Miért kell az ateizmusnak és a teológiának akármi közük lenni egymáshoz, hogy egy ateista teológiai kérdéseket feszegethessen?
Az, hogy valaki ateista, nem jelenti azt, hogy csak olyan dolgokkal foglalkozik, aminek köze van az ateizmushoz.
Egyébként teljesen nyilvánvaló, hogy mi köze az ateizmusnak a teológiához, az hozzá a köze, hogy az ateizmus az istenhit hiánya, a teológiának meg a tárgykörébe tartozik az Isten.
De ha nem lenne hozzá köze, az pont semmit nem változtatna azon, hogy egy ateista is feltehet teológiai kérdéseket, vagy rámutathat bizonyos teológiai álláspontok belső ellentmondásaira.
Egyrészt azt állítottad, hogy a hit= vallás, erre megmutattam, hogy nem az.
Másrészt pedig azt állítottad, hogy az ateisták abban hisznek hogy nem létezik az isten. Egy fenét! Az ateisták NEM HISZNEK az istenek létezésében. És mint sok másik esetben, itt is a hit cselekvésének negáltja nem cselekvés! A "futás" cselekvés. A "nem-futás" nem cselekvés, pláne nem "futás"! Valami létezésében nemhinni, nem egyenlő hinni ennek a valaminek a nemlétezését. EZ KÉT KÜLÖNBÖZŐ DOLOG!!!!
"Az ateizmum nem alapul semmilyen tényen."
Az ateizmus azon a nyilvánvaló tényen alapul, hogy semmiféle isten létezésére nincsen semmiféle bizonyítéka senkinek ezen a Földön.
Ezen példák mind konkrét tényeken alapulnak, tehát nem hasonlítanak az ateizmushoz. Hiszed, hogy fizetni tudsz, mert tegnap is tudtál, hiszed hogy a lányod egy pattanásos punkkal kavar, mert láttad vele, hiszed, hogy még megéred a mesterséget intelligencia megalkotását, mert a folyamat sebességéből erre következtetsz.
Egyébként van egy jó tanácsom minden agnosztikusnak és ateistának. Ha meg akarják tudni az igazságot egyetlen dolgot kell tenniük (én is így tettem). Kértem Istent, hogy mutassa meg az igazságot. Kérjétek, hogy mutasson utat nektek, jöjjön el az életetekbe és meg fogja tenni.
Persze kényelmes dolog "tudatlanul" élni, de nem igaz az, hogy ne lehetne eljutni az igazságig.
Az ateisták nem hisznek az Istenben, mégis erős vallási meggyőződéssel érvelnek, mintha Isten létezne (ezt hívják kognitív disszonanciának). Van egy vallási alapú metafizikai meggyőződésük és érvük, hogy Isten nem létezik, mert szerintük a világ nem így nézne ki, ha Isten létezne. A teista és az ateista között nincs különbség ebben a tekintetben, mindketten ugyanarra a teológiai felvetésekre támaszkodnak. Honnan veszik, hogy Istennek hogyan vagy mit nem kellene csinálnia? Amikor az ateisták a tudományt használják fel az istenhit felszámolására (ami már legalább annyira szól Istenről, mint a tudományról), az az ateista vallás egyházastól együtt.
Lehet csavarni a szavakat, de az Ateisták hiszik, hogy nincs Isten. A hit pedig vallás. Az én hitem is vallás, bár számomra nem az, mert én tudom, hogy van Isten. Mégsem mondom azt, hogy nem vallás.
"Az Ateizmus vallás, hisznek valamiben, amire semmi bizonyítékuk sincsen."
Nem! Nem az.
Helmuth von Glasenapp valláskutató definíciója szerint "vallásnak azt a – megismerésben, gondolkodásban, érzésben, akaratban és cselekvésben kifejeződő – meggyőződést nevezzük, amely szerint személyes vagy személytelen transzcendens erők vannak működésben."Láthatod, hogy az ateizmus esetén éppen a kulcstényező hiányzik: a transzcendens erőkben való meggyőződés! Éppen emiatt BIZTOS, hogy az ateizmus nem vallás.
Az agnoszticizmus és az ateizmus egymást kizárják. Továbbá az agnosztikus nem fogadja el sem az Isten létezése melletti sem az Isten létezése elleni érveket....
Jól néznénk ki, ha ezen a fórumon mindenki csak a saját szakterületéhez szólhatna hozzá.
Amúgy pedig nem is a tudományos, hanem a vallási-filozófiai szekcióban van a topik, szóval ha teológiai kérdések, akkor csak jó helyen sikerült feltenni őket. :)
Az a kérdés is adott, hogy ha van teremtő, mennyire avatkozott bele a világ dolgainak a kialakulásába.
Vegyük magát az embert, ami elvileg a saját képére formált alkotás, a teremtés koronája lenne.
Ha intelligens tervezés eredményeképpen jött létre, miért van
- farokcsont?
- férfi mellbimbó?
Miért van az, hogy az ember fogai, amik fontosak a táplálkozásához, elromolhatnak, és akár el is veszítheti őket úgy, hogy azok nem regenerálódnak?
Ha az ember arra teremtetett, hogy két lábon járjon, mitől alakulhat ki a sok álló, ülő testhelyzettől a lábakban a visszértágulat?
Továbbá, ha Ádám és Éva története nem csupán szimbolikus, hanem szó szerint úgy történt volna, ahogy leírták, hogy lehet az, hogy az állatoknál a Teremtő gondoskodott elegendő, különböző nemű példányról, addig teremtésének csúcsából csak kezdetben csak egyet alkotott, és csak azért adott mellé társat, mert látta, hogy unatkozik? Az is érdekes kérdés, hogy egyetlen pár leszármazottjaként hogy alakultak ki a különböző emberi rasszok? És akkor az emberiség vérfertőzés eredményeképpen szaporodott? Káinról írták ugyan, hogy talált feleséget, na de hogy honnan... (Maga a házasság is egy érdekes kérdés arra az időre vonatkozóan... Ki adta őket össze? Ádám és Éva házaspárnak számított? Vagy abban a korban még nem volt "elvárás" a Teremtő részéről az intézményesített házasság?)
Tegyük fel, hogy a világegyetem csak teremtés által keletkezhetett.
Még mindig adott a kérdés, mitől igazabb egyik a teremtéstörténet a másiknál?
Illetve, ha van Teremtő, mi garantálja azt, hogy minden igaz, amit neki tulajdonítanak? Hogy valóban az ő elvárásai azok, amiket annak mondanak? Mi adja a hitelességét annak, ami őrá hivatkozik?
A bibliai számoknak ugyanolyan jelképes jelentésük van, mint a "három a magyar igazság" vagy a "hétszentségit neki".
Misztika és mágikus gondolkodás az ateizmusnál merül fel, amikor racionalitást és ellentmondás mentességet vél felfedezni értelmetlen, irracionális folyamatokban, a tudományra hivatkozva ugyanakkor azt megtagadva állítja, hogy Isten nem létezik, evidenciát nem tud felhozni annak alátámasztására, hogy a világegyetem teremtetlenül is keletkezhet, mégis azt állítja, Isten "nincs", de az ateizmusnak van létjogosultsága....stb.
Kell a hit kötőereje, amikor egész nap itt ülhetnek és vitatkozhatnak emberekkel a hiedelmekről... Ha az ateizmus igaz, akkor az ateista veszít. Ha hamis, akkor is.
