Nem sok mesélnivalót hagytak nekem a kollégák! :o))
Nagyszerű este volt, rengeteg zenével és poénnal (ez utóbbiban NLaci
jeleskedett talán leginkább), a szokásosnál még gyorsabban telt el az öt óra.
Kezdünk összekovácsolódni... Lehet, hogy legközelebb 14:00-kor kéne kezdeni? :o))
Az egész bulit úgy kell elképzelni - annak, aki nem volt jelen -, hogy van
néhány rajongó tuttibbnál tuttibb ritkaságokkal, egyszerre öt dolgot kéne
párhuzamosan nézni és/vagy hallgatni, ismétlésre már nagyon nincs idő max. a
végén. És elmegy öt óra...
Egy poén NLacitól: Hozott toMtOm egy T&N tour video részletet, jó minőség,
abszolút igényes el meg letűnő video-feliratozás csak éppen Cristal Clear
szöveggel. Mire NLaci: Ezt írhatták volna akár y-nal is... :o))))
Jó játék volt szati mp3-felismerésesdije is. Nem azért a lyukas két fillérért
mondom de két másodpercen belül születtek meg a válaszok: Argiers és Legend
ez utóbbi két részletben. A Legenden már n+1-dszer gondolkozom el: ez most egy
vagy két szám inkább (zenei anyagában meglehetősen függetlenek egymástól). A
helyes megoldást beküldök között kisorsolunk egy ingyenes belépőt a MMORK
következő estjére. :o)) [Nagy divat mostanság a rejtvény! :o))]
Idekivánkozik LoviGabi rejtvénye is a Tornados együttes Popeye Twistjével, ami
egy "álruhás" Sailor's hornpipe a valóságban és mellesleg zseniális szám.
Nagyszerű gitáros-együttes egyébként a Tornados, állítom szellemi elődje
Mike-nak még 1959-1960-ból. Különleges effektjeivel sok-sok évvel előzte meg
korát. Két csont-tele cd-n elfér a lényeges életművük, amit mindenkinek
ajánlok, és amit igényesebb helyeken (pl.:Sztereo Kft.) lehet kapni.
Nekem óriási élmény volt ahogy egy-két videón Mike unplugged egy szál gitárral
a TaurusIII+Amarok kombinációt játszotta, vagy az Innocentet Anitával előadta.
A Free-s Allright Now valami szédületes volt szintén. És újabb tanulság:
lehet Mike-ot úgy is fotózni, hogy minden és mindig látszódjék. Az Ommadawn-dobolás
is nehezen leírható fantasztikus dolog volt. Ilyen dobszólót elképzelni is
nehéz. Nagyon nagy előnye volt, hogy maximálisan illeszkedett a lemez
hangulatához, ezért 1. nem öncélú maga-mutogatás volt, 2. felismerhető
koncepció volt benne. Ja és a lényeg két dobos vezette elő. Ezeknek a
videóknak még a gondolatára is beleborzongok...
Volt egy nem túl szimpatikus sztori is Mike-ról meg a gyémántkirakású többezer
dolláros pólójáról, de hát tudjuk ő sem tökéletes. :o) Meg szó volt egy
többtíz kérdéses Mike-kvízről a Tubular Netről...
szati,
Veled együtt szomorkodok én is, még ha csomó pozitiv mellékkörülményt is tudni
vélek felhozni a TB3-mal meg a Guitars-szal kapcsolatban, amiket amúgy én
sokakkal szemben (értsd korai TB1-es MO-rajongókat) nagyon szeretek. Egyrészt
mindkét album nekem egységes egésznek tűnik, minden hangjuk "ott van" a
helyén. Aztán egy zeneszerző szerintem nem úgy dolgozik, hogy egyből kész a
tökéletes mű, hanem ott bizony sok "forgácsnak" is keletkeznie kell, ami megy a
"reszlibe". Sőt én értékelem azt is, hogy nincs "űrtöltés" egy albumon sem,
még ha csak 40-45 percesek is ezek az albumok. Továbbá az én szerény
megérzésem szerint valami bődületesen, hihetetlen nehéz 74-79 percnyi olyan
zenét komoponálni "nekifutásból" (tehát nem válogatásként), ami minden
hangjával a csúcson lenne.
Amiben mégis egyet gondolok veled, hogy az én érzésem szerint Mike igazándiból
a saját maga által amúgy igen magasra állított színvonallal törödik csak, a
közönség-kiszolgálás valahogy sokkal hátrébb sorolódik nála. Hogy ez mennyire
véletlen vagy tudatos azt nem tudom. Mégis határozottan úgy gondolom, még a
láthatónál/megjelentnél is több van Mike-ban, mint amit kikomponál és/vagy kiad
magából. És persze ezért volt nekem releváns élmény az After Crying meg a
zeneakadémiai koncertje: három órán át nyomatni mindössze ezer embernek olyan
zenét, aminek minden hangja érték, és közben a szinpadon kb negyven magasan
képzett tanult zenész. Persze az vesse Mike-ra az első követ, aki legalább
addig eljutott mint Ő!
PS: Egy kis szabadkozás, nem tudom mivel teszek jobbat, ha közzéteszem, vagy
ha lenyelem e hozzászólásomat. Amennyire ziláltnak érzem magam mostanság,
annyira zavarosnak a mondataimat: lehet hogy öregszem? :o) Vagy csak
egyszerűen nem kéne három topic-kal is együttélnem? Ezer bocs', ha nagyon
fárasztónak vagy dekoncentráltnak tűntem.
toMtOm:
>Gondolja e valaki úgy még rajtam kívűl, hogy a Guitars dalai a TB3-ként keletkeztek
>annak idején? Err?l csak annyit tudok mondani, hogy Mike saját bevallása szerint is
>kb. még egy órányi van a TB3 anyagából a sufni mélyén, és hát nem volt olyan messze
>a két album kiadása egymástól...
Ez akkor úgy is felfogható, hogy MO valójában nem "albumnyi" léptékben gondolkodik mostanság, hanem úgy "működik", hogy gyűjtögeti az anyagokat a "sufni"-jában, aztán, amikor úgy gondolja, hogy no, ez már elég lesz egy lemezre, akkor nosza kiadja? Ez valamilyen értelemben csalódás nekem, mert aláássa azt a képzetemet, hogy MO művei egységes egészek, amelyek valahogy önmagukat írják. Ha szabad egy hasonlattal élnem: nem úgy alkot, hogy mondjuk a lelki (művészi) szemei elôtt megjelenik egy asztal, és azt próbálja meg mindenáron megvalósítani, hanem inkább begyűjt egy jó adag fát (lehetôleg 128 sávosakat is, hogy komolyabbnak tűnjön az eredmény), aztán elkezd farigcsálni, hogy majd csak lesz belôle valami. Ha esetleg nem jön össze egy asztal, akkor mellégyűjti a korábban elhullott félkész darabokat is, amelyek így egybefogva hátha eladhatók lesznek mégis asztalként.
Na bocs, nem akarok túl kritikus lenni, csak úgy érzem, hogy a TB1 vagy Incantations korszakban még "szegényesebb" körülmények között is kiizzadta magából az asztalokat, most viszont, amikor már birtokában van az asztalosmesterség minden csínjának-bínjának, és ideálisak az alkotói körülményei, a profizmus mintha kissé háttérbe szorítaná a művészi ihletet.
Sziasztok, köszi mindenkinek a szombati szívélyes fogadtatást, azt hogy méltatlan személyemre pazaroltátok az utolsó szem TB-sütit, és külön köszönet még egyszer az MP3-ak megfejtéséért. Biztos voltam benne, hogy ez nem jelenthet problémát nektek!
Ja, az a Pekka Pohjola CD, amit az asztalon láttam, nagyon felcsigázott, ugyanis nagyon szeretem azt a pár részletet, amit ismerek a lemezrôl, de így egészében még nem volt szerencsém hozzá.
Gratulálok a Shadows-os megfejtôknek, kicsit már szégyellem is magam, hogy ilyen alacsonyra helyeztem nektek a lécet, de sajnos én nehezebbet nem tudok kérdezni.
Mya_tom megígérte, én írhatok először a szombati találkozóról, hát most írok is! :)
Látszik, hogy kezd hűvösre fordulni az idő, s egyre több ember gondolja úgy, hogy jobb egy langyos teával a kézben beszélgetni egy hangulatos pincében, mint a szabadtéri sörsátorban nyomni a jéghideg korsó söröket. Így történhetett meg az az eset, hogy délután fél háromkor már csak a belső helyiség kisasztalainál volt hely. Sebaj! Összetoltunk néhány asztalt, hogy ne billegjen a notebook meg a hangfalak, s már mehetett is a parti.
A résztvevők összetétele a szokásos "kemény mag"-ból (Vissai, mya_tom, nlaci, tomtom:) és a leendő "mégkeményebb mag"-ból (pROF, LoviGabi) állt. Két vendégünk csak futólag jött s majd ment (jun, szati), de azért ők is megnéztek egy-két videót. Reméljük, legközelebb körünkben üdvözölhetjük megott-ot, Kapsel-t, Zolkiena mestert és az összes többi rajongót, aki ígérte és aki nem, hogy eljön a talira.
De hogy ne is szaladjun előre ennyire...
A délután egy rövid megemlékezéssel indult: 25
éves szülinapja volt, éppen szombaton, az Ommadawn albumnak. Kicsit szomorkodtunk, hogy mi nem Hergest Ridge mellett ünnepelünk, mint egyesek (lásd Amarok-fórum...), de Vissai csőharang és gitár alakú sütijei feledtették bánatunkat. (Képzeljétek, még lancsos volt, amikor megkóstoltuk!) Na, de majd egyszer mi is eljutunk oda!...
Mint már említettem, a fő attrakciókat a videók megnézése jelentette. Nem akármilyenek voltak ám! Csak az ínyencek kedvéért:
- Ommadawn a Knebworth-i fesztiválon (kb. 4 perces dobszólóval a Part 1 végén, amikor már mindenki azt hitte, jön a Part 2:)
- Taurus II Roskildéből (Az tényleg egy klassz koncert lehetett...)
- Tubular Bells élőben, több helyről is
- TB II - Tattoo karácsonyi kiadásban (a skót állami népi együttes egy árnyalatnyival többet szerepel a videóban, mint amit eddig láthattunk az Edinburgh-i koncertről. Szóval volt ott még több kamera is...)
- MO videóklipek!: Portsmouth!, In Dulci Jubilo!, Shine!, Blue Peter!, Crime Of Passion!, Pictures In The Dark! stb.
- a TSODE videói PC-n (a LTBL videóklippel együtt...)
- néhány reggeli műsor, ahogy Mike éppen unplugged játszik (Innocent Anitával, Taurus III + némi Amarok csak úgy egyedül)
- MO + Diego Cortes a Pastosi c. művet játssza élőben...
- némi részeges nótázás (Auld Lang Mary)
- A Free együttes "All Right Now" c. száma kicsit jól előadva, Pierre Moerlen vibrafonjátékával...
- HGP - TB1 részlet + MS
- T&N '99 turnéról részletek mindenhonnan ...meg ilyenek...
Utólag, ahogy nézegettem, kb. egy órányi videóanyagot sikerült összehordanom a notebookra... Volt, ami egészen frankó minőségben ment (DivX AVI-ban), de a RealVideós cuccok bizony hagytak maguk után némi kívánnivalót. Utólag belegondolva, elég hülyén nézhettünk ki, bámulva a számítógép képernyőjén a rohangáló színes óriási pixeleket, és lelkendezve, hogy milyen klassz:)... Egyébként én már a teázóban is kifejtettem: ezeknek a videóanyagoknak valahol meg kell lenni egészen jó minőségben is. Na de hol?
Aztán éltünk egy kis klubéletet is:) Valszínűleg még a héten felkerül a netre a MMORK honlapjának kezdeménye. Lehet majd hozzászólni meg kritizálni! Póló egyenlőre még nincs, de reméljük mya_tom kitalál majd valamit... Posh barátunk elveszett a dán ködben, így a T&N turné MP3 CD-i egyenlőre csak vágyálmok... És ami a legfontosabb: a ideiglenesen Pesten tartózkodó vidékiek kedvéért a következő havi klubdélutánt november 15.-ére, szerdára tervezzük a szokásos helyen, a CDFű-ben (vagy 22.-ére, de ez csak esőnap:), és az idei egyenlőre utolsónak szánt összejövetelt pedig december 2.-ra. Kéretik bejegyezni a naptárba!
-A Rite Of Man legvégében furcsáltok e valamit?
Aha. Úgy fejeződik be, mintha elrontották volna. Biztos annyira belejöttek, hogy még folytatni akarták a nótát, csak elfogyott a kotta szerint a dallam...:)
-Tudtok e Mike munkásságáról a Káma Szutra cimű film zenéjében vagy a Hair-ben?
A Káma Szutráról valami rémlik, utánanézek, de a Hair-akcióról bővebben tudok regélni:
Hajdanán-danán, mikor Oldfield 1971-ben befejezte pályafutását a Kevin Ayers and The Whole World című bandában (a banda feloszlott...) éppen nem volt semmi munkája. Tanulni meg nem tanult a büdös kölyök:), csak zenélni tudott. A fejében már sacc per kábéra összeállt a Tubular Bells, csak hát az a vázlatos demó, amit összerakott még '71-ben, nem tetszett egyetlen lemeztársaságnak sem. Mert hogy eladhatatlan... :)))))))) Közel egy évet csellengett ekkor Mike gyerek itt-ott, s mivel valamiből élni is kellett, elment az éppen Londonban bemutatásra került Hair musical-be tartalék másodgitárosnak. Aztán gyorsan ott is hagyta, mikor felhívta Richard Branson, hogy ugyanmár adják ki azt a Csőharangok című kis slágert
-Gondolja e valaki úgy még rajtam kívűl, hogy a Guitars dalai a TB3-ként keletkeztek annak idején?
Erről csak annyit tudok mondani, hogy Mike saját bevallása szerint is kb. még egy órányi van a TB3 anyagából a sufni mélyén, és hát nem volt olyan messze a két album kiadása egymástól...
Nekem is lenne néhány kérdésem :
-A Rite Of Man legvégében furcsáltok e valamit?
-A When The Nights On Fire két verziója közül melyik jobb szerintetek, az albumon lévő Anitaval, vagy a kiadatlan Barry Palmer-rel?
-Tudtok e Mike munkásságáról a Káma Szutra cimű film zenéjében vagy a Hair-ben?
-Gondolja e valaki úgy még rajtam kívűl, hogy a Guitars dalai a TB3-ként keletkeztek annak idején?
>Hiába, itt nem a mindenki EGYÉRT szellem uralkodik.:(((
Remélem, hogy az EGY alatt nem a Mike Oldfield nickname-ű rajongót kell érteni :o))
Komolyra fordítva a szót, egy kicsit igazságtalannak érzem a felvetésed hangsúlyát. Egyrészt, eddig még nem volt kifogás a szombat mint olyan ellen, tehát ha van akkor azt muszáj megfogalmazni, mert "néma gyereknek az anyja sem érti a szavát". Másrészt gondolni kell a vidékiekre is (Győr+Kecskemét stb.), mert ő nekik szemben veled nem egy szimpla átugrás a bulirajövés.
Hát szerintem az már nem a Múzeum krt., hanem a Vámház krt. (Tolbuhin krt : azt hittem ez az ismertebb név), aminek a végén a Közgáz van. Az általam említett merőleges és ki nem érő utca a Fejér utca. Persze izlések és pofonok különböznek, de szerintem a Kálvin tér felöl rövidebb és főleg egyszerűbb; egy egyszerű S-kanyar az egész! Főleg új perspektivába kívántam helyezni az egész leírást, mert a sima ismétlésben idézésben semmi poént nem láttam, aztán meg angolul is a Kálvin tér felöl próbálnám meg elmagyarázni! :o))
PS: Mit szólsz hozzó Vissai? Mint pesti idegenvezetőt idéz téged toMtOm! :o)))
Eddigi gyakorlat szerint 15:00-től 20:00-ig szoktunk maradni. Mivel rekord létszám várható most, nagyon valószínütlennek tartom, hogy kifogynánk a témából. :o))
Én a Kálvin térről szoktam menni, a teázó utcája lényegében merőleges a volt Tolbuhin krt-ra, csak nem jön ki addig, tehát a nagy ügyvitei könyvesbolt elött elmenve az első kereszt utcán jobbra, ruhatisztító elött balra, majd következő utcán jobbra a teázó utcájában vagy lényegében a kis utca másik végén és oldalán egy pince lejáróban van a CD-fű.
> Olcsó poén és reklám, de ha a StarCrossed albumról van szó
Bocs, azzal a mondattal csak véleményemet akartam kifejezni (ezek szerint rosszul) a StarCrossed-del kapcsolatban (ha már újra szóba jött a hölgy)(eszembe se jutott itt elpasszolni). Az igazi kérdés a Sally Olfield albumra vonatkozott volna...
Igazatok van, én foglaltam össze kicsit félreérthetően Kapsel szavait: arra akartam utalni hogy nemcsak egy, hanem két fontos közreműködője volt a TB2 album megjelenésének, és talán egyformán fontos volt mind a Warnernek mind Mike-nak az album.
Sajnos az ötödik kérdésedre tudom a legbiztosabb választ! :o((
Esküszöm nem vagyok Kiskegyed-olvasó - bele is halnék azonnal - de egyéb forrásból úgy rémlik, hogy volt a felesége és mintha lenne gyereke Mike-nak Maggie-től.
És akkor az első kérdés által indukált kérdés - pedig nem illik kérdésre kérdéssel válaszolni :o)- Miért nem viszonozta Mike nővérének a "besegítést" úgy rémlik soha. Nem tudom rá a választ csak érdekel, ugyanis másokkal szemben Mike nem volt ilyen szűkmarkú lásd Pierre Moerlen.
Többi kérdés nekem reménytelen, illetve nagy fáradságot igényel. A megoldásokat persze alig várom...
PS: Wonderful Land QE2 szám ennyire triviálisan Shadows-szám vagy a Shadowst ennyire szeretjük?
Olcsó poén és reklám, de ha a StarCrossed albumról van szó, akkor Zolkiena mester nyomán volt szó róla itt a topicban, a megjelenés környékén, de azonnal. A kérdésedre válaszolva nekem nem ugrik be, de nem kizárt hogy láttam már.
szóba került Sally Oldfield neve. Ismeri valaki a Secret Songs albumot? Azért kérdem, mert azt ezt megelőző Three Rings nagyon jó, és hátha érdemes megvenni...
Ha már Maggie Reilly... ő hogy tudott olyan borzalmas, unalmas albumot készíteni, mint az utolsó... nem kell valakinek áron alul? ;))
(Bocs, ez rossz poén volt)
Itt vmi tévedés lesz emberek! A Warner nem MO-val debütált, már réges rég létezett (ha jól tudom akkor már az 50-es években is). A TB2 MO debütálása volt a Warner-nél, szóval amikor azt írtam, hogy új kiadó, azt MO szemszogébol értettem annak.
3. Feleségül vette-e Mag Reilly-t Mike avagy sem? (Kiskegyed-olvasók előnyben!:) - Bar inkabb tubular.net olvaso vagyok, es nekem ugy remlik hogy nem vette felesegul.
5. kérdés: Ha találtok szponzort, azonnal mehetünk :)
Talira nem t'om, hogy oda tudok-e menni. Pontosan hol is van ez a CD-Fű? Valami Kálvin tér rémlik. És biztosan ott maradtok? Nehogy potyára menjek, ha esetleg csak később érnék oda...
1. Melyik(ek) az(ok) az album(ok), amin az Oldfield-testvérek együtt zenélnek? A válasz talán egyszerű, csak meg kell nézni a borítókat...
2. Mit csinál most Pekka Pohjola, akivel, mint tudjuk, Mike és Sally elkészítette a Keesojen Lehto-t (gyengébbek kedvéért: Consequences of Indecisions-t)? Ez egy kicsit nehezebb...
3. Feleségül vette-e Mag Reilly-t Mike avagy sem?
(Kiskegyed-olvasók előnyben!:)
4. Kié volt az a kutya, ami a Hergest Ridge LP hátoldalán látható nagyban (és kicsiben a címoldalon) és hogy hívják és milyen fajta?
5. Mikor szervezünk mi is egy kirándulást Hergest Ridge-hez úgy testületileg-klubilag? :)
Mostantól nem az a kérdés, hogy a Shadows játszotta-e a MS-t, hanem hogy hallottad-e már, és hogy megvan-e neked és hogy ezért kérdezted-e. Mert nekem megvan!:) (Bár lehet, hogy másnak is...:)
Mivel a "vica-verzás" találós kérdésedet illetően nem sok sok keresnivalót
hagytak nekem a többiek, maradok a tényleges kérdésednél az Etude-nél. Az
eredeti => Francisco Tárrega(1852-1909): Recuerdos de la Alhambra gitárdarab
szólógitárra. Rengeteg felvétele ismert, www.mp3.com-on van egy nagyon jó és
legális felvétel, de főbb midis lapokon is nagyon sok és jó midik találhatók
vele kapcsolatban. (Ha ott jársz a darab édes nagy testvére az Albeniz
Leyenda, azt se felejtsd el letölteni, ha nem ismernéd, mert szintén legális
felvétel, nagyon ismert, nagyon jó, nagyon virtuóz gitárdarab ugyanabból a
korból XX. század fordulója). Amúgy - éppen ismertségéből fakadóan -
rengetegen feldolgozták a Tárrega darabot, nemcsak Mike-nak jutott eszébe.
Csak nekem van egy gitárduós változata, meg egy Cuscos szintetizátoros
változata, ami utóbbi szintén egy teljesen más felfogást képvisel
természetesen.
Mitöbb az Alhambrának van egy nagyon fontos Solarisos vonatkozása is, amit a
Solaris-topicban részleteztem, itt csak annyit, hogy az "önállósodott" Czigi
posthumus albumának címében és legfontosabb - neked külön melegen ajánlott -
központi kulcs számának címében is benne van. Megkockáztatom autentikusabban
adja vissza Alhambra hangulatát.
PS1: Nagyot egyetértek veled; a végletekig feszült album/film-zenét
nagyszerűen oldja Mike az Etude-del. Sőt! Mivel az eredeti nem ennyire
nyugtató/feloldó zene, szerintem inkább szenvedélyesnek mondható, egyrészt ez
a nyugtatás lehetett is célja Mike-nak, meg logikus is, másrészt egy különös
egyáltalán nem triviális aspektusból ragadta meg meg az eredeti zenei
lényeget, és ettől még zseniálisabb még egyedibb, még fontosabb átirat, mint
amúgy lenne (Érthető voltam? :o)
PS2: Anélkül, hogy leleplezném magam az AC-ajánlat annyira korrekt volt, hogy
boritékoltam volna! :o))))
Eloször is, látom Megott kolléga megelozött a válasszal.
Másodszor, tényleg félreértettem és azt hittem a Killingro faggatsz.
Az Incantations-t nagyon szeretem, annak ellenére, hogy vannak benne helyenként számomra nehezen élvezheto, vontatott részek is. De a fuvola és vonósok, továbbá a vibrafon alkalmazása nagyon jó hangulatot ad az egész lemeznek. Azt se felejtsük el, hogy tele van jobbnál jobb gitárszólókkal.
Szati irja:
Újabb találós kérdés:
Melyik az az együttes, aki játszott MO darabot, és vica versa: MO is eljátszotta egy számukat?
Vegtelenul egyszeru a kerdes :-))
TA-DAM!! A SHADOWS mivel a Wonderful Land a Shadows dala. Mike ezt jatsza a QE2-n DE a Shadows is eljatszotta a Moonlight Shadowt!!
Ez tetszett meg egy parat ezekbol ha lehetne!
