Az is érdekes dolog és érdemes rajta elgondolkodni, hogy például a CTR és a HDi esetén is egy adott sebességnél (ugyanakkora és fix kerékméretnél) mekkora maximális vonóerő képezhető a kerekeken. Elég egyszerű rájönni a megoldásra! :-))))))
"Mindketten számoljunk mondjuk végig a max. nyomatékkal"
Nem mindketten, hanem mindkét autónál. És persze csak az egyszerűség kedvéért.
Az egyes fokozatokhoz tartozó sebességtartományok CTR esetén itt vannak kiszámolva. Mert rendes vagyok! :-))))
1. 0-57 km/h
2. 57-88
3. 88-123
4. 123-163
5. 163-203
6. 203-235 (végsebesség)
Ezt most miért? Nem utaltam a hivatkozott állításra? Ehh...
Na jó, ha az eredeti állítást nézzük, akkor tényleg csak annyi volt kikötve, hogy legyen ugyanaz a váltó, aztán gyorsuljanak. Így nézve igazad van, nem tudunk olyan váltót találni, amivel ne a CTR nyerne...
"Vuk, ne vetíts... ugyanolyan áttételezéssel a nagyobb nyomatékú fog jobban gyorsulni... megkockáztatom, hogy pl az én Bonnym a te váltóddal úgy elpicsázza a CTRt a súlytöbblet ellenére, hogy nagyon... "
Olvasd el, hogy mit írtam és keresd meg benne a hibát. Ha nagyon hosszú áttételezést használunk, akkor igazad lehet, de ez kis derült a beírásomból. Ugyanis azonos váltó esetén 1-esben mindenképpen a nyomatékosabb fog jobban húzni! De ha az egyik 1-esben, a másik meg 2-esben megy, akkor már megfordulhat a dolog. 3-asban meg szinte tuti.
Számold ki, hogy a CTR váltóját használva meddig és hol gyorsulsz te jobban és hol a CTR. Ki kell számítani, hogy hol milyen sebességfokozatban haladsz te és milyennel a CTR. Aztán össze kell hasonlítani a vonóerőket. Ha gondolod csináld meg.
Segítségképpen a CTR áttételezése:
3.266
2.13
1.517
1.147
0.921
0.738
Végáttétel: 4.764.
Kerékméret legyen azonos a két autónál, legyen az átmérő mondjuk 0.6 m. A CTR 7900-ig pörög, tehát ott fog elváltani. Ez neki az optimális. Te is az optimális helyen váltsál el. Mindketten számoljunk mondjuk végig a max. nyomatékkal. Ez CTR-nél 196 Nm.
"Tegyük fel:
- két autó azonos áttételekkel rendelkezik - a két autó azonos méretű kerekekkel van szerelve
..."
Majd erre az idézetre jön az én fejtegetésem.
"És akkor is szőr van a levesben, ugye. Ha a HDI-vel elváltasz, a CTR-rel nem, akkor nem ugyanazzal az áttétellel mennek..."
Az áttétel ugyanaz, csak éppen a CTR késöbb szabályoz le. Azonos áttétel (azonos kerékkel, lásd fent) ugyanis azt jelenti, hogy azonos sebességnél és azonos sebességfokozatnál a két autó motorja ugyanazon a fordulaton pörög. Feltéve persze, hogy ott az egyik már nem szabályoz le.
Vuk, ne vetíts... ugyanolyan áttételezéssel a nagyobb nyomatékú fog jobban gyorsulni... megkockáztatom, hogy pl az én Bonnym a te váltóddal úgy elpicsázza a CTRt a súlytöbblet ellenére, hogy nagyon...
Esetleg kiszámoljuk a vonóerőket a két motorra, ugyanazzal a váltóáttételezéssel (a kerékméret akár maradhat is, mert az közel azonos a két autónál)?
Mindig tudtam, hogy ezek a francia autósok igénytelenek. A sok kétszáz felett kezdődik. Igazából 300 feltt, de ugye olyan autója nem sok embernek van! :-)))
Ebből a hozzászólásból nem sokat értettem. Nem azért, mert túlságosan technikai volt, hanem azért mert éppen a véleményed nem derült ki a kérdésről. A függvénytábla bemásolása meg teljesen felesleges volt.
"1. ezt a lóerő dolgot el lehet felejteni, ha tudományosan próbáljuk megközelíteni a dolgot! "
Szerintem nem lehet. Vagy szerinted a teljesítmény nem számít? Vagy az volt a baj, hogy lóerőt használtunk és nem Watt-ot? Vagy mi?
"2. nyomaték, szögsebesség (fordulatszám), áttételek, ellenállások, tömegek. Ezekről kell beszélni, semmi másról! Pontosabban ezek összefügéseiről, mint például nyomatéki görbe, fűrészdiagram, stb. "
Hát igen, de ha nyomatékról és fordulatszámról egyszerre beszélsz, akkor már egyszerűbb, ha a teljesítményről beszélsz, nem? Legalábbis arról is beszélhetsz!
"Olyat, hogy 'egyenes nyomatéki görbe, de egyik esetben nagyobb teljesítmény', meg hasonló badarságok, azt ne! "
Ilyet ki írt és hol?
"Volt egy halom feltételezés a hozzászólásokban, ezért én is teszek:
Tegyük fel:
- két autó azonos áttételekkel rendelkezik
- a két autó azonos méretű kerekekkel van szerelve
- eltekintünk a veszteségektől (vagy egyenlőnek tételezzük fel őket)
- eltekintünk az egyéb ellenállásoktól (vagy egyenlőnek tételezzük fel őket)
Ezekből egyértelmű, hogy a nagyobb nyomatékkal rendelkező autó jobban gyorsul!"
Ez szimplán nem igaz. A nagyobb teljesítményű fog jobban gyorsulni! Pontosabban attól függ, hogy a gyorsulást meddig mérjük. Ha csak addig mérjük, amíg a nyomatékosabb autó 1-esben van, akkor valószínűleg a nyomatékosabb autó fog jobban gyorsulni. Ha jelentősen e fölé a sebesség fölé megyünk, akkor meg a nagyobb teljesítményű. Az ok a következő. A példában a CTR motorját (196 Nm, 200 Le) fogom összevetni a HDi motorjával (250Nm, 110 Le).
1. Elkezdenek gyorsítani, a nyomatékosabb autó (HDi) elhúz, mert keréken nagyobb vonóerő mérhető.
2. Majd kb. 4000-es fordulatnál (max. teljesítményhely) a Puggal elváltják a 2-es fokozatot. Ettől a keréken mért vonóerő lecsökken. Váltótól függ a dolog, de vélhetőleg több, mint 20%-ot esik a vonóerő (általában 40% körül szokott).
3. Most a CTR gyorsul jobban. Majd a Pugban el kell váltani a 3-as fokozatot,ekkor a CTR már sokkal jobban gyorsul.
4. Egy kicsit késöbb fel kell váltani a CTR-ben 2-esbe (valahol 7800-8000 környékén).
5. Ekkor vélhetőleg még mindig a CTR gyorsul jobban.
6. Még késöbb fel kell váltani a Pug-nál 4-esbe, a CTR még mindig 2-esben megy.
7. És így tovább...
"Talán linket is fogok keresni egy olyan videóra, ahol azonos maximális teljesítményű dízel kb. azonos időt fut egy gyorsulási versenyen, mint a vele egyenlő max. teljesítményű bezines (pedig egyikben sokat kell váltani, meg nehezebben pörög fel, míg a másik kisebb nyomatékkal rendelkezik) "
Most ez mire volt példa? Mert eszerint a teljesítmény számít elsősorban a gyorsulásnál!
"Végére értem ennek a rövid topic-nak, és hol a röhögés, hol a sírás kerülgetett!!
Ennyi baromságot összehordani (tisztelet a kivételnek!!)!!
... túl nagy a tudáshiány (nem butaság, hanem képzetlenség). ...
... hasonló badarságok ..."
Kicsit kisebb arccal állnál neki, akkor talán hitelesebb (és szimpatikusabb) lennél. Sorolhatnám itt a tudósokat, akik tudása sokkal nagyobb volt, mint itt bármelyikünké, aztán mégis ....!
Itt két 150 lovas autóról beszélgettek. Pontosabban az új Honda dízelről és a sr
c egy kicsit helyretette őket, mert ugye amerikai létükre nem tudtak túl sokat a turbódizelekről. És 2 db. 150 lovas autó esetén meg igaza van.
Végére értem ennek a rövid topic-nak, és hol a röhögés, hol a sírás kerülgetett!!
Ennyi baromságot összehordani (tisztelet a kivételnek!!)!!
Nem is tudom, hol kezdjem el a mondandómat!
Valahol majd elkezdem (ha lehiggadtam), de hosszú vitákba, magyarázatokba nem fogok belemenni, mert túl nagy a tudáshiány (nem butaság, hanem képzetlenség).
1. ezt a lóerő dolgot el lehet felejteni, ha tudományosan próbáljuk megközelíteni a dolgot!
2. nyomaték, szögsebesség (fordulatszám), áttételek, ellenállások, tömegek. Ezekről kell beszélni, semmi másról! Pontosabban ezek összefügéseiről, mint például nyomatéki görbe, fűrészdiagram, stb.
Amikor teljesítményről beszélünk, akkor tulajdonképpen a nyomaték, és a szögsebesség szorzatát emlegetjük!
Akkor mi kell a gyorsuláshoz? (na jó, nem így kéne :-)
Menetdinamikai számításoknál fel sem merül olyan, hogy lóerő!
A fizikából megismert törvények alapján:
F=m*a
a- gyorsulás
m- tömeg
F- m a-val történő gyorsításához szükséges erő
Másik oldalról:
M=F*k
F- a fenti erő
k- erőkar
M- nyomaték
Itt egy kicsit el lehet időzni (nem sokat):
Vegyük először csak a kereket:
k= az kerék (abroncs) gördülési sugarával (Rg)
M- a tengelyen megjelenő nyomaték
Ezt az M nyomatékot lehet kiszámítani az áttételek ismeretében a motor nyomatéki görbéjéről leolvasott nyomatékból, a motor fordulatszámának ismeretében.
Volt egy halom feltételezés a hozzászólásokban, ezért én is teszek:
Tegyük fel:
- két autó azonos áttételekkel rendelkezik
- a két autó azonos méretű kerekekkel van szerelve
- eltekintünk a veszteségektől (vagy egyenlőnek tételezzük fel őket)
- eltekintünk az egyéb ellenállásoktól (vagy egyenlőnek tételezzük fel őket)
Ezekből egyértelmű, hogy a nagyobb nyomatékkal rendelkező autó jobban gyorsul!
Ezek közben nem foglalkoztunk pl. olyannal, hogy váltani kell, ami dízelek esetében egy kicsit sokat kell 0-100-ig!
Most nem írok többet, de annyit szeretnék kérni, hogy feltételezéseket következetesen tegyünk!
Olyat, hogy 'egyenes nyomatéki görbe, de egyik esetben nagyobb teljesítmény', meg hasonló badarságok, azt ne!
Egy kicsit később visszajövök, és reagálok még sokmindenre (ami elhangzott, és ami még csak most fog elhangzani, arra is).
Talán linket is fogok keresni egy olyan videóra, ahol azonos maximális teljesítményű dízel kb. azonos időt fut egy gyorsulási versenyen, mint a vele egyenlő max. teljesítményű bezines (pedig egyikben sokat kell váltani, meg nehezebben pörög fel, míg a másik kisebb nyomatékkal rendelkezik)
Aki végigolvasta, annak köszönöm!
egy végzős autógépészmérnök hallgató (spec motortervezés szakirány)
"That huge amount of torque of those Turbo engines at low rpm's only allows you to cruise in the motorway at 2000 rpms without any problem. That's all, you don't have more power, you only have the same power with lower revs. "
Viszont ezt olvastam a VTEC.net levlistáján az egyik hozzászólásban:
"Of course, a 150 Hp car is a 150 Hp car, and it would be nearly as fast as every other 150 Hp car (given we're are talking about the same car). Believe me, the first question that comes to almost any european that wants to buy a new car is: "Diessel or gasoline? ".
That huge amount of torque of those Turbo engines at low rpm's only allows you to cruise in the motorway at 2000 rpms without any problem. That's all, you don't have more power, you only have the same power with lower revs. "
Ha ugyan]gy vezetem, mint a Hondát, akkor viszont hamar tönkremegy. Márpedig én minden autót digitális működésű jobb lábbal vezetek. A régebbi dizelek legalábbis nem bírták a padlógázas autózást, az újak már lehet, hogy jobbak, azokról nincs információm.
No latod, most szolgaltattal egy ujabb okot a nepnek, hogy ne bizzon egy kereskedoben se!
De egyebkent ha te annyit is fogasztassz, es ezzel riogatod a nepet, ezzel mit ersz el, mint kereskedo??????? A Honda is nyitott a dizelek fele. A dizele a belathato jovo; teccik, nem teccik.
A dizelek hatasfoka jelentosen a benzinesek felett van. (persze meg az is nagyon rossz)
Vagyis leegyszerusitve ugyanakkora teljesitmenyhez kevesebb uzemanyag eleg.
Ha ugyanugy vezeted, ket azonos teljesitmenyu auto kozul a dizel kevesebbet fogyaszt. Akar pdtdi akar dci, akar Honda dizel.
Ugye az a Skoda egy tesztautó. Ha pedig a bejáratás alatt is széttapossák (0 kilóméterest nem engedik 3500 fordulat alá, hidegen sem), akkor bizony azt a motor, meg a turbó megsínyli. Ilyenkor TALÁN-TALÁN fogyaszthat annit. Talán...
Accord! Tudom, a Superbnek PDTDI-je van, de az új ibizának is, szóval u.a a motor. Igaz, hogy a tied nehezebb, meg nagyobb a légellenálás, meg biztos, hogy sportosabban is hajtod, na de ennyire! Na mindegy, de ha tényleg ennyit fogyaszt, garanciálisan kérheted a kereskedőtől a cserét, mert ekkora többletfogyasztásnál már (szerintem) tutira valami hiba van a géppel, szóval hibás teljesítés, stb (lsd: Ptk). Ezért van a gyári fogyi-adat!
