De elméletileg filmen mindennek meg kell lenni, nem? Elvégre azok alapján indexálnak! Akkor indexálás után hová tűnik? Úgy értem, hogy az anyakönyveket képi formában csak 1895 után találtam meg (ezek ugye a polgáriak), a katolikus egyház anyakönyveit korábbról sehol, pedig a rekordok azok alapján készültek, az indexálók abból dolgoznak, nem? Akkor utána miért nem láthatóak?
Országot választhatsz, azon belül az éppen földogozott megyéből (most éppen a Zemplénnek álcázott Abaújból) random kapsz pár oldalt.
Az indexáltság és a képi megjelenítés között tudtommal egyenes összefüggés nincsen - ezt Szabolcsba nálam többet bedolgozok jobban tudják, ha esetleg megnézegették, mit dob ki a gép, és mi van meg filmen.
Ha nem ragaszkodsz a Familysearch-höz (és van kitartásod, komolyan gondolod a feldolgozást, és nem vagy rest ellenőrizni magad), akkor van még más lehetőség:
Itt alapvetően Budapest feldolgozása zajlik/lott, most "erőteljes" kampány van/volt/lesz a nagyvárosok 1938 utáni házasságiainak feldolgozására, de adott esetben saját belátás szerint is választható feldolgozásra vett település.
Van egy alapsablon (excel), de ha muszáj, a saját(!) örömödre annyi adattal egészíted ki, amennyivel csak akarod (a sablon részen messze kívül, hogy ne zavarja a programba való bedolgozást)
A másik, hogy a rekordoknál egy csomó minden ki van hagyva, ami a fényképes dokumentumokon még ott van. Nekem például kimondottan érdekes volt látni a régiek foglalkozását, a szülők életkorát, vagy az anya születési adatait a gyerek születésekor (ez eleve segít utána továbbmenni), és az egyéb bejegyzéseket. Feltételezem, ezek másokat is érdekelnének. Nincs mód ezeket is felvinni a rekordokra?
De Abaúj-Torna megye alatt sem találom Sátoraljaújhelyt. Egyáltalán mitől függ, hogy egy város megvan-e? Gondolom, a mormonok annak idején nem hasraütéses alapon választották ki a településeket. Egész kis nevétsemhallottam falvak rajta vannak, ismertebb városok meg nincsenek sehol.
Tényleg, hogy működik ez az egész? Amit letöltök és indexálok, az utána képen már nem lesz elérhető? Mert jelenleg vagy indexeken tudok keresni valakit, vagy a beszkennelt anyakönyvekben látom képen. Aki megvan ott, az nincs meg itt. Van ennek valami oka? Amelyik anyakönyveket nem találom (pl. Vác, Cegléd), azokat valaki letöltötte indexálni, vagy sosem voltak meg? Az mitől függ, hogy van-e hozzá fotó? Nem lehet minden egyes rekordhoz feltölteni képen az anyakönyvi oldal képét? Esetleg megvannak valahol az oldalon a már indexált anyakönyvek fényképei?
Engem is érdekelne ez az indexálás, szívesen besegítenék. Ki lehet választani, hogy melyik batch megfejtését vállalom, vagy random ad egyet a rendszer? Leginkább a saját anyanyelvén ismeri az ember a neveket, vezetékneveket, szóval hasznosabbnak érezném magam valamelyik magyar anyakönyv indexálásánál, mintha mondjuk egy portugál nyelvűt kellene megfejtenem.
Csillagot azok helyett a betűk helyett tegyél, amiket nem feltétlenül mindig ugyanúgy írtak. Nekem például a dédanyám és családja vezetékneve Reucsan volt. Ezzel a névvel viszont csak kettőt találtam meg a testvérek közül. Amikor beírtam a keresőbe úgy, hogy R*csan, rögtön meglett az összes többi, hol Raucsannak, hol Rovcsannak voltak írva. Mivel az indexálóknak sokszor elég olvashatatlan kézírást kell megfejteniük, nem mindig sikerül eltalálniuk.
-Nem írná le valaki, hogy a familysearch,org-ra belépve mi mit jelent? (nem beszélni Angol-Csak Magyarul középfok)
- Egyszóval használati utasítás az fs.org-ra. (itt olvastam, hogy, vannak karakterek amit a keresőkben alkalmazni lehet(de nem értem. Pl.: *,?. ) Szóval ilyesmiket nem tudna valaki összefoglalni.?
Új vagyok a fórumon, véletlenül találtam rá és mivel pont engem is érdeklő témákról beszélgettek, muszáj csatlakoznom.
Bő egy éve indexelek a mormonoknál, úgyhogy nagyon hasonló kérdéseim vannak mint itt többeknek, lásd jelöljük a nemet vagy ne, hosszú vagy rövid az a nyamvadt 'i" betű, stb. Hosszabb-rövidebb berzenkedési periódus után én végül elfogadtam a játékszabályokat (végül is övék a rendszer, hozzájuk kell alkalmazkodni). Sajnos az a tapasztalatom, hogy a bírálók egy része sem követi az előírásokat. Akkor minek a szabály? Ezen annyira felmérgesítettem magam, hogy pár napja jelentkeztem döntnöknek. Teljes döbbenetemre 24 órán belül már meg is kaptam a jogosítványt, nosza lelkesen nekiugrottam. Közel háromezer csomagon vagyok túl - lehet már engem is szidni :o) Azért örültem meg nektek, mert nagy hiányát érzem valamilyen összefogásnak, közös hozzállásnak, holott azzal sokat lehetne gyorsítani a munkát. Hát nem elég gond néhány anyakönyvezető macskakaparását kibogarászni (némelyik legalább a tollát hegyezte volna meg rendszeresen) ? És ez elsősorban ránk, magyarokra vonatkozik. Anélkül, hogy lebecsülném a külföldi önkénteseket, azt kell mondanom, hogy nagyon nehéz olyanokkal dolgozni, akik nem használnak semmilyen ékezetet (gyakorlatilag csak a dátum fogadható el a rekordból), vagy akik a halott koránál csak a számot értik, ergo beírják hogy 2, 8, 10 - csak az néha nem év, hanem: óra, nap, hónap. Mit várjunk akkor, ha olyan rekordok vannak a meglevő adatbázisban, hogy "Meghalz Tóth", az első fele keresztnévként. Tegnapi élmény: a "Jóni" nevet valaki "Fa**"-ként indexelte (a szó nem írható ki ide, egy kettősbetűt pótolnak a csillagok, fiúknak van és kissé vulgáris).
Néhány dolog, amit eddig láttam az új, döntnöki szememmel: - ahogy többen említettétek, teljes a káosz a nem jelölésénél. Csak arra tudok hivatkozni, amit az elején írtam: az ő rendszerük, az ő szabályaik. Akkor is, ha 99%-ban egyértelmű a döntés a név alapján. Viszont azt vegyük figyelembe, hogy annak is egyértelmű lesz, aki majd keres az adatbázisban.
- a születési anyakönyveknél nagyon sokan beírják a gyerek vezetéknevét, természetesen ugyanazt, mint az apáét. No, ez viszont rizikós. Azok a gyerekek, akiknek ún. természetes apjuk van (N.N. a gyermeket magáénak ismeri el), azok bizony az anya vezetéknevével éltek, hacsak nem adoptálta őket a későbbiekben az apa (ez egy külön történet).
- Szintén sokan felejtik el elolvasni a széljegyzeteket, holott néha egész kisregény található ott. Szintén "élő" példa: az egyik indexelő nem olvasta el, hogy az apa neve nem "A", hanem "B", az anyáé nem "C", hanem "D", és a születés sem ekkor, hanem akkor történt. A másik indexelő hibátlan volt.
- Ha már szél- és egyéb jegyzet: a nem sokszor kiderül az anyakönyvből. Most nem az egyértelmű -né végződésű asszonyokra gondolok, hanem az olyan bejegyzésekre, hogy "magánzóNŐ", "tapasztó czigányNŐ", vagy "fm. napszámos FIA". A nemek jelölését mereven ellenzők automatikusan "blank"-ot írnak ott is, ahol nem kellene.
- Helyes- és egyéb írás. Bizony eltelt 100 év, mások a szabályok ma, mint régen. A perben ma a bíró dönt és nem a biró, a prímás pedig hegedűs és nem hegedüs. Ma Lídianak írják Lidiát (hogy a legtipikusabbakat említsem). A családnevekkel azonban óvatosan kell bánni. Ma is lehet valaki Ferencz - ha az a vezetékneve. Keresztnéve azonban csak Ferenc lehet. Szerintem azonban ez nem egy lényeges kérdés - a kereső működni fog röviden és hosszan is. Sokszor inkább csak érdekesség, hogy az anyakönyvvezető hogyan írta le őket. Helyesírásból egyébként sem állt mindegyik a legjobban, az egyik oldalszám írta le, hogy "írástudatlansága foJtán (sic). A pöttös y-ról az a véleményem, hogy az csak segédjel volt, nehogy összekeverjékaz "y"-t pl. a "g" betűvel. Tudtommal a magyar ábc akkoriban sem ismert ékezetes y-t.
Bocsánat a hosszúra sikeredett hozzászólásért, igyekeztem rövid lenni, de nem ment... :o) Várom a véleményeket, ötleteket - hogyan csináljuk jobban? üdv / zerfer
P.S: Ezt olvastátok már? Új szelek fújnak indexelés és döntnökség ügyben: www.ldschurch-leeds.org/pdf/novdec2013.pdf
A környéken rengeteg Beer/Peer család élt. Somorján kb. 3-4, de ezek szerintem nem érintettek, mivel Kristófon kívül mindenki evangélikus, Kristóf meg ugye ki van lőve. A helyzetet bonyolítja, hogy Győrben is élt a 18. században 4 család ilyen családnévvel.
A felesége, Stekl/Stekel Mária 1783 körül születhetett a halotti anyakönyvi kivonat szerint ( és érdekes módon nem özvegyként szerepel), tehát Leopold is nagyjából 1780 táján jöhetett a világra, az árpási Leopold Peer is pont 1780-as.
A távolság mellett szól, hogy Leopold foglalkozása tyúkász/tyúkkereskedő volt, ami tipikusan német szakmának számított a környéken- olvastam, hogy ezek a "tikászok"/Hühnerkramerek még egészen Bécsig is elmentek az áruval, szóval könnyen eljuthatott Dunaszerdahelyre is.
Végigkutattam az összes szerdahelyi katolikus házassági a. kivonatot, és a Leopold-Mária házasság egyáltalán nem szerepel sehol, tehát nem autochton szerdahelyiekről beszélünk.
Esetleg ceglédi, sátoraljaújhelyi és váci anyakönyvekről tud valaki a neten? A familysearch oldalon nem találtam. Írta itt valaki, hogy a zemplén megyei települések rajta vannak, hát én nem láttam sehol.
Még hogyha Zemplén megyét adna... de Abaúj-Torna megyét (meg talán Borosodot is?) ad. Szabolcs elvileg kész, már csak az alább fájlalt ellenőrzésre vár...
Én meg aztán teljesen távolállok a választott bíróságtól, de már a familysearch-földolgozásban is csak nagyon ritkán veszek részt. Tovább léptem a macse-féle feldolgozásra, mert ott kevesebb az efféle feldolgozásbeli probléma, és több értelmét látom - bár nekem a familysearch-ben sem volt ebből gondom, mert nem is értettem ennek működését.
…”Bajdó, ha továbbra is figyelmen kívül hagyja az utasítást, és beír nemet ott, ahol kizárólag keresztnévből lehetne azt csak megállapítani, akkor nem panaszkodhat..”
Próbálok figyelmes lenni. Betartom az utasításokat (még akkor is, ha nehezemre esik, meg nem sok értelmét látom). A panaszom most arról szólt, hogy nem írtam nemet és a bíró javított, holott se az elhaltnál, se a házastársnál, se a bejelentőnél, se a megjegyzésben nem volt utalás a „né”-re, vagy férfire egyikkőjüknél sem.
…..”A hosszú í-ket én kerülöm…”
Nagyon helyes. Jó lenne ha minden magyar indexelő bíró is ezt tenné. Sőt talán még a többi hosszú magánhangzókkal is így kéne tenni (ű,ú,ó). Nem egészen szép írásnál alig lehet dönteni. Az említett panaszomnál rövidre javított „í” betűin teljesen egyértelműen olvashatóan vesszők voltak. Aztán azt én is tudom, hogy a Margit az rövid „i”, meg valóban oldalakon keresztül majdminden aposztróf hosszú volt, de az utasítás!!!! CSAK AMIT LÁTSZ!
…..”Jó lenne, ha az egyeztető program figyelmen kívül hagyná őket, mert a keresőben tök mindegy, hogy Sámúel vagy Samuel….”
Ha ott mindegy, akkor mért nem úgy kell/kellene bíráskodni?
…. „akkor biztos, hogy alaposan megnézném a képet”
Én elég sok „ÿ” találkoztam. Nem is olyan ritkán fordulnak elő. Saját családnevemet is találtam (négykilencesen 1578-ból) úgy leírva egy bírósági jegyzőkönyvben, hogy Baÿdo amit a fordító (mai nyelvre átíró) Baijdó-ra értelmezett (minden más stimmelt). Ha kimondom, hangzásilag is jó. Az „ä”-k majd főleg a kiürült részekre betelepítettek nevében lesznek.
Most hirtelen ezt találtam. Két vezetéknévben is egyértelműen ott az umlaut. Nem csirkekaparós írás, és van három ny betű is.
Bajdó, ha továbbra is figyelmen kívül hagyja az utasítást, és beír nemet ott, ahol kizárólag keresztnévből lehetne azt csak megállapítani, akkor nem panaszkodhat, amikor az egyeztető hasonlóan hasára ütve dönt. Az utasítások és szabályok elméletileg arra valóak, hogy egységesítsék az indexelést, de ha mindenki csak akkor követi őket, ha éppen jólesik, akkor a jelenlegi káosz-állapotot kapjuk.
Én még eddig sosem találkoztam indexelés közben ÿ-nal, és nem vagyok benne biztos, hogy a tipikus névíró csirkekaparásaiban felismerném-e, de ha egyeztetésnél az egyik indexelő pontot használ az ipszilonon, akkor biztos, hogy alaposan megnézném a képet.
A hosszú í-ket én kerülöm, ha lehet. Ha mindenen ékezetnek látszik a pont, akkor szerintem egyértelmű, hogy rendes pontként kell indexelni: ilyen a névíró kézírása. Hosszú í-t csak akkor indexelek (és egyeztetek), ha mellette kirívóan másképp írták a pontot (például karikának).
A hiányzó ékezet indexelésénél pedig mindig szem előtt kell tartani, hogy az ember azt látja, amit vár. Jó lenne, ha az egyeztető program figyelmen kívül hagyná őket, mert a keresőben tök mindegy, hogy Sámúel vagy Samuel, de hát más a programozók prioritása...
Családfámat kutatva találtam meg a hadifogoly.hu-n dédapám nevét, aki a II. világháborúban hunyt el. Kérésemre küldtek néhány iratot, amelyek azonban oroszul íródtak, én pedig nem beszélem a nyelvet. Lenne itt valaki, aki le tudná esetleg fordítani ezeket az iratokat?
Én nem vagyok választottbíró,viszont én sem érem őket.A magyar nyelvű indexeket miért nem hagyják rá a magyarokra,hogy úgy csinálják,ahogy itt szokás! Az Erzsébet nő,a Lajos férfi! Enélkül is annyi hiba van az indexekben,hogy azt sem találom,akit tudom,hogy ott van,mert olyan faramucin van leírva,hogy a saját anyja sem ismerne rá! Pedig az indexelt oldalon simán lehet olvasni,hogy Mándok,de Mandala-nak van írva.Na jó ezt nem magyarok csinálták. De pl:az Erzsébet nincs kiírva,hanem csak Erzs. Ha ezt magyar csinálja ő tudja,hogy az Erzsébet,miért ne írhatná be? Vagy csak naív vagyok?
Kolibri1830 meg JPmiaou, mamu66, vadász2, meg egy-két választottbíró aki elolvassa (vagy akik kiválasztják őket).
Néha igen mérges vagyok, amikor megnézem az értékelésemet. Ilyenkor hetekig (néha tovább) nem is nézek az indexelés felé.
Most is sztrájkolni fogok egy ideig.
Hosszú hónapokig javítgatta valaki a kötegeimet valami nagyon szigorú választottbíró. Mindenhol kijavítva a nemi hovatartozás bejegyzésem. Én balga azt hittem, hogy a József az csak férfi lehet, az Erzsébet pedig csak nő (igaz, hogy ezt már egy magyar óvodás is így tudja). Szerinte nem, hisz az utasításban oda van írva, hogy „csupán keresztnév alapján ne feltételezze a nemet”.
Iszonyú butaságnak tartottam. Ráadásul legtöbb helyen simán kénytelen vagyok elfogadni a keresztnév utáni beírást. PL: Halottinál ahol nincs odaírva, hogy az elhunyt férfi, a házastársa meg nő (vagy fordítva), mégis be van/kell jegyezni (ha meg nem jegyzem, akkor meg értelmetlen az egész).
Nagynehezen lenyeltem, itt így szokás. Ez van.
A héten kapom az új értékelést, hát most meg nem minden kihagyott neme sor hibás. A kedves másik választottbíró most kitalálja spanyolviaszt, Ő most így értékel, tudja és kész. Mit neki az utasítás.
Ráadásul javít is. Mintha én nem tudnám, hogy a Sandor az Sándor, (még ha ki is felejtette azt a fránya vesszőt a névíró), pláne ha még ugyanott három helyen is Sándor van jegyezve. De hát az utasítás.
Aztán jött egy rakás olyan javítás ahol a névíró nem tudott az „i” betűre (meg majd mindenre) csak vesszőt húzni. Én meg hallgatva az utasításra, azt jegyeztem, amit láttam. De minek? Szinte minden lap hibás lett, nem nagy örömömre.
Még valami. Elég sok (na nem nagyon) olyan név van amiben van „Ÿ ÿ”. (ezt is mint a rövid ”ö”-t jelezték vízszintes vonallal is. Ez egy ugyanolyan ritkán használt betű a nevekben, mint a „Ä ä”. Valamelyik bíró nem így gondolja. Van valaki, aki felvilágosítja?
„A magyar nyelvben ezen betűnek nincs önálló hangértéke: az umlaut jelöléssel jelezték, hogy az „ÿ” jel abban a helyzetben „i”-ként, vagy „ij”-ként ejtendő, nem pedig egy kettős mássalhangzó (ly, ty, gy) részeként. (Példák: Hutÿra [„ty” helyett „ti”], Konkolÿ-Thege [„ly” helyett „li”] és van még néhány, pl. Streliskÿ József (a lengyeles nevek nem is végződhetnek”y”-al), Harasztÿ István, Danÿ Margit, Méhelÿ Lajos.)”
Tehát nem véletlen van az úgy jegyezve.
El sem tudom képzelni miért nem lehet egységesen bírálni. Választott bírókat nem értékelik? Úgy értelmeznek ahogy akarnak? Van valami értelme a tiltakozó nyomogatásának? Vagy csak írogathatok ide-oda a nagyvilágba? Tud valaki magyarázatot?
Hát hirtelen ez van. Majd elmúlik, „és megint mehet minden tovább”.
freyya: Az újságokból (főként a napilapokból) számos kis részletet lehet megtudni a családokról. A pápai újságok keresővel: http://www2.arcanum.hu/helyilapok
cecilke: igazad van, tényleg fel vannak töltve, csak azért nem írtam le őket, mert a JPmiaou által belinkelt oldalon szerepeltek. Sajnos az oldalt azóta sem frissítették, szóval lehet, hogy még több adat is felkerült a paszabi és napkori anyakönyvekből.
Eitler: Szerintem az ötven km nem olyan vészesen nagy távolság, az egyik ősöm például (igaz jó néhány év alatt) a XVII. században Tótiból indulva Sápon és Nádudvaron keresztül érkezett meg Karcagra. Leopold életkora nem szerepel a házassági és a halotti anyakönyvben? Somorján Kristófékon kívül lakott Beer/Peer?
