Ma még fontosabb, hogy égjen a remény lángja Ebben az elkeseredett világban. Te és én is tehetünk érte, Hogy ez a láng másokat elérjen. De ki is olthatod ezt a fényt, Ha depresszióval eloltod a reményt. Ezt, kérlek, ne tedd, mert neked sem lesz jobb, Ha ezt a lángot magadban vagy másokban kioltod.
Hadd ragyogjon a remény lángja Ebbe a sötét éjszakában! Ettől az ember nem lesz kába, És jobb lesz majd neki az álma.
"A szeretet képessé tesz rácsodálkozni a másikban rejtőző végtelen szépségre és mélységre. A szeretet nem beskatulyáz, hanem szárnyakat ad. Szépnek látja a másikat, és ezzel erőt is ad neki, hogy a benne rejlő szépséget felszínre hozza." /Székely János/
...csak állok a hegyen, a szél a kabátom fújja, s ott, e különös helyen, megérint az Isten ujja...
Hol a sziklák az égig érnek, a fákkal versenyezve, a madarak vijjogva félnek, meglepi őket a halál szele, ott különös álom gyötör, ott lehajol hozzám egy kéz, ott földöntúli a gyönyör, ott a felleg csak reám néz, s vágyaim rengetegében arcom tündököl, otthon vagyok...
...csak állok a hegyen, a szél a kabátom fújja, s ott, e különös helyen, megérint az Isten ujja...
- Jó napot! - mondta a róka. - Jó napot! - felelte udvariasan a kis herceg. Megfordult, de nem látott senkit. - Itt vagyok az almafa alatt - mondta a hang. - Ki vagy? - kérdezte a kis herceg. - Csinosnak csinos vagy... - Én vagyok a róka - mondta a róka. - Gyere, játsszál velem - javasolta a kis herceg. - Olyan szomorú vagyok... - Nem játszhatom veled - mondta a róka. - Nem vagyok megszelídítve. - Ó, bocsánat! - mondta a kis herceg. Némi tűnődés után azonban hozzátette: - Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"? ............. .......... - Légy szíves, szelídíts meg! - mondta. - Kész örömest - mondta a kis herceg -, de nem nagyon érek rá. Barátokat kell találnom, és annyi mindent meg kell ismernem! - Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít - mondta a róka. - Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik. Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem. .......... .......... Így aztán a kis herceg megszelídítette a rókát. S amikor közeledett a búcsú órája: - Ó! - mondta a róka. - Sírnom kell majd. - Te vagy a hibás - mondta a kis herceg. - Én igazán nem akartam neked semmi rosszat. Te erősködtél, hogy szelídítselek meg. .......... ........... Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.
