"The Gulf of Khambhat was formed by a major rift that resulted in a down sliding of the Khambhat region. The area is very tectonically active today, and several faults can be found in the gulf. Periodic earthquakes also occur here.[4] This knowledge has led several archeologists to state that the site is not in a secure enough context to be reliably dated. Because of the tectonic activity and strong currents, these archeologists claim that there is not sufficient stratification to be sure the recovered artifacts can be associated with the site"
állításod minden alapot nélkülöz. semmi sem bizonyítja, hogy az adott helyen valóban egy város létezett volna, pláne nem 9500 évvel ezelőtt. kizárólag szonárral végzett vizsgálatok mutattak ki szabályosnak tűnő formákat, és néhány tárgy került a felszínre, de ezek egyike sem bizonyítottan 9500 éves, mesterséges eredetű tárgy.
ez az egész történet egy nagy kamu, hiteles információ nem létezik a város létezéséről, kizárólag ezoterikus szennymédiában találsz ilyet.
"The major disputes surrounding the Gulf of Khambhat Cultural Complex (GKCC) are claims about the existence of submerged city-like structures, the difficulty associating dated artifacts with the site itself, and disputes about whether stone artifacts recovered at the site are actually geofacts. One major complaint is that artifacts at the site were recovered by dredging, instead of being recovered during a controlled archeological excavation. This leads archeologists to claim that these artifacts cannot be definitively tied to the site. Because of this problem, prominent archeologists reject a piece of wood that was recovered by dredging and dated to 7500 B.C. as having any significance in dating the site. Another major issue is that no marine archeologist has actually inspected the site. All current research has been based on controversial sonar scans, and artifacts dredged from the sea bed."
hozzáteszem, hogy a konkrétumokként felhozott esetek a jégkorszak végén bekövetkezett vízszintemelkedés miatt elöntött ősi városokról/építményekről (Málta, Rama hídja) mind hasonló mértékben hitelesek, azaz semennyire se.
"Ockham borotvája filozófiai elv, amely szerint két, az adott jelenséget egyformán jól leíró magyarázat közül azt érdemes választani, amelyik az egyszerűbb."
Tökmindegy nekem, mikor virágzott a város. Találtak 9500 éves, 8000 éves, 7000 éves maradványokat... teljesen mindegy, lényeg, hogy egy kurva régi indiai város a jégkort lezáró tengervízszint emelkedés legutolsó szakaszában a tenger mélyére süllyedt. Földrengésekkel, földcsuszamlásokkal stb. övezve, de elsüllyedt. A tenger vízszintje 7000 éve mindenképpen alacsonyabban volt ott kb. 80 méterrel.
"tengerszint emelkedett jelentős mértékben - amiről tudjuk, hogy a jégkor végén megtörtént..."
Annyi pontosítással, hogy a jégkorszakot lezáró kb. 120 méteres tengervízszint emelkedés a 7000-17000 év közötti időtartományban - tehát 10000 év alatt! - több hullámban zajlott le és kb. 25 millió négyzetkilométer területet öntött el. Az első szakasz 13-14 ezer éve, a második kb. 11-12 ezer éve, a harmadik szakasz kb. 7-8 ezer évvel ezelőtt zajlott le. A Cambaj-öbölben lévő város tehát a legutolsó áradási ciklusban süllyedt el.
Te pont ugyanolyan jól tudod, mint én, hogy a IV. jégkorszak, viszonylag hirtelen ért véget és tán néhány 100 éven belül - vagy még rövidebb idő alatt egyesek szerint - mintegy 80-90 méterrel megemelkedett a tengerszint a Földön - ez a legegyszerűbb magyarázata az objektumok víz alá kerülésének...
"s történelmi idők szerint egyszerre történő víz alá kerülését:"
ne beszélj a levegőbe, adatokat kérek. az állításodat nyilván alá tudod támasztani régészeti-geológiai kutatásokkal, melyek az adott területek egyszerre történő elárasztását igazolják, valamint az így víz alá került épületek az ismert emberi civilizációk kora előtti dátumát bizonyítják.
"ez minden egyes esetben a konkrét helyszín geológiai és régészeti vizsgálatától függ, és nem laikusok hagymázas elképzeléseitől."
De bizony nyilván, ugyanis nem hagymázas elképzelések támasztják alá. Megnézik, kiderítik, lemérik mikor volt utoljára szárazon az adott terület ahol megtalálták a romokat és sok esetben kiderült, hogy régebben mint az eddigi legöregebbnek hitt civilizáció. De ja, nyilván búvárruhában lubickolva építették meg a vízben ezeket.
Ja, és ha még ezt figyelembe sem vesszük, akkor sem tudják egy kultúrával sem összepárosítani, hogy kik építhették.
Nagy valószínűséggel ezeknek a városoknak a pusztulását, víz alá kerülését őrzik a legendák - azaz a kollektív ősemlékezet - a sárgolyó összes kontinensén.
A Cambaj-öbölben 25-40 méteres mélységből kerültek elő emberi település maradványai. Az eddigi vizsgálatok városias település maradványait azonosították. Kát városrészt is azonosítottak. Az előkerült leletek 9500 évesnek bizonyultak, tehát 4000 évvel idősebbnek, mint a legősíbb sumér városok kora. Az áradástudományi ismeretek szerint a város 6900-7700 évvel ezelőtti idősávban süllyedt a víz alá.
Ha Japánban, Indiában, Kubában, a Földközi medencéjében, az Azori szigetek mellett, Marokkóban, a Karib térségben - azaz "szinte" mindenütt térszintsüllyedéssel magyarázzuk az objektumok ilíen nagyságú, s történelmi idők szerint egyszerre történő víz alá kerülését: ennél a borotva szerint egyszerűbb feltételezni, hogy a tengerszint emelkedett jelentős mértékben - amiről tudjuk, hogy a jégkor végén megtörtént...
Valószínűleg azt, hogy a víz alatt található városokat nyilván akkor építették, amikor még nem öntötte el a víz a szárazföldet. Csakhogy ez egyes területeknél sokkal régebben történhetett, mint az első ismert kultúrák feltűnése.
Ergo kikhez tartoznak ezek az építmények? Mennyivel régebben építették őket, mint az ismert kultúrák műemlékeit?
A bretagne-i Morbihan-öbölben található a Gavrinis és Er Lannic szigetek. Az Er Lannicon található egy olyan kőovális, amelynek fele a szárazföldön áll, a másik felét apálykor a tenger mossa. Itt, 9 méterrel mélyebben fekszik egy második 33 kőből álló kőgyűrű (átmérője 65 méter, és a másik kőalakzattal egy nyolcast formál).
Lehet, hogy ezeket is a halak készítették...:)
