2. A lépcsőnek a luk csak gerendával párhuzamos lehet (ha utólag készül) Lehet merőleges is, de nem utólag.
3. Az elvágott gerendát valamire támasztani kell. (acélgerenda, fal?)
4. Ha nem nyitom meg végig a födémet a gerendával párhuzamosan, akkor meghagyott rész a megmaradó gerendát terheli (ha nincs megtámasztva az elvágott gerenda vége)
5. Ha végigvágják adott helyiségben a födémet (tetőtér beépítés) és az új nyílás a tető gerincével párhuzamos akkor a tető oldalnyomását a fal vagy föl tudja venni vagy nem.
Megfontolandó a régi födém megtartása vagy bontása, alig fog belőle maradni valami és annak a teherbírása se biztos.
Valaki tudja, hogy a mészhomok téglákat összekötő gyári habarcsba lehet tenni betonvasat, fog ott rozsdásodni, vagy ugyanúgy viselkedik, mint betonban?
Köszönöm Töck Jenőnek és Neked is a további hozzászólásokat!
Ennyi beton és a tégla alatt a tetőtéri tűz aligha ártott a gerendának.
Az oltóvíz sem pláne, hogy még bitumen is védte.
Talán valamennyire védve lehetett igen.
Verd le a vakolatot pár gerenda talpáról középtájon ~ 2 méter hosszan és nézegesd, hogy vannak-e (és mekkorák ha vannak) repedések a talpon keresztben.
Ezt valóban érdemes lehet megnézni szintén.
Le kell szedni azt vastag betont és a tégla réteget is >> jócskán megkönnyebbül a födém.
Ekkor ha voltak repedések a gerenda talpon azoknak csökkeni-záródni kell.
HA így történik akkor a gerenda jól működik.
Ez jó ötlet, így ellenőrizni. Reméljük jól fog reagálni a födém, hogyha ez lesz a következő lépés. Előtte-utána fotókat készítünk majd.
Feltéve, hogy a kefnik kibetonozása a gerendákhoz egyébként OKÉ!
Ha jön újabb statikus, akkor arra is rá lesz nézve.
*Amúgy ilyen E-gerendás födémet kivágni nem olyan könnyű nem (vágni nem nagyon szabad ezeket elvileg...)? Szóval ha kell lépcsőfeljáró, az nem olyan egyszerű dolog...?
Ennyi beton és a tégla alatt a tetőtéri tűz aligha ártott a gerendának.
Az oltóvíz sem pláne, hogy még bitumen is védte.
----
Verd le a vakolatot pár gerenda talpáról középtájon ~ 2 méter hosszan és nézegesd, hogy vannak-e (és mekkorák ha vannak) repedések a talpon keresztben.
Ha nincsenek az alegjobb, akkor még bőven a vas teherbírásán belül van terhelés.
Ha csak alig észlelhetők az se igazán rossz jel, a vas dolgozik ugyan, de tudja tartani a terhet.
(a megengedett repdés asszem mm-es nagyságrendű és akkor még bírja a vas)
Ha széles repedések vannak az már jókora terhet jelent a vasnak, de kibírja még, mert nem szakadt le.
----------
A vizsgálódás után ....
Le kell szedni azt vastag betont és a tégla réteget is >> jócskán megkönnyebbül a födém.
Ekkor ha voltak repedések a gerenda talpon azoknak csökkeni-záródni kell.
HA így történik akkor a gerenda jól működik.
Ez esetben esélyes, hogy a leszedett beton+tégla súlyánál kevésbé terhel a könnyűszerkezetes és szárazpadlós beépítés és elég lesz a gerenda+kefni födém. (számolgatni kell)
Feltéve, hogy a kefnik kibetonozása a gerendákhoz egyébként OKÉ!
Hisz a beton+tégla cucc ~500 kg/m2 teher most és nem szakadt le tőle a födém.... még vizesen sem.
Addig amíg a fölösleg nincs leszedve a födémről hiába hívsz akárhány statikust, ők sem tudnak mást mondani (43 év gyakorlattal mondom, nem hiszem, hogy nagyot tévednék), bár én nem láttam saját szememmel. A fölösleges rétegek lebontását csak akkor úszod meg, ha a meglévő födém fölé újat csinálsz. Ez viszont túlterhelheti az alapozást (feltételes mód), mozgás biztos, hogy lesz valamennyi és emiatt új repedések is.
Kérdés jogos. Bár végül is vissza kell mindenképpen bontani és többé-kevésbé újra kell építeni a födémet. Szerintem megszabadul a kivitelező néhány kellemetlen munkarésztől (gerendák elhelyezése stb.) és így nagyjából ugyan ott lesz mintha egy teljesen új födémet kéne csinálnia. Mondjuk az anyagon nem tud keresni.
Az a baj az utólagos betonozással, hogy ha ekkora túlterhelést kapott, akkor a gerendában a feszítőhuzal maradandó alakváltozást szenvedhetett (meg a beton sem örülhetett neki). Ezért írtam, hogy ki kell takarítani és újra bemérni a lehajlásokat. Ha megfolyt az acél akkor már teljes értékű nem lesz egyrészt, másrészt teherbírását számolni kell, mert még jó állapotban sem biztos, hogy elég lenne.
Jön a héten újabb statikus. Jobb több véleményt hallani.
Ahogy olvastam ez a felbeton utólagos elkészítése, úgy, hogy az tényleg okés legyen komoly odafigyelést igényel. (Lehet, hogy nehezebb jóra megcsinálni, mint egy ilyen acélgerendás erősítéses játékot? Akkor a mai építőipari hiányhelyzetben lehet jobb a "bolondbiztosabb" megoldást válsztani...)
Meg figyelni kell, hogy a létező kibetonozás jó minőségű legyen a gerenda és a béléstest között. Ez itt kevéssé elképzelhető szerintem ennyi már felderített slendriánság nyomán.
Amúgy értem a logikát, hogyha lejönne a felesleges 18 cm beton róla (nem tárcsásít, de legalább extra teher pluszban) és akár csak egy kicsi réteg kerülne vissza még ha nem is dolgozik együtt a gerendákkal, már akkor is beljebb vagyunk. De ha már így komolyan piszkálva lenne (azért az sem két fillér leszedni róla a jelenlegi rétegeket), akkor már egy profi végeredményt kellene csinálni.
*Amúgy arról hol van adat, hogy mit tud 19-es béléstestekkel, de együttdolgozó felbetonnal az E-gerenda? Olyan adatot csak a 24-es béléstestekhez láttam. Az egyedi számítást igényel?
Igen, ez a feltárás sajnos azt igazolta, hogy sok jót nem szabad feltételezni és kicsit laza hozzáállással ("majd lesz valahogy") építették 1983-ban ezt a házat.
Van egy olyan érzésem, hogy ezt a házat anno érzésre a kőműves csinálta, tervek nem nagyon léteztek vagy legalábbis sok vizet nem zavartak az építés alatt az esetleges létezésükkel :-) . Amúgy össze nem szakadt, szóval abban legalább igaza volt az építőknek ilyen távlatból nézve.
Az alapozásról nem tudok mit sajnos. Alá van pincézve az egész ház. Az nem tudom mit számít ebben az esetben. Annyit talán igen, hogy az alaptest biztosan kellő mélységben van. A pincefalon nincsenek repedések.
Aludni kell erre, hogy mi legyen az egész épület jövője.
Leszedni mindent a födémről, újraszintezni, lehetnek csodák.
Hagyni mindent, föléje acélgerendák közt lépésálló hungarocell, arra 6-7 cm vasbeton, erre a födémre fölkötni a meglévőt. (a gerendát ne az méretezze aki a födémet csinálta!)
Elbontani az egészet, új födém. Ez a legjobb és természetesen a legdrágább. Minden esetre valószínűleg az alapozás is "okosan" van csinálva, ezért új többletteherre fene tudja, hogy hogyan reagál. Új repedések várhatóak.
Megtörtént a nagy feltárás a kérdéses födém esetében. Semmi jóval nem kecsegtet.
-60 cm tengelytáv
-"sima" E7-66 gerendák
-nincsenek duplázva
-19-es kefnivel
-nincs felbeton
Ez így üzemi terhelésknt 2,9 kN/m-ert, határ terhelés meg 3,4 kN/m-ert tud. (Mivel hivatalosan csak duplázással építhetők be, így lehet ezek az adatok a duplázott gerendás megoldásra vonatkoznak csak amúgy? Szóval a szimpla ennél is kevesebbet bírna?)
A rétegrend is elkeserítő. Még csak nem is a sitt/salak, ahogy gondoltuk volna.
Alulról:
2 cm vakolat
19cm gerendák és bélétestek
~8 cm egy réteg sima tömör tégla (mi a fenének? lehet szigetelésnek)
18 cm beton (ez kb. középen el van választva kátránnyal, mert anno lapostető volt, aztán tovább betonozgattak rá utólag még)
Ez kb 500 kg/m-ert eredményez, ahogy én számolgattam. Csoda, hogy nem szakadt le az egész. Ha már egyszer így túl volt terhelve, akkor igazándiból, ha le is szedjük róla az extra betont, jó már akkor sem lesz nem?
Lézeres okossággal nézegetve sehol sem volt 4cm alatt a belógás, volt ahol több is volt amúgy.
Arról kéne diszkuráljunk itt, hogy miként kéne csinálni valamit jól.
Tök mindegy, hogy mi a szokás.
Egy ekkora felületnél tényleg teljesen mindegy, hogy 8-as vagy 13-as az a beton, háló vagy dupla vasalás: ez nem lehet pénz kérdése. 1.5 óra alatt kész, ha egy köműves és a segédje nekiáll.
Van egy gödör valahol az udvaron. Bevasasalni úgy kell mind egy födémet, hiszen, akár veletlenül is (pl. elhantolják az aknatetőt és a következő 5o évbe bejön egy billencs feltőlteni az udvart az átmegy az aknán és beszakad, aztán szerezz egy nagy traktort, ami kihúzza, a sofőr folyamatos káronkodásai közepette, aztán a traktor alatt is beszakad egy másik akna, utánna már egy exkavátor kell, kihúzza mindkettőt és be is tömi az aknákat). Amúgy szabványok is vannak az aknák építésére.
Egy tapasztalt szakember, azt állítja, hogy három emberrel számolva, a 1ocm vastag éppen elég.
Sziasztok! Meglévő teraszt szeretnék bővíteni, de nem vagyok képben egyáltalán az árakkal. Illetve lehetőségekkel. 16 negyzetmeteren 40 centire a földtől lenne a terasz teteje, vagy fából készült teraszt epittetnek vagy betonnal a ház alapjahoz kötve majd leburkolva jarolappal. Százezres nagyságrendben mennyibe kerülnek ezek illetve melyik az olcsóbb? Előre is kösz
Komolyabb hasznosítás is szóba jöhet , pl. hűsölő medence. A vízórának és a vezetékeknek nem árt a víz viszont a taposás ellen védeni kell. Jó arra egy gyalult fenék deszka. Baleset ellen is védeni kell, pl. korláttal. és szezonon kívűl pl. egy tökös kis deszkafedél.
Ha vége a szezonnak lehet zöldséget is tárolni benne.
Ha a közepe vastagabb az statikailag előnyösebb, DE nagyon nehéz megoldani a vasak megfelelő vezetését. Innentől saját belátás szerint. Elvileg elég a 10 cm, de nehéz olyan pontosan csinálni, hogy megfelelő magasságban legyenek a vasak.
Az a gond, hogy sokkal magasabbra nem mehetek a fedlap tetejével, mert akkor nagyon kiemelkedik a járdaszinttől. Az megoldás-e, hogy lefelé, az akna belseje felé növeljük a vastagságot, viszont így a zsalukövek tetején ugyanúgy 10 centi marad, de az akna belsejében 12. A zsalukövek jelenleg nincsenek színig megtöltve betonnal, tehát a kövön belül is meglenne a 12 centi, csak a kövek pereménél nem. Ez így jó lenne vagy így semmi értelme a vastagabb betonnak, mert csak a súlyt nyomja? A másik megoldás, hogy flexel körbe levágok a zsalukövekből 2 centit, de ez elég macerás, de ha nagyon muszály megteszem.
Átm. 8-as vas 15 cm-ként megfelelne ha nem lenne benne luk. Pláne középen. Egyik sarkába paktikusabb lenne, nem a max. igénybevétel helyén lenne elvágva a szerkezet és lemenni is kegyszerűbb. 10 cm. vastag lemezt továbbra sem tartom jónak.
Ha jól tudom 12-es vashálót nem árulnak, én is gondoltam rá de nyolcasnál vastagabbat nem találtam. Zsaludeszka megtámasztására esetleg valami jól bevált ötlet? Az akna alja homok, amin lehet hogy sűlyedni fog az alátámasztás a beton súlya alatt.
ja igen, én magam fogtam drótókat és a fogót, és egymáshoz is drótoztam a hálókat...
amit egyébként szétvágtak az aknafedőnél, és két külön egymástól független darabként akartak bevasalni...
én összehúztam átfedésbe és összedrótoztam őket....
volt is értetlenkedés, meg "nem így szoktuk", meg "fölösleges ez"....
aztán amikor felemeltem, hogy kb. 25mm-t legalább lepje a beton, és ne alul legyen a vas a deszkazsaluzaton...nohát akkor én lettem az Antikrisztus....
én pontosan értem az elméletet, nem is ezért kérdem...
nálam a pöcét hálóval csinálták, ha csak megemlítettem volna, hogy szálvasazni kell, keresztbe+hosszába, plusz a vasakat drótozni kell, és kiosztást megsűríteni a közepe felé, szerintem sarkon fordulnak a nagy nehezen és nem olcsón talált srácok....
háló+flex a tuti recept....
természetesen a hálóvas túlméretes, és egy csomó kimarad (fölösleg)....
Nem baj, csak fölösleges, nem egyformán célszerű kiosztani a vasakat. Közepe felé sűríteni (vagy a széle felé ritkítani) érdemes és a luknál megszakított vasakat ki kell váltani.
39centi a külső átmérője a műanyag csőnek,kb 100-120 centi mély lehet,a tetején meg egy rávaló zárófedél van.Ebbe a 25mm-es kpe cső spirálban feltekerve.
Nekünk Békéscsabán is így van!Igaz a nagy átmérőjű műanyag cső van akna gyanánt!De a spirálba tekert kpe,fölül egy fülként funkcionáló csődarabbal az úgy van!
dunán túlon megkanyarítják a kpe csövet spirálrugó formába, és a vízóra+elzáró csap így egyszerűen felhúzható talajszintre az akna mélyéből egy hozzá csatolt kpe csődarabbal...pofon egyszerű, praktikus megoldás...
ezzel ellenben keleten a helyzet változatlan...aknába le...vas lépcsőfokok kötelezőek....
ugye mondanom sem kell, melyiket kedvelem jobban.....
Aktív koromban gépész rajzokat is készítettem. A főnököm viszont egy építész hölgy volt. Ők teljesen más stílusban rajzolnak … vagy rajzoltak anno.
No egy hatalmas építkezésnél ipari ….. jön egy építés vezető, hogy gyorsan kellene egy zsírfogó aknáról / 80 x 80 cm … a gépész 800 x 800 mm-t ad meg /egy rajz ,nagyon de gyorsan az elszámoláshoz dokumentálni. Szívességből elkészítettem. Másnap vitte is - az akna vagy 3 hete már kész volt.
Közben a főnök szabin volt. Persze ,hogy megsértődött,amikor visszajött mondta nekem ,hogy nem építész stílus. A hiúság mindent felül ír, néha.
Németeknél az volt a szokás - ha nem akarták pontosan kiszámolni - hogy a luk miatt elvágott (megszakított) vasaknak megfelelő számú vasat a luk mellé pótlólag többletként odarakták. A 12-es vas 10 cm-ként elég, a 10 cm-t keveslem. Olyan vékony, hogy normálisan nem lehet megcsinálni. Legyen legalább 12 cm, még ha a kőműves utál is betont keverni. Jóval kevesebb vasból is ki lehetne hozni, de igazság szerint így se kell sok. Ennél jobbat egy kőművestől ne várj.
Köszönöm a párbeszéde(ke)t. Az eredeti födém miből, hogyan legyen kérdés nem dőlt el, de a ne egybe építsük a garázst a régi házzal, hanem pillérezzük külön szerkezetként megoldást magamévá tettem. Így gazdagabban távozok a projektemmel.
A födémet a kőműves csinálja. Az eredeti terv, 10 centinként 12-es betonvas hosszában és keresztben, drótokkal összekötözve, mint a betonháló. Lesz egy 60x60-as ajtó valahol a közepe táján. A 10 centi beton, a betonvas vastagsága illetve a 10-es kiosztás megfelelő-e? Most még tudok venni vastagabb vagy éppen vékonyabb vasat, illetve a mennyiségen is tudok variálni. A hozzáértőn statikusra gondoltál vagy megteszi a kőműves is?
10 cm vastag vb. szerkezetet házilag megcsinálni (hogy jó is legyen) nagyon nehéz az egyéb méreteitől függetlenül. Az aknába nyilván le is kell jutni, vagy látni. Ergo kell a fedlapra egy nyílás. Elméletileg a 60x60 cm-es már elég, de én legalább 70x70 cm-t javaslok. A nyílást ki kell váltani mindkét irányban. (hosszúság szélesség aránya olyan, hogy mindkét irányban dolgozik) Nem árt, ha valaki valóban (!!!) hozzáértő csinálja a vasalását.
1,85x1,35-ös belméretű zsalukőből készített vízóra aknának szeretnék egy 10 cm vastag beton födémet csinálni. Milyen átmérőjű betonvasat kell bele tenni és milyen osztással? Illetve a 10cm betonvastagság megfelelő-e? Autó nem fog járni rajta, max. néha-néha rá áll valaki, de lehet, hogy épp a gyerekek fognak a tetején játszani, szaladgálni, ezért szeretném jól megcsinálni, hogy véletlen se szakadhasson be.
A mérettel kapcsolatosan lehet igazad van, mivel teli kerítéstáblák lennének felcsavarozva az oszlopokra két oldalról. A vasalással kapcsolatos tanácsod megfogadom.
Betonreceptre esetleg van tipp? 0-2-es homokos kavicsból lehet ezt csinálni? Csak azért kérdezem, mert azt mindenképp hozatnom kell a vakolathoz, így a fuvar kvázi ingyen lenne.
10x10 cm házilagos kivitelezésnél nekem kicsit kevésnek tűnik. 12x12 cm-es az már inkább kivitelezhető otthon. Ha a jó minőség szempont akkor átm. 6 -os vasat tennék bele. Kengyelnek jó a 4mm-es is. Ha nem kevered össze a két végét akkor alul 15 cm-ként kell a kengyel kb a feléig, onnan ritkább is megfelel. Ha nem biztos, hogy utólag is megállapítható melyik az alja, akkor végig 15 cm legyen a kengyeltávolság.
legalább 4-es vas, és kengyelek is kellenek. De sok múlik a megfelelő betontömörségen, ezért osztályozott kavicsból, rázógépen csinálják az oszlopokat.
Sajnos van egy rosszhírem számodra ugyanis kizárólag kedvedért ,amiért ilyen szépen kértél itt maradok számodra örök zseblámpakény hogy világítsák neked és az hozzád hasonlóknak .
Semmi bajom nincs . A hüje általában mindig az aki mondja . Annyi a különbség köztem és közted hogy amíg te itt csak hüjézni tudsz ,addig én veled ellentétben értek bizonyos dolgokhoz és fejben átlátok bizonyos munkafolyamatokat,tervező mérnük és statikus nélkül is.
Itt nem csak a minőségről van szó sőt, inkább az árról .
Ebbe az országba úgy elszálltak az árak hogy minimum ötmillió alatt nem jön ki a házépítés
Az aki építe(tt)ni akar és nincs elég pénze, vagy mondjuk egy pár milliója azoknak általába azt szoktam javasolni hogy inkább hagyjon ki szószerint mindenkit ebből a dologból és "diy" . Lehet itt egy/két millióból is épiteni csakhát ugye ebbe az országnak alapvetően az az egyik legnagyobb baja hogy sajnos beteges módon mindenki harácsolóvá és pénzéhessé vált ezért is kerül öt meg tizmillióba egy "anyagárban" kétmilliós "alap" ház .
(Mondanám hogy menj ki iukrajnába és nézd meg hogy ötmillióért egy készházépítő mit épit neked. Ezért a pénzért egy készházépítő cég épít neked egy 150/200m2 es házat rönkböl könnyüszerkezetből köböl téglából gázbetonból vagy amiből kéred kulcsrakészre, erről csak ennyit .)
Persze nyilván aki kőgazdag és van pénze az "épitett" de nem ez a jellemző ez kb nagyjából magyarország lakosságának az 5%-át teszi ki.Hát a többi az meg "épít",tudod "magad uram ha szolgád nincsen" vagy doityourself , hivjuk ahogy jobban teszik .ez magyarországon ezelőtt is igy volt és ezután igy lesz nagyvonalakban kb ez a nagy magyar építkezős valóság ..welcome to the capitalism ;-) (De, megnyugtatlak ne aggódj. nyugaton sincs ez másként a pórnép ott is ugyanúgy feléépíti magának az otthonát mindent svarcba mivel ugyebár ott sem a gazdagok vannak többségbe (ők odakinnt is csak egy minimális százalékot képviselnek) hanem egyre inkább a szegények mitöbb a "nincstelenek") Az hogy a az utcán meg azutópályákon csillogó villogó autócsodákkal rohangálnak csak illuzió főleg nyugaton nem jelent semmit Könnyen előfordulhat hogy az autót csak lizingeli a benne ülő meg albérletbe lakik .Csalóka ám ez a világ huhú .A szem számára azt látszatot kelti hogy mennyi gazdag ember van... dehogy van Akinek van az vagy politikus vagy örökölt vagy drogot árul vagy bűnöző . Nagy körvönalakban kb ez a négy opció lehetséges
Kevés a lelkiismeretes, jó szakember. Ha valaki precíz, utánajár a szükséges tudásnak, megvan hozzá a megfelelő szerszáma, akkor a végeredmény jobb lesz mint a "szakemberek " által végzett munka átlaga.
Tovább fog tartani, de ha valaki a sajátját csinálja akkor odafigyel mindenre.
Mellesleg a mai világban mindenhez érteni kell, különben átb.sznak. (c)
Felség, a Code Napoleone után nem volna nagy feladat az építési törvény megváltoztatása. Kegyeskedjék ebben az irányban utasítást adni az illetékes szerveknek.
igen, reggel rosszul emlékeztem, tehát 4,5m gerincmagasságig...
azt viszont írtam, hogy ez nem lakóépületre vonatkozik (melléképület)...
tároló, ól, garázs, ilyesmik...
de ezeket ne is akard lakóépületként, tartós emberi tartózkodásra alkalmas építményként használni, főleg mert nincs erre a célra tervezve, vagy épp megépítve....
"DE a szabályozás "megengedő" azon építmények esetében, ahol ez a kockázat csekély. Ilyenek a 100m3 és 4m gerincmagasság alatti melléképületek. Ezeket szabadon építgetheted saját felelősségedre."
Az lehet hogy "építgethetem" csak előfordulhat hogy nem fogom tudni lakóépületté nyilvánítani.
Az hogy mindeféle bejelentgetésés és ellenőr nélkül építhetek maganak a saját telkemre egy kis házat vagy kunyhót bármiből az oké ( mivel az építkezéssel kapcsolatos állando fölösleges papirmunka meg engedélyeztetés ,stb apámfaszából fakadó ideoda rohangászásnak talpalásnak ügyintézésnek valóban nincs az égvilágon semmi értelme.Addig amig rohangálok az egyik hivatalból a másikba addig dolgozhatnék is, épithetném a házam ezáltal legalább hasznosan töltöm az időm) ilyen szempontból kétségtelen hogy jó ez a mostani jogszabály váltózás mivel a 100m3 a többség számára lakhatási szempontból szerintem böven elegendő lenne
mivel azemberek nagy része sajnos szegény, ezt kéne végre elfogadni és tudomásul venni.
482/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet
Nem emberi tartózkodásra szolgáló építményt (garázs, tároló, szín, sufni…) telepíthetsz a telkedre, vagy a meglévő ilyet átalakíthatod, felújíthatod, bővítheted, ha a mérete, az építési tevékenység után nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot (tetőidom legmagasabb pontját).
A gond az hogy a 100m3 hasznos beltér és 4.5m -es gerincmagaság nem emberi tartózkodásra szolgáló építményre vonatkozik .
Persze nyilván lehet csűrni csavarni a jogot(azért van) is ha mondjuk szükséglakás nak építem vagy azzá minősítem.
a100m3 -en azon megint csak gondolkodni kell hogy miből és hogyan lehet összehozni ami nagyjábol 40m2 .
Könnyűszerkezet(fa/fém?) Megoldható .
konténer ? Jó ötlet .
Egy 45 lábast lehetne telepíteni
vagy
Egy 40 lábast
vagy
Két 20lábast , egybenyitva mondjuk egylégterüként és egymáshoz csavarozva betoncölöpalapra vagy min 6darab 3 méter hosszúságú paluupiste talajcsvarra.
vagy
4darab 15lábast kettőt egymás mellé kettőt pedig egymás tetejére esetleg egy (fémszerkezetes háromszög alakú lapostetőt lehet még faragni ezekre a konténerekre ) praktikus mert a shipping konténerekehez lehet meiser járorácsból erkélyt meg golyoskorlátot v teraszt bármit épiteni)csak itt már az a gond hogy ezesetben már túlléptük a maximális építési magasságot 20cm vel(Sztem még akkor is ha süllyesztett csavarcölöpalapra épjtjük meg mivel a 15lábas konténer magasága 2260mm viszont a 20 -as és a 40lábasokkal megvalósítható a házépités . https://hu.wikipedia.org/wiki/Kont%C3%A9ner
Alpesi faház ?Az is megoldható.
Szerintem még kisebb egy téglaház is bár én nem szeretem se a követ se a téglát,Inkább a gyors olcsó és egyszerű építési megoldásokat preferálom .
Betonozáshoz használt sóderhez stb. meg van adva a szemeloszlási görbe. Eszerint van I., II. és III. osztály. A cement mint ragasztóanyag bevonja a szemcséket. Minél kisebb átmérőjű a szemcse annál több ragasztó (cement) kell azonos szilárdság eléréséhez. A cement azonban kötés közben zsugorodik, reped. Több cement jobban reped. Ha az egészen apró szemeket és a port kirostálod lehet, hogy használható lesz. Azonban ellenőrizni kell a murvát fagy szempontjából. Be kell áztatni és utána berakni a mélyhűtőbe, majd kiolvasztani. Ha ezt a fagyasztás-olvasztást kibírja 10-15 alkalommal akkor nem nagyon fagyveszélyes. A porrá tört részt nem szabad belekeverni a betonba.
Terkövezésből megmaradt az alsó rétegbe rakott fehér/rózsaszínes murva/kavics. Vannak benne kisebb nagyobb szemek illetve majdnem porrá zúzott részei is vegyesen. Kérdésem, hogy ezt betonozáshoz fel lehet használni, vagy mindenképp sódert kell hozatnom?
Ha esetleg több cement kell hozzá nem gond legalább eltünne a kupac kavics.
fellelhetőek olyan motívumok a hozzászólásban amelyek érzetével lehet azonosulni...
de összességében téves ez a része:
"amit a saját tulajdonommal művelek ahhoz senkinek semmi köze"...
Ha nem élnének embertársaid körülötted....
Próbáld megfordítani a dolgot:
gondolj bele, hogy Te minek nem örülnél nagyon, mi az, ami teljesen kiakasztana, ha a szomszédodban megépülne...egy reptér, autópálya, várkastély vizes árokkal, egy felhőkarcoló, egy éjszakai szórakozóhely...
Bármi amit elgondoltál, az megépülhetne, ha nem lennének együttélési szabályok...amelyek pl. az építési szabályokon keresztül is érvényesítve vannak....
Egy másik fontos szempont pedig a biztonság....egy épület helyes megépítéséhez régen is kellett az ezirányú tudás, tapasztalat. Abból a rendszerből nőtte ki magát a mai...
Nos, azt mondod, hogy vállalod a felelősséget...megépíted...mindenki biztonságáért felelős leszel, aki megfordul a házadban, annak környékén....(leomló, ráomló, lecsúszó, sugárzó, poros, zajos, stb. dolgok...)
Ha és amennyiben bármilyen baleset történik, egyből a felelősöket keresik. Ez az élet minden területén így van, ezért vannak a szabályok, hogy megelőzzék a baleseteket, és megadják a felelősöket. A felelősök pedig minden esetben valamilyen szaktudással rendelkeznek, mely tudásukat tudják igazolni (papírral), és valamely akkreditált oktatási intézményben szerezték.
DE a szabályozás "megengedő" azon építmények esetében, ahol ez a kockázat csekély. Ilyenek a 100m3 és 4m gerincmagasság alatti melléképületek. Ezeket szabadon építgetheted saját felelősségedre.
Az eddigi kevés tapasztalatom inkább az volt, hogy az ilyen építési hivatalokban a többi hatósággal ellentétben szakemberek dolgoznak, és valószínűleg ezzel összefüggésben sokkal kevésbé rosszhiszeműek. (Míg a jogászokat ebben a tekintetben nem nevezem szakembernek, legalábbis általában nem jóhiszeműnek.)
De ha ennyire bögyödben a szakma a tervezőktől, ellenőröktől.... a vállalkozókig, vegyél használt házat és ott majdnem mindent úgy csinálsz ahogy akarsz. Majdnem senki sem szól bele.
Kivétel persze akad, de amúgy halálra dolgozhatod magad.
És ha kell nélküled is fel tudom építeni azt a minimiális méretű házat amire nekem szükségem van,sőt akár egyedül is .Nincs szükségem sem szakembőrre sem ellenőrre sem tervezőre sem hatóságra .Ezek mindmind csak hátráltató tényezők egy épitkezés szempontjából,aki azért vannak hogy lehuzzák a lóvéd meg akadályozzanak az épitkezésben .
Itt most nem a talajcsavarról van szó. Az hogy te nem értesz az alapozáshoz (se) az legyen te problémád . Mellesleg ne is szabályozzák már meg azt mit építek a saját telkemen jól nézünk már ki. Kicsit gondolj ebbe bele jobban Ha valaki nem közterületen épitkezik hanem saját tulajdonú telkén akkor nehogy már leszabályozzák hogy nem épithet a saját tervei szerint bármit amit akar akkor meg minek az engedély ez meglehetősen nonszensz érted.Ha bármit épithetsz akkor nem kell engedély .De az nonszensz hogy mások mondják meg nekem mit épithetek a saját telkemre mások tervei alapján na nemáárr ,ez azért egy kicsit erős nem gondolod? Senkine semmi köze hozzá pont . És hozzáteszem ez igy a logikus és elnézést kérek ha bárkit megbántottam a véleményemmel .A magyar épitési szabályozás pedig minden csak nem felhasználóbarát. Nem csodálkozok ha többség inkább illegálba épitett kikerülve ezt az elbaszott lehetetlen rendszert. Ez olyan mintha meg tiltanám neked azt hogy kék bútort rakj a nappalidba ,vagy teszem azt bármit vagy belédkötnék mindenhol hogy ha ezt így csinálod az a baj ha úgy csinálod úgy nem jó ez egy vicc szopatják az épittetőt mert itt csak erről van szó meg a pénzlehúzásról.Kivetelezőkről meg csak annyit hogy én tudtam anno olyan távoli ismerősről aki a második nap elzavarta (nem részletezném hogy ) a telkéröl a picsába az egész kivitelező brigádot mert lófaszt nem csináltak vagy nem úgycsinálták ahogy kellett volna.Tele lett töke az egésszel, aztán lehiggadt szépen fogta magát elkezdett autodidakta módon tanulni nekiállt házépitéssel kapcsolatos könyveket olvasni és lám, felépitette a sok mindenféle megmondó beszológató utasítgató állítólagos nagytudásó lófsz és tervező nélkül a saját házát .ennyi.
" Dolgoztam Németországban is, a német előírások sokkal több területre terjedtek ki mint a magyar." én nem dolgoztam, de azért lehet fogalmam róla.
Tény hogy precízek, alaposak voltak eddig , de most tévúton vannak.
pár éve itt a fórumon írta valaki a hatalmas vívmányukat a hamu kommandót. ha valaki rosszul nem megfelelő tüzelőanyagot használ kiszál a hatóság mintát vesz a hamuból, azt analizálják és ha megállapítják ,hogy nem megfelelő volt a fűtőanyag jön a hatalmas bírság.
De a világ halad. Manapság ha a jövevény, a szeretett naplopó az utca sarkon húgyozik, a derék német félre néz.
Hát... Nem tudom, hogy ez most csak egy ittas hozzászólás, vagy komolyan válaszolt valaki egy öt éves kérdésre, de mi azért beszélgethetünk róla. Ugyebár száz éve hagyományok és életközösségek voltak, nem szabályok. Most próbáld megmagyarázni egy prolinak, hogy az ablakát ne a szomszédra készítse, ne árnyékolja be, és ne ott legyen az erkély, ahonnan őrtornyot képez a szomszéd egész pihenőkertjére.
Nagyon nagy gondok lesznek, ha ezek a szabályok megszűnnek, de akkor már késő.
Ezelőtt itt ilyen világ nemvolt Mindenesetre én már azon se csodálkozok ha a jövőben a kutya se fog építkezni ebbe az országba .Horror itt minden kezdve az építési költségeken át a túlszabályozott épitésügy jogi rendszeréig bezárólag az egész nem más gyakorlatilag mint egy nonszensz paradoxonhalmaz .
A millenium óta biztosan van építési hatóság Magyarországon is. Ötven éve meg pláne volt. Dolgoztam Németországban is, a német előírások sokkal több területre terjedtek ki mint a magyar. Félelmetes, hogy hány téveszmével, tévedéssel találkozik az ember azok részéről akik már láttak téglát.
Hát én ezt az egészet nem értem.Ez az ország egy nonszensz .Milyen alapon szólnak bele abba hogyha ha valakinek van egy terve amit meg tud valósítani sajátkezűleg mert azért talán egy kicsit ért az építőiparhoz ,akkor miért ne épithetné meg saját magának mindeféle terveztetés szarakodás engedélyeztetés nélkül nemigaz? Pláne ha a saját magántulajdonú telkén akar épitkezni ami az övé .Komolyan mondom ez egy vicc. Ilyen egy elbaszott lehetetlen túlszabályott épitési törvény sehol a világon nincs mint magyarországon ,ez egyszerűen elképesztő hogy itt minden szar fingot megszabályoznak meg mindenbe belekötnek meg mindenszarért fizessél az ellenőrnek, tervezőnek az engedélyért meg mindenkurvaapja faszáér És ha valakinek nincs ennyi fölösleges ablakon kidobandó pénze és örül ha egyáltalán az épitőanyagto meg tudja venni+ önerőből saját kezüleg fel tudja épiteni magának egy 30-40m2 valami egyszerű kis házat vagy könnyüszerkezetest vagy bármit .Ötven meg száz évvel ezelőtt hol voltak kertesházépitésre vonatkozószabályok sehol.Lófasz se volt Azok a házak amik felépültek gondolhatod hogy azok biztos mind épitési engedély alapján épültek meg bizonyára volt az embereknek pénzük arra hogy tervezőt fogadjanak meg minden szirszarér fizessenek ,hát a nagy lófaszt volt semmi se volt abba az időbe mindenki úgy és abból épitkezett amije volt ,és manapság egyre inkább megyünk vissza ebbe a világba mivel az ország egyre jobban szegényedik és az embereknek egyre inkább nincs pénzük arra hogy tiz meg hüszmilliókat kifizessenek egy házépitésre ,sőt még ötöt se nagyon , úgyhogy kb itt tartunk .
Acéldrótból ha nem csak a fölső sorba kerül az nem árt neki. Ha jól emlékszem ép.szerk. tanulmányaimra akkor minden második vagy harmadik sorba írták elő. A födém valamennyire fölül összefogja az építményt, de ott sem árt. A födém okozta falhajlítás felvételére mérsékelten elegendő. Kihajlásra ér valamit. Kihajlás leginkább nem egy falmező szélén szokott előfordulni, hanem középtájon (a fal szélei megtámasztásának függvényében). Ép.szerk. előadás óta nem találkoztam dróttal a tégla közt, lehet, hogy megkoptak emlékeim.
44 cm-es porotherm klíma profi téglával álmodtam meg az épülő házunk falazatát amire csak külső vakolat kerül, semmi plusz szigetelés. Nemsokára (hetek múlva) eljutunk a koszorúig amire majd rácsostartó tetőszerkezet kerül. A koszorú a tervekben 30*30cm-es, ami elé 14 cm szigetelés kerül.
Mivel nem akarom a vállalkozóval a költséges és időigényes körbezsaluzást elvégeztetni, keresgéltem alternatív megoldásokat és találtam a knauf insulation U alakú zsaluzóelemét. Mivel gyárilag csak 25x25 méretű zsaluzóelemek elérhetőek, a 30x30-as méretűt gyártani időigényes lenne, ezért továbbgondolva és persze a tervezővel egyeztetve arra jutottam, hogy vennék 600*2000 cm méretű fagyapot táblákat, amit méretre vágva, csavarral és faragasztóval összeragasztva elé 14cm XPS vagy EPS-t rögzítve alakítanám ki a koszorút. Mivel a tégla felső síkja mm-re egyezni fog így nem lesz a tégla és a fagyapot között légrések. Valamint gondoltam arra is, hogy a zsalu alján kialakítanék 15x15cm-es vágatokat, így a beton (és persze majd a tetőszerkezet is) a téglákra közvetlenül is nehezedne.
Annyiból egyszerűsíthető a két külön épületszerkezet, hogy a pillér valószínűleg nem kell 1,5 méterenként - ha csak a koszorút tartja, akkor 3 méterenként is elég lehet. (nem hozzáértő véleményem szerint).
Hááát, Rejtő mindenrejó... "Őfelsége gondolkozásba mélyedt. - A tipp nem rossz - mondta azután, fűtői múltjából hazajáró kifejezéseinek egyikével." :-)
Már csak az a kérdés, lehet-e vele valamit csinálni a teljes fal újracsempézése nélkül.
Tényleg nem akarom eröltetni ezt a teóriát...De képzeld el, hogy mondjuk nem 2 lap hanem csak 1db 12,5mm lappal van csinálva, gk u profil csak a széleken, és nincs középen merevítve az ajtónyílás.... elég masszív szerkezet, míg valami testesebb egyén neki nem dől úgy igazából, vagy fel nem löki a konyhaszekrényt a sötétben véletlenül...a karton középen megroppan és voálá....
(De pl. pár éve volt a hírekben, hogy valamely uszoda mennyezete lemászott a medencébe...lehet hogy pl. pára/víz(csőtörés, szivárgás, görbe estén egy üveg pezsgő falra öntése) hajlította meg....sőt akár faszerkezet, fa vázszerkezet is lehet akkor....)
Ellenben költségben, bonyodalomban nem mindegy, van-e negyedik oldala is az új garázsnak. Koszorú, pillér, alapozás pont a meglévő alap mellett. Értem, hogy miért akarja ezt megúszni.
Pillér: Nem! Ha pillér, akkor semmivel sehol se kell bekötni a régi pince falába. Olvasatomban (ahogy más ezt felvetette) a pillér verziójának lényege, hogy a régi ház és az új garázs/terasz várható külön mozgása e pillérezéssel oldható meg. Tehát pont ezért nem kellene sehova se bekötni a pillért.
Koszorú: Ha nincs pillérezés, akkor (és ez volt/van az eredeti tervem) a koszorút, vele a födémgerendát vagy monolit födémet a pincefalba bevésett fészekbe kellene ereszteni. és valóban lehetne a vasalatát néhány helyen az átfúrt pincefalon keresztül erősen bekötni.
Fafödés esetén ugyanez igaz, csak a megoldás nem falba eresztés, hanem falhoz rögzítés.
Így lenne a két fenti elv egymásnak ellenkező műszaki megoldása összekötés, nem-összekötés kérdésében.
Én a másodikat tervezetm végrehajtani, de itt kaptam szikrát a külön mozgás kérdésére. Most gondolkodhatók, melyik lenne üdvös.
Igen, ez a problémánk. Hajlunk az emeletes felé is, és akkor alul kialakítva egy kis közösségi térrel, ami ha vendégek jönnek akkor ott gyűlnek össze, és a fenti emeleten lennének a hálószobák és a fürdőszoba, meg ott is egy kis közös beszélgetős kis nappali féle csak az ott lakóknak. Az eddig rajzolt tervek alapján jól meg lehetne csinálni. Tervek vannak, már csak pénz és a kivitelezés hiányzik :D
Mert a mostani az 130m2 + garázs, amit meg építeni szeretnénk az 106 m2 + garázs (24m2) és ott így jön ki a 130m2. A mostani házban van egy hatalmas, 55-60m2-es nappali ami nincs kihasználva, sok a felesleges terület, és az elrendezése sem a legmegfelelőbb.
Kéne egy kis segítség, elméleti okoskodás és gyakorlati tanács. Volt egy lakásunk, amit 2003-ban felújítottunk. Ennek kapcsán megszüntettünk pár ajtót egy 10-es válaszfalban. Befalazták, felvakolták, lecsempézték. Magát a felfalazást nem láttam, csak a kész, már vakolt javítást. Állt is 15 évig (közben a lakást eladtuk), de most felhívott a vevő (ő is már vagy 4 éve tulaj), hogy nem tudom-e, mi lehet a csempe alatt, mert a bérlője kiköltözött, és akkor vette észre, hogy a jelenlegi ajtó mögötti részen a csempék egy része eláll, mintha a fal "be lenne horpadva".
Azt "találtam ki", hogy a pasinak, aki falazta, nem volt épp 10-es Ytongja, válaszfaltéglája kéznél, befalazta vékonyabbal, majd ráragasztott némi Nikecellt, azzal szintbe hozta, a vakolat meg ápolt s eltakart mindaddig, amíg a bérlő erősebben neki nem vágta az ajtót, illetve az azon levő fogast a csempéknek. De ez csak az én látatlanban adott tippem. Van más ötletetek, mi lehet ott? És leginkább mit lehet ezzel kezdeni? Mert leszedni 6 m2 csempét az fájdalmas, visszarakni meg még fájdalmasabb, hisz' 15 éves Zalakerámia csempe már mutatóba sincs sehol. Nyilván nem "garanciális" az ügy, csak segíteni szeretnék az új tulajnak.
- Pillér: gondolom a pillér alapját kéne összekötni a ház/pince alapjával, de erről majd a szakemberek nyilatkoznak
- Esetleg betonkoszorú helyett azon az oldalon fel lehet fogni a meglévő falra egy U-gerendát/zártszelvényt kívülről. A falat átcsavarozva, túloldalról, bentről egy elvakolt laposvassal összehúzva. Az acélgerendát aztán összevasalni a 3 oldalú betonkoszorúval.
A fényképen van egy ajtó, amit a repedések megkerülnek. Mi van az ajtó alatt (ajtó vagy fal?)? Fölötte ugyan ez a kérdés. Fal alatt van-e gerenda? A repedt fal alatt alulról meg van-e repedve a födém? Miből van a födém (monolt vagy e.gy. gerendás)? Miből van a fal? Van-e több repedt fal?
Pillérek a szorosan a pincefal mellé, csak azon támoszkodna a garázsfal.
Eddig be akartam kötni a pincefalba (akár fa, akár kőzetféle a födém), de a statikai "külön mozgás" kérdése itt merült fel számomra elsőként. Nem tudom, van -e relevanciája.
Ytong lehet? Az hosszú blokk, erős ragasztóval, vékony fugával, így majdnem homogén anyagú fal, gondolom a feszültségmaximumnál repedhet, nem a fugánál.
Nekem az a mellette érvem, hogy kisebb telekre is tudok megfelelő méretű szintes házat építeni, és akkor a kerti munka is sokkal kevesebb, és megterveztünk most egy olyan emeletes házat ami jó lenne, és jól is nézne ki.
Illetve emellett kevesebb földmunkára van szükség, és a tető is kevesebb m2 egy egyszintes házzal szemben. Plusz mivel itt a környéken árban elérhető telkek kb 300-500 m2 körüliek, ezért azokon inkább felfelé lehet építkezni.
Miből van a fal? Szokatlan, hogy a függ. repedés egyenes és nem cikk-cakkba megy a fugáknak megfelelően. Milyen a talaj a ház alatt, ha lehet tudni? Valószínű a forgalom hatása ahogy rázzák a járművek.
Mit kell érteni azon, hogy mélygarázs? Nekem a mélygarázs az sok autónak van és mélyen. Vagy egyszerűen egy pince, ami garázs is? Egyébként elég ronda hiba.
Nincs vele baj, és a szomszédok is messzebb vannak, a két oldalunkon két üres gyümölcsös telek van és csak ezek után következik a szomszéd, mögöttünk is üres telek van, így körülöttünk nincsen senki, csak a szembeszomszéd a 3 rossz gyermekével. :D
Imádjuk a kertet, szeretjük is művelni, csak néha sok időt elvesz.
Sajnos bent a házon már nem lehet alakítani, amit mi szeretnénk variálni azt nem lehet kivitelezni. Ezért is szeretnénk építkezni, hogy olyan legyen az otthonunk amilyet mi praktikusnak és szerintünk jónak gondolunk :)
Nem tudom, mire gondolsz a padló kongásnál. Eddig nem vettem észre ilyet. A földszint alatt egyébiránt mélygarázs van, a háztól kb 15-20 méterre egy 2*2 sávos forgalmasabb utca van.
Pince és mélygarázs alapból kilőve, azt nem szeretnénk egyáltalán.
Laktunk már emeletes házban, ott a lépcsőforduló eléggé kényelmetlen volt, mi sokkal praktikusabbra szeretnénk csinálni.
Most egy földszintes házban lakunk, és azért gondolkodunk az építkezés mellett, mert ez a ház hatalmas, 130m2+ garázs, és az elrendezése sem az igazi. Plusz a telek is hazalmas, 1800m2, ami kicsit sok. Ezért nézünk kisebb telkeket, és amiket találtunk azokra inkább egy emeletes házat lehetne építeni, mint egy nagy földszintest. Csak nem tudjuk milyen lenne a jó megoldás, értelemszerűen a pénz is befolyásoló tényező. De ha már építkezünk, akkor olyan legyen amilyet mi szeretnénk :) Csak nem tudjuk melyik lenne az, mind a kettő mellett és ellen is vannak érvek és ellenérvek. Hálistennek van még egy két hónapunk gondolkodni, és tervezgetni mielőtt belevágunk.
Még egy kérdés. Van két tervünk. Az egyik egy földszintes ház, aminek a hasznos alapterülete 130m2, és fa gerendás födémmel csinálnánk PTH téglából, betoncseréppel. A másik tervünk egy két szintes ház, aminek az alsó szintje 70m2, a felső szintje 60m2. ez ugye betonfödémes, PTH téglából és betoncseréppel.
A kérdésem az lenne, hogy mennyivel kerül többe egy azonos m2 emeletes ház, mint a sima földszintes ház?
Lábazati burkolatot szeretnék majd felragasztani XPS-el szigetelt lábazatra, úgy hogy az ne potyogjon le néhány hónapon belül. Ehhez állítólag (egy cikk alapján) hálón keresztül kell feldűbelezni az XPS-t a lábazatra. Csinált már valaki ilyet? Leírva jól hangzik, de szerintem nem sokan csinálják így.
Én hétvégén elkezdtem, néhány méter megcsináltam, de nem tudtam úgy beütni hálón keresztül a dübeleket, hogy a feje ne dudorodjon ki az XPS-ből, ha nagyon beleütöm akkor meg a dübel behúzza, meggyűri a hálót. Ezt tényleg így kell csinálni vagy én rontok el valamit?
Az ilyen terek optimálisan 10-15 fog közt vannak. Én ezt céloznám!
A meglévő pince, aminek 50-es sima köfala van, eredendően fűtött. ('59-ben ez volt a hőtechnikai norma...) Ha szigetelek, akkor csak hulladék hőből 8-10 fokot várnék. Egy sima légkeringtetéssel (csőventillátor) elérhető a cél.
Pára: Mivel a pincében nyílt égésterű hőtermelés zajlik (fatüzelés), mozgatott levegőnél a párakérdést én levenném erről a szintről.
Kérdezem, nyáron mi a helyzet a páramennyiséggel?
"Felül meg 25mm deszkázat, eséssel, arra egy hidegen ragasztható vízszigetelés és arra a fa járólapok, állítható talpakkal. "
E talpakat mi tartja oldal irányú elmozdulás ellen? Ilyet (szabadon álló) még nem láttam.
Statius mozgás: Azt viszont megtehetem, hogy 1,5 méterenként pilléreket építek a meglévő pincefal mellé. A garázs koszorúját nem kötöm össze a pincefallal/falba, csak a pilléreken viszem végig. Külön mozoghat saját életet élve.
"Ebből a szempontból egyformák, nyilván nem mondhatom meg, hogy mit írjon le, de valami pecsétes papírt adjon már a pénzemért."
Ez így rendben van. Azért előtte nem árt megkérdezni, hogy adhat-e pecsétes papírt? Az más kérdés, hogy szólhatott volna előre, hogy ha nincs aláírási joga. Vagy szólhatott volna, hogy még nem csinált ilyet.
gsmotoros topictárs valóban elég sokat lamentál, apukájáról meg írta, hogy még kevésbé agilis ember. Nem derült ki még, mennyire volt egyértelmű az a megbízás, írásos szakvéleményre irányult, vagy arra, hogy hát jöjjön ki, és "nézze meg".
Adott egy meglévő kerítés lábazatom, erre falaznék pilléreket. A lábazat tetejére, valamint a pillérekre barabás téglakövet tennék, a többi gyöngy lábazati vakolattal színezve. A kérdésem az, hogy ezt hogyan kivitelezik? Elgondolásom szerint lehálóznám, élvédőzném, dryvit ragasztóval lehúznám. Majd alapozás és mehet rá a gyöngy. Ez így jó, vagy kell mondjuk alá lábazati nikecell? Mert sok helyen láttam, hogy dobja le a gyöngyöt a kerítés...
A 90-es évek elején milyen technológiával építették be a beltéri ajtókat? Kibonthatók úgy tokostól, hogy újra fel lehessen használni őket? Vagy inkább vegyek új ajtókat tokkal együtt?
Kihívom a napelemest: megmondom, hogy oda kérem a napelemet, felrakja, fizetek.
Kihívom a statikust: nézze meg a födémet és írja le hogy jó, vagy írja le hogy rossz, vagy írja le hogy nem tudhatja sem ő, sem más hogy milyen, és fizetek
Ebből a szempontból egyformák, nyilván nem mondhatom meg, hogy mit írjon le, de valami pecsétes papírt adjon már a pénzemért.
Ha jól értettem itt pont ez történt, hogy a pénzt felvette, vonogatta a vállát, szakvéleményt meg nem adott.
És ugye ez esetben az is szakvélemény lenne, hogy: "nem eldönthető hogy biztonságos-e", mert ez alapján már bontani kéne, lehetne menni a biztosítóhoz.
Mérnök az Megbízás alapján dolgozik. Egy napelem fölszerelő például az megrendelésre dolgozik. Annak megmondják, hogy mit várnak tőle és neki azt kell csinálni. A statikusnak elmesélik, hogy miről van szó és az ennek alapján eldönti, hogy mit fog csinálni. A statikus az többé-kevésbé hatóság is. Még egyetlen hatóság sem vonta eddig kétségbe a véleményemet (de gondolom másét sem).
A biztosító kárfelmérője csak ADATOKAT-TÉNYEKEKET rögzít.
De a károsult az aki akar valamit (kártérítést) és az áldozat állítja a kár mértékét is!!!
----
Más kérdés, hogy a biztosító segítség képpen maga is kiszámol egy kár értéket a felmérés alapján.
Aztán azt modja, hogy: HA az én kárérték ajánlatomat ELFOGADOD akkor azt vita nélkül kifizetem neked.
A károsult meg eldönti, hogy elfogadja az ajánlot kártérítési összeget vagy vitát nyit és alkudozik.
Ha vitát nyit akkor az a szokásos 3 módon érhet véget.
- megegyeznek (vagy végül mégis beletördik az ajánlottba)
- perre mennek és az ítélet megmondja a tutit
*************
Tehát...
0.
A kárfelvételkor BŐSÉGESEN dokumentálni a kárigényt!!!! (ha kimaradt vagy később derül ki még valami, akkor azt is utólag pótigényként beadni)
Nem kell nyuszinak-szégynlősnek lenni, MINDENT kérni kell ami csak eszedbe jut. (akkor is, ha a kárfelmérő leakar beszélni róla... majd megírja/elutasítja a biztosító a válaszában, ha neki nem tetszik valami)
1.
Megvárni a biztosító kártérítési ajánlatát.
2.
Kiértékelni és aztán
- vagy elfogadni és vége is a ügynek
- vagy ellen ajánlatot tenni, igényelni a hiányok és vagy magasabb értékek elfogadását (persze ezt már indoklásal/adattal alátámasztva) és indul a vita/alku folyamat
3.
A viat/alku aztán idővel lezárul a fentebb már írt 2 mód valamelyikével.
Megj: ésszerű kérni már a vita elején a biztosító által nem vitatott (ajálott) összeg kifizetését előlegként.
Azóta ezt gondoltam mellvéd falnak, 50mm széles lenne futóra téve, ~1,5m-es közökbe, vasalt betonoszlopok közé, illetve tetejére 20cm széles beton könyöklőt (muskátlikat asszony rátenné).
(Persze az ytong sorok közei is hiltiszalagozva lennének, természetesen megfelelő vízszigetelés is lenne alatta és mellette belül, valamint csapadékelvezetés, vizorr, miegymás ami kell....) Az egész pedig házzal együtt színezve...
A vetületi rendszer kezdőpontja a gellérthegyi délkörön (Csillagvizsgáló) lévő geodézia alapponton , de a Gellérthegytől D-re az ország közepe táján helyezkedik el.
Az X tengely Északra mutat.
Az Y tengely Keletre mutat.
(a kordináta megadási sorrend becsapós mert a fentiek okán Y, X sorrendűek a számok !!!)
----
Azonban a számskálát kényelmi és gyakorlati okokból eltolták a kezdő 0,0 pontból,
- DÉL-re (200 000 méterrel), hogy minden X érték POZITÍV szám legyen
és
- NYUGAT-ra (650 000 méterrel), hogy minden Y érték POZITÍV szám legyen
Így a valódi kezdőponthoz a 0,0 helyett (Y)650000, (X)200000 méter felírat/adat tartozik (GPS: 47.144125 19.047453 Kiskunlacháza közelében)
A nyugati eltolás pedig azért több, mert így ránézésre is látszik, hogyha kordináta csere történik esetleg a számítások során.
Mivel így
- az X adat mindig kisebb 400000-nél
- az Y adat mindig nagyobb 400000-nél
-----
Itt van egy EOV GPS átszámoló és hely megmutató weboldal... google maps-en is megmutatja az EOV helyet.
Elvileg valahol a kémény környékén a faszerkezet. Csak ugye a szigetelés a gerendaközben volt és az le volt fedve lapokkal, ezért olthatatlan volt. Plusz mikor felmentek a szülők már fullasztó füst volt... szomszédok is jöttek poroltóval, de esélytelen helyzet vot.
megcsinálsz három oldalt, de a negyedik odalon is nyom a födém és az Ytong falak is és muszáj koszorú a falakra, ezek mind excentrikus terhelések a pince falára és alapjára.
Szakszerüen megcsinálva egy teljesen független alapra kéne építeni, de ugyebár a pince mellé nem lehet leásni egy sávalapot (csak szakaszosan és pontosan a pince alapjának a mélységére), így egy lemezalapot kéne alkalmazni.:)
És alap mindenképpen kell.
Én még ebben az esetben is könnyűbe gondolkoznék, amint írtam, fából könnyebb jól kivitelezni.
De azt nem értem, hogy ezt a szerkezetet miért akarod szigetelni?
Ha dolgozni akarsz benne, akkor fűteni kell, legalább 15 fok kell legyen benne.
A dolgok elbonyolódnak, a Ytong falazat és a vakolatok párazáróak, a födémen keresztűl szökik el a pára, ezért azt ki kell szellőztetni, még akkor is ha párazárást csinálsz belülről, mert a kőzetgyapott kintről nedvességet kaphat és ki kell száradjon.
Építs egy 13cm vasalt alapot dupla vasalással és két fagygerendával, ezeket merőlegesen fektesd le a
pince alapjához képest. Arra épits egy oszlop- szelemen sarokmerev szerkezeket fából, erre masszív födémgerendákat és zárd le rendesen a szél ellen. Felül meg 25mm deszkázat, eséssel, arra egy hidegen ragasztható vízszigetelés és arra a fa járólapok, állítható talpakkal.
A szerkezet peremére felszerelt egy 1ox8-as elemet és készitessz egy fa korlátot. Az 1ox8-as elemet beburkolod a csepegtetőlemezzel.
Valóban az elején a biztosító passzív és várja az áldozat ténykedését. Utána netán akciózni kezd. De mindent az áldozat bizonyít az elején, ahogy én látom egyelőre.
A biztosító, mindig a károsultat kéri fel először, hogy szerezzen be papírokat. Utána, ha valami nagyon nem tetszik nekik, akkor esetleg lesz saját szakértőjük. Szóval az elején nekünk kell papír az állapotról. Már a kibontás után persze.
Azt tartom - talán - járhatónak, hogy a biztosító állapítsa meg a kárt és a helyreállítást és az ő emberük adja írásba, hogy a födém jó és gond nélkül használható. Nagyon elszántnak kell lennie ha ilyet mer vállalni.
Nem fogtam fel, hogy ennek az EOV-nak hol van az origója.
Egy budai 90-es évekbeli felmérés papírján találkoztam koordinátákkal, azok minden bizonnyal méterben voltak megadva, nem fokban. Az adatokból kiszámoltam az origót, de az Bp-en belülre esett. Emlékezetem szerint a 2. kerület környékére. Az akkor nem az EOV szerint volt megadva?
Hogyha a katasztrófa előtt alkalmas volt beépítésre, most meg önmagában is életveszélyes lett, akkor annak a kijavítását szerintem benne lehet foglalni valamilyen módon a helyreállítási költségvetésbe.
Édesapám egy elég konfliktuskerülő, békés ember... nekem a kifizetésbe nem volt nagy beleszólásom, külön élek, szóval csak távsegíteni tudok nekik. Meg kutakodni. Meg persze helyenként fizikailag feltűnni, de folyamatosan nem tudok belefolyni ebbe sajnos.
Pl. amit mi hallottunk, hogy ha egy sima turbós kazán hal meg (konkrétan minden panel szénné égett benne...) és nincs alkatrész vagy javíthatatlan, akkor pl hiába nem lehet turbósat berakni már és csak kondisat, amihez más kémény kéne, akkor sem fogják a turbóson felül fizetni a bulit. Mert azzal "nyernél".
Igen, ezt gondolom. Csak az első statikus tanulsága, hogy egyelőre nekünk kell kideríteni a födém pontos mibenlétét és utána lehet komolyabban véleményt kérni. Lesz ügyvéd/jogi szaki, alakul az is... :-) Remélhetőleg tényleg hamar már.
Természetesen ez is folyamatban van. Biztosítás jogi oldalával tisztában levő szakik keresése. Kicsit sok minden van folyamatban, ezért nem halad a vésés...
Meg ugye jobb nem lehet, mint volt. Tehát a födém lecserélésével egy nagyobb terhelhetőségű, modernebb födém jönne létre, ami jogilag nem védhető, hiszen, "gazdagodnánk a katasztrófán", ami nem lehetséges. Csak kárelhárítés és a korábban létezett állapot állítható vissza.
Szóval ha bármit is fizetnek, mert ők sem tudják bizonyítani, hogy jó, az valóban max a javítás lehet.
A műholdas GPS mérés bizonyos mértékig hibákkal terhelt a légkör térben eltérő állapota miatt.
Így a GPS mérés nem tud mm/cm pontosságú lenni a gyakorlatban.
Viszont azt tapasztalták, hogy kis térbeli távolságon belül mérve a légköri hibák kb. AZONOSAK!
Azaz minden egymás közelében lévő GPS készülék UGYANNNYIT fog tévedni a méréskor.
ÉS... VANNAK ugye mm PONTOSAN ISMERT helyű pontjaink szerte az országban (geodézia mérési alappontok hálózata).
Akkor mi a megoldás?!
Fogunk két GPS-t és AZONOS IDŐPONTBAN mérve
- az egyikkel a PONTOSAN ismert alappontot mérjük
- a másikkal pedig amit mérünk éppen
A két GPS ez esetben UGYANNIT fog hibázni a méréskor !!!
Ezután meghatározzuk a PONTOSAN ismert pontnál tapasztalt mérési hibát (hiba=éppenmért-ismert adat) >> korrekciós adat.
Innentől tudjuk, hogy a másik GPS által ugyankkor mért adot mennyivel kell korrigálni.
valódiadat=mért+korrekció .... örömés boldogság, megvan a mm/cm pontosságú adat
A PONTOSAN ISMERT pontok korrekciós adatait előfizethető szolgálatásként adják el az azt felhasználóknak (földmérők, gps alapú munkagépek gazdái, stb).
Manapság már internetes adatátvitel útján így tud müködni a valós idejű mm/cm pontosságú mérés.
(régebben papír alapon és rh/urh rádión át történt)
Ami a KÖZELBEN lévő PONTOSAN ISMERT ismert ponthoz képest pontosítja az éppen mért pont mérési adatát.
Át kéne passzolni, hogy a biztosítónál pattogjon a labda. Szakvéleményt megküldeni, újraépítésre árajánlatot mellékelni, meg lehetne neki írni, hogy a szakvélemény birtokában erre a megoldásra kérsz kárrendezést, 30 nap után megbízást adsz rá, ha addig nem jelzik, hogy kifogásolnának valamit, akkor elfogadottnak tekinted. (De én nem vagyok ügyvéd).
A biztosító mindent meg fog tenni, hogy ne fizessen. Bizonyítani ugyan olyan nehéz azt, hogy nem jó mint azt, hogy jó. Azért meggondolandó, hogy mennyi pénzért kockáztatom, hogy rám dől. Lehet, hogy egy javítást fizetne a biztosító. (acéllemez behúzva a födém alá + gerendák.
Értem a problémát. Viszont akkor kell egy olyan pecsétes-mindenes szakvélemény ami ezt kerek perec kimondja és a biztosítónak be lehet nyújtani, hogy nem igazán lehet biztonsággal megmondani, hogy okés-e a födém vagy sem, emiatt cserés. Anélkül nagyon anyagi probléma lesz ez.
"Egyébiránt mégis mi célból használják a teodolitot manapság?"
Van amit csak a teodolit tud. A műhold pont helyét É-D-i és K-Ny-i irányban kiválóan meghatározza, de a magasságmérése jóval gyengébb. Mértem már meg épület magasságot teodolittal, mert nem lehetett a tetőre fölmenni. És még van más is.
Nem az enyém, de a födém teherbírásáról biztosat SOHASEM fogsz megtudni, mert valahol sikerül jól megmérni egy pont teherbírását, de ha 10 cm-el arrébb ráesett egy parázs és jobban melegítette mint máshol, vagy több vizet kapott és gyorsabban hült már más a teherbírása abban a pontban. A teherbírás pedig az összes pont közül a leggyengébbé. Pont az végtelen sok van. Én leszedném azt a tetőt ha nyugodtan akarnék rajta vagy alatta állni... Egy csomó pénzbe fog kerülni a vizsgálat, annyiért már el is lehetne pucolni azt a tetőt.
Na ebből az RTK-ból azért a technológiai ismeret nélkül nem sokat lehet kisilabizálni.
Egyébiránt mégis mi célból használják a teodolitot manapság? Hiszen elegendő lenne egy kézi vevővel végigszaladni a pontokon, és eltárolni a koordinátákat meg a magasságadatot.
"A BH tálca is tudja amit egy födémnek tudnia kell"
Ez azért jó hír akkor.
"Kerülhet bele szemét (sitt) vagy víz is, a salak lehet rosszul szellőztetett, stb."
Itt sajnos került be sitt spórolásból szerintem. Meg anno még a legelején talán csak lapostetős volt az épület és akkor úgy "szigeteltek". Persze azóta arra már nem nagyon van szükség, mert legutóbb már a szarufák köze lett szigetelve rendesen. Most meg persze az újraépítés nyitott lehetőségeket hagy.
A víz meg, akár a kis takaró beton-féle repedésein juthatott be az oltóvízből.
Ez az elvi pontosság, illetve a gép is tudja. Tehát ha van egy koordinátád, akkor 2cm pontossággal azt a koordinátát ki tudod tűzni.
DE!
A térképen lévő koordináták pontossága pedig csak méteres, fél méteres. Ez természetesen régiónként eltérő.
Tehát hiába veszel le egy telekhatár koordinátát a térképről, és szúrod le a karót a természetben "pontosan" oda, az még nem feltétlenül lesz azonos a korábbi "pontos" telekhatárral...
Vannak települések, ahol a komplett falu 1m-el "elcsúszott", tehát ha most kimész és leszúrsz karókat a térkép koordináták alapján a telekhatárokra, akkor az összes telek és ház arrébb lenne kb. 1m-el.
Nyilván nem 50-100-150-200 éve építkezett s gazdálkodott az egész falu rosszul, hanem a koordináták nem kellően jók a telekvitákhoz/kijelölésekhez.
Viszont még ez a hiba még az előírt tűrésen belüli.
Ám ha ott a térkép alapján leütnél egy karót, akkor a falubeliek megköveznének....
Az épület amíg áll addig süllyed. Csak egyre kevesebbet normál esetben. Ha lassabban készül el az nem baj, de hol a lassúság határa amikortól már értelmetlen. Egyébként ha az épület minden pontja egyformán süllyed nem reped meg. Lehet csalni is. Ha vasbeton lemezre kerül az épület (most nem arra a 10-12 cm-es vb. lemeznek csúfolt izére gondolok, hanem 15, de inkább 20 cm vtg. kétsoros hálóval vasalt lemezre) akkor SOKKAL kisebb az esélye a repedéseknek.
Ezek már az alsóbb rendű hálózat jelei, nem az "országosé". Az, hogy országos vagy nem, első, másod stb. rendű az azt jelenti, hogy mennyire pontos és azt, hogy mennyire van rombolás ellen biztosítva.
Anno építész ismerősöktől hallottam ilyet, hogy az a jó, ha a házat amit építünk szépen lassan, kb 2 év alatt építjük fel teljesen kulcsrakészre. Első évben az alap-falak-tető, második évben pedig a szigetelés és a belső munkálatok. Akkor ezek szerint nem fontos 2 évig húzni, mehet ez gyorsabban is :)
És Porotherm 30NF téglához melyik az ajánlott, hogyha gáz fűtés lesz a lakásban? Most egy vályogházban lakunk, amin 5 cm szigetelés van, és ez így bőven elég nekünk, mindig jó idő van bent.
Amikor MÉG nincs térkép és valami alapján meg kell rajzolni az ELSŐ térképet.
Vagy van ugyan térkép, de olyan hibával terhelt, hogy a HELYES változat nem alakítható ki az előzmény adatokból, hanem csak egy újabb "eredeti" adat felvételezéssel.
A térkép változást okozó vázrjazokat+számításokat egyébként évtizedekre/évszázadokra visszamenőleg vezetik és őrzik az iratárban (ha nem tűnt el valamiért az idők során).
----
Az egyik telkem határa pl. az 1920-as évek végén elkövetett és az egykori ügymnet során nem észre vett földmérői hiba miatt volt rossz helyen ~3 méterrel. (vagy netán korrupció történt anno ... amire van esély, mert eddig 86 éven át volt 3 méter utcai előkert a ház előtt, viszont immár csak 10 cm maradt meg belőle)
Azóta senki nem tűzette ki újra ezt a telket.
Úgy adták-vették, örökölték és építettek rá 2X is a 86 éven alatt, hogy mindenki elismerte telekhatárnak a meglévő kerítést. Sőt az 1990-es évekbeni légifotóról való kötelező újra ellenőrzéskor sem bukott ki, mert éppen oda esett egy sövénysor ahol a térképi határ is volt, így azt tekintették a "természetbeni" határnak a légifotón.
Így aztán csak most 86 év után bukott ki a hiba, amikor a tervezett építkezésem miatt leakartam adni a telek egy részét közút szélesítés céljára és így muszáj volt kitűzetnem az új utcai telekhatárt.
Végül eredőben 63 m2 eltérés jött össze a valóság és az eddigi térkép között, amit röpke 11 hónap alatt sikerült is hivatalból korrigálnia a földhivatalnak.
Addig persze jól elakadt az én építkezési ügyem természetesen...
És így most éppen milliókat bukok az 5%-os építkezési ÁFA körből való kieséssel és drágulással, ha építek mégis :-(
Miközben nem tudok senkitől kártéírtést követelni, így jártam és kész.
Mindez azért, mert a vételkor én sem kértem egy kurva telekhatár kitűzést 30 eFt-ért (akkoriban), hisz ez nem szokás és persze általában nem is ésszerű.
Hanem én is hittem a múltnak a látszatnak a kialakult használatnak.
Pedig utólag már látom a jelét, hogy miért kellett volna kérnem.
(egy Z jellegű enyhe törés volt a kilakult utcában, ami immár egyenes lett a korrekció után, ahogy 86 éve is kellet volna lennie)
Nem terjedt el annyira. Azért van belőle, nem is kevés. A BH tálca is tudja amit egy födémnek tudnia kell. Csak a BH tálcába feltöltés is kerül, ez a gerenda által viselhető terhet csökkent(het)i. Kerülhet bele szemét (sitt) vagy víz is, a salak lehet rosszul szellőztetett, stb. Fémkereső ilyen helyen nem mutat ki semmit, illetve mindent. Az összes gerendában van vas, azokat ki fogja mutatni. Mind.
De ha a régi tulaj erre az egy paraméterre emékezett, akkor nem kizárt. Mondjuk ennek az ellenőrzése még akár megbontás nélkül is lehetséges, mert fémkeresővel a gerendák között is jeleznie kéne műszernek. Elvileg ezek vasalt tálcák, ha jól olvastam.
De maga a tálca lehet, hogy kisebb terhelést bír el maga felett, mint egy "B"-s béléstest pl.?
Az F, Ff, G, Gm gerendáknak volt egy nagy előnyük az "E" gerendákhoz képest, kivitelezésre nem voltak annyira kényesek.
Ismerve a ház többi részét ez valóban igen nagy előny lenne ezen esetben. Nem árt, hogyha nem gányolásra kényes/igényes termék van benne.
De a térképeknek, és koordinátáknak van egy adott "pontosságuk" a rögzítés időpontjában.
Hogy ne legyenek "szétszivatva" a térképészek, ezt a "pontosságot" ésszerű határokon belül rendeli a törvény.
Ha viszont telekvita van, akkor az nem véletlen, és általában az elérhető rögzített pontosság nem elég, ehhez kell a szakértő, a helyszíni felmérés.
A térképészet egy külön mérnöki tevékenység (szakma), a Föld felszíne (is) folyamatosan változik: a talpad alatt a techtonikus lemez vándorol, a szél és a csapadék a felszínt folyamatosan formálja (akár apránként, akár drasztikusan, az ember által természeti katasztrófaként megélve), a világűrből pedig naponta érkezik több tonnányi "por"....az ember pedig a másik nagy folyamatos formáló....
Ezen túl pedig szeretjük egy általunk jól kezelhető méretű darabka síkra ábrázolni mindezt....
Van első, másod és harmadrendű országos hálózat. Ezek a pontok a felszínen IS meg vannak jelölve. Meg alatta is sokméteres mélységEKben. Van egymás fölött vagy hat-nyolc jel. Ha fölső megsemmisül akkor mennek lejjebb. Vagy méglejjebb.
Itt kezdem kissé elveszteni a fonalat, de ha jól értem, a telekhatár nem is úgy van nyilvántartva, hogy É47°25'32,498763" K19°12'11,94496" hanem egy referenciaponthoz rögzített koordinátarendszerben? Ha a referenciapont földrajzi koordinátáit megmérik pontosabban, akkor a telekhatárok adatai is megváltoznak? Vagy maguk a telekhatárok változnak meg?
De amikor egy referenciapontnak kiderül a valóságos (pontosabb) koordinátája, akkor miért nem korrigálják a térképet?
A referencia tereptárgy/műtárgy pedig a helyszínen is, illetve a térképen is.
A referenciapont (tereptárgy/műtárgy) koordinátái eltér(het)nek a térképen és a valóságban (helyszínen), a korábbabn említett megengedett mértékben. Azonban ez akár az említett méteres eltérés is lehet, ami a nyilvántartási alaptérkép készítésekor nem, azonban telekhatár rendezéskor már probléma lehet.
Telekhatár rendezéskor a referenciák valóságos koordinátái a mérvadóak.
A térképek tűrésezettségéből fakadóan azonban még ekkor is lehetnek kisebb eltérések az addigi valóságos állapothoz képest.
Ez általában 10cm alatti hiba, amit a felek általában elfogadnak, ennél pontosabb földmérés már kuruzslás.
Ma is ezekhez a referenciapontokhoz viszonyítanak?
A gps a mostani készülékbe van beépítve, mint az autónál, vagy pedig a referenciapontokat kalibrálták csak át település szinten gps-szel, és ahhoz képest már hagyományosan mérik az ingatlanokat?
Vannak a térképészetben korábban is használt referenciapontok (műtárgyak, természeti képződmények,) melyek használhatóak, illetve felvehetőek helyben is újabb, egyértelműen definiálható referenciapontok.
Korábban hallottam, hogy a házakhoz igazították, most felhívtam a főépítész irodát, általánosságban azt mondták, hogy "az volt a faluban a szokás, hogy a határokat ráigazították a meglévő épülethatárokra".
Mindenesetre most az aktuális digitalizált térképen oldalhatárosnak van rajzolva a ház.
talán annyit hozzáfűznék, hogy ahogy azt korábban írtam, a térkép CSAK abban az esetben fog MÓDOSULni, ha a korrekció a vonatkozó, törvényben előírt megengedett eltérést meghaladja.
10cm biztosan nem haladja meg, tehát ilyen esetben nem kerül sor az alaptérkép módosításra.
De természetesen ezt a megállapodást/állapotot is rögzíthet egyéb -írásos, térképvázlatos, stb. - szerződés (gondolván a későbbiekre).
Telekhatár vita vagy változtoztatási igény esetén... a lépések.
1.
A határvonalról DÖNTÉS hozás a felek részéről
- közös megegyezéssel (ingyenes és gyors)
vagy
- bírói ítélettel (drága tud lenni és hosszadalmas)
2.
A döntés szerződésbe foglalása a szükséges telekhatár korrekcióval együtt (ügyvédi díj)
Ha szükséges akkor persez az anyagi elszámolással együtt.
3.
A szerződés alapján a földmérő "változási vázrajz"-ot készít, amit záradékoltat a földhivatalban (földmérői díj, illeték).
4.
Elindul a szerződés+vázrjaz alapján a "telek alakítási" eljárás.
5.
Egyszercsak véget ér ... bejgyzik a változást (illetékek)
Öröm és boldogság >> a határ kérdés rendeződött és a nyilvántartás (térkép) is a valóságot tükrözi.
Megjegyzés: a telekalakítási igény ütközhet jogszabályi korlátb (pl. mimimum telekméret), akkor nem fog menni a dolog.
Ez esetben a felek SZERZŐDÉST köthetnek a "tényleges használat módjáról" akár a jogutódaikra is érvényes módon is.
Ami a gyakorlati problémát megoldja, de a valóságos használat és térképi állapot elfog térni.
A telekhatáros házfalak hőszigetelése gyakran ÍGY oldódik meg.
pl. nálam is 10 cm hőszigetelés lóg át a szomszédba, amihez a szomszéd a belegyezését adta.
De, ha nem adta volna, akkor nem tudtam volna kényszerítni és nem hőszigeteltem volna azon a falon.
-------------
Esetedben, tehát az ésszerű menetrend.
- megtudni, hogy hol van a térképi határvonal (kitűzés hivatalosan vagy éppen fusiban) ezt te fizeted értelemszerűen
- a tudás alapján eldöntöd, hogy szükséges-e/akarsz-e a valahol változtatni a MOSTANI TÉNYLEGES telekhasználaton azért, hogy a te elvárásaid teljesüljenek
- ha változtatási igényed lakul ki, akkor ellenörzöd, hogy az igényed a jogszabályok alapján IS megfelelő/megvalósítható-e (földhivatal, építéshatóság, ügyvéd)
- a változtatási igényedről TÁRGYALNI kezdesz az érintett szomszéddal/szomszédokkal (minden érinetett tulajdonos egyetértése/aláírása kell) - a döntés megszületik az igényelt vagy éppen más módon >> ellenörzöd, hogy a döntés a jogszabályok alapján IS megfelelő/megvalósítható-e (földhivatal, építéshatóság, ügyvéd)
- ha megvalóstható >> ügyvéd_szerződés, földmérő_megbízás és induljat a telkahatár rendezési ügymenet >> a térkép IS módosul
- ha NEM megavlósítható >> ügyvéd_szerződés >> megvalósítjátok, de a térkép nem módosul
Ennyi az egész :-)
Kultúr emberek között és ha nem ésszerűtlen az igény.
Nem kúltúr emberek között és/vagy ésszerűtlen igény esetén a döntéshez szükséges szokott lenni egy per is.
Természetesen a költségeket az viseli aki variál!
Kivétel a perköltség ... amit a pervesztes áll (illetve az ítélet szerint lehet közös is adott esetben).
Ha kihívtál egy földmérőt, aki a digitalizált koordináták szerint akár milliméteres pontossággal (persze ez túlzás) leverte neked a színes karóit, akkor is csak abban az esetben lesznek azok a karók "jó helyen", ha a szomszéd azt a későbbiekben nem vitatja....
Ha vitatja, akkor jöhet a régi referenciapontokhoz való méregetés, akár kettőtök közt megegyezéssel, vagy igazságügyi szakértővel....
A határok régen a térképekre a kialakult konszenzust, azaz a fennálló egyezményes állapotot tükrözték.
Az első használható ilyen felmérések/térképek az 1800-as évek közepéből/végéből ismertek. (pl. Megyei Kataszteri térképek).
Ezek tükrözik az akkori fennálló birtokviszonyokat, amelyek sok esetben (vidéki kisebb települések zöménél) mai napig nem változtak....
Nyilván ezek a legkorábbi "már használható" térképek, azóta eltelt időben ha változás történt, az természetesen felkerült az újabb -hivatalos- térképekre is.
De ezek is mindig konszenzuson alapultak, ezeket tulajdonképpen a kialakult használt szerint a helyi tulajdonosok határozták meg.
A földmérők folyamatosan készítettek/készítik/ápolják/aktualzálják az un. földmérési alaptérképeket, mely az ingatlannyilvántartások alapja.
A "digitalizálás" más tészta.
A térképeket kötelező módon "digitalizálták", GPS koordinátákkal látták el, ez a rendszer lényegében 2007-től.
Azonban minden, így a tréképészet is számol a hibákkal. (Már csak a vetítésből fakadóan is, de vonalvastagságot is lehetne említeni stb.)
A törvény előírja az elfogadható megengedett eltérést (hibát), a határvonal helyzetére, illetve földrészlet szélességére vonatkozóan, mely a digitalizált eredeti térkép elkészítésének dátumától és méretarányától is függ. De lehet akár +/- 2,4m is!!!
Ez azt jelenti gyakorlatban, hogy a digitalizált koordináta, amit most egy földmérő kitűz a műszerével a helyszinen, az akár 1m-el is arrébb lehet a konszenzuson alapuló régi, valódi(!) birtokhatártól.
Ha a határ szemmel láthatóan arrébb került az eddig fenálló állapottól, (régi határjelölő tereptárgy(ak):kerítés, ház oldala, stb) akkor vélhetően a szomszéd sérelmezve lesz.
Mivel a digitalizált koordináták viszont a törvényileg megszabott tűréshatáron belül esnek, ezért azok módosítására (tehát a digitalizált térkép módosítására) nincs mód.
(Ez irányú kérelmet a bíróság el fogja utasítani, mivel csak a törvényileg megszabott tűréshatárnál nagyobb eltéréssel digitalizált esetben kérhető a digitalizált pontok módosítása.)
Ilyen vitás esetben helyileg szükséges a birtok(ok) pontos kimérése, a természetben megtalálható határjelölők segítségével, melyek a permentes állapotot tükrözik.
Ez egyébként történhet sima megegyezéssel is a felek között, vagy polgári peres eljárásban igazságügyi szakértő bevonásával.
Ha megvannak a régi hatrájelölők, akkor mindenképpen olcsóbb a megegyezés.
Most szeretnénk építkezni CSOK nélkül, és lenne egy pár kérdésem.
1. A kivitelező fél év alatt kulcsrakészre építi a házat. A kérdésem az lenne, hogy nem túl gyors tempó ez? Nem lesz az később probléma, hogy nem szellőzik ki rendesen a falból és az anyagokból a víz ( későbbi penészedési probléma)? Illetve nem fog amiatt repedezni a vakolat, hogyha felteszik a cserepet, majd a súlyától és a hirtelen terheléstől repededzik a fal és a vakolat?
2. A homlokzati hőszigetelés vastagságát nem tudjuk milyen legyen. Meg van adva kötelezően, hogy 10-15 cm-nek kell lennie, vagy lehet kevesebb is? Illetve van-e lényeges különbség az 5 cm-10 cm-15cm szigetelés között?
3. Padlófűtést szeretnénk minden helyiségbe, viszont hallottunk olyat, hogy a szobákba laminált padló és padlószőnyeg alá nem a legmegfelelőbb. Igaz-e ez az információ?
Egyenlőre ennyi kérdésem van, előre is köszönöm a segítséget mindenkinek!
Némileg korábbi hozzászólásomban jeleztem, hogy égett födémet vizsgálni - és főleg véleményt mondani a teherbírásáról - nagyon nehéz. Volt szerencsém egyszer (hála Istennek csak egyszer) ilyen feladathoz, megnéztem véleményeztem, de a teherbírásáról nem tudtam megbízhatót mondani (ezt nem is titkoltam), majd egy nálamnál jobban fölszerelt céget hívtak, de ők sem tudták megbízhatóan meghatározni. A vas kilágyulhatott, az oltóvíz hirtelen hűtő hatása is hatással volt a teherbírásra. Az ember nem szereti elhinni azt ami számára rossz (és igaz), annál inkább annak hisz ami számára kellemes (még ha nem is igaz).
"Ha BH tálcákkal készült, akkor az változhat? Maga a tálca olyan gyengécskének tűnik a béléstestekhez képest. Lehet, hogy a tálcás megoldás nem beépíthetőség barát? Sok mindent nem találtam a neten a BH tálcákról, ez jó régi dolog lehet..."
A BH tálca nem terjedt el annyira. Az F, Ff, G, Gm gerendáknak volt egy nagy előnyük az "E" gerendákhoz képest, kivitelezésre nem voltak annyira kényesek. F gerendából volt konzolos is, amit "E" gerendával nem lehetett megoldani. Egyébként nem csak a fenti betűjelű gerendák voltak, az ABC sok betűjét fökhasználták, csak nem terjedtek el. "Okos" kőművesek mindent fölhasználtak akár lehetett, akár nem. Szolgáljon mentségükként, hogy építőanyag hiány volt. Tulajdonképen a béléstesteknél a felfekvés különbségekkel lehetett baj. Az "E" gerenda csak kibetonozva működik jól, ez a feszített jellege miatt van, könnyebben kivetődik mint a lágyvas betétesek. Alá is kell őket támasztani amíg nem köt meg a beton. "E" gerendát még 60 cm-es BH tálcával sem volt szerencsés használni, mert nem lehet kibetonozni. Esetenként kell vizsgálni, hogy annak idején mit sikerült összehozni.
Amíg veszekedtek egymással pár alapinfó, meg a saját gondolat, és hozzá kérdés.
20-as Ytong fal lesz, kívül-belül a rá való anyagokkal a fal nedvességének kívánatos mozgását biztosítandó. Páramozgás tényét nem megkerülve, de én nem gondolnék akkora jelentősséget tulajdonítani neki, mint egy lakótér esetén. Ez egy garázs! És még az se igazán! (muszály mégis elmagyaráznom...) Ez egy több beállásos motorkerékpár tároló. Még a vizesen érkező autó se áll be. Tehát olyan "garázs" aminek páratartalma csak a külső környezeti tényezőktől befojásolt, belső ténykedéstől kevéssé.
Én is gondolok egy rétegrendre az egyszerűség jegyében. (lehet hülyeség, de legalább van gondolatom)
-gipszkarton
-függesztő szerelék
Ha szükség van egyáltalán rá:*
-párazáró fólia
-12-es pozdória
-7,5x15 gerenda 62,5cm tengelytávra (segít az OSB méretes illesztésében)
-közé 15 cm kőzetgyapot
-22-es impregnált OSB 3 oldalán csepegtető féprofillal szerelve
-valamelyik GV nehézlemez (vagy konkurense) rámelegítve
-10 cm könnyűmúrva
-közé beton antennatalpak 60-90 cm térközzel (menetes csatlakozóval középen)**
-enyhén a múrvába sűlyedő (de a menetszárakra terhelő) erre kínált párnafa
-erre kínált kültéri profilozott terasz járófa
Ha egyáltalán van értelme ezt tovább vinni, akkor 3 dolgot nem látok ebben.
1 A 3 oldalon mi, hogyan fogja meg a 10 cm könnyűmúrvát
2 A 3 oldalon hogyan megoldható a korlátok rögzítése
3 A vízkivezetést nem tudom elképzelni, bár ez technológiában ismert, csak én nem tudom
*ha igen, akkor a fóliát az ytongra hajtom le, melyre ragasztójával egy profil kerül a legfelső sorra, amihez a párazáró már zártan rögzíthető
Ezeket a vaspálcákat talajszintig leverték, vagy ki szoktak lógni láthatóan?
A régi hivatalos kitűzésről ugyan közvetlen adata nincs senkinek (jegyzőkönyv, vázrajz, karó stb), ám ez valószínűleg úgy történt, hogy a meglévő száz éves házakra ráigazították a határt. Ebben az értelemben (mivel a falak jelenleg is állnak, közvetett információnk van a régi mérésről: a határkaró maga a házfal. (Persze melyik pontja, ha egyszer a fal görbe).
Feltételezem, időrendben először a házak voltak. Kimérték a házakat ~40 cm pontosság mellett. A törésnél úgy vették, hogy az nem számít, a térlépre egyenesként rajzolták fel.
Ennek az egyenesnek vannak földrajzi koordinátái, amikkel később átkerült a digitális térképre. Két dolog fog kiderülni most: - a régi földmérő a mérési hibahatáron belül volt, azaz a mért vonal koordinátái egy példa kedvéért 18 cm-rel térnek el a fal síkjától (ott, ahol mérőpontot vett fel) - a fal nem egyenes, ezért más pontokon ez a 18 cm inkább 11 cm vagy 25 cm
A görbeség iránya szemre nekem kedvez, tehát van még egy arasznyi sávom a ház mögött. A korabeli mérési hibáról meg nyilván fogalmunk sincs egyelőre, lehet bármelyik irányba.
Nem tudom, hogy anno pontosan milyen folyamatban történt ez a héjalás-csere. Gondolom a szülők valami tetőfedő céget felkértek, hogy legyen cserélve, ők meg cseréltek. Ha esetleg nem volt terv (ez nem engedélyes folyamat, dondolom így nem volt talán) és nem is aggályoskodtak a cégnél, hogy kéne, hanem elvállalták és ajánlották a cserepes lemezt, akkor azért van nekik is felelősségük nem? Ha más nem, akkor morális, ami ugyan a helyzeten nem segít.
Ám hogyha a tetőfedő kifejezetten ajánjla a cserepes lemezt akkor azért az ember feltételezi, hogy, mint szaki érti a dolgát és nem igazán gondol bele mélyebben az egyszeri naív megrendelő, hogy mi van, hogyha a tetőfedő nincs az adott anyag akár negatív tulajdonságaival tisztában. Akár még a cserepeslemez-cég (bár tőlük nehezen várható, hogy hátrányokat emlegessenek) is végezhetett helyi felmérést, bár a pontos konstrukció részleteit, hogy ez hogy történt anno én nem tudom. Mindenesetre a megrendelő azért általában a szakikra hagyatkozik, akik nagyon magabiztosak.
Az nem reális, hogy egy héjazat cserét terveztet az ember Magyarországon, érzésre. Egy szimpla héjazatot. Legalábbis szerintem. Kíváncsi vagyok, hogy hány ilyen terv készül az országban.
Ha egy szaki nagyon mondja, hogy "Maguknak ez kell", akkor az ember nem kezd sokat agyalni rajta. Úgy tűnik ez igen nagy hiba.
Az újabb belterületi alaptérképek 1:1000 (0,1mm=10 cm) a mégújabbak 1:500 (0,1mm=5 cm) és olykor csak 1:2000 (0,1mm=20 cm) méretarányúak.
A korábbi időkből származóak pedig 1:2880 (0,1mm=28,8 >> ~30cm) és 1:1440 (0,1mm=14,4 >> ~15 cm) méretarányúak.
A volt zártkertek (ma: különleges területek) időnként 1:4000 (0,1mm=40 cm) méretarányúk csak.
Azaz CSAK ilyen pontoságagl ábrázolják a terepi valóságot a BELTERÜLETI térképek! Azaz tized %-os pontosággal... ami azért labor pontosság ám.
Az épület feltüntetés viszont pl. 1:100 (0,1mm=1 cm) méretarányú szokott lenni a családiházas méretben:-)
---
A külterület viszont csak 1:10000 (0,1 mm=1 méter!) újabban 1:8000 (0,1 mm=80 cm) méretarányúak.
Hisz a külterületen nagy területek vannak nem sokat számít ide-oda 40-50 cm sem.
Egy 57,5x100=575 m2-es azaz 1 kataszteri holdas >> 0,575 hektáros (azaz kicsi) parcella esetén ez 1% alatti hibát okozott maxban is.
De egy 10 holdas esetén már csak 0,4% körül a sokszáz holdaknál pedig ~0% hibát.
***********
És mivel a még nem digitálsi térképek a fentieket tudják a térkép korától-módszerétől függően így a BELŐLÜK készült digitális térkép is csak annyira ponts, mint a papír eredetije volt!
Ezért nem ítél a bíróság a térkép alapján, ha az ÚJ kitűzés a fenti tűrésen belüli eltérésst mutat csak. Más indokkal persze ítélhet, de akkor meg általában a "meglévő-kialakult, eddig nem vitatott" állapot-haznmálat megtartása a fő cél, értelemszerűen!
Persze FOLYAMATOSAN újra mérik digitálisan a téképeket és ami ÚJRA lett mérve az már cm pontosságúra javított digitális lesz!
Az újra mérés két módon történik meg folyamatosan
- hivatalból újra mérik időnként az egész országot (ez évtizedes sőt még ritkább eset)
- AKKOR amikor valamit kikell mérni, kitűzni!!! valhol, mert valamilyen ügy miatt ez szükségessé vált (telkesítés, telekhatár varia, építkezés per, stb.)
HA, hivatalos kitűzést kérsz akkor tehát egyúttal a digitális újramérés is megtörténik a telked esetén :-)
Immár cm-es pontoságal ábrázolva a valóságot a digitális térképen ... a korábbi papír alapú térképtől örökölt mértékű vélhetően nagyobb "pontatlanság" helyett.
És HA! ezt az új kitűzést a felek elfogadják/tudomásul veszik (vagy ítélet kötelezi őket az elfogadásra) akkor utána már ez lesz a mértékadó.
------------------
Vagyis a fusi kitűzés az elég neked a tájékozódásra, de az nem pontosítja a térképet a jelenre+jövőre nézve.
Arra viszont elég, hogy a kitűzés alapján óvatosan tárgyalást kezdj a szomszéddal, ha neked kedvez a helyzet.
Azaz a megegyezéshez ez is elég lehet.
Illetve kiderül, ha nem neked kedvez a kitűzés eredménye és akkor más lesz az alku pozicíód.
Ha önkényeskedsz és vita lesz belőle, az meg úgyis egy következő kör... vélhetően birtokháborítás és/vagy per szinten.
A tetőfedő szaki nem elktrokos-villámvédelmes szaki... mi a faszért TŐLE akarnád ezt megtudni?!
Hisz! te is tanultál fizikát, talán még érettségid sőt diplomád is van .... Így tudod (ILLENE TUDNOD), hogy mibe csapkod szívesen a villám, ugye illene?!!!
Azt is tudod (ILLENE TUDNOD), hogy villám védelem témában nem a tetőfedő az illetékes szakember, hanem a villanyszerelő, de még inkábbb a villamos mérnök.
Szóval: ki volt valójában a fő hülye?
Ki nem gondolta végig a tetőcsere vonzatait, ki nem fordult tervezőhöz a tetőcsere kapcsán?
Egyetértés ezek szerint minden alakításhoz kell, úgyhogy ha a kimérés egymagában semmire se ad alapot, akkor meg tényleg nem papírral fogom csináltatni, minek. Azt hiszem, talán keresek egy nyugdíjas földmérőt, aki konzultációs díjért elárulja, hány centire van a határ a faltól. A kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad.
Egyébként mitől lett ennyivel pontosabb ma a mérés, 40 centiről 2 centire csökkent a hiba? Mostanság mi az az elv, amivel a térképhez viszonyítják? Régebben, úgy hallottam, templomtoronyhoz mértek például.
Ha téglafalazattal és vb koszorúval készited a garázst, akkor a födémgerendákat felfekteted egy talpszelemenre- amit a koszorúra rögzitesz. Azt a sávot nagyon nehéz belülről párazárni és hőszigetelni.
Ha faszerkezetből készited a falakat is, akkor hasonló rétegrendet használsz a hőszigetelésnél és a párazárásnál a falaknál és a födémnél is.
A falak rétegrendje belülről kifele:
- gipszkarton CW5o-es vázra, a lapok duplán szerelve a belső tűzálló- ide be tudsz építeni szerelést
- párazárás, egy nagyon jó minőségű többréteges membránnal
- 1ocm légrés, palló élére állítva, közte 8cm kőzetgyapott
- páraáteresztő fólia
- 25mm vastag deszkázat
- két réteg 16ogm gotextil
- pvc fólia
- lejtbeton gyengén vasalva
- két réteg 3.5 kilós melegen ragasztott vízszigetelés
- 5-6 cm aljzatbeton és valamilyen fagyálló burkolat
Ezzel a módszerrel a pozdorjára fel tudod szerelni úgy a párazáró membránt, hogy tökéletesen zárjon, illetve az egész test egy szinte hőhídmentes szigetelt doboz lesz.
Meg kell oldani, hogy 3 oldalon a födém szélein azt a két cm vastag légrést, ami a 25mm vastag deszkázat alatt van kiszellőztesd. Ehhez egy L alakú lemezből készült csepegtető profilt felhasználva a födém széleit le kell zárd a vízszigetelés alatt- (azaz a vízszigetelés legyen rávezetve erre az L alakú csepegtető profilra, amit a lejtbetonra dübelezel és eltakarja a légrést is), valamint a födém burkolata alá is be kell szerelni egy kisebb csepegtető lemezprofilt, azaz két lemezprofil fog megjelenni az eresznél, az egyik lelóg vagy 12-15 cm, a másik vagy 5cm.
Kiengedném a födémgerendákat legalább 6ocm-re a talpszelementől (konzolban), így lenne egy elég széles eresz is.
Már volt kinn statikus. Legalább drága volt és szerintem itt is hallottam olyan infókat, amiket onnan nem tudtam meg. A drágaság ellenére legalább a megbontás is ránk maradt.
Ennyi pénzért (sajnos nem 10k, hanem sokszor annyi) az meg sem lett említve, hogy simán lehet GM gerenda is benn, amivel a bajaink akár kisebbek is lehetnének, mint az elméletileg tippelt E gerendával. A ~1m-es tengelytáv sem lett észlelve, mint az E gerenda teóriát megkérdőjelezendő tény. Mondjuk a GM-nél meg maga a BH tálca jelentheti a szűk keresztmetszetet, nem maga a gerenda, ahogy az E gerendánál lenne, ahogy én érzem.
Őszintén netes fórumokon sokszor olyan szakemberek vannak jelen, akik sokat olvasnak és hobbisták, a szakmájuk simán lehet ide vágó szintúgy. Megfontolásra mindenképpen érdemes véleményeket olvasni, drasztikus dolgokba belefogni persze kellhet "hivatalos" vélemény is.
Ez inkább arról szól, hogy több oldalról szeretnék véleményt hallani. Nem arról, hogy összeomlasztanám a házat egy hozzászólást követően lendületből. Én is szeretnék informálódni, mielőtt egy szaki véleményére hagyatkoznék. Sajnos sok olyan szaki van a keringésben manapság, akik esetében nagyon jó, hogyha az ember valamennyire legalább képben van az adott feladat műszaki oldalával. Optimális helyzetben persze nekem a gerendát sem kéne tudnom megkülönbözetni a béléstesttől.
Ugye, ha a tetős szaki megemlíti, hogy a hegytetős házra nem kéne cserepeslemezt rakni akkor lehet nem ég le az egész szotty, hiszen a villám nem épp itt földeli magát. Persze sok faktor van a villámnál, de akár az is egy lehetett, itt is és villámhárítós cégeknél is olvastam sajnos a cserepeslemez ilyen oldaláról így utólag. És ez csak egy "apró" példa az öntájékoztatás szükségességéről.
Fűthető/temperálható garázst építek ( az egyik oldalával a ház pincefalához csatlakozik...), aminek a teteje terasz szeretne lenni.
Födémmel esik a kérdésem! Ha monolit, ha valamely betongerendás, akkor rendben. (ha nem kellene rajta a terasz funkció, akkor fagerendás födém is rendben lenne).
De hogyan hozható össze a fagerendás; hőszigetelt; járható (terasz funkciójú) födém? És ha valahogy igen, akkor mi a rétegrendje, szerkezeti felépítése?
A korabeli kimérés alapján nem készült kerítés. Ilyenkor csak a mostani mérés alapozhatja meg a kerítés helyét, vagy lehet hivatkozni arra, hogy a régi mérés szerint a ház sarkához került volna a kerítés és még érvényes az 50 évvel ezelőtti mérés?
Namost ha akarunk kerítést, a ház után, azt akkor az új vagy a régi mérés szerinti helyre kellene-e tennünk?
Alapban a MÁR RÉGÓTA kialakult használati határra kell tenni, az nem okozhat határvitát. (vagy a korábbi kerítés helyére, ha újjá építés)
Ilyen esetben gyakran (ésszerűen) a ház sarkához szokták igazítania kerítést, akkor is, ha e miatt pár m2 a szomszéd gondozásba kerül a telekből.
Vagy, ha tudják, hogy: tényleg CSAK a ház áll rosszul a határvonalhoz képest, akkor a L alakban bekanyarodnak a ház sarkaihoz az egyébként az egyenes határon futó kerítéssel.
-----
Egy biztos: az elfogadott telekhatáron túl egyoldalúnn nem terjeszdhet senki!
...és az idegen telekre persze önkényesen nem léphet be sem és nem változtathat ott meg semmit sem. Azaz nem követhet el birtokháborítást.
Ameddig itt várod a választ hogy valaki azt mondja persze nyugodtan terhelheted már 5 x ki lehetett volna hívni egy statikust aki ha kell írásba is adja. Engedély nélkül ugyse csinálhatod.Nem értem hogy alapozhat valaki bármit is egy netes fórumra alapozva..
Valamennyire gyanús, hogy tévedésben voltunk a födém milyenségével kapcsolatban. A régi tulaj faggatásának eredménye az, hogy "tálcás" a födém, szerinte. Ennél több nem derült ki mondjuk.
De ahogy olvasom ezek a BH tálcák nem igazán valók hivatalosan E gerendához. Mondjuk az gondolom nem feltétlenül akadályozott meg párakat, hogy felhasználják oda akkoriban. De elég kis eséllyel E-gerendás ez. A kezdeti ötlet hibás volt. Szimplán annak gyakorisága miatt lett úgy vélve.
Ámde így, ha korrekten csinálták, akkor ilyen ~6,6m-es fesztávnál feltehetően GM gerendákról lehetne szó, mert azok voltak BH tálcákkal használva és képeset ilyen fesztávra. Persze ki kell bontani majd azért megnézni mégis.
A korábban beszúrt GM gerendákról szóló rész csak B béléstestekkel mutatja a terhelhetőséget:
Ha BH tálcákkal készült, akkor az változhat? Maga a tálca olyan gyengécskének tűnik a béléstestekhez képest. Lehet, hogy a tálcás megoldás nem beépíthetőség barát? Sok mindent nem találtam a neten a BH tálcákról, ez jó régi dolog lehet...
"A nem feszített vasbeton gerendák közötti födémmező kitöltőelemei a BH tálcák, amelyek 100 cm és a B jelű béléstestek, amelyek 60 vagy 100 cm tengelytávolságra készülnek (72. ábra). A feszített gerendák közti kitöltőelemek pedig az EB béléstestek: a 19 cm magasak 30 vagy 60, a 24 cm magasak 60 cm tengelytávolsághoz (73. ábra) használhatók."
A régi, papír alapú felmérés, ami ma már digitalizálva van az adatbázisban, ott oldalhatárra építettnek mutatja az épületet, és eközben egyenes a térképi határ.
Azt a felmérést igencsak elnagyolták egykor, mert a fal maga sosem volt egyenes, 30 centit biztos törik az egyenestől. A pontos határ az valahol egy olyan egyenest vesz fel, ami nem követheti a görbe házfalat.
Namost ha akarunk kerítést, a ház után, azt akkor az új vagy a régi mérés szerinti helyre kellene-e tennünk? Más szóval a házfalat folytatva, vagy pedig onnan arrébb, a technikailag pontos határra?
Mérés nélkül úgysem derül ki, hol a határ, úgyhogy kár volna ezen vitatkozni. Ezúttal az alku az nem lesz opció, sokkal tartozik, azt nem akarom, hogy ő is alkudjon.
Na mindegy, ha kell, hát kell. De még azért nem tiszta, hogy ha kimérték, akkor mit lehet és mit nem. - mi van ha már most is átlóg hozzá? újrafalazhatnám ugyanoda is, vagy a javított részen kéne csinálni egy beszögelést a határig? - mi van, ha csak 5 cm területem van, felrakhatok 15 cm eps-t vajon?
Falazol, szigetelsz az úgyis viszi a pénzt zsákszám, ehhez képest 40 (50-70) ezer a kitűzésért elenyésző összeg, és akkor biztosan jó helyre kerül minden.
Ha esetleg a szomszédnak úgy tűnik hogy kisebb lett az udvara, azonnal tudod neki mutatni a papírt, elejét véve a vitának.
Ha már hetek-hónapok óta megy az acsarkodás akkor sokkal nehezebb lenyugtatni.
Ezt néztem én is, még 40 ezerért kimérnék nekem, jegyzőkönyvvel, aláírással, talán ez volt a legalacsonyabb, amit találtam. De nekem még papír se kéne egy-két arasznyiról. Erősen elgondolkodtat, hogy 10-20 cm miatt ez mégsem egy értelmes pénzköltés, valahova viszont kell tegye a téglákat a kőműves.
kőműves: "holnap tudunk kezdeni. hol legyen a fal?"
én: "nem tudom"
Komplett dokumentáció csak akkor kéne, ha tényleg hatóságosdi lenne a szomszéddal. A fordítottja van, épp ezt elkerülni akarom. Ha tudom, hogy van még 20 centi, akkor mehet a szigetelés, ha viszont nincs hely, akkor annyival beljebb jövök a falazáskor, tehát senki nem fog szólni egy szót se.
Azt gondolom, az egyezkedés végeredménye is az volna, hogy addig építsem, amíg az enyém. Ugyanis a fal egy szakaszát újra kell falazni, ezen felül kell hőszigetelés is. Szóval a "kialakult állapot" nem ad egyértelmű útmutatást. Ráadásul jelenleg törés van a falban, pedig a térképi határ egyenes. Így azért már jobb lenne mérni. Nem mindegy, melyik felét egyenesítem a másikhoz. Ha pedig beljebb van a ház fél méterrel, akkor ugye nem lesz mit egyeztetni, tehetnék fél méter hőszigetelést saját területemre, ha olyan a kedvem.. Ha az derül ki, hogy saját terület, akkor csak csinálni kell.
Egy oldalhatárra vagy majdnem oldalhatárra épült ház kapcsán lenne jó tisztán látni, hogy a felújítás, hőszigetelés ne vezessen esetleg veszekedéshez. Azt szeretném majd valahogy kideríteni, hogy a falhoz képest pontosan hol húzódik a határ.
- a mérési pontosság (amit a műszer tud, ez manapság 1-2 cm, rége több volt)
- a térképi pontosság (amennyire a valóság és térkép meegyezik, ez függ a térképtől papír/digitális alapú)
- a jogi pontoság (amire igényt lehet alapozni a bíróság előtt is)
Határ vitáknál ezek együtt játszanak.
A mérés/kitűzés az 2 cm pontosággal történik manapság.
1.
Ha a mérés/kitűzés a térképi pontosságon belülre eső pontot ad, akkor nincs min vitázni, mert a térkép elég pontosan tükrözi a valóságot. Azaz jogi igényre okot adó mérési alap nincs, csak a "régóta kialakult használat" lehet a jogi vita alapja max.
Ha nem elég jó a térkép, akkor felmerülhet a térkép kijavítás kérdése.
És ez egyben a jogi igény alapja is lehet.
Itt játszanak belterület/külterület eltérő pontosságú térképi elvárársai. Belterületen alapban asszem 15 cm és költerülten 40 cm leht a valóság és térkép között és akkor még >> OKÉ! (de van erre táblázat a jogszabályban, mert van jópár eset)
2.
HA a mérés/kitűzés egy jogi igény kapcsán történik és a térképre megengedtnél NAGYOB az eltérés használatban-igényben, akkor fogalkozik csak a bíróság a jogi igénnyel.
----------
Szóval, nem mindegy, hogy: hol és mire kell a mérés/kitűzés.
Ami ugyan megtörténik már cm-es pontossággal manapság, de a jogi hatása az nem a cm pontossággal működik.
Hanem a régebbi mérések nagyobb 10-50 cm-es tűréseivel!!!
Mivel a "kialakult használat"-ok ezeken a régi mérseken alapsanakk sok-sok esetben és régóta.
Amiket nyilván nem lehet felrúgni jogi alapon csak azért, mert manapság már pontosabban tudunk földet mérni.
Azaz: nem fog a bíróság odébb rakatni, kerítést, házat, telekhatárt csak azért, mert kiderült, hogy: anno az akkori mérés szerint jó helyre került ugyan, de a mai mérés alpján odébb kéne legyen.
Földmérésről van kérdésem. Annyiféle adatot hallottam, régen 30-40 cm-t mondtak a pontosságra. Most ez hogyan van, hallottam 2 cm-es pontosságról (létezik??), arról, hogy 3 cm pontos jelölést kell tenni, 15 cm tűréshatár, külterületen, melléképületnél több, hogyan van ez?
Ahogy korábban is írták, leggyakrabban ezt a kétfajta megoldást használják manapság:
- purenit: amit beépítés előtt rendesen felcsavaroznak az ajtókeret aljára, és az alapnál sűrűn ékelik + megerősítés szegletvassal + purhab, kívülre öntapadós vízszigetelés majd xps csak ragasztva
- ytong: rendesen ágyazatba rakva az ytongot előre aláfalaznak úgy, hogy kívülről 3 cm xps-t ráragasztva a tok külső feléig legyen, keret alatt sűrű ékelés, purhabozás, külső szigetelések mint a purenitnél
Mielőtt beteszik a tokot nagyjából síkba kell vakolni a falkáva ezen részét, hogy a berakás előtt a tokra tett RAL szalag tényleg légzáróan tudjon felragadni. Oldalról a tokot rendesen oda kell csavarozni/konzolozni a falhoz. Bejárati/erkély ajtónál alulról nem kell kivenni az ékeket a purhab megkötése után sem.
a bejarati ajto adja majd meg a vegleges padloszintet, azaz finiszt.
Azt ugy kell beallitani, hogy a kuszobon a falcok ala be lehessen tolni a finis padlokat kint is es bent is. Mert a kuszobnel a belso finisz padlot nagyon nehez elszegni. Egy alu kuszob 37mm magass, amibol 23-27mm marad (ez az altlepesi magassag) amiutan a belso finisz padlot benyomod a falcba.
A hohidmentesitese masodlagos kerdes, elvileg a kuszob hohidmentesitett. Lehet ala szerelni egy xps/heraklit/ytong lapot, azt majd az aljzat kiontsenel kell beepiteni.
Az ajtot a tokba furt dubelek rogzitik, nem a kuszob. A kuszobot ne ekeld, eleg merev az, ha alu.
Nem tudom, miért írta, biztos okkal. Szerintem marha nehéz (lehetetlen ??) pontosan alátenni, mert a szerelőbeton egyenetlen. Ugye itt mm-ekről beszélünk. Nyilván rá lehet simítani, de az se lesz sokkal jobb. Majd jön, hogy miért jó szerinte utólag.. én is kíváncsi vagyok.
A villámhárító nem véletlenül nem kötelező a családi házra... kb. szart se ér valójában.
A fémtetőt (és minden más magasan lévő mértes fémszerkezetet pl. a gipszkarton efémvázat is) viszont illik "földelni" a villám éppen ott a tetőnél való kialakulása ellen.
(azaz lehetetlenné kell tenni a statikus feltöltődést a >> villám mag kialakulását, illetve a nagy hurok feszültség létrejöttét a közeli villámok esetén)
És már nem is lesz gond a beépítés súlya, szinte biztosan.
(szárazapadló, gipszkarton)
Köszönöm, ez jól hangzik. Akkor egyedül a felbetonra kell vigyázni, ha van egyáltalán...
Amúg pedig a 80-s évkben azért már volt rutin az ilyen födémek építésében. A bekötő bajusz(nyíró) vasak és a gerenda felfekvések ezért szinte biztosan rendben vannak.
Ez jó hír. Amúgy ez a bekötés gondolom akkor Töck Jenőkorábbi hozzászólásával van kapcsolatban, hogy faltól-falig reped-e. Arra a válasz: nem, szerencsére. Most este megnézte apám és egyik repedés sem faltól-falig megy. Szóval talán ezek a bekötések tényleg okésak és a repedések akkor "szimplán" a spórolásból eredő túlzott lehajlásra vezethetőek vissza...
A felbeton nélküli 6,60-as egyes E7+EB19/60 födémekre száz vagy talán ezer számra épültek akkoriban a 10-es válaszfal téglás beépítések és nem szakadtak le azóta sem.
Igen, a zömük repedt a gerendák mentén, de bírja.
Ez jó hír, hogy akkor nem csak nálunk spóroltak anno. No mondjuk ezen legalább téglafal sosem nyugvott.
A koncentrált nagy terhekre kell figyelni, hogy pl. a dupla sarokkád több gerendára legyen ráterhelve.
Ilyen jellegű teher sosem volt rajta. Inkább olyan sima kád vagy max zuhany stílusú a család kb. amúgy is.
Szóval, elég eséyles, hogy a fölösleges súly leszedésével és átgondolt tervzéssel, gond nélkül beépíthető.
(ha a tűz és az oltóvíz/eső nem vágta tönkre)
Reméljük. Csak a kiszálló statikus elsőre kicsit durván alulméretezettnek hívta meg hasonlók.
A tűz szerintem tényleg nem gond, meg a statikus szerint sem. Ellenben a víz az lehet persze.
A víz által okozott galiba miben nyilvánul meg? Kirozsdál a betonvas vagy hasonlók?
Úgy ahogy mondod :-) Sajnos. Hegytető (illetve domb inkább, de eléggé csúcsközelben van) és mivel nem olyan magas a ház, meg akkoriban '83-ban alapvetően szerintem ez a villámhárító probléma senkit sem zavart, ezért villámhárító nem volt soha.
Hmm ez tök érdekes téma amúgy. Mármint, hogyha nem ment volna szét a szülői ház, akkor szép műszaki dolgok ezek...
Mondjuk az ott csak olyan 90-100 cm (holnap lesz precíz mérés) széles. Mármint az a szokásostól eltérő, nem 60cm-es tengelyköz. Mondjuk valami kisebbfajta lépcsőnek jó lehet akár. De nagyon építészetileg elfogadhatatlan helyen van, a nappali közepén, csak nem oda akarták volna a lépcsőt.
Tévedés. A födémet húzza szét. Vagy be van kötve a födém a falba rendesen és akkor többlet húzást kap, vagy némi túlzással húzza ki a födém alól a falat.
Bocsánat, nem kellett volna okoskodnom :-) Akkor végülis a kicsit megroggyant tető lehet nem a "megfelelő"/tervezett módon hat a falra és ez is hozzájárulhat a repedéshez?
A tűz a tetőn az nem jó hír. Az "E" gerenda feszített és a tűz ismeretlen mértékben lágyította a feszítőhuzalokat. Magyarul a födém bármilyen mértékig lankadt lehet. Ennek mértékét egyszerű módszerrel meghatározni nem lehet, még nyúlásmérő bélyeggel vagy műszerrel is nehéz.
Végülis az elsőnek kijött statikus erre logikus "okosságot" mondott. A koszorún támaszkodó fa részek (talpszelemen? talán) ott már nem égtek meg a közelében, tehát ott nagy hő nem lehetett. Maga a tetőszerkezett kapta a totál kiégést és ott volt komoly hőmérséklet a cserepeslemez alatt, a festék is legéett róla. Magára a födémre csak a már leégett darabkák hullottak alá. A tűz magasan kezdődött, gondolom ott találta meg a villám.
Alapvetően helyenként volt ilyen-olyan éghető burkolat-féle a betonon és az nem károsodott igazán, szóval maga a födém sem lehetett kifejezetten meleg, ha még a felette levő éghető cucc is megúszta.
Maga a tetőszerkezet az, aminek alig van nem fekete része kb. A födém logika mentén nem igazán volt meleg, ahogy a koszorú sem maga, az talán nem gond. Van elég másik gond anélkül is...
Minden esetre a nagy és fölösleges kiadások elkerülésére kéne megbízható vizsgálat, hogy mit tudhat a födém.
Köszönöm a leírását a megbontásnak ismét. Azon ügyben lesz most a hosszú hétvégén előrelépés, ahogy apámmal beszéltem. Legalábbis a kezdeti megbontással, hogy legalább a födémtípus tisztázódjon.
Födém rétegeire, hasznos teherre kevesebb mint 2 kN/m2 jut! Ha a tűztől nem csökkent a teherbírása.
A tűz födémre hatásától annyira nem félek azért a korábban leírtak miatt. Inkább talán a víz árthatott ott még. De ahogy említed, sajnos ez "tökéletesen" (tűz által feltehetően nem károsítva) sem olyan jó helyzet.
salak -> maradék sitt rátolva -> egy beton takarás felül
Na ezt mind leszedheted a födémről... nem kell az oda!
És már nem is lesz gond a beépítés súlya, szinte biztosan.
(szárazapadló, gipszkarton)
--------------
Amúg pedig a 80-s évkben azért már volt rutin az ilyen födémek építésében. A bekötő bajusz(nyíró) vasak és a gerenda felfekvések ezért szinte biztosan rendben vannak.
A felbeton nélküli 6,60-as egyes E7+EB19/60 födémekre száz vagy talán ezer számra épültek akkoriban a 10-es válaszfal téglás beépítések és nem szakadtak le azóta sem.
Igen, a zömük repedt a gerendák mentén, de bírja.
A koncentrált nagy terhekre kell figyelni, hogy pl. a dupla sarokkád több gerendára legyen ráterhelve.
Szóval, elég eséyles, hogy a fölösleges súly leszedésével és átgondolt tervzéssel, gond nélkül beépíthető.
(ha a tűz és az oltóvíz/eső nem vágta tönkre)
--------------
Végső soron pedig a fölösleget letakarítva, ha muszáj készülhet egy önhordó vasveton födém is a meglévő fölé a főfalakra terhelve. Tetőt úgyis újat kell építeni a tűz okán gondolom... vagy a tető rendbehzás már készen van?
"A nyeregtető egyedül a falakon támaszkodik ahogy én látom. Az gondolom a födém teherbírásába nem szól bele, max a falakra van hatással."
Tévedés. A födémet húzza szét. Vagy be van kötve a födém a falba rendesen és akkor többlet húzást kap, vagy némi túlzással húzza ki a födém alól a falat.
A tűz a tetőn az nem jó hír. Az "E" gerenda feszített és a tűz ismeretlen mértékben lágyította a feszítőhuzalokat. Magyarul a födém bármilyen mértékig lankadt lehet. Ennek mértékét egyszerű módszerrel meghatározni nem lehet, még nyúlásmérő bélyeggel vagy műszerrel is nehéz. El kell dönteni hogyan tovább. Javításra - ha kell talán a legjárhatóbb út (ez nem okos kőműves kategória) a meglévő födém fölé acélgerendák, alá acéllemez ami föl van kötve a födémen keresztül a gerendákra. Vagy bontás és új födém. Minden esetre a nagy és fölösleges kiadások elkerülésére kéne megbízható vizsgálat, hogy mit tudhat a födém. Föltárás a javasolt helyen az nagyon javasolt és annak ismeretében eldönteni, hogy merre tovább. Az "E" gerenda ennél a fesztávnál kb. 7kN (700 kg)/m2 terhelést bír. ( 4,6/0,6) Az "E" gerendás födém önsúly (ger+béléstest) több mint 3 kN/m2, ehhez jönnek a födém rétegei és a hasznos teher. Ha visszaosztom a 7 kN/m2-t a biztonsági tényezővel akkor kb. 5kN/m2-t kapok. Födém rétegeire, hasznos teherre kevesebb mint 2 kN/m2 jut! Ha a tűztől nem csökkent a teherbírása.
a tűz után mennyi ideig volt a födém tető vagy héjazat nélkül?
Nem omlott teljesen össze a tető. Csak életveszélyesre, menthetetlenre égett minden szerkezeti része. Ideiglenesen egy csapat egy hónapon belül megerősítette kb., hogy az első szél azért ne fújja el, de valami komolyabb azért szétszedné. Akkor ennyit lehetett érte tenni. A cserének idén kellene jönnie, ha a többi dolog okés.
Kb. a tető felületének 1/10-én nem volt addig az első hónapig héjalás. Azóta az be van fóliázva, szóval vizet így már jó ideje nem kap, volt ideje még a tél előtt kiszáradnia talán.
Nem ázott át?
Szegény tuti átázott. De inkább a tűzoltói tevékenységtől, nem a kisebb esőtől. Ami ugyan a dolgokat nem mentette meg, de minden szétázott persze.
De maga repedés az volt korábban is. Az a nagyobb pl. látszott, a tapétát megrepesztette. Az, hogy a többi milyen módon növekedett a szétázás óta azt nehéz megmondani. Ugye 20 éve is lehettek (voltak) mini repedések, ahogy Beer Monster írta itt a glettelés a jelen repedéseknél létezett korábban is. Kb. 20 éve is lehetett már valamennyi, hiszen amúgy miért glettelt volna bőszen ott az előző tulaj.
Csak ugye a tapéta leszedése előtt nem látszódtak csak a legnagyobb kb. Viszont azt nem tudjuk, hogy a beázástól nőttek-e vagy sem.
Vakolat a nappaliból nézve -> bélés és gerendák -> vagy van valamennyi felbeton vagy nincs -> salak -> maradék sitt rátolva -> egy beton takarás felül
Nagyjából ilyen. Annyit lehet tudni, hogy jó régen egy ideig volt sima földszintes, lapostetős az épület (Elvileg. Ez is csak említve volt talán), utána lett továbbépítve nyeregtetősre. 47cm a teljes födémvastagság mindenestül. A pontos rétegvastagságok ezen belül nem ismertek. Ez kb. az előző tulaj említése alapján ilyesmi.
Most kb az üresség van ezen födém felett, gyakorlatilag igen. Korábban volt már OSB-féleség falakkal részlegesen "beépítgetve" még valamelyest az előző tulaj által. Semmi extra terhelés nem volt amúgy ott, ahogy írod padlás volt gyakorlatilag. Ami ott volt azt elintézte a villámcsapást követő tűz, ami ott pusztított még előző évben. Persze a tető meg egyebek is áldozatul estek. De most a továbbiak kitalálásához jó lenne tudni, hogy jó-e ez a födém a korrekt, rendes, akár téglafalas beépítésre és huzamos lakásra. A normális, mai szabvány hasznos terhelést el tudná-e viselni pl...
Most, hogy észleltük a repedések milyenségét (a nagy bontások következtében, amúgy ápol és eltakar elven a tapéta miatt nem láttuk a szörnyűséget és mindenki elvolt magának. Egyedül a legnagyobb repedés látszott át a tapétán kb. már korábban is) most kezdett ez foglalkoztatni mindenkit. Elég félelmetes.
A komoly, rendes beépítést megelőzően meg kell győződni, hogy ez így egyáltalán jó lehetne-e (jó volt-e valaha), nem valami jó nagy 80-as évekbeli gány, ami csoda, hogy nem szakadt le. Csak az alap statikai véleménnyel ehhez sokkal közelebb nem kerültünk. Feltárás nélkül nincs tudás.
nincs ráterhelve a tetőszerkezet?
A nyeregtető egyedül a falakon támaszkodik ahogy én látom. Az gondolom a födém teherbírásába nem szól bele, max a falakra van hatással.
A faltól az első gerenda alatt is meg van repedve a mennyezet?
Ezt kb 60cm-re kellene keresni a szélső falaktól nem? Ha igen akkor az egyik oldalon annál is látszik a repedés igen. A másikat majd megnézeter a szülőkkel.
Azon kivül, amit Töck Jenő írt, meg kéne állapítani azt is, hogy a gerendák, milyen vasalással vannak bekötve a koszorúba és mekkora a felfekvése a gerendáknak
Ez már nagyobb falat nem? Itt már a szerkezetileg fontos részeket is bontani kéne, ha jól érzem nem? Nem csak valami salakra/sittre ráöntött szerkezetileg lényegtelen betont...
Ezt már max szakira kéne bízni, hogyha arra kerül a dolog gondolom. Kicsit veszélyesebb lehet ez, mint amire most készülünk kis szemrevételezés.
mert itt az épitő spórolt.
Valamennyire vannak kevésbé elfogadható megoldások persze, csak a kérdés, hogy mennyire... Fel kell tételezni a legrosszabbat az ellenkezőjének bizonyításáig.
A faltól az első gerenda alatt is meg van repedve a mennyezet?
Azon kivül, amit Töck Jenő írt, meg kéne állapítani azt is, hogy a gerendák, milyen vasalással vannak bekötve a koszorúba és mekkora a felfekvése a gerendáknak- mert itt az épitő spórolt.
Nem is a kaparás a fő baj :-) Inkább nehogy a vésésből baj legyen.
Ha jársz rajta, vagy pláne ugrálsz, akkor a gerendás födémek döngenek, lengenek. Érezhető.
Ilyet nem éreztem igazándiból. Brutál ugrálásra nem tudom hogy reagál igazán. Lehet akkor ahogy írtad felerősödne ez a hatás, ha a sitt kikerülne onnan? Mondjuk a sima sittnél vannak talán megfelelőbb anyagok a feltöltésre, nem tudom. Inkább spórolásból használták részben azt anno gondolom.
Köszönöm szépen, valóban az az érték, ami az összesnél más. Persze ha felbeton van az kellemetlen, az eltakarná az egész gerendát akár. Illetve jó statikailag persze, ha van felbeton, csak a pontos típus meghatározásához nem "jó" épp itt annyira nekünk.
Akkor:
1) Simán vagy kézi kalapács plusz véső vagy fúrókalapáccsal a fenti "statikailag nem számító" betont felszedni egy kis részen a feltáráskor.
*A teljes fesztáv értékének negyedénél megkezdeni ezt a "szerkezetileg haszontalan" betont valamelyik faltól mérve, ahol könnyebben hozzáférni.
2) Aztán kikaparni a sittet meg a salakot és meglátni, hogy a gerenda fejet és béléstestet látni-e vagy csak a felbetont? 47 cm vastag födémnél lesz mit kapargatni...
Utána ha felbeton van, akkor stop, ha meg nincs akkor is ugyanúgy lehet méregetni és okosodni eszerint, nem? A "szerkezetileg hasznos" (tényleges teherviselést végző) födém vastagság alapján azért sok minden kiderülhet majd...
Bocsi, hogy teliposztolom a topikot. Csak kicsit izgulok, mert a szülőknek/családnak sok pénzéről van szó...
Egy érdekesség, ami lehet segíthet a födém kérdés megítélésében:
Egy helyen a szokásos (60cm) helyett ~90 cm körüli tengelytávolság van a gerendák (és ezáltal a kis repedések) között. Ez lehet megcáfolja az E gerendás födémet? Gondolom a tengelytáv változtatása azért kell, hogy kiadja rendesen az épület méreteit... Ha nem volt ilyen E gerendák közé való tálca vagy béléstest, akkor nem igazán lehet E gerenda... Vagy volt olyan 60cm-nél nagyobb béléstest, netán tálca?
Ahogy láttam a korábban linkelt "födém kisokosban" az E gerendás födémek 60cm-es és nem nagyobb tengelytávval készülnek. Ez a 90 cm vagy 1m körüli táv inkább tényleg GM vagy M gerendákra utalna... Lehet komoly tévedés van itt a szülők és az előző tulaj részéről.
Köszönöm a megjegyzést ehhez. Akkor ha sok a sitt a kibontásnál nézve, akkor sem azonnal fogjuk elhordani.. Sok itt a kérdés.
Addig a ~19 évig amíg ebben a házban éltem a szüleimmel semmilyen szél vagy egyebek hatására nem éreztem, hogy bármi mozdult volna a házat illetően. Vagy ez a lengés ilyen mikrolengés volna, aminek a jeleit külön keresni kell?
Persze egy szaki megmondja a keresztmetszetből, ha látja közelről, hogy milyen típusú betongerenda az ami beépült. Meg a kivitelező is tudhatta. De maga a tulaj, akitől vették a szüleim a házat, az szerintem kb. annyit láthatott, hogy szürke (tehát oylan beton-féle) gerenda, meg közte valami beton béléstest. Szóval lehet tévedett az E gerendával. Reméljük. Kibontás után kiderül.
Találtam egy ilyet különbözü betongerenda típusok keresztmetszeteinek felismeréséhez:
Csak 2004-től vannak E7-E-66 (illetve bármilyen) erősített E gerendák. Ez az 1983-as legjobb esetben is max 4,4 kN/m teherebírást tud. Ugye azt is csak szimpla E7-66 és 24cm magas béléstest kombóval. Ha 19-es a béléstest akkor nem csoda, hogy reped...Ez ha valóban E gerendás, akkor tiszta lelkiismerettel nem beépíthető, mert csak az önsúlyát bírja kb. Persze azt, hogy felbeton van-e, illetve be van-e vasalva az más kérdés. Gondolom, hogy ott már nem táblázatos okosság van, hanem egyedi számítások.
Ejjej... max. abban lehet reménykedni, hogy nagy tévedés van és az előző tulaj sem volt képben. Számomra első ránézésre pl ugyanolyan beton béléstestes egy GM, M vagy E gerendás födém... Ha vagy régebbi "sima" GM64-62 vagy feszített M5/7/9-66 gerenda és beton béléstest van benn, akkor van csak esély normális beépítésre.
mindent lehet csak max szar lesz :) célszerűen hőhídcsökkentetten érdemes elhelyezni, ezért nem feltétlen kell az aljzatbeton hozzá..elég egy ytong kocka / purenit vagy akármi. nekem a belső oldala az aljzaton van, kívül meg purenit. utólag lett alátéve, addig lógott a "levegőben". szerencsére a bejárati az jó lett, de a garázs ajtaja meg szar. jobb ezért utólag, amikor már kész a fogadó rész.
Oké, akkor felülről kell közelíteni, köszönöm szépen!
-Van speciális követelmény a "kibontásnál"?
A padlón a nappali felett felülről nézve egy valamiféle beton-féleség van. Azalatt meg sajnos ha minden igaz építési sitt/törmelék. Ezt nehéz belátni, hogy miért rakták bele az előző tulajok anno, amikor tök nehéz és nem oda való. Gondolom olcsóbb volt berakni, mint konténert hívni. Azon réteg alatt salak lesz, ha minden igaz. 47cm vastag a födém a nappali felett.
Elvileg annyira nem jó a födémeknek ez a vésés (mint dinamikus terhelés vagy miféle) azért... szóval ha bármire vigyázni kell, akkor azt kérlek írjátok meg. Nem lenne jó ha károsodna. Bár elvolt ez magának 20 évet. Aládúcolni ilyenkor azért nem kell nem? Az házilag már lehet nem lenne kivitelezhető.
Ez a cikk érdekes, a miénkhez hasonló problémát részletez. Csupán egy gerenda ( nem duplázott) 6,6m fesztávon, nincs kettőzés, meg 60cm a tengelytáv. Úgy tűnik ez egy időben bevett spórolás volt ez a megoldás, hiába az ajánlás a kettőzésre:
-Amúgy hogyha a sitt az egyik oka a túlterhelésnek (a másik az alapvető spórolás), akkor nem érdemes eltávolítani onnan a sittet? Mielőtt beépülne akár a födém felett a ház úgy értem.
-Vagy ha már egyszer túlzott behajlást okozott onnan nincs visszaút? Ha már átalakítás van, akkor végülis nem lehetetlen lehordani azt onnan.
Oké, lehet elnéztem. Ámde egy E_Gerenda.pdf nevű fájlban - ahogy az látszik a képen - egy naív/laikus olvasó először arra következtetne, hogy az ott leírtak a dokumentum főszereplőjére vonatkoznak.
Viszont ha az összes feszített, akkor nehéz utólagos lépcsőkivágást korrekten csinálni nem?
Alulról semmit sem látni, legfeljebb hogy béléstest vagy tálca. Azt hiszem BH tálcából volt 60-as is.
Fölülről a beton megvésése esetén (fesztáv negyede, ha nincs közelben nagy teher) lehet látni, hogy a gerenda tetejéig van felbetonozva, vagy rá is van betonozva.
Ha a tetejéig van akkor meg kell próbálni megmérni a födémvastagságot. Lehetőség:alul egy kis helyen leverni a vakolatot ha van és megmérni a belmagasságot. Majd megmérni a földszint fölötti födém magasságát. Kettőt egymásból kivonva megvan a födémvastagság.
Hiba lehetőség: a födémek nem vízszintesek és pontosan kell mérni. 1 cm hiba még elmegy, annál több már nem nagyon.
Meg át is lehet fúrni a födémet és abból amit a fúró kihoz a lukból lehet jó valószínűséggel következtetni a födémvastagságra.
OSB lap alapra csaphornyos parketta lett fektetve egy éve
kérdés: lehet-e úgy a meglévő parkettára rátenni másféle parkettát/padlót (bármilyet), hogy ne kelljen felszedni a meglévőt
olyan új parkettát/padlót akarok, amit nem kell kezelgetni (nem kell lakkozni, csiszolni stb.)
a meglévő csaphornyos parketta egy éve lett felrakva, de nagyon csúnya, el lett rontva, a parketta maga nagyon rossz minőségű (újra lett már csiszolva, így sem szép, nagyon tarka, össze-vissza, tele görcsökkel) - javítása, szépítése nem opció
-Akkor alulról kéne a vakolatot kibontani? Gondolom ha fölülről bontanánk, akkor van esély, hogy csak a gerendák és béléstest feletti felbetont látja az ember, így az kissé kellemetlen volna... Mondjuk pozitív is volna valahol, hogy volna egyáltalán bármilyen felbeton felette.
-Illetve alulról nézve van különbség az E7-E-66 és az E7-66 gerenda között?
-Illetve alulról a béléstest milyenségét nem igazán lehet megállapítani nem? Tehát, hogy 19-es vagy 24-es...
-Itt ezen a lapon azt írják, hogy létezhet akár nem feszített kivitel is. 1983-as építés, akkor lehet, hogy nem voltak feszítettek még...?
Én azt hiszem, hogy nem mindenütt tolerálja a hatóság a mekk-mestereket. Ha valaki rendes munkához van szokva az nehezen tud attól eltérni. Tapasztalatom szerint az "okos" megoldás általában nem sokkal olcsóbb mint a jó.
Sajnos a statikus aki kint volt, sajnos nem 10 ezerért jött ki (Budapesten), másrészt még megbontás nélkül csak a legrosszabb eshetőségekre számolt, hiszen ugye érthetően magának akar biztonságot jogilag. Csak ugye a megbontás az további pénz, szóval most a továbbiak előtt azért érdeklődök itt is.
Igazán nagy konklúzió nem lett. Ha 19-es béléstestek vannak sima E7-66 gerendákkal az nem jó a beépítéshez "hivatalosan". Most itt van a dolog. Szóval tovább kell vizsgálódni... csak kérdezgetek előtte immár, jobb több véleményt hallani.
Köszönöm a választ! Ejha, ez nem hangzik túl jól. Ugye 2,7m a belmagasság, nem igazán lenne jó csökkenteni ezt. Azt hiszem lakószobáknak ennyi az ajánlása is kb.
Lehet azért valamit rámérek a lehajlásra. Extrém mértéket csak ki lehet mutatni és az már előre jelezné a gondot.
Nem az ügyfelét röhögte ki, hanem az ügyfele által a fórumon olvasott tanácsokat, ez azért fontos különbség.
A 10k pont arra elég hogy amikor a környéken jár beugrik, megnézi, véleményt mond.
Ha látja hogy esélytelen, vagy látja hogy biztosan elbírja akkor ennyi, ha kétesélyes és számolni kell akkor nyilván több. Hozzám kijött, körülnézett, beszélgettünk fél órát, kifizettem és ment a dolgára.
Lehet fikázni hogy miféle statikus az ilyen, csakhogy őt egy építész ismerős ajánlotta, hús-vér szakember, ez meg egy fórum ahol a fene sem tudja hogy ki van egy-egy nick mögött.
Sajnálatos módon 10e Ft az nagyjából az útiköltségre elég. Nyilván tetőtérbeépítésnél nem csak egy franciaágy lesz ott. Lesz valami padló is, meg szekrény meg más is. Egyrészt. Másrészt a gerendás födém az egy olyan állatfajta, hogy a gerendák külön külön, a másik minimális segítségével hordják a terhet. Főleg ha egy okos azt tanácsolta, hogy minek rá fölső vasalás. Nem tudom miféle statikus lehetett aki 10000Ft-ért kiröhögte az ügyfelét. Az nem volt igazi statikus, vagy egy olyan jó szakember mint akinek a hozzászólásodban leírtakhoz hasonlóan megalapozott a véleménye.
Kijön és nem tudja szemre megmondani hogy elbír-e egy franciaágyat meg egy gipszkarton falat, hanem fél napot mér, meg egy hónapot tervez 100ezer forintért?
Komolyan elképzelésem sincs, hogy mit szívsz.
Legutóbb pont te voltál az egyik aki szét akarta vésetni a fél házamat, mint kiderült tök feleslegesen.
nem elég 10e forint, hogy kiszámolja.... egy tisztességes felméréshez és számoláshoz ennek kb. a 1o-szeresét el kell kérje, alsó hangon... ezek a terheléseket szemre nem lehet megállapítani.
Felelőtlen, aki kijön és azt állítja, hogy ez megfelel.
A komolyabb felújtási munkáknál úgy szokták megoldani, hogy a engedélyezési tervben van egy általános leírása a problémáknak és a feltárások során a szakértő kijön, egy fél napot mér, aztán egy hónap múlva jön egy megoldással, aminek le van írva a pontos kivitelezési technológiája is.
Az "E" gerenda teherbírása HAJLÍTÁSRA végig egyforma, nyírásra NEM. Ebből az következik, hogy kb. a fesztáv negyedében a berenda mellett megbontod tenyérnyi területen akkor kiderül. A nyíró igénybevétel a támasz fölött a legnagyobb, a hajlítás pedig támaszközben (kéttámaszú szerkezetnél). Az "E" gerenda feszített, ezért azonos a hajlítási teherbírása minden keresztmetszetében, de a nyírási vasalása csak a két végén jelentős. Plusz ott van még egy vasalás, hogy a feszítőhuzalok szét ne nyomják a gerendavéget. Az előbbiekből következik a fesztáv negyede, kivéve ha közelében egy nagyobb teher (pl. válaszfal) van, mert akkor nem középen a legnagyobb a hajlító igénybevétel.
Tőlem írhatod akárhány felkiáltójellel, de mint említettem a hozzászólásban: magam is hívtam statikust, szóval biztosan tudom hogy kijön annyiért.
De ha történetesen 20-at kér akkor mi van?
Elenyésző összeg a beépítés költségéhez képest, és mindenképp kell a véleménye, mert vagy leszakad, vagy milliós tétel lesz a mindenféle tök felesleges acélszerkezet.
Eddig csak saját súlyát kellett kibírnia, ha eleve így tervezték akkor a feladatát eddig tökéletesen ellátta, csak arra nem gondolt senki hogy ezt majd be akarod építeni.
Ezzel együtt ha a tetőtérben gipszkarton falak lesznek, és nem öntesz ki további több cm betont, csak valami padlópurkolat és kész, akkor kb. kizárt hogy leszakad.
DE hívj egy statikust adj nek 10ezer forintot és megmondja mi a helyzet, ha szerinte a gyengébb gerendával számolva is kibírja akkor még bontani sem kell.
Én is kértem már itt is, meg más topikokban is segítséget, de ami statikával kapcsolatos kérdésem volt, arra olyan válaszok jöttek, hogy a pénzért kihívott statikus csak röhögött rajta. (amúgy villanyszereléssel is ez volt a helyzet.)
Mindegy milyen a födém, ha a lehajlás nagy, akkor túl van terhelve.
Az egyetlen megoldás egy fémszereket beépítése, két oszlop és egy áthidaló, sajnos az oszlopoknak alapot kell késziteni, aztán szakszerüen ki kell ékelni a födémet a fémszerkezethez. Utánna a szerkezetet le lehet burkolni.
1oox1oox15-ös, vagy 12ox12ox15-ös fém oszlopokat és párban szerelt U profilokat szoktunk beépiteni, nem nagy munka megcsinálni (max. két nap- 4 embernek-az alapokon kivül), csak kell egy hegesztő szaki is, mert sarokmerev kell legyen a keret.
Honnan lenne érdemes bontani? Ha a gerenda-béléstest felett felbeton van, akkor annak a piszkálása kicsit rizikós nem? Mármint az a felbeton hozzájárul a teherbíráshoz. Már, ha úgy lett tervezve, hogy arra szükség van. Sajnos ennél a háznál helyenként van olyan érzés, hogy ezt hasra csinálták.
Alulról gondolom nem sok tudható meg. Persze, ha valahogy látszik alulról is, hogy E7-E-66 a gerenda, akkor okés az egész (legalábbis nem veszélyes), mert azzal (szerintem érzésre) sehogy sem lehet EB60/19-es béléstestet kombinálni. Annak a magasabb "feje" erősen kilógna a béléstestek közül felülről.
Ám másik oldalról, ha EB60/19-es a béléstest, akkor sehogy sem igazán okés a helyzet. Tehát vagy a 19-es béléstestet vagy az erősített E7-E-66 gerenda meglétét kell bizonyítani a megbontással.
Beszéltem a szüleimmel. A tapéta letépésekor jött le a glett a tapétával elvileg javarészt. Szóval már csak nyomok vannak, nem tényleges glett van fenn, sok nem maradt ott.
Szóval nem az történt, hogy 20 éve még nem volt repedt a glett és közben újra kirepedt, mert a repedések folytatódtak volna. A nagyából "újszerű"/akár újabban is bővült repedés az ablakokhoz legközelebbi példány. Na az 20 éve okés volt nagyjából, ha az emlékeim nem csalnak nekem sem. És az a a legocsmányabban kinéző is most.
Az természetesen valószínű, hogy 20-éve sem volt teljesen tökéletes a födém és esetleg az átlagosnál nagyobb lehajlás miatt repedések jelentek meg. Ezt 83-ban kicsit alulméretezték (semmilyen gyári ajánlás nem szól 60cm tengelytávról és szimpla E gerendákról ilyen 66-os gerendáknál. Ez semmiképp sem tökéletes.). A kérdés, hogy mennyire kicsit. Eddig nem szakadt össze. És mennyire tolerálja a beépítést ugye...
Szóval az elmúlt 20 évben a repedések közül egyedül az ablaknál levő volt látható, ami "átjött" a tapétán. A többi most a tapéta és a glett részleges eltávolításával lett látható. Nem jó érzés, hogy ez volt ott a fejünk felett persze. De se a tapétát, se az egész házat nem a család csinálta, az így jött.
Nem mondtam, hogy sok, azt mondtam, hogy más (is) lehet. Pl. a födémgerendák nincsenek bekötve a falba (ha a fal - födém csatlakozás is repedt). Azt is mondtam, hogy a fényképen nem látszik egyértelműen.
Mit jelent a nagyon terhelés? :-) Sima lakótér, gipszkarton falakkal lenne felette. Egy fördőszoba meg wc is akadna. Gondolom rendes tégla válaszfalakat hanyagolni kéne...
A köznyelv ezt kétség kívül nem hajszálrepedésnek mondja. Ráadásul ott azok a glettcsíkok mi okból vannak? Nem egy már meglévő repedés glettelése repedt tovább?
Értem, akkor házilag nagyot nem lehet okosodni ezügyben gondolom...
Azt, hogy a gerenda tengelyében van-e pontosan a repedés, azt gondolom megint az alsó vakolat kis helyi leverésével lehetne tutira megmondani.
Amúgy lehetséges, hogy erősített típusú a gerenda, tehát E7-E-66 vagy olyan még nem is volt akkoriban? Illetve ezek lehetnek előfeszítettek meg "sima" vasbetongerendák is? Ha nem erősített, akkor azért simán lehet a baj az, hogy egyszerűen gyenge a teherbírása és a túlzott lehajlás okozza ezt. Főleg ha még a béléstest is 19-es, nem 24-es, meg netán a felette levő felbetonnal is spóroltak. Tudja a fene...
A lehajlást nem olyan könnyű mérni olyan pontossággal ami itt kéne. A fénykép alapján arra tippelek, hogy a vakolat a gerendák tengelyében(?) a leggyengébb, ezért ott repedt meg. Bontás nélkül kicsi az esélye, hogy a födémről pontos képet lehessen kapni.
Mi minősül hajszálrepedésnek? Illetve a belógását lehetne ellenőrizni bontás nélkül nem? Abból már lehet, hogy lehetne tanulságokat levonni. Ha mondjuk extrém nagy pl.
De amúgy beépítés van képben igen, azért érdeklődöm, hogy mennyire reális az.
Egy kertesháznak a padlásfödéme E-gerendás, béléstestes. Valami gány mindenképpen van vele, mert nagy, 6.6m a falköz és nincs se gerenda kettőzés, se tengelytávolság csökkentés. Néhány repedéske van is a gerendák hossztengelye mentén, de ez ezeknél a béléstesteseknél még akár normális is lehet ("akár", ahogy olvastam itt a neten, ne mfeltétlen nagy gondot jelez az, én aztán nem vágom ezt...).
-60 cm a tengelykiosztás
-nincsenek kettőzve a gerendák
-1983-as építés (volt-e akkor E-jelű E7-E-66 erősített E gerenda már? Vagy az újkeletűbb termék és akkor még csak "sima" E7-66 volt?)
Ha az előírással szemben 19-es béléstestek vannak benn (itt bármi lehet, hogy így okosba csinálták...)kombinálva nem erősített gerendákkal ilyen formában, az elég kellemetlen volna. A gerendák erősített vagy sima milyenségét csak megbontással lehet megállapítani? Gondolom az lesz a végte, csak jobb megkérdezni.
Találtam valakit aki vállalná a munkát, ő cement+mész+folyami homok + valamennyi fagyálló flexiibilis keverékkel dolgozna és ugyanez lenne a fúga is.
Tudom mindeki esküszik a saját módszerére, de nyugtassatok meg ez is működhet.... De ha ez totál bukta akkor meg riasszatok rám inkább.
Anno egy barátom úgy rakta kőfalat, hogy a vízbekeverte a cementet és az keverte a finom sóderra. Szóltam neki ezt nem így szoktuk; szárazon keverjük az anyagot aztán jön a víz, de ő csak folytatta..egész jó kis kőfalatat rakott össze és lassan 10 éve áll gond nélkül.
30 éve létezett ugyan a kettépattintós klinker, de a már lerakott rész másképp néz ki. A 30 évvel ezelőtti pattintós ugyanolyan volt, mint amit mintának fotóztál.
Csemperagasztót és hozzá való fugázót nem mernék használni, mert az lehet, hogy ízléstelenül nézne ki a klinkerrel, és szerintem nem olyan erős, mint a mischung. Viszont amilyen könnyű a csemperagasztóval dolgozni, annál is nehezebb a mischunggal. Az nagyon más, mint egy falazóhabarcs. A helyedben burkolót keresnék, aki dolgozott mischunggal.
Lemaradt: Rohadtul tetszik egy a duzzasztott agyagkavics dolog, de őrült ára van, és mivel társasházról van szó, nehezen oldanám meg az ömlesztett forma leborítását, felcipelését. A zsákos pedig még drágább.
készits egy cementes habarcsot, tisztán cementtel, 2 rész homok 1 rész cement, minnél kevesebb vízzel és teljesen töltsd ki a belsejét a tégláknak, ezzel ragaszd, de kell egy jó tapadóhid is (pl. Mapei Eco Prim Grip- két rétegbe). A betonfelületet 6mm-es fogas fésűvel két irányba be kell húzni a habarccsal.
Kb. 15mm fugákkal szereld, 15-ös fugakereszt létezik (de van 13-as PVC cső is, az jobb, mert tartja a sort), és a fugázáshoz vegyél klinkernek való fugázó maltert, amit földnedvesen kell beletömni a fugákba- olvasd el a zsákon a keverési arányt, a fugázómatereknál ez nagyon fontos. Vigyázz arra, hogy a réseket tökéletesen tölds ki. Aztán egy kis kanál alakú spaklival (ha nem kapsz lehet egyet késziteni egy vékonyabb spakliból- ami nem acélos), húzd el a fugákat, hogy 2mm legyen a lejjebb mind a téglák síkja.
A fugamaltert azonnal töröld le a téglákról síkjáról, mert ha ráköt, akkor nem lehet lekaparni- magyarán tisztán kell dolgozni a fugázásnál. Várj egy jó hetet a ragasztás és fugázás között, addig burkold le fóliával, hogy ne kapjon vizet, de ha jó idő van, akkor vedd le a fóliát.
Kisméretű mezőtúri klinkertéglával szeretném a teraszom betonpadlóját burkolni. (Ez az a típus amit szét kell koppintani és 2 db u alakú elem lesz. Ekkor mérete 12 x 6,5 x 3 cm lesz. Hagyományosan falat, lábazatot burkoltak vele. )
Mivel javasoljátok (ha mischung miből mennyi kell, ha csemperagasztó melyik típus) a lerakást és a fugázást? Milyen vastagon legyen alatta az anyag?
Amúgy a terasz első fele ezzel lett még az előző tulaj által sok (kb. 30) éve burkolva. Oldalról eső veri és fagy is éri de semmi baja. Olyan mintha erősen cementes mischungba lett volna rakva.
A lépésállóval nekem sem volt gondom (80 bála Masterplast) és a homlokzatival sem 20cm-s Austroterm Grafit reflex, ezek mind pontos és tényleg jó volt rakni. Ezért voltam pipa amikor a drága XPS-t kellett legóznom... Az XPS-nek a nagyja URSA volt, de a másik két márkára nem emlékszem :( az Austroterm sokkal drágább volt és csak rendelésre hozták volna, de úgy voltam vele, a föld alá jó lesz.
Annyit tudok mondani, hogy ne legyen rá szükség, hogy élesben teszteld. :-/ Nekem is az van, de a múltkor volt kint a kárszakértő két beázásnál. Felmért, kalkulált, stb. Eredméynként kijött, hogy a helyreállítási költség 83 000 Ft. Ebből a téríthető maximum 50 000,- Ennyi. Tudják, hogy 33 000 Ft-ért senki nem áll neki jogászkodni, különben is, ebben ők a jobbak. Úgyhogy kihozom 50-ből számla nélkül, oszt' sanyi.
2 éve fejeztem be az építkezést, nálam mindenhol austrotherm szigetelés van, és meglepődtem milyen pontosak mindegyik anyagban illetve méretben. (lépésálló, grafitos ,xps).
Nem volt közöttük 1mm eltérés, öröm volt rakni a falra pl.
A válaszod hangnemét inkább nem jellemzem, nem ismersz...
Igazad van, nem írtam a különbség mértékét, de nem mm-ekről van szó hanem csúnyán cm-kről és nem 1-2, volt hogy nyomás hibás volt a bálában (3-4cm mélyen 5-10 cm hosszan benyomódás). Ezeket nem nevezném szabványon belüli értékeknek, de mivel föld alá ment a nagyja és 18-20 cm vastagságban pont le sz@rtam, hogy cserélgessem a tüzépen és mivel az összes méretpontatlan volt ami a derékszöget illeti, nem tartottam értelmét a reklamálásnak, ja a hossz tekintetében ~3 cm-t közelítették az eltérések. Hidd el nem volt vicces körberakni a ház alját ilyen drága sz@rral...
Sziasztok. Új építésű házat tervezünk, és gondolva a jövőre, előkészíteném elektromosság szempontjából a terepet pl. egy elektromos autó töltőre, vagy esetleg egy szaunára.
Ezek nagy fogyasztók, érdemes ezért a háromfázisú elektromos csatlakozás kiépítésére már az építkezéskor? Vagy mik ennek a részletei?
Kérhet a kivitelező erre valamilyen felárat, vagy ezt az elektromos műveknél kell bejelenteni, velük kell valamit leegyeztetni? Mi ennek a menete?
Napelemben is gondolkodunk, annak és az inverternek mindenképp előkészítjük a terepet a tetőtérben, stb... Hogy ne utólag kelljen fúrni vésni...
Van benne valami. A biztosítók sokat ígérnek, de mindig csak keveset fizetnek.
Van egy műpala tetőm. Ezzel az a rizikó, hogy a vihart ugyan bírja , de a jégverést kevésbé.
Évente megkörnyékeznek a jobb és jobb ajánlatukkal. Nagyából kettőévente reagálok.
A nem létező aranyaimat féltik, meg hogy elvisz az árvíz... a hegyen.
Aztán amikor arról van szó ,hogy a szerződést átnézzük és én is némi kiegészítést tennék belé, vagy mondjuk utólag a végére anélkül , hogy átgondolnák kategorikusan elutasítják.
pedig az nagyon eccerű lenne.
Ha összetöri a vihar a tetőmet a helyre állítást fizetik.... függetlenül a szélsebességtől. Montam a kisasszonynak gondolja felmegyek a tetőmre és kalapáccsal összetőröm a tetőmet.
A másik : ha villamos tűz keletkezik akkor függetlenül, hogy miért fizetnek. Van vagy 35 doboz a házban, nyilván valamelyik nem a legkorszerűbb, hogy melyik nem tudható.
A lényeg nekik a naiv kuncsaft.
Más a nagy bankok amelyek komoly gépkocsi flottával rendelkeznek a kocsikra csak a kötelezőt kötik. caskót nem, mert 15 kocsi felett nem éri meg nekik.
Vannak pénzintézetek amelyek bőven több száz autóval rendelkeznek... a kollégák gyakran törik az autókat...caskó még sincs.
Nagyon jó dolog a biztosítás... a lelkiismeret megnyugtatására.... a naivaknak.
Igen, de -szerintem- nem a teljes cserét, mert ahogy Sörnyű olvtárs is mondta, valamibe bele fognak kötni. A legegyszerűbb, hogy azt mondják, hogy a szerkezet már öreg volt, ezért nem bjrta a terhelést, ezért a cserép le, megerősítés, cserép vissza műveleteket fizetik, de újraépítást új anyaggal már nem, mert az "értéknövekedés" lenne. Kábé, mint az autónál, ahol a pár évesnél idősebb elemeket "avultatják", mint ha ettől az autód többet érne. (Azt meg végképp sosem értem, hogy egy műanyag lökhárítón mi avul?)
A kiszedés mellett szól az agresszív tulajdonsága mellett az is, hogy nem tudhatod, hogy nem-e sugárzik? Olvass utána, bizonyos szenek eltüzelése után, a salakban jelentősen feldúsulhat a sugárzóanyag, Radonnal terheli a lakás levegőjét, aminek tüdőrák lehet a következménye. Ha berohadt benne az előző aljzat, be is lehet dohosodva. A száraz perlit is lehet alternatívája a homoknak, hő-, és hangszigetel is.
Hát meglepő. Nekem padló alá kellett, nagyon korlátozott volt a rendelkezésre álló hely, ezért olyant akartam, amiről elhiszem, hogy a ráírt hővezetési tényező valós.
Vajon a topic olvasói közül másoknak is voltak ilyen problémái a méretpontatlanságok miatt?
XPS-ből a legolcsóbbat vedd, ha még nem tetted. Nálunk 3 márka is van beépítve (nevesebbek is) 5; 8 és 10 cm vastagságokban, mind vállalhatatlanul méretpontatlan, nagyon durván :( hát nem ezt várná az ember egy nagyon drága építőelemtől.
A márkaválaszték nem szokott bőséges lenni. Volt, hogy sima XPS-ből nem kaptam a legismertebb márkát, vagy legalább más olyan nevet, aminek ellenőrizhetőnek gondoltam az adatait.
A biztosítóknak az a taktikája, ha nagy összeget kéne kifizetni, és valamilyen ürüggyel vitatható, akkor a kifizetendő összeg nem biztos, hogy megéri az ügyfél megtartását a jövőben befizetendő biztosítási díjai érdekében.
Szerintem ezt is a szél okozta, nade ilyen esetben lehet ezt megerősítgetni vagy teljesen új tető újraméretezve a mai szelek ellen a megoldás? Biztosító fizet ha esetleg leesik vagy jelentősen megroppan a tető és minden lakónak van biztosítása?
A fenti kép a szomszéd épületet ábrázolja, a többi kép a mienket ahol csak a talpszelemen egy kicsit kiakar fordulni és kívülről látszódik is a cserepeken.
Akkor ez nem lesz nehéz. Az oldalfalaknál kellene még kitaláljam a menetrendet, az egyik oldalon is valószínűleg végig megcsinálom az alapot, de ahol a meglevő téglaházhoz csatlakozik, ott nem merem végigásni mellette, gondolom nem is szabad. Nem épp a "mai sztenderdeknek" megfelelően épült a téglaépület se.
Az alaptestek az itt ábrázolt kialakítással rövid konzolként dolgoznak, nyírásra. Az átlapolás hossza nem elsőrendű kérdés, mert nyomást vesz föl. a beton erősebb mint alatta a talaj, tehát a hossz nem sorsdöntő, nyírásra pedig a függ. metszetét kell méretezni. Hajlítás kevesebb van benne. Ha mind a két alaptest most fog készülni akkor mind a kettőt érdemes vasalni. Sőt, ha lehet akkor a fölső koszorút is érdemes toldhatóra csinálni.
Jómagam két egyforma deszkát használok. Aminek a két végén pár cm mélyen kivan vágva a két oszlop helye (együtt, összefogva vágd ki a két sablont, hogy egyformák legyenek).
(a méret legyen egy kicsit hosszabb a beton betételem hosszánál >> a szorulás nélküli berakhatóság okán)
Az egyik fekszik (csak le van téve vízszintben) a talajon/betonon és adja a méretet alul az előzőhöz képest.
A másikkal pedig lehet gyorsan előigazítani-állítani az oszlop tetejét az előzőhöz >> de végül a FÜGGÜLGESBE állítás nyer, azért.
A sor egyenességét az alul és felül kifeszített kőműves/ács zsinór adja.
(nagyon hosszú kerítésnél a magasság zsinórozásakor a zsinór belógásra lefelé, azért gondolni kell és úgy 15 méterenként a szintet ellenőrzni)
Már csak 1 kérdésem van, és mindenre választ kaptam.
Az oszloptávolságokat hogy lövöd be? Egy méretpontos deszkával játszol vagy az alsó elemet az első oszlophoz már hozzáteszed alul kereszbe alátámasztva,majd hozzá a köv Oszlopot és így tovább. E
Családi házunk 1960-as években épült, vízszigetelésre nem igazán figyeltek oda akkoriban, ezért ezt most kellene normálisan megcsináltatnom. Minél kevesebb rombolással szeretném megúszni, elsőként az injektálásos technikára gondoltam. Kinek van ezzel kapcsolatban tapasztalata, mennyire jó ez a technika? Vagy tudtok más működő megoldást, ami kis rombolással jár? Esetleg tudtok megbízható vállalkozót, aki ezzel foglalkozik, elsősorban az ország nyugati részén?
Építkezünk, tehát vadiúj falra menne a kőzetgyapot, 30-as K-s tégla alappal. 10 centiben gondolkozunk. Bruttó 150 m2-es lesz maga a ház, kb 300 m2 homlokzati falfelület jönne ki ebből.
Olyat kell ami nem nehezebb mint ami volt benne (salak). A salakot azért is jó kiszedni mert vízzel, nedvességgel összefogva zabálja a beton és a betonba a vasat. Homok jóval nehezebb mint a salak, a tömörítés jókora többlet-terhet jelent a födémnek. Lépésálló polisztirol - kell a padló alá -, ásványgyapot, duzzasztott agyaggolyó jöhet szóba többek között.
Kérlek segítsetek, hogy utólag vízszigetelt (aláfalazással, modifikált GV lemezzel) falazatnál (tehát már megszűntetve az alulról érkező nedvesség) azon kistégálkat, amelyek szemmel láthatóan vizesek voltak, mivel kenjem be vakolás előtt?
Nyilván a cél az volna, h a sókivirágzás ne üssön át a vakolaton, miután bevakolják.
Sziasztok! Meghallgatnám tapasztalt szakember véleményét a következő ügyben:
Adott egy emeletes tégla épület, emeleti lakás. Az úsztatott padlót fel kellett szednem, egy kb. 15 évvel ezelőtti csőtörés miatt a parketta és az alatta lévő párnafa + keresztirányú lécezés egy része szétrohadt.
A födém salakkal van feltöltve (a liszt állagútól a 15 centis darabokig). Ennek felső része szennyeződött a bontási munkák során (és a korábbi javításoktól), ki szeretném cserélni + a vastagságát meg kellene növelnem, mert kb. 20mm-rel magasabban lesz a szint (egybenyitott terek szintkiegyenlítése miatt)
Milyen felöltőanyagot ajánlanátok a szennyeződött réteg cseréjére és a szint beállítására? itt az elsődleges szempont a későbbi tömörödés (térfogatveszteség) kizárása lenne. Kb. 0,3 m3 anyagról lenne szó. Esetleg az adott anyagnál (pl. homok) milyen tömörítési módszert alkalmazzak, amivel nem nézek át az alattam lévő szomszédhoz?
Építkezés előtt állunk és a homlokzati szigetelésen gondolkozunk. Kőzetgyapot és EPS között gondolkozunk, viszont van, aki azt mondta, a kőzetgyapot a járulékos anyagokkal (speckó vakolóanyag, speckó ragasztó) 3x többe fog kerülni, mint a sima EPS. De olyat is hallottunk, hogy csak 25-30%-kal drágább.
Meg tudnátok ezek közül valamelyiket erősíteni, hogy melyik az igaz? Nyilván, ha csak 30%-kal lenne drágább, akkor inkább választanánk a kőzetgyapotot az előnyös tulajdonságai miatt.
Most beszéltem a készüsszel. Nem kell bejelenteni, elég visszabontani tetősík alá. Már nincs olyan előírás, hogy egy gázos+ egy sima kéménynek lennie kell.
Alapozásban kérhetek javaslatot? A rajzon egy két helységes tégla épület és egy 3 helységes vályog épület van. A felújítás során az "a" szobával lesz bővítve a téglaház. Az "a" szobát gyakorlatilag újból kell falazni, nemcsak a vályog, hanem az állapota sem indokolja a megtartást.
2. lépésben majd, ami viszont pár évvel utána kerül csak sorra, a "b" szobával is tovább lesz bővítve. A szürke vonalnál egyelőre semmi sincs, ott kívül terasz lesz (egyszer majd a nagyon távlatokban ez a terasz is be lesz építve).
Az alapot szeretném úgy elkészíteni, hogy minél inkább egyben legyen, de most csak az "a" helységhez és a kerthez tudok hozzá nyúlni, a "b" használatban. Ráadásul a harmadik vályogos szobához tulajdoni problémák miatt nem nyúlhatok. A szürkét azért rajzoltam be, mert azt lenne jó folytatólagosan körbealapozni. Alapozáskor azonban ki kell hagynom a "b" szobához eső részt.
Alapozásban kérhetek javaslatot? A rajzon egy két helységes tégla épület és egy 3 helységes vályog épület van. A felújítás során az "a" részből lenne még egy szoba a téglaházhoz. Az "a" szobát gyakorlatilag újból kell falazni, nemcsak a vályog, hanem az állapota sem indokolja a megtartást. 2. lépésben majd, ami viszont pár évvel utána kerül csak sorra, a "b" szobával is tovább lesz bővítve. A szürke vonalnál egyelőre semmi sincs, ott kívül terasz lesz (egyszer majd a nagyon távlatokban ez is be lesz építve). Az alapot szeretném úgy elkészíteni, hogy minél inkább egyben legyen, de most csak az "a" helységhez és a kerthez tudok hozzá nyúlni, a "b" használatban. Ráadásul a harmadik vályogos szobához tulajdoni problémák miatt nem nyúlhatok. A szürkét azért rajzoltam be, mert azt lenne jó folytatólagosan körbealapozni. Alapozáskor azonban ki kell hagynom a "b" szobához eső részt.
