Van egy szimpla szamszaki lista az elso vilaghaborus csatahjokrol, Laci bacsi jovoltabol:
"A háború kitörése elott néhány nappal a felek dreadnought-állománya így nézett ki:
Anglia 20 (15 épül), Németo. 14 (5 épül), USA 10 (4 épül), Olaszo. 3 (3 épül), Monarchia 3 (1 épül), Franciao. 3 (4 épül), Oroszo. 2 (5 épül), Japán 0 (2 épül).
Csatacirkálók terén: Anglia 9 (1 épül), Németo. 4 (3 épül), Japán 1 (2 épül)."
A korabban idezett Csonkareti konyv 13. oldalan talalhato az alabbi kis tablazat az 1900-1914 kozott munkaba vett es vizre bocsajtott OM hadihajokrol:
Csatahajok:
nev epites ideje vizkiszoritas koltseg
Erzherzog Karl 1902/05 10600 26 M
E. Friderich 1902/07 u.a. u.a.
E. Ferdinand max 1904/07 u.a. u.a.
E. Franc Ferdinand 1907/10 14500 42M
Radetzky 1907/10 u.a. u.a.
Zrinyi 1907/11 u.a. u.a.
Viribus Unitis 1911/12 20000 60.6M
Tegetthoff 1911/13 u.a. u.a.
Prinz Eugen 1911/14 u.a. u.a.
Szent Istvan 1911/15 u.a. u.a.
1904/05-os orosz-japan haboru utan megjelennek a dreadnoughtok es a csatacirkalok.
A Monarchia ket regi sorhajoja epites alatt van, majd 1907-ben beleugranak teljesen feleslegesen a Radetzky-osztallyal ket uj csatahajo arat (124 M koronat) kidobjak az ablakon. Lehet, hogy ket-hartom csatacirkalo jobban jott volna az Adriai hadmuveletekben?
Ugyanakkor a nemet szovetsegeseket se ertem, az uj dreadnoughtjuk 28,0 cm-es lovegekkel szerelik fel a brit 30.5 cm-rel szemben.
Amit nem sikerult meg megfejtenem, hogy
a, A monarchia miert nem torli a Radetzky-programot?
b, A kettos szovetseg ket tagja miert nem mukodik egyutt dreadnought (vagy inkabb flottafejlesztesben) kerdesben?
A brit 30,5 cm-es lovegekkel felszerelt Dreadnughtra a frappans valaszt - megkesve - a Tegetthoff-osztaly jelenti.
Miert is? Mert mindegyik nehezloveggel lehet a hajo mindket oldalara tuzet nyitni es a harmas lovegelrendezessel a 30.5-os kategoriaban a legnagyobb tuzerot lehet kepviselni.
Igaz a Dreadnought megjelenese magaval hozta az loveg urmeret novekedeset, valamint a pancelzat novekedeset es ezzel egyutt a vizkiszoritas novekedeset is.
Anno, meg nem rendelkeznek radarral, a legi felderites es tuzvezetes gyenge, ezert a hagyomanyos modszerrel deritik fel az ellenseges hadihajot.
A hagyomanyos modszer az emberi szem, es ugye a tengeren ehhez meg hozzajon a Fold gorbuletebol adodo nehany inyencseg is, ami talan 40 km korul hatarozhatja meg a hagyomanyos tuzvezetes hatekonysagat. Ha jol emlekszem Jutlandnal 15-16 km-es tavolsagbol lottek egymast az ellenfelek, ami pont a 30.5-os lovegek lotavolsaganak felel meg.
Ezert nem ertem, hogy a nemetek pl. miert nem kezdtek bele mondjuk valaszul egy 38.0-40.6 cm-es loveg kifejlesztesebe (sajnos a fejlesztesi idorol nincs adatom) es miert nem probalkoztak meg tipustervek alapjan, sorozatban gyartani 38.0-40.6 cm-es, 3-as lovegekkel ellatott csatahjaokat?
Egy mennyisegi haborura felkeszult brit flottat a fele annyi, de erosebb tuzersegu es uszokepes flotta jobban felhette volna a versenyt.
Igaz ezt az elmeletet is meg lehet cafolni, hogy akkor a britek is hamarabb kezdenek nagyobb urmeretu lovegekkel felszerelt hajokat epiteni, nagyobb szamban, de itt szerintem talan epp az lehetett a poen, hogy ki kezdi el hamarabb ezeket a lepeseket es jut egy kis lepeselonyhoz.
Summa summarum az 1914-es haborukezdes nem a legszerencsesebbnek szamitott a kozponti hatalmak flottainak szemszogebol.
Van egy szimpla szamszaki lista az elso vilaghaborus csatahjokrol, Laci bacsi jovoltabol:
"A háború kitörése elott néhány nappal a felek dreadnought-állománya így nézett ki:
Anglia 20 (15 épül), Németo. 14 (5 épül), USA 10 (4 épül), Olaszo. 3 (3 épül), Monarchia 3 (1 épül), Franciao. 3 (4 épül), Oroszo. 2 (5 épül), Japán 0 (2 épül).
Csatacirkálók terén: Anglia 9 (1 épül), Németo. 4 (3 épül), Japán 1 (2 épül)."
A korabban idezett csonkareti konyv 13. oldalan talalhato az alabbi kis tablazat az 1900-1914 kozott munkaba vett es vizre bocsajtott OM hadihajokrol:
Csatahajok:
nev epites ideje vizkiszoritas koltseg
Erzherzog Karl 1902/05 10600 26 M
E. Friderich
1, 1914. 12.21. Az U12 Lerch Egon sorhajohadnagy vezetesevel megtorpedozza a Jean Bart francia dreadnoughtot. A csatahajo nem sullyed el, de a haboruban nem vesz reszt.
2, 1915. 4. 22. Az U5 Georg von Trapp sorhajohadnagy vezetesevel elsullyeszti a francia Leon Gambetta pancelos cirkalot.
Az 1+2 tamadas eredmenyekent a francia flotta kivonul az Adriarol.
3, 1915. 7. 18. Az U4 Singule sorhajohadnagy vezetesevel elsullyeszti az olasz Giuseppe Garibaldi pancelos cirkalot.
Hat igen, amit meg a mult heten irtam, a hadiszerencse elegge kegyeibe fogadta a Monarchia flottajat es elsosorban az U4-et, hogy a muszaki szempontbol nem eppen a nemet u-bootokkal egyenerteku vizalatti naszadocskakkal ilyen jo taktikai eredmenyeket sikerult elerni.
A Jean bart-nak nagy makja volt, mert 16 nagyobb egysegbol allo francia flotta minden kulonosebb kiserohajohad nelkul gyakorlatozgatott. Igaz kapott egy technikai K.O-ot es a haboruban nem vett reszt.
(Ekkor jon a tortenietlen felvetes, a mi lett volna ha Monarchia tobb tengeralattjaroval lepi meg ezt a kulonitmenyt? A valasz semmi, mert az angolok minden erofeszites nelkul tudtak volna potolni a kieso hajokat)
A bravuros hadmuveleteket regenyszeruen adja vissza Csonkareti uj konyve, amit tegnap vegre sikerult kiolvasnom.
Igazad van, Georgie, az olaszok több csatahajóval rendelkeztek a háborúban. (a Leonardo da Vinci-t minden valószínuség szerint a Monarchia szabotorjei süllyesztették el Tarantóban)
A Mediterraneum feletti uralmat a britek tulajdonképpen átruházták a franciákra, és fobb eroiket kivonták a térségböl.
A Földközi-tengeren a Monarchia, a franciák és az olaszok sakkban tartották egymást.
A franciák a Jean Bart, majd a Leon Gambetta megtorpedózását követoen kivonták nagy hajóikat az Adriáról. A szövetségesek megelégedtek azzal, hogy tengerzárral szeparálják el a Monarchia hajóit. Ez sem volt tökéletes megoldás; a tengerzárat Horthy 1917 májusában fel is törte.
No, akkor polgari hajozas. Most keszultem a vitorlas vizsgara, minek kovetkezteben HSZ elorol-hatulrol, fenyestul, lobogostul, mindenestul. Persze a szokasos "terhes no effektus" rogton bejott. :-))) Egesz nyaralas alatt a hajokat ellenoriztem mindenhol. Meg is allapitottam, hogy a gorogok eleg lazan veszik a dolgokat. Tavon neztem a hajokat, haaat... Naplemente utan egy oraval kezdtek a hajokat kivilagitani, akkor is minden feny, mindenhonnan latszik, szoval nem egy tokolos nepseg. Most viszont nagyon elveem, hogy ertem, mik azok a "karcsonyfak" a Dunan. :-)
Regen hallottam mar rolad!
Ugy tunik, hogy a dreadnoughtok elijesztettek a polgari vonalat:-)))))
Melyik a nagyobb (olasz vs. Monarchia) kerdesenel ha a dreadnoughtok szamat nezzuk, akkor a haboruban az olaszok darabszamot nezve megeloznek.
A vizkiszoritasnal viszonylagos a monarchia folenye, mert hajotipusonkent kellene osszehasonlitani a gepeket, akar a Kramli-fele modszerrel...
Ezt sajnos nem tudom megtenni mert az elso vh-us Janes, meg az 1984-es (es a 2000-es) hadihajok mesekonyvek tolem 200 km-re leledzenek.
Majd elkuldetem erte a Novarat:-))))
Bocsi, hogy megszakítom a hadihajós folyamot, de tegnap láttam egy tengerjárónak tűnő bazi nagy bárkát a Dunán. Szlovák zászló alatt, valszeg szlovák hajógyárból a tenger felé. Elég hülyén nézett ki, az elvileg vízvonalszint vagy három méter magasan volt. Éppen csak elfért a hidak alatt. Ha ekkora dögök mehetnek, akkor Újvidéknél rendesen lehet hajózni.
Utoljára tavaly láttam ilyet.
1906 után a nagyhatalmak erejének jelzoje az volt, hogy hány Dreadnought-mintájú hajóval rendelkeznek. Még a dél-amerikai államok is dreadnought-ok építésébe kezdtek (és bele is rokkantak).
A háború kitörése elott néhány nappal a felek dreadnought-állománya így nézett ki:
Anglia 20 (15 épül), Németo. 14 (5 épül), USA 10 (4 épül), Olaszo. 3 (3 épül), Monarchia 3 (1 épül), Franciao. 3 (4 épül), Oroszo. 2 (5 épül), Japán 0 (2 épül).
Csatacirkálók terén: Anglia 9 (1 épül), Németo. 4 (3 épül), Japán 1 (2 épül).
Most eppen Oroszorszag is -a Monarchiahoz hasonloan- egy osztallyal lejebb igazolt a nagyhatalmak bajnoksagaban.
A Monarchianal maradva: 1890-tol a magyar kuldottseg suro beszolasai ellenere egy kompromisszumos flottat sikerult letrehozni.
A nagyobb egysegeknel az uahoz a hajoosztalyhoz tartozo egysegek is eltertek egymastol (ez alol a Tegetthoff-osztaly se kivetel).
A haditengereszetre forditott osszeg 1890-1914 kozott evrol-evre novogetett, sot megtobbszorozodott, mert a korszeru egysegek darabarai is gyorsan nottek (Radetzky osztaly 20 Mill korona /db, Tegetthoff 60 Mill korona/db) . Nem beszelve arrol, hogy a radetzky-osztaly mar elavultnak szamitott a szolgalatba allitaskor:-(((
Normalis, akarom mondani az antant flottakkal versenykepes cirkalokban sem duskalt a flotta, es sajnos a kisebb egysegeknel is keves volt az utokepes hajoosztaly.
A hadiszerencse, a tengereszek szemelyes batorsaga igencsak hozzajarult ahhoz, hogy gyakorlatilag a nagyobb csatahajok nelkul (kiveve az olasz haduzenetre valaszul inditott legi-tengeri vallakozas, ahol a nagyobb hajok aktivan reszt vettek a k-i parti olasz vasut rombolasaban) szerencses kimenetelu tengeri akciokra kerult sor (A Zentat, es a Szt.Istvan, es a Wien epizodokat leszamitva)es gyakorlatilag 1918. november 1-ig a Monarchia flottaja nem semmisult meg egy nagyobb tengeri utkozetben.
Egy nagyhatalomnak mindig utokepes, eros flottaval kell rendelkeznie.
Plane, ha a kor viszonyait ismerve, szamolni lehetett ellensegkent a brit, a francia es az olasz flottaval az Adrian.
Hmm. És hány hajóból állt a flottánk? Mindenesetre most akarják megszűntetni a flotillásokat. Nem tudom, az aknaszedő hajóinkkal mi lesz? Lehet hogy vendéglőket csinálnak belőlük?
"Tudjátok-e, hogy az Osztrák -Magyar monarchia hadiflottája 1910-es adatok szerint a világ 8. (nem tévedés, nyolcadik) legerősebb hadiflottája volt, pedig akkor még nem is léteztek a Tegethoff osztály dreadnoughtjai."
Europaban meg a 6., de sajna a spagettifejuek mindig elottunk voltak, es 2 csatahajonkat is elsullyesztettek:-((((
A nagyhatalmak kozott a Monarchia rendelkezett a legkisebb flottaval, koszonhetoen a szulatokoru magyar politikusoknak.
Akkor az én 5 LE Marineremmel fog menni 20-at, mert a Mariner _aránytalanul_ er?sebb, mint a TOMOS. (A saját jelenlegi faladikomból kiindulva, amit szintén kipróbáltam TOMOSsal. Negyed gázzal mentem úgy a Marinerrel, mint a Tomossal, GPSel mérve. Egyébként kap egy 15 LE mocit, és le szándékozom vizsgáztatni kisgéphajónak. Csak lenne már.
Igen fartükrös volt.
4 LE-s Tomos motorral ment (amikor nem evezővel)
és kb 10 km/ó lehetett az utazósebessége a Kis Dunán, ahol ugye nincs jellemző sodrás csak szél.
Arra viszont egy picit érzékeny volt a nagy felülete és relatíve kis súlya miatt.
Egyszer volt régen,hogy sikerült rá szlukszimálni egy 250 köpcentis Moszkvát, na azzal aztán hasított! :)
Nagyon jó (nem is olyan) kis csónak volt, száradjon le a mindene a mocskos tolvaj bandának aki elvitte.
Na assszem nekünk pont ilyen csónakunk volt amíg el nem lopták, annak idején a MAHART selejtezte ki,mert meggyűrődött az orra de nekünk remekül megfelelt.
Mondjuk ez rajtad sokat nem segít, de egyébként is vigyázz,mert az alucsónakokat nagyon lopják!
Íme a topicom erről:
Itten van e
Tetszik ez a téma, bár én eredetileg a hadihajós irányt akartam favorizálni. Tulajdonképpen a Szent István csatahajó sorsa, és valamikori haditengerészeti dicsőségünk ihletett meg ennek a topicnak a létrehozásában. Ezen kívül, az az (egészségügyi okból) elérhetetlen vágyam, hogy szerettem volna a győri főiskola akkor még létező hajózási szakára jelentkezni, és ennek elvégzése után elmenni a tengerre.
Tudjátok-e, hogy az Osztrák -Magyar monarchia hadiflottája 1910-es adatok szerint a világ 8. (nem tévedés, nyolcadik) legerősebb hadiflottája volt, pedig akkor még nem is léteztek a Tegethoff osztály dreadnoughtjai.
Nos, amiért most tulajdonképpen írok az mindössze annyi, hogy mint korábban már írtam, keresek egy bizonyos fajta alucsónakot megvételre. (Tiszai horgász bolyongásaimhoz)
Most elkészültem a scanneléssel, találtam egy _hasonló_ darabot, amit lefényképeztem.
Ha valaki tud valamit, értesítsen.
Sziasztok!
Általában autós topic-okban szoktam előfordulni, de mivel már egy fél éve a pesti-Dunapart mellett dolgozom, és emlékeim szerint mindig is szerettem a hajókat, egyre jobban tetszik három közülük (mondanám hogy egy kaptafa, de már mindegyik más egy picit) a Hunyadi, a Rákóczi, és a Táncsics.
Az igazi kedvencem a Hunyadi, hozzá kellemes emlékek is fűznek, és minnél többet látom, annál szebbnek, arányosabbnak vélem felfedezni.
Amiben a segítségeteket kérném, ha esetleg van műszaki leírásotok képetek, vagy bármilyen dolog, ami ezzel a hajóval kapcsolatos, kérlek osszátok meg velem. Gondolkodtam rajta, hogy meg kellene építeni sztirolból, vagy átalakítani egy alapmodellt pont olyanra (ez még a jövő zenéje)
Mindenesetre minden infót előre is köszi.
Üdv:
Hunter
Értelemszerűen nem Kádárra gondoltam, hanem az akkori pártvezetés vezérkarára, a vezető elvtársakra. (nem voltam ott, nálam idősebb "öreg rókák" mesélték, úgy gondolom nem feltétlenül alaptalanul)
A Csillag az 50-es évek első felében épült a Balatonfüredi hajógyárban Kádár János külön hajójának, megépülése után a Vörös Csillag nevet kapta. Hírből öreg Mahartosoktól hallottam, hogy sokat megélt az a hajó, hatalmas bulik, orgiák, lerészegedések voltak ott, amikor az elvtársak megjelentek. Régi Sakál gépét a 80-as években, mikor teljes felújítást kapott Rábára cserélték, azóta ez ketyeg benne. Befogadóképessége 35 fő, zárt részéből nagyon rossz a kilátás, ezért napjainkban a napközbeni egy órás városnéző sétában járatják a Vigadótól, ott is csak jó időjárás esetén.
Állandó éjszakázóhelye a Lánchíd pesti lábánál a volt Renault-hajó mellett a Kolombus pub-nál. (csak Budáról látszik)
