Falu: A legvalószínűbb etimológia, ami adható rá az, ha szó szerint vesszük. A magyarban vannak képzőtlen lakosnevek, ahol az ileltő lekóhelye, származási helye egy az egyben a ragadványneve, majd leszármazottai családneve lett.
A lakosnevek egy része általános településrésznévből ered, pl. Vizi 'víz (patak) mellett lakó, onnan származó', Szegi 'Szegnek nevezett részen lakó, onnan származó'. Ilyen értelemben a Falu egy 'falu'-nak nevezett részen lakó, onna származó embert jelölhetett. Gondolhatunk itt arra, hoyg egy faluközpontból települt az illető kijjebb, de arra is, hogy egy környékbeli faluból költözött egy nagyobb településre. Ilyen értelmben ez a név a gyakori Falus, Falusi családnevek képzőtlen variánsa.
Kevésbé valószínű, de nem vethető el eleve az, hogy a Faló 'nagyevő' ragadványnév változatával van dologunk (és így etimológiailag rokon lenne Árpád unokájának, Falicsi~ Fajsz vezérnek a nevével).
Elöljáróban: a kárpátukrán (ruszin) és a keleti szlovák neveket igen nehéz elkülöníteni, alig néhány differentia specifica van. Ezért, amikor alant szlovákot írok, akkor kárpátukrán (ruszin) is értendő alatta.
Figula: Az -ula jellemző gyakori szlovák kicsinyítő képző, sőt bizonyos területeken ez volt a női nevek legelterjedtebb képzője (azaz a mai irodalmi szlovák -ová népi megfelelője). A Figula tehát egy Fig- névkezdetű egyén nő rokonának a leszármazottait jelenti.
Gond csak ott van, hogy a g ismeretlen a szlovákban, ahol van, az kölcsönszó. Ezért vlsz.,, hogy az alapnév román, esetleg magyar (vö. pl. Füge vezetéknév). Az sem zárható ki, hogy az egész név román, mivel az -ula román kicsinyítő képzőként is ismert.
Morong: Alakilag kifejezetten magyar. Vlsz. kapcsolatban ban a morog ige tövével, így eredetileg egyfajta jellemre utaló ragadványnév lehetett.
Lemák: Szláv (szlovák) név, és valóban lemk – lengyel-ruszin – etnikumú egyént jelent.
Mézga: Magyar név, a hátterében a m. mézga ‘sűrű fanedv’ köznév áll. Ilyen formában foglalkozásnév, vagyis mézgagyűjtésből élő személyt jelöl. (A cigánysághoz való kapcsolata csak olyan esetleges, mint a többi hasonló foglalkozásnévé, pl. a Lakatosé. Egy adott cigánytörzs egy adott szakmára specializálta magát, így amikor rájuk kényszerítették a magyar családneveket, akkor természetes módon tömegével vették fel a megélhetésükre jellemző, már előtte is létező magyar foglalakozásneveket.)
Csanálosi: Lakosnév Csanálos település után, amely ma Romániában található Nagykárolytól (Carei) Ény-ra Urziceni néven. Az illető Csanálosról költözhetett be oda, ahol a nevét kapta. A Csanálos név egyébként a csalános köznév változata, azaz ‘olyan hely, ahol sok a csalán’.
Cselenyák: Eredete biztosan szláv, feltételezhető, hogy korábbi formája szlk. Členiak ~ ukr. Членяк (Cslenyak) lehetett, és a beszúrt -e- névmagyarosodás következménye. Ez esetben a szlk. člen ‘tag, íz, osztat’ szó alapszóhoz járult az -ák személynévképző. Két névadási motiváció képzelhető el: egyrészt a magyar Boka (szlk. členok) személynévhez hasonlóan egy testi hibás egyén fogyatékosságára utalhatott, másrészt jelölhetett olyan parasztot, akik osztott földön gazdálkodott.
Czine: Annyi biztos, hogy régi magyar személynév, a végén lévő -e vlsz. kicsinyítő képző. Etimológiát nem találtam rá, de gondolhatunk valamely hangfestő tőre (vö. cinke ~ cinege, cingár, cincog ~ cincér), de nem zárható ki – helynévi analógiák folytán – a szláv sviňa ‘disznó’ vagy svinъ ‘kék, szürke’ szavak korai személynévi használatú átvétele sem.
Kaluha: Régi szláv (szlovák) személynévre megy vissza. Összefüggni látszik a szlk. kaluž(a), ukr. калюжа ‘tócsa, pocsolya’ szavak alapjával. (Tehát szegről-végről rokon a m. kalucsni ‘sárcipő’ szóval.)
Kazamér: Magyar személynév: a szláv Kazimír ‘elpusztít + béke’ személynév magyarosodása: ebből jő 8a kétnyíltszótagos tendencia okozta hangkieséssel) a ma gyakori Kázmér alak is.
Grenella: Ezt nem kutattam még ki, de úgy tűnik a nyomok Olaszországba vezetnek.
Rákerestem a google-n török honlapokon és találtam Atilla, Attila és Atila formában is élő neveket, fórumozók egymást üdvözölték pl. "Merhaba Atila bey"
Szerintem inkább az Ata (atya) szóból ered, semmint a gót Attilából.
Maga az Attila is abból ered, a gót csak átvétel és átírás.
Köszi -(kövérítek: vajon sikerült?) áá, ez kissé macerás, hát inkább mellőzöm.
Családfakutatás: közben már ráakadtam, uazt. csinálom, mint eme topikkal, szépen végigrágom magam rajta az elejétől (csak 4-5év, semmiség)- természetesen hálás vagyok, mint mindegyik, segítségedért.
Üdvölök Mindenkit! Segítséget szeretnék kérni a nevem kapcsán (mi meglepő) az én nevem Falu . Ha valaki tud valamit e név kapcsán, kérlek jelezzzzétek.
> még valami (immár a témábavágó): segítenél az alábbi specikisuan erre térségre jellemző nevek elemzésében
Folyamatban...
> Off: hogy lehet a betűkészletet módosítani: kövérités, dőlt stb, opciókat hiányolom, Ti hogy csináljátok??
Internet Explorerrel a szerkesztőablak felett vannak erre gombok, egyéb böngészőkön pedig a szerlesztőablak alatti "Milyen tagek használhatók Kód módban?" linken kattints, de most beteszem ide közvetlenül is: http://forum.index.hu/Custom/showFAQ#szerkeszt.
Röviden: szögletes zárójelek közt avannak a formázókódok, pl. (ha nem rontom el):
Találtam Komé Gergely nevű fórumozót az Origo-n, egy Komé Mihály nevű 1968-as diákot a nagykállói Budai Nagy Antal szakközépiskola diáknévsorában. Valamint az Eurosport fórumán egy gugu néven írkáló Komé Dórika is kikerült a keresőből.
Újfent köszönöm kimerítő észrevételeid. Időközben családommal újratárgyaltam nevünk eredetét az általad felvetett információk, elképzelések alapján, és bizony az 'ukrános' kimé, mint a koma idegen variánsa, az idősebbekben furcsa emlékeket hozott elő: szerintük a még náluk is idősebbek (kb. ükapai, legfeljebb dédapai korabeli szinten) egyfajta gúnynévként alkalmazták a kimé és kömé szócskát rájuk az ismerősök, v.- más vezetéknevű rokonok, sógorok, komék:)
Arról nem is beszélve, hogy természetesen van egy észak-Erdélyi ( nem pont kaloteszegi, inkább észak-Szilágysági) származás elmélet is. (Mellesleg roppant boldog vagyok, hogy ilyenkor tudom meg ezeket, pedig legalább gimnazista korom óta, úgy 10 éve állandó jelleggel zaklatok minden rokont, minden apró információért, hiszen. mint Te is írtad, adatbankokban lehetetlen felfedezni őseimet, legalábbis a Komé nevet: mintha az égből pottyantunk volna ide.)
Még sokáig fogok kutakodni, maradva egyelőre a kimé-komé-koma fonalon, de innentől már -ha más nyelvi mozzanat nem merül fel-, a geneológiai vizsgálatok következnek. ( Van erre valahol egy hasonlóan komoly fórum?- még egy napja tévedtem az index-re ezért kérdem.)
A " comes" nagyon tetszik, zsebből előrángatott tanulmányaim alapján ez 'ispánt' is jelentett egykor, nemde? Esetleg a Frank (határőr)grófok - akik területileg 'szerveződtek'- mintájára? Mindenestre télleg vicces volna ebből eredeztetni.
A névváltoztatásról tényleg nem tudok/tudunk sokat, mert nagyapám meghalt, a maiak pedig- tegnap infó-, sem az időpontban, sem a 'Komáromi'-ban ( felmerült, hogy Kolozsvári volt inkább a megajánlott név, illetve, hogy több név is felmerült, és még a kiválasztás előtt sztornózták az egész procedúrát), sem Komé= vezér 'hivatali találmány' nem biztos. Vezér, vitéz, sőt: BÁRÓ! (~'gróf') szó is megjelent az idősebbek emlékezetében, bár dokumentumok nincsenek meg, nagyapám pedig kénye-kedve( bódultsága, vénségi emlékezetkopása) szerint színezte a történeteit.
Nos, bocsánat, ha eltértem a topik irányától, de nagyon jól esik nevem eredtével foglalkozni. Lvt! Nagyon szépen köszönöm újra. KOmé Zoltán
Ó, még valami (immár a témábavágó): segítenél az alábbi specikisuan erre térségre jellemző nevek elemzésében: Figula, Morong, Lemák ( ez esetleg a 'lemkó'= ruszin törzs v. néprajzi elem?), Mézga (itt: kifejezetten cigány név, de ez mindegy), Csanálosi ( =kanális?), Cselenyák, Czine, Kaluha, Kazamér, Grenella. - jó, ennyi elég, nem terhellek tovább. Mindet köszi.
Az Opre összetartozik a korábban felvetődött Opra névvel, amely román eredetű és szavajárási név egy ro. 'Megállj!' jelentésű felszólításból ered. (Kalotaszeg környékén a közelmúltban is lett egy olyan magyar ragadványneve az Opráj, aki magyar nyelvébe ezt a szót keverte indulatszóként.)
Tehát nemcsak a ruszin, hanem a román (ill. román környezetből induló) betelepülést sem lehet kizárni a faluba.
Kerestem a régi magyar komé után, de eddig csak azt egyet találtam, ami már említésre került: a koma jelentésűt. Alternatív magyarázatra eddig sem a személynévim sem a helynévi szakirodalomban nem találtam. Viszont van egy jó munkám a kalotaszegi ragadványnevekről: ez az elmúlt emberöltőben onnan idéze a Koma ragadványnevet, amely az illető által használt jellemző megszólításról vette az eredetét. A Komé szn. < komé 'koma' elnevezésre tehát még jelenkori analógiák is vannak.
Még egy szót ehhez: "a nagyapám nevét Komé-ról Komáromira változtatta a >>hivatal<< (- ez az időszak kissé homályos számomra), majd kb. fél év múlva elnézést kértek, és nejelntették, hogy maradhat a komé név, mert szép régi magyar név, jelentése: vezér".
Ha magamból indulok ki, akkor ezt az 1930-as évekre tenném. Ez a nemzeti romantika egyfajta kora (ez látszik a központból vezényelt, erőltetett névmagyarosítási szándékból is). Ha ezt összeadom azzal, hogy akkoriban a magyar névtan még nem volt annyira kidolgozozz, mint ma, és az is -- tisztelet a kivételnek -- átvolt hatva a nemzeti romantikától, akkor úgy vélhetem, hogy egy ma már tarthatatlan névmagyarázat lehet a hattérben.
Kutattam magamban, hogy mi lehet itt "félreértve". Úgy gondolom, hogy ez a középkori lat. comes 'gróf' szó. A középkori krónikáink használták anakronisztikusan (ill. tkp. az eredeti jelentéséhez kissé visszatérítve) ezt a szót a honfoglaláskori (és az követő) vezérekre. A comes szó az ejtése ugyan /komesz/, de talán a "hivatalban" ülők úgy vélhették, hog yidővel komévá magyarosodhatott (ami nem helytálló). Egyelőre csak ezt a magyarázatot találom a "hivatal" korabeli vélekedésére.
Ezután azon leszek, hogy felkeressek valahol egy adatot erre a 'vezér' jelentésű "szép régi magyar" komé-ra.
Őszinte leszek: előre szkeptikus vagyok. 127 olyan nem összetett főnév van a magyar Értelmező szótárban (ÉrtSz.), amely -é-re végződik, vö. <http://romanid.fw.hu/DT2/?s=%E9%24&a=%5B19%5D&b=2&c=&d=&e=&f=&g=&l=hu&go=Keres%E9s>. (Ebből 14 kiesik, mert ezek a "nőneműsítő" -né végződést tartalmazzák, amelyet az ÉrtSz. képzőnek tekint. valamint kijő az bé, é betűnév, ill. rövidítés is).
Ezek közül ilyen kevés, amely "régi magyar"-nak minősíthető (minthogy a régi magyarban a szóvégi -é rendszerszerűen megrövidült a lé típust kivéve). Így igen csekély annak a valószínűsége, hogy bármely a komé alakú szó régi magyar legyen.
> a nagyapám nevét Komé-ról Komáromira változtatta a "hivatal" [...] Ha 'koma' lett volna, azt talán nem lett volna olyan nehéz idegen szónak vélni, csak ki kellett volna nyitni egy-két Arany János jegyezte Shakespeare fordítást.
Véled, hogy a "hivatal", egy előttünk ismeretelen okból, de úgy tűnik nem önkéntetesen történt névváltoztatás során magyar irodalmi antológiát használna referenciaként? Ebben szkeptikus vagyok.
> Mi, Komék francia ( vallon?) ősöktől származtatjuk magunkat, ( minden dokumentácó és bizonyíték nélkül)
Van francia etomlógia is: ezért hivatkoztam Occam borotvájára, mert valószínűleg a világ összes nyelvén lehet e hangsorra etimológiát adni. Francia esetben: elsősorban a Comet nvet említhetjük, amely bízvást a fr. Côme 'Kozma' kicsinyített alakja.
> a család többszáz éve görögkatolikus, és egy Nyírkáta ( 1950 előtt : Gebe ) nevű faluból, és környékéről (Szatmár m.) származik, amit egy 1910-es népesség-nyilvántarási könyv szerint ~60-70 %-ban (elmagyarosodott) ruszinok lakják.
Válaszodat köszönöm, bár voltaképpen ezt az egy lehetőséget (komé = koma) zárja ki mind a családunk, mind a valamikori nyelvtan professzorom. Ennek oka: a nagyapám nevét Komé-ról Komáromira változtatta a "hivatal"(- ez az időszak kissé homályos számomra), majd kb. fél év múlva elnézést kértek, és bejelntették, hogy maradhat a komé név, mert szép régi magyar név, jelentése: vezér. Ennyi. Ezt persze semmivel nem támasztották alá, s a család is nevetségesnek ítélte meg. Ha 'koma' lett volna, azt talán nem lett volna olyan nehéz idegen szónak vélni, csak ki kellett volna nyitni egy-két Arany János jegyezte Shakespeare fordítást.
Mi, Komék francia ( vallon?) ősöktől származtatjuk magunkat, ( minden dokumentácó és bizonyíték nélkül), ennek ellent mond, hogy 1. a család többszáz éve görögkatolikus, és egy Nyírkáta ( 1950 előtt : Gebe ) nevű faluból, és környékéről (Szatmár m.) származik, amit egy 1910-es népesség-nyilvántarási könyv szerint ~60-70 %-ban (elmagyarosodott) ruszinok lakják. (most is pl: Lemák; Figula; Opre; Dolezsál, stb.). 2. komé v. hasonló szó nincs a franciában, - vezetéknévként jelen van, uígy írva: Komé, de mind feket-afrikai származásúak, - nem hiszem, hogy kameruni őseim lennének:)
A fenti adalékok mennyi segítséget nyújthatnak etimológiai fejtegetésekhez, nem tudom, de bármilyen elképzelést, szívesen fogadnék. Hátha.... Köszi
Komé: Ennyi "adatból" az Occam borotvájának elve miatt csak a a nyelvjárási komé 'koma' megszólítás. Biztosan ismert ez palóc területen, vö. <http://www.rkk.hu/forras/0011/bereznai.html>, ill. székely területen, vö. <http://www.mek.iif.hu/porta/szint/human/szepirod/magyar/kemenyzs/ozvegy/html/r0102.htm>. Ebben az esetben vlsz. szavajárási névről van szó, vagyis olyan ragadványnévről, amit valaki egy hozzá kapcsolható szavajárása után kapott. Persze nem kizárt a családi helyzetre utaló ragadványnévi eredet sem (vagyis ekkor az illető valakinek tényleg a komája volt).
Gyuris: Magyar képzőtlen apanév, tehát egy Gyuris nevű személy után nevezték el a leszármazottait. A Gyuris név a görög eredetű György (< Georgiosz 'földműves') személynév magyar Gyur rövidítéséhez járuló -i és -s kicsinyítő képzőkből áll. (Hasonlóan képződött nevek: Abris <: Ábr(ahám), Bónis <: Bon(ifác), Fóris <: F(l)ór(ián).)
Új felhasználó vagyok, kifejezetten ezen topik miatt regisztráltam. Évek óta lehetetlenség(nek tűnik) kideríteni családnevem jelenteését, származását. Ebbne kérem szépen segítségeteket.
Név: Komé
HA szükséges, később szolgálhatok egy-két adalékkal, de egyelőre nme szeretném befolyásolni az esetleges válaszadók töprengéseit. Köszi K. Zoli
Palincsár ~ Palincsák: Mindkét forma alapja egy Palinec név, amely szerte a környező szlávságban ma is kimutatható, mint személy- és helynév. A név alapja a palina szó, amely egyrészt ‘égetett szesz’-t jelent (vö. a magyar pálinka szót, amely ennek kicsinyített formája), másrészt szlovákul ‘üröm’. Mindkét szó a szl. palitь ‘ég(et)’ ige származéka, így a palina szónak a fenti jelentéstől eltérő jelentése is lehet, pl. akár ‘égetéssel nyert irtás’.
A Palincsár (szlk. Palinčár) végén az -ár tipikus szláv foglalkozásnév-képző, így az alapnévnek ez esetben inkább ‘pálinka’ jelentést tulajdoníthatjuk, a névnek pedig ‘pálinkafőző’-t. Az -ák személynév- és nagyító képző, ez esetben az alapnév inkább egy másik személynév, vagy helynév (de lehet a szesz értelem is, egy ‘nagyivó’-hoz hasonló ragadványnév esetén, ill. a növénynév is). (Nagyító képző: a kicsinyítő képző ellentéte: inkább rosszallást fejez ni, vagy valamihez képesti nagy voltat. Ilyen pl. az -one az olaszban, vö. Piedone ‘nagylábú’ <: pie ‘láb’.)
Ami az -ár > -ák képzőcserét illeti. Amíg a vezetéknevek nem szilárdultak meg, addig az ilyen képzőcserék nem ritkák (a magyart illetően itt nemrég volt példa a Péter ~ Petri apanévpár). Ami az -ár > -ák irányába hathatott, az talán az, hogy az adott közösség a Palincs- alaptagban már nem tudott azonosítani olyan jelentést, amely egy foglalkozásnév alapjául szolgálhatna, ezért cserélte le a foglalkozásnév-képzőt egy igen hasonló másikra, amely gyakoribb a ma már nehezen etimologizálható (ált. személynévi alapú) nevekben; vagyis „értelmesebb” alakra javította. Itt nyelvjárási különbségek is szerepet játszhattak esetleg, mivel a szlovák országos vezetéke telefonkönyvben a 3 Palinčárral szemben 164 Palenčár van (ui. a mai szlovákban a pálinkára utaló szavak i helyett e-vel állnak: a ‘pálinkafőző’ népiesen pálenčiar ~ pálenčár, ill. pálenkár [köznyelvi: páleník]).
Köszönöm szépen válaszodat, megyek szépen lassan tovább, ha időm engedi majd újra.
A L.Pikó-ban biztos vagyok, hogy a motivációs a családi ágak elkülönítése volt, mert Bcsaba betelepítésekor 2 Lipták család is betelepült, az egyik Adonyból, a másik Borsodból, s a 19.sz. elejére igen sokat találtam már.
A Pikó ragadványnév pedig maximum a halfajtára utalhat, semmi dárda.
(esetleg egy kézimunka kifejezésre...pikó a horgolásnál, csipkeverésnél fordul elő, de kizárt, hogy ilyesmivel foglalkoztak volna).
A Dezamics nevet okqn14 vetette fel a 2673-os hozzászólásban; javaslom, hogy vele vedd fel a kapcsolatot: ő tudhat ez ügyben részleteket.
Ő ezt a nevet a XVIII. sz.-ban Kapuvár környékén megjelent szláv nevek közt említi. Ezen adat alapján lehet gondolni a gradistyei horvátokra. Amit egyébként az -ics (< szerb-horvát -ić) végződés is támogat.
Magáról a névről annyi mondható el, hogy jelenkori délszláv adatait nem sikerült találnom, tehát anno mindenki felköltözhetett, vagy esetleg éppen az itteni szláv közösségen belül alakult ki. E név az apanévi típusok közé tartozik, ahol az -ics ~ -ity (< szb-hv. -ić) apanévképző, amely a névadó személy személynevéhez járul, ez esetünkben a *Dezam (amely után állhatott esetlen még egy magánhangzó). Ez a név nem része a jelenkori délszláv névkincsnek, vélhetően idegen eredetű, részleteket és etimológiát nem ismerek.
Ha jól követtem az eseményeket, az egyik hozzászólásnál érintetted a "Dezamics" családnevet. Megköszönném, ha tudnál valamilyen részletesebb tájékoztatást adni eredetéről, jelentéséről stb.
