Tudod kerub, tudathasadásos nagyi vagyok... De jóban vagyok magaimmal.....
Kiváncsa szokott hátbaveregetni, amikor azt hiszem, hogy a világ fájdalma az enyém. Ha kell, elég erőszakos... Na már most én a 90 kilót céloztam mag... hurráááááá!! sikerült!!-- szal egy depiből kicincálni nem könnyű dolog. De ha segítenek neki, akkor kivonszol...
Sneci! Te árulkodó Júdás!! Nem kapsz piros tojást!!!Jóvasnna... azé szeretlünk mindannyian....
tobb mint 30 eve voltam utoljara Gyurufun (uristen ...) akkor eppen kihaloban volt ... dejo, h ilyen okofalu lett belole! csodalatos taj, csodalatos a falu is.
kecskesajt meg a kedvencem, csak borzatszo draga. (mindenhol a vilagon)
Én meg téged véltelek fölfedezni a nagyapa mögött/melletti szépségben!!Nem volt szóbeszéd a családban, hogy hasonlítasz a nénédre??
Mennyi mindenhez értettek!! Hogy csinálták?? Én meg itt tökölök egy vacak négyzeten- dicsekedtem az új készítménnyemmel a tanítványomnak, hát erre kiderült, hogy varrónő::(( Dicsekvésből Sopánka T.Ancsa lett). A pecs lényege, hogy a varrásoknak nagyon precíznek kell lenni. Hát ez az, ami nálam sose az. De miután sose voltam precíz, nekem nem is szabadna ilyesfajta munkát csinálni... de csinálok... És kapkodok... és türelmetlen vagyok... Mindjárt akarom látni a végterméket... Semmi erőlködés... Csak úgy lazán...
De juszt se hagyom abba... Görbe? Görbe... nem stimmel? Nem. De jóóóóóóó!!!!
Hogy tudtak őseink házat építeni, bútort farigcsálni, ennyi gyereket, unokát eltartani.... ??????
Kiváncsiak lesznek ránk is?? Nem kellene feljegyzéseket készítenünk?? Nem.,.. ez röhejesen hangzik...
Nagy igazságot mondasz az ösök emlékének megőrzése és további eleink kutatása dologában.
Fiatal emberként mindig kibujtam az ösök felemlegetése és lajstromba vételének megbeszélése előll ha apám előhozta a témát.
Aztán eltelt méhány ( tíz) év és kezdett érdekelni de már nem volt aki elmondja, legalább is azt hittem.
Most néhány éve apám hagyatékát rendezve találtam egy iratcsomót és jónéhány régi vastag kartonra rakott fotót.
Meghatottan gondolok még ma is apámra ha ezek a felvételek a kezembe kerülnek.
Képzeljétek, minden kép hátlapját feliratozta, hogy kit/kiket ábrázol, mint aki tudta majd egyszer mégis érdekelni fog amit annyiszor próbált elmondani nekem.
Ez egy ilyen üzenet volt ami azért csak megérkezett...
Nem kis élmény látni az ükapámat, ükanyámat egy 1852-ben készült felvételen.
Ma már rajtam/ rajtunk a sor felírni kik vannak a képen hátha lesz valaki akit érdekel majd.......................
nekem is van a mozsgói nagyapámékról-apum a kisfiú
/nagyapán 10 éves korában leesett a cseresznyefáról, eltört a kjobb keze, elüszkösödött, és le kellett vágni félferkarcsonkkal élte végig az életét-81 évesen ment el/ és a házat magamögött sajátkezével épitette mikorra megszületett az egy szem fia!és most ezt adtuk el a jóminőségű földjével együtt, nos anno mikor ifju házasok voltak nagyanyámmal-aki egy éves koromban halt meg, éppen 50 évesen-már tuléltem, hhhhhhh..., nos a falunk kastélyának ura nyittatott utcát, házhelyet a dolgos .. napszámos? parasztok megkötése érdekében, részletre, de belevágtak.
és nagyon nagyon szegények voltak, legkisebb lányt már nem tudták tartani, odaadták örökbe nagyapám növérééknek Pécsre. Ő ma olyan szuper nagyi mint Ti vagytok! :-) csak a lábát farigcsálják a dokik, már térdnél tartanak:-( most lesz 70 éves, csupasziv, unokázik, csodásan kézimunkázik...és mosolyog! /
na elég ennyi az emlékekből mára.
most látom, nincs is a képen már a legkissebb lány:-(
Férj nagyapja évekig "üldözte" Férjet és nővérét azzal az ötletével, hogy lediktálja nekik az életét. Hogy bánja Férj, hogy elmenekültek a diktálások elől!!
Nem hinném, hogy klott lehetett az anyag... bár biztos az sem egyféle volt, mint a tornagatyánk... Nekem még fekete klott tornanadrágom volt fehér blúzzal...
A brokát az ruhára nehéznek tűnik. Volt még vagy van is? zsorzsett, meg taft. Taft ruhám volt egyszer! Nővéremtől örököltem. Imádtam.És organdi... bár az inkább elsőáldozóknak való, nem sötétbe öltözött dédiknek...
Azt gondolom, hogy azért kezd el idősebb korban érdekelni, mert egy (nem) szép napon arra ébredsz, hogy csak Te vagy, aki emlékezhetsz már, amennyire tudsz emlékezni.
Ez következett be, s annyira sajnálom, hogy nem figyeltem korábban.
Akkor tudhattam volna esetleg, hogy az itt látható Zsófi vagy Ilona dédanyáim 1855-ben ill 1856-ban születtek!!!
A Zsófi dédanya 2. feleség volt; az elsőt 18 évesen elvitte a kolera 1873-ban....
és az is Zsófi volt....
Azért hasonlítanak, mert egyforma viseletük volt, tudod olyan fekete fényes...talán klott?? Nem tudom már...
Na jó vicc!! Azért ennyi nekem nincs.... A tied az egy erdő....
Nekem kankalinom (primula: ach! mily műveltség!!) virágzik... de nem olyan vadul, mint a te képeden lévő... És én mégis dicsekedtem..
Vajon mikori a legrégibb virágoskertes emlék? Berzsenyiig tudok most hirtelenjében emlékezni... A reneszánsz meghozta a virágoskertek kultuszát is? Vagy régebbiek??
Méz! Páhnyet vesznOJ!!!!!! De még meddig?? Meglesz ennek a bőjtje??
Na hív a pecsem, nagy feladat vár ma rám, rátétet kéne csinélnom, de nem tok.
Megindítottad bennem a nosztalgiavonatot, s nem olvastam el az előzményeket, csak írtam. Milyen érdekes, hogy csak idősebb korban kezdi el az embert érdekelni a múlt!
És le a kalappaL előtted, hogy levéltárakban is böngésztél!!
Ha valaki olvasta az első- szerencsétlenre sikeredett mesémet, most elhiheti, hogy mennyire örülök, ha az életemből sikerül (és gyakran sikerül!!) egy-egy epizódot elmesélnem az utódoknak. Most lesz 3 éves az Ittunokalány, s olyan édesen kéri, hogy nagyi! mesélj a kis nagyiról, aki te voltál!!
Most az az epizód a menő, amikor Böske néninek énekeltük utcabéli gyerekek a Böske néni bő szoknyáját....És Böske néni táncolt... táncolt... (mert egy kicsit ivós fajta volt).
Viszont eszméletlen fantáziátlan vagyok, ha megpróbálom beleélni magam valamelyik ősöm életébe... Egyszerűen nem tudom....
Nem csupán a család volt nagy, nagyon szépnek tűnik a ház is!! Ma már tökéletesen el tudom képzelni a házzal, családdal való elfoglaltságok idejét....
MI Ittlánytól kaptunk karácsonyra egy -egy fényképalbumot (1 Férjnek, 1 nekem).Rengeteget dolgozott a régi képekkel. Sok rokont faggatott ki... jobban ismeri a rokonságot, mint mi.
Nem is bírom ki, hogy ne tegyek én is egyet ide...
A baloldalon anyum áll, középen a nagymamája azaz az én dédim (hát nem rémes!! Már nem tudunk róla semmit!!!Hogy élet, miről álmodott, mit/kit szeretett...
Bocs Méz, hogy utánozlak. A dédijeink olyan hasonlóak egymásra, nem?? Hány éves lehetett?? Szerintem nálam biztosan fiatalabb. De ez a ruha úgy öregít... (Bocs, dédi!!Miért? Dédi??
az iagzság az, hogy a családrólegyáltalán nem meséltek! Képzeld el, Anyum, aki beházasodott a családba ő tartotta a kapcsolatot. Nekem most derültek ezek a kapcsolatok ki, hogy a dédmamám 2 héttel Apuék esküvője előtt szilveszterkor halt meg; hogy a képen látható és sokat emlegetett Zsófi nagyanyám és a gangon álló ikertestvére a dédi 41.életévében születtek - gondolom utolsóként; hogy voltak nagybácsik, akikről soha senki nem mesélt...pontosabban nem tudtuk a rokoni fokozatokat.. volt "ángyika" (azt sem tudom, hogy az milyen fok), de a nagybácsik, azokról nem sokat hallottam.
Ezeket most derítettem fel, egyházközségben, levéltárban...
Nagyapám meghalt, amikor én 4 és féléves voltam, nagymamám (aki itt elégedetten mosolyog a 4 szép gyereke mellett), nagyon mogorva lett férje halála után, nem volt mesélős...Apu igen, ő bohóckodott; neki az állatmesék voltak a kedvencei (de, úgy hasból!!), róka, nyuszi és a farkas...ez volt a szereplőgárda.
És énekelt, zenélt. Nagyapám valamiért 3 gyerekét bendzsózni tanítatta (honnan volt az ötlet a Viharsarok csücskében - fogalmam sincsen), Anyu azt mesélte, hogy a kamaszoknak minden vasárnap 3 után a nagyapámat kellett szórakoztatni, nagon szerette a zenét hallgatni.
Meg láttam képet a falusi színkörről is, Apum 17-18 évesen....a Falu rossza!
SzEditke ! Most már ezért is várom a tavaszt ! Nagyon kíváncsi vagyok!
Nagyszerű lányod lehet, hogy merészen nekivágott egy gyönyörű, de sok munkával járó életnek.
Náluk is van már unokád? Ott nagyon szép lehet gyermeknek lenni !
Előre is köszönöm, hogy elmehetek lányodékhoz !
Mikor lesz a festéses vizsgálat? Nagyon vigyázz magadra addig is. Lélekben mindig veletek vagyok, ez nem csak frázis ! A kuckó nagyon velem, bennem él, és néhányan a régi lakosztályból is.
.....én nem mondta a pirine. Nem szeretek ablakot tisztítani, különösen télen.
Olyan "Kincskereső kis ködmön .." hangulat lett itt most. Mézontó, neked érdemes családtörténetet kutatni, sok mindenre emlékszel gyermekkorból, sokat mesélhettek szülők és nagyszülők is emlékeikből. Annyi sok kép idéződik fel nekem is ebben a kuckós hangulatban.
Alföldi nagynéniknél, anyám szülőházában is volt kemence, ott is sutnak hívták a melegedő helyet a fal és kemence között.
Megható nézni ezt a nagy családot !Mennyi munka, gond lehetett dédmamád vállán! Bírnánk, bírtuk volna mi azt???
Istenem!! Hogy milyen jó is egy jó kis óra!! Ha hamar elröppen az idő, az jóóóóó!! És most hamar elröppent. Mindjárt nem is érzem magam Evicska von Depicskának::))))
Méz!! Annyira meghatódtam a régesrégi képen!! Még a gépról is mintha a régi idők illata lengte volna ba a kuckót!! Milyen lehetett ez az illat?? Hát most nekem mindenképen a kemence ontja az illatot.. Bár ha belegondolok, az soha illatot nem ontott... Vagy de??Nagymamám a konyhából fűtötte, én a szobában melegedtem a falánál. De jó volt a kemencéhez támaszkodni!!!!
Mennyire lehetett más a kemencében sült tök a mikróban sültnél?? Vagy a sültkrumpli???Biztos más volt..
Amikor már M.o-n laktunk kisgyerekkoromban, a szomszédba jártunk tejért. Drága Leitert néni!! Álltunk, s vártuk, amíg megfeji a tehenet. S hoztuk boldogan A HABOS FRISS TEJET.
Aztán modernizálódtunk. A boltban vettük a pasztőrözöttet... És amikor férjhez mentem, anyósomék még mindig tartottak tehenet, de sem a férjem sem én nem tudtuk a friss habost meginni!!!
Na el... jön lassan a Vágó, s mivel a kuckóban nincs (hálistennek nincs) tévé, keresek arrébb egyet....És az isteni 2xsültem is vár....
Bizony! A kemencepadka remek hely volt, különösen ha tökmagot is ropogtathattunk üldögélés közben. Hát még a kuckó! Van, ahol sutnak hívják. Ketten- hárman is elfértünk ott egymás hegyén-hátán, mikor még kicsik voltunk.
De ez csak afféle nosztalgiázás. Olyan, mint a görhe. Ez durvára darált kukoricából készült, viz és némi zsír hozzáadásával. Kézzel pogácsa alakúra formálták, és kemencében pirosra sütötték. Nagyon szerettem! Mikor a fiaim már ovisak voltak, megkértem nagyanyámat, süssön nekünk görhét, hadd ismerjék meg Qk is. Nem lelkesedtek érte! Mit mondjak, akkor már nekem sem ízlett annyira.
Idei barangolásomkor találtam nagynéném férjénél ezt a fotót, itt van a régi háza, a nagycsaláddal, nagyapám, nagyanyám, ikertestvére és 4 gyerekük, valamint a dédanyám. Róla most láttam először fotót, de már senki nem tudja megmondani, hogy nagyapai avagy a nagyanyai dédmamám. Mindkettő ebben az időszakban még élt, holott férjeiket régen eltemették. Az egyik 77 volt, amikor meghalt, a másik 89; én rá tippelek. Nagyapám 13. utolsó gyermeke volt, 5-öt elvesztett kicsi korában. Volt év, amikor 2-öt temetett és 1-et szült.
Végignéztem a könyveket 1837-ig, s meglepődtem, hogy milyen rendszeres-módszeres élet volt akkor: esküvők mindig novemberben...
Ha valaki korábban, dolog időben esküdött, ott biztos lehettünk benne, hogy meghalt az előző feleség és pici gyerek maradt a családban.
No, ennek a háznak a melléképületében volt a búboskemence a cipészműhellyel, ahol Apum készített kiscsizmát..de előtte Anyunak esküvői cipőt. Az csudaszép volt, 12 évesen még botladoztam benne.
ves Zsur, pirike és NagyonI ! A képeket a lányom készítette. Pk Gyürüfqn élnek, kecskefarmjuk van, bio kecskesajtokat készítenek és árulnak.
A lányom egyébként gyógypedagógus és újságíró -volt, a férje népmqvelQ -volt A házukat és a belsQket sk. készítették, némi segítséggel. Minden természetes anyagból készült, ez ott elQírás, mert Gyürüfq okofalu.
Nem kell receptre felírni, bárki kaphat itt házhelyt, ha jól tudom, 50 évre 1 Ft-ért. Bárki, aki vállalja az ökofalu szabályait, és itt tud keresQ foglalkozást folytatni.
Pirikém, és mindenki! Tavasszal szervezünk ide egy autós kirándulást, bárki jöhet.
Azért autós, mert tömegközl. eszközzel körülményes megközelíteni, autóval egy nap alatt vígan megjárható!
Nagyon sajnálom, hogy nem tudok rajzolni. Úgy magam elé képzeltem azt a cipészműhelyt, téged, ahogy élvezed nagypapa vidám játékosságát, szeretetét, és a meleget ontó kemencét. Szép gyerekkorod lehetetett ! Mesélj!
Ablakpuccot nemmmmm! Istenem, hogy azt én mennyire úúúúútálom! Párnarendezgetés az igen, az jöhet, meg a virágos ablakpárkány. Na, az lesz az én feladatom.
Az az árva, szerencsétlen ricinus aligha fogja túlélni a telet. Karógyökerei vannak, annak pedig nincs az a cserép, ami jó lenne.
Néztem a képen a kemecét, s az jutott eszembe, hogy bizony volt búboskemencénk Békésben, a nagyapáméknak, annak volt ugye a padkája, s amikor befűtötte nagymamám, a hátat nekivetve ott ücsörögtünk, s hallgattuk Apánk bolondozását. Ez egy cipészműhelyt fűtött, ahol Apa volt a cipészsegég, a háromlábú székkel, és viaszos cérnával 2 tűvel varrta a kiscsizmát.
NagyinI koszi akedves fogadtatast - nem, nem szeretek ablakot pucolni, viszont nagyon nem szeretem a piszkos ablakot. . .ez altalaban eleg motivacio szokott lenni ahhoz, hogy rongyot ragadjak! :))
Nagyonka ! Ki ne dobd a párnákat ! Kellemes és romantikus üldögélni, csak nekem a felállás nem meeeegy! De a fiatalok biztosan élvezik!
Nálam minden évben virágzik a kankalin-------most a fehér és lila-------tavaly a sárga. Boldogan vittem be két szálat a szobámba, azonnal vége lett a melegben. Most az ablakból nézem, meg madáretetés közben.
Semmi jelentősége, csak ránk hasonlít: rásüt a nap, máris meg ill. kinyílik, virágzik, boldog. Aztán jön a csípős fagy, vagy a mesterséges hőség és lehervad.
A ricinus nem évelő, ha kitart tavaszig a cserepedben, hamarabb lesz bokor belőle. Jövőre sok magod is lesz. Nagyon szeretem, ha jó a helye, nagy bokorrá nő, szép színes , hatalmas levelei vannak, tűzpiros virága.
Editke ! Ha van olyan kampány, hogy ingyen bevezetik az ADSL-t, jobb lenne. Másfél évig modenes voltam. 25 óráért 3800 Ft-ot fizettem, telefon átlagosan 5000 Ft. Csak este 6 után mehettem fel a netre. Nappal könyvtárban 1 órát ingyen lehetett netezni, aztán fél óra 200 Ft. Az ADSL havi 9000 Ft és egész nap bekapcsolva a gép, vagy neten böngészek, vagy zenét hallgatok / Bocs. könnyen beszélek ! Mivel harmadik gép vagyok, nekem ingyen van. Egy darabig rösteltem, aztán azt gondoltam, annyi mindent elvettek tőlem: én ezt megérdemlem ! /
Na má meg is jöttem... Igaz, nem sokáig fonnyasztom itt a fenekem (ezt egyszer egy anyukától kaptam meg a kukorica címerezős táborban, éppen akkor voltam a lelkem mélyéig apum halála miatt gyászban, nagymamám a drágám meg ,aki velünk élt,
kórházban volt- sajnos utoljára, tele voltam bajjal, erre jött Ő, éjjel, sőt az éj közepén akart a gyermekével beszélni, s én nem tudtam erre engedélyt adni, erre ő: mer magának se kutyája se macskája (éppen 2 macsekunk volt) csak itt fonnyasztja a seggét /sic!)
Na miután ebből a mondatból azért nehezen, de kimásztam, írom, amiért újra idefuttam.
1.Virágzik a depi melletti kankalin. a sárga is meg a lila is. Jójeez, vagy a vesztüket érzik ezek a virágok??
2.a szomszédban említették a ricinust. Na mármost itt a kuckóban rátaláltam egy cserépben kornyadozóra. Micsinájjak vele?? Gondolom ki kellett volna ültetnem a tavasszal, de fogalmam sem volt mijez, amikor a barátnőim felhomályosítottak, már késő volt, itt van most és várja a micsinálást.
Csak úgy kicsit bónamártázok vagy ajgnerszilárdozok:
hétágra?? tizenhétre süt a nap!! És még meg is melegítette a hátamat!! Úgyhogy kert, reszkess!! Támadok. Kuckótakarítás majd a hóesésben... Ölég rend van azér, ha jól láttam...A pókokat is kicsalom..
