A kávé, kávéfőzők és -darálók tudománya és művészete.
Szeretettel várunk kérdéseiddel és véleményeddel, de előbb nézz szét a www.kavekorzo.hu weboldalon, ahol már sok elméleti és gyakorlati tudnivalót összefoglaltunk.
Ezt a visszavizesedést nem vettem észre, csak azt, hogy gyengül a gőz.
Mint írtam nekem az összehasonlítási alap a Gaggia Coffee Deluxe, ahhoz képest azért a DB1 szerintem sokkal hatékonyabb gőzben.
Nem azt nézem mit kellene tudnia egy ideális, közel tökéletes konstrukcióhoz képest, hanem hogy amennyibe került hoz-e előre lépést a GCD képest és mennyit? Kidobott pénznek érzem-e amit kifizettem érte, de ez nem is lényeges ezek az én gondolataim és viszonyulásom a megvett géphez.
Vissza a tapasztalatokhoz és az ismerni vélt tényekhez. A DB1-ben van egy 5,5 dl -es bojler, ez nem tudom mekkorának számít, de ahogy látom nagyobb mint a GCD-ban lévő. Ehhez kapcsolódóan az a tapasztalatom, hogy a DB1 lassabban hűl ki mint a GCD, de gondolom a gőz szempontjából ez nem fontos.
A DB1-ben van a bojler és van a gőzhöz egy egy külön termoblokk két független vízkörrel, vagyis külön ágon de mind a kettő a tartályból kapja a vizet egy számomra érdekes elosztó rendszeren keresztül - legalább is így emlékszem - bármikor szétszedhetem lefényképezhetem.
Egyszerűsítve a gőzindító egy váltószelep tulajdonképpen és az szabályozza melyik kör felé nyomja a pumpa a vizet.
Akkor vagy a termoblokk van alul méretezve - ezzel nem sokat lehet tenni gondolom - vagy a termoblok termosztátját/vezérlését kellene beállítani a megfelelő gőzhozam elérése érdekében - jó értelmeztem amit írtál?
A pihentetést két ugyan olyan minőségű gözölés közé értettem csak a gőzre koncentrálva, közben nem főztem kvt.
1,5-2dl hideg tej(2-3 fokra hűt a hűtőm szóval tényleg hideg) felmelegítéséhez vagy tejhab készítéshez eddig elég volt ez a 30-35 mp, igazából ennyi sem kellett neki ezért sem vettem észre a gőzhiányt.
Tapasztalatom és a használati szokásaim alapján a következő szekvencia működik ezzel a gőzmennyiséggel:
Majd a szimpla / dupla lefőzéstől lehet ismételni a folyamatot.
A kérdésem az, hogy milyen főzési folyamatok és szokások mellett jön ki, a nagyobb gőz igénye? Szeretném megismerni a DB1 határait és hogy mik azok a helyzetek amikor beléjük ütközhetem. Ez fontos lehet a megfelelő rutinok elsajátításhoz és azoknak a géphez igazításához.
Minden gép küzd konstrukciós hibákkal vagy hiányosságokkal ebben a kategóriában ahogy olvasom több évre visszamenőleg a különböző kvs fórumokat.
Nem szándékozom elfogultnak lenni a DB1-el kapcsolatban, mert azt gondolom a hibái és hiányosságai kiismerése lehetőséget ad a benne rejlő maximális kvfőzési potenciál maximalizálásában.
Nem riadok vissza ha bele kell nyúlni a jobb eredmény elérésének érdekében(szeretem is csinálni ha nem hiábavalóság időt szánni rá) és ezzel kapcsolatban mármost is vannak kérdéseim.
Pl. van -e valakinek ötlete, hogy merre kellene elindulni, hogy az automata kikapcsolás időzítőjének idejét megemelhessem, vagy teljesen valami áthidaló megoldással kiiktathassam.
Egy PID és hőcsövezés nélküli Gaggiát nem érdemes ezzel összehasonlítani. Egyszerűen nem egy kategória a kettő. Azt olvastam valahol, hogy a DB1-nek műanyag a vízterítője, de az, hogy a bojler a fej fölött van és nem melegszik át a fej csak ha csapolsz egyet, azt jelenti, hogy nincs fémes kapcsolat a felfogató és a bojler között. Ez elég fura. Az, hogy a DB1 akkora erővel dobja el a vizet csak jelzi, hogy a szokásosnál jóval nagyobb nyomáson dolgozik. Ha visszaveszed az OPV-t, ez a hiba megszűnik, hacsak nem alapból túl vékony a levezető cső.
Az egy dolog, hogy tökölni kell míg beindul a gőz, de nem volna szabad visszavizesednie ha ki van nyitva. Akár 20 másodpercről amit láttam, akár 35-ről van szó. Ez ugyanis azt jelenti, hogy az alkalmazott termosztát nem megfelelő tartományban kapcsol be vagy/és a víz átáramlása túl nagy a kis bojlerhez képest. Itt most nem arról van szó, hogy az 5 percig gőzölés életszerű-e, de amúgy igen. Egy dual bojleres gépnek ezt élből tudnia kéne. Ráadásul szinte azonnal kéne nyomnia a gőzt és akkor amikor kell, nem "pihentetéssel". Nem vagyok biztos benne, de tudomásom szerint a TB1-ben ugyanaz a bojler van a gőzre és a kávéra is. Érdekes volna tudni, hogy ott mit művel a gőz.
Annál kevesebb probléma van minél kisebb a nyomás a pogácsán. 12 Bar-nal már nagyon utat akar magának keresni a víz és csatornásodni kezd a pogácsa ami rontja a kivonatolást. Vannak akik azt állítják, hogy a rezgőpumpás gépeken nem baj, hogy nagyobb értékre van állítva az OPV mert nem épül fel olyan hamar a nyomás mint a rotapumpásnál. De a tapasztalat azt mutatja hogy a kávé nem csak konzisztensebb de teltebb és édesebb lesz alacsonyabb nyomáson. 9 Bar-ról 6-ra csökkenéssel csak jobb lesz a kávé minden szempontból. Szóval bizony kell a nyomással foglalkozni. Azt hiszed, hogy mindent ideálisan csinálsz és mégsem lesz a kávéd jó, mert a víznyomás szétfeszíti, ráadásul még akkor is ha a lefolyás szép, más íze lesz a kávénak. Az OPV pedig nem biztonsági szelep, hanem túlnyomás szelep és arra hivatott, hogy az említett magas nyomástól a megvédje a pogácsát. Az a "csap" amit írsz egy áramlásszabályozó. Jó dolog, szintén a pogácsát hívatott megvédeni, de nem a nyomástól hanem attól, hogy a nagy mennyiségű víz hirtelen szétmossa a pogácsát a csapolás elején. A nyomás lassan épül föl, de ugyanúgy az OPV-n beállított értékig fut fel. Annak a tekerentyűnek a beállítása az előáztatás szempontjából lehet érdekes.
Elöző hozzászólásodban említetted a DB1 gőzhiányát - ezt most visszaigazolom, nekem olyan 35mp gőzölés után esik vissza a steam hozam. Azt tapasztalom, hogy olyan kb.1-2perc pihentetés után újra tudja megint. Nem vagyok egy nagy tejes fogyasztó, amennyire eddig nekem kelett a max 30-35 mp gőzölési határ elég volt. Optimálisan mi az az időtartam amit tudnia kellene a gépnek? Jól gondolom, hogy az nem életszerű, hogy 5 percig keljen valamit gőzölni?
Igen a beépített manometer nagy segítség lett volna! Így utólag valóban nem igazán fontos.
Ez a 6-7 bar érdekes lehet, de ahhoz vágnom kellene a rugóból még - ezt most nem forszíroznám. Ha tudok rugót szerezni bele tartaléknak, akkor lehet kipróbálnám.
Ez a 6-7 baros dolog a dupláknál is feltűnik időről időre... legalább is szembe szokott jönni...
Az OPV valóban biztonsági szelep, de nem úgy ahogyan te gondolod. Annyi történik, hogy egy beállított értéknél felett kinyit a szelep, és a felesleges nyomást - vizet- visszavezeti általában a tartályba. Semmi rizikó nincs benne, nyugodtan állítható 6barra is. (Újabban egyre többen próbálkoznak a 8bar alatti maximális nyomással.)
A nagykönyv szerint az irodalmi adat a 9bar. A manométereken a 8 és 10 érték között találsz zöld sávot, nagy általánosságban akkor ideális az őrlemény finomsága, tamperelés, előkészítés ha 8-9 bar között van a nyomásérték lefolyáskor. Ha több, akkor nyit a szelep.
Komolyabb gépeket nyomásprofilozni is lehet, vagy kézzel folyamatosan állítani a nyomásértéken. A szimpláknak sokkal jobbat tesz a 6-7 bar körüli max. nyomásérték.
Nem emiatt nem került rá manométer. Nem fért el/nem akartak/olcsóbb/sok oka lehet. Pedig főleg az elején nagy segítség a géppel való ismerkedés során. Később már nem annyira fontos.
Facebookon a KV-X csoportot keresd, van jó pár TB1 és DB1 poszt az elmúlt hetekből, karácsonyra több magamfajta kezdő beruházott. Számodra nem hiszem, hogy lesz köztük érdekes írás.
Közben próbálok okosodni. Találtam olyan infót, hogy az OPV-ket nagyjából 12 barra szokták állítani, mert elvégre ez egy biztonsági szelep. Biztosan jó ötlet ezzel leszabályozni a rendszerben a nyomást 9 barra? A szokásokat nem ismerem, csak ez a kérdés merült fel bennem. Persze ha lehet azt mondani, hogy az az elsődleges cél, akkor végülis megoldja, de nekem valahogy az jön át az olvasottakból, hogy a szűrő, valamint az őrlemény mennyisége és finomsága kellene olyan legyen, hogy garantálja ezt az értéket. Viszont olvastam már olyat is, hogy a nyomással egyáltalán nem is kellene foglalkozni, a lefolyásnak kell jónak lennie, és hogy a tapasztalt baristák ezt szemmel is meg tudják állapítani.
Azt pedig jól értem, hogy az a kivezetés a lámpa mellett nem OPV, hanem egy csap? Talán ezért nincs is nyomásmérő ebben a gépben, mert egy modernebb elgondolás szerint tervezték? Bár a nyomást végülis akkor ezzel azért lehet befolyásolni. Én egyelőre nem mertem elállítani. Csak egy szűkebb tartományban fordul vagy ki is tudom véletlenül tekerni?
Még mindig kihasználatlan E61 fejes Grimac La Uno gépem keres hálásabb gazdát. Pár hónapja feltettem ide és érkezett is egy topictárs, de nem jött létre az üzlet, mert a próbánál felsültem a géppel. Több éve nem igazán használtam, és mint kiderült, bizony annyira vízköves (egyetlen csöve), hogy alig ment át rajta víz és csak 70 fokig melegszik fel a fej emiatt.
Ezért átesett a gép egy teljes szétszedésen, tisztításon. Minden vízcsövet, kazánt kisavaztam, kisebb alkatrészeket ultrahangos tisztítóba is betettem. (kazán, fej, minden cső, OPV, 3 járatú szelepek). Kapott egy új EX5 szivattyút, vízszint érzékelő elektródákat és légtelenítő szelepet a tetejére és új kartömítést (expolygon számla megvan). Be van állítva kb 9 bar-a. Most kb. 20 perc alatt megy fel 94 fokig a fejhőmérő.
Megtalálható vagyok a nickhez rendelt mail címemen ill. 20 kettő 23 0607 telefonon is.
A gépet személyesen látni-kipróbálni Budapesten lehet, szállításban elsősorban a Hatvan-Bpest-Székesfehérvár vonalon tudok rendelkezésre állni.
Tapasztalataim a DB1 -el, úgy hogy egy pideletlen opvzett gaggia coffee deluxe-ot(továbbiakban GCD) váltott, számomra ez az összehasonlítási alap. Ehhez mérem, hasonlítom mert ezt ismerem. Saját szubjetiv vélemény/tapasztalat következik.
- OPV-t be kell állítani valóban mert alapból 16+ on tolja(szimplákat iszom többnyire, alapból szimpla főzésre számomra alkalmatlan volt, átköpte a vizet a kvn és minden úgy szőkült 12 g-ig kvig mint a huzat, ims,avx prox, expolygon ims clone szimpla szűrőkkel tesztelve), és igen rugó vágással érhető el a 9 bar környéke, viszont rendkívül könnyen szerelhető és állítható, GCD ebben is az alap túlnyomás szelep csak rugó vágással állitható, inkább vettem bele egy opv-t. Számomra nehezebb volt beállítani/beszerelni az opvt a gaggiába - bár nehéznek ezt sem mondanám.
- Hőhiány - először én is csak néztem miért nem melegszik a kar, aztán a 10mp-es víz átengedés a karon ezt a problémát megoldotta(az automata kvfőző gombot használom erre...😀), pohár melegítésre eddig is ezt használtam a GCDn. Vízátengedés után a kar hőjével semmi gond. Sajnos a gép 20 perc múltán kikapcsol, viszont olyan 30 perc szükséges ahhoz, hogy 30 mp -ig csapolható legyen a kifolyó víz hőmérséklet esésése nélkül. Ezeket a karon kilépő víz hőmérsékletének mérése alapján mondom, ahol a kilépő víz hőmérséklet változását figyeltem. 1 bekapcsolási ciklus alatt a mért hőingadozás max 3 fok volt, 2 egymás utáni bekapcsolási ciklus után ez 0 fok, a GCD is olyan 30 perc után válik hőstabillá. A thermoblok feletti rész nem viccel simán felmelegit bármilyen csészét, üveg poharat, kezem nem állja 15 perc után.
- Senki nem beszél róla de a DB1 -en szétszedés nélkül, állítható a vízhozam ami maxban 225 ml tud 30mp alatt konzekvensen. Ez 0-ig állítható/csökkenthető. Az előáztatás ideje nem állítható, de ezen keresztül befolyásolható a mértéke. Persze az egész kvfőzésre és annak minőségére/fizikájára hatással van vagyis lehet - azonban nagy változásokat lehet elérni vele - még egy paraméter, ami gondot okozhat(okozott is....😁), ha nincs teljesen képben az ember.
- Ahogy fentebb írtam a DB1 tud előáztatást a GCD nem, jelen pillanatban sötétebb vonalon számomra jobb/finomabb és krémesebb(nekem számít!!) kv tudok készíteni a DB1 -el és ezt többek között az előáztatásnak tudom be. Az igazság része, hogy idáig eljutottam kellett egy opv/vízhozam beállítás, 3-4hét és több liter elpacsált kv(mindent elmond a hozzá értésemről 😆). Most tanulok sok mindent még a géppel kapcsolatban de ezt majd alább.
- DB1 konstrukciós hiba szerintem a cseptálca mérete, a GCDjében fürödni lehet...😀 A másik probléma, hogy a DB1 olyan erővel dobja el a vizet, hogy még az üres tálcából is kicsapódik. Ezt mondjuk a vízelvezetőbe ideiglenesen kivehető módon felhelyezett szivacsdarabbal orvosoltam egyelőre míg nem találok ki valami végleges csillapító megoldást. A méret azért is problémás mer a vízhozam szabályozás miatt és a nyomás eldobása esetén is pl vakszűrőzéskor aránylag sok víz jön le... Azon gondolkozom, hogy tudnám a tálcából kivezetni a vizet, hely volna neki, de csak valami szép megoldás jöhet szóba semmi kókány...
-Egyébb tapasztalatok: a DB1 sokkal érzékenyebb mind a kv őrlés minőségére, mind a használt szűrőre(most egy ims szimplával úgy tűnik beállt, egyelőre nem próbálkozom mással, majd ha meguntam a mostani sikerélményt - 3-4 napja sikerül jó kvt főznöm, igaz ezek most nekem qrva jók!!!!). Graef cm702esem van, de már futottam bele a fokozat mentes állítás hiányába... Nem volt lehetettlen belőni, de elég pepecselős volt egy kvnál.
- Gőzölés hiányaiba egyelőre én sem futottam bele - viszont én a következő módon használom a gépet: 2szer bekapcsolom, a 2. bekapcsolás után már szinte azonnal használható - az igazsághoz tartozik, hogy én nem tapasztaltam sötétebb vonalon ízben semmi különbséget 10 percnyi bekapcsolás után sem, de bőven lehet az én ízlelési hiányosságom. 2. bekapcsolás után elindítom a gőzt kb 3-5 mpig így kiköpi a vizet, és ha gőzölni szeretnék a kv lefőzése után, már nincs előjáték a gőzzel... maj lefőzöm a kv és gőzőlök ha kell.
A DB1 várlása mellett azért döntöttem, mert a GCD -ra 100 körül/felett kellett volna kőltenem munkadíjjal együtt, ha rozsdamentes kazános, pidelt gépet szerettem volna csináltatni belőle és szolgáltatás szinten akkor sem tudta volna azt amit a DB1.
Igaz a DB1-el volt munka, ki kell/kellett ismernem, vannak dolgok amikre háklis tud lenni. De jelen pillanatban így beállítva kezdi hozni azt amire vágytam vagy hiányoltam a GCD. Nem tudom más géppel összehasonlítva, milyen eredményeket hozna. Igazából nem is annyira érdekel. Nekem ez így most jó, most(már 😃) hozza amit kell nekem, így nem érzem, hogy bevásároltam volna.
Elnézést a hosszú leírásért de, próbáltam összeszedni mindent ami eszembe jutott. Ha valami kérdés van és tudok persze segítek másnak ne rojtosodjon a szája...😀
Említett valaki másik fórumot a tapasztalatokról, kérhetném annak az elérhetőségêt - köszönöm!
Csak segítségképpen: kb 2 és fél éves hozzászólásra reagáltál. Ha ilyen csészére vágysz, nézz körül komolyabb élelmiszer áruházakban. Most volt karácsony, talán még találsz kávéval egybecsomagolt csészét. Egy hónapja még láttam ilyet. És olcsóbban jössz ki...
Akkor már inkább vidd vissza az Aldiba. Legalább nem lesz az a benyomásuk (ha elég sokan így tesznek), hogy ezzel elégedettek a vásárlók és nyugodtan rendelhetnek belőle jövőre is.
Feltételezem, olcsóbb szűrőknél a habosítás hiányosságait egyéb trükkökkel pótolják. Ami előző fotómon szerepelt, ott például a kávé először a felső lyukacsos fémszűrőn halad át, majd alatta egy műanyag lap tölcsérszerűen egy pontba gyűjti.
Innen egy tűhegynyi lyukon spriccel át a folyadék egy többrétegű drótszitára (perlátor, mint a csaptelepen), ami megtöri. Ennek kimeneti nyílása látszik a képen, középen. Mellette néhány nyílás is látszik, amin elvileg levegőt szív be, kever hozzá az áramlás.
Mármint a fűtőszál maga természetesen szigetelt, csak arra próbáltam utalni, hogy meghibásodás esetén könnyebb az átmenet a vízhez / fémtesthez, mivel a kettős szigetelés feltétele ott nem biztosítható. Ezért kell földelni a fémtestet.
Más forma külsőre, de a bojler ugyanaz, ha jól tudom, meg a kerek hőmérő is, egy cég terméke. Belsőleg nem rossz konstrukció szerintem, mármint a bojler. De a hőkapcsoló egyszerű bimetálos, ami önnön hiszterézise és az alumínium tömeg hőtehetetlensége kombinációjaként rendesen táncoltatja a hőmérsékletet.
Ha jól emlékszem, felfűtéskor 92 °C-on megszakít ugyan, de az izzó fűtőbetét nyilván tovább emeli, mire megáll egy magasabb fokon, kihűlnie pedig jóval 92 °C alá kell, hogy ismét bekapcsoljon a fűtés.
Ezen 10 perc melegítés sem stabilizál, illetve még több sem, de akkor már legalább 15-20 perc legyen, hogy az egész belső rész jól átmelegedjen.
A hőmérő érzékelője a kapilláriscsövön közlekedő, folyadéktáguló eszköz kis tartálya a bojler tetején lévő üregben mér, hővezető pasztával ellátva, illetve ezt nem is árt pótolni, ha kevés lenne.
Az érzékelőt forrásban lévő vízzel hangoltam be pontosan 100 °C-ra, amit a kerek műszeren mechanikusan megoldható (nem volt pontos gyárilag).
Utána jön az, hogy a hőfokot pontosan kitapasztalod, nem hagyatkozol a világító LED-re, ami csak azt jelzi, hogy a fűtés kikapcsolt és állítólag ekkor kellene neked használni (pumpálni). Csakhogy fentiekből következően ez elég tág fogalom.
Viszont van egy olyan trükkje, hogy amikor hűlés közben rányomsz a gőzgombra, az bekapcsolja a fűtést, értelemszerűen. Tehát így manuálisan is rá tudsz szabályozni, érzéssel. Közben figyeled műszert és idővel rá lehet jönni, hogyan jó, vagy legalább optimális.
Nyilvánvaló, magamra nézve gáz és szégyenletes, nem csináltam meg PID-szabályzottra, de úgysem használnám ki, mert időközben rászoktam az automatára. Abban meg gyárilag processzor szabályozza a hőfokot.
Szűrőt tekintve neked ilyet adtak hozzá?
Ennek van egy habosító része, ha kitekered a három csavart, meglátod. Tisztításhoz amúgy sem árt néha szétszedni. Viszont forgalmazzák másik fajta szűrővel is, aminek csak fém az alja.
...és akkor mi van, szakmai (elektromos) szempontból félrebeszélsz. Fűtőszálas bojlert tartalmazó eszköz eleve nem is lehet biztonságos, védőföldelés alkalmazása nélkül. A vízpumpánál mondjuk megoldható a kettős szigetelés követelménye, illetve az tudja, alapból.
A fűtőszálat nem lehet elszigetelni a víztől, ami kivezet a gépből ráadásul (a kifolyó kávé is megrázhatna). Saeco gépnél lehet látni, még a víztartály műanyag csövébe is iktatnak egy földelt fémcsövet, nehogy a tartály vize megcsapja az embert.
A védővezető dolga testzárlat esetén megvédeni az embert, akár a FI-relével együttműködve, vagy anélkül is, a kisautomatát lenyomva.
Földeléses villásdugóval felszerelték? Ember által érinthető fémrészeket leföldelték? Onnan kezdve nincs miről beszélni. Az engedélyező hatóság Magyarországon is elég szigorúan veszi ezeket, nem nézném őket annyira hülyének.
Sokkal kellemetlenebb a gyakorlatban egy víz miatt szétrohadt elektronika javítása. De nem olyan biztos, hogy ennél a víz pont oda fog folyni. Ehhez jobban kellene látni, netán tesztelni (vízzel), amit valószínűleg meg is tettek (szoktak).
Már csak azért is, mert garanciális időben a gyártónak kell fizetni a panelcseréket is. (Amit a márkaszervizek nem javítgatnak, komplett csere szokott lenni.)
Én egyébként arra alapoztam a megelőgezett bizalmat, hogy mégiscsak egy EU-ban forgalmazott megfelelő minősítésekkel rendelkező termékről van szó.
A fenti fotó egy DB1 gépről készült. Ahogy látható semmiféle tokozást, védelmet nem kapott a panel. Nem akarom elképzelni mi történik egy szivárgáskor ha ez ott vizet kap :-( Rázós élmény lesz, az biztos!!! Az említett "GC"-ben ilyet nem látsz, nem találsz. Ennyit a "GC vonatra" való fel és leszállásról !!!!
Régen én is így gondolkodtam, kávéba cukor, de miért ne lehetne kísérletezni. Nem azért rakok bele minimális cukrot, mert a kávé rossz, megkóstolom így is úgy is. pl: van olyan kávé aminek kellemes nyári alma íze van (a többi íz mellett) cukor nélkül, egy csipet cukorral ugyanez a kávé már inkább a korai cseresznye ízére emlékeztet, de ez szubijektív, ki mit érez ki. S van aki meg tejhabot gőzöl hozzá, akkor abszolút más karaktert ad, de én inkább ristretto-t espresso-t részesítem előnyben. Sokan sokfélék vagyunk, ki így ki úgy szereti, a lényeg, hogy megtalálja benne magát.
Hagy időt a bemelegedésre (10 perc vsz elég neki) majd pár lépésben engedj át rajta meleg vizet, hogy ne hűtse vissza a vizet a hideg vas (na jó plasztik). Ha utána is hideg akkor ez a gép ennyit tud, kell keresni olyan kávét aminek alacsony a hőigénye.
"Most már tudom, hogy az a savanyúság, amit nem tudtam sehogy sem eltűntetni, az másoknak a gyümölcsösség" azért ha kinyit a világ menj el minél több specialty presszóba (sajnos már mindenre ráaggatják a jelzőt, vannak helyek amik stabilan tartanak egy szintet, de előfordul ihatatlan kávé is), kóstolj minél többet, és rájössz, hogy a savanyúság és gyümölcsösség közel sem ugyanaz. Kezdetben inkább robusztás kávékkal szerezz gyakorlatot, és ha már mennek az alapok lehet nyitni a közepes illetve a világos pörkölés felé.
P.s. Cukrot meg ne javasoljunk már spec kávéba. Ha oda cukor kell, akkor valami nagy hiba van (vagy a kávéval, vagy a géppel, vagy a userrel, vagy egyszerűen nem a te ízlésvilágod). A cukor nem fogja megmenteni a szar kávét.
Többfle etiópiai kávét ittam, érdemes cukor nélkül és cukorral is megkóstolni. Ha teszel bele egy kevés barnacukrot, tényleg nem kell sokat. S meglátod, hogy nem savanykás az íze, hanem gyümölcsös. A sötltebb pörkölásűt cukor nélkül, a világosabbakat mininális cukorral szoktam inni, egy próbát megér.
A nyomásos témához sajnos nem értek, hogyan kell mérni, mit is jelent valójában, de a 2-3.-at én mindenképp megcáfolhatom. Lehet, hogy valaki valami egyedi hibába futott bele.
A portafilter hőmérsékletével nincs gondom, bár ugye az is alap, hogy használat előtt vizet engedünk. Önmagában "csak" kb. 60-70 fokos szokott lenni 10+ perccel bekapcsolás után. A hőhiányt megcáfolandó még omni-roast kenyaiból is sikerült ihatót húznom 94-es PID állásnál. Nem voltam vele elégedett, de nem is tudtam akkor még, milyen egy afrikai kávé, viszont utána sikerült innom etiópot az egyik helyi kávézóban és nem volt túl messze attól. Most már tudom, hogy az a savanyúság, amit nem tudtam sehogy sem eltűntetni, az másoknak a gyümölcsösség.
A gőzzel megintcsak semmi gondom, bár ugye a gyakorlatlanság kiütközik és nem specialty a minőség, de ugyanazt elérem, amit korábban french presszel tudtam és butább szíveket is sikerül vele rajzolnom. Ehhez viszont tényleg kell a reggeli első bekapcsoláskor 10-15 másodpercig járatni a gőzt, mire teljesen átmelegszik a rendszer és stabilan adja. Ezután tényleg stabil, hagytam én nyitva jó sokáig, 750 ml-es kiöntőben is habosítottam, de ilyen elgyengülés nem volt.
Az emberi tényező nagyon fontos, és nagyon sokan ugranak neki alapinformációk nélkül. Bolti kávéval, előre őrölt kávéval, őrlési finomság, lefolyási idő ismeret, stb. nélkül.
Ettől most eltekintve a DB1 gépnek alapgondjai vannak.
1,Az OPV alapból 16 barra! van állítva, és a csavarral is max 12 bar-ig tekerhető le, utána a rugóból kell levágni.
2, Erősen hőhiányos a gép. A felrakott üres porta filter 40perc után is max langyos lesz, és nem forró. Lehet a pid van nagyon elkalibrálva, de mindenhol kikönyököl a savanyú íz.
3, Többen a gőz miatt választották ezt a gépet, hiszen egy külön thermocoil állítja elő a gőzt. Sajnos erre korlátozottan alkalmas. Nem egyenletes a gőz, 20-30mp után nagyon elgyengül.
Ezeket javítva egy nagyon jó gép lehet még belőle, de így még erősen béta.
