egyáltalán nem vagyok naiv. Ha visszalapozol egy kicsit, ott az elmélkedésemben a szöveg a pénzről, ami az egész HIFI világot, de főleg a médiumok színezi...
Nincs. A valószínűsítés itt azt jelentette a konstrukció önmagában hordoz néhány valószínüsíthető paramétert: - 43 dB, mint látható ez így is van (TAYA). Érdeklődési körön kívül van.
Mint ahogy a DD-sek egy mai szint kategóriája -50 körül van (Audio Technica, Lenco 3808 hosszasan...stb.) Lehet látni, egy sor gyár megveszi ugyan azokat az elemeket s épít belőlük még fazonra is erősen hasonló játszókat...
Hozzá teszem, fel lehet tenni a kérdést(amit már feltettem...) - ki, milyen körülmények között hallgat... a normál szoba 40dB-vel sok mindent helyre tesz - ott a 100e HUF os -50dB mai DD-k ebből a szempontból már vígan megfelelnek - fejhallgatónál már nem biztos (nem szeretem).
Most komolyan, már az 50-es évek elején létezett olyan futómű, ami 0.05% wow&fluttert tudott (amúgy 70dB rumpli mellett), és az nem fejlett direct drive volt, hanem vacak szíjhajtás. Pedig még szetero lemez sem volt. Most, 70 évvel később álmélkodjunk egy 0.1%-os wow&flutter láttán? Hogy az mekkora minőség? És az érv mellette az, hogy van nála még szarabb?
Elég baj az, hogy a kommersz hifi így legatyásodott, ami 20-30-40 évvel ezelőtt alsó polcos gagyi volt a műszaki boltban, az most highend. Az ember nem azért kénytelen menni a hifi szalonokba, mert valami kimagasló minőséget szeretne, hanem egyszerűen egy hallgatható készüléket keres.
A chip.de csak szemle, áttekintés - paletta készítésre jó - a leközölt tesztek vékonyak... Ha valaki képbe akar kerülni, sokat kell hozzá forgatnia a fejét. Nehéz korrekt teszteket találni - a többségükről ki sem derül, milyen körülmények mellett született, hol, mit, hogyan hallgattak, vajon utána mértek e a gyári speckóknak(nem), stb.? A gond inkább az hogy a komolyabb "audió" szaklapoknál ugyanez a helyzet. Vajon hogyan íródnak ezek? A szerző föltesz két-három lemezt - a "tesztalanyt" bedugja a nem tudom mibe..., kicsit belehallgat, előveszi a gyári speckót, leírást, a "varázszszótárt" s máris születik a cikk az "A4"-es lapon...? Nagyon úgy tűnik, hogy erős esély van erre.
Több paraméter van, a nyávogás egy, nem ismerem az AKAI100-zaját, de valószínü nem éri el a 67dB-t..., s a PU is valószínü gyengébb, de lehet, hogy az cserélhető.
A néphifi (tekintsünk most el a kabarétréfától, hogy némelyik forgalmazó csúcskategóriásként reklámozza) technikai fejlődését boncolgatva felvetődik a kérdés, hogy vajon az új DD-motor vagy a csoda-PLL sikerült ennyire jól? :ĐĐ
Pedig jobb tanúbizonyságot keresve sem lehetne találni, hogy lemezjátszó-fronton évtizedek óta nincs fejlődés. Rugós antiskating az egyébként valóban nagymúltú SAEC "csodahangkarján", hogy mást ne mondjak;)
Technikai jellemzőkön lehet csámcsogni, csak nem érdemes. Ha be szeretnéd pozicionálni, egyszerűen nézd meg, hogy alapesetben milyen hangszedőt ajánlanak a 600 dolláros masinához... 100 dolláros Sumiko Oyster-t. Lapozzunk...
Á, ez olyan mint a vetésforgó, a már régen kitárgyalt dolgok semmivé lesznek, és újra kezdődik minden elölről! Én szépen ki is vonulok már minden vitából, mert értelmetlennek látom a meccsek újbóli lejátszását, gittrágás az egész! Lásd, pl a Shure hangszedők újbóli tündöklését egyes körökben...
A szíjhajtás és a direkthajtás két különböző állatfaj, rendszerint a hajtásmódra jellemző auditív előnyökkel – hátrányokkal, melyekről lényegében semmit sem árulnak el az elsődleges paraméterek, és a "nehezen mérhető" másodlagosak sem.
A naív pedig én vagyok, aki azt hitte, h ezen legalább 20 éve túlléptünk... vagy legalább azok túlléptek rajta, akik állítólag ismerik az egykori Magazint, és jórészt korrektnek tartják.
Én inkább abban látom az audioland fórumainak fő problémáját, hogy sokszor megjelennek itt olyan új tagok, akik elvben tanácsot kérnek, pedig már rég sziklaszilárdan eldöntötték mit is akarnak, és csak ennek megerősítését várják a fórumtól. Amikor pedig az elképzeléseikkel szembe menő, de megalapozott tanácsot kapnak, akkor elkezdenek szelídebb vagy durvább formában "prüszkölni".
Pl nem tudom hova tenni érvként, hogy az általam ajánlott Thorens ma már csúnyácska. Nézd meg, az új Thorensek is ugyanúgy néznek ki.
Másik gond, hogy ha jól értem már régen elkötelezted magad a DD mellett, de erről nem szóltál. Ha tudom, ajánlottam volna pl. az új DD-s Thorenset, 250 ezerért beépített korrektorral és egy jobb hangszedővel. (Nem vagyok a Thorens képviselője, csak ezt a márkát ismerem a legjobban).
Egyébként én nem mondom azt sem, hogy a DD-s "nem rúghat labdába", de -SzVSz - az egyforma hangkvalitású szíjhajtású és DD-s lemezjátszók közül a DD-s jóval drágább.
Lehet, csak nekem ez így rendkívül furcsa. Ha olvastad, akkor miért nem olyan időkben szóltál hozzá, amikor még érdemes volt? Nem mellesleg, nekem úgy tűnik, a HFM-et se nagyon olvasgattad, mert akkor szerintem sejtenéd, hogy mi lett volna a szerkesztőség véleménye a 374-ben előadott csabaidánielista pamfletről. Rendesen "kioktattak" volna a Hangszervizben..)))
Nem tapasztaltam olyant, hogy regisztráció nélkül nem lehetne olvasni az index fórumokat. Regisztrációra csak hozzászólásnál van szükség, de már meg is bántam, rögtön ki is oktattak "baszki" tempóban.
Az itteni "civilizált hangot" ne keresd, ez a "baszki" tempó uralkodik hónapok óta, bárhova kattintok. Régebben még olvasható fórum volt, most már mindenhol ez az igénytelenség kezd dominálni. :-(
Továbbra is jelzem, egymás minősítése, s a nem korrekt, civilizált hang is ("baszki") felesleges, értelmetlen, nem tartozik a tárgyhoz, csak fékez.
xxx
Minden audio (HIFI) eszköz műszaki(mérnöki) tárgy. Valaki(k) megtervezte, s legyártotta, műszaki tudás, tapasztalat alapján. A "mérnöki" tárgyakat műszaki elképzelések, paraméterek, tapasztalatok mentén tervezték, s gyártásukat , minőségüket műszaki eljárásokkal lehet kézbentartani. Így egy HIFI eszközt(is) keményen jellemeznek a műszaki paraméterei(is), s az is ki gyártotta (mert egy technológiai fegyelem, megbízhatóság van mögötte). Aki mást állít, tévedésben van. Ezért ezeknek az eszközöknek a minőségét részben - mivel elektro-akusztikai eszközökről van szó - ilyen fizikai paraméterekkel lehet jellemezni. Ezek a paraméterek több-kevesebb nehzséggel mérhetőek, mérésük szabványosított. Sok esetben viszont a gyártóknak, kereskedőknek nem áll érdekében még bizonyos alap paraméterek közlése sem - mivel ez sok esetben akadályozza kereskedelmi céljaik elérését. Mivel bizonyos szempontból jól összehasonlíthatóvá teszi az eszközöket, ez pedig elgondolkodtathatja a vevőket az ár-teljesítmény kérdésekben. Természetesen vannak finom jellemzők, különbségek melyek mérése nem, vagy csak igen nehezen lehetséges - ez esetben "ragyogó" lehetsőséget teremt a szubjektum, a szövegkörítés ezeknek a "nehezen mérhető" dolgoknak a maszatolására, mozgatására. Vannak emellett az A-B tesztek, ami megfelelő körülmények mellett adhat többlet információt, s lehetnek objektív elemei.
Ezekben a dolgokban igen nehéz rendet rakni - mert mindezt körbelengi a pénz is... Ezen infók intepretálásából él egy egész kommunikációs hálózat(nevezzük médiának) amely "tesztelésekre", véleményezésekre szakosodott, s hol korrektebben, hol kevésbé hozza le a cikkeket a különböző eszközökről, bevált, varázsszavakból álló terminológiából... visszaélve azzal, hogy nyájas olvasók nem mérnökök, hozzáértők, csak szeretnének valami jót, használhatót kapni a pénzükért... Ezért e szaklapok hasábjain sok tesztben sem alapvető műszaki paraméterek, sem tesztkörülmények nem is szerepelnek - a "szakértő" néha már arra sem veszi a fáradtságot, hogy ehgy kicsivel több műszaki adatot, indfót, megszerezzen annál, mint amit a forgalmazótól első kézben megkap... Egy ilyen fórumnak az lehetne az értelme, hogy ezen információkhoz való hozzájutást felgyorsítja, egyszerűbbé tegye, ne kelljen mindig miindenkinek 28 "szaklapot", tesztet, gyári weboldalt stb. végig olvasni.
Emellett tévhitek is kavarják a képet, az "audofilek" között... pl. a csöves erősítők "imádata" - egy modern, félvezetős erősítő meg sem közelíthet egy csöves erősítőt, bár annak műszaki paraméterei nagyságrendekkel jobbak...(erős tévedés). Vagy a lemezjátszónál - egy ddrive-os lemezjátszó nem rúghat labdába... dehogynem, össze kell hasonlítani bizonyos alap paramétereket s kiderül, hogy mennyire... Anno a HIFI magazin viszonylag korrekten működött, szakemberk mérések és meghallgatások alapján jellemeztek eszközöket. Nonszensz, hogy a lemezjátszók igen lényeges adataihoz nem nagyon lehet hozzáférni - nyávogás, zaj, rumpli - milyen a hangszedő, mely szabvány szerint mértek stb....
