 350 m3 - 1600 m3 vagy 3700 m3 évente ?
Semmit.
Ha nem rendelünk hozzá egy fűtött alapterületet.
Aztán van egy másik véglet, aki állandóan nézi akár naponta a gázóráját, de addig már nem jut el hogy az évest netán a többévest is megnézze.
de vissza erre a tanúsításra jó az balekoknak !!
Nagyon elbonyolított valami, bizonyos energia politikusok erőltették rá a lakosságra..... ugyanakkor a nagy középületeket meg leszarják.
pedig valamikor pl. azt is előírták, hogy középületeben .. közforgalmú helyeken a legelső, hogy mérjék a benti hőmérsékletet.
A törvény szerint nem kérhet előre pénzt egy hivatalos építőipari kivitelező vállalkozó.
Csak utólag... persze azt akár gyakran, sok részletben is.
A bevett gyakorlat sajnos persze más.
Mert a megrendelők zöme örömmel viszi magát bele a vesztes helyzetbe és fizet annyit előre, hogy a vállalkozó álljon nyerésre egy vita-szakítás esetén.
---
Anyagot akkor fizetek, ha megérkezett.
Valamire vállalkozónak van hitele a boltosainál.
(ha még nincs akkor meg megoldja a vállalkozói forgó tőkéjéből) Nem szokott ebből gond lenni.
Persze az jobb neki, ha a megrendelő hajlandó előre pénzt adni :-)
Te már találkoztál olyan vállalkozóval, aki előre nem kért semmit és mindent a saját zsebből finanszírozott? Mert én meg nem. Azért egy szigetelés komplett kivitelezése egy házon simán több millió Ft is lehet. Az anyagot is megveszi saját zsebből előre?
Nem bántom ezért fatert, mert szívét lelkét / belét kidolgozza + még segít is nekem. Belső szigetelést soha nem ajánlott és kivitelezett még senkinek. Külső homlokzat szigetelő+festő amúgy, én ügyetlen irodista vagyok Hozzá képest. Esetemben nem aggódik a falon lecsapódó pára miatt, én kezdtem el kattogni rajta a szauna és az esetleges zuhanykabin miatt. Gyönyörűen hálózta, élvédőzte már örülni fog, hogy fóliát szeretnék ragasztani rá. Már azon is agyaltam tegyen rá nemes vakolatot és egy párazáró festékkel kenje le és kabát. Pedig csak egy sz.r melléképület. Komolyan már röhögök magamon...
VaZoLa: köszönöm. Már nem találtam meg, de olvastam valamit a pára keringtetésről a meleg irányába. Hangzatos marketing végett olyan csodafegyverként tekintettem rá.
Papírt kell írni, mert anélkül nem megy semmi... azaz megy, mert általában sehol sem írnak papírost :D
Ha leírod hogyan és mit kérsz, ám ennek ellenére nem azt csinálják, akkor nem fizeted ki és kész... mert ugye előre semmit sem fizetünk, én sem a következő havi béremet kapom a munkahelyemen.
Elkergeted őket a rákba, nem fizetsz semmit, aztán a szar hőszigre ráragasztasz még egy vékonyabb réteget, szerintem nem vesztenél sokat, anyagilag talán még nyernél is valamennyit.
Sőt, papír nélkül is elküldheted őket, ha kopogtat a rendőr, kéred az írásbeli megállapodást, vagy a számlákat, nem hinném hogy tudnának mutatni a rendőrnek olyat...
DE! Olyan is van, hogy a mesternek kell kiküldeni a kopasz, szekrény nagyságú rábeszélő embereket, mert a megrendelő egyszerűen nem fizet... és ugye ha papír nincs...
nem azért "jó", mert ez páraáteresztő....ez csak azért "jó", mert kevésbé jó hőszigetelő (azonos vastagságban., mint az eps)...tehát azonos vastagsággal beépítve kisebb gyakorisággal fordulhat elő hogy a falon lecsapódik a pára....
Az azonos hőáteresztési vastagság egyszerűen számolható a lambdákból:
Aztná szépen lassan kikopnak majd a trógerek (legalábbis a nagytöbbsége)
Sajnos nem így van. Manapság a trógereknek áll a világ. Nincs olyan brigád az országban ahová azonnal ne vennének fel bárkit. Hentes, fodrász féllábú, minden játszik. :((
a magyar valóság ezzel szemben az, hogy bíróságra sem jutsz el, és kitörölheted a feneked a felvételeiddel...sőt, örülhetsz ha nem téged jelentenek fel amiért lekameráztad őket....ha straszburgig jutsz, ott meg már simán nyertek ellened az emberi jogaikkal....fizetheted a pert is, meg a lekapott szigetelést is, meg az utómunkát is, meg a sértettnek megállapított kártérítést.....
Azért csak óvatosan ezekkel a fázishasító regulátorokkal, telerakják tüskékkel a hálózatot ami megzavarhat egyéb érzékeny elektronikákat és nem tudod miért mennek olyan hamar tönkre.
"Amit nem tudok az,hogy hova teszi a veszteséget a feszültség csökkentő"
A fázishasítók saját működésükhöz szinte semmi energiát nem igényelnek. Gyakorlatilag nem tesznek mást, mint másodpercenként százszor ki-be kapcsolják az energiát.
"illetve forintosítva maga a működése nyereséges-e"
Tisztán elektromos fűtésnél MINDEN energiából 100%-ban hő lesz, a 99% (veszteség) és 101 százalék (nyereség) itt nem értelmezhető. Másképpen mondva: ha neked valaki elektromos fűtés kapcsán bármiféle nyereségről beszél, az vagy hülye, vagy éppen téged néz hülyének (vagy mindkettő :)
Veszteségről maximum csak úgy beszélhetünk, hogy a termelt hő nem oda megy, ahol mi szeretnénk, de a hő mindig legyártódik (tehát a 100% mindig megvan).
Ilyen patron van benne 2 db van használatban legtöbbször egy is elég lenne,de két éve mikor azért volt hideg is akkor egy nem volt elég a 8 óra felfűtés alatt.
Ezt a kettőt ha jól értem számolom relatíve nem nagy pénzből lehetne teljesítmény csökkenteni.
Amit nem tudok az,hogy hova teszi a veszteséget a feszültség csökkentő illetve forintosítva maga a működése nyereséges-e azon kívül,hogy tovább bírja a patron.
Annyit engedj amennyit tudsz (a külső esztétikának megfelelően), akár az egész toktoldót is takarhatja, de gondolom a redőny miatt van toldó. Inkább arra figyelj, hogy az ablaktokra ne a cementes ragasztóval ragaszd oda, hanem ragasztó habbal pl Illbruck FM343 ez profi cucc 95%-ban vízálló és 60 dB-t gátol.
Lehet, hogy van, ahol csak 500 fokos, elég nagy a szórás.
Ne feledd, hogy a forró cekász és a "víz-hideg" külső vas között nagyobbrészt levegő van, ami nagyon jó hőszigetelő, tehát igencsak igyekeznie kell a cekásznak. hogy megszabadulhasson a hőtől. Visszafelé a víz hűtő hatása alig érezhető a hőszigetelő levegőrétegen keresztül.
Fenti okok miatt a hőátadás hővVEZETÉS helyett valószínűleg inkább hőSUGÁRZÁS által történik, már csak ezért is célja a gyártónak magasan tartani a hőmérséklet-külömnbséget.
Ez engedi szellőzni a falat belső szigetelés esetén is. Ezzel kellett volna apunak befedni a fehér eps helyett. Hmmm... sajnálom szegényt, mert dolgozott pár napot vele.
Az utolsó mondatoddal 99%-ig egyetértek, egy rész maradt ki. "Segéd" az a munkás aki nettó 250 ezret keres, és nem a szakmunkás.
És pont eztgondolom én is hogy igenis ennyi pénzért legyen felelősség a vállán vastagon a melósnak.
Tanulási idő / felelősség / munkabér / elvégzett munka
Ebből a négyesből a szakmunkás az első háromban egyértelműen előnyös ( kevesebb idő / kisebb felelősség / több vagy egyenlő munkabér ), az utolsónál egál vagy talán hátrányos (nehéz fizikai munka) helyzetben van, egy egyetemet végzett mérnökhöz képest. A felelősség kérdéskörét mindenképpen fel kell húzni szakmunkás szintjén is a megfelelő szintre, máskülönben teljesen igazságtalan a helyzet. Aztná szépen lassan kikopnak majd a trógerek (legalábbis a nagytöbbsége)
Én pont a felelősségrevonás lehetőségének első lépéseként szeretnék hivatalos papírosan , pontos árajánlatosan csináltatni majd mindent.
- úgy van megrendelve a hőszigetelés, hogy minden lap körül legyen kenve
- úgy van megállapítva a munkadíj (sőt úgy van megvásárolva a ragasztó), hogy minden lap körül lesz kenve
- a kamerán keresztül viszont azt látom, hogy ennek ellenére "pogácsásan" ragasztasz, amikor nincs ott sem a megrendelő, sem a főnököd
- és amikor közlöm, hogy erről a falról most szépen leszedjük a hőszigetelést ÉS NEMCSAK INGYEN FOGOD ÚJRA FELRAKNI, HANEM TE FOGOD FIZETNI AZ ANYAGOT IS
...akkor te ehelyett valóban elhúzhatsz a rákba, de akkor a bíróság az anyagköltségen túl még a munkadíjat is kifizetteti veled, mert helyetted valaki más csinálta meg azt a munkát. Plusz a kártérítési per költsége.
De az is lehet, hogy az ügy nem jut el a bíróságig, mert a másnap a munkaadód két verőlegénye a lábadnál fogva húz be az építkezési területre egyrészt azért, hogy a megrendelő ne okozzon neki több milliós kárt a sztori nyilvánosságra hozatalával, másrészt azért, hogy a többi melós lássa, hogy nem lehet a főnököt hülyének nézni, semmibe venni az utasításait.
A mai magasabb munkabérekért cserébe magasabb felelősség is megkövetelhető. Neholgymá egy építőipari munkás nettó 250 ezerért még hülyének is nézzen mindenkit.
Számos elektronikus (pl.fázishasítás) villanyfűtés szabályozó létezik. Olyanok, mint a hagyományos lámpa fényerő szabályozók, csak egy picivel több wattra készültek.
Hát azzal csak az a gond hogy ha rá is tesz az emberfia egy 6cm XPS-t a járófelületre akkor is kéne rá 4-5 cm beton hogy mégse az XPS-re járólapozz. Ennyi magasságpluszt nem képes "elnyelni" egyetlen eredetileg nem úgy tervezett erkély sem, szerintem.
Hamár idézel valamit ne ragadd ki a neked tetsző részt így nem fer.
"Fogyasztás kb 130.000 volt tavaly ezt nem tudja se hőszivattyú se"
Ugyanennyi hőt egy hőszivattyú fele-harmad ennyi forintból forintból megtermel, viszont 2-6-szor többe kerülne a beruházás. Plusz ha elromlik valami, az is durva költség lehet. Ha készakarva a magasabb fűtésszámlát választottál az alacsonyabb beruházási költségért és a megbízhatóbb működésért cserébe, ez is egy elfogadható szempont.
Talán így kelett volna.
"Fogyasztás kb 130.000 volt tavaly ezt nem tudja se hőszivattyú se bármilyen kondis kazán überelni mármint bekerülés szerviz stb megtérülésben a nulláról indulva"
Így más a leányzó fekvése.
Ez a fűtőpatron teljesítmény csökkentés viszont érdekes lehet.Kíváncsi vagyok a megoldására.
"Plusz az általa elfoglalt épület-négyzetméter ára, az sem két forint."
A "kazán" egy külön gépháznak nevezett helyiségben van ami direkt az összes gépészet részére lett csinálva.
Mosógép, szellőztető, padlásfeljáró,vízlágyító, hidrofor hűtőláda, polcok mivel a vidék vidékjén lakunk itt mások a körülmények egy része.És van az a mondás "valamit valamiért" mivel nem akartunk kályhás illetve gravitációs radiátoros fűtést ez volt ami játszott a megbízhatóság listáján plusz a padlófűtés komfortjáról nem vagyok hajlandó lemondani.
"3 fűtőpatron ez nincs mind használva de ha kiég egy"
A fűtőpatronok általában úgy vannak méretezve (gazdasági optimum) hogy a fűtőszál kb 800 fokon dolgozik (kb világos vörös izzás).
Ha a patronodat kicsivel alacsonyabb hőmérsékleten dolgoztatod, attól az élettartama durván megnő. Állítólag tíz százalék csökkentés tízszeresére növeli az élettartamot, ezt persze én nem venném szó szerint, de mindenképpen megoldanám, hogy ne egy patron dolgozzon 100% teljesítménnyel, hanem pl kettő félgőzzel, vagy mindhárom patron de harmad teljesítménnyel.
"A "kazán" kijött max 350-ből"
Plusz az általa elfoglalt épület-négyzetméter ára, az sem két forint.
"Fogyasztás kb 130.000 volt tavaly ezt nem tudja se hőszivattyú se"
Ugyanennyi hőt egy hőszivattyú fele-harmad ennyi forintból forintból megtermel, viszont 2-6-szor többe kerülne a beruházás. Plusz ha elromlik valami, az is durva költség lehet. Ha készakarva a magasabb fűtésszámlát választottál az alacsonyabb beruházási költségért és a megbízhatóbb működésért cserébe, ez is egy elfogadható szempont.
"Sőt, készült egy új , leválasztott terasz is az udvar felől... a régi leválasztatlan helyett."
Hasonló esetben (idős házaspár, nem bírják a lépcsőt) azt javasoltam, hogy a lábazat hőszigetelése után ne új terasz épüljön, hanem "hozzák fel a kertet a nappali küszöbéig" (pontosabban a kert egy részét :) ami így a nappali meghosszabbítása/kiegészítője lett.
Mindegy, hogy virágot ültet vagy sárgarépát tenyészt, az a lényeg, hogy minél többet mozogjon.
Na nekem így van megcsinálva csak a "bojlert" én csináltam,1000-es puffer 3 fűtőpatron ez nincs mind használva de ha kiég egy akkor nem kell szerelgetni éjszakai 8 órás áram.
A "kazán" kijött max 350-ből kb. bírja amíg élek,ősszel felkapcsolom az automatát tavasszal meg le karbantartás nuku.
Fogyasztás kb 130.000 volt tavaly ezt nem tudja se hőszivattyú se bármilyen kondis kazán überelni mármint bekerülés szerviz stb megtérülésben a nulláról indulva.A ház nettó 100 pár m2 bővített kádárkocka tisztességesen felújítva hőszigetelve.
"Ráadásul a kazán előbb-utóbb úgyis tönkremegy, így annak a cseréje nem lesz majd "opció"."
Mondok egy esetet, amikor van "opció":
- nyaraló, ősrégi gázkazán, radiátorok
- komoly hőszigetelés + fűtetlen pincében futó energiapazarló fűtéscsövezés feldobása a födémre, majd a födémre szintén komoly hőszigetelés
- jön a tél, az első hideg napon öreg kazán természetesen feldobja a talpát
- bontott Hajdu bojler pince sarkából elővesz, gázkazán helyére ideiglenesen betesz (bojler mint villanykazán)
- úgy néz ki, hogy a "drága árammal" működő elektromos fűtés villanyszámlája csupán kb 5 százalékkal több, mint a régi gázbojler (+ pazarlón csövezett fűtésrendszer) gázszámlája.
Mondanom sem kell, hogy az új félmillió forintos gázkazán (plusz kétszáz ezer forintos új gázkémény) beszerzése halasztódik, valószínűleg az idők végezetéig (talán lesz fűtő klíma, de lehet, hogy még arra sem költenek, maximum a régi bojler le lesz cserélve egy újra és ráírjuk, hogy "villanykazán" :).
Szóval mégis van néha "opció" amikor elromlik a régi gázkazán ;)
...persze nem mindenütt lehet annyira jól hőszigetelni, hogy egy 24 kilowattos gázkazán helyére be lehessen tenni egy mindössze 2 kilowattos bojlert (de két bojler pl már 4 kilowatt, vagy létezik fűtő klíma, stb :)
Ha valaki úgy tesz be két milliót egy bankba, hogy azt a pénzt csak évente húszezer forintjával tudja kivenni, ráadásul az első kifizetés csak harminc év múlva lesz, azt az embert a családja bezáratja egy elmegyógyintézetbe.
De ha ugyanaz az ember kicserélteti a házán a régebbi 1,1-es üvegezésű ablakokat 0,7-es ablakokra, akkor ugyanaz a család simogatja a buksiját, hogy milyen bölcsen cselekedett.
"Alapvetően nem szeretem az olyan megtérülési számításokat, amiknél csak a számlákon lévő végösszeget veszik figyelembe... A lényeg, hogy te jól érezd magad és tegyél magasról az olyanok véleményére, akik kb. az utolsó forintig nézik a számlákat."
Aki az energiaTAKRÉKOSSÁGot nem tekinti takarékosságnak / befektetésnek, az fogalom tévesztésben van :) márpedig a takarékosság és a befektetés is arról szól, hogy nemcsak beteszünk pénzt, de ki kis veszünk, mégpedig NAGYON em mindegy, hogy mennyit és mikor veszünk ki :)
De ha ELŐRE jelzed, hogy te itt most nem takarékoskodni akarsz, hanem csak kényelmet növelni, akkor úgy próbálok segíteni, hogy eközben egy szóval sem foglak megtérülési számításokkal zaklatni.
A baj ott szokik lenni, hogy
- valaki idejön a fórumban egy energiatakarékossági kérdéssel,
- erre mi kiszámoljuk és elmagyarázzuk, hogy amit ő akar az rossz befektetés, mert a hasznát csak az unokája (se) fogja látni
- erre ő megsértődik, hogy ő valójában nem hasznot akart, hanem kényelmet :)
Annyit belevauznék, h ezek a kenhető kátrányszerű szigetelések nem sokat érnek... 2x kentem le egy vasbeton födémet és úgy átázott,mint a szél...
Ki is hívtam a gyártó cég mérnökét és 2 dolgot mondott: olyan vastagságban kellett volna felhordani ami rá van írva a dobozra : 0,4 cm vtg! Mondtam, h az lehetettlen, akkor legalább 8x kellett volna lekenni, és nem jön ki a kiadósság sem ami a dobozon van!
A másik, h biztos megsértettem a felületet utólag...
Szóval a vége rendes kátránypapírtekercs, melegítve és azóta nincs ázás...
Mi lesz a belülről szigetelt falaimmal? Ötlött a kérdés most bennem. Az EPS-en átjutva lecsapódik a hideg falra? Akkor előbb-utóbb penészes lesz. Oldalfalra is kellene párazárás? De milyen anyagot tudok oda rakni ha szükséges?
Ez bizony esélyes.. az sem igazán jó megoldás.
(rossz esetben fagykár is érheti a falat)
De az is lehet, hogy megúszod, mert olyanok pára/hőmérsékleti viszonyok a fűtött térben.
Nem lehet előre igazán jósolni ebben a témában.
Ezért van az ökölszabály, hogy: " Belülről nem hőszigetelünk!"
Kivéve, ha jól tudjuk mit-miért-hogyan csinálunk...
Épp ezért inkább xps kellett volna belülre (ha már belülre ejrül), telibe ragasztva és párazáró szilóval tömítve a hézagok.
De az xps-ből is csak 3-4 cm, HA a tégla alkalmas rá (kellőn fagyálló).
A szomszéddal jobb esetben meglehet egyezni és engedi felakni.
Mint látható az az iménti képriportban is.
A ház hátsó oldalán a falra 10 cm grafitos hab került és lábazatra is 10 xm xps a szomszéd telkére átlógva (az írásos engedélyével), mivel telekhatáron áll a ház.
...és még az udvari betonját is felvágtuk, persze nyilván újra is öntöttük.
25m2 helyiség: félkész mennyezet, 2 oldalt 8 cm grafit kívülről, hátsó fal belülről 5 cm fehér. Klímával temperálás 19 fokon ECO módban napi 14kw-al. Kinyitottam az ajtót a garázs felé, így oda is becsorog valamennyi meleg, ott 13 fok van. Kocsinak elég.
30m2 garázs: mennyezetet apuval szenvedtük végig(áteresztő,10 gyapot,záró,osb), egyik fal kívül 8 grafit, 2 fal belülről 5 cm. Sajnos régen divat volt ez a közös fal dolog telekhatáron, ezért csak és kizárólag belülről tudtuk megoldani a szigetelést.
A hullámpalán jól látszik, hogy a 25m2 felett elolvadt a hó, a 30m2 felett változatlan, tehát egész tűrhetően megcsináltuk. Igaz írtad, hogy lehetett volna több is.
Viszont csak tátom a számat, hogy az EPS-en átszalad a pára. Mi lesz a belülről szigetelt falaimmal? Ötlött a kérdés most bennem. Az EPS-en átjutva lecsapódik a hideg falra? Akkor előbb-utóbb penészes lesz. Oldalfalra is kellene párazárás? De milyen anyagot tudok oda rakni ha szükséges?
Az EPS-en lazán átmegy ám a pára (a forgácslapon is) és neki szalad a párazáró HIDEG fóliának amin lecsapódik, harmat >> azaz VÍZ!!! lesz belőle, áztat.
Hát ezért...
Azt kell megérteni, hogy a bentről útnak induló meleg pára áramlás NEM találkozhat kifelé útja során sehol (neki túl) hideg felülettel.
...és hogy a pára legtöbb építő anyagon át tud közlekedni!
Akkor is, ha a levegő már nem, mert az anyag légzáró, mivel
a légzárás NEM EGYENLŐ párazárás
Ez két teljesen külön dolog.
----
HA!!!! belül a vastag EPS alatt csinálsz egy TÖKÉLETES páraZÁRÓ réteget IS, akkor elvben nem gond az a feketefólia ott fent a hidegtér határán. Mert akkor gyakorlatilag nulla pára tud csak útnak indulni kifelé...
Tökéletesen kiérezte Mindenki, hogy a választási helyzetre próbáltam fókuszálni a saját példámon keresztül. Ami nálam nem teljesen igaz, mert már "készen" felújítva vettem a házat ( asszony kijelentette, hogy vagy a felújítás vagy a család - lehet választani -> az első pont lett :) ) Ez a ház 10 cm-rel van berakva ( B30-as lyukacsos tégla ) + összes nyílászáró cserélve. Alagsor félig földben + normál szint + tetőtér , itt gipszkarton+15cm gyapot+valami kemény falap. Valójában 40 fok az előremenő és a 26kw-os készülék egész nap min. modulációval jár. Termosztáton látom, hogy így is ki-be kapcsol. Párásítani kell ( 38-40-ről min. 50-re, mert a friss levegőt szeretjük és huzatolunk napi kétszer minimum ). Dobok a födémre majd még gyapotot ha van értelme, de valójában a házzal nincs is gondom, inkább a melléképülettel szívok sokat.
Én inkább azt látom benne, hogy ha veszel egy kazánt, ami a szigeteletlen házad hőigényét fedezi, majd ezek után elkezdesz szigetelni, akkor nagy valószínűséggel igen csak túlméretes lesz már a szigetelt ház hőigényéhez, és ez szintén nem jó.
A jelenlegi gázár 50 évre előre vetítése elég komoly prognózis lenne...:)
(Persze érthető nézőpont az, ha nem 3 év a megtérülés, akkor már anyagilag nem kifizetődő...de persze az összehasonlítás kb. mint tv-ben a 4k OLED , és egy 90-es évekbeli CRT....mindkettő tv-zésre van, a lecseréléskor csak a fogyasztás megtakarítást nézve a megtérülés tart végtelenbe....)
(És persze a régi kazán várható szervízköltsége, alkatrészellátásának várható megszűnése stb sincs benne a kalkulációba...persze az újé sincs....)
Ennek akkor van igazán jelentősége, ha valaki nem tudja mivel kezdje a beruházást (homlokzati szigetelés vagy kazáncsere). Az egyik viszonylag gyorsan a másik pedig csak jóval később térül meg.
Ráadásul a kazán előbb-utóbb úgyis tönkremegy, így annak a cseréje nem lesz majd "opció".
Szóval ezen két lehetőség közül a szakik ezért szokták a szigetelést előbb javasolni.
Alapvetően nem szeretem az olyan megtérülési számításokat, amiknél csak a számlákon lévő végösszeget veszik figyelembe. Mert elég sok olyan tényező van, amit nem lehet, vagy csak baromi nehezen beárazni. A lényeg, hogy te jól érezd magad és tegyél magasról az olyanok véleményére, akik kb. az utolsó forintig nézik a számlákat. (Persze ez nem azt jelenti, hogy mindenből a lehető legdrágábbat kell megvenni.... csak még mielőtt valaki leírná.)
A kazáncsere dolgot tökéletesen látod a szigeteléssel párhuzamot vonva. Én a családi házban kényszerűségből cseréltem csak ki kondenzációsra a régit, mert nem volt kémény hozzá ( az ÉTI és új kondi kazán kémény nem kompatibilis - feleslegesen ruháztam volna be 320k-t kéményre ). A kazáncsere össz. költsége 1,4 millió lett. Ha abból indulok ki, hogy 10-15%, de számoljunk 15%-kal kevesebb gáz fogy, ami a fűtési időszakban 20e-25e-30e-35e-35e-30e = 175.000 Ft x 0,15 = kőkemény 26e Ft/idény és akkor a megtérülés meg is van :) Régen tanítottak nekem matematikai baromságokat, valahogy úgy hangzott, hogy limesz tart végtelenbe kb. mint a megtérülése. De cserébe van kényelem.
- 90 százalékban szükségtelen butaságot találtál ki (amihez makacsul ragaszkodsz, mert mindeni más hülye :)
- amit ráadásul rosszul tervezel kivitelezni
- ráadásul mindebből a lehető legdrágább változathoz kérsz most segítséget.
És aki minderre felhívta a figyelmedet, azzal köszönet helyett lekezelően beszélsz :)
Szerencsére van ilyen rokonom, ezért tudom, hogy ilyenkor mi a helyes teendő: hátradőlök a fotelben és figyelem, hogyan szívatsz meg magad körül mindenkit, aki segíteni próbál neked :)
Ha körbe lett ásva, a nagyobb kitülemkedéseket véssétek (üssétek le) le, tisztítás után (seprű és/v. magasnyomású mosó) vakoljátok kb simábbra (nem kell tökéletesnek lennie!), ezután vehetsz oda XPS-t ez sem lesz olcsó, de ez garantáltan vízálló, a PUR nem nagyon az... Az XPS tetejét illik vízbe rakni és így nem kell indító sin (amúgy sem értelmes dolog) és mehet rá a homlokzati szigetelés.
Egyébként nem sokat hoz ez a pinceszigetelés, ha csak nem lakni akarsz ott nincs értelme, a lakószint padlószintje alá 60-80 cm-vel elég menni ami a szigetelést érinti, ebből a talaj szint alatt és afölött 30 cm-ig elég vízálló (XPS) fölötte mehet az EPS v. a vakolható gyapot (falazattól függ).
Mindig csodálkozom hogy a hozzád hasonlók milyen kényszeresen próbálják bizonygatni a felsőbbrendüségüket az ezer karateres bulshit kommentjeikkel, de azzal, hogy volt időd még egy külön képet is linkelni, túltettél minden eddigin. Gratulálok. :D
VAGY: Száz karakterben megírhattad volna a hasznos véleményed is.
A 10 km-re lévő teszkóba heti bevásárlások céljára szeretnék új autót vásárolni egy . Szeretnélek megkérdezni, hogy melyik típust ajánlod a több millió dolláros bánya-teherautók közül. Sem kisebb, sem másféle, sem olcsóbb autót nem javasolhatsz MERT ÉN EZT JOBBAN TUDOM. Kizárólag a legdrágább bányagépek közül választhatsz.
Ha segítesz nekem eldönteni, hogy az általam kiválasztott értelmetlen hülyeségre hogyan szórjak el a valóban szükségesnél ezerszer több pénzt, akkor én is segítek neked, hogy az általad megálmodott értelmetlen hülyeségre hogyan szórhatnál el a valóban szükségeshez képest tízszer annyi pénzt.
VAGY: megkérdezed itt a fórumban, hogy mi a célja a lábazaton a vízszigetelésnek, mettől meddig és hogyan kell vízszigetelni és hőszigetelni a lábazatot.
Szórt PURhab szigetléssel kapcsoltban kérném a véleményeteket.
A probléma: Szeretném szigetelni a pincefalamat kívülről (ezzel együtt a lábazati szigetelést is megoldani). A házat körbeássuk alapig, azonban a pincefal beton öntésénél a külső síkot nem zsaluzták, az ásott föld egyenetlensége miatt a táblás szigetelés nem megoldható. Cél a hő és a vízszigetelés egyaránt. A pincafal 80centivel kezdődik a fölt felett (itt persze zsaluzva volt) és kb 2 méter mélyen van azt alap.
A teljes mélységet lefújatnám, ha alkalmas rá ez a technológia egyáltalán. Vannak különbségek az elérhető anyagoknál? Megbízható kivitelező?
Nem értek hozzá. Miért baj ha ott a fólia? Laikus egyszerű logikám az volt, hogy belülről kap 10 cm eps-t, akkor nulla a felfelé szivárgó meleg -> nincs páralecsapódás sem. Kettő legyet egy csapásra: nem kell bontani+szigetelés megoldva. Gondolom hibás a logikám:(
Ha én akarnék egy házat megvenni, akkor biztosan előtte csináltatnék egy SAJÁT energetikai felmérést róla.
Ha jelentős az eltérés az eladó által lengetett felméréshez képest, akkor vagy lehet komoly pénzeket alkudni, vagy lehet időben menekülni, mert ahol egy pontban megpróbáltak átverni, ott valószínűleg előbb-utóbb még más (el)rejtett hiba is felbukkanhat.
A polisztirol darabkák csak átmenetileg szorulnak oda, ki fognak potyogni az évek során, ha nem rögzíted őket. Vagy ragaszd oda őket, de én vékony fémfűrész lappal be szoktam vágni alulról kb 3/4ig és ezt a rést "ráhúzom" az alsó fólia élére.
Ha az átlapolás hosszú, akkor a polisztirol se legyen túl rövid.
Az alsó nyílások keresztmetszete szerintem bőven elég lesz, de én még csinálnék egy párat a tető csúcsa közelében is. A padlás függőleges átszellőzése (kéményhatás) valamennyire csökkenteni fogja a padlástér nyári forróságát is, tehát az alatta lévő lakás mennyezetének hőmérsékletét.
Nem biztos, hogy kókler csinálta. 10 ezer forintért a világ legjobb energetikusa sem fog 50 órát dolgozni, a kezébe adott adatokból (20 éves tervek az utólagos módosítások bejelölése nélkül) távolból és fél óra alatt ilyen pontosságra futja.
"én szeretném majd megcsináltatni olyan emberrel és céggel a felmérést és a kivitelezés, aki rendesen kivitelezéssel meg tudja csinálni"
Mennyire van korrekt munkára rászorítva az, aki önmaga munkáját fogja ellenőrizni?
Inkább mondd azt neki, hogy azt csinál a házadon amit akar, amennyivel alacsonyabb lesz a jövő évi fűtésköltséged a tavalyihoz képest, a különbözet tízszeresét kérheti a munkájáért ;)
Ilyen feltételek mellett a "mesterek" nagy részéről villámgyorsan kiderülne, hogy a szaktudásuk nagyrészt a balek ügyfelek parasztvakítására koncentrálódik.
Nem én kértem hanem az eladó akitől vesszük a házat. Mivel én nem tulajdonítok neki semmilyen jelentőséget, mert szerintem ugyanannyi értelme van mint az autóknál az eredetiségvizsgálat, ezért nem érdekel ez a kókler eredmény.
Amikor beköltözünk úgyis én szeretném majd megcsináltatni olyan emberrel és céggel a felmérést és a kivitelezés, aki rendesen kivitelezéssel meg tudja csinálni. természetesen számlásan, garanciásan, én a fekete húsból nem eszek, leginkább akkor ha ismeretlen.
Úgy gondolnám helyénvalónak, hogy egy hőkamerás térképezéssel lehetne felmérni rendesen a ház jelenlegi, valós állapotát/szerkezetét, és ahhoz kialakítani a megfelelő szigetelést, majd szigetelés után ismételt kamerás ellenőrzés az elért eredmények megmutatása képpen.
Ez egy 25 m2-es helyiség ( a másik 30 m2-est garázst szigeteltem én és apu ).
Rétegek:
- szabadtér
- hullámpala
- lécezés
- 1 db betonáthidaló középen
- a fólia egy natúr sima fekete fólia, ami párazáró célt szolgálhatott
- 1 cm-es pozdorja
- beltér
- és itt ötleteltünk apuval, hogy nem bontjuk szét és csináljuk meg, ahogy a garázs helyiséget ( áteresztő, gyapot,záró,osb mintára ), hanem belülről ragasztunk rá eps-t, hálózza, majd gletteli és festi. Jelenleg brutálisan szökik a meleg, mert az 1 cm pozdorja semmit nem ér. A fólián volt, amikor becsorgott a pára. Légmentesen 10 cm grafit belülről?
A hiba lényege és oka, (ha nem beázás a tetőfedés felöl vagy tetőfólia vízelvezetési hiba)
hogy a fűtött lakásból a szabadtér felé útnak induló meleg-vízpárás levegő útközben direktben találkozni tud valahol
egy túlzottan HIDEG a szabadtér felől KIHŰLT felülettel
(betonkoszorú, gerenda, falszakasz, tetőfólia, stb.)
és azzal találkozva !!!
a meleg vízpára a hideg felületen egyszerűen vízzé válik (lecsapódik)
azaz harmat=víz keletkezik belőle
és ez a víz áztat, akár helyben, akár elfolyva onnan valahová
Pont ugyanaz történik. mint amikor a hideg sörös üveget kiveszed a hűtőből és az üveg harmatos lesz a konyha meleg-párás levegőjétől...
----
A meleg-pára kijutását a lakótérből a födém hibátlan RÉSMENTES párazárása/párafékezése csökkenti.
A túlzottan hideg felület létét pedig a megfelelő helyekre rakott hibátlan RÉSMENTES hőszigetelések.
A hibakeresés lényege ezért
- meg kell találni azt az épületrészt amin a harmat keletkezik (ahol a víz lecsapódik)
utána ki kell deríteni, hogy
- milyen útvonalon jut ki a meleg-pára a lakótérből oda (párazárási/párafékezési hiba-hiányosság)
- miért túl hideg ott az épület szerkezet (hibás-hiányos hőszigetelés)
- miért nem jut ki onnan a pára a szabadba (palás átszellőzés/huzat hiánya)
Aztán el lehet dönteni, hogy
- párának sem kéne oda jutnia (párazárási/fékezési) és szerkezetnek sem kéne túl hidegnek lenni (hőszigetelési hiba) és a huzat is gyenge a padláson>> tripla hiba
- párának sem kéne oda jutnia (párazárási/fékezési) és szerkezetnek sem kéne túl hidegnek lenni (hőszigetelési hiba) >> dupla hiba
- a szerkezet már "hideg szerkezet" (azaz a hőszigetelésen kívül van), de a párának nem kéne oda jutnia >> egyszeres hiba
- a szerkezet is "hideg szerkezet" és a pára is odajuthat (pl. padlástérbe vezető szellőző miatt), DE a padlástérből nem jut ki >> átszellőzés/huzat nélküli padlástér
Vagyis, nézelődés-kutatási és logikus gondolkodás árán a hiba oka kitalálható és kijavítható...
----
Kezdésnek eltűnődnék azon, hogy a gyapotban miért vannak légterek a gerenda mellet?! (ahogy az a képen látható) Lehetséges-e pl. az, hogy a plafon illetve plafon/fal találkozásnál a gyenge párafékezés miatt a benti pára eljut a hideg gerendavégekhez?!!! és azokon vízzé válva folyik le onnan.
Sziasztok! Az előző tulajdonos a melléképületet is fűtötte. Az 1cm-es mennyezetet megbontottam és meglepődve tapasztaltam, hogy nem gondoskodott semmilyen hőszigetelésről. Palatető, fólia és rögzítette a fa táblákat. Ezért is láthattam vízfolyás nyomokat, mert szabadon áramlott fel a hő és találkozott a hideggel. Gondolom a fólián csurgott a víz. Szellőzés nincs, különben a lapos tető nagy viharban beázna. Ha nem szeretnék túlságosan belebonyolódni elég lehet ha belülről ragasztok a mennyezetre 5cm eps-t vagy legyen 10 grafit?
"Azért ajánlotta az egyik cég a szárítást, h ne fagyjon meg a betonban a víz. Ha kirántom a vizet - szerintük - nincs mi megfagyjon..."
Ezek alapján jobb hogy nem ők csinálják, elég alapvető dolgokkal sincsenek tisztában.
Ne aggódj ezen a fagyás dolgon, még ha lenne is mínusz pár fok benn akkor sem lenne baj mert alulról melegebb a föld, és a kötés közben hőt is termel a beton. Nem fog megagyni.
Ez az új cég érdemesnek tűnik.
Azért ajánlotta az egyik cég a szárítást, h ne fagyjon meg a betonban a víz. Ha kirántom a vizet - szerintük - nincs mi megfagyjon...
Közben a decemberben megállapodott céggel fölmondtam a munkát, még a múlt héten. Ma reggel volt kint az új, akikkel már december elején (a válaszaik alapján) szerettem volna szerződni, de tele voltak munkával, mondták január 2. felében tudják csak felmérni. Nem akartam megvárni.
Majd jött a decemberi -10. Csúszott januárra a meló.
De ha már elhúztuk eddig az előző csapattal is, akik szerint én voltam a januári első, de xartak rám, pedig még +ok is voltak, hát 19-re lapot húztam. Megköszöntem nekik úgy, h nem tudtam mikorra kapok mástól időpontot.
Egy biztos, az első benyomások alapján bejönni látszik a kockáztatás. (kopp-kopp-kopp) Az eddigiek eljöttek, megnézték körbe sétáltak a helyiségeken 10 perc múlva már le is léptek. Az új is így nyitott, h negyedórája van.
Megnézte, majd közölte a lelevelezett árakat most is tartja, érdekel?
Naná!
Akkor hozta is a lézert (az eddigiekkel ellentétben) a telefont a kocsiban hagyta (nem tudna dolgozni) és elméricskélt nálam még egy órát:)
Nagy nehezen megkerestük a méterjelet, tele írta a a falakat, a kritikus pontokat többször lemérte, jelezte hova jöjjön vissza a gépész, mert kint van a 7 centiből. (az előző kettőnek jó volt minden!?) Elmondta hol, miért kell diletálni, azt is miért kell az ipari műszál (500.-/m2). Azt hittem most jön a lehúzás, majd kiderült nem, mert ők csak külön kérésre hagyják ki a műszálat, az ár 100HUF/m2-rel lesz drágább a korábbi nem műszálasokhoz képest.
Elmondta nem fog megfagyni bent az előrejelzések szerint. Picit paráztam láthatta rajtam, majd oda mutatott a vizes petpalackokra.
Mióta vannak itt? Mondom december közepe.
Az jó mert az elmúlt két napban itt Pest környékén -7-9 fok volt, és zéró kristályosodás van benne, tehát bent garantáltan nincs fagypont alatt.
1: occsó pézé távolból, rajz alapján durván megsaccolva
2: occsó pézé távolból,rajz alapján saccolva és lefelé kerekítve, mert ezt kérted a tanúsítvány készítőjétől
3: occsó pézé távolból, rajz alapján saccolva és felfelé kerekítve, mert ezt kérted a tanúsítvány készítőjétől
4: drága pézé, mert TÉNYLEGES és PONTOS értékeket kértél, amihez egy szakembernek személyesen oda kell mennie a házhoz és olykor órákig nyomoznia.
Te melyik fajta tanúsítványt kérted? Az ötven-száz ezer forintosat, vagy a három occsó közül valamelyiket? Ha valamelyik olcsót kérted, akkor ne kérd számon a pontosságot.
Nekem pl úgy számoltak ki a házunk hőigényét, hogy még a szigetelés sem volt a falakon meg az ablakok is a régiek voltak. Elmondtuk, hogy mi lesz, kapott tervrajzok az és ennyi.
A mennyezeten hanyagolom a dupla gk-t akkor. A falakon amúgy lehet nem árt, hogy jobban tartson esetlegesen felcsavarozott dolgokat.
Akkor az itt elhangzottak alapján valahogy így kéne, hogy kinézzen:
Táblás gyapottal töltsem ki a négyszög alapú részeket (20cm magasság kb.) a gerendák között és még mondjuk minimum 10 cm-gyapotot, tekercseset rakjak a gerendák fölé, hogy ne legyenek hidegek és ne csapódjon ki sose víz rajtuk?
A gerendák esetleg problémásak lehetnek. Azon felül csak elektromos kábelek mehetnek át függőlegesen a gyapoton, nem sokat "tartózkodva" abban. Bár hidegek lehetnek ezek a kábelek.
Érdekelne hogy a nagyérdemű mit gondol, az energetikai tanúsítványt kiállító egyének honnan szednek olyan dolgokról adatokat amiket nem tudnak fizikálisan megnézni?
Pl. érdekelne hogy egy cserép alatti szigetelés vastagságát honnan állapítja meg ha minden oldalról körbekerített, és nem bont meg sehol semmit?
Miért van olyan érzésem hogy az az energetikai tanúsítvány megint egy qva lehúzás a semmiért?
Egyszerű kátránypapírt nem tekintenék párazárónak.
Ha alulról mindenképpen gipsszkartonozol, akkor jó ötlet (nem nagy pluszmunka) előtte egy párazáró fóliát feltenni (pl felragasztani néhány pöttyel) a jelenlegi mennyezet aljára.
A gipszkarton duplázását csak fokozott hangszigetelés céljára tartom indokoltnak.
A vízPÁRA teljesen szabályos gáz, egymástól külön lebegő H2O molekulákból áll. Tehát vízpára = vízgáz.
vízGŐZ akkor van, amikor ezek a H2O molekulák a levegőben kis csoportokba tapadnak össze, de ezek a csoportok még nem elég nagyok ahhoz, hogy (vízcseppként) leessenek a földre. A vízhgőz bizoyos töménség felett szemmel látható KÖDöt képez. Tehát vízgőz = vízköd (ha felettünk van, akkor felhő az égen :)
Laikus számára legegyszerűbben: gőz az, ami látható, a pára soha nem látható.
Előfordulhatnak párakicsapódás-mentes időszakok is.
"de csináltam oldalankét 2 db szellőző nyílást a fólián! :-)"
Nagyon helyes. Remélem ez a négy nyílás nem 50-50 cm2 keresztmetszetű :) hanem legalább 500-500 cm2-es.
PL a tetőfólia átlapolását szét lehet nyomni 2-5 centis polisztirol távtartó kockákkal.
"A cserép alatti részt majd megnézem, ha ki tudok menni a tetőre!"
A fólia külső oldalán a páratartalmat nem a lakásod, hanem a külvilág levegője szabja meg, ezért a fólia külső felületén vízkicsapódásra ne számíts. Persze beázás ettől még lehet ott is :)
Ha úgyis átkeveri , akkor miért hozat földnedveset ? Biztos jót tesz majd a beton minőségének , ha kötésben lévő földnedveset 1-2 óra múlva újra nedvesítve bedolgozza . A gépi esztich-t szerintem messze jobb ennél , főleg ha önterülő és szakember csinálja , mert így közvetlenül burkolható felületet kapsz .
Értem, megfontolandó. Ámde attól még jobb lenne, ha nem is kerülne bele víz a gyapotba nem? Mert nehéz megítélni, hogy milyen gyorsan távozna belőle, bár valamennyi persze távozna a kiszellőztetés miatt.
Alulról a kartonozás a repedések elfedése miatt kell...
A korábban általam emlegetett könnyűszerkezetes kisházzal kapcsolatban még pár részletet szeretnék kérdezni, ezúttal a födémével kapcsolatban, mert a falakat alaposan részleteztétek. Ezúttal is köszönöm azt!
-Eddig van fentről jelenleg: ~10cm gyapot (gerendák között)->kátránypapír (nem tökéletes)->OSB lap vagy betonyp (ezt nem tudom megállapítani)
Ezután a falakkal kapcsolatban megbeszéltek alapján erre gondoltam... : (esetleges hézagosan szerelt OSB lap a jobb tárolási lehetőségért)->páraáteresztő fólia (piszok ellen, amúgy van a cserép alatt fólia)->15-20cm gyapot a gerendák között->OSB lap->légrés(lécekkel, opcionális)->2xtűzálló gk
Ez nagyjából jónak tűnik számotokra?
A padlás átszellőztetett.
1) Plafonra lehet nem kell légrés. A fólia csak pár helyen lenne kilyukasztva a csillár kábelek miatt, annyit még lehet tömíteni ésszerűen talán. A kábelek a padláson mennek nem itt. Sok dolgot nem akarunk felrögzíteni ide.
2) Az új párazáróra az OSB belső oldalán (új gk réteg alatt) azért gondoltam, mert ki tudja milyen állapotban van a régi kátránypapír ahogy a falon ugyanez a helyzet.
3) Lehet a régi OSB lapot le kéne kapni és új párazáró a gerendák alá és közvetlenül alá a gk lap lenne a legjobb? Vagy felesleges munka volna az? Meg nem árt tán még egy réteg ott.
4) A fenti rétegrend persze tuningolható a gerendákra merőleges rálécezéssel és annak a közeit további gyapottal kitöltve, csökkentve a gerendák okozta hőhidakat. Akkor 30 cm gyapot is lehetne akár.
Merthogy ezt úgy szokták hogy kihozza a teherautó földnedvesen, a jómunkásember meg felönti vízzel (jobbak folyósítószert is adnak hozzá) és átkeveri bedolgozás előtt.
Ha meg egyforma folyósra van a kétféle beton keverve, egyformán van eldolgozva akkor a padlófűtés szempontjából teljesen mindegy a szemcseméret.
"ez nem volt rendes válasz Mekk!:DD Akkor a kisebb szemcseméret a nyerő?"
Egy beton
- állhat csupa nagyszemű osztályozott kavicsból és közötte éppenhogy "ragasztó" jelleggel hozzáadott kevéske cementből, mindez földnedvesen leb@sva a padlóra és futás a kocsmába
- és állhat mindenféle szemcseméretből a porszemtől a krumpliig, plusz bőségesen adagolt cement, mindez zömítve, buborékmentesítve.
Az első beton egyértelműen rosszabb hővezetésű az átlagos olcsó cementesztrichnél, a második szerintem lehet akár sokkal jobb is. És én nem vagyok gondolatolvasó, hogy "beton" alatt melyikre gondolsz.
remélem nem offtopik, ide is beteszem. Az aljzatszigetelés és padlófűtéscső után szerintetek a gépi 0,4-es estric jobb vagy c16 előre lekevert földnedves 0,8-as szemcsemérettel ?
Üdv ! Azért ne zárjuk ki a fólia külső oldalán lehetséges párát se ,ha nincs átszellőztetve ellenléc hiánya miatt v a lambériánál megszakad a fólia ,akkor is kialakulhat ez az állapot !:-)
A kivitelező valószínűleg nem oldotta meg a padlástér szellőztetését, ezért a lakásból a padlásra feljutó párás levegő a hideg fólián lecsapódik, ezek vízcseppek legurulnak a fólia belső oldalán és egész télen vizesítenek mindent amit csak érnek (hőszigetelést + házat).
Menj fel a padlásra: valószínűleg vízcseppek tízezrei gyülekeznek a tetőfólia belső oldalán (ha megpöcköld, akkor esik az eső a padlásodon :).
Így lehet pl a hőszigetelő üveggyapotot a csepegő vízzel laposra verni, majd itt a fórumban reklamálni, hogy miért mondtunk olyat, hogy az üveggyapot soha nem esik össze :)
Az ideális párazárást úgy képzeld el, hogy az egész lakást egy megszakítás nélküli összefüggő burok veszi körül minden irányból. Ez a burok nem muszáj, hogy mindenütt azonos anyagból legyen, a műanyag fólia folytatódhat vakolatban, az folytatódhat fém fóliában, stb... a lényeg, a folyamatosság.
Ebből tehető engedmények felsorolása:
1: a nyílászáróknál: az ablakok és a bejárati ajtó kinyitott állapotban lyukként viselkedhet (megszakíthatja a párazáró burkot), de becsukott állapotban ott sem szivároghat pára.
2: a szellőzés nyílásai /csövei is "engedélyezett lyukak" a párazáró rétegen.
3: szagelszívó kimeneti csöve
3: tűzhely, kazán, kályha, szagelszívó számára levegőt biztosító légbeejtők.
Felsorolás vége.
Minden egyéb lyuk/rés vagy tervezési vagy kivitelezési hiba.
Baj nem valószínű, ha a födémnél a párazáró réteg felett felül jól kiszellőző gyapot van.
De a jó párazárásnak van egy másik haszna is: nem engedi a lakás levegőjét kiszáradni a téli száraz-levegős időkben, tehát ha jó a párazárásod, akkor télen kevesebbet, vagy egyáltalán nem kell (jódrágán) párologtatni a lakásban.
Itt aztán jól szellőzik a padlás, szerencsére. Értem, hogy más haszna is volna a párazárásnak, igen.
Vannak olyan villanykábelek, amelyeket mindenképpen muszáj keresztülvinni a párazáró rétegen, ezeket tömítsd le jól. De minél okosabban intézed a kábelezést, annál kevesebb helyen kell kábel-tömítéssel bajlódnod :)
Végülis lehet törekedni olyan kábelezési kialakításra, hogy minimális legyen az, amikor áttöri a párazáró réteget a kábel.
Ha ragaszkodsz az OSB-hez , akkor a csaphornyossal lehet az illesztések repedését elkerülni . Méretre szabni , faragasztó a nútba és a helyére csavarozni . ( MFP is van csaphornyos ) Minden másra ott a gipszkarton :-)
Köszi a választ Neked is! Én ugyan nem ragaszkodnék hozzá, de ez már létező építmény, szóval adott ez. 1989-es. Sima OSB semmi extra, reped is persze. Ma GK-val lenne a javítás tán célszerű persze, ha nagyon nem bírunk a repedésekkel.
Ha annyit mozog, hogy a festhető akrilról lepattog a festék, akkor ott (komoly)baj van a tartószerkezettel is...
Értem, az nem lenne jó. Ámde komolyabban még nem lett megpróbálva ennek az állapotnak a javítása. Szerintem legutóbb max ki lett glettelve a rés és rá lett festve.
Évek múltán nem lett szép. Falon van betonyp, mennyezeten OSB ha minden igaz.
*A vízfolt nem "hagyományos" beázás. Valami kisállat odafészkelt sajnos egy időben és feltehetően abból jött, a tetőn semmi nem látszik.
Igen, ráadásul egy kis részen tudtam csak megbontani így nem igazán lehet mérvadó sajnos e a kis "mintavétel".
Igyekszem majd tavasszal a padlás és a homlokzati hőszigetelést korrektül megcsinálni és ezt a részt visszabontani.
Lehet volt már, de azért ismét rákérdezek, mert ahány szaki annyit mondd: salakkal feltöltött horcsik födémből - tekintve az elvégzett munka és az elszállítás várható költségét - szükséges a salakot kihordani, vagy mehet arra a gyapot?
(ki tudja, lehet pár év múlva még a tetőteret is beépítjük, most azonban még tárolásra sem használnánk)
Sikerült megbontanom és egy kis részen benéznem a karton mögé. 5cm üveggyapot van egy vakolt, de nem glettelt falon. Legalább is azon a részen, ahol megbontottam. Azon a kis részen száraz az üveggyapot és a fal is. Ugye ez mögött van kint a terméskő "dísz"...
Asszem tavalyelőtt volt tartósan -10 fok alatt is, ha ekkor már csurom víz volt a tégla a lakáslevegőtől, akkor rezeg a léc... szerencsére állítólag a jó B30 nem túl érzékeny az ilyesmire.
Lehet, hogy ott a tetőt már csak a díszburkolat tartja :)
(ez persze csak vicc volt - remélhetőleg)
Tavasszal lekapod a belső szigetelést és ha nincs pénz szakemberre, akkor a gyanúsított falba egy ütvefúróval fúrsz (jó) pár lyukat (teljes vastagságban) és ezeket összehasonlítod egy ép téglában fúrt próba-lyukkal (szétfagyott téglában SOKKAL könnyebben halad az ütvefúró).
Persze egy szakember véleménye komolyabb a fúrógépénél :)
"Célszerű akkor a vakolt B30-as fallal egy síkba hozni"
Nem szükséges mindig mindennek egy síkban lennie, lehat azon a részen pl egy centivel vékonyabb a hőszigetelés, vagy lehet "lépcső" is a ház falán, ezt ügyesen lehet úgy csinálni, mintha készakarva (dizájn elem) lenne, pl színezéssel: a másik síkot lehet más színre színezni.
Hasonló trükkel lehet pl hőszigetelt házon utólag ablakot cserélni: az ablakok köré csinálsz jó széles látványos keretet, eltérő síkban és eltérő színben.
Ősrégi dizájner trükk: "ha egy hibát nem tudsz észrevétlenül elrejteni, akkor emeld ki látványosan és mondd azt, hogy készakarva csináltad ilyenre" :)
"Sajnos ezt nem gondoltam át teljesen. Igen, amit írsz az sajnos simán baj lehet."
Baj nem valószínű, ha a födémnél a párazáró réteg felett felül jól kiszellőző gyapot van.
De a jó párazárásnak van egy másik haszna is: nem engedi a lakás levegőjét kiszáradni a téli száraz-levegős időkben, tehát ha jó a párazárásod, akkor télen kevesebbet, vagy egyáltalán nem kell (jódrágán) párologtatni a lakásban.
"párazáró sértés nélkül a villanykábeleket nehezen tudom elképzelni."
Vannak olyan villanykábelek, amelyeket mindenképpen muszáj keresztülvinni a párazáró rétegen, ezeket tömítsd le jól. De minél okosabban intézed a kábelezést, annál kevesebb helyen kell kábel-tömítéssel bajlódnod :)
Azt mondta az előző tulaj, hogy 4-5 éve csinálták ezt a belső szigetelést, remélem nem nagyon sérült még a szerkezet ennyi idő alatt. Ez sajnos majd csak tavasszal fog kiderülni, ha indul a szigetelés.
Vannak kövek amik kiállnak a falsíkból (ezeket le kell faragni), eléggé egyenetlen, de picit a mellette lévő vakolt fal síkja alatt van. Célszerű akkor a vakolt B30-as fallal egy síkba hozni és az egyenetlenségeket rávakolással kiegyenlíteni, ugye?
"ez a szoba van belülről 5 v. 10cm-es kőzetgyapottal szigetelve karton mögött"
Ez igen nagy butaság volt. Peches esetben lehet, hogy az a belső hőszigetelés mögötti fal már olyan fagykáros (morzsalékosra fagyott), hogy azt a falat le kell bontani vagy meg kell erősíteni.
"mert eléggé egyenetlen ez a köves rész"
A képen nem látszik, hogy ez az egyenetlenség kiegyenlíthető pár centi vakolással, vagy neki kell esni vésőgéppel lesimítani a magasabb "hegycsúcsokat". De az is lehet, hogy ezeket a köveket viszonylag könnyen le lehet vésni az eredeti házfalról.
Én próbálnék egy egyenletes felületet valahogy kialakítani, pl. gletteléssel. Így képről annyira nem jön át számomra, hogy pl. a köves falrész az most kijjebb ér min t a vakolt? És milyen mélységbeli különbségek vannak a kövek között? Mert ha arra még ráglettelnek, akkor lehet pár cm-re magasabb lesz, mint a fal. Vagy megoldás, hogy a falas részre is rávakolnak és egyszintbe hozzák.
A háznál a front oldalon egy részen ilyen kő díszburkolat van (mögötte kisméretű vagy beton lehet, de sajnos nem tudtam még megnézni, mert ez a szoba van belülről 5 v. 10cm-es kőzetgyapottal szigetelve karton mögött). A ház többi része B30-as falazat.
Az a kérdésem, hogy a tavasszal rákerülő 15cm-es grafitos szigetelés kivitelezésénél mire érdemes figyelni, mert eléggé egyenetlen ez a köves rész és félek, hogy a nem tökéletes kivitelezés később problémákat okozhat).
"De az OSB vagy betonyp lapoknak nem lehet jól megcsinálni az illesztését beltérre szerintem."
Ha ragaszkodsz az OSB-hez , akkor a csaphornyossal lehet az illesztések repedését elkerülni . Méretre szabni , faragasztó a nútba és a helyére csavarozni . ( MFP is van csaphornyos ) Minden másra ott a gipszkarton :-)
Oké, hogy akkor ilyen akril pasztával az árkot kihúzom. Az akril még bírhatja is a kiképzést, de ha ráfestek akkor a festék nem fog újratöredezni ott a mozgásokkor. Amit a kemény festék nem tolerálna? Vagy fehér falfestésnél nézzem meg hogy mutat a sima paszta, mennyire üt el a festéktől?
A kettő között ne felejtsd el felrakni az új párazáró fóliát :)
ami jó erős legyen (min. 0,2 mm vastagság!) hogy ne lyukadjon ki könnyen pl vezeték-dugdosás közben.
Tetmészetesen. Az új fólia jön mindenképpen. Max marad a régi a betonyp túl oldalán. Már ahol nem lesz megbontva a szerkezet.
Egyébként valószínűleg olcsóbban kijössz, ha nem a régi vezetékeket és dobozokat hasznosítod újra, hanem benn hagyod őket a helyükön és mindenből újat veszel
Jogos. Bár a fali dolgok nem süllyesztettek hanem kidudorodóak. Szóval nagyon nem maradhatnak a helyükön.
Úgy érted, hogy az oldalfali párazáró rétegre vigyázol, mint a hímes tojásra, a mennyezeti párazáró réteg meg lehet akár olyan lyukas is, mint egy ementáli sajt?
Sajnos ezt nem gondoltam át teljesen. Igen, amit írsz az sajnos simán baj lehet. Ámde a padlás legalább valóban jól szellőzik. És így a falnál talán kevésbé érzékenyebb.
Az a baj, hogy párazáró sértés nélkül a villanykábeleket nehezen tudom elképzelni. Főleg, hogy gyárilag a padláson van vezetve a gerinc. Irgalmatlan munkával a pince irányából újra lehetne építeni, de ez kicsit túl sok lenne. Akkor meg a monolit vb födémen lennének felesleges lyukak. Ott legalább páraérzékenység nincsen.
Úgy érted, hogy az oldalfali párazáró rétegre vigyázol, mint a hímes tojásra, a mennyezeti párazáró réteg meg lehet akár olyan lyukas is, mint egy ementáli sajt?
Végülis miért ne?
Ha a padlás olcsó gyapottal van szigetelve és át van szellőztetve akkor a pára ott nem okoz kárt.
A baj akkor van mikor a belső párazárás beengedi a falszerkezetbe, a külső eps viszont nem engedi a távozni.
Sőt ha a padlás felé a falszerkezetből is tudna távozni a pára az is jó lenne.
"Szóval felhúzni őket és egy pár centivel beljebb levő lyukon ledugni azért lehet, hogy megoldható."
A kettő között ne felejtsd el felrakni az új párazáró fóliát :)
ami jó erős legyen (min. 0,2 mm vastagság!) hogy ne lyukadjon ki könnyen pl vezeték-dugdosás közben.
Egyébként valószínűleg olcsóbban kijössz, ha nem a régi vezetékeket és dobozokat hasznosítod újra, hanem benn hagyod őket a helyükön és mindenből újat veszel. Az anyag X forinttal lesz drágább, de a munkadíj viszont 10X forinttal lesz olcsóbb, ha a villanyszerelőnek nem bontott szeméttel kell dolgoznia.
Ráadásul az új konnektorok máshova is kerülhetnek, sőt szaporodhatnak is :)
"Az átszellőztetett padláson jól hozzájuk lehet férni."
Úgy érted, hogy az oldalfali párazáró rétegre vigyázol, mint a hímes tojásra, a mennyezeti párazáró réteg meg lehet akár olyan lyukas is, mint egy ementáli sajt?
Ennyi lyuk mellett én úgy tekinteném, hogy NINCS párazáró réteg... és ennek megfelelően csinálnék/számolnék mindent a külső oldalon.
VAGY az összes elektromos szerelvényt/vezetéket behoznám az új párazáró fólián belülre, hogy a fólia összefüggő (luktalan) maradhasson. De ez nem olcsó játék.
Értem, igen a párazárót lyuggató dolgokat át kell gondolni. Az a szerencse, hogy a vezetékek valahogy be vannak csak lógatva a szendvicspanel közepébe. Szóval felhúzni őket és egy pár centivel beljebb levő lyukon ledugni azért lehet, hogy megoldható. Az átszellőztetett padláson jól hozzájuk lehet férni.
Nyugodj meg, a külsők is repednek :)
Nekem is sajnos úgy rémlett, hogy a korábbi próbálkozások sikertelenek voltak. Ezt az akrillal való kitömést még nem próbáltam, de szerintem mind a sima OSB-t mind a betonypot nehéz illesztés-repedés mentesre csinálni.
Nem véletlen, hogy GK lapokat ragaszt az egyik nagy hazai gyártó is a rétegrendre belülről.
A falon a GK lapozás belül megoldaná ezt a gondot és a csöveket is elrejthetném.
Az erre az egyik bevett megoldás, hogy a repedezős felületre ragasztasz 1 centi EPS-t és azt lefested az eps-nél szokásos módszerek valamelyikével.
Egy centi EPS kívülről sem okozna akkor még egy igazán jól párazáró réteget? Vagy ezt csak belülről csinálják?
"Egy szerencse van, hogy elég gány a ház most és csak a vezetékek vannak rejtve a betonyp és a párazáró mögé."
Ennyi lyuk mellett én úgy tekinteném, hogy NINCS párazáró réteg... és ennek megfelelően csinálnék/számolnék mindent a külső oldalon.
VAGY az összes elektromos szerelvényt/vezetéket behoznám az új párazáró fólián belülre, hogy a fólia összefüggő (luktalan) maradhasson. De ez nem olcsó játék.
"a belső betonyp illesztések repednek"
Nyugodj meg, a külsők is repednek :) A nagy merev lapok berezegnek minden nagyobb zajra és az illesztési vonalak mentén megjelenek a hajszálrepredések.
Az erre az egyik bevett megoldás, hogy a repedezős felületre ragasztasz 1 centi EPS-t és azt lefested az eps-nél szokásos módszerek valamelyikével.
Valaki öntapadós üvegfátyol szalagot ragasztott az összes illesztési vonalra és állítólag szerzett valamiféle RUGALMAS anyagú glettanyagot és festéket, de hogy eredményes lett-e a kísérlete, azt sajnos nem tudom.
Talán elég lenne csak az egyik oldali borítást leszedni(ha úgyis a belső a gond, akkor a belső oldalt), gyapotokat kiszedni, tégla a helyére. A kiszedett gyapotot meg kívülre rakni szerelt hőszigetelés megoldással.
Ilyen módon viszont azért nem igazi téglafalat kapnék közel igazi téglafal árban. Ezzel az ötletemmel valóban túlbonyolításba kezdtem.
Visszatérve az eredeti kérdésre, ha kívülről csak a hézagtakarók a probléma, akkor leszedni, esőálló akrillal kinyomni, és/vagy az egész külső falat hálózni-glettelni, majd festeni.
A hézagnak lehet, hogy valamelyest szellőzés szerepe is van, nem tudom. Valószínű inkább csak akkoriban a léc volt a megoldás. Szóval akár az akril működhetne kintről.
Szerencsére a glettelés már adott. Festve is van, csak ugye a hézagtakaró lécek elég érdekesen néznek ki...
Az én véleményem, az egyszerűség felől közelítve :)
Köszönöm a választ! Igen lehet, hogy kívülről egyszerűsíteni kell... főleg a gazdasági racionalitás érdekben.
Én úgy tudom, a betonyp inkább páraáteresztő.
Az OSB párazáró gyakorlatilag, ha leragasztják az illesztéseit. Ebből vonatkoztattam el, hogy ez is haosnló lehet, legalábbis párafékező.
Innen nézve szerintem sajnos közel sem páraáteresztő. Már ha jól értelmezem ezt a tényezőt és a levegőjé lenne 1.
Én azt csinálnám, hogy kívülről keresztbe stafniznám a falat (nyilván a tartóoszlopokra rögzitve), és tennék közé 5 centi sima táblás gyapotot
Végülis ez igen alternatív megközelítés, de működhet is akár
A belső repedéseknél meg megpróbálnám akrillal kinyomni, és arra vakolni.
Ilyen akrillal kinyomás nem volt próbálva még az igaz. Belülről mondjuk a GK réteg az a csövek elrejtését is szolgálná a fal esetében. A plafon OSB lapjainak megmentése ilyen módon viszont jó lehet. (Bár akkor az esetlegesen falra kerülő új páragátlót nehezen lehetne a plafon páragátlójával folytonossá tenni...) Bár emlékeim szerint voltak már próbálkozások ilyen szalaggal (ez lehet az üvegfátyol, amit említesz, ilyen gk süllyesztett találkozásainál amit használnak) okosítani az illesztéseket és nem jött össze.
Az egész lehálózása és vakolása az lehet vetekszik költségben a gipszkartonozással.
A GK illesztésenél szted nem repedne?
Másik ház tetőtér beépítésénél ossem volt ilyen probléma, hogy bármi repedt volna. Az a sülyesztett illesztésbe rakott szalag az jól működik. De az OSB vagy betonyp lapoknak nem lehet jól megcsinálni az illesztését beltérre szerintem.
Nem mindenki zárkózik el a ksz-től. Most is épült egy az utcánkban és mi is abban lakunk.
Értem, persze, de azért, ha potenciális vevők körét nézzük, akkor jó részük elzárkózna.
A falcsere nekem abszurd ötletnek tűnik.
Ha ilyen meredek dolgokról nemigen hallottatok még, akkor annak gondolom oka van :-) Műszaki vagy gazdasági. Szóval akkor ilyet tényleg nem kéne erőltetni, még gondolni se rá nagyon...
No de ettől függetlenül nehéz volna ilyen nagymértékű átalakításokat anyagilag ésszerűvé tenni, nehéz megmondani, hogy mennyit emelne az ingatlan árán egy ilyen megoldás, már ha kivitelezhető igényesen egyáltalán.
Kívülre mehet más burkolat is a dryvit helyett ha nagyon elégedetlen vagy a mostanival. Szerintem nem kell téglának beállítani azt ami nem tégla. Pinteresten vannak fotók modern ksz-es házakról, faházakról...pillants rá hátha megtetszik valami.
Jogos, ez a dryvitezés kicsit erőltetett valóban, hogy mindenképpen téglának nézzen ki az épület. De a piacnak lehet, hogy ez kell, hogyha széles körben alkalmazza mindenki.
Most már kicsit világosabban látom és egyet kell hogy értsek az okfejtéseddel.
Annyit mindenképpen javítanék a helyzeten hogy az ablakokat kitetetném falsíkba hogy ne kelljen tökölni az ablak körüli homlokzati szigeteléssel, ami szerintem amúgy is egy kompromisszumos megoldás lehet csak.
hogy vázra bontod a házat, tehát csak a favázak maradnak, és a közöket kitöltöd téglával
Talán elég lenne csak az egyik oldali borítást leszedni(ha úgyis a belső a gond, akkor a belső oldalt), gyapotokat kiszedni, tégla a helyére. A kiszedett gyapotot meg kívülre rakni szerelt hőszigetelés megoldással.
"Falcserét" úgy lehetne kivitelezni, hogy vázra bontod a házat, tehát csak a favázak maradnak, és a közöket kitöltöd téglával.
Sztem hülyeség.. Drága, munkaigényes stb.
Visszatérve az eredeti kérdésre, ha kívülről csak a hézagtakarók a probléma, akkor leszedni, esőálló akrillal kinyomni, és/vagy az egész külső falat hálózni-glettelni, majd festeni.
Az én véleményem, az egyszerűség felől közelítve :)
Én úgy tudom, a betonyp inkább páraáteresztő. Na de nem is ez a lényeg. Feltételezhetően van a falak közt 10-15 centi gyapot. Én azt csinálnám, hogy kívülről keresztbe stafniznám a falat (nyilván a tartóoszlopokra rögzitve), és tennék közé 5 centi sima táblás gyapotot (vagy 10, de sztem elég az 5, mivel a falakban is van már 10-15). Majd erre tetszőleges burkolat, betonyp, lambéria, mondjuk alulra betonyp, felöl egy kis lambéria v hajópadló).
A belső repedéseknél meg megpróbálnám akrillal kinyomni, és arra vakolni. Én így csináltam a tetőtér ferde síkján, és nem reped. Vagy ha végképp reped úgy is, akkor esetleg hálózni és vakolni az egészet(vagy csak az illesztéseknél üvegfátyol vagy mi). A GK illesztésenél szted nem repedne?
Akkor semmi sem változott. Annakidején nekem is félévi teljes keresetem ráment a kazáncserére, most is annyi lenne. A hőszigetelés meg egy teljes évi keresetembe került anyagáron úgy hogy én csináltam mindent a szabadidőmben.
Nem mindenki zárkózik el a ksz-től. Most is épült egy az utcánkban és mi is abban lakunk.
A falcsere nekem abszurd ötletnek tűnik.
Bontsd meg a fürdőt és ha ott patent a fólia-gyapot-váz és penész sehol akkor rendben lehet az egész ház. Akkor elég egy új fólia+lécváz+gipszkarton belülre. Kívülre mehet más burkolat is a dryvit helyett ha nagyon elégedetlen vagy a mostanival. Szerintem nem kell téglának beállítani azt ami nem tégla. Pinteresten vannak fotók modern ksz-es házakról, faházakról...pillants rá hátha megtetszik valami.
15 cm gyapot az még a nagyon régi 0,050-esből is U=0,050/0,15=0,33 W/m2K Az is lehet, hogy már 0,044-es gyapot is volt akkoriban, akkor még jobb az U érték.
Ezt rontják le a tartóváz hőhídjai, mondjuk U=~0,45-re.
Viszont javítja a két réteg burkolat és a felületek hőátadási tényezői.
Eredőben valahol U=0,40 >>R=1/U=2,50 körül lehet az a falazat >> nem olyan rossz az!
Az átlagosnál jelentősen jobb :-)
Asszem 2005-től kezdve épültek csak kötelezően legalább ennyire jól hőszigetelő falazattal a házak.
---
Erre már nem igazán lehet gazdasági indokkal egy újabb réteget felrakni.
HA mégis kerül rá. akkor a már igen jónak mondható U<=0,18 azaz R>=5,55 eléréshez hiányzik még R=5,55-2,5=3,05 m2K/W hőellenállás.
Ami a 0,036-os vakolható gyapotból: vastagság=R x lambda=3,05x0,036=0,11 >> 10 cm vastagság.
Ez manapság nagyjából 7-8000 Ft/m2 áron kerül fel vállalkozói árszinten komplett készen.
Az elérhető megtakarítás mértéke pedig U=1 csökkenés ~ 700 Ft/év egy m2 falon földgázból.
Jelen esetben a csökkenés azonban csak U=~0,40-0,18=~0,22 x 700 =150-160 Ft/m2 körüli lenne évente.
Ehhez képest az olcsóbb 7000 Ft/m2 áron is 7000/155=~40-50 év lenne a megtérülése a jelen árakon.
A gyakorlatban vélhetően hamarabb (gáz drágulás), de akkor is csak igen sokára térülne meg, úgy 25-30 év alatt ... vélhetően.
Akkor csináld meg az imént vázolt belső komplett felújítást... a külső oldal pedig marad ahogy van, vagy csak kifested/nemesvakolod szépre :-)
Köszönöm a további írást! Kívülről egy probléma lehet, hogy a betonyp illesztéseknél a vakolat nem egyszerű szerintem. Jelenleg lécek takarják az illesztést, szépen le van festve. De elég faházas. Szóval a nemesvakolat sokat dobna a kinézetén. Ámde nem repedne az illesztéseknél? (A lécezést eltávolítva persze)
Igaz, hogy cserébe elveszik ~ 7 cm a helyiség belméretből, ahol a fal így lesz megújítva.
Anélkül valóban nem úszom meg. Valamennyi hely bármilyen modernizáláskor elveszik sajnos. Anélkül nem fog menni az illesztések helyrerekása.
Szerinted is nagyon nem működőképes a fal lecserélése téglára vagfy ytongra? Oké, hogy sokkal több, de alternatíva végülis. Már ha létezik ilyen megoldás és kivitelezhető.
...Ezzel a hőszigeteltséggel 1000 m3 közelébe ment volna le a ház kazán csere nélkül is...
Viszont fordítva is igaz, ha nincs pénzed a házat hőszigetelni mert állati sokba kerül cseréld le legalább az elavult alacsony hatásfokú energiazabáló gázkazánodat egy kondenzációsra és 30%-al csökken a gázszámlád. Nekünk egy ekkora házban 3 év alatt visszaspórolta az árát, azóta meg nekünk spórol.
Gondolhatod hogy nézett rám 2004-ben mindenki amikor kinyögtem hogy 15cm EPS-t fogok rakni a kádárkockára :-)
A vége az lett hogy az építési hatóság nem engedélyezett 10cm-nél nagyobb méretnövekedést, így annyi lett csak a falon. Eltelt 10-15 év és már tök általános is lett ez a vastagság.
Akkor leszedném a belső oldali burkolatokat, szakaszosan és kijavítanám, amit ki kell és jöhet a szép-új belső. Az összes olyan falnál ami fűtött/fűtetlen teret választ el egymástól.
Nagyon jogos. Köszönöm! A belső oldalról olcsóbb és talán a mindennapokban jobban érezhető eredményt lehet elérni. A külseje kicsit faházas, de amúgy nem olyan nagy gond az... Valóban belülről gazdaságosabb és ésszerűbb ezt kezdeni. Nem kell mindent elsőre.
A gyapot átvizsgál, szükség szerint pótol/cserél (ahol jó azaz száraz, nem penészes azt kár volna kidobni).
Majdnem 20cm a két betonyp lap felszíne közötti távolság. Szóval olyan 15cm szigetelés beleférhet. Kis szerencsével annyi is van benne már, mert tényleg egész élhető a kifűtése.
Szükség szerint cserélve pl. az alumínium villanyvezetékek rézre.
Ha minden igaz ezek már szerencsére réz vezetékek.
A vízcső, a ha megy ott szintén ide a légrésbe átrakva, szükség szerint modern csőre cserélve. A radiátor/fűtés csövek is, ha vannak ott.
Ez abszolút kötelező való igaz, ha a fal mögé mennek. Jelenleg ugyanis jó sok toldás van. Én a fal mögé egy toldást sem raknék. Két folytonos ötrétegű cső minden alu radiátorhoz, előre és vissza. A falban semmi kötés, toldás.
Sajnos igen. Ez pont a fürdőben egy kültérrel határolt fal. Egyetlen pozitív dolog, hogy télen nem nagyon volt használva soha. Amikor huzamosabb ideig használva volt az inkább nyárra esett, ha jól emlékszem. Javarészt ez az ingatlan ilyen tárolóként funkcionált amúgy...
Szóval van esély, hogy nem katasztrófális a fal belülről. Azért nagyon j állapotú sem lehet egy ilyen megoldás után. Azért a meggondolatlanság miatt kevésbé ellenálló ez a könnyűszerkezet, mint a tégla. Könnyebben tönkre lehet tenni szerintem.
Nem tudom mennyire sérülne a betonyp leszedés közben. Mivel rögzítették?
Sajnos szögekkel szerintem.
Jó sok átgondolni való van. Nekem rámenne pár éjszakám.
Ez igaz, az biztos :-) Lesz min agyalni. A falzat szakaszos cseréje az "elmebogyós" ötlet szerinted? Az jó drága lehet, de lehet, hogy legalább az ingatlan árával kapcsolatban nem kidobott pénz. Mert a könnyűszerkezettel bármit csinálok az könnyászerkezet marad és ez a megítélésében nem túl jó.
Akkor csináld meg az imént vázolt belső komplett felújítást... a külső oldal pedig marad ahogy van, vagy csak kifested/nemesvakolod szépre :-)
A rendbe rakott (immár tömör) gyapot réteg, a plusz légrés, a gipszkarton és a jobb légtömörség (új fólia hibátlanul) is javít a hőszigetelésen is >> számottevő mértékben.
A vezetékek pedig eltűnnek a falban :-)
Igaz, hogy cserébe elveszik ~ 7 cm a helyiség belméretből, ahol a fal így lesz megújítva.
Akkor leszedném a belső oldali burkolatokat, szakaszosan és kijavítanám, amit ki kell és jöhet a szép-új belső. Az összes olyan falnál ami fűtött/fűtetlen teret választ el egymástól.
Betonyp és fólia le.
A gyapot átvizsgál, szükség szerint pótol/cserél (ahol jó azaz száraz, nem penészes azt kár volna kidobni).
A vázszerkezet is átvizsgál, szükség szerint kijavítás, merevítés palló darabokkal (hibás anyag kivágása és csere új anyagra, kellő kötéssel persze)
Ahol penészes volt esetleg a gyapot, de egyébként ép a váz anyaga ott gombaölős kezelés.
Vezetékek kiműtése a falból... ideiglenesen a lakótérbe húzva őket.
A használható lebontott betonyp darabok és/vagy azonos vastagságú új OSB burkolat vissza a gyapottal kipótolt és kijavított vázra.
A "vastag" fajta párazáró fólia fel a burkolatra, HIBÁTLANUL kivitelezve.
5 cm lécváz a párazáró fóliára >> légrés és a vezetékek ide vissza építve
Szükség szerint cserélve pl. az alumínium villanyvezetékek rézre. A vízcső, a ha megy ott szintén ide a légrésbe átrakva, szükség szerint modern csőre cserélve. A radiátor/fűtés csövek is, ha vannak ott.
Gipszkarton.
Öröm és boldogság....
Mert a belső oldal OKÉ lett szép és biztosan jól is működik majd a következő évtizedekben.
----
Lehet utána agyalni a födémen, a falazat esetleges hőszigetelés vastagításán és a lábazaton.
Nem tudom mennyire sérülne a betonyp leszedés közben. Mivel rögzítették? A szögek már kihúzhatatlanra rozsdásodhattak...Lehet vágnod kell, hogy haladj is valamennyire és akkor nem tudod visszatenni. (Azt olvastam nincs benne azbeszt, vágható)
Jó sok átgondolni való van. Nekem rámenne pár éjszakám.
Ilyesmi ugrott be nekem is itt a sok hozzászólás után.
"- páraZÁRÓ fóliázás, tökéletesre (de mi lesz a meglévő konnektorokkal/kapcsolókkal, lámpákkal... ki kell hozni őket a fólia elé és tömíteni a meglévő vezeték csöveket is)."
-Egy szerencse van, hogy elég gány a ház most és csak a vezetékek vannak rejtve a betonyp és a párazáró mögé. Azokat meg nem olyan nagy szám felhúzni a padlásra és egy új lyukon leereszteni az új légrésbe. Olyankor nem kéne semmit a párazáró mögé vinni.
Az összes cső falon kívül megy, jó csúnya. Azért is lenne jó a légrés.
"Szerintem, nem akarod te ezt."
-Melyik része volna a legvészesebb? Valamit kezdeni kell vele mindenképpen... a belső betonyp illesztések repednek. Arra nincs megoldás más csak a gk lapok szerintem. Minimum eltolt illesztéssel közvetlenül csavarozva rá. Vagy az általad javasolt légréses megoldás a tutibb persze.
-Tippre a kinti szigetelés 700 ezer, a benti gk lapozás házilag, csak anyaggal olyan 150 ezernél megállhatna. Azért durva. De ezután legalább háznak nézne ki és belülről is nagyot lépne a normalitás irányába. Nem olyan nagy a fűtésszámla most sem, így a megtérülését ne boncolgassuk. 15 év vagy még több, de nem csak energetikai beruházásként kell nézni szerintem. De a könnyűszerkezet nem piacképes igazán, a beletett pénzt nem díjazná a piac szerintem - még ha szép és igényes akkor sem -, ha valaha el kéne adni.
-Nagyon "elborult" ötletnek még az is lehetne, hogy az egész falazatot lecserélni ytongra vagy téglára. Nagyon komoly monolit vb. födém van, korrekt pincével, alappal. Elbírná a plusz terhelést gyaníthatóan. Már ha ilyen cserét lehet méterenként csinálni, lehet, hogy műszakilag lehetetlen. Annyit lehet, hogy nem ér az egész mondjuk, ha van is ilyen az jó pár millió lehet.
Belülről tényleg egyszerűbb bontani, mert nincs az illesztéseknél deszka. Csúnya is, bármit glettel az ember, reped ott. Ezért kell vele valamit tenni belülről is.
Mondjuk szerintem a betonyp inkább segít a merevségben, mint a gk lap, nem? Szóval nem árthat, ha visszateszem a betonypot és arra egy külön gk lapot teszek nem? Az a biztos...
Valóban lehet, hogy nem árt a falban levő gyapotot is cserélni.
De lehet, hogy az EPS ár-érzékenységből kerül fel, nem azért mert az a legtutibb ide. Ha már piszkálom, akkor rendes eredményt lenne jó elérni.
- páraZÁRÓ fóliázás, tökéletesre (de mi lesz a meglévő konnektorokkal/kapcsolókkal, lámpákkal... ki kell hozni őket a fólia elé és tömíteni a meglévő vezeték csöveket is).
Én lekapnám a betonyp lapokat belülről. A külső simán stabilan tartja a vázat. Egyúttal a favázat is meg lehet vizsgálni, ahol kell ott cserélni/erősíteni. Ha kátránypapírt is tartalmaz a fal, akkor azt kiszedném. A feltárt falközt tökéletesre szigetelném keményebb gyapottal (gondolom a 30 éves valami már berogyhatott több helyen), aztán mehetne rá a pz fólia és a belső gipszkarton, vagy lambéria ami nem fog repedezni később.
A külső EPS témája...általában ezt teszik ksz-es házakra. A fal meg két osb lemeze közé gyapotot zárnak. A belső fólia minden párát zár elvileg. Gyakorlatilag meg az tudja aki tömegével bontott már 50 éves ksz házakat. Én nem ismerek ilyen embert.
Egy ilyen B30 ház a födém-fal-lábazat kellő hőszigetelése nélkül egy hatalmas energia vámpír.
Amit kifűteni se lehet normálisan...
A hőszigetelés elvisz ugyan 1,0-1,5 milliót, de kellő hőszigeteltség a fűtési energia akár 70-80%-t is MEGTAKARÍTJA cserébe. Az eredeti állapot gagyiságától függően.
A szokásos szintű B30 házak esetén így 5-8 év alatt térül meg a hőszigetelés.
0.
Az ablak cserem ha szükséges (a jó állapotú 1,1-1,0 üvegezésű ablak cseréje nem ésszerű)
1.
A födémek hőszigetelése U<=0,20 alá, ez cirka 25 cm gyapot.
2.
A falak hőszigetelése 14-15 cm grafitos habbal
3.
A lábazat hőszigetelése 10 cm XPS habbal a benti padlószint alá legalább és lehetőleg 60 cm-rel kívül a lábazaton.
Ezek után a jócskán lecsökkent fűtési igény már általában nem indokolj a kazánra/fűtésre költést.
Amíg az jól működik!!! egyébként.
Ráér majd akkor, a ha muszáj lesz...
---------
Persze egyéni szempontok, igények és okok-döntések felül írhatják, de alapban ez a menetrend.
Rendben, akkor a homlokzati szigeteléssel komolyabb megbontásig nem nagyon foglalkozok többet. Van más kérdéskör is sok. Födém meg a tető megújítása.
Sajnos pont a fürdőben (pára tekintetében kellemetlen ez) a 90-es évek végén történt egy nagy tákolás. Egy bojler a teljes falazaton átmenő csavarokkal lett rögzítve a falra. Na ott, ha nincs szerencse érdekes lehet a fal belülről. A fólia ott nem sokat érhet. Lett felfúrva mosdó, pipere, ilyesmik. Lehet dübel is ment oda és az azért nem olyan szépen simul a fóliába, mint egy csavar.
A kiszellőztetés és a pontos gyapot vastagság is kérdéses jelenleg még valóban.
Ha van és működik, akkor kívül kb. azt csinálsz amit akarsz, mehet rá a hab is. Feltéve, hogy kívül egyébként nem kiszellőzős megoldás a burkolat a gyapoton.
Ha nem működik és/vagy kiszellőzős megoldású a külső burkolat akkor meg max gyapotos megoldásban lehet gondolkodni... de annak is van kockázata!
Fel kell deríteni a meglévő falazat tényleges ELVI működési módját és a gyakorlati állapotát is.
Ha kívülről gyapotot teszel rá, attól VALÓSZÍNŰLEG nem lehet rosszabb a fakad párakezelése, akármilyen kacifántos falad is van. De írásba még ezt sem adom :)
"Azt lehet tudni, hogy kőzetgyapotból milyen vastagság kell ami mondjuk egy 16 cm-es grafitos EPS-nek felel meg ?"
Többféle hőszigetelési jóságú grafitos anyag létezik és többféle jóságú gyapot is. Minden hőszigetelő anyagra rá van írva a jósága, W/mK-ben megadva. Ezeket az értékeket hasonlítsd össze (az alacsonyabb érték hőszigetel jobban) no meg az áraikat.
Van, akinek hatalmas pénz, ha ugyanolyan jóságú hőszigetelésért négyzetméterenként 2000 forinttal többet kell kifizetni, politikusoknak, maffiózóknak és futballistáknak értelemszerűen ennyi pénz nem számít.
Munkadíjban úgy tudom, hogy nincs különbség."
Köszönöm a választ! De ennek a "kisháznak" a falfelületét nézve nagyjából 80-100 ezer Ft költségemelkedést jelentene a vakolható gyapot az EPS-hez képest. És a szakinak való utánajárás és legális szakvélemény kérés is simán elvihet 50 ezret vagy többet és a szaki sem tévedhetetlen. Így hát a robosztus megoldás a gyapot volna érzésre, hiába tűnik elsőre drágábbnak, ebben a mi esetünkben annyival nem drágább.
Ahogy olvastam sok helyen írtátok, hogy pl. sose tekintsük tökéletesnek a párazárást belül. Ilyen feltételekkel, gyapottal ezen sem kéne aggódni semmit.
"A nagyon rendes alatt gondolom az alaposan elvégzett munkát érted, mondjuk 20cm szigeteléssel és nem azt hogy 40cm szigetelést kéne rárakni a falra."
Sajnos nem ennyire egyszerű a dolog, mert láttam NAGYON ALAPOSAN és gyönyörűen kivitelezett SZÉP VASTAG hőszigetelést, ami ehhez képest röhejesen kevés nyereséget hozott, mert
- a vastag hőszigetelés és ház között hagytak egy átszellőző légrést ("az a rés köll a pára mijatt"),
- no meg a födém szélén körben kb egy méter széles sávban (a verébdeszkától a szelemen belső széléig) tehát kb 50 m2-nyi felületen nincs a házon semmi hőszigetelés.
De ahová tettek hőszigetelést, ott nagyon alaposan és szépen dolgoztak. És a háziak utólag is meg vannak elégedve a munkájukkal, mert a fűtésszámla 40 százalékkal csökkent, szerintem a mai napig nem hiszik el nekem, hogy ugyanennyi hőszigetelő anyagból akár 60 százalékos fűtésköltség csökkenést is el lehetett volna érni.
Tehát ha egy hőszigetelő mester után érdeklődsz és mindenki azt mondja róla, hogy nagyon alaposan dolgozik és minden ügyfél meg van vele elégedve a fűtésmegtakarítással is, az az információ még nem jelent semmit :)
Ha viszont valamelyikről azt hallod, hogy csak 12-14 centi grafitos EPS-t rakott a házra (még ablakcsere se volt) és azóta mégis harmad annyi az éves fűtésköltség, na AZ a mester már valószínűleg tudja azt is, hogy mit miért csinál ;)
2005 öt írtunk, akkor még nem volt ekkora divatja a hőszigetelésnek. Sokalltam a gázszámlát és láttam egy hirdetést hogy kondenzációs kazán 107% hatásfok, bementem a szaküzletbe megtudni mi ez a lehetetlen hülyeség. Megtudtam hogy nem hülyeség, megrendeltem a cserét és amikor jött a fűtési szezon jóérzéssel nézegettem hogy lassabban pörög a gázóra.
Hőszigetelést magánháznál nem láttam, a panelokat szigetelték talán 4 cm EPS-el. Viszont akkor is volt már ez a topik (akkor még normális hangnemben) és olvastam, hogy írta valaki hogy brutális 10 centis EPS-el szigeteli a házát. Ez úgy megmaradt bennem, pár évig érleltem a gondolatot és belevágtam. Az utcában csak lestek mit csinálok, az egyik utcabeli meg is kérdezte: Mi van Jani nem akarsz fűteni? A szomszédom azt mondta hogy marhaságot csinálok mert ő annyi pénzért amit ráköltök évekig tud fűteni. A másik szomszédom is azt mondta hogy túlzás a 10 cm szigetelés és ő is beszigeteltette a házát 4 cm vastagon.
Szóval fordítva is lehetett volna kezdeni, de így is jó volt.
"Jó ötlet az új belső párazáró fólia. De ettől még továbbra is szakember aláírása kell ahhoz, ha egy gyapot rétegre kívülről EPS-t szeretnél tenni."
Értem, köszönöm szépen! Ha EPS lenne akkor mindenképp szakit bevonunk, természetesen. Nem volna jó, ha bármi szétkorhadna. Ámde ez azért megkérdőjelezi az EPS használatát.
Akkor az nem baj, hogyha egy OSB vagy betonyp lapot két oldalról párazáró határol és nem tökéletesen párazárók ezek? Szerencsére feltehetően a 30 éves fólia a rosszabb (a betonyp külső oldalán lehet a szigetelés és a betonyp között), ami a hideg oldal=kiszellőzési lehetőség felé néz... szóval én ezt nem érezném problémának. Csak biztos, ami biztos, jobb ha megkérdezem.
A betonypokat nem piszkálnám, mert simán lehet, hogy azokkal számolták a panelek merevségét anno. Szóval a betonyp le, régi párazáró újra cserél és gk lap fel a betonyp helyett az statikailag káros felteszem.
Azt lehet tudni, hogy kőzetgyapotból milyen vastagság kell ami mondjuk egy 16 cm-es grafitos EPS-nek felel meg ? Jól sejtem, hogy ez drágább mulatság lesz ?
"Ahogy én néztem csak 1.5x-ös anyagár szorzó van (az itt ajánlott szigatech oldalon 10cm vastagságban a legolcsóbb árakat nézve"
Ne szorzót nézz, hanem forintokat.
Van, akinek hatalmas pénz, ha ugyanolyan jóságú hőszigetelésért négyzetméterenként 2000 forinttal többet kell kifizetni, politikusoknak, maffiózóknak és futballistáknak értelemszerűen ennyi pénz nem számít.
Ablakcsere nem volt, maradtak a jó állapotban levő gerébtokos ablakok. A fogyasztói szokások nem változtak, a hőfok is ugyanannyi. A ház alsó szintjén ami kb 65 négyzetméter itt nagyméretű lapradiátorok a hőleadók. Ezt megtoldottuk garázzsal és kazánházzal a felső szint utólag lett ráépítve kb 95 négyzetméter, itt padlófűtés van. Az alsó szint kisméretű tégla 38-as fal, a felső szint poroton 36 cm blokktégla. A lábazat 8 cm XPS a föld alá leengedve félméter mélyen, a falak 10 cm EPS-el szigetelve és a padláson elkezdtem a 10 cm vastag üveggyapotot 20 cm-re vastagítani, ez egyelőre (pár éve) áll.
A kazán 15 kW-ra visszavéve hőcserélő nélkül közvetlenül van bekötve a fűtési rendszerbe, a radiátoros és a padlófűtés egy váltószeleppel különválasztva. A kazán 60 fokra van állítva, a radiátorok esetén hamar eléri a 60 fokot és modulál, a padlófűtés esetén lassan emelkedik a hőfok, mire elérné az előremenő víz a 40-45 fokot lekapcsol a szobatermosztát.
Ha néhanapján begyújtok a vegyeskazánba akkor kikapcsolom a gázkazánt, egy golyóscsapot kinyitok, ezzel megkerülöm a váltószelepet, egy másik golyóscsapot elzárok ezzel elzárom a gázkazán felé a vizet.
Ha gázzal fűtünk a vegyeskazán vizét biztonsági okból csak egy visszacsapó szelep zárja el, nehogy valaki aki nem tudja kezelni a rendszert megfőzze a kazánt. Így ha nem állítja át a csapokat az alsó szint radiátorait fűti ahogy eredetileg is volt a ráépítés előtt.
"Először a FÉG C30 kazánt cseréltem le kondenzációsra, a 4000 köbméter gázfogyasztás lecsökkent 2800 köbméterre, aztán 3 évvel később hőszigeteltem és ez tovább csökkentette 1500 köbméterre."
Fordítva kellett volna kezdeni szerintem.
Egy lehetséges forgatókönyv:
- hőszigetelélés leveszi a 4000 köbmétert 1600 köbméterre (ha a kiinduló pont egy nagyon rossz hőszigetelésű ház, akkor nem lehetetlen ennyire jó eredményt elérni)
- ezek után úgy döntesz, hogy ennyire alacsony gázszámla mellett maradhat a régi kazán, tehát megmaradt egy rakás pénzed .)
Nekem speciel kb ugyanannyit hozott a kazáncsere mint a hőszigetelés.
Először a FÉG C30 kazánt cseréltem le kondenzációsra, a 4000 köbméter gázfogyasztás lecsökkent 2800 köbméterre, aztán 3 évvel később hőszigeteltem és ez tovább csökkentette 1500 köbméterre.
Ennyire homályos párakezelésű falra az EPS habot szakember engedélyezze (pecsétel, aláírva) és ne egy internetes fórum. A q drága gyapotot én is merem engedélyezni :)
Kedves Mekk Elek ezermester!
Még egy esetleges mentőötletem támadt.
Belülről a betonyp illesztéseknél mindig reped a fal, szóval egy gipszkarton nem ártana neki. Minimum eltolt illesztésekkel közvetlenül csavarozva, de inkább légréssel.
-Mi lenne, hogyha ezen új belső gipszkarton réteg alá és a meglévő belső betonyp közé egy új párazáró fólia kerülne? Tekintet nélkül arra, hogy van-e a belső betonyp alatt - és a szendvicsben levő gyapot felett - egy ki tudja milyen állapotú 30 éves fólia vagy sem.
Ahogy nézem egy kalkulátorban, a B30-ra 20cm Extrapor EPS 100, pont a tizedére viszi le a hőátbocsátási tényezőt mint a magában a B30fal. Ha az ablakokkal is kalkulálok akkor a 90% különbségből ha lejon 20% az ablakok miatt akkor is 70% nyereség a mostanihoz képest.
Ennyire homályos párakezelésű falra az EPS habot szakember engedélyezze (pecsétel, aláírva) és ne egy internetes fórum. A q drága gyapotot én is merem engedélyezni :)
Először is köszönöm szépen a választ!
-Jogos. A megbontásra eredeti öteletem szerint a felállványozáskor kerülhetett volna sor, amikor ezek tisztázódnak és a pontos technológia kialakul. Ugye az meg kicsit késő volna :-) Hamar ki kell a fal belsejét deríteni akkor.
-
Éghető EPS-t már ezer éve tilos gyártani.
Persze némi szerencsével kifoghatsz egy meggyújtható adagot pl illegális ukrán importból :)
Nagyszerű hír! Le voltam maradva egy "kicsivel". Semmiféle ukrán import nem lesz. Full számlás mese ez.
Nem arról van szó, hogy mi "ajánlottabb", hanem arról, hogy mi a francért hőszigetelj háromszoros áron, hacsak nem muszáj?
Ahogy én néztem csak 1.5x-ös anyagár szorzó van (az itt ajánlott szigatech oldalon 10cm vastagságban a legolcsóbb árakat nézve). Vagy a munkadíj is drasztikusan különbözhet? Ahogy láttam az annyira nem különböző. A mi kis falméretünk miatt 100k Forint alatt lenne a különbség, akkor meg akár egyszerűbb a drágább, gyapotot rakni, de szakvélemény nélkül és teljes biztonságban.
"vagy egy rendes szigetelés a jelenlegi fűtési rendszer megtartása mellett"
Szerintem egy NAGYON rendes hőszigetelés a jelenlegi fűtésrendszer és a jelenlegi ablakok megtartása mellett.
És utána egy-két év alatt kiderül, hogy érdemes a régi vacak fűtésrendszerre is költeni, vagy a régi rendszerrel is annyira alacsony lett a fűtésszámla, hogy hülye leszel egy milliót fűtéskorszerűsítésre költeni, csak hogy még további 20 ezret megtakaríts évente :)
Ennyire homályos párakezelésű falra az EPS habot szakember engedélyezze (pecsétel, aláírva) és ne egy internetes fórum. A q drága gyapotot én is merem engedélyezni :)
"mondjuk ez éghető"
Éghető EPS-t már ezer éve tilos gyártani.
Persze némi szerencsével kifoghatsz egy meggyújtható adagot pl illegális ukrán importból :)
"Ha ajánlottabb a vakolható gyapot, akkor had szóljon az persze"
Nem arról van szó, hogy mi "ajánlottabb", hanem arról, hogy mi a francért hőszigetelj háromszoros áron, hacsak nem muszáj?
A másik, hogy a kazáncserével tudsz spórolni 5-10%-ot, míg egy jó szigeteléssel (2,5-3millióért már lehet jó) akár 70%-ot is, de szar szigeteléssel (kivitelezés) min. 30%-ot.
Lényegben akkor egy átlagos ablak lenne egy korszerű hőáteresztőképességű fal mellett.
Az ablakokat nem nagyon cserélném ha nem kritikus, mert 8 évesek és nagyon jó állapotúak.
Számomra még mindig nem eldöntött hogy mivel járnék jobban:
fűtéskorszerűsítés jobb hatásfokúra (ÉTI->kondenzációs), a jelenlegi B30 szigeteletlen falakkal
vagy egy rendes szigetelés a jelenlegi fűtési rendszer megtartása mellett
A ház adottságaiból kifolyólag úgy jön ki hogy kábé mindkettő azonos befektetett pénzt kóstálna. (sacc 2,5-3millió FT)
Egy állandóan működő jó hatásfokú kazán a kevésbé szigelet fal esetén nem biztos hogy spórolósabb, mintha egy jól szigetelt falnál jóval ritkábban megy egy kevésbé jó hatásfokú kazán.
Az alábbi külső fal szorulna külső szigetelésre egy könnyűszerkezetes házban, ezzel kapcsolatban szeretnék érdeklődni:
Belülről a betonyp alatt talán van párazáró fólia, de nem bontottam meg. Légrés is lehet, hogy van, lehet, hogy nincs a két betonyp között a szigetelés mellett. 1989-es építés.
1) Lehetne EPS is kint a szigetelőanyag (mondjuk ez éghető, könnyűszerkezetnél ez kifejezetten nem jó)?
Igazándiból ha a betonyp maga páragátló, akkor lehet nem ront már sokat a belső gyapot szellőzésén, hogyha EPS kerül kintre. 10-20%-al olcsóbb lenne az tán.
Ha ajánlottabb a vakolható gyapot, akkor had szóljon az persze. A külső szigeteléskor a betonyp illesztéseket takaró lécezés gondolom le lesz szedve és a betonyp ezáltal jobban szellőző lesz felteszem
2) Van speciális követelmény a vakolat tekintetében?
3) A betonyp lapokat nemigen lehet piszkálni, mert szerintem lehet statikai szerepük is a falpanelek stabilitásában.
A sár lehet, hogy annyira jó páraáteresztésű anyag, hogy az ilyen falra már nem szabad eps-t tenni, csak valamilyen gyapotot. Ugyanez a probléma a vályog falaknál, meg a papírhéjú-ezerlyukú szupertégláknál is.
Nincs már olyan hogy K .... az már évtizedek óta R és a köztudatban leginkább az U érték forog, ami U=1/R
Ebből az u értékből pedig 3 féle van forgalomban.
- Ug csak az üveg adata (ezt szokás lobogtatni az eladáskor)
- Uf csak a tok adata (a jobb tok, aránytalanul sok pénz általában, de vannak kivételek is)
- Uw eredőben az üveg+tok=ablak adata (ezt igyekeznek nem szóba hozni, pedig ez a lényeg)
Vélhetően az üvegre vonatkozik az 1 érték, ami a 4-16-4Low-e + argon üvegezés.
Azaz a ma normál áron kapható legjobb kétrétegű üvegezés. A kérdés tok amiben van... az mennyit ront rajta, vélhetően U=1,3 környékére rontja.
Ez a ma jónak tekintet U<=0,20 falazathoz képest jelentősen rosszabb.
De épeszű áron nem tudsz a komplett ablakoknál U=~0,80 alá menni.... még au U=0,5 csoda üvegezéssel sem.
Igen az ablak egy fokozott hőveszteségű felület a falhoz képest.
A sok-nagy ablak >> magasabb fűtésszámla.
Ez van.
-----
B30 fal plusz egy jövőbeni 15cm vagy 20cm külső szigetelés
14-15 cm grafitos vagy 10-20 cm fehér hab kell/illik rá, ésszerűbb a grafitos, mert vékonyabb az azonos hatáshoz
A vélelmezett üvegezés egy szokványos tokban, nem optimális, de igazából gondot nem okoz az energia/pénz veszteségen túl. Nagy hidegben az üvegezés alján párásodás várható, ha kevés a szellőztetés.
Ugyanakkor nem árt tudni, hogy 1 m2 jobb ablak mennyi hasznot hoz pénzben... Nos, a mosatni gázárnál cirka 7 Ft/m2 a megtakarítás, ha csökken az ablak Uw értéke 0,01 értékkel.
Vagyis, ha az Uw=1,3 ablakot lecseréled Uw=0,80 ablakra, akkor a csökkenés 0,50 lesz és ez >> 50x7=350 Ft/m2 hasznot hoz évente.
Ami 20 év alatt 7000 Ft.... ~ennyivel ér többet csak pénzügyi szempontból a jobb ablak m2-e.
Komfort szempontból előnye, hogy kevésbé sugároz hideg érzetet és kicsit csendesebb is a 3 rétegű üveg egy jó tokban.
Nomeg, ha melegperemes akkor a párásodása alul is kizárt, gyakorlatilag.
2004-2006-ban épült ytong 38-as téglából épült házat érdemes-e kívülről ellátni homlokzati szigeteléssel? Ha igen milyen ajánlott rá, EPS, gyapot?! Milyen vastagságban?!
A nyílászárók az akkor elérhető fa hőszigetelték, de nyilván nem a mai szintű. Ezekkel kellene valamit kezdeni,ennek fényében szigetelni egyátalán kívülről a házat?!
Energetikai szempontból, K=1,0 jelzésű ablakok milyen kategóriát képviselnek? Egy B30 fal plusz egy jövőbeni 15cm vagy 20cm külső szigetelés esetén problémásan nagy lehet a kontraszt az ablakok és a fal szigetelése között?
Van valakinek tapasztalata homlokzati hőszigetelés kapcsán olyan esetben amikor a szigetelendő fal sárba rakott kisméretű téglából áll ? kb. 40-45 cm vastagságú.
Az a helyzet, hogy az XPS-t azért nevezik külön zàrt cellásnak, mert itthon az átlagproli képtelen megjegyezni a különbséget. Akár tetszik, akár nem, az EPS is zárt cellás, csak egyrészt sokkal nagyobbak ezek a cellák, és mivel nem szögletesek, akad köztük hely a vízfelvételre, ami az eleve a gyártás során keletkezett sérült cellák miatt kerülhet be.
A formahabosítás során a szélsô cellák deformálódnak, de nem sérülnek, kvázi résmentesen csatlakoznak egymáshoz. De ez csak a vágatlan gyári állapotra igaz, ha elvágják, vagy sérül a felület, ott közönséges EPS-ként fog viselkedni.
Egyébként meg kell nézni közelrôl a három cuccot, egybôl látható, mirôl van szó. Szivacsot meg már mindenki látott; na, az a nyitott cella.
Igen, ezt alátámasztja az is, hogy XPS-EPS gyártók háborúja kapcsán szokott felmerülni. Itthon a kutya nem foglalkozik ezzel, de külföldi oldalakon téma.
"Megnéztem és valóban azt mondja, hogy az XPS 80-90 százalék vizet vehet fel.
Ez az ember hülyeséget beszél."
Ez biztosan nem így van, mer' a jutúb nem hazudik. Nézzed mög a perpetum mobilról szóra mi jön ki, az is létezik, tucc is csináni házilag csak meg ne tuggya a MÓL mert eltösznek láb alól... :-)
Csak azt nem értem minek szárítani a betont? Annak kötnie kellene, és ahhoz víz kell neki, azaz nedvesen kell tartani a betont. Majd ha megkötötte amit kell ráér szárítgatni a szoba levegőjét.
Ha jól emlékszem erre a régi hírre, akkor lebukás lett belőle, mert kiderült, hogy a kísérlet elején valakik megroppantották az XPS-t (=nyitott cellákká roncsolták a zárt cellákat). Az nem derült ki, hogy a felrakás után a falon verték pl kalapáccsal, vagy a felrakás előtt pl végigmentek rajta egy úthengerrel, de szakmai körökben erre a kísérletre már kb 10 éve senki sem mer hivatkozni (még a gagyi eps-ek gyártói sem), mert kínos perceknek néz elébe.
Ha CSAK fűtesz és nem szellőztetsz, abból nem lesz száradás. A lakás meleg levegője kivesz a betonból kb 2-3 liter vizet, a páratartalom (légcsere híján) eléri a 100 százalékot, ekkor teljesen leáll a száradási folyamat.
Ha te a padlóból a fent említett 2 helyett 200 liter vizet szeretnél kivenni, ahhoz a lakás levegőjét 100-szor teljesen ki kell cserélned.
"Hogyan lehet megoldani a lehető legjobban a párazáró fólia áttöréseket ( villany vezetékek, felületfütés gerinc stb.)?"
Alapesetben próbáljunk minden villamos vezetéket a párazáró rétegen belül vezetni, hogy ne kelljen rettegni a rengeteg lyuk miatt.
Persze van amit mindenképpen muszáj átvezetni, ezeket a kábeleket lelkiismeretesen tömítsük körbe valamilyen trutymóval (még a finnyás PE vagy PP fóliákhoz is jól hozzáragad pl a Soudal Vapourseal nevű trutymó).
Elektromos csövek esetén a cső belsejében is trutymózni kell a vezetékek között+körül, mégpedig a cső belső (lakás felőli) végénél, hogy a pára a lakásból ne tudjon belemenni a csőbe. Itt az F.BS nevű ragasztót használnám.
Számomra mondjuk érdekes volt, hogy az EPS vízfelvétele sem közelítette meg a 10%-ot, csak a fagyás okozta roncsolással emelkedett. Szóval ahol nincs mechanikai igénybevétel is, nem biztos, hogy az XPS-hez kell ragaszkodni.
Az a bizonyos teszt egy EPS gyártó utólagos tesztje volt, 1993-ban telepített, majd 15 év után, 2008-ban feltárt mintákon alapul. Azt próbálták bizonygatni, hogy hosszú távon az EPS jobban teljesít, mint az XPS... Az összes ilyen "szivacs az XPS" téma ezen az egy teszten alapul. Nagyjából ezt szűrtem le némi böngészgetés után, de találtam egy fórumot, ahol ez már régen szemet szúrt másoknak is.
De ha már teszt, álljon itt egy másik, szintén valós körülmények között, fagypont alatti terheléssel megspékelve. Én ezt fogadom el, ezzel szerintem egyetért még pár millió hőszigetelés is a világon :)
Az lehet hogy ez 6mp, nekem is, de közel sem az amit keresek. Pont a jó az mentalitást próbálom elkerülni a célzott technológiák használatával. A felsorolt anyagok közül mind kell is, csak nem az áttörésekhez.
Köszönöm skacok a sok és hasonló tanácsot az esztrich-kel kapcsolatban. Örülök, h nem kell ilyen-olyan bérlésekre egy százast kidobnom, nagyon jól jön ez most!
Ugyan van kölcsönben nálam 1db 3,3kW hőlégfúvó, az első éjszaka járassam? Bár ha lent járatom az emeletet úgy sem tudom befűteni vele. Vagy lehet, h ott lenne célszerűbb járatni...
Ahogy nézem mínuszok lesznek jövő héten csüt-péntek.
Hogyan lehet megoldani a lehető legjobban a párazáró fólia áttöréseket ( villany vezetékek, felületfütés gerinc stb.)? Láttam valahol egy erre való ragasztó tapaszt kialakítva, ilyen gallér szerüsége volt, az nagyon jó megoldásnak tűnik de sehol sem talátom.
A szalaggal körbegányolni meg nem szerném a csöveket.
Nagyon helyesen szokott itt kiemelve lenni a fórumon, hogy érdemi információt ne attól várj, aki el akarja neked adni az adott terméket....
Ha elolvasod, és érted az írásokat, akkor senki sem mondja, hogy ne XPS-t tegyél a lábazatra.
Csak azt, hogy ne engedd neki, hogy tartósan vízbe merüljön, ha szükséges, alkalmazz olyan beépítést, ami csökkenti az XPS lemezed tartósan víznek kitettségét, mert idővel vizet szív fel, és leromlik hőszigetelő képessége....
Tényleg azt próbált átgondolni, hogy mennyire reális az, hogy 80-90%-ék vizet felvesz az xps? Lábazati szigetelésre használják, akár terepszint alá is leengedik. Magyarországon a fagyhatár kb. 80 cm. Most ha szerinted felvesz ennyi vizet és jön a fagy, akkor mi lenne vele? És biztos engednék ilyen célra akkor használni.
"nyugodtan visszaolvashatja bárki, hogy én mit ítam."
Nyugodtan éppen nem, mert minden konkrét kérdésre vagy marhaságokat beszélsz (a Föld lapos), vagy mellébeszélsz, vagy másról beszélsz, vagy válasz helyett egész másról szóló fél órás videót linkelsz be :)
Ne írj hülyeségeket, mert aki tájékozatlan (és veled szemben szerény és tanulna) félre lesz vezetve.
EPS nem zárt cellás
XPS zárt cellás
EPS rengeteg vizet és nagyon könnyen vesz fel, és nehezen rosszul szárad ezért lábazatra nem rakható. Fröcsögő víz, talajnedvesség.
XPS minimális vizet vesz fel, azt is nagyon nehezen, alkalmi vizet nagyon jól kezeli. 80-90% vízfelvételt csak a hülyék mondanak rá. Lábazati alkalmazásra tökéletes.
Ezeken kívül van még számos gyártási, tulajdonságbéli, felhasználási különbség köztük.
Expanded Polystyrene insulation (EPS) .... This process produces a closed cell structure, not a closed cell insulation board, due to voids that can occur between the beads.
Látom ezt sem értetted meg... a gyenge angolod okán, gondolom.
Extruded polystyrene insulation (XPS) is manufactured using a process of extrusion. This continuous process results in a closed cell structure with a smooth skin on the top and bottom of the board. The closed cell structure of extruded polystyrene (XPS) prevents water penetration to the structure of the insulation board and provides long term strength and durability.
EPS:
Expanded Polystyrene insulation (EPS) is manufactured using beads of foam within a mould, heat or steam is then applied directly to the beads which causes them to expand and fuse together. This process produces a closed cell structure, not a closed cell insulation board, due to voids that can occur between the beads.
Mi igaz abból, hogy a grafitos eps nem is tud valójában annyit, mint amennyit ráírnak? Felénk elkezdett szállingózni egy olyan pletyka, hogy nagyjából átverés az egész. Nem nagyon tudom elhinni, de hátha valaki megmérte már ezeket a táblákat. Én azt mondtam, hogy max gyártónként van némi eltérés de hogy ugyanannyit tudjon(0,039), mint egy fehér, azt nem akarom elhinni.
Google-n rákeresve korlátlan az ezzel kapcsolatos anyagok száma...
Nem mondom, hogy el kell ezeket hinni, csak vitassuk meg, hogy miért ne a méréseknek higgyünk, illetve ha a gyártó felhívja a fiugyelmet, hogy az általa megadott adatok "szakszerű beépítés mellett" értendőek, akkor azt miért hagyjuk figyelmen kívül.
Vagy hogy egyáltalán létezik-e ez, vagy az egész egy nagy összeesküvés elmélet, amelyben az egyetemek összefognak az XPS gyártók ellen....
Although it is a closed-cell foam, both expanded and extruded polystyrene are not entirely waterproof or vaporproof.[39] In expanded polystyrene there are interstitial gaps between the expanded closed-cell pellets that form an open network of channels between the bonded pellets, and this network of gaps can become filled with liquid water. If the water freezes into ice, it expands and can cause polystyrene pellets to break off from the foam. Extruded polystyrene is also permeable by water molecules and can not be considered a vapor barrier.[40]
Waterlogging commonly occurs over a long period of time in polystyrene foams that are constantly exposed to high humidity or are continuously immersed in water, such as in hot tub covers, in floating docks, as supplemental flotation under boat seats, and for below-grade exterior building insulation constantly exposed to groundwater.[41] Typically an exterior vapor barrier such as impermeable plastic sheeting or a sprayed-on coating is necessary to prevent saturation."
Ha valaki nem értené, azt írja, hogy habár az XPS és EPS is zártcellás, ennek ellenére nem teljesen vízállóak, mivel a cellák között hézag van, amibe a víz behatol....
Fagyálló adalék a betonba és lehetőleg minél kevesebb vízzel készíteni a betont.Tudom a kőműves azt szereti ha jó híg,mert így könnyű eldolgozni.Esetleg kötésgyorsító és ha beton megkötött onnantól a hőmérséklet csak a szilárdulást idejét befolyásolja de nem fagy szét.Szóval a kötés végéig kell óvni a fagytól.
Mert, a videóban elhangzottak szerint, mérésekkel alátámasztottan, az XPS 80-90%-ban vizet vesz fel, aminek hatására drasztikusan leromlik hőszigeteő képessége....
"új tetőfedéssel egybekötve lehetőleg úgy, hogy csak kívülről kelljen dolgozni."
Egy lehetséges megoldás:
- tető lekapása kívülről
- 10 centi szarufa-magasítás kifelé
- szarufa közök feltöltése gyapottal egészen a magasítás külső síkjáig (összesen 25 cm gyapot)
- az egész felület beborítása páraáteresztő fóliával
- a szarufák magasítására újabb 5 centi magasítás jön (átszellőztetett légrés)
- új tető ízlés (és pénztárca) szerint
Ha szarufák jó szélesek (legalább 10 centi), akkor az első 10 centi szarufa-magasítást pl 8 centi XPS-ből és 2,5 centi deszkából csinálnám. De ha éppen nagyon tökösnek érzem magam, akkor mind a 10 centi magasítás XPS-ből lene (habbal ragasztva az eredeti szarufához)
Ha nem fagyállózol, akkor a ház egyik végén nyitnék egy ablakot (elég 2-4 mm-re), a nagyobb helyiségekbe tennék a padlóra egy-egy 3000 ft-os légkeveréses elektromos fűtőt mondjuk 3-5 fokra beállított termosztáttal, a ház túlsó végén meg folyamatosan menne egy elszívó ventilátor legalább 300 m3/h-val.
A legutolsó a helyes. A cementnek kell a nedvesség, attól köt meg. Ha nem zavar a pára akkor hagyd a fenébe, nem kell azt kiszedni.
Fagy ne legyen benn (-1-2 fok nem gáz még), a beton hadd kössön rendesen, ahhoz idő és nedvesség kell. Burkolni pedig 28 nap előtt nem érdemes, hosszú távon szar lesz jó eséllyel.
Tudom mindneki siettetni akarja az építkezést, de mivel évtizedekre csináljuk ne azon az 1-2 hónapon múljon hogy jó lesz-e vagy sem. Szerintem.
Betonba léteznek fagyálló adalékok, olvasd el a használati leírásokat.
Ha csak fűtöd a levegőt, attól nem fog kiszáradni a beton. A korszerű tömített nyílászárók mellett a fűtött levegő páratartalma pár perc alatt eléri a 100%-ot és abban a pillanatban leáll a párolgás a beton felületéről. A levegőt CSERÉLD is folyamatosan, a fűtés önmagában nem elegendő (sőt lehet olyan eset, amikor csak a szellőztetés is elegendő, még fűteni sem kell).
Páraelszívó is pénzkidobás olyan időszakban, amikor a külső levegő víztartalma (gramm per köbméter) alacsonyabb, mint a Szaharában. Beengeded kintről a pl 70%-os levegőt, a beton vizéből felnyomod 98%-osra és kidobod a másik ablakon :)
Már beparáztam, pedig többször olvastam itt erről és még sem esett le, h a házam ilyen.
Nem ide tartozik konkrétan, de kíváncsi vagyok néhányotok véleményere.
ICF ház aljzatbetonozás(esztrich) a mostani időben -3, +3 közt elvetélt ötlet?
A nyílászáróim bent vannak mindenhol, de az emeleti részen még a födém szigetelése nincs meg, a csupasz Dörken Reflex "takar" csak.
Annyiféle információt kapok pl. toljak be két hőlégfúvót 3,3kW-os van (egyet lentre 100m2 és egyet fentre 78m2) néhány napra az megoldja. De volt aki szerint inkább béreljek egy ipari páraelszívót 4-5 napra az kirántja a nedvességet a betonból és garantáltam nem lehet kár. Megint másik vélemény, h ha nincs tartósan -2-3 alatt, akkor nem fagy meg, hagyjam a francba az a hőlégfúvót és a páraelszívót is, 28 napig ne burkoljam oszt jó lesz.
Csak mert ha bármelyiket is bérelnem kell az cirka 100k HUF.
(bocs csak most átolvasva a téli termést vettem észre hogy válaszoltál, köszi érte!)
Pontosítva a kérdést: van egy manzárd tetőterem bituzsindellyel fedve. 15cm magas szarufák között 10cm szarul berakott üveggyapotom van de úgy, hogy az sarokéleken a síkok találkozásánál szerintem SEMMI nincs! Itt nagy mínuszban akár 10 fokos is tud lenni a gipszkarton.
Ezen szeretnék javítani új tetőfedéssel egybekötve lehetőleg úgy, hogy csak kívülről kelljen dolgozni. Bármit csinálok gazdaságilag nem fog megtérülni (147nm fűtütt alapterületre 1400m3 éves gázfogyasztás), de a komfortot mindenképpen szeretném növelni.
Erre jött a háromféle megoldás amivel a teljes szerkezet vastagságát tudnám növelni, de megfordult a fejemben az is hogy csak ezt a 15 centit kellene igazán jól, jó anyagból megcsinálni és a tetősíkok megváltoztatásával járó macera is kimaradhatna. (feltéve hogy lehet hinni a 035 -032 gyapotoknak)
Ezeket külső oldali bővítésre vettem számításba:
-Austr. Manzard grafit (mi mehet alá a szarufaközbe?)
-Bachl tecta-PUR (mi mehet alá a szarufaközbe?)
-Ursa XPS bak (az emelt bak mentén nem marad hőhíd?, az előző kettő jobban tetszik hogy keresztbe van fektetve az egész tetején)
"mi mehet alá a szarufaközbe?" Ez pedig páratechnikai kérdés akart lenni, mert nem tudom elképzelni hogy ha legkívül EPS vagy PUR réteg van akkor milyen szálas anyag nem döglik meg alatta? Az ilyenolyan kasírozásra fogott csodás páratechnikai tulajdonságokat nehezen tudom elhinni.
Mivel ugyanúgy könnyű zsindely vagy cserepes lemez menne vissza, nem jöhet számításba valami kőzetgyapot termék kívülről keresztbe fektetve a szarufákon?
Az xps-nek és a drénlemeznek semmi köze egymáshoz. Az xps vidáman elvan ezer évig drénlemez nélkül is . Az xps hőszigetel, a drénlemez pedig a fal tövéből az esővizet vezeti le a mélyebb talajrétegekbe azoknál, akiket zavar, hogy vize a talaj felszíne.
Csak hogy megértsed a rétegrendet, bentől kifelé a lábazaton: falazat, XPS, drénlemez, üvegfátyol...az, hogy ezeknek szerinted nincs egymáshoz közük, az a te dolgod, pont annyi közük lesz egymáshoz, hogy egymás mellé kerülnek, ha egymás mellé teszed őket. Hogy miért "nem árt" mellé tenni? Hogy magas talajnedvesség/talajvíz esetén se romoljon le az XPS hőszigetelő képessége. Mert, a videóban elhangzottak szerint, mérésekkel alátámasztottan, az XPS 80-90%-ban vizet vesz fel, aminek hatására drasztikusan leromlik hőszigeteő képessége....
"a sima pogácsás lemezeket adják (drénlemez, szivárogtató lemez), ehhez kellene a geotextil a külső falár"
Ha külön veszed a geotextilt a drénlemez mellé, az úgy szart sem ér, mert a talaj a textilt benyomja a mélyedésekbe, ezzel a drénlemez megszűnik vízelevezető (=drén) lemez lenni. Vagy eleve olyan drénlemezt veszel, aminek a bütykeire rá van ragasztva a geotextil,
(tehát a föld nem tudja benyomni) vagy geotextil nélküli drénlemezt veszel és dudorokkal a fal felé fordítva alkalmazod.
Kiviteli terveken azt látom, hogy geotextíliát tesznek sima pogácsás lemez mellé (a fent említett rétegrendben, tehát kívűlről, még mielőtt direkt félreértenéd).
Emiatt is tettem fel a kérdést, mert jónak tűnik a megoldás, használják is.
A drénezés a vizet vezeti le a talajba és a hőszigetelésen kívül történik.
A vízszigetelés a vizet nem engedi be a lakótérbe és a hőszigetelés alatt/mögött történik.
Te pedig ezt a kettőt nem tudod (vagy nem akarod) megkülönböztetni egymástól, pedig óriási a különbség, pl a drénezésre a legtöbb háznál nincs semmi szükség.
Az esővíz elvezetés helye a lábazati hőszigetelés felett/előtt van, a vízszigetelés helye a lábazati hősigetelés alatt/mögött van.
A videó címe szerint a vízszigetelésről szól, mi viszont esővíz elvezetésről beszélünk. Nincs unalmas/felesleges 20 percem, hogy végignézzek egy olyan videót amink semmi köze a témánkhoz.
B 30-as falon szerintem fél centi maradhat. Talán még 1 centi belső "hőszigetelés" se csinálna bajt, ha a nincsenek túl hosszú -10 fok alatti időszakok.
Persze mindössze egy centit senki se nevezzen hőszigetelésnek :)
Olvasgatom a topikot rendszeresen, annyiszor előjön ez a belső szig. téma, tudtam rá a válaszaitokat előre. Majd most felrémlik, h mi a helyzet az ICF házakkal?
Nyilván egy normál moziszobára értettem. Fagyban, popcornozva szerintem nem nézett még senki filmet. Mozinál jó, ha van szövet a falon. Nem tud visszaverődni a hang.
Attól félek, hogy, ha nem vasalom be akkor totál szabadon fog mozogni. Egy újonnan feltöltött földréteg azért tud mozogni, akárhogyan békázom le. Milyen vastag xps-t érdemes odarakni és főként milyen mélységig? Gondolom elég, ha a jelenlegi talajszintig engedem csak le. Nem kell ásni remélem :) 50cm körül lesz a magasság. Azt megoldom fektetett táblákkal és nagyon vagdosnom sem kell.
ha ez egy egyébként fűtetlen moziszoba, aminek egyik fala az északi főfal, amire belülről 20mm vastag szőnyeget szeretnél ragasztani, akkor azt gondold meg 2x is, mert lehet hosszú távon drága mozi lesz....
persze mindenki azt csinál a saját házával és egészségével amit akar...
Ha a teraszod egyébként a földön csücsül, akkor a bekötését én nem erőltetném a helyedben. Pár vékonyka betonvastól még nem fog "együtt mozogni" az épülettel. Ha merev, vastag vasakat használsz átkötésre, akkor nagy valószinűséggel a betonod fog szétrepedni...
Az XPS remek ötlet. Azzal leválasztod a teraszod a háztól, és kész.
Házhoz utólag hozzáépített terasznál, hogy a legjobb kialakítani a fal melletti szigetelést? Tervezek egy 25nm-es részt feltölteni és lebetonozni és ugye 10-15cm beton az kissé hőhidas tud lenni. Simán rakjak oda xps-t? Vagy van erre bevált megoldás? +Szeretném bekötni 10es vasakkal a házfalba, hogy még véletlenül se tudjon mozogni és megrepedni a járólap.
Ez biztos, de egy falvédő vagy szőnyeg sem 5mm, hanem inkább 10-15-20mm. A páraáteresztő képesség kérdése megint más, bár szerintem egy falvédő alatt is ugyanúgy megáll a penész ha penészesedni akar.
5mm szőnyeg vagy falvédő lambdája meg sem közelíti 5mm eps-ét, arról nem is beszélve, hogy előbbiek a falra általában nincsenek ráragasztva, míg az eps igen....
Azért gondolkoztam rajta mert nem igazán szimpatizálok a belső szigeteléssel, nem konkrétan ezzel, hanem úgy "alle zusammen". Eszembe nem jutna soha felrakni ilyet.
Csak hogy témába vágo hozzászólások is legyen. Elméletileg a házban amit veszünk, a belső falak egy részén 5mm-es hungarocell szigeteléses tapéta van felrakva. Sima b30 blokktégla fal kívülről nincs szigetelve. Penészt nem láttam sehol, ott sem ahol nincs ilyen tapéta. A kérdés az volna hogy mindenképpen szedjük le ezt a tapétát?
Nem hinném...én arra gondoltam, amit írtam is...én simán letettem volna drénlemezt, de egy ismerős felhívta a figyelmemet, és ajánlotta az "építőközösség.hu" videóját, ahol a szakértő erről beszél, és elmondja, hogy rengetegen rosszul alkalmazzák az xpst is, meg a drénlemezt is. Azt hiszem vízszigetelésről szól. Youtuben fenn van.
Köszönöm, ez így már érthetőbb számomra is, aki nem vagyok egy fűtésbubus. Fejben tartom ennek a vételét.
Lényegében engem nem érdekel mikor kapcsol a kazán, a lényeg hogy megfelelő hőmérséklet legyen, és a fűtőrendszer/ház adottságaihoz képest a lehető legtakarékosabban.
Mivel a házban egy régi (bár lehet hogy elektromos, de nem programozható) termosztát van, így mindenképpen tervben van egy programozható termosztát vétele. Összegben szerintem nem vészes egy ilyen ilyen Siemens.
"padlószint alá 50-60 cm-t illik leengedni a szigetelést."
Vannak kivételek, pl ha padlószint alatt 30 centire egy vastag betonjárda van, akkor nem biztos, hogy nyereséges üzlet feltöretni, majd a hőszigetelés után újrabetonozni :)
"ahogy a szomszédunkban épülő házat szigetelték. A padlószint kb. a terepszinttel egyenlő, és a szigetelés csak a terepszintig tart"
Még akkor is okos dolog a falon valamivel lejjebb menni a padlósíknál, ha belül a padló alatt vastag hőszigetelés van. Ha nincs, akkor meg simán hülyék :)
Az xps-nek és a drénlemeznek semmi köze egymáshoz. Az xps vidáman elvan ezer évig drénlemez nélkül is . Az xps hőszigetel, a drénlemez pedig a fal tövéből az esővizet vezeti le a mélyebb talajrétegekbe azoknál, akiket zavar, hogy vize a talaj felszíne.
"a sima pogácsás lemezeket adják (drénlemez, szivárogtató lemez), ehhez kellene a geotextil a külső falár"
Ha külön veszed a geotextilt a drénlemez mellé, az úgy szart sem ér, mert a talaj a textilt benyomja a mélyedésekbe, ezzel a drénlemez megszűnik vízelevezető (=drén) lemez lenni. Vagy eleve olyan drénlemezt veszel, aminek a bütykeire rá van ragasztva a geotextil,
(tehát a föld nem tudja benyomni) vagy geotextil nélküli drénlemezt veszel és dudorokkal a fal felé fordítva alkalmazod.
ezzel kapcsolatban tettem fel egy kérdést anno, de nem kaptam választ, hátha most valaki:
a tüzépen a sima pogácsás lemezeket adják (drénlemez, szivárogtató lemez), ehhez kellene a geotextil a külső falára....
de létezik az üvegfátyolos drénlemez is, ami kb. az előbbi egyben...ilyen még nem láttam testközelből....
melyiket érdemesebb megvenni, és miért?
(ha simán betemeted az oldalát, akkor az összenyomja a cellákat, és oda a jó szigetelés, illetve a vizet is kismértékben ugyan, de felveszi, ami szintén ront e képességén....)
Szerintem ez attól is függ, hogy hol kezdődik a padlószint .Én inkább azt mondanám, hogy padlószint alá 50-60 cm-t illik leengedni a szigetelést. Ha ehhez ásni kell, akkor sajnos ásni kell.
De pl az biztos, hogy nem jó, ahogy a szomszédunkban épülő házat szigetelték. A padlószint kb. a terepszinttel egyenlő, és a szigetelés csak a terepszintig tart. Ez kb olyan lehet, amikor télen felveszel egy téli kabátot, vastag nadrágot de mezítláb vagy.
A hőigény százféle dologtól függ, hétvégi ház esetén hozzájön a százegyedik: mert nagyon nem mindegy, hogy a házadat éppen felmelegíted (pl 100 tonna nulla fokos betont 22 fokosra), vagy csak egyenletes hőmérsékleten tartod.
Ha 30 m2-es házban 20 fokos külső-belső hőmérséklet különbség esetén 1 kW az átlagos hőigény, az 33W/m2. Ez alapján a maximális hőigényt (-15 fokos időben) kb 60W/m2-re saccolom, ezt 30 m2-re 1800 watt.
Tehát ha nem zavar, hogy az év leghidegebb napjain 24 órán át (átlagos téli napokon kb 10 órát) megy a fűtés, akkor elvileg elég neked egy 2 kW maximális erejű fűtő klíma. Én inkább dupláznám ezt a wattot, egy 4 kW erejű fűtés átlagos téli napokon kb 5 órán át dolgozna, leghidegebb napokon kb 12 órát.
Persze mindez akkor igaz, ha jó adatokat adtál meg és én is jól számoltam :)
Ha a háznak nagy a hőtároló tömege ÉS télen csak időszakosan lesz használva, akkor
- vagy odautazás előtt előre be kell kapcsolni a fűtést (pl telefonon),
- vagy legyen a fűtés legalább 8-10 kW erejű, hogy viszonylag gyorsan felmelegítse a falakat (csak egy-két órát keljen télikabátban ücsörögni).
"Abszolút buta termosztátom 19.9°C-nál bekapcsol, 20,1°C-nál ki, a túllendülés max 20.3°C."
A nagyon kevés vizet/vasat tartalmazó radiátoros fűtésrendszereknek igen alacsony a hőtehetetlensége, ezért a kazán leállása után mindössze pár perc alatt az egész fűtőrendszer lehűl szobahőnérsékletre, ezzel vége a hőmérséklet túllendülésnek. És a fűtés megindulása után néhány perccel is már teljes erővel melegszik a lakás levegője. Ilyen fűtésen egy öntanuló termosztát maximum csak tized fokokat tud javítani.
Más a helyzet ott, ahol a kazán leállítása pillanatában a fűtőrendszerben még ott mosolyog több száz liter forró víz + pár száz kiló forró vas. Vagy pl a talpunk alatt még 30 fokos kb 40 tonna beton. Ezek a termosztát "állj" parancsa után még jó darabig "lendületből" tovább fűtik a lakást. Ezért kell ide olyan termosztát, ami a "jövőbe lát", ezért jóval előbb állítja le a kazánt.
Olyan sokat próbáltam már számolni, hogy mekkora a ház hőigénye, de még csak nagyon saccolni sem tudtam.
Most adódott egy olyan lehetőség, hogy a hétvégi kisházban beüzemeltem kb 5 napja egy olajradiátort.
20 fokra állítva tegnap pl 23Kw áramot fogyasztott 24 óra alatt. Kérdésem, hogy ez elvileg megfelel-e egy hőigény számítás/mérésnek? Kb 0 fok volt odakint és bár fújt a szél, de előtte nap pl nem fújt akkor pedig 21Kw áram fogyot .
Ezekben a napokban, ha nem fúj a szél akkor még mérnék, addig pedig tartom a 20 fokot. Nem használjuk a házat, más fogyasztó nincs.
0 foknál szokták mérni és 20 fok a benti? Csak fel kell szorozni, vagy ebből még mire lehet következtetni?
Amúgy klímával szeretném fűteni és ezért is szeretném - meg amúgy is - tudni mekkora a hőigénye a kisháznak (30m2, de belül normál magas + viszont, hogy sátortetős légtér van, nincs plafon)
Nálam sima vezeték nélkül Computherm van, annyi a titok, h ki kell kísérletezni hová tegyük. A műhelyemben konvektor van, sok-sok éve annak a hőérzékelőjét is kivettem a hideg fal melletti tartójából, és betettem előre. Ha bekapcsol a konvektor ez a rész nyilván hamarabb felmelegszik, tehát hamarabb is lekapcsol, nem melegszik túl, kisebb a túlfűtés-hőingadozás. A kazánnal ez pont ugyan így megy, most a radiátortól és a faltól is kb 25cm-re van egy asztalon. Ezzel hamarabb érzékeli a radiátor melegét, és persze a külső fal-ablak közelsége miatt egy kicsit a kinti hőmérsékletet is (szigeteletlen 18 éves lakás). Ennyi az egész. Évek óta így használjuk, tökéletesen bevált!
Nem ismeretlenek az eladók a belső szigetelést csak az egyik szoba egyik falán csinálták meg cca 13nm felületen 3 v 4 éve. Máshol nincs kókányolás (belső szigeteléssel). Ok, akkor a külső szigetelés után lebontom a gipszkartont és tégláig lemegy a vakolat, majd újravakolás és festés.
Köszönöm a válaszokat!
Minél egyenletesebb a kazánod leadott teljesítménye, az öntanuló termosztátok annál pontosabban képes a "jövőbe látni" (= kiszámolni, hogy mennyi lesz a lakás hőmérséklete mondjuk fél óra múlva). Tehát ez a fajta termosztát annak örül legjobban, ha fix teljesítményű (on-off) a kazánod, tehát ezeknél a régi buta kazánok előnyben vannak a letilthatatlan modulációjú korszerű kazánokkal szemben.
Csak ne lepődj meg, ha (a betanulási időszak után) egészen hülye időpontokban és ideig fogja bekapcsolni a kazánodat (pl egyetlen percre), ne is próbáld megérteni, hogy mit miért csinál :) csak örülj az egyenletes lakáshőmérsékletnek.
"Ez a Rev24 szimpatikus. Érdekelne részletesebben a tapasztalatod vele,"
A Siemens REV termosztát család legnagyobb előnye a többi öntanulós termosztáthoz képest az, hogy ennek a beállítását/programozását akár egy szőke nő is képes elsajátítani (ki lett próbálva több esetben is, valódi és hamisított/festett szőkékkel egyaránt) pedig ennek is rengeteg extra funkciója van. Majdnem annyira könnyen programozható/kezelhető ez a termosztát, mintha én terveztem volna ;)
Szerintem legjobb ismertető honlap ITT, legjobb használati utasítás ITT.
"belülről szigetelték 5 v 10cm kőzetgyapottal a karton és a fal között."
Lehet, hogy mögötte már csurom víz a tégla. És ez a vizes tégla a hidegebb napokon akár fagypont alá is hűlhet (mert nem kap hőt a lakás felől). És amikor a téglában lévő jégkristályok dagadni kezdenek, akkor vagy nem lesz baj, vagy elkezd a tégla repedezni és porrá omlani. És egy szép napon talán arra ébredsz, hogy te tartod a ház tetejét, mert a tégla már törmelékké omlott szét...
Másik módszer: tedd ki az ablakba (kívülre) és kb fél óra múlva nézd meg az időkép.hu páratartalom térképén, hogy a te környékeden kb mennyit kellene mérnie.
"Leölöm a penészt szavóval és átfestem a kritikus részeket olyan festékkel, amibe rakok penészgátló adalékot."
Úgy szokás csalóéknál, hogy a ház meghirdetése előtt egy jó évvel hőszigetelik belülről, aztán egy évig gyűjtögetik a kellemesen alacsony fűtésszámlákat, amit a ház meghirdetése után büszkén mutogatnak a balekoknak kedves vevőknek, akik simán beveszik, hogy ennél a háznál kivételesen csoda történt és a nulla hőszigetelésű kádár-kockának valamely okból csupán 7.000 Ft a havi átalány gázszámlája (a reális 20.000 helyett :).
Másik trükk az alacsony gázszolgáltatói igazolás beszerzésére hogy akár már egy évvel előtte kiköltöznek a házból és letekerik a termosztátot, hogy szép alacsony (de azért még hihető) fűtésszámlákkal hülyíthessék a vevőket.
Mert a kellemesen alacsony fűtésköltség manapság már igen sokat, akár több milliót is emel egy ház/lakás árán.
Kellene róla csináltatni egy méretezést páraátbocsátásról, hozzáértővel. Nem a mostani állapotról hanem, hogy mi legyen. Esetleg van-e olyan vastagság kívülre amivel OKs lehet a fal.
Ha van akkor feltenni azt, de mindenképpen megbontanám pár helyen a kartont, hogy milyen állapotban van alatta a gyapot. ha meg bontani kell akkor elfelejteni és menjen rá kívülről amit kigondolsz.
Volt egy kérdés hogy 21,5 vs 20 fokos sarok miatt érdemes-e grafitossal megerősíteni a falsarok szigetelését. Na, ezek után azt mondom, hogy rohadtul nem érdemes, inkább minden energiát ezekre a valóban problémás helyekre kell fordítani.
Sziasztok!
A házam front oldala ÉNy-i fekvéssel ablak nélküli részén korábbi penészedés miatt belülről szigetelték 5 v 10cm kőzetgyapottal a karton és a fal között. B30-as a falazat, amit most tavasszal fogok 15cm-es grafitos polisztirollal szigetelni.
Mi a véleményetek, maradhat a belső szigetelés a gipszkarton fallal? Nem fog gondot okozni?
mint írtam, 12-13°C körüli a harmatpontja a leírt levegőnek (légnyomástól függően, de az ebben az esetben kismértékben változik csak, miveln em nyomástartó edényekről beszélünk, hanem egy házról...)....ez egyben azt is jelenti, hogy ezen a 12-13C hőmérsékleten ennek a levegőnek 100% a relatív páratartalma...
"Nekünk az a dolgunk, hogy egyikük se találjon megfelelő környezetet."
Pontosabban megfogalmazva: TARTÓSAN megfelelő környezetet.
Mert pl minden fürdőszoba falain minden fürdés alatt több száz gombaspóra bont pezsgőt boldogan, de fél óra múlva már újra száraz minden és ezzel bealkonyul a nagyravágyó terveknek (és nekik is).
"Azok a fránya gombák nem az időt figyelik, hogy előbb vagy utóbb jelenjenek meg"
Azt szoktam mondani, hogy minden lakás falira minden nap sok ezernyi penészgomba-spóra száll le város-alapítási szándékkal. Nekünk az a dolgunk, hogy egyikük se találjon megfelelő környezetet.
"Ha valami csida fokytán sikerül 95% fölé vinni a}páratartalmat akkor majd nedvesedik a 20fokos fal"
Egyes penészfajtáknak még folyékony vízre sincs szükségük. Rossz légcseréjű felületeken (pl nem lábakon álló szekrények hátoldala) elég nekik már az is, ha tartósan magas (mondjuk 75% feletti) relatív páratartalom van.
"Van egy kis digitális pára és hőmérőm. 53%-ot mutat éppen és 25 fokot"
A szoba közepén mért értékek rohadtul nem igazak a penészes sarkokban.
Lehet, hogy a penészes sarokban a fal felülete csak 9-10 fokos, a páratartalom meg 90-100% közötti. Ezért érzi jól magát a penész a sarokban, te meg a szoba közepén :)
"Így igaz, a diszperziós falfestékek hamarabb penészednek mint a hagyományos meszelés."
Ez így félrevezető.
A mészfesték enyhén lúgos, ezért (eleinte) nem telepszik meg rajta a penészgomba. De ez a lúgossága lassan elmúlik és éppen úgy hatástalanná válik, mint a többi bolti "penészirtó" csodaszer hatása is.
Vagy halálunk napjáig rendszeresen ismételni kell a meszelést (vegyszeres kezelést),
vagy magát a penészedés kiváltó okát szüntetjük meg véglegesen (szellőztetéssel és/vagy hőszigeteléssel és/vagy normális fűtéssel).
"Külső levegős a kandallónk, mit tudok kezdeni azzal, hogy ne ,,izzadjon" a cső?!"
Kell rá
- legalább 1 centi hőszigetelés
- ÉS erre egy olyan "légmentes" burkolat, ami megakadályozza, hogy a párás lakáslevegő bármi módon odaférhessen a cső felültéhez
Legegyszerűbb megoldás, ha a csövedet anyagában párazáró zárt cellás polifoam habbal beburkolod és az összes illesztési rést is profi ragasztószalaggal légmentesen leragasztod. Egy milliméteres átjárás se maradjon a lakáslevegő és a hideg csőfelület között! Ezt leírni könnyű, a valóságban kivitelezni szinte lehetetlen, de legalább a célod ez legyen :)
Egyébként van egy rossz hírem: a csőnek valószínűleg olyan részei is vizesednek (hideg felület + lakáslevegő = vizesedés), amihez UTÓLAG sajnos már nem tudsz hozzáférni a hőszigeteléssel, ez a rész is folyamatosan nedvesíti a környezetét, de reméljük, hogy nem lesz ebből baj soha.
A jéghideg csövet a beépítés előtt kellett volna párazáró módon hőszigetelni. Vagy eleve párazáró és hőszigetelő anyagú csövet használni (ezt nem tanítják sehol ;) a hideg levegő vezetésére.
A fent említett 1 centi az leginkább csak a párakicsapódás ellen elegendő, ettől még meglehetősen hűti a lakást az a hideg felület Ha anyagilag belefér, akkor a zártcellás polifoam legyen vastagabb.
ahogy írtam, a fejlődésükhöz víz, meg megfelelő hőmérséklet kell...megfelelő ph, fényviszony, stb...de a falon úgyis az a penészgombafaj fog megjelenni, ami ott akkor jól érzi magát, és jelen van a spórája...
ez lehet több gombafaja megjelenése egy helyen (egyszerre)...
azt meg tudod állapítani, hogy ezek éppen élnek-e?
a gombafonalak ha már nem is élnek, nem tűnnek el, le kell takarítani....
az általad írt levegő harmatpontja 12-13°C...ez és alatta lévő falhőmérsékletnél a falon kicsapódik a levegő párája, öntözve a gombaföldeket.....
Így igaz, a diszperziós falfestékek hamarabb penészednek mint a hagyományos meszelés. Festékboltokban lehet kapni vödrös meszet, nem is drága, a penészedős helyiségeket érdemesebb ezzel meszelni.
Akkor nálunk elég hülyék ezek a penészgombák, mert a ház két végénél penészedik a sarok, meg a spájz ablak mellett is, ahol hidegebb a fal.
A plafonon vettem észre először egy kis részen, de tegnap a ház sarkánál függőlegesen is egyre több van.
Van egy kis digitális pára és hőmérőm. 53%-ot mutat éppen és 25 fokot. Valójában 23,5 fok van bent, de annyit nem tévedhet a páratartalomban.
Első kép a fal sarok a nappaliban. A második a spájz ablak, ahol külön tényleg nem szoktunk szellőztetni, de ott fűtés sincs, viszont a nappaliból van leválasztva egy 10-es fallal.
Azért zavar különösen, mert 2009-es építésű a ház. Lehet, hogy ezt a héra falfestéket jobban szeretik a penészgombák.
Azok a fránya gombák nem az időt figyelik, hogy előbb vagy utóbb jelenjenek meg, hanem csakis a nedvességet. Ha valami csida fokytán sikerül 95% fölé vinni a}páratartalmat akkor majd nedvesedik a 20fokos fal és jöhetnek a gombák.
A grafitos megoldás jó dolog, de ne a penészgombák miatt csináld. :)
23fokos szobahőmérsékletnél a falon 95% a sarokban 85% relatív páratartalom mellett lesz nedves kicsapódás. Ha most ez alatt van a szoba páratartalma akkor a penészgombák a környéken sincsenek. :)
Ha sikerülne egy 60%-os páratartalmat generálni a szobában akkor kb 15fokos falfelületi hőmérsékletnél kellene elkezdened aggódni. 60%-ot fűtésszezonban vagy nagyon nagy odafigyeléssel párologtatva, vagy valami elbaszott nedves házban lehet csak mérni.
Ez a Rev24 szimpatikus. Érdekelne részletesebben a tapasztalatod vele, ha megosztod velem. Ha nem akarjuk untatni itt a közönséget írnék e-mailt ha az itteni címed él.
Megmértem a falat 1 méter magasságban és a fal sarka (csak a ház sarkainál, közfalaknál nem) hidegebb 1-1,5 fokkal, mint a fal onnan fél méterre.
Mitől lehet ez?
Ha rárakom az 5 centi szigetelést a falra (második réteg), akkor ez változni fog?
Arra is gondoltam, hogy a sarkokra egy táblányi szélességben grafitos táblákat rakok fel, hogy a sarok hőszigetelése erősödjön a fal többi részéhez képest.
nem érdekli őket, csak az, hogy kellemesen érezzék magukat. A lakásban lakók nem állnak naphosszat egy hőmérő előtt, a hőmérsékletet figyelve, még ha Te ezt is gondolod...:)
(csak hogy tartsak már egy tükröt az orcád elé, hogy lásd milyen szintű válaszokkal operálsz....rosszindulatúan "értesz félre" dolgokat, de már megszokhattuk....)
Koszonom a hozzaszolast.Regi haz felujitasaban vagyok.Komerling 88+ csodaablskom van es kirakattam a homlokzatrahomlokzatra,mivel mostansag rzt tartjak a legjobbnak.Erre megy kivulrol szigrteles.Rn nem aksrok parat fekezni, mert parat sem akarok:) Gondoltam teglara belulrol inkabb vakoltatok vagy ytong.Gipszkartont nem akarok, a papirt szeteti a gombagomba,ha pl.agyruhs mosas utan az asszony szetteredetszetteredet.Az yton csak jobb,mint a gipszkarton? Bar oldalra vekvekony reteg kell,azert gondoltam vakolatra.
"NEM attól kell szaktanácsot kérni aki el akar adni neked!!!!"
Ez NAGYON NAGY igazság.
Még azt tenném hozzá, hogy gondoskodj arról is, hogy a tanácsot adó ne is higgye/remélhesse azt, hogy a tanácsadási díj átvételén túl bármilyen módon egyetlen további fillért is tud majd keresni rajtad. Ezt jobb előre tisztázni, mert sok "pártatlan" tanácsadó úgy csűri-csavarja a dolgot, hogy abból neki további munkája/haszna származzon.
Pl
- legyen gyanús már az is, ha egy ház-tervező KIZÁRÓLAG XY téglagyár ABC típusú téglájával hajlandó tervezni a házadat.
- ha pl egy autószerelőtől autómárka után érdeklődsz, akkor közöld vele, hogy az ország másik végében laksz, máskülönben olyan típust fog javasolni, amit aztán hozzá hordhatsz javítani kéthetenként
A kizárólag a külvilági hőmérséletet és a visszatérő víz hőmérsékletét figyelő fűtésvezérlések között én még nem láttam olyat, ami képes volt a lakáshőmérsékletet egyenletesen tartani. Valószínűleg nem is lehet ebből a két információból, hiszen a hét hőmérséklet közül EGYIK SEM a lakás hőmérséklete, márpedig a hülye lakóknak az a fontos :)
"Ha nem vegyes/fás kazán lesz, akkor meg simán oké egy öntanulós okos termosztát a meglévő cső/radiátorral."
Általában elmondható, hogy a változó/ingadozó teljesítményű kazán szívatja az öntanulós termosztátot (minél jobban ingadozik a kazán, annál jobban rontja a termosztát "jövőbelátásának" pontosságát).
Viszont ha van egy szép nagy puffertartály, abban lehet többé-kevésbé egyenletesen (legalábbis alacsony ingadozással) tartani a vízhőmérsékletet, még erősen ingadozó teljesítményű kazánnal is. Az öntanuló termosztát egy ilyen puffert kb egyenletes teljesítményű hőforrásnak tud tekinteni.
Meglepően sok termosztát ismeri az öntanuló trükköt (legalábbis ezt állítja magáról :), én a Siemens REV24-est szoktam használni (több ok miatt döntöttem ez mellett). Létezik vezeték nélküli változata is, persze ahhoz sokkal mélyebben kell a zsebbe nyúlni.
A Computhetm termosztátok közül tudtommal egyik sem öntanulós.
Ha meg lesz a padlás szigetelése (horcsik+salakra), esztétikai okokból szeretnék a plafonra gipszkartont tenni. Az a kérdésem, hogy a gipszkarton alá tegyek e be (szabad e) 5-10cm kőzetgyapotot? Nem fog a belső hőszigetelés gondot okozni? Vagy inkább ne.
Esetleg meg tudnád mondani melyik termosztátot építetted be? A ház amibe nyáron költözünk ÉTI kazános és valami régi fajta termosztát van rákötve. Ezt én egy rádiós Computherm-re gondoltam lecserélni, de ha van van jobb ötlet akkor inkább azt venném meg.
Igen,sajnos.Nem tudom hol laksz,itt szabolcsban a hasított akác 3500...lehet mást is,meg lehet venni méterbe is,de nekünk a régi szilikát,szigeteletlen falazatú tetőteres házba 160nm, elment kb 150 mázsa.Most lenne vagy 500ezer a fűtés egy szezonba.
Most meg a szigetelésekkel próbálok évi 20 ezret spórolni a 92 nm-en:)
Cső és radiátor csere mellet kihagytad a fő szempontot. Kazán csere, de nem vegyesre és még az is lehet, hogy nem is kazánnal fogom előállítani a szükséges hőenergiát. Az utóbbi években kb elértünk oda, hogy fával a legdrágább fűteni. Én meg keresek helyette olcsóbb alternatívát.
Jó pár évvel ezelőtt, ha lett rá volna keret, megléptem volna a puffert. Ma már nem akarom.
kányfogadó alatt nekinyomunk kívülről az ytongnak?
Ezután a falakkal kapcsolatban megbeszéltek alapján erre gondoltam... : (esetleges hézagosan szerelt OSB lap a jobb tárolási lehetőségért)->páraáteresztő fólia (piszok ellen, amúgy van a cserép alatt fólia)->15-20cm gyapot a gerendák között->OSB lap->légrés(lécekkel, opcionális)->2xtűzálló gk
