Röviden és a részletek mellőzésével: két esemény között eltelt idő és a köztük levő térbeli távolság relatív: különböző inerciarendszerekben más és más. Ami a vonaton 1 másodperc valamely két esemény között, az az állomáson nem 1 másodperc ugyanazon két esemény között.
De Lorentz elméletén keresztül meg lehet próbálni. A keveredés pedig elkerülhetetlen.
Ezekből a próbálkozásokból láttunk már néhányat, totál félreértések lettek.
A gond az, hogy ezek a félreértések rögzülnek és a "már értem" benyomását keltik, pedig csak további keveredést okoz a fejekben.
(Volt olyan olvtársunk, aki arra a következtetésre jutott, hogy a hozzánk képest nagy sebességgel távolodó galakszisok csak plazma állapotban létezhetnek, mások meg csökönyösen ragaszkdnak a "fizikai változások" okaként a gyorsulásokat felemlegetni.)
Viszont közölt egy képletet, relatíve mozgó óra sebesség-korrekciós tényezőjének meghatározására.
Nem korrekciós képletet közölt ő, hanem a Lorentz-transzformáció levezetését egyszerű axiómákból. A Lorentz-transzformációnak speciális esete, hogy egy inerciarendszerből nézve minden hozzá képest mozgó objektumon lassabban telik az idő. Ez azt jelenti, hogy ha egy mozgó vonaton két egyhelyű esemény (pl. az egyik utas két pislogása) között 1 másodperc telik el, akkor (az inerciálisnak tekintett) állomáson ugyanezen két esemény között több, mint 1 másodperc telik el. Ez van, ezt kell szeretni.
'B' meg tudja mondani, hogy ő mozog? nem,semmiképp Meg tudja mondani, hogy 'A' mozog? igen, B A-t mozgónak méri Tud következtetni 'A' saját idejére? mérésekről van szó, nem következtetésekről Ha igen akkor mire fog rájönni? huh, mire?
Ezeket olyan nehéz megválaszolni? én próbálom, de úgy tűnik, megérteni nehéz
"miért olyan nagy gond megválaszolni, hogy mit lát mozgó 'B' 'A' fényóráját nézve"
Mert a "mit lát" típusú kérdések nem részei a specrelnek, ezért ki kell számolni a specrel szerint és utána bele kell kalkulálni, hogy ezek az információk mikor jutnak el egy adott pontba.
"'B' meg tudja mondani, hogy ő mozog?"
Ha egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, akkor nyilván nem.
"Meg tudja mondani, hogy 'A' mozog?"
A kettejük közötti sebességet ismeri, másmilyen sebesség nyilván nincs is, ha csak két rendszer van.
"Tud következtetni 'A' saját idejére? Ha igen akkor mire fog rájönni?"
Nyilván tud, és ha jól számol, akkor éppen azt kapja, amit A órája mutat :-) Nyilvánvalóan A órája B szerint lassabban jár, mint a sajátja.
De mint mmormota az (58278)-ban írta, a specrel nem fog a miértekre magyarázatot adni. De Lorentz elméletén keresztül meg lehet próbálni. A keveredés pedig elkerülhetetlen.
Pedig én csak azt írtam, hogy a két elmélet megkülönböztethetetlen egymástól. Ez pedig tény.
Ténynek tény (mármint az, hogy kísérleti úton a számszerű eredményekből nem különböztethető meg, viszont a két elmélet filozófiája nagyon is különböző). Sok félreértést okoz ha összekeverik a két elméletet, ezért célszerű hangsúlyozni, hogy melyikről beszélünk. (A mondanivalónk melyik elmélet szerint igaz.) Amikor arról beszélnek, hogy a mozgó rendszerben lelassulnak a folyamatok, beleértik azt is, hogy a másik renszerrel "történt" valami amitől fizikai változást szenvedtek az ottani órák, méterrudak. A spec.rel. szerint viszont a másik rendszerrel nem történt semmi, az egymáshozképest mozgó inerciarendszerekből vizsgálva a másikat csak az egyidejűségek relativitása miatt tapasztalhatjuk az idődilatáció és a hossz kontrakció jelenségét.
Ha csak egy fényóra lenne, akkor a piros vonalakat akármilyen dőléssel felvehetném. Akár vízszintesen is, ahogy a zöldeket. Kipróbálhatod, több gond is lesz vele. például minden páros másodperc hosszabb lesz, mint a páratlan.
Egyetlen helyes megoldás van, a fényjelekkel szinkronizált órák sora. Ezt köti ki Einstein is mérési utasításként. Igazából nincs is más értelmes megoldás.
Ekkor az órák menetirányban késni fognak. Ez az oka annak, hogy a dolog szimmetrikus., és így mindkét fél a másik óráit méri lassabb járásúnak.
-itt ismét leírom, közvetlen, egymás mellett elhaladó órákról van szó, nem távoli összehasonlításról-
Az idő az, amit az óra mér. A hamis óra természetesen hamis időt mér.
A mozgó óra meg a mozgó idejét. Az idő relatív, mert a mozgónak mozog az órája is. Ez a mozgás pedig módosítja az óra működését. Nem csak a gyorsulás, hanem maga a mozgás is. A gyorsulásnak nincs is szerepe a specrelben, hiszen sehol nem találkozunk gyorsulással a specrel képleteiben.
"Fumble 58270-beli ábrája tökéletesen mutatja, amit mondani akar. Minden fényvisszaverődésnél tikkel egyet az óra. Az álló órán 1 tikk ideje 2d/c A mozgó órán egy tikk ideje: 2gyök(d^2+x^2)/c, ahol x a háromszög alapjának a fele. Ezért a mozgó óra 1 tikkje hosszabb, mint az állóé. A mozgó óra rendszerében az ő tikkjének ideje 2d/c, rövidebb, mint ugyanez a tikkelés az ábra rendszerében. Ez az idődilatáció lényege, de legalábbis egy jó és könnyen éthető példa rá. Látszólagosságról szó sincs. 1m"
Mivel a tér itt 1 dimenziós, ezért nincs olyan, hogy oldalirány. A fény mozgásirányba és visszafele pattog a tükrök között. Minden fényjel 45 fokos meredekségű, ami c-nek felel meg. A piros időkoordináták szerint is fel lehet rajzolni az egészet. A relativitás szépsége itt fog előjönni, ugyanis az összes fényjel meredeksége megmarad, a fény sebessége állandó. A fénysebesség állandóságának -majdnem- az összes oka ott van a rajzon. Tudom, leolvasni nem olyan egyszerű.
"hogy mit lát a" Leragadtál a látványnál. Ez lényegtelen a specrel szemszögéből.
"ez elég jól szemlélteti a dolgot:" A fényóra lényegét sejteni lehet belőle, de szemlélteni ez fogja.
Itt két mozgó fényóra jelöl ki egy koordinátarendszert, amihez egy állót hasonlítunk. A tér 1 dimenziós ez a vízszintes x koordináta tengely. A függőleges y az idő. Jelenleg az álló fényóra idejét jelöli. A mozgó időkoordinátáit a piros vonalak jelzik. Mint látszik, ennek kijelöléséhez legalább két óra kell, máshogy ez nem megoldható.
Még mielőtt teleraknánk a teret órákkal azelőtt nem lehetne tisztázni, hogy mit lát a "nyugalomban lévő" 'A', a hozzá képest egyenes vonalban egyenletesen nagy sebességgel mozgó 'B' és mondjuk a mozgást kívülről figyelő 'C'?
Azt írta valaki a korábban beillesztett képre, hogy ez elég jól szemlélteti a dolgot:
A méterrúd minden centijére rajhatunk órákat. A specrel ezen órák tér és időkoordinátáit is helyesen fogja leírni. Itt aztán semmiféle látszat nem jöhet szóba, a két méterrúd mérési pontjai szorosan illeszkednek.
A specrel bemutatására kitalált űrhajós meg hasonló példáknak van egy negatív tulajdonságuk. Magukban rejtik a látszat lehetőségét. Az emberek pedig minden kis lehetőségre lecsapnak.
A specrel nem csak távoli, egymáshoz képest mozgó testekkel mutatható be, hanem akár egymáson csúszó méterrudakkal. Ekkor is tökéletesen működik.
