Cet, Mézontó.... ha személyesen nem is, de topikismeretségből mindenki gondolhatja, hogy mi a véleményem erről a takarítási rettenetről... meg az ellenkezőjéről is...
Tavaly írtam az alábbi hsz-t egy másik topikba... Ha nem bánjátok, bemásolom.
Most adok címet neki: Adalékok Emvéhez (aki tulképpen nagyon jóérzésű, még anyóst is elviselő Emvé ám!!) (Ékezet ott nem volt.... )(Pirine, Boszi!! Ti már olvastátok)
Most kívánok jó éjt!!!
Elorehozott halaadas
Zsuzsim kitalalta, hogy elorehozzak. Igy legalabb halaadast is lathatok. Nem beszelve arrol, hogy tele vagyunk egy rakas halaval, adjuk hat oda annak, akit megillet.
Zsuzsit cukkoltam is rendesen: Istenem, koszonom, hogy elmegy vegre az anyam.... ezert talaltad ki, mi? -de tiltakozott. Es nekilatott a vagy 6 kilos pulyka egeszben megsutesenek. En mindenesetre halat rebegtem pulyka asszonysagnak- (de miert erzem, hogy nonemu volt az illeto?? Talan a mellehusa miatt??)onfelaldozasaert.
Minden remekmu lett. A pulyka felseges volt, a hozzavalo koretek izletesek, meg a cseresznyeszosz is remekul harmonizalt az izekkel. Az asztalon magyaros abrosz, kristalypoharak.... a naszajandekba kapott etkeszlet..... fenseges az egesz..... johet a deszert.
De lanyom intett, hogy kicsit legyek turelmes..
Mert ne? Vegulis deszertre varni sokkal jobb, mint ulni a borondon, s a megkonnyebbult betudommegiscsukni sohaj utan eszrevenni, hogy a kimosott cuccaim (nem keves) meg nincsenek benne a Bohomben. Bohom a nagyborondom.Igen jo baratsagban vagyunk, de nem szereti, ha hatso felemmel igyekszem nyomatekot adni kivansagomnak, hogy csukodjon be. Hatso felem es Bohom holnap reggel uj randevut beszeltek meg Bohom eleg nagy bosszusagara. Na mig mindezt elmefuttattam, s orommel vartam az i-n levo pontra (= deszert),latom, hogy Vej negykezlabra ereszkedve adja meg a modjat konyhajuk felmosasanak.
En:???????????? Zs: Nem akart mar 2 percet varni/ jelbeszelte a lanyom./
(Ej)Vej tovabb surolt, engem a lekiismeret hullamai arasztottak el. Bezzeg te!- mondta.Partvisnyelre felmosorongy! Le nem ereszkednel hozzam- fortyogott a lelkiismeretem.Probaltam meggyozni allitasa helytelensegerol, de nem hagyta. Mi viszont keptelenek voltunk edessegvagyunknak ellenallni, s (Ej)Vej nelkul estunk neki a banankenyernek. Ami szinten felseges volt.
Aztan mar itt is a csutortok, az indulasom napja.Milyen igaz: a masodpercek hosszuak, az evek (nekem most a hetek) elropulnek. Es ropulok en is....
Szeretek idejonni.Rengeteg elmenyben van reszem. De nem tudnek itt elni. S kicsit faj a szivem, hogy Zsuzsimnak itt van az otthona. Hogy nem tudtam belenevelni, hogy legyen hive renduletlenul.....
Vajon en az vagyok-e?? Vajon divatos ma meg a renduletlen hazaszeretet? Vagy ez mar oskorszaki eleterzes...????
Halas vagyok .Befogadott. Mi, a betelepitettek soha nem ereztuk, hogy kevesbe vagyunk magyarok, mint akik itt szulettek.. De ez mar mas tortenet.
Ez nem feltétlenül a szegénység miatt volt így, hanem mert a karácsonyt megelőző ádvent böjti időszak! Nálunk ilyenkor - mint böjtös étel - mákos guba a vacsora.
ÁcsNóra,
neked teljesen igazad van. Kiment a fejemből.
A mákosguba valamiért nálunk a húsvéthoz is kapcsolódott, alighanem ugyancsak a böjt miatt.
nálunk 8s gondolom Nagyonkánál is): héjában - vagy ahogyan az emlegetett Zsófi nagymamám hívta: hajában) főtt krumpli s nagyobb kockákra vágott, zsírban pirított (vagyis inkább üvegesre párolt) hagyma. Ebbe a hagymás szafta vágták bele a krumplit és egy kicsit átforrósították.
Sültekhez ma is sokat csinálok, imádjuk.
Ja, olyan amit a krumplistészta feltétjeként használunk.
Milyen régen volt krumplistészta...még Anyu készített, amikor még tudott főzni.
Na, ez is egy emlékezős étel. Lassan összeállíthatom a családi menüsorokat, rajtam kívül úgysem tudja már senki.
ettől én betappancsolnék, az biztos. A hideglelős kérdés az ez: " Ezt szándékosan hagytad itt?". Miközben 1001 dolgot csinálok egyidőben, s az ominózus bármi véletlenül kimaradt.
Egyébként jó ilyenkor engem nézni, mert kb. ez a legcélszerűbb tevékenység...
Nem tudja Öregméz a ritmusomat felvenni, a jány az igen.
Ilyenek ezek a pasik.
Fő a káposztaleves, az egész házban érezni, de szeretem az illatát. Kipróbálom a Teanyukád (nagymamád?) szerinti hagymáskrumplit mellé.
És nekiveselkedek a Da Vinci Kód-nak. Karácsony óta nem lehet látni leszármazottaimat, mert éjjel-nappal azt olvasták. Fijjjú+Jáány már be is fejezték...
Zemlényi Zoltán (Zézé) könyvében olvastam hasonló számolós emberről (az édesapja ilyen).
Na és amikor véletlenül arrébbmozdatok egy-egy gyufaszálat, gondolván, hogy véletlenül került oda....
Boszi!! Messzivej szőnyegrojtos:::)))) Komolyan. Annyira rendmániás, hogy sikoltozni tudna az ember lánya a közelében.
Már anekdotaként mesélik a barátai, hogy egyszer valamit nem akart Emvé (=Messzivej) elfelejteni. Fogta az asztalon álló sótartót és egy centivel arrább tette.
??????? ilyen kérdőjellé váltak a barátok. Emvé: Mit csodálkoztok? Nem az asztal közepén áll a sótartó, s erről eszembe fog jutni, hogy valamit el kell intéznem...
De ha komolyabban belegondolunk a ilyen szélsőséges rendmániás vagy rendetlen ember életébe.... egyiknek sem lehet könnyű. Fijú állandóan keres. Kutat. Túr. Hova tettem a... nemláttátoka? kitudjamerrevana.,... rémes!
Emvé: Zsu!! Mi célból van itt ez a folt??? (folt láthatatlan, csak ő látja).
De a legjobb, hogy karácsonyra azt kérte a családjától )Messzilány és 2 Messziunoka), hogy 10 dolgot adjanak neki, amit kidobhat. Hát ettől az én lányom nagyon boldogtalan lett.. De a végeredményről nem számolt be...
Nekem óriási szerencsém volt, mert soha nem voltak sem számolós sem rendmániás Embereim. Biztos nem éltük volna túl az első évet se ha ilyenek lettek volna. Én már menekültem el pasitól azért, mert mániákusan takarított és fésülgette a szőnyegrojtokat.:-)))
Azóta is kéjjel kócolom össza a rojtokat ha véletlenűl és tévedésből rendesen állnak.
De jó ! Azt hittem csak az én uram volt ennyire preciz. Még a kávészemeket is megszámolta, hogy mindig egyforma erős legyen kedvenc italunk. Ő darálta, persze még még kézzel! Hol van már az a tekerős daráló!
Engem az idegesített, amikor takarítás után minden hamutálat, vázát , könyvet stb. a pontos helyére tett. Ha most látná a szobámat !!! lenne munkája!
Az Apósom számolt mindent, a sámlin ülve gyomlálgatott a kiskertjükben, és minden napra előírta a gyom-számot: 100, 150, 200, amiben persze szánként kell érteni 1 füvecskét is....
Mosogatni is szeretett, és utána büszkén jelentette: 134 db, pld. egy családi ebéd után..., persze a mokkáskanál is 1 db.
Valamint a házasságuk első napjától (több, mint 50 évet éltek együtt, pedin nem fiatalon esküdtek), minden reggel 6-kor, du. és este feljegyezte a kinti hőmérőn mutatott értéket egy füzetbe......
És 90 évesen elment az észi-körútra busszal, amit csak egészséges fiataloknak ajánlottak..:)))))
Nálunk pörkölt lesz nokedlivel. Csak a nokedli friss, a pörköltet a mélyhűtőből vettem ki, a múlt héten csináltuk meg.Férj isteni hagymavágó, és szereti csinálni!!
Szeret diót törni és pucolni. A köv. képpen csinálja: megtör 1 azaz egy szem diót, azt megpucolja, majd így megy egészen tízig. Akkor letesz 1 azaz egy db használt gyufát a hokkedlira, amin töri a diót. Ha tíz azaz 10 használt gyufa összejön, akkor beváltja egy azaz 1 db nagy gyufaszálra . Amikor aznap befejezi, mindig tudja, hogy 250 esetleg 310 db diót tört meg. Csak tizesre végződhet, vagy százasra...
Mákdarálás: számolja, hány tekerés a kiszabott adag... mindig tudjuk, hány db. borsó van- persze csak ha friss a borsó a borsólevesben. Ettől is megőrülök.
A karácsonyi szentestei menü nálunk nagy hagyomány- apukám 98 éves lenne, s ő mindig azt mondta, amióta ő emlékszik karácsonyra, szenteste mindig az volt, ami volt (ld. valamelyik hsz-mban, de nem is érdekes). Sajnos a gyerekeim csak részben viszik tovább. Messzilány csinált káposztalevest, Fijú csak epedezik utána, Ittlány meg jön és eszik....De azt mondja azt majd ha már én nem...... akkot ő fog csinálni.
De halat nem.....
És most éneklek nektek egyet:
Egyetek, nőjön meg a begyetek.... ez volt a jó ebédhez szól a nóta....
Boszi,
én is csak karácsony előtt csinálok ilyet! Egyébként nem vagyuk nagy sütős, az az édesanyám felségterülete. Főzni jobban szeretek.
Visszaolvastam egy kicsit, és láttam a csodálkozást a régi karácsonyesték szűkös menüjén. Ez nem feltétlenül a szegénység miatt volt így, hanem mert a karácsonyt megelőző ádvent böjti időszak!
Nálunk ilyenkor - mint böjtös étel - mákos guba a vacsora.
Ezt a szokást a lányaim is átvették, bár töredelmesen be kell vallani, hogy a guba mellé rendszerint más is kerül...
Guba alatt pedig nem az a kifliből készült, elázott maszlag értendő, hanem finom, fánktésztából, a fánkhoz hasonlóan sütött apró golyócskák, mézes mákkal. Recept a városi újságomban... :-)
A szekrény úgysem rakja rendbe helyetted senki!:)))
Ezzel én is így vagyok! Volt egyszer egy szorongós időszakom, és elmentem orvoshoz......., mondtam neki, hogy úgy érzem, hogy mindig mindennel el vagyok maradva, ez nyomaszt (dolgoztam és tanultam is közben, meg a háztartás)......, pld. hegyben áll a vasalnivaló, nekem meg semmi kedvem hozzá...., erre megkérdezte, hogy van tiszta ruha, meg vasalt ing, mondtam, hogy van, de a hegy....., erre közölte (és milyen igaza volt!), majd kivasalja, ha kell........
Ma jót játszottunk- kivétel a gyevi bíró (=Férj), Ittlány Jézuskája vett Fijú családjának egy jó társasjátékot, amit ma d.u. ki is próbálhattunk. Sajnos én csak az utolsó hellyel büszkélkedhetek....
Aztán Mennyecske rámparancsolt, hogy uszoda... De én:: neeeeeeeeeeeem.. De ő:: deeeeee!! Nem.De. nem én. De de. Győzött. Elmentünk. Szaunáztunk is. Isteni volt...
Szeditkém, olyan szomorúan hangzol, ahelyett, hogy örülnél, hogy végre nyugalom és csend van körülötted az ezer munka helyett. Én persze egy lusta dög vagyok, anyám meg egy igen praktikusan gondolkozó racionális lény volt, aki igyekezett mindig leegyszerűsíteni a házimunkákat. Mondhatnám neki se volt hobbyja a konyha, bár remekül főzött a sütést meglehetősen unta. Tehát nálunk soha nem volt óriási felhajtás, bár beigli és valmennyi aprósütemény mindig került karácsonyra. Na és nagy család se volt, így lettem én egy magányosan is elégedett remete.
Kicsikoromban, mondjuk Rákosi elvtársék előtti időben más volt a helyzet, de akkor nem anyu csinálta egyedűl a dolgokat.
háznak! Elmúlt a karácsony, és üres lett minden. Üresek a süteményesdobozok-és tálak, amikbe olyan szorgosan sütögettük a süteményeket. Szorgosan és izgalommal: megreped-e a beigli? Följön-e a hájas? Szép lesz-e az omlós?
Üresek a lábasok, fazekak, tepsik, a salátástálak. Ami nem fogyott el, azt elvitték, ki-ki kedve szerint.
Üres a "leányszobám" ma reggel utazott el az asszony-unoka Andriskával. Nincs ricsaj, vihánc, szétszórt játékok. Valahogy hiányzik
Üresek a fiókok, táskák, bőröndök, ahova már egy hónapja gyűjtögettem az ajándékokat.
Most csak a gyürüfűi unoka állomásozik itt ideiglenesen, szilveszterre hazamegy, mert a hegyekben igazán jó petárdázni.. De lesz helyette másik.......
Hiányoztatok. Majd mesélek az ünnepekről is, bár már lerágott csont.
Ma én is erőt vettem magamon és elvonultam (taxival) kitataroztatni a fejemet. Ez már nagyon időszerü volt és élveztem mert semmi tömeg, meg várakozás stb. Úgy tünt, hogy egész szép idő van, de hát a sétát én mindig meghagyom a kutyáknak. Én emberből vagyok és csak akkor megyek ha van valami célom. Most jó kibújóm van, a drótós lábam.:-)))
Te nagyon rendes anya vagy. Sajnos, nálam ez nem megy. Már el se merek menni lányomékhoz, mert jön: ezt tanultad tőlem? hogy néz itt ki minden? Régebben nekiálltam takarítani és közben ment a prédikálás. Aztán rájöttem, kár ezzel rontani egymás életét. Ritkán megyek, , becsukom belső szememet és jól érezzük magunkat.
Most már magamra mérgelődhetek, mert többet ülök a gépem előtt, nem törődöm vele, hogy rendetlen a szekrényem, ezt , meg azt kéne csinálnom. Hiszen olyan rövidre szabott életünk, csináljuk ami kedvesebbé teszi, Hát nem?????
Fijúék délig Ittlányéknál vannak. Nekem meg csak egy kis röpke borsófőzeléket kell ebédre csinálnom: ihaj!! Bejöttem csatatér szobába- jó, hogy nem látnak a vendégeim a gondolataimba.
37. éve próbálom ágy bevetésére szoktatni Fijút. Nem megy... Mennyecske dettó. Ahogy kikelnek, úgy van... nincsen :legalább letakarom... és én ettől megőrülök!!! Pedig én is rendetlen vagyok. Pont ezért az őrület???Székeken ruhák, bőrönd a földön egy rakás kilógó ruhával. a földön játékok garmada, most is majd seggreültem, mert valamelyik csodaautó a lábam alá került... De nem szóloooooooooook!! Vagy de?? U.i. Fijú aszongya, hogy milyen randa öregasszony lett belőlem... Hát... mit mondjak?? Tulképp igazsága vagyon....
Na de nem morgolódok tovább, ennél nagyobb bajom ne legyen... És csütörtökön már mennek is haza...
Pirine! Egészen jól gyógyul a kezem= nem fáj!! És ez már valami. Jó volt ez a pantheol valami rá...Az ujjbegyemre tegnap este kértem még, s egész príma!!!!
Jók voltak az éjjel bekapott sütik....
Nálunk Ittlány bejglije lett isteni és az én cukkinisem.....Még legválogatósabb unoka is azt mondta: vigyünk haza is...!! Vittek....
Ma én nyitom a boltot? Tegnap egy egész napos semmittevés várt rám, pontosabban délelőtt volt egy kis hivatalos, azután szürke ég, zuhogó eső..és szólt e zene, várt a heverő.
Próbáltam olvasni, de elnyomott az álom, s nemcsak engem. Az egész ház csöndben hortyogott, késő délután "az ezt muszáj megcsinálni" miatt némi életet leheltünk magunkba.
Ma sem tervezzük másként, illetve, ha nem esik egy kis séta....
Nekem sem jutott belőle sok, egy csomó komplexussal küszködtem miatta,.....és az ember egy kicsit olyan, mint amire tartja magát....., hát nekem nem volt sok önbecsülésem.....
Ezt próbálom a Fiamnál elkerülni..., de Ő csak akkor hiszi el, hogy tehetséges valamiben, ha külső megerősítést kap, mert szerinte egy anya elfogult:)), a csoda érti ezt...
Ezért örülök annak, hogy a prof. kapacitálja a phd-re.
