Máris mondanám, hogy én csak távolról szeretem tisztelni a tengeri kereskedelmi és hadihajókat, hanem szeretk aktívan hajózni akár a tengeren, akár hazai vizeken.
Szerintem abban nem, mert az Oscar II
újabb széria, csak 1986-tól van. Legfeljebb Oscar I lehet benne. A Kurszk egyébként 1994-es építésu.
De itt van minden ami csak kell
Igen es sajnos a Lusitania elsullyesztese c. magyar dokumentum-filmben (Antal Imre musorvezetesevel!!!) a harom hajo elsullyesztese gyanant azt a filmet mutattak be, ami a Szt. Istvan elsullyedeserol szolt...
Bovebben errol a szakdolimban is irok, lasd a Vasutas topicban tett offtopic hozzaszolasomat.
LUCzI FERencz válasz erre | adatok | e-mail 2000.01.17 18:46 (23)
Urak!
Találtam egy gyönyörű, és igényes, igaz angol nyelvű site-t a Neten, a KuK Kriegsmarine-ról.
Innentől kezdve az én honlapkezdeményem feleslegessé vált.
http://www.hszk.bme.hu/~vb021/kukmain.html
Tenyleg szep, csak vannak aprobb hibak...
Kar, hogy a weblap keszitoje nem irt e-mail cimet...
Idetaláltam (üdv a fedélzeten mindenkinek!) és ha lesz egy kis idom elovadászom az eddig megtalált hadihajós linkjeimet, valamint közzé is tenném oket ha szabad. :)
Ludovic Kennedy a szerző, ott is volt a Mashona romboló fedélzetén, sőt még filmfelvevő is volt nála de nem kerültek a Bismarckal látótávolságba,úgyhogy nem készült film a hajó kivégzéséről.
"Ellentételezésként" a Bimarckot oltalmazni kívánó repülők ek is sülyesztették a rombolót,de csekély ár volt ez a briteknek ekkora győzelemért.
A szerző apja volt a Rawalphindi segédcirkáló kapitánya amit a németek a háború elején süllyesztettek el,majdnem a teljes legénységgel egyetemben.
Ajánlanék egy másik könyvet is. A szerzőre sajnos nem emlékszem, a címe. Óriások csatája. A könyv a Bismarck történetét írja meg az építéstől a Hodd elsüllyesztésén át az üldözésig és "kivégzésig."
Minden dreadnought-tarto hadviselonel megvolt a kozpontositott tuzvezetes. A dreadnought rovid definicioja ugyanis: uniformizalt nehezfegyverzetu hadihajo kozpontositott tuzvezetessel.
A japan Kawachi-osztaly ket hajoja ennek megfeleloen nem dreadnought. Hiaba volt akkora merete, mint a Nassau-nak, hiaba volt pontosan ugyanolyan a fegyverzet elhelyezese, mint a Nassau-nal (egy-egy 30,5-os ikerloveg-torony elol es hatul, negy pedig negyzet alakban a hajo kozepen), a hajokozepi tornyok lovegeinek csohossza eltert, ezert mar lehetetlen volt tuzuket osszehangolni. A ket hajon egyebkent sem volt kozpontositott tuzvezetes, igy un. fel-dreadnought neven illettek oket.
Percy Scott, a centralizalt tuzvezetes megalkotoja nem tartotta titokban muvet. Az olaszok peldaul egyenesen megvettek a szabadalmat.
Azert, mert alkalmaztak a kozpontositott tuzvezetest, a lovegtornyokban termeszetesen meghagytak a lokalis celzashoz szukseges instrumentumokat, problema esetere.
Ugy tudom, akkor meg csak az angol hajokon volt kozpontositott tuzvezetes. A nemetek tornyonkent inteztek a dolgot, igy viszont ha gaz volt, legalabb nem esett ki az egesz hajo a tuzelesbol.
Nem akarom elkedvetleniteni a 2. vilaghaboru utan rajongokat, de velemenyem szerint az elso vilaghaboru volt a csatahajok (dreadnought-ok) fenykora, a dreadnought-ok az igazi csatahajok, a Jutlandi utkozet pedig "Az utkozet".
Nem volt sem radar, sem loelemkepzo szamitogep (legalabb is nem a mai ertelemben), sem a csatakat eldonto repulogepek.
Csak a pancelosok voltak, es a rajtuk szolgalo emberek.
A csatahajok (es persze a csatacirkalok) mar akkor 1/2 percenkent lottek celzott sortuzeket (csataban kb. 1 percenkent), es hala a kozpontositott tuzvezetesnek, igen nagy esellyel el is talaltak a celt.
Kisebb csoda, hogy mar akkor a 60-80 tonna tomegu lovegcsoveket 0,025 mm pontossaggal voltak kepesek a megfelelo emelkedesi szogre allitani.
A legnagyobb problema, hogy Magyarorszagon sokak szerint a XX. szazadi hadtortenelem a masodik vilaghaboruval kezdodott.
O volt az.
A harom hajo neve Hogue, Cressy, Aboukir.
P. H. Freyer: Halal a tengeren c. konyveben is van rola szo. Bar az az igazsag, hogy a tobbi resze mar kevesbe tetszik. Ugyanaz a baj vele, mint Milos Hubacek konyvevel: tele van hitlerista/naci hordakkal, es hos szovjet(?) es angol tengereszekkel.
Van ket erdekes nevem Jutlanddal kapcsolatban:
Hipper egyik torzstisztjet Erich Raeder-nek hivtak, illetve a brit Onslow rombolo parancsnoka John C. Tovey sorhajohadnagy volt.
Gondolom ez mond valamit...
Sorry, en nem vagyok hajozasi szakember, tolem is csak kulfoldrol kerdeztek. Kossuth ODON-t irtak, bar ok is tevedhetnek. Azert ha valaki tudja a Hableany holletet, ugy is megirhatja, ha Szecheny utazott vele. Koszi,
Van ám egy U-Boatos topic is! :-)
Otto Weddigen volt az ugye aki '14 ben elsüllyesztette a három páncélos cirkálót?
Ez egyiknek Abukir volt a neve ha jól tévedek
A Colin Simpson könyvben benne van de most nincs kéznél.
Kerem irja meg nekem valaki maganban (vagy legalabb maganban is), hogy hol talalhato a Hableany replikaja? Ennekaz eredetijevel ment annak idejen Kossuth Odon Parizsba mindenfele csatornan keresztul, ha jol tudom, es allitolag van egy masa valahol. Lehet, hogy csak egy modell a Kozl. Muzeumban? Allitolag nagyon keskeny. Koszi,
Bar a tengeralattjarokhoz nem nagyon konyitok, azt tudom, hogy messze a nemetek rendelkeztek a legjobb tengeralattjarokkal a haboruban (nem utolso sorban a Diesel-motor miatt).
Mellesleg az egyik ok, ami miatt a britek meginditottak a 3. Ypres-i csatat, az volt, hogy elfoglaljak a Flandriai nemet tengeralattjaro-tamaszpontokat, mivel Jellicoe bevallasa szerint ha nem sikerult volna valamilyen eszkozzel visszaszoritani a brit hajoter-vesztesegeket, Anglia nem tudta volna folytatni a haborut 1918-ban.
A koztudatban az el, hogy a nemetek egyre durvabb eszkozoket vetettek be a tengeralattjaro-haboruban. Nos, a britek is tettek ra egy ket lapattal. Szant szandekkal amerikai zaszlo alatt hajozgattak, hatha arra teved egy Uboot, es elsullyeszti, felhaboritva ezzel az USA-t. A Q-hajok pedig egyenesen a tengeri hadijog megcsufolasa volt.
Errol erdekes dolgok olvashatok Colin Simpson : A Lusitania elsullyesztese c. konyveben.
Mellesleg, hogy osszekossuk a tengeralattjarokat a csatahajokkal, a nevezetes Dreadnought egyetlen emlitesre melto haditette az Otto Weddigen iranyitotta U-29 legazolasa volt, 1915-bol.
En szemely szerint elegge szomorunak talalom, hogy az angolok nem voltak kepesek a Dreadnought-ot emlekhajokent megorizni az utokor szamara. Azert erdemelt volna ennyit.
Bizony hogy ott volt a majdnem.
Okos tojás történészek szerint 1915-ben be sem kelett volna vetni az U-Boatokat, és akkor '17 ben a meglepetés erejével letaglozzák az angolokat.
Mert '15 ben nem volt hozzá elég naszád,de '17 ben már igen, de addigra az antant már felkészült az U-Boat veszélyre.
Persze ha '15 ben nem próbálják ki, egy nem bevált(kipróbált) dologra '17-ben nem pazaroltak volna el annyi nyersanyagot és energiát.
Itt egy szep idezet lord Chatfield-tol: a brit hadiflotta olyan, mint a kiralyno a sakktablan; ha a helyen marad, akkor is uralja a jatekot. O a korlatlan ur a tengeren; ha elve'sz, elve'sz a jatek is.
Az az igazsag, hogy nem a flotta dontott, hanem a blokad.
A britek a Londoni egyezmenyt megszegve megfojtottak a nemeteket, ok cserebe a tengeralattjaroikkal majdnem romba dontottek 1917-ben az angol gazdasagot.
