Igen, ez pontosan így van: pl. a fénysebességhez képest kis sebességek esetén is van relativisztikus tömegnövekedés, de az annyira elhanyagolható mértékű, hogy nem követünk el hibát, ha a számításokban eltekintünk tőle: pl. ha egy 10 dkg tömegű billiárdgolyó a billiárdasztalon 20 m/s sebességgel gurul, 2*10^-14 dkg tömegnövekedésre tesz szert......
"Nem abból adódik az idő dilatáció, hogy a c invariáns, és az "álló" megfigyelő nem X-nek látja a fény által megtett utat, hanem annál hosszabbnak?"
Newtoni rendszerben azt állapítanánk meg, hogy a mozgó óra nem óra, hiszen nem "Az Időt" méri.
Nem fordíthatnánk meg a viszonyítás alapját, a "mozgóból" nézve ugyanis a fénysebesség állandóságát feltéve az "álló" órára kapnánk azt, hogy késik, ami a newtoni rendszerben ellentmondás lenne.
Az alábbi három elv együtt nem tételezhető fel, mert ellentmondást kapunk:
- relativitás elve
- fénysebesség állandóságánal elve
- abszolút idő létezésének elve
Egyet ki kell dobni.
Newtonnál nincs fénysebesség állandósága, Einsteinnél nincs abszolút idő.
A "mi okozza" típusú kérdésekre olyan válasz értelmes, ami korábban megtanult, egyszerűbb szabályokra vezeti vissza a kérdéses jelenséget.
Valószínűleg egy olyan választ szeretnél kapni, ami a korábban megtanult newtoni mechanika axiomáira vezetné vissza a specrel jelenségeit.
Ez nem megy. A specrel ellentmond ezeknek az axiomáknak. Nem vezethető vissza a newtoni mechanikáéra, ellentmond neki.
Pl. a newtoni mechanika ki nem mondva ugyan de tartalmazza, hogy az idő egységes, globális és nem függ semmitől. Ez nincs így, egyszerű tévedés. Nem volt feltűnő a hiba a kis sebességek tartományában, de nagy sebességeknél már nagyon is az. Vagyis nem értelmes dolog erre való "visszavezetéssel" próbálkozni, hiszen hibás elképzelésen alapul.
Nincs külön 'idődilatáció' és külön 'hosszkontrakció'. Egyszerűen csak fel kell adni az abszolút idő és abszolút tér koncepcióját, és megtanulni, hogy kell a Lorenz-transzformációt használni.
Ilyenkor nagyon vigyázni kell a "leolvasott idő" kifejezéssel, nehogy az a téves kép alakuljon ki benne, hogy a késés a fény által késve közvetített információnak köszönhető.
Erre mindig az a példa jut eszembe - ami ugyan nem életszerű, de szemléletes - hogy van egy végtelen hosszú sor szinkronizált óránk. Ha nagyon-nagyon gyorsan megyünk el a sor mellett, akkor azt tapasztaljuk, hogy a kezünkben lévő óra gyorsabban jár, mint a mindig éppen mellettünk lévő óra. Tehát minden összehasonlításkor másik órához hasonlítjuk a saját óránkat, viszont így a vizsgált óra mindig közvetlenül mellettünk van, így a fény ideje nem számít.
Ebből az is kiderül, hogy mégsem emlékeztem rosszul, mert a tanulmányaim idején (90-es évek eleje és előtte), még azt sem tudták, hogy véges-e a gravitáció terjedési sebessége.
Van még egy érdekes felvetésem, bár nem vagyok benne biztos, hogy akárhogyan is kapcsolódik a relativitás-elmélethez: egyszer azt olvastam a még készülőben lévő kvantum-számítógépekről, hogy azoknak a sebessége iszonyatosan nagy lesz, minthogy azok működése (számábrázolása) az elektronok gerjesztettségi szintjén fog alapulni. Viszont az az idő, ami alatt egy elektron átmegy az egyik gerjesztettségi állapotból egy másikba NULLA. Vagyis a számítási sebesség közelít a végtelenhez (a cikkben azt írták - ha jól emlékszem -, hogy a kvantumszámítógépek sebessége a mai szuperszámítógépek sebességének több tízezerszerese lesz.)
Milyen sebességgel terjed a gravitáció? Nekem úgy rémlett, hogy annak végtelen gyors a terjedési sebessége (azonnal). De a mai Index cikkben (http://index.hu/tudomany/2010/05/10/lezeragyuval_igazolnak_einstein_relativitaselmeletet/) azt írták, hogy már kísérletileg is sikerült igazolni, hogy a gravitáció sebessége állandó. De mennyi? Az is csak fénysebességgel cammog?
" The stuff in these jets is moving towards us at a slight angle and travelling at a fair fraction of the speed of light, and the effects of relativity produce a kind of optical illusion that makes the motion appear superluminal. "
Kedves Pint! Valóban ez a lényege a próbálkozásomnak, jól látod! Valamint az, hogy egyszerűsítsek a matematikáján úgy, hogy közben jók lehessenek az eredmények. Csak sajnos nagyon be lettem havazva, és ez a kontrahálódó téridő görbület sem piskóta. De amint tudok, jövök a megoldásokkal. Addig a türelmeteket kérem! Vagy ha van kedve és ideje valakinek, örömmel látnám majd az Ő megoldását is. További jó fórumozást mindenkinek!
"Azt meg, hogy miért kell a hányadosukat elosztani c-vel és egy konstanssal (ami hol 6 hol 16) azt meg végképp nem értem."
Minden képlet helyes eredményre vezet, ha tartalmazza szorzóként a helyes eredmény / helytelen eredmény tényezőt. Ez lehet a kérdezett c és a 6 vagy 16, csak ennek a tényezőnek a pontos értékét még nem sikerült meghatározni :))
a sebesség hatására dilatációt szenved a térgörbület, és ettől erősebb lesz. én ezt vettem ki. de hogy a képletek ezzel hogy függenek össze, azt nem vizsgáltam.
Fogalmam sincs. Még arra sem jöttem rá, hogy mit jelent a ∆ és ∆0. Azt meg, hogy miért kell a hányadosukat elosztani c-vel és egy konstanssal (ami hol 6 hol 16) azt meg végképp nem értem.
