Van akinek trécseldéje van, van akinek ketrece, van akinek zabáldája.
Én is szeretnék egy ilyesmit ahol kedvemre szövegelhetek mindenféle dolgokról amik foglalkoztatnak.
105 éves Gizi néni, és szuperul néz ki. Sajnos rövid videóból nem derül ki hol él, családjából van eltartója, vagy otthonban gondozzák ennyire hatékonyan.
Vagy emlékszik, csak letagadja, mert fingani akart, és nem akarta, hogy tudjad, hogy szokott a liftbe fingani és most szégyelli. :) Hát még se mondhatja, hogy "azért szálltam ki, kedveském, mert éreztem, hogy nem bírok a szelességemmel, és nem akartam szégyenbe kerülni, hogy beeresztem az orrod alá a kismadarat".
Amennyiben ez dicséret akkor mélyen egyetértek, nagyon élvezetes hallgatni, szivből köszönöm neki.
Annyira nem érdekes a könyv hogy még egyszer meghallgassam, ha lesz időm elmegyek érte a könyvtárba. papiralapon könnyedén megtalálom, hol is tartott a Doki
Matula története és a ma 50-es ügyintéző között van vagy 80 év. :) Anyám is magázta még a szüleit, abban a korban meg Matula egy öregúr volt, aki még az uraságok idején nőtt fel, és ahogy a földbirtokost nem tegezte, az ifiúrakat se tegezte. Ma meg már mindenkit tegezünk, mert egyszerűbb és nem olyan formális. Változik a világ.
Nem tudom egy 70 felettivel hogy bánnak a börtönben.
Gondolom munkára nem fogják hisz nyugdijas, Főznek , mosnak rá, talán tévéznie is szabad, sétálni viszik, lehet hogy még netezhet is. reméljük nem ellenséges társai lesznek.
