Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
"A legnagyobb gondja a magyar haderőnek jelenleg egy van - pénz."
NEM NEM NEM
A Magyar Honvédség legnagyobb problémája az adott politikai vezetéshez infantilisan szervilis honvédségi felsővezetés amely a pénzek "visszaforgatásában" holdudvarok pénzelésében és a saját zsebeinek tömésében buzgólkodva nem csak aszisztált hanem döntő szerepet játszott játszik a Magyar Honvédség, és így Magyarország leépítésében, kiszolgáltatotságában.
Ez a legnagyobb probléma, mert a mai keretek között is kategóriákkal többet lehtne kihozni ha nem a fenti fémjelzett mentalitású csapat ülne egymás vállapjaira parkettáket, csillagokat míg zsebeikbe pénzt szórva.
Kuruc, ezen vitatkozhatunk a végtelenségig. Egyáltalán nem járt el felette az idő. Ha pedig már nagyon rászorulnék valami modernebbre, akkor sem PzF.3 vagy C.G.3-al kezdek, hanem mondjuk RPG-16, RPG-29-el. Jóval olcsóbb, mint az említett két ,,nyugati" darab, és több paraméterben még felül is múlják azokat.
Az árát miért nem említed meg mellékesen???:) Illetve azt, hogy mikor lett rendszeresítve?:) Miért nem az M198-al hasonlítjuk össze, ami az M777 közvetlen elődje?:)
Arról beszéljünk, ami beszerezhető.
Én is szeretném, hogy legyenek a honvédségnél AT-At ok meg plazmavetők, de ha lényegesen élesebb kovás baltáink lennének, mint amik most vannak, már annak örülnék.:/
A legnagyobb gondja a magyar haderőnek jelenleg egy van - pénz. És az, hogy még az a kevés is, ami eljut a sereghez totálisan kretén módon kerül felhasználásra, illetve idiótábbnál idiótább projektekre megy el (lásd p.l. az ,,új rohambilit"). Innen kezdve fölösleges bármiről is vitatkozni. Az a kevés, ami van - azt nem becsülik meg, ha pedig van lehetőség valamit beszerezni - akkor úgy viselkedik a jónép, mint a gyerekek az óvodában (Uzit akarok, mert Svájcinégernek is olyanja volt a filmben! Adjatok Carl-Gustavot, mert annak a neve olyan harciasan cseng! Stb.):/
Itt ülünk, beszélgetük közben családunk egyik nagyon jó barátjával. Most külügyes, előtte vezérkari tiszt, még előtte - előbb tiszt, tiszthelyettes és közlegény, pár aktív kampánnyal a háta mögöt (egy olyan országból való, ahol a katonai szaktudás alapkövetelmény, ha valaki állami szolgálatba kívánna menni). Sok érdekeset mesélt arról, hogy náluk hogyan megy egy-egy fegyver rendszeresítése, és az azt megelőző tesztelések (mellesleg a régi fegyvereket sem szokás náluk eladni vagy elpasszolni, hanem szépen raktárakban pihennek, és időközönként ezek használatára képezik a tartalékosokat. Úgymond ,,háborúban minden jól jöhet még".
Próbáltam vázolni neki a magyar helyzetet, kapásból félbevágott: ,,Mindez szép, mindez jó. Válaszolj mindössze a következő kérdésekre: 1. Van az országnak pénze a hadseregre és fegyverzetre? 2. Rendelkezik-e önálló fegyveriparral? 3. Van-e javító és karbantartó bázisa, kiépített infrastruktúrája? 4. Van-e kísérleti és kutatóbázisa, amelyen a fegyvermérnökök mellett harci tapasztalattal rendelkező tisztek és katonák dolgoznak? 5. Van-e az országnak hivatala vagy szervezete, amely nyilvántartja, továbbképzi a tartalékos katonákat, érdekvédelmükkel foglalkozik? 6. Van-e szervezet, amely összegzi a rendelkezésre álló SAJÁT harci tapasztalatokat,, és a kutatások eredményeit bármilyen formában eljuttatja az alegységek legalsóbb szintjéig (raj-szakasz szintig)? 7. Meg van-e oldva a katonák érdekvédelme, illetve ki van-e zárva a fegyverfejlesztésekből és beszerzésekből a kereskedelmi lobbi? 8. Van-e a vezérkarban olyan ember, aki nem akadémiai katonai végzettséggel rendelkezik, hanem van harci tapasztalata? 9. Tesznek-e valamit nálatok annak érdekében, hogy a társadalom érezze és tudja, hogy a hadsereg a társadalom érdekeit képviseli, és boldogulása a fegyveres erők (és többi ,,erőszakszervezet") működési hatékonyságától függ? 10. Végül, van-e az országnak stratégiai és legalább operatív szinten kiépített nemzetvédelmi stratégiája, amit a törvényhozó és államigazgatási testületekben dolgoz politikai és társadalmi szervezetek támogatnak és elfogadnak? Ha legalább egyetlen tényező hiányzik - akkor ez a hadsereg 10% veszt a hatékonyságából. A többire a választ pedig majd megkapod, ha utánaszámolsz, hogy milyen a százalék-hiány. Ha legalább nincs meg a 60-70%-os plussz - egyáltalán nem beszélhetünk hadseregről."
"Tapasztalatból mondom, hogy villás állvánnyal, egyszerű céloptikával, ezen a távolságon az RPG-7-ből is simán megy ez a mutatvány. Sőt, éjszakai optikával 300-350-en is megy. Minden a kiképzésen múlik."
De nem a VL VR modernebb "fejekkel" hanem csak PG-7 "régi" gránáttal. Ez pedig nagy különbség.
Az egyikkel el tudsz lőni elég messzire, míg a másikkal pedig tudsz lyukasztani megfelelően, csak a két tulajdonság nem találkozik egyszerre. Az RPG-7 felett eljárt az idő mint komoly pct fegyver. Városi harcban még nagyon hasznos jó olcsó fegyver, de kint terepen már nem megfelelő.
Tapasztalatból mondom, hogy villás állvánnyal, egyszerű céloptikával, ezen a távolságon az RPG-7-ből is simán megy ez a mutatvány. Sőt, éjszakai optikával 300-350-en is megy. Minden a kiképzésen múlik.
Hát tapasztalatból tudom elmondani hogy a CG tandem gyakorló gránátjával a 1.5x1.5 méteres célalak 500 méterről még átlag lövőnek is igen könnyed feladat optikával. Mechanikus irányzékkal kell némi gyakorlat, de arra ott vannak a szimulátorok.
De ahogy mondtam a CG vel könnyű a fenti célalak 500 ról TANDEM imitátórral.
Nem felejtem el. A többi rendszer sem arról híres, hogy nő a lőtávolság ha tandemet alkalmaz. Van még egy olyan tényaző is, ami az RPG-7 javára szól - az RPG-7D verziót szét lehet szerelni.
Nem szeretnék ünneprontó lenni, de az utóbbi időben a honvédségben gyakran emlegették az AT-4 (USA megfelelője M136) egyszeri használatú típust, félő, hogy ilyen eszköz lesz rendszeresítve. Erre utal a következő 2009-es tervezet is:
Nem sokkal tud többet, mint a mostani RPG-7-ek, sőt... Csupán abban különbözik a C.G. 3 a régi modelltől, hogy műanyagból készül és nem fémből. Továbbra is két ember kell kezeléséhez, ami egy hatalmas minusz.
Én az RPG-7 esetében a jelenlegi állapotot kritizálom, tudom, hogy több fajta modern lövedék lett hozzá kifejlesztve (pl. tandem-kumulatív), de mi ezekkel nem rendelkezünk, ráadásul a meglévő gránátvetőink a 60-as évek második felében és a 70-es években lettek beszerezve - így már kissé elhasználódtak. A Carl Gustav M3 nem azonos a régi 1948-as modellel, jóval többet tud, pl. lézertávmérő.
,,RPG-7 pácélátütő képessége szerintem már nem elégséges"
Ezek szerint nem ismered az RPG lövedékek teljes skáláját. Bőven übereli átütő képességben mint a PzF.3-at, mint a C.G.-3 at. Ráadásul nem tudom, hogy p.l. a Carl Gustav esetében egy 1961-ben rendszeresített RPG-7 mitől ,,elavultabb", mint az 1948-ban rendszeresített Carl-Gustav?
,,A D-20-as 17,4km-es lőtávolsága elfogadhatatlan a modern lövegek 25-40 kilométerével szemben."
Azt elfelejted, hogy ezt a ,,25-40 kilométert" a ,,modern lövegek" nem a standard lövedékekkel érik el. A D-20 is képes elérni a 24 kilométert ilyen lőszerrel. Úgyhogy ez így ebben a formában nem tényező. Ráadásul a D-20 tarack, miközben a 35-40 kilométert meglövő tüzérségi rendszerek - ágyúk. Más alkalmazási kategória, és totálisan más feladatkör. Miért nem kapásból aknavetőket hasonlítunk össze pct ágyúkkal, hogy melyik képesebb nagyobb vastagságú páncélzatot leküzdeni?:)
Apropo, nem az orosz technikát védem, hanem egyszerűen képtelen vagyok megérteni, minek rendszeresítsünk szar helyett még szarabbat? Csupán azért, mert nem orosz és drágább?:) Vannak olyan kateóriák az általad felsoroltak között, amivel egyetértek (p.l. a T-72-nek maximum gyakorló alakulatban a helye, vagy esetleg át lehetne építeni harckocsitámogató, műszaki, műszaki-roham páncélossá). No de a többi?
Bocs, csak darabosan tudok írni, mivel vendégeink vannak.:/
Nem értem, miért pártolod az elavult szovjet - orosz eszközöket. Szerintem a T-72 modern célfelderítő és - tűzvezető rendszer nélkül egy vak eszköz, ráadásul ha éjjel infrát használ ma már szinte mindenki észreveszi, nem rendelkezik pótpáncéllal sem, egyedül a 125mm-es lövege ér valamit. Azt még elfogadnám, hogy modernizáljuk pl. T-72M4CZ-re /cseh változat/, de ez is csak pótmegoldás lenne egy modern harckocsival szemben. A FAGOT és RPG-7 pácélátütő képessége szerintem már nem elégséges, jó vegyük, hogy a környező országok /Ukrajnát és Ausztriát leszámítva/ még nem rendelkeznek modern harckocsikkal, de a páncélvédettségüket növelik - pl. román TR-85, szerb M-84. A D-20-as 17,4km-es lőtávolsága elfogadhatatlan a modern lövegek 25-40 kilométerével szemben.
Hát, elég nagy marhaságot mondtál ígyhírtelen (ezer bocsánat). Gondolt végig még egyszer. Ha nem fog menni - akkor majd elmagyarázom, hogy hol tévedsz, de nagyon súlyosan.
Nem volt létszámbeli fölény, polt ellenkezőleg - létszámbeli hátrányban voltak. Légy oly szíves, sé keress vissza. Adtam már meg a résztvevő alakulatok számán és létszámát.:((( Úgyhogy megnyugtatlak - létszámhátrányban voltak. Méghozzá a rendelkezésre álló csapatok egyharmada még csak nem is volt káderlétszám, hanem önkéntesek és népfelkelők voltak.
