"Aki ismeri a füzéri várrom modern kori történetét, jól tudja, hogy itt jóval többről van szó mint egy átlagos műemléki renoválásról. Az évszázadok óta omladozó füzéri vár sokáig csak egy volt hazánk oly sok pusztulásra ítélt rom-műemléke közül. Pár évtizede azonban egy történeti értékek iránt fogékony füzéri plébános meggyőzte a vár alatt elterülő falu lakóit, hogy a vár, amely évszázadokon át őseiket védelmezte, most az ő védelmükre szorul, hogy a végromlást elkerülje. "
Ha jól emlékszem a plébános benne volt a Másfélmillió lépés Magyarországon c. filmben!
"Régi bölcsesség, hogy a díjak és kitüntetések sokkal inkább az adományozókról szólnak, mintsem a díjazottakról. Egyesületek, alapítványok mindig is előszeretettel alapítottak és adományoztak díjakat, hogy saját értékrendjüket és ízlésüket ezáltal demonstrálják...
...A citrom díjjal 2007-ben illetve 2017-ben pellengérre állított két műemléki rekonstrukció: a nyírbátori kastély és a füzéri vár helyreállítása egy nagyon határozott irányvonalát képviseli a műemlékvédelemnek: egyaránt szembemennek a rom-romantikát képviselő, ne nyúljunk semmihez, mindent hagyjunk úgy, ahogy van elvét valló fatalista és a műemlék-helyreállítást kortárs művészeti alkotásként felfogó modernista szemléletű műemléki felfogással, és a romok épületként való helyreállítását, történeti állapotuk minél teljesebb rekonstrukcióját megvalósító restaurátori elvek legtisztább képviselői hazánkban."
A várak, műemlékek visszaépítésének a funkciója a XXI. században a fizetőképes vendégek, turisták odacsalogatását szolgálja, egy-egy nehezebb sorsú vidék kitörési pontja.
Természetesen nagyon fontos az hogy hogyan építik vissza, annál jobb minél inkább korhű.
Itt két kérdés kerül elő:
-Melyik korhoz legyen hű?
Ugyanis egy-egy várnak, műemléknek számtalan megjelenési formája volt az évszázadok során!
Ezért törekszenek egy ideális, szép állapot létrehozására, 100% autentikus sosem lesz, mert ahhoz egyben kellett volna maradnia. Füzér már régen nem lenne, ha a '30-as években Károlyi gróf nem hozatja kicsit rendbe!
Másik kérdés:
-Kit érdekel hogy mennyire korhű?
Megnyugtatlak: senkit, pár tucat emberen kívül.
A látogatónak, turistának egy dolog a fontos: LÁTNI akar, látványos várat, szép műemléket, ami idézi, segíti elképzelni az adott kort, és egyáltalán nem érdekli hogy az utolsó kavicsig úgy nézett-e ki mint valamikor régen.
Engem sem érdekel, pedig konyítok hozzá.
Sokkal fontosabbnak tartom hogy az egykoron létezett több mint ezer kisebb-nagyobb várunk közül legyen legalább egy-két tucat ami megmenekül az utókornak, meg lehet nézni, és legyen pár, ami vissza van építve legalább mutatóba! És egyáltalán nem fontos hogy a legutolsó kavicsig eredeti legyen.
Aki 100%-ig autentikus romokat akar nézegetni annak még mindig marad pár száz lepusztult várromunk, nézegesse azt, és ne kössön már bele abba a pár várba amit végre, valahára visszaépítenek.
Nem sok van:
Diósgyőr, Füzér, Regéc, ezeket érdemes megnézni, van még pár, de véges a sor.
A várrekonstrukciók két irányzatával nem untatlak, (Velencei Chartás irányzat lásd Salamon-torony Visegrádon... agyrém.
És a másik, amelyik például Regécet, Füzért, Diósgyőrt építi, amely szép, látványos, és vonzza a vendégeket.)
Egyébként apróbetűben jegyzem meg: valószínűleg itt is közrejátszott a két irányzat csetepatéja...
Sárospatak
Diósgyőr
Mióta felépítették tízezrek látogatják, nagyon szépen sikerült, kiállításokkal, vetítésekkel, igazi turistacsalogató.
Még annyi:
Nyugat-Európában, de Lengyelországban is építettek vissza a világháború után alapokig szétrombolt várkastélyokat.
Senkit nem érdekel, hogy nem az eredeti, örülnek hogy van és látogatják őket rengetegen. Ez az út járható.
Csak távirati stílusban: 17 játékos, 2 versenyen kívül. A győztes immár harmadszor: andrew85 (4133), ezüstérmes korbela (3977), bronzérmes mizso (3133). Csuhás képei kicsit megizzasztották a versenyzőket.
Nekem a Regéci vár a szívem csücske, ott egy nagyon szakmai irányultságú csapat dolgozik évek óta, nyáron diákok bevonásával.
A falakat korhű módon falazzák vissza, mindent úgy csinálnak ahogyan eredetileg lehetett, ásnak, régészeti feltárásokkal tanulmányozzák a várat, és az ismeretek tudatában építik vissza.
Tudomásom szerint volt olyan falszakasz amit trehányabbul csináltak meg a kőművesek, és visszabontatták, majd újra rakatták.
Ugyanakkor ésszerűen dolgoznak, Regécből nem lesz Füzér, mert csak addig építik vissza ameddig pontosan tudják hogy hogyan is nézhetett ki, addig ameddig a feltárt részek, körvonalak alapján pontosan kiszerkeszthetőek az egykori falak, épületek.
A Palotaszárnyat még jórészt felépítik, annyi bizonyos.
Az idei első váras magazinban négy oldalas cikk ismerteti a regéci vár feltárását, újjáépítését, és a tervezett munkákat.
Kell egy kis idő amíg hozzászokom a látványhoz. Még az is lehet hogy megtetszik. De most a képeket látva csak elszörnyedtem. Nekem a szép emlékeim még a felújítás megkezdése előtti ott alvásokból származnak, de az a hangulat már biztosan elveszett.
A füzérivel is az a gond a cikk szerint, hogy nem rekonstruáltak, hanem építettek valamit, aminek jó eséllyel semmi köze nincs a vár múltjához.
Hobo, nem az a gond, hogy pénzt költenek rá, hanem ugyanaz megy itt is, mint az egész országban: ennyi erővel lehetett volna normálisan is csinálni, ugyanolyan látványosan fel lehetett volna újítani. Ugyanolyan, mint az MTSZ táblaprojektje: aki nem foglalkozik vele komolyabban, annak lehet mutatni, hogy mennyi pénz rá lett költve, és valóban ott is vannak a táblák. Aki meg belemélyed a dologba látja, hogy ami jó, azt is elhomályosítja a sok elszabás.
Bárcsak a többi várat is, a műemlék-helyreállítás elveire "fittyet hányva" olyan módon újjá lehetne építeni, mint a Füzérit!
Ez a Szigligeti vár, turisták által sokat látogatott helyen. Itt legalább mintha igyekeznének rendben tartani a romot, máshol még ennyi sem történik, pedig itt is el tudnám képzelni, hogy valamit rekonstruáljanak...
Akkor hamarosan seperhetsz otthon is, ugyanis ahol festeni terveztek, a zöldön, főleg a Hajnalka forrás közelében óriási körjelzések tömkelege van, és úgy össz-egészében az Oxygén tanösvényen önmagában több ilyen otromba, hatalmas, és elmosódott jelet lehet találni mint mondjuk az egész Cserhátban összesen.
Teljesen mindegy ki festette, bőven van belőlük a Miskolc környéki erdőkben.
Ha jobban megnézed, a nyíl hegye is zöld, csak kapott még kiemelésül egy fehér kontúrt. De nem ez és talán legnagyobb baklövés itt, hanem az, hogy a nyíl a fa tetejére irányítja a szegény túrázót. Ide egyáltalán nincs szükség nyíl alkalmazására. A fára felvitt zöld sávjelzés tökéletesen elég lett volna. A nyíl rusztikusságát már meg sem említem. Minden szempontból hibás az ilyen jelek alkalmazása. Jó, ha ezeket észrevesszük és felhívjuk rá a figyelmet, hogy csökkenjen az ilyen és a továbbiakban feltett otrombaságok száma.
Cirka 15-20 év után rászántam magam a Zemplén Csúcsain (Z 700) mozgalom maradék pár kódjának begyüjtésére és most sportolok a plecsni megszerzésén. (Anno még levélben kommunikáltam az Egri Kiss Tiborral, amikor a sorszámozott füzetet igényeltem.)
Most viszont nem kapok sehonnan választ az ügyintézéssel kapcsolatos kérdésemre; írtam EKT:nak (freemail:es címet találtam), írtam a megyei szöv:nek, de semmi válasz sehonnan. Eddig csak egy vezetékes telszámot találtam, de az az utolsó, ahova telefonálni akarok külföldröl... :)
Ergo ha van valakinek frissebb tapasztalata az ügyintézéssel kapcsolatban, azt szívesen venném, ha megosztaná velem :) köszi
kép forrása:Fortepan
Sárospatak
Diósgyőr
