Azt nem tudom, hogy Marianna és Anna Maria lehet-e egyetlen név két változata, de szerintem nem nézhettek egy 15 majd a második házasságánál 16 éves nőt kilenc évvel idősebbnek. Akkor már inkább az 1788-ban született Anna Maria-ra tippelnék, de róla sem gondolom, hogy a keresett ősanya lenne. Talán nem is Rédén született, csak ott lakott egy ideje, és ezért írták rédeinek. (Pl. a Veszprém megyei Márkóban nagyon sok Schindler élt akkoriban). Esetleg még érdemes lenne megnézni, hogy a rédei anyakönyvekben szerepelnek-e még valamikor ezek a névváltozatok egy személynél, és ha igen, meg kéne próbálni összekötni valahogy Marianna-val.
firmin: elméletileg a IX. kerületben anyakönyvezték őket, mert Budapest Főváros Levéltára azt írja, hogy már 1895. októberétől ott történt a belvárosiak (IV. kerület) anyakönyvezése, de egy másik oldal szerint csak 1897. januárjától jegyezték be oda őket, az 1895-1896-os időszakról nem ír.
Egyik ősanyám Rédén lakott, katolikus volt. Anyakönyvileg Bakonyszombathelyhez tartoztak, mert akkor még a falu 3/4-e református volt.
1821-ben megtaláltam a házasságát Mák József ősapámmal.
Ekkor azt írják róla, Schmid Marianna, 25 éves rédei származású, özvegy.
Előző évben meg is találtam az első házasságát, ekkor Schindler Marianna 24 éves rédei származású hajadon.
Mák József ősapámmal összesen 2 gyermekük született, neve így szerepel:
1823-ban Schindler
1825-ban Schmaller
Ezután nem tudom mi történt vagy meghalt valamelyikük, vagy elköltöztek.
Nos a házassági akv. szerint 1796-ban kellett szülessen Rédén.
Átnéztem az 1796 körüli születéseket, persze nem találom.
Schindler házaspár egyáltalán nem volt se előtte, se utána.
Schmid házaspár volt, nekik 1799-től 1806-ig 4 gyermeküket találtam, köztük 1805-ben egy Anna Maria-t. (Akkoriban Anna Maria és Marianna külön névnek számíthatott?)
1832-ben házasodott még egy Schindler Erzsébet (29 éves, rédei)
1802-ben találom: Elisabetha, Schmaller Ciprian és Long Magdolna gyermeke.
A korai házasságoknál az utolsó képet a View - "Show Previous or Next Image" (előző vagy következő kép megtekintése) menüpont használatával kell indexelni. Ez jobboldalt felhozza a sorban következő képet, akkor is, ha az más kötegben van. Egyedül akkor kell üresen hagyni a menyasszony anyja nevét, ha kétszer filmezték ugyanazt az oldalt, és ezért a következő kép nem a jelen kép hátoldalát mutatja. (Nem marad ki végül is senki sem a névsorból, mert a következő kötegben újra lesz indexelve az egész -- a "duplicate image" típus csak az egy kötegen belül talált egyforma képre vonatkozik.)
Amúgy ha jól emlékszem, a menyasszony anyja csak az 1897 előtti házasságoknál szorul a következő oldalra; azután már csak a tanúk és az aláírások vannak a hátoldalon. Az 1906-os változás persze szembetünőbb.
Ha már indexelés, mi arra a speciális esetre a megoldás, ha valamely adat egy másik csomagban szerepel?
Gondolok itt az 1906-ig bezárólag a házassági anyakönyvekre, ahol ugye jobb oldalon kezdődnek az adatok, viszont a következő (!) oldalon vannak a tanúk mellett pl. a menyasszony szülei! Ami ugye nem mindig van benne az adott csomagban... Erre a <blank> a megoldás?
Abban igazat kell adnom Bajdónak, hogy nem egységes az egyeztetés, én is meglepődtem, mikor néhány születési anyakönyvi köteget úgy kaptam vissza, hogy a gyermek családnevét is beírta az arbitrator, máskor a halotti anyakönyvi kötegekben az elhunytak nemét „Blank”-ról férfira, vagy nőre javította ki, annak ellenére, hogy semmi sem utalt arra. Én csak a szabolcsi indexelés 3. részének végén, 4. részének elején kapcsolódtam be, így nem tudom, hogy korábban be kellett-e írni a születésinél a gyerek vezetéknevét, de a már feltöltött adatok mindegyikéhez, kivétel nélkül oda van írva. Remélem, hogy nem utólag lett beírva. Ugyancsak hibás egyeztetésnek tartom azt, mikor a személy keresztneve után írt, zárójelbe tett második keresztnevet az arbitrátor kitörli. Szerintem be kell írni, először is azért, mert kivétel nélkül, mindig a másodikat teszi zárójelbe, míg ha hibázna az elsőt tenné, másodsorban azért, mert ha tévedne is, azt a megjegyzésnél (vagy az U.B.-nél) fel kéne tüntetnie, harmadsorban pedig azért, mert a zárójelet bár használták az anyakönyvvezetők akkor, ha tévesztettek, de nem csak akkor. Ugyan nem értek azzal egyet, hogy a vezetéknév után beírt, zárójelbe tett családnevet nem az „Or” kötőszóval kell indexelni, de ez annyira nem zavaró.
Az egyeztetés során egyik gyakran előforduló probléma, hogy az (első) vezetéknév után álló betűt (Pl.: Nagy P János) nem egységesen kezelik. Legjobb tudomásom szerint, ha a névről (vagy rövidítésről) nem tudjuk, hogy vezeték-, vagy keresztnév (rövidítése), a keresztnév mezőbe kell beírni. A szabályt én így alkalmazom, nem tudom, helyesen-e:
1, a gyermeknél és az apánál is szerepel a rövidítés: vezetéknévhez írom
2, csak az apánál, vagy anyánál, esetleg csak a gyermeknél van rövidítés: utónévhez írom
3, ha a bejegyzésben csak az egyik névnél szerepel, de a köteg egy másik bejegyzésében ugyanezzel a családnévvel és rövidítéssel az 1. pont szerint kellett eljárnom: utónévhez írom.
Az egyik indexeléssel kapcsolatos hozzászólásomban az örökbefogadott gyermek szüleit indexeltem volna „Or”-ral, most az átírt nevekkel tenném ugyanezt. Már többször tapasztaltam azt, hogy az anyakönyvvezető nem a megjegyzés rovatban javítja ki a tévesen beírt vezetéknevet, hanem az eredetit átírja úgy, hogy abból egy „harmadik” lesz. Nem lehetne az „Or”-ral, vagy máshogyan megoldani azt, hogy a „harmadik” mellett a jó név is szerepeljen? Ugyanekkor említettem, hogy a megjegyzésben, ha ritkán is, de utalhatnak az elhunyt nemére.
Amúgy szerintem az utóbbi időben szerintem sokkal engedékenyebbek az egyeztetők, mint néhány hónapja. És hogy végül dicsérjem is az egyeztetőinket:
2013. szeptember 29.-i adatok alapján nagyon szorgalmasak voltak:
Arbitration completed for the top 25 most active Projects: 17. Magyarország, Szabolcs—polgári anyakönyvi adatok, 1895–1978 [5. Rész]
Arbitration completed by the 25 top producing groups: 2. Hungary-HU
Bajdó, ezt már többször próbáltam elmagyarázni: nem úgy kell rá gondolni (és nem úgy kell róla beszélni/írni), hogy "értékelés" meg "választottbíró", mert nem az, hanem _egyeztetés_: ahol a két indexelő eltér, ott valaki el kell döntse, hogy melyik legyen. Ideálisan minden ilyen döntés a szabályok szerint történik, hogy minél egységesebb legyen, de persze a gyakorlatban ez nem olyan könnyű.
Az honnan jött, hogy "egy földműves... csak férfi lehet"? Foglalkozásból nagyon, nagyon ritkán lehet nemet megállapítani, és nincs is a szabályban felsorolva -- csak a titulust, nyelvi jelzőt, és családi kapcsolatot említi.
Igaz, hogy nehezen található, de a szabályban benne van az is, hogy időpontokból nem számolunk ki életkort -- nem azért, mert nem tudunk számolni, hanem azért, mert csak azt indexeljük, ami az előttünk levő iratban szerepel. Ha nincs életkor, akkor az a mező üres. Ez az indexelést csak könnyíti!
A többi üresenhagyási szabály (keresztnév alapján nem állapítunk meg nemet, a szülők nevét nem írjuk be a gyermekhez) is mind az indexelés könnyítését szolgálják, vagy szolgálnák, ha mindenki követné őket. Valahova meg kellett rajzolni a vonalat, mert nem vagyunk mind ügyvédek, történészek, nyelvészek, hogy meg tudnánk pontosan állapítani, hogy egy Zóli nő-e vagy férfi, vagy hogy elég-e, ha az apa magáénak ismerte el a gyermeket. A legegyszerűbb és egyértelműbb, ha az ilyen kérdésekben csak olyan szempont szerint döntünk, ami 100%-ban mérvadó.
„Bátorítanék mindenkit, hogy segítse arbitratorként az indexelést!”
Remélem egy-két választottbíró is elolvassa (vagy akik kiválasztják őket).
Én is indexelek.
Egyre kisebb lelkesedéssel. (nem dicsekvésből 21.800/94.910 pontnál tartok, 98%-osan)
A legnagyobb bosszúságom az értékelés. Nem egységes.
Igen nehéz volt beletörődni egy Mária/János ismeretlen nemű jegyzésébe. Több ezer anyakönyvben helye sincs ennek, annyira egyértelmű a dolog. Egy házassági bejegyzéssel ahol egy rublikában vannak a szülők, és én döntöm el ki az apa, és ki az anya. Ott jó a döntésem?
Igen nehéz volt beletörődni egy törvényes apa után ismeretlen családnevűnek jegyezni valakit. Ha meg valaki elismert egy törvénytelen gyereket az jó volt (pedig az csak egy jövőbeli lehetőség, vagy teljesül, vagy nem.
Igen nehéz volt beletörődni, hogy egy földműves, népfelkelő, szanitéc, csak férfi lehet (persze ha elfogadom, hogy József férfi, az más. .
Igen nehéz volt beletörődni egy, na mindegy, stb, stb. Van még sok. Ha valakit érdekelne(?), mutatnám is.
Ami meg most jött az már végképp KO.
Oda van írva a pontos születés dátum, oda van írva a pontos haláleset dátuma, és hibásnak értékel az arbitrator. Nem tud számolni? Ennél pontosabb évszámot elképzelni sem tudnák. Egy nagyonöreg valaki akinek se apja, se anyja, se régenelhunyt felesége nem ismert, az biztos 90 éves(?).
És még nem is beszéltem a lúdtollas sétáló, kereszbehúzott, félköríves, hosszú/rövid/kifelejtett aposztrófokról, amit hol így, hol úgy értelmeznek.
Úgy hogy ha én válogathatnák választottbírót nagyon-nagyon kioktatnám magyar szöveg, és szokásértelmezésből. Mert egy mezei indexelő jegyezhet így-úgy nem számít, de a ki javít az legyen egységesen következetes. Úgy van értelme a dolognak.
Keresem az e-levéltár kapcsán ma -elméletileg- megjelenő rengeteg online is hozzáférhető anyagot, de nem lelem. Van valakinek ötlete arra nézvést, hogy mégis hol lehetne megtalálni a mára ígért e-levéltári oldalt és az arra felkerülő digitalizált iratokat? Vagy esetleg csak estére várjam?
Sajnos én is jártam így,ráadásul az egyik ugyan úgy kereste a családfát,de még csak válaszra sem méltatott. Pedig tudnék neki mit mondani a családfáról! :D
Kedves Eitler, a burgenlandi részben nem folyt mormon mikrofilmezés az 1960-as években mint Magyarországon, mert Ausztria nem járult hozzá. Így a szombathelyi és győri püspöki és állami levéltárakból vették mikrofilmre a felekezeti anyakönyvek másodpéldányait. Ezek a másodpéldányok viszont csak 1825-től voltak kötelezőek. Így az ezt megelőző időszak anyakönyvei vagy a helyi plébánián vagy a kismartoni püspökség levéltárában találhatóak. Érdemes ellenben figyelni majd a matricula.at oldalt, amely folyamatosan fejlődik, ám jelenleg még csak alsó- és felső-ausztriai anyakönyvek kutathatóak rajta, ha jól emlékszem.
Sajnos a burgenlandi felsőpulyai járás ( Locsmánd, Csáva, Felsőrámóc) találatai régóta csak kb. 1825-ig mennek el (születési anyakönyvek). A mostani frissítés alkalmával se jutott a kereső más eredményre. Esetleg tudja valaki, hogy a térségben ( vagy a térség anyagát érintő levéltárakban, pl. Fraknó, Eisenstadt) mikor lesz indexelés, újabb gyűjtés? Köszönöm előre is a választ!
Én is irtam már egy-két lehetséges rokonnak is ,de 80%-a válaszra se méltatott, pedig az egyikről kiderült, hogy tényleg rokon és a leírt adatok alapján erre ő is rájöhetett, de nem válaszolt ő se. Aztán kaptam ígéretkeket is, hogy utána érdeklődnek a többi rokotól, de ez a szál is elakadt. Ugyhogy ha nem tör le a kudarc egy próbál megér.
"Amennyire hallottam, az e-levéltár az elektronikusan keletkezett dokumentumok megőrzését segítő projekt - de utána kéne nézni, vagy egy MNL-es illetékesnek kéne elmondania, mi is ez pontosan..."
Youtube-on fentvan a bejelentés valahol. 16 perc.
Nekem úgy tűnik, hogy a régi anyagokat és az újonnan keletkező elektronikus anyagokat is be fogja fogadni a rendszer és így lesz kerek egész.
Kutató regisztráció is lesz. Tehát ha valaki többmindenre lesz kíváncsi annak fizetnie kell. (persze ez nem baj, csak legyen jó a rendszer)
A megyei levéltárak anyagait is befogadja. Szóval elméletben jó lesz, kíváncsi leszek milyen "csomaggal" fognak indulni.
Remélem nem csak a MSZMP szirszarjai lesznek elérhetőek. :D
A másik dolog, hogy elméletben 600 kép/perces mikrofilmszkennerük van.
5000000 képkocka számításaim szerint 138 nettó óra. Ha a cseréket és minden egyéb munkahozadékot is figyelembe véve, ez azért nem kéne, hogy két évig tartson. :D
Vagy sokkal több ez az állomány mint 5 millió felvétel.
A BFL-ben azt mondták, hogy az év végére készen lesznek az összes anyakönyv digitalizásával, melyek Bp. területére vonatkoznak, de azt nem tudták megmondani, hogy vajon mikor lesz online is elérhető. Az államtól függ.
Egyszer majd lehet, de nem október 1-től szerintem. Úgy tudom, az anyakönyvek szkennelése még folyamatban van, két évet szánnak rá (pénz, paripa hiányosan áll rendelkezésre).
Amennyire hallottam, az e-levéltár az elektronikusan keletkezett dokumentumok megőrzését segítő projekt - de utána kéne nézni, vagy egy MNL-es illetékesnek kéne elmondania, mi is ez pontosan...
Nagyon sok anyakönyvet megtaláltam már a családfám kutatásakor, és ezek idáig nagyon sokat segítettek az egyenes ági rokonok megtalálásában.
Engem legalább ennyire érdekelnek az oldalágak is, harmad-, negyed-, ötödfokú unokatestvérek megtalálása, de sokszor a dédszülők, ükszülők, szépszülők lehetséges testvéreinek kikutatása nagyon nehéz feladat. A családnevem elég ritka, és ha a közösségi oldalakon rákeresek a vezetéknevemre, a legtöbb személynél valószínű, hogy valamilyen oldalágon rokon lehet, közülük nagyon sokan pontosan azon a vidéken élnek, ahol az én felmenőim is éltek.
Szerintetek jó ötlet lehet közösségi oldalakon (facebook, iwiw) így teljesen ismeretlenül ráírni néhány emberre, hogy tud-e valamit az őseiről, a származásáról? Szerintem ez nagyon sokat segíthet az oldalágak kutatásában, mert egy ritka vezetéknévnél viszonylag nagy esély van rá, hogy vannak közös ősök.
Olvastam , hogy október 1-től működik az E-Levéltár. Ez akkor azt jelenti, hogy mostantól nem csak mikrofilmeken, hanem neten is kutathatóak lesznek az anyakönyvek?
