Térdepelj is! Ha zavar a beszéd, hallgasd a muzsikát,az operát és nézd a balettet. Ezt mind tudtam csinálni, sőt a gyerekeimnek is adhattam (+2 nyelvet). De mondottam, hogy valószínűleg nem láttál igazi oroszt...
Na úgy tűnik itt én maradtam ki egyedül a SZU-ból. Már ne vessetek meg érte, de annyira utáltam/om amit műveltek velünk, hogy minden józan észérv (Leningrád gyönyörű stb.) ellenére se szándékszom oda soha betenni a lábam. Már a beszédtől rosszúl vagyok.
Csúnya előitéletes Boszi, megyek is a sarokba térdepelni.:-)))
"Hahó mindenki, vigyorogva látom, szépen lassan mindenki átszivárog a másik topicból ide....:-)"
Nem átszivárgunk, hanem ide is meg oda is írunk és ez nagy különbség!!!
A fiad miatt meg ne busúlj. Tudtommal egy szülőnek a gyerek érdekét kell nézni nem a sajátját. Neki biztos ott van több lehetősége, szakmailag vagy anyagilag, tehát örülnöd kellene. Tudom nekem nincs gyerekem, de már sok hasonló esetet láttam és az okos szülők mindig a fenti módon gondolkoztak.
ves R.R:! Ugye, nem sértődszmeg holmi félrehallásoktól! Én úgy örülök neked!
Milyen időközökben látod a messziunokákat? Tudod, van, aki úgy segít agyerekén, hogy segít nevelni az unokákat, van, aki úgy, hogy belenyugszik, éljenek ott, ahol a boldogulásukat megtalálják. Egyik sem könnyű.ed..............K
gyerököm! De jó, hogy ide is bekukkantasz néha! A napokban ugyanis eszembejutott, hogy nagyot mulasztottunk a keresztelődön! Felénk a Jászságban ugyanis az a szokás, hogy a kisgyerekeket nem viszik el a keresztelőre. Hanem mikor meghozzák a kisbabát! Az ámuló gyerekszemek előtt kibontják a pólyát, és elővarázsolnak belőle egy csomó cukrot. - Nézzétek, ezt kakilta a kisbaba a keresztelő alatt!röszt
ága Kö
sz a káposzta! Rengeteg! Erről eszembejutott /a ti káposztátokról/ egy régi sztori. Fiatalasszony koromban nehezen lehetett húst kapni. Anyám-aki nálunk volt segíteni- kinyomozta, mikor hol lesz hús. Sorbaállt érte, megfőzte a fölséges káposztát. Épp akkor jöttek barátaink. Persze, hogy megkínáltuk őket, jóízűen ették. Anyám évekig emlegette, hogy ő nem azért állt sorba húsért, hogy a barátaink egyék meg. Pedig maradt bőven a családnak is!
Egyébként gondolatban már annyiszor megírtam neked a levelet a szanatóriummal kapcsolatos érdeklődésedre. De ami késik, nem múlik. A "nagyházba" már rég megírtam, azért írok külön neked!
Na, most megint szórakozhatsz a megfejtéssel!tem, kéjelen,
Erről az jut eszembe, hogy nekem is van leningrádi, de fehéréjszakás kalandom: pár napos üzleti út, komoly tárgyalás, de szálloda sehol, csak egy munkásszálló, a delegációnak.
Azt a lakást pedig elkezdték már szétverni, csempe a fürdőkádban, szekrény sehol, az ajtó nem zárható rendesen...rémlátomásként éltem meg, pedig sokadik látogatásom volt.
Viszont hazafelé a repülőn vettem meg életem első és egyetlen telkét ...
Én mindig csak nyáron voltam a SZU-ban, amikor Édesapám ott kandidált, de kellemes emlékeim vannak róla.
Két nyáron is 6 hetes táborban voltam, a harmadikon csak Moszkvában (beszéltem is folyékonyan oroszul). Ezek amolyan kiválasztottaknak rendszeresített sporttáborok voltak. Labdajátékok, biciklizés (ott tanultam meg, mert bekergettek az erdőbe a gyökerekre, háááát túléltem, pedig mindig útban volt 1-1 fa:)). Nagyon jó, "hétköznapi" kaja volt, és ehettünk, amennyit akartunk. Akkoriban (13-15 évesen, tehát a 60-as évek első felében) itthon nem volt olyan sok finomság, legalább is én nem kaptam a nevelőanyámtól.
Nagyon szerettem a kásákat, főleg az édeseket, sok mazsolával, a krumplipürét vagdalttal, a rántott tengeri halakat (az nem volt "büdös" és szálkás:), a friss negyedkilós batoni(ü)t, meg egész tömb vajat tettek az asztalokra......, nyammmm.
Akkor Moszkvában is nagy volt még a választék (kirakat, tudjuk), már relatíve...., állandóan pirogot ettem volna (káposztásat, húsosat, túrósat, lekvárosat....., éhes vagyoook!:)), no és a konfettik!!!!! Aki nem tudja, ez nem olyan papírizé, hanem csomagolt, kilóra mért deszertek. A macis, meg amikben likőrök voltak....
Hol férünk el? A házunk kívülről egy majdnem hagyományosnak tekinthető tetőteres, 12x12-es alapú ház, de: aki építette az az alsó szintet nagyon nagy térnek hagyta meg, amerikai stílusban (vagy mi fene), ezért a nappali részben ki tudunk nyitni egy 12-es asztalt, és még hozzá egy 4-est.
25.-én 16-an leszünk
26.-án 12-en.
Így viszonylag könnyen megy, csak ülőkével vagyunk gyéren, de majd jönek a kerti székek.
Menü: mindig marhahúsleves, csigatészta és gríznokedli, paradicsommártás; székelykáposzta (ez váltotik a töltöttetl évente), fehérboros párolt pulykacomb a kímélősöknek és sólet (ez utóbbi csak az utolsó 2 évben közkívánatra, addig pulyka különféle módokon...), sütemények
A második nap ugyanez a menü, csak frissen főzve (technológia szabadalmaztatva)...
A sólet azért jó, mert előre félig elkészíthető (párolás) és másnap reggel csak a sütőbe teendő és kész. ( Füstölt comb, tarja, oldalas, kacsamell, libacomb, bab, gersli, egész tojás héjában, hagyma, fokhagyma, pirospaprika és kész). Jól osztható.
A pulykacombot pedig sózott állapotban hideg zsiradékban hagymával, fokhagymával és fehérborral párolom, (ha anyós nem veszi észre egy kis angolszalonna ágyon:-))), majd megsütöm. Szoktam úgy is, hogy a végén tejföllel megkenem és úgy sütöm meg.
Szóval így.
Vagyis olyanokat választunk, ami jól előkészíthető előző nap.
Na megvédtétek a kunyhót tőlem... Valójában nagyon vártam néhány vendéget, akik viszont egyéb bokrosuk miatt nem jöttek, én meg itt voltam a kétszínű keksz aprósütimmel (a 40+ba tettem be a receptjét), s bánatomban befaltam majdnem mindet. Nagyon jó lett, ma este csinálok egy újabb adagot.
Bizony, hiába van az embernek akárhány gyereke, akárhány unokája, aki nincs jelen, az hiányzik...
A messzikkel én is csak telefonon fogok beszélni, s ami még fájóbb, hogy az egyik- holott néha ő kéri Messzilányt, hogy hívjuk fel a nagyit, s mondjuk meg, jöjjön hozzánk lakni- az igenen és a nemen kívül nem igazán tud többet mondani. A nagyobbik nagyon szépen beszél, de az a kis büdös nem akar. MIndent megért, még a humort is. Pedig az nem könnyű.
Egyszer boldog oroszos koromban egyhónapos továbbképzésen voltam az akkori Leningrádban. A szobatársakkal elmentünk egy mozuba. Pechünkre éppen vígjáték volt, s mire megértettük volna- ha megértettük volna a poént, már rég tovább ment a cselekmény. Erre aztán kitaláltuk, hogy juszt is akkor röhögünk, amikor mások csöndben vannak... Hát volt néhány gyilkos pillantás felénk... De jó buli volt.
És éppen dec-4-től jan.5-ig tartott a hónap, azaz minden gyönyörű ünnep beleesett. A családdal itthon megbeszéltük, hogy hánykor telefonálok szenteste. De nem volt vonal... Másnap se... harmadnap se..
Na én akkor úgy berúgtam, hogy máig is szégyellem, úgy fektettek le....
Itthon szerencsére tudták, hogy rossz a telefon összeköttetés SZuval, s nem izgultak. Na ez nagy kanyar volt......De mese.....
Elárulom, még a 30 évvel ifjabb nemzedékhez, az 51 - ekhez is bekukkantok, ott is vannak ismerősök, akiket szeretek olvasni.
Ez meg egy meleg kis kuckó, régi időket idéz, olyan jó nosztalgiázni egy kicsit. Az ifjak ez még nem értik, de már 60 felé és azon túl, jót tesz a sokat megélt szívnek.
Nem ismerjük egymást, de én az "itteniek" és az "ottaniak" közül is sokakkal találkoztam már. Megszerettem Őket!!!
"Hahó mindenki, vigyorogva látom, szépen lassan mindenki átszivárog a másik topicból ide....:-)"
Nem vagyok sértődős, de ezt nem kellett volna, hiszen sokan itt is, meg ott is írnak!
Ott sincsenek leprások, csak pörgősebb, locsi-fecsibb a topik:)).
Mikor és kinek, mire van szüksége, kedve......
Remélem, hogy egyszer közelebbről is megismerkedünk, és nem tartasz értéktelen emberkének!:))))
Ne légy szomorú! Persze ezt könnyű mondani, de ha van itthon is lurkó, akkor jó lesz az a karácsony, legfeljebb békésebb:))). Persze a sok unokás, viháncolós jobb egy nagyinak, de ......
Hahó mindenki, vigyorogva látom, szépen lassan mindenki átszivárog a másik topicból ide....:-)
Én már megkaptam tegnap a "karácsonyi ajándékot" a messzifiaméktól : még minimum négy évet maradnak az Óperenciás tengeren túl....akkor már hét éve lesz, hogy kint éltek és félek, minél tovább lesznek kint, annál nehezebben akarnak majd visszatérni...és az ikrek már 5 évesek lesznek, én meg
fénykép-nagymama.:-((
Bizonyára bele fogok nyugodni, mit is tehetnék mást, de egyenlőre szomorkás vagyok...és elég apatikusan készülök a karácsonyra....:-(
Még szerencse, hogy azért itthon is van egy kis lurkó...:-)
a töltöttkáposztában az a jó, hogy előre meg lehet csinálni. Emlékszem anyám anno... mikor még hatalmas hadjáratok voltak nálunk, nem család, inkább barátok, az ünnep előtt este későn feltette a hatalmas fazék káposztát főzni. Mikor felfőtt leoltotta a villanytűzhelyt egyesre és nyugodtan lefeküdt aludni. Reggelre aztán kész is volt, mehetett a spájzba, mert a családi házban még olyan is volt. Én vagy 15 éve nem csináltam ilyesmit, sőt már a hagyományos ujévi malacsütést lencsfőzelékkel, is beszüntettem. Ebből a szempontból megöregedtem, nincs már kedvem a nagy felhajtásokhoz. Képzeld ebben a lakásomban még ebédlőasztalom sincs, csak egy elrejtett 4 személyes kerek asztal, ami félig össze van csukva és senki sem gondolná, hogy azon enni is lehet.:-)))
nálatok nincs segítség a takarításhoz? és aki nem olyan fitt mint te, az mit csinál? Mikor ott voltunk láttam 1-2 embert akiről nem hinném, hogy maga takarít.
Holnap délelőtt én se nagyon leszek, mert jön a fogadott hugom és segít nekem bevásárolni itt a környéken, na meg egy-két dolgot elintézni házon kívűl.
Én egy lusta dög vagyok és itthon van is mindig aki takarítson helyettem, viszont most a barátnőmnél aki 81 éves, míg ő elment kártyázni nekiestem a konyhájának. Piszokul elfáradtam, de ez nem az öregség, hanem nem szokta a cigány a szántást szindroma.:-)
ilyen igazad van, ami a lassúságot és a fáradtságot illeti! Én is az ünnepi és főleg az ünnep utáni csendről és békéről álmodozom már egy hete! De jólesz pihenni! Főleg, ha minden jól sikerül!ém! De m
.............Pirik
......Kedves Mézontó! Külön piros pont neked, hogy szakítottál időt a kunyhóra is! Ha még van annyi időd, írd meg, hogy oldod meg a 30 vendéget? Mikor jönnek? Hol tudsz nekik teríteni? Mi lesz a menű?
Mi is huszonvalahányan leszünk. Nálunk az "öregek" és az ölbéliek az ebédlőben, az ifjuság Laci szobájában kölcsönkért nagyasztalnál, a viháncolók az én leányszobámba is beszivárognak. A szentestét ki-ki a családjával tölti /a két fiú és a leány/ 25-én a másik szülők látogatása, és 26-án nálunk Így hozzánk már mindenki jóllakottan jön, a két napi ünnep asztali örömeitől eltelve. De a töltöttkápot mindenki várja, utána disznótoros, sültek, saláták. sütemények. Már wegy jó ideje mindenki részt vállal a sütés-főzésből, engem kímélendő. De a töltöttkáposzta az én reszortom és dicsőségem. Mások hogy csinálják a családi sokadalmat?.............
Tegnap este 10 órától nem volt bekapcsolva a gépem. Nehezen bírtam, de ismerem magam, nem tudok leválni. A lakásom meg! Most úgy ahogy rendberaktam, ne hogy kitegyenek innen a kosz miatt. De úgy elfáradtam, mit 20 éve, amikor egész nap ástam a kertet Ez a legrosszabb az öregségben. Lassan megy a munka, de nagyon elfáradunk.
Nektek meg ott a nagy lakás, rengeteg nagy ablak !
De itt az ünnep hamarosan, csend és béke, pihenés és harmónia.
Boszi!! Nézd meg a Start melletti sort. Ott kell lenni annak a cuccnak, amivel lejássza a szgéped a nótát. Nálam Winamp. Csak az x-re kell klikkelni,ha magtaláltad. Na tessék. Mondom, hogy ma minden balul sül el...
Ha Windows Madie player, akkor pedig úgy műxik mint a magnó. Csak itt a gombok alá ki van írva, hogy mellik mit jelent...
Nekem először azonnal behozta a zenét, másodszor meg vagy fél óráig akarta leszedni a gép... hát ezeket aztán én sem értem.
Neked most inkább eléneklema kedvenc népdalomat (Ne hagyj el, angyalom...)
Az elsőnél kiirt valami baromi hosszú errort amit megoldhatok ha ezt meg azt csinálom. Nos tudod ez nem az én világom, ami nem megy azt nem szabad erőltetni!:-)))
Aztán azt hittem a második se csinál semmit, de az egyszercsak elkezdett jó hangosan zenélni. Ezen a bolond masinán meg nem lehet a hangerősséget álítani. Még szerencse, hogy nincs szomszédom. De kellő távolságból jó zene volt, ha nem is nekem szólt.
Te jó Isten már megint elkezdte előlről. Ezt most estig nem tudom majd leállítani???
