Nyilván épületes és végtelen filozófiai vitákat éehetne folytatni arról, hogy van-e ott valami, az a valami igazi valami vagy csak csalóka látszat miatt tűnik valaminek, de hátha akkor valami más van ott ami a valaminek tettette magát.
Sok mindent lehet mondani, persze, ezzel kapcsolatban. Csak azt nem, hogy nincs ott semmi, és hogy nem foglalkozunk vele.
A neutrinót sem tudták sokáig kimutatni (még ma sem könnyű) de sejtették, hogy léteznie kell, mert különben nem jött ki az energia egyenleg. A fizikusoknak a feladata, hogy megtalálják, kikutassák, hogy mi van a vákuumban és hogy a fény miért terjed transzverzális hullámként a vákuumban.
construct aranyköpését valóban fel kellene írni, hogy az utókor is élvezhesse.
"Én nem nevezném ezt a valamit éternek, sem új éternek, mert erről önkéntelenül a 19. századi éter fogalom jut az eszünkbe. Az pedig már valóban egy elavult elképzelést tükröz."
Én is így gondolom. Én sem nevezem éternek, új éternek is csak Einstein nevezte, mert nem tudta megfejteni, hogy mi is ez valójában. Több néven is emlegeti: tér, téridő, vezető tér, görbült tér, négydimenziós tér, görbült téridő, éter, új éter, a klasszikus fizika étere, a speciális relativitáselmélet étere, az általános relativitáselmélet étere, stb. De a megoldásra soha nem jött rá.
JimmyG, a mi sokadik látnokunk berúgva az ajtót kijelentette, csak azzal hajlandó vitatkozni, aki válaszol az ő egyszerű kérdésére. De aztán leereszkedő gesztussal feltett egy második kérdést is, s ez lett a veszte, mert kiderült, hogy fel sem ismeri, melyikre válaszoltam:
Kénytelen vagyok bepirosítani, annyira aranyos:
"Ez, amit írtál, ez melyik kérdésemre adja meg a választ?
Két belépő kérdést tettem fel eddig:
1. Einstein relativitáselméletében az éter
- nem szükséges
- nem létezik, vagy
- léteznie kell, mert nélküle nem terjed a fény
Melyiket kell komolyan venni szerinted?
2. Mi a foton?"
Kisvártatva mégis beblöffölte:
"Látom már, ez a virtuális antifotonok relativisztikus hullámegyenlete a képzetes négydimenziós téridőben. Így már minden világos. Köszi"
De hát szó nincs itt hullámegyenletről.
Se relativisztikusról, se nem relativisztikusról.
Se antifotonokról.
Se virtuális fotonokról.
Se képzetes téridőről.
JimmyG, a fizika megújítója, epedve várom tőled, helyes-e a válaszom?
Pedig ezekből mégiscsak az következik, hogy van ott valami.
Nyilván épületes és végtelen filozófiai vitákat éehetne folytatni arról, hogy van-e ott valami, az a valami igazi valami vagy csak csalóka látszat miatt tűnik valaminek, de hátha akkor valami más van ott ami a valaminek tettette magát.
Csak éppen a fizikusok nem ezzel foglalkoznak, és jó okuk van rá. Nem azt kérdezik, mi van ott valójában, hanem azt, hogy milyen, hogy lehet minél pontosabban leírni, modellezni.
Ez úgy hülyeség ahogy van. Minden kutató újat szeretne létrehozni, minél radikálisabb, annál jobb. Azzal lehet elismerést szerezni, abból jön a Nobel-díj.
Nem arra megy a tudomány amerre szerinted kellene, ezért mindenkit zombinak tartasz. Nem érted őket, hülyének nézed, mert képtelen vagy felfogni a faéknél bonyolultabb összefüggéseket. Leragadtál a gyerekkorban kialakuló szemléletnél - itt meglököm ott leborul, ennyi. Ami nem ilyen, az neked magas, de ahelyett hogy felfognád, ráfogod hogy az a ki érti a dolgokat az valami dogmahívő zombi. Az ugyanis nem lehet, hogy olyat átlásson, logikusnak tartson amiből te az első sort se érted.
Vegyük pl. a c határsebesség jellegét. Írtál mindenféle hülyeséget altrel témakörben, mert a felszínét se karcoltad annak, hogy egyáltalán miről van szó. Azt hiszed, ez egy dogma. Pedig csak rengeteg megerősítő kísérlet tapasztalata. Ezeket a tapasztalatokat összegezve modell épült, a specrel majd altrel. Ezeket minden technikailag lehetséges módon ellenőrizték és ellenőrzik a jövőben is. Ha ellentmondó kísérletek jönnek, akkor dől, és új paradigma jön.
Elég lenne egyetlen ellentmondó (persze megbízható) kísérlet, és azonnal dőlne az egész. Úgy ugranának rá a fizikusok, hogy ahhoz képest semmi volt az alaszkai aranyláz. Persze akkor sem minden dől, ahogy Newton fizikája is jó bizonyos határokon belül. Csak kiderülne, hol vannak a határok, mikor jó és mikor nem. Hiszen pont azért használják a modell mert működik, jó eredményeket ad, használható.
Csak sajnos nincs ilyen ellentmondó kísérlet. Bejelentés volt, neutrinó sebesség mérés, ellenőrizték (nem elhallgatták, betiltották, kiátkozták) és hibásnak bizonyult.
"Nem semmi, de a fizika ma ismert különböző modelljei szerint ezeknél semmibb semmi nem is lehetséges."
Igen szórakoztató ez a megjegyzés, ha úgy veszem, de leginkább arról tanúskodik, hogy igencsak belegabalyodtál ebbe.
Egyfelől bizonygatod, hogy a vákuum az nem semmi, s zérusponti energiasűrűségeket emlegetsz, majd levonod a végkövetkeztetést, hogy ennél semmibb semmi már nem lehetséges.
Pedig ezekből mégiscsak az következik, hogy van ott valami. Ott, ahol semmi atomos anyag, sem mérhető energia sincs.
Én nem nevezném ezt a valamit éternek, sem új éternek, mert erről önkéntelenül a 19. századi éter fogalom jut az eszünkbe. Az pedig már valóban egy elavult elképzelést tükröz.
Akkor mi lehet? Semmiképpen sem lehet egy sűrű, pláne nem szilárd közeg, hiszen ezt könnyen kimutatnánk. Valami nagyon könnyed valaminek kell lennie, ami önmagában nem okoz közegellenállást az atomos anyagoknál. Ugyanakkor a fény transzverzális hullámként, s egy bizonyos sebességgel terjed benne, ami viszonyt valami belső kötöttséget, "viszkozitást" feltételez. Hogyan lehet ezeket a látszólag ellentmondó tulajdonságokat összebékíteni?
Szerintem úgy, ha azt mondjuk, hogy itt nem arról van szó, hogy vannak az atomos, tömeggel bíró anyagok, s azok egy "közegben úsznak", hanem azt, hogy minden, ami létezik az Univerzumban, egymáshoz kapcsolt univerzális elemi alkotóelemek rendszereként épül föl, ill. ennek a rendszernek a megnyilvánulása, szerveződése. Ilyen értelemben a fény terjedése nem más, mint az egymásba kapaszkodó elemek gerjesztés hatására történő hullámzása. Ezért nem beszélhetünk közegellenállásról, hiszen nem hatol át egyik dolog a másikon, viszont az összekapcsoltság is megvan, ami a transzverzális hullámot okozza. Valahogy úgy lehet elképzelni modellszerűen ezt a kapcsolatságot, mint nyúlékony karikák szemeit, mint például a nejlonharisnyák szemeinek szövedékét. Valami ilyesmit modellez a hurok kvantumgravitáció modellje is. Mint ahogy a harisnyát széthúzhatjuk akár méteresre, de össze is nyomhatjuk mm-esre, úgy ezek az elemi alkotóelemek is tágulhatnak, összenyomódhatnak tág határok közt, de a kapcsolat végig fennmarad köztük.
Az atomos anyagok, töltések, kölcsönhatások mind ennek a szövedék-rendszernek a megnyilvánulásai; örvényei, gerjesztései, csomópontjai. Nagyon lényeges, hogy ezek az alkotóelemek úgy vannak összekapcsolva, hogy mindegyik érzékeli az összes többit, mint amikor egy szövet egyik láncszemét ha meghúzom, akkor az összes többit is meghúzom, még ha a távolabbiakat csak éppen hogy. Természetesen a fizikai világunkat leíró modell felépítése ilyen hurokszerű elemekből nem egyszerű feladat, s Smolinék dolgoznak is rajta régóta. Ismereteim szerint odáig már eljutottak, hogy két dimenzióban a modell már elég jól működik; de persze ez még nem elég, s távol vannak még attól, hogy a háromdimenziós világunkat jól leíró modellt letehessenek.
Ezeknek az elemi, és már tovább valóban nem osztható alkotóelemeknek a kísérleti kimutatása is meglehetősen távolinak tűnik, hiszen feltehetőleg a Planck-hossz mérettartományába kellene lemenni, ami a jelenlegi eszközeinkkel elég reménytelennek tűnik. Azonban a kísérleti fizikusok elég leleményesek, s talán kitalálnak valamit. Ha tudják,hogy mit kell keresni, akkor már sokkal könnyebb dolguk van. Ezért lenne fontos egy olyan elmélet, olyan koncepció, ami elveiben jól közelíti azt, hogy mi van az anyag mélyén. De hogy nem semmi, az szerintem biztos...
"..ezért lesz az ilyenekből "hétköznapi" fizikus. De egy valódi nagy fizikust,nem tudsz csak úgy "középszerű" dogmák közé kényszeríteni, ő folyamatosan gondolkodik és kérdez,...soha nem éri be az aktuális tudással."
Örülök, hogy ilyen optimista vagy ebben a kérdésben. Én sajnos nem így látom. A ma élő nagy fizikusok is csak az engedélyezett kereteken belül gondolkodnak. Sőt, igazából ők vigyáznak arra, hogy mindenki ezen belül maradjon.
Valamikor régen az egyház szabta meg, hogy a tudományban miről szabad gondolkodni, és miről nem. Ami ellenkezett a bibliával, az tilos volt.
Mára ezt a szerepet az öreg vezető tudósok vették át. Úgy is mondhatnánk, hogy ők lettek a moder inkvizítorok. Ami ellentétes a relativitáselmélettel, a fotonelmlélettel, a fény kettős természetével, arról tilos beszélni. Nem szabad fénysebesség feletti jelenségekről gondolkodni, mert ezt a relativitáselmélet megtiltotta. És kik tartják fenn ezeket a tabukat? Maguk a vezető tudósok.
Mindezek miatt a tudomány új korszakába nem a hivatásos, tekintélyes, idős fizikusok fognak bennünket elvezetni, hanem vagy fiatalok, vagy kívülállók. (lás Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete c. könyvét).
,,hiszen a leendő fizikusokba eleve belenevelik a dogmákat."
..ezért lesz az ilyenekből "hétköznapi" fizikus. De egy valódi nagy fizikust,nem tudsz csak úgy "középszerű" dogmák közé kényszeríteni, ő folyamatosan gondolkodik és kérdez,...soha nem éri be az aktuális tudással.
Semmit se értesz a fizikából, de a fejedbe vetted hogy ez nem a te hibád. El se jut az agyadig a fizika, nem érted az összefüggéseit, a modellt, a matematikát, semmit. Szánalmas módon az összekötő szövegbpl meg laikusoknak szánt hasonlatokból próbálod kihámozni, miről is lehet szó. Természetesen a lényeget észre se veszed, és azt hiszed, azok a hülyeségek a fizoka problémái, amiket te annak vélsz.
Azt pedig, hogy milrt olyan a fizika amilyen, globális összeesküvés-elmélettel magyarázod, hogy mindenki bigott, elnyomott, önálló gondolkodásra képtelen zombi.
"Ez jól hangzik,...de ha ma "modernnek" hívjuk, akkor hogy fogják nevezni mondjuk 5000 év múlva? :)"
Van rá ötletem, de ez még nem publikus.
De nem kell várni olyan sokat, max. 10 év, és megkezdődik a modern fizika lebontása.
"Ha így van, akkor szerinted miért?"
Ha a hivatásos fizikusok elfogadnák, hogy létezik a fénynek bármiféle közvetítő közege,
ez alapjaiban rengetné meg a modern fizikát. Ettől félnek a legjobban.
"Szerinted mely - általad vélt - dogmák "butítják" le a mai fizikát, hogy az ne tudjon továbblépni?"
1. a fénynek NINCS közege, a fény a vákuumban (a semmiben) terjed
2. a fény kettős természetű, néha hullám néha foton
3. a fénysebesség "állandósága" (vagyis függetlensége a megfigyelő mozgásától)
4. a fénysebesség átléphetetlensége
5. a fotonelmélet
6. a nagy bumm elmélet
7. a világegyetem gyorsuló tágulása
stb.
Ebből az első a legerősebb dogma.
Ha egy hivatásos fizikus az éterről, vagy bármilyen más fényközegről gondolkodik, beszél, vagy ír (leszámítva azt, hogy ilyen nem létezik),
annak befejeződött a hivatásos pályafutása. Persze nem égetik meg, mint hajdan Giodano Brunot, csak ellehetetlenítik. Nem tud előrelépni a ranglétrán, nem jut kutatási pénzhez, nem fogadják be a pályázatait, nem tud ledoktorálni, kandidálni, stb. Ha ebből sem ért, akkor nyugdíjazzák, vagy ha fiatalabb, akkor elbocsájtják.
Ha van itt hivatásos (gyanítom, hogy van), akkor próbálja ki, ha nem hiszi.
De erre általában nincs is szükség, hiszen a leendő fizikusokba eleve belenevelik a dogmákat. Már az egyetemen sem tud levizsgázni a fizikuspalánta, ha fényközegről kezd magyarázni a professzor úrnak. Így el sem jut oda, hogy fizikusként elgondolkodjon a dogmák helyességén.
,,valami titokzatos hatalom megakadályozza abban, hogy értelmesen elmondja, mi is lenne mindez konkrétan, de azt elárulta, hogy azóta ezzel fűt, nincs villanyszámlája."
...bolond volna nekünk elárulni a titok nyitját,..még mit nem! A végén még kiderülne hogy ez is összefügg a relativitással, aztán így fény derülne a tenzorok soros és párhuzamos kapcsolásának lehetőségére is :DDDD
Vannak más gondok is... az egyik olvtárs pl. elmesélte, hogy feltalálta akkumulátorok soro-párhuzamos kapcsolását, ami azt jelenti, hogy a feszültség megkétszereződik, a belső ellenállás feleződik. Vagy ilyesmi. Sajnos valami titokzatos hatalom megakadályozza abban, hogy értelmesen elmondja, mi is lenne mindez konkrétan, de azt elárulta, hogy azóta ezzel fűt, nincs villanyszámlája.
"Bármi, ami növelheti a fény sebességét (vagy csak úgy "torzítja"a közeget, hogy a változás növekedésnek tűnhet). "
A közeg eleve inhomogén. Olyan, mintha pontról pontra változna a törésmutatója. Ezért a fénysebesség lehet nagyobb is meg kisebb is, mint itt a Földön.
"Ha ennek a valamiféle" anyagnak" meg tud változni a mágneses és villamos tulajdonsága, akkor elméletileg a fény tud lassulni is és gyorsulni is? Vagy maga a hordozó anyag sebessége változik csak,és a fényé marad?"
Igen, a fény tud lassabban és gyorsabban is menni, mint itt a Földön.
A hordozó közeg is mozoghat, ez is befolyásolja a fénysebességet.
A fény sebessége nem marad ugyanannyi. Változik a közeg inhomogenitása miatt is és a közeg mozgása miatt is.
Ráadásul a közeg anizotrópiája miatt még irány szerint is változik a fénysebesség.
