Sziasztok! Tegnap éjjel mi is hazaértünk Horvátországból. Remélem nem zavar senkit, ha én is megosztom a tapasztalataimat, hátha hasznosítani tudja valaki :) HOSSZÚ LESZ :)
Szóval 21-én reggel indultunk 6.30-kor, forgalom nulla, 8.30-kor már a határon voltunk :) Két autóval mentünk négyen, eléggé meg voltunk pakolva. Kicsit megijedtünk, amikor az előttünk lévő Skoda csomagtartóját felnyittatták, de minket minden érdeklődés nélkül átengedtek.
Inntentől tök jó volt minden, az autópályán gyér forgalom, rendőrök sem voltak, szóval (szánom-bánom) 150-160-as utazósebességre kapcsoltunk. A három autópályaszakasz árai Karlovacig: 10, 10, 16 kuna (ez utóbbit emelték kemény 1 kunával tavaly óta...)
Plitvicei tavak körüli szakaszra 13h körül értünk, itt egy Dogenija nevű étteremben kajáltunk. Itt szembesültünk először azzal, hogy a 2 és fél decis üditők 10-12 kunába kerülnek... (erre például nem emlékszem tavalyról: akkor is ilyen drágák voltak?)
Első uticélunk Primosten volt, ide ha jól emlékszem 17 óra körül érkeztünk. Elkezdtünk szállást keresni, sajnos nem volt túl nagy szerencsénk. Négyen olyan apartmant szerettünk volna, ami két hálószobából és különbejáratú fürdőszobából áll. Megnéztünk kb 5-6 helyet, volt ahol kis lyukak voltak a szobák, és volt olyan is, ahol az egyik hálószobán kellett volna keresztül menni a fürdőszobáért. Ez utóbbit 100 euró/nap áron akarták volna adni négyünknek (plusz idegenforgalmi adó).
Az útszéli túristavadászok pedig rendre elhajtottak minket, amikor közöltük, hogy csak 2 napra keresünk szállást....
Végül kikötöttünk a helyi utazási irodában, ahol 80 euró/nap áron ajánlottak állást. Mivel már rettentő fáradtak voltunk, bevállaltuk, de nem bántuk meg, nagyon korrekt apartman volt, légkondis szobákkal, a városra néző erkélyekkel.
Primostent tavalyhoz képest nagyon felkapták, hatalmas parkolót nyitottak a főút mellett, óránként 5 kunáért lehet parkolni. Csakúgy, mint a félszigeten lévő strand bejáratánál lévő parkolóban.
A primosteni félsziget-strandot (nem tudom hogy nevezzem másképp) csak ajánlani tudom, az óváros felé néző rész sziklás és gyönyörű :)
Két éjszaka után felkerekedtünk, bepakoltunk és irány Trogir, pontosabban a Ciovo szigeten található Okrug, ahol előre lefoglalva várt minket egy négyszemélyes apartman. Okrug strandja kicsit uncsi, egy keskeny, köves plázs, viszont sok kávézóval, ahol jó zene szólt egész nap. Mosdót viszont sehol sem találni, szerencse, hogy közel volt az apartman.
Ciovo szigete nagyon szép, érdemes felderíteni, nagyon sok gyönyörű kis strandot találni rajta!
Trogir szerintem az egyik legszebb tengerparti városka (erős versenyben van nálam Primostennel, ahol már harmadik éve eltöltünk 2-3 éjszakát :), nagyon hangulatos kávézókkal, gyönyörű régi épületekkel, sikátorokkal. Esténként hatalmas az élet mindenhol, főleg a kikötőnél lévő sétányon. Általában mindenki itt bóklászik, pedig a városka belsejében is szuper helyek vannak. Kedvencünk a Caffé Royal nevezetű kiülős helyecske volt. Innen hallgattuk mindig a szomszéd terecskéről szóló hangulatos élőzenét.
A kávézók árai nem egyszerűek, általában 10 kuna egy 0,25-ös Coca-Cola, az Orangina (nagyon dühös vagyok, amiért itthon nem lehet kapni!!!) 12 kuna, a fél literes ásványvíz pedig szintén ilyesmi...
Az éttermek szerintem elviselhető árúak, általában ketten mindig meg tudtunk kajálni 140-150 kunából. Persze ez nem kevés, de hát nem lehetett állandóan az otthonról hozott tésztát, szalámit, sajtot enni :)
A közértek árai sokkal barátságosabbak, másfél literes Jana ásványvíz (fincsa) 4 kuna körül van, kenyér is ilyesmi :)
Voltunk hajókiránduláson, kis lélekvesztővel, szinte csak magyarok voltak rajta. 160 kuna volt, reggel 9.30-tól 17.30-ig, az árban benne volt egy ebéd (amit inkább nem minősítek). Átruccantunk Solta szigetére (ezt akarta megvenni az Ecclestone). érdemes meglátogatni, gyönyörű kis sziget, hatalmas nyugalom... és itt is szép strandok :)
Voltunk Splitben is, embertömeg, valahogy nekem nem jön be az a város, a kikötőn és a Diocletianus palotán kívül egy unalmas balkáni lakótelep az egész. Viszont a kikötőből távozó hatalmas hajókat órákig tudtam volna bámulni :)
Egy utikönyvet böngészve kitaláltuk, hogy átruccanunk Brac szigetre, ahol állítólag Horvátország legszebb strandja található. Ez pedig nem más mint Bol, ahol az aranyszarv van. Ez egy kavicsos földnyelv (nem tudom hogy nevezzem :), ami belenyúlik a tengerbe. (volt már itt valaki közületek?) Egyik oldalán hatalmas hullámok, a másik oldalán pedig szinte áll a víz. Nekem nagyon tetszett, bár az utikönyv azt állítja, hogy ez egy homokos strand, ez is köves volt mint a többi :) - bár az is igaz, hogy itt voltak a legapróbbak a kövek :)
A komp Splitből Supetarba fejenként 23 kuna, az autó díja 106 kuna. Ha négyen vannak egy autóban, akkor egész jól megoszlanak a költségek, fejenként 50 menyét. Persze ez csak az odaút.
Supetar városkából (mi csak Superstarnak hívtuk :) szerpentínes hegyi út vezet át Bolba, amit nagyon élveztünk, a Need For Speed című játék jutott róla folyton eszembe :) egyik oldalt korlát nélküli szakadék (autóroncsokkal az alján), másik oldalon pedig szikla. A sziget másik oldalára érve leírhatatlan szépségű kilátás fogad, a távolban Hvar szigete, lent a mélyben pedig Bol a híres aranyszarvval.
A strand nagyon tiszta, szemetesek mindenütt, a fák alatt pedig egy önkiszolgáló étterem + fagyisok. Mosdó is van, tiszta, de pottyantós... (Ezt sosem fogom megérteni amúgy) Ja amúgy a parkolás 20 kuna volt egész napra, ha jól emlékszem.
A kompok kicsit ritkán járnak visszafelé, 18, 19.30 és 20.30-kor. Mi becéloztuk a 18 órás kompot, fél órával korábban oda is értünk a kikötőbe, de már nem fértünk rá fel... Mindenki akkor akart visszamenni.
A kompozás külön élmény amúgy, én nagyon szeretem... olyan furcsán jó érzés, amikor kiköt a komp, felnyílik az orra és belegurulnak az autók :) (Ezt Tihany és Szántód között sosem érzem :)
Trogirra visszatérve. Itt is nagyon durván sokan vannak, kellemes kis dugók szoktak kialakulni Ciovo sziget és Trogir között... Az egyik reggel 1 óra alatt értünk be a szigetre (esett az eső és mindenki ment várostnézni...) (Leadfoot: egyszer sem futottunk össze, nem láttam a kocsidat semmerre :)))
Trogir egyik eldugott, hátsó utcácskájában van egy nagyon jó borszaküzlet, érdemes megnézni, bár 50 kuna alatt nem kap az ember semmit sem :) a jobb borok 100-tól kezdődnek (valaki kritizálta itt a borokat, én nem értek hozzá, de azért elég komoly választékuk volt).
Na mit felejtettem még el? A horvátok szörnyűen vezetnek... Nem tudom őket megérteni... ott élnek, ott autóznak nap mint nap ezeken a kanyargós utakon, mégis tötymörögnek állandóan. Nem kell száguldozni, de könyörgöm, legyen valami ritmusa a forgalomnak. Hát náluk az nincs. A töküres autópályán a belső sávból kellett levillognom a 120-szal közlekedő horvátokat...
Amúgy az új, Zadar felé vezető autópálya is egy külön élmény, érdemes arra menni. Kanyargós ugyan, de szép a kilátás és az alagutak is látványosak. Hát a horvátok tudnak autópályát építeni. Kiváncsi lennék, hogy mennyibe került csak annak az 5,6 kilométeres dupla alagút kifúrása... és hogy ebből a pénből nálunk hány km-nyi autópályát lehetne felépíteni... Vasquezzel örök témánk ez az autópálya dolog, például az, hogy ugye oda-vissza elköltöttem 112 kunát. Ez kicsit több, mint 4000 forint... Inkább nem számolom ki, hogy ez mennyivel olcsóbb, mint az M5-ös oda-vissza!. EHH! GRRR!
Szó esett itt a vendégszeretetről. Hát mi azt tapasztaltuk, hogy néhány horvát szóval és mosollyal nagy sikereket és kedvességet lehet elérni. Egy pincérnő Primostenben megdícsérte a nyelvtudásomat, pedig a jónapot-kérem-kettő-köszönöm-számla szavakon kívül semmi mást nem használtam :)
Hazafelé vasárnap délután indultunk (nem bírtuk ki, visszamentünk Primostenbe, és egész délelőtt tengeri sünöket gyűjtöttünk a tengerből :)
Több liternyi sósvíz-nyelés után elindultunk, a forgalom kellemesnek ígérkezett...
Ám a helyekbe érve szakadó eső várt ránk, a plitvicei tavak után pedig egészen Karlovacig hatalmas volt a dugó, ezt a távot kb 2 óra alatt sikerült megtennünk :( Az utolsó hazafelé tartó dugó volt ez állítólag, szinte kizárólag zágrábi rendszámú autóval...
Ezt leszámítva jól jöttünk, Zágráb után szinte üres volt az autópálya, a határon mosolygós, jófej magyar határőrök, biccentő horvát egyenruhások. Balatonparton örült csehek és lengyelek, akik nem tudnak vezetni... az M7-esen meg dühösen tapasztaltuk, hogy már nem lehetett venni 4 napos autópálya matricát :((
Itthon meg rossz idő van, vissza akarok menniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!
Bocsi, ha hosszú voltam... Majd lesznek képek is :) Jóéjt :)