(A fenti vers a TT topikban már szerepelt abban az időben, amely időszak kiváltotta e topik létrejöttét is, de az eddigi két fordítása mellé egy harmadikat is leltem.
Az alábbi sorrend egyben HAlga-tetszési sorrend is.)
Madarak szállnak, fellegek s árnyak,
Csak a hegy marad örök-hű társnak.
-o-
Madarak szállnak vidám körökbe,
A felleg is száll, aztán tovamegy,
Csak egy marad velem mindörökre,
Komor, sötét szikláival: a hegy.
-o-
Madárraj rebben, árva felhő megy,
nem únjuk nézni egymást, én és a hegy.
Csepeg, vegyeg, szötymörög. Nyálkás, párás bacitáp. Borzasztó.
Úgyhogy remélem nincs ellenetekre, hogy megidézem a nyarat.
(Ha hibás a szöveg, nyugodtan javítsatok ki!)
Szabó Lőrinc: Nyár
Nyár. Kert. Csönd. Dél.
Ég. Föld. Fák. Szél.
Méh döng. Légy száll.
Pók ring. Gyík vár.
Jó itt. Nincs más,
csak a kis ház.
Kint csönd és fény.
Bent te meg én.
Bocsi de L Lawrence kiemelkedik szerintem a ponyvairodalombol, hiszen minden hatter amit leir a torteneteiben igaz, es azt tekinti egyik celjanak hogy kicsit egyszerubb hetkoznapibb "ponyvabb" stilusban de tanitsa is az embereket
Nem mintha gyakran olvasnam de ennyit azert mondjunk el mellette.
Ir o rendes neven komolyabb konyveket is :)
3as pont ram is igaz! :)
Kovezzetek meg, en is sznob vagyok! :-) Meg nem vettem meg, de csak azert mert meg nem talaltam meg a konyvesboltban de ami kesik nem mulik. Kicsit ugy erzem, figyeljunk mar oda a nemzeti ertekeinkre es szerintem ez is az.
A 2 pont is igaz:-)
Meg pluszban az is hogy en egy konyvet ami tetszik sokszor szoktam elolvasni es ez mashogy nem megoldhato.
Asszem egy Gershwin-rol szolo filmben volt egy olyan jelenet, ahol a zeneszerzo apja stopperrel merte a mu hosszat, majd a vegen elismeroen bologatott: "Nagyon jelentos mu."
Noha en nem vagyok rajta a Magyar Hirlap 100-as listajan, de konyvre (elore is bocs, de nem L. Lawrence-re, D. Steele-re vagy Miert utaljuk a digokat stilusu muvekre gondolok) szivesen koltok (ha nem is tul gyakran), mert:
1. nem szeretem a konyvtari peldanyokat; altalaban agyban olvasok es oda nem szivesen viszek "idegen" konyvet.
2. ezzel is "tamogatok" egy szerzot, egy kiadot.
3. sznob vagyok, az elso magyar Nobel-dijas iro fomuve nem hianyozhat a konyvespolcrol. :-)
nem az elolvasásra mondtam a csakazértsemet. :))
csak a megvételre.
én inkább szégyellem, hogy nem olvastam Shakespeare-összest. (sajnos, enm volt még rá késztetésem)
Kedves Lp!
En nem ertem ezt a "csakazertsem" hozzaallast.
Azert mert csak azutan lett ismert konyv, hogy az iroja Nobel dijas lett?
En is csak most olvastam el (sajnos) , de nem azert mert divat, hanem mert egy nagyon jo konyv amit nem szabad kihagyni. Azonkivul azert mert elszegyeltem magam hogy egy magyar iro nobel dijas konyvet nem olvastam! Csakazertis! :)
Erdemes elolvasni hidd el! Sokkal tobbrol szol mint egy fiatal fiu tortenete a koncentracios taborban Nagyon nagyon elgondolkodtato es ilyen szempontbol meg az sem baj szerintem ha "divatos" lett mert legalabb rairanyitja a figyelmet.
Nezd meg itt: http://www.irodalmiakademia.hu/scripts/DIATxcgi?infile=diat_vm_main_menu.html
Nekem van ilyen es olyan peldanyom is. Elobbit szivesen atadom.
majd ha könnyesre sírtátok minden lapját... Ez nem a Schindler listaja.
majd ha könnyesre sírtátok minden lapját, dobjatok meg vele engem is! (most csakazértsemből nem veszem meg a könyvet... ha eddig nem fogyott annyira, hogy 20. kiadás legyen belőle, és most is csak a Nobel miatt..)
Kertész Imre: Sorstalanság Mint minden irodalmi müvet, egyáltalán müalkotást, ezt is mindannyian másképpen olvassuk, értelmezzük, ez a dolog természetéböl fakad. Mégis leírtam néhány kérdést (csak úgy összevissza), amikre persze nekem is megvannak a magam válaszai:
1. Kertész Imre állandó problémája, hogy a magyar társadalom mind a mai napig nem nézett még szembe a holokauszttal (magyar állampolgárok elpusztításával). Ez a regény segít ezen a problémán? Ha igen, hogyan? (Lehet, hogy ez hülye kérdés. Válasz maga a Nobel-díj és a több tízezres utánnyomás.)
2. Mitöl regény a Sorstalanság? Fiction vagy non-fiction. Klasszikus értelemben vett cselekménye nincs. Olyannyira a föszereplö van a mü fókuszában, hogy a többi szereplöt (szülök, fiúk, rabtársak, Citrom Bandi, Petyka) csak elég homályosan ismerjük meg. A negatív hösök teljesen hiányoznak. (Legalábbis mint egyének. Név szerint - ha jól emlékszem - egyetlen németet se említ az író. Igy nincs kit utálni. Az is elgondolkodtató, hogy a sokszor a németek jelennek meg pozitívan, a fiú pedig visszataszítóan.)
Ellentétben a Schindler listájával ahol megvoltak a pozitív és negatív hösök, akik körül a cselekmény összesürüsödött. (Ezért lesz nehéz filmet csinálni, na persze én nem vagyok Koltai Lajos. Ráadásul Spielberg a vonatfüst-gyertya-(gyár)kémény motívumot már elorozta KL elöl.)
3. Kertész Imrének igaza van abban, hogy az irodalom nyelv (megintcsak: hogyan lehet ezt átültetni filmre?), de hiteles-e az általa használt aprólékosan kidolgozott, nem egykönnyen olvasható, (az elsö kiadó által körülményesnek ítélt) próza, mint egy 14-14 és fél éves gyerek története. Különösen úgy, hogy jól tudjuk a regény évtizedekkel az események után íródott.
Maga Kertesz Imre irta a forgatokonyvet, es kerte fel Koltai Lajost a rendezesre.
Nagy valoszinuseggel lesz belole film, hatalmas allami tamogatassal, vo. Hidember, stb. stb. De ennek mar van kulon topikja.
