Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Felénk (Buda) nyoma sincs a májusinak, szombaton megnéztem az egyik jól termő helyünket, még kezdemények sem mutatkoznak. Két hét előnye van a Dél-Alföldnek.
Hát igen! Én is azt gyanítom, hogy ez egy húsvéti piknikezés maradványa. Ilyenkor sokan mennek ki a természetbe.
Én is rengeteg biciklissel+autóssal találkoztam a Hortobágy-Berettyó egyik hídjánál. Mindenki ott állt meg. Kicsit "katasztrófa turistáknak" tűntek, mivel 3hete őrzik a gátakat(+2-t jósolnak még). Tavaly is volt ilyen magasan a víz, csak rövidebb ideig. Én meg nem tudok horgászni, és még az ártéri erdőkhöz sem nagyon engednek be. :-(((
A szakértelmeddel semmi bajunk, (köszönünk minden segítséget) pusztán csak nagyon jellegzetes stílusban írsz. Itt egy látványos elírást produkáltál. Ezt is köszönjük!
A mezei zsurló (Equisetum arvense) barna, klorofilltalan tavaszi hajtásával=termőfüzérével szembesített minket Szabókucsma. Majd később jelenik meg a zöld, meddő nyári hajtás. Bár ez nem minden zsurlóra érvényes, mert pl. a mocsári zsurlónak (E. palustre) csak egyféle, zöld szára van. Ez a kettős megjelenési forma a zsurlófajok megkülönböztetési alapja.
Beletrafáltál Otouto; olvasom, hogy már átélted a szarvasgombák lelésének örömét is. Nagyszerű élmény lehetett. Beraktál még régebben egy susulyka fotót is. Pont ezek a susulykák jelezhetik a megfelelő talajt.
Ebben a témában van egy érdekes tanulmány, mely a nagy olvasói érdeklődésre való tekintettel 2004-ben megérte a 4. kiadást is (Pécs, Jelenkor): Polcz Alaine -Rend és rendetlenség. Még az első kiadást olvastam és úgy rémlik, engem is felkavart... Lehet, hogy újra el kéne olvasni?!
A mai posta hozta a legújabb szarvasgombás könyvet Olaszországból. Lucchesia földalatti gombái. 13 recept van benne mindössze, viszont sok gomba élőhelyi fotója szerepel, némelyiket akár hazánkban is fotózhatták volna.
Szabókucsma, ma feléd jártam (Ócsától Vasadig) egy szem gombát se. Valami ötszirmu piciny sárga virágot kisebb-nagyob foltokban, túl fáradt voltam, hogy lefényképezzem, elkereszteltem homoki pimpónak.
Jajj pedig tudnátok, hogy szortam az aranyeres átkokat, aki ezt az erdőbe vitte.
Csak arra tudtam, hogy gondolni , hogy egy helyes playmate cicca is, hogy segített volna, a környzet megtiszitássán.
Anyám nem szeretti, hogy ha haza hozzom más szemetét az erdőből.
Mindig modja, hogy nem lehettek mások kukása.
Én nem így gondolom, hanem, szerintem mi vesszünk ki annyit a természetböl (itt a gombából származó jövedelemről beszélek), hogy legálább ennyivel tartózunk neki.
Az utolsó képeden Strobilurus stephanocystis van valszeg, én is
szoktam találni, kéttűs felyvesekben kora tavasszal. Vmelyik gombaválogatóban (Rimóczi) van benne. A magyar nevére komolyan nem emléxm, talán közönséges tobozf. Tökmindegy, a lényeg, hogy a tönkje felső részén fehérbe megy át, a tönkje szívós, hoszzú, mindig beleszakad a talajba, fehérek a lemezei, kellemes illata van, és ugye nem lucfenyőben terem. Asszem ehető, de nem nagy szám, ennyi jut eszembe róla most így séró alól, nézd meg a k9önyvben.
Szerintem a dolog igen egyszerű. Nem vagyunk egyformák, és különbségek vannak a kulturális-, és tisztasági igényszintjeink között is. Vannak emberek, akiknek nincs igényük a rendre és tisztaságra. Szerintem őket nem is zavarja a szemét és a kosz, bele sem gondolnak, mivel alapvetően fel sem merül bennük a kérdés, hogy ezzel másokat zavaró dolgokat tesznek. Szóval egy szóval jellemezhető a „mezei” szemetelés: IGÉNYTELENSÉG. Más kérdés az ipari méretű szemetelés (az kemény anyagi érdek).
Mi a tapasztalatotok, azokon a helyeken, ahol cseh kucsmagomba jön elő ott később megjelennek más kucsmagomba fajok is? Egyébként nagyon szép telepített szürkenyárasokat (40-50 cm) találtam az alföldön de semmi nem volt bennük. Két mélyebben lévő bodzás, bozótos nyárfásban találtam cseh kucsmagombát. A telepített „steril” nyárfásban is van esély kucsmagombát találni?
