Lehetőségeinkhez mérten segítünk meghatározni talált gombáidat, de ne feledd, az itteni rábólintás nem pótolja a szakellenőri vizsgálatot. A vadon termett-szedett gombát mindig mutasd be szakembernek!
Valóban létezik ez a dolog, a CSAPI alá tartozó gombavizsgálóknál mindenesetre igen. (Forrás Kis Attila) Ám elgondolkoztató, hogy a szakellenőri tanfolyam tananyagában talán az óriás bocskorosgomba szerepel egyedüliként a 35 gomba közül és még rajzos, nemhogy fényképes illusztrációt sem kaptak ezek a vizsgálók. Honnan ismernék fel ők ezeket a gombákat? Még az ötvenes évek elején népünk és kormányunk vezetői kiadták az ukázt: a dolgozó osztály gyűjtsön és egyen gombát .... az utána következő évek tömeges halálos mérgezéseit követően népünk és kormányunk vezetői újabb ukázt adtak ki: gombaszakellenőröket, gombavizsgálókat a piacokra. Valami hasonlóság van a kettő eset között, nem?
Tegnap szedtem egy kevés júdásfül gombát, a könyvem azt írja, hogy ehető, Kínában gyógyszerként használják. Melyik a legjobb elkészítési módja? Ha valaki tud segíteni, annak köszi!
Tavaly ősszel láttam egy belső utasítás-tervezetet, miszerint a vizsgáló köteles elvenni a védett gombát, az adataidat felírni, de vissza nem tarthat. Az esetet jelentenie kell - ha jól tudom - a MTM-nak. (Vasas Giziék) De menj el egy vizsgálóhoz, náluk ott kell legyen az utasítás. NP
Én törvénytisztelő állampolgár vagyok, a gombászkönyvemben magammal hurcolom a védett gombák kinyomtatott listáját. (pld: olaszgomba: 5000 ft, ennyiért a hülyének is megéri). Az más kérdés, hogy felismerem-e mindegyiket.
Mi van akkor, ha a piaci gombavizsgálóhoz beállítok egy zacskónyi védett gombával? Van-e feljelentési kötelezettsége? Visszatarthat-e a hivatalos közeg megérkezéséig?
Szerencséd, hogy ... nem az olaszgomba nőtt felétek, melyek igen sokáig zsenge korúak (húsúak), mert azok gyűjtése súlyos ezresekbe kerülhetett volna. Talány, hogy miért pont ez a likacsosgomba került kiemelkedő védelmi pozicióba. A laskákat szerencsénkre még békén hagyták. Hoszszu úr, kérdésedre egy termesztő biztos kielégítő választ tud adni.
Ezeket a pisztriceket még ápr. végén fotóztam. A legnagyobb 40 cm-es volt. Sajnos már túl voltak zsenge lánykorukon.
A fatörzsön, tuskón növő gombafajtákkal kapcsolatos kérdésem: mikor fejlődik jobban az ilyen elöregedettek helyén a friss termés? Ha hagyjuk szépen érintetlenül elporladni a régit, vagy ha levágjuk? Novemberben a tanyánk közelében pld olyan bőséges kései laska lelőhelyet találtam (ld. 7769), amit már érdemes lenne karbantartani.
Azonnali korrekció és bocsánat: pár napja nem néztem a netgombasz lapot. Hát ez óriási!!! Mekkora fejlödés az adatokban. Gratulálok, gyönyörü.!!!!!:))))
Igen-nagyon jó ez a topic!!!! Órákig lehet olvasgatni. Na: elkezdtem gyüjteni. De nem is most, hanem kb. egy hete: csak úgy magamnak, képeket meg recepteket innen a fórumról egy könyvtárba. Ha valahol gyüjtitek a - tökjó, csak adattal gyéren ellátott - weblapra, akkor hová rakhatom?
Igen, bizonyos Nagypapi így írt augusztus 12-én a meteoland.hu gombászati fórumán:
"Nyolc napos csavargás után múlt csütörtökön jöttünk meg a Zemplénből, tele élményekkel és mindenféle friss/szárított gyönyörűségekkel. Az időzítés tökéletes volt, egy nappal odaérkezésünk előtt szűntek meg a tartós esők, amiket Met megjövendölt. .......
Olvasva Tóth Miklós érzékletes szép leírását, megint (sokadszorra) eszembe jutott, ki kéne gyűjteni a Topikon 'elhangzott' irodalmi értékű idézeteket, leírásokat verseket stb... Közzétesszük egy csokorban a weblapunkon. A feladatra önkéntesek jelentkezést várjuk. :)
Tréfán kívül, van magyarázat arra, hogy miért volt tele spórával a gombád kalapja.
A múltkor hallottam a TIT-en egy előadást Tóth Miklós gombász barátunktól, ami erre a jelenségre ad magyarázatot. Biztos emlékszel még a rózsaszínben játszó kalapszínű nagy döggombára, amit erre a topicra feltettél és meghatároztunk. Az alábbiak talán mindkettőre magyarázatot adnak.
"....a tönk magasra emeli a kiterjesztett madárszárnyra hasonlító profilu kalapot. Ez a különleges, minden kalapos gombánál bevált forma úgy tereli a legkisebb légáramlatot is, hogy az elragadva a lemezekről levált spórák tömegét, minél magasabbra juttassa azokat. A kalap felett felgyorsuló levegő ugyanis szívó-emelő hatást vált ki az alul lévő légrétegre - ezért találkozhatunk sokszor az érett gombák kalapfelületén is az azt elszinező spóraporral. "
(Tóth Miklós egyébként a Természet Búvár című lapban szokott a gombákról írni).
A szakértő ismerősöd valószínő szögletes spórás gombát mondott, ami a döggombák (ezen belül a tövisalja gomba) egyik jellemzője. A gombavizsgálóban az a szabály, hogy május 15-e után nem szabad visszaadni a kirándulóknak a tövisalja gombát - mivel legtöbbje nem tudja, hogy mi alatt szedte (rózsafélék) - és koranyáron már más mérgező és összetévesztésre lehetőséget adó döggombák (zöldesszürke, stb.) is megjelenhetnek.
Köszi a tövisalja tippeket. Sajna egy szakértő ismerősöm személyes szemrevételezés után "spóraszóró szögletesgombaként" (vagy valami hasonló, már nem emlékszem) azonosította be a gombámat, ami szerinte nem ehető.
Az a kucsmagombás spárga igen jól hangzik, Nagypapi. Kár hogy egy szál kucsmagombát sem találván kénytelen vagyok szimpla spárgalevessel beérni (de az is finom).
Viszont kipróbáltam Műhód sporttárs Gévás Kisasszonytányér receptjét (topikos tipp), és nagy családi siker volt. Gévaszedő -kedvelő körökben érdemes kisérletezni vele.
