Sziasztok!
Ezt a topikot azért hoztuk létre,hogy legyen egy hely ahol minden témáról lehet beszélni,akár kerti növény akár szobai,kerti tó,növények kártevői,barkácsolás a kertben,tanácskérés,szép tájak növényei,nyaraláskor lefényképezett pálmák,leanderek,rózsák,fenyők,vagy ha csak meg akarod mutatni a kedvenc virágodat,a kedvenc kutyádat ,macskádat ,akármit!!!!mindenkit várunk,itt nincs OFF téma:)
Akár le is gyengülhet vízhiánytól és a bogár könnyebben tönkreteszi. Én nem akarok klímajóslásba bocsátkozni, vagy vitatkozni a jövőről , de szerintem lassan egy hűvösebb periódus jön, amikor mindenki sírni fog, mert nincs annyira strandidő. A tujákat illetően az utóbbi évek szâraz telei is megtették a hatâsukat, laikusként sokad magammal én sem tudtam, hogy locsolni kell télen is, de nem kell mindent a klímára fogni, ugyanis a kipusztult tujám tövénél pocoklyukak voltak... Van akinek a kezébe maradt a gyümölcsfa amikor megmozgatta...tehát ők sem elhanyagolhatók kártétel szempontjából. Persze egy szétrágott gyökerű tuját már 25 fok is kipusztít, nem kell ahhoz 35-40 fok. Amit idén becsülettel öntöztem tâpoztam azon sok szép hajtás lett, de majd tavasszal kiderül a sorsa, mindenesetre idén télen az ôntözésükre már odafigyelek.
Gyönyörűen fejlődik, nőnek a hajtásai az idén ültetett Bougainvillea-nak (murvafürt), de nem "virágzik"! Nem nőnek lila fellevelei! Mi a baj vele? Mit kellene tennünk?
Összegezve elmondhatom, hogy ez a nyár itt nálam esősebb volt, mint a tavalyi, főleg az jellemezte, hogy későn kezdődött, hiszen június végéig nem volt 30 fok feletti hőmérséklet. Aztán jöttek hőhullámok, talán 36 fok volt a maximum, a múlt héten. Ez meg is égette néhány kényesebb fa levél széleit (Drummondi juhar főleg). Általában azonban szépek maradtak a növények, ami nem fordul elő gyakran, sőt, a közterületeken is zöld a fű, ami egyenesen csoda augusztus végén.
Ha kiülő alá akarsz árnyékot és nem szeretnél idővel óriási fát, akkor a gömbplatán egy jó választás. Nálam 5-6 év alatt 3m lett a korona átmérője. Nem tetvesedik. Elég neki egy téli permet, az leviszi a csipkéspoloskákat.
Mezei juhar van a kertben,a nyírfák szerintem ugyanúgy fognak járni ,mint a fenyők,túl meleg lesz nekik. Nagyon szenvednek itt a környéken.A hárs sem nő lassan
Nem vagyok hozzáértő, csak a helyi tapasztalataimból gondolom, hogy érdemes keresgélned gyorsan növő fák közül. Persze olyat, ami lilik a kertbe, tetszik nektek stb. Nagyon gyorsan nő pl. a császárfa, de eléggé gyors növekedésűek a nyírfa és nálunk pl. a vadon kelt hegyi juhar.
De biztos, hogy a megváltozott klimatikus viszonyaink között az ehhez már nem illő fenyőket, tujákat kell sok (ivó)vízzel életben tartanunk?
A múlt héten Somogyban túrázgattunk: ott már minden második kertben szép nagyra nőtt banánfát láttunk! Ősszel visszavágják talajfelszín felett 50-60 cm magasra, körbeveszik szalmával, aztán tavasszal kitakarják, az meg növeszti a szép nagy zöld leveleit. Gyümölcsöt még nem érlelnek, de ha így folytatódik a hőmérsékleti trend, az is lesz...
Valamilyen szú pusztítja őket. De sokan nem is reagâlnak a változâsra, szomszéd is úgy van vele majd hétvégén esni fog. Mâr tiszta száraz a fenyője körül minden, ilyenkor akár naponta is locsolni kéne. Csak sokan megjátsszâk a nagy vízvédőt, mikôzben naponta jár autót mosatni, hátul focipályâja van amire megy ezerrel az öntöző, fogyaszt ezerrel a klímája tèlen-nyáron, nagykanállal eszi az életetstb. A legdurvább az volt amikor egy ilyen tag méltatta, hogy az irodájában a hölgyek csorgatják a wcben a vizet mert szégyellik a hangokat, és hogy az milyen pazarlás. Én azt mondom mindenki a maga háza táján serpregessen. Egy szó mint száz ilyenkor akár naponta kellene az örökzöldeket párásítani, locsolni, hogy minél kisebb károsodással átvészeljék, és ne gyengüljenek le.Pont olyanok mint egy ember, ebbe a perzselő melegben ugyanúgy szenvednek, és a kellemes hűvösben érzik jól magukat. 10-20 éve még jobb volt nekik, mert idehaza is jobban eloszlott a nyári xcsapadék , ezért maradtak szépek, és senki nem locsolta a környéken.Most pedig hiába esik hétvégén sok, ha már félig kiszáradt mert 1 hónapja semmi nem esett és nem is locsolták.
Nálunk különböző kerti díszcserjékkel volt gond nyár elején: sárgult, hullott a levelük. Persze laikusként először valami kártevőre gondoltunk, mert az is egyre gyakoribb és változatosabb a kertünkben, de ez nem az volt!
Szakértőkkel egyeztettem, és egybehangzóan az akkoriban többször is napokig zuhogó esőt jelölték meg okként, merthogy a sok víz le/lejjebb mosta a talajnak abból a rétegéből a tápanyagokat, ahonnan a bokrok táplálkoznak. Sürgős folyékony és levéltrágyázással sikerült megakasztanunk a folyamatot, utána új hajtások is nőttek.
Ha visszaolvasod a fórumot pár hónapra (én legalábbis) többször is írtam itt róla.
Írtam, ha szétnézek az erkélyemről, a környéken több tucat kiszáradt fenyőt látok.
Meg ehhez hasonlókat.
Mások is tudnak róla, csak senki nem akar pánikot kelteni.
Vagy pld. a kitermelt fenyőre zárlatot elrendelni.
Az erdőgazdaságok 4-5 éve tarvágással írtatják ki a fenyőerdőket, újra telepíteni (idegenhonos)
nem lehet, jogszabály tiltja.
A fenyők valószínűleg az éghajlatváltozás, melegebb tél miatt nagyságrendekkel télen ki nem fagyó,
túlélő kártrvő rovarok miatt pusztulnak, és a csapadékhiány meg a legyengültség miatti gyantatermelő képesség hanyatlása is szerepoet játszik ebben, ami legyengíti és fogékonnyá teszi őket a gombás fertőzésekre.
A hazai tuja állomány pusztulásának is hasonló oka lehet, bár más a károsító rovar:
"A tuja aknázómoly, melynek lárvái a levelekbe fúródva okoznak kárt: elsárgul-barnul a hajtáscsúcs, végül lehullik. De a pajzstetű sem kíméli a tujákat, melyek ellen a védekezés komoly kihívást jelent: tavasszal és a nyári rajzás előtt lehet kiirtani őket a megfelelő szerekkel. Hatalmas pusztítást végez a boróka-díszbogár is, ami a száraz melegben szaporodik, és elsősorban a legyengült növényeket támadja."
Szerintem nincsen súlyos fertőzés, hanem súlyos klimaváltozás van, amelynek hatására nehezebben állnak ellen a fák a kórokozók támadásának. Az összhatás eredménye a sok kipusztult fa. A fenyők egyre kevésbé alkalmasak ebbe a száraz, forró levegőbe. Azok vannak jobb helyzetben, amelyek legalább a talajból tudnak vizet felvenni.
Nálunk is vannak olyan fajták, amelyek nem birják a túl sok esőt. Tavasszal, nyáron itt többször voltak olyan napok, amikor szinte folyamatosan esett. Először megjelentek a rozsdavörös foltok, majd a fekete foltok a leveleken, amelyek később lehullottak. Nálunk is vannak olyan rózsák, amelyek mér teljesen levél nélküliek. Ha sok ilyen fajtád van, akkor tűnhet úgy, hogy szinte minden rózsád elvesztette a leveleit. Ellenben más, erre nem kényes rózsák viszont szépek, üdék.
A tuják betegszenek, nem a fenyők. Van aki azt állítja gombás fertőzés, van aki az éghajlat változását okolja. Állítólag párásabb, és hűvösebb levegőt szeretnek a tuják, mint ami mostanában nálunk van. Forró, száraz nyarak többnyire.
Valaki hallott már arról a rejtélyes fenyöbetegségröl, ami tucatjával támadja meg és irtja ki maradéktalanul és lélegzetelállító gyorsasággal a környék összes tülevelüjét?
Mindig ellene voltam kiskertekben az óriási fenyveknek, amik túlnövik a házakat és sokméteres körzetben semmit se türnek meg maguk körül, ezért én magam szerencsére nem tartok ilyet. De hogy a környéken az összes így végezze, azt azért nem kívántam volna.
ez is szárad
