És a harmadik amiröl szó volt, az a Csobánc és testvére. Ami a négy balatoni-dunaival kb egykorú, de kisebb, és nagyon másképp néz ki.
A Vizibuszok felépítményét meg ugy értem, hogy a hatvanas évektöl a kilencvenes évek elejéig másképp néztek ki (szerintem gyönyörüek voltak, ugy néztek ki mint pl. a Szemes), akkor átépítették, és azota szerintem csúnyábbak lettek. Na az árdekelne, hogy erre mi szükség volt? Az, hogy most a tetöre fedélzetet raktak csak részletkérdés.
Valamivel alacsonyabb a fordulatszám hajómotorban, ez tény. De nem annyival, mint gondolod. Mondjuk 1800 helyett 1500. Egy mozdony is csak a gyorsításkor pörget fel, utána tart. Tehervonatban ez hatványozottan igaz. Minden a megfelelő méretezés kérdése. Egyébként mind az oroszok, mind az amerikaiak ugyanazt a motorcsaládot használják hajóba (tengeralattjáróba is), mind nagy dízelmozdonyba. És ugyanolyan elnyűhetetlenek is (a jobbak ugye). A Nohab mozdonyokban lévő GM-EMD567 típusú motorok több, mint negyven évet lehúztak igen durva üzemmódban, pocsék és hozzánemértő karbantartás mellett. Mozdonyt is 40-50 évre (volt) szokás tervezni...
"Ezzel szemben a hajó folyamatosan egészerővel halad az óriási közegellenállással szemben..."
Hát én nem ma kezdtem hajót vezetni, de nem nagyon tudok olyan hajóvezetőt, parancsnokot, aki egészerővel hajszolja a gépeket az "óriási közegellenállással szemben"
Minden hajónak van egy utazó sebessége, az üzemi forulattal, amin a gépek a legjobban érzik magukat. Ez még a teherhajóknál sem az egészerő.
Nekem mindig azt mondták, hogy mindig legyen a gázkarban anyi, hogy úgy is tudj korrigálni, ha hibázol, hogy ne használj még túlerőt.
Még a mozdonyokkal kapcsolatban.
Javítson ki egy szakember, ha hülyeséget mondok, de a hajóban ezek a nagyteljesítményű dízelek jóval alacsonyabb fordulatszám tartományban dolgoznak, mint a mozdonyokban. Mivel kevesebb a gyorsítás-lassítás, és sokkal tartósabban dolgoznak hosszú ideig azonos fordulatszámon, a hajókban ezek a gépk sokkal időtállóbbak, tartósabbak. Én úgy képzelem el, hogy egy mozdonyban alacsonyabb az élettartama ezeknek a gépeknek.
Igaz, én nem utaztam Caterpillaros hajóval, de a kollégák szerint rengeteget fogyaszt!
Egyszer Rotterdamtól Budapestig jöttünk konvojban egy rajnai teknővel, amiben egy 900-as CP volt, a srác szerint óránként lazán lenyelt 250 litert.
A Lloyd hajókon az 1350-es főgépek 170-180 literel elvannak...
Persze a mozdonyos és a hajós üzemeltetési körülményeket sem lehet igazán összehasonlítani.
Egy mozdony főgépe sosem üzemel folyamatosan esetleg napokig teljes erőn!!
Ott a lendület megszerzése után csak a légellenálás legyőzése illetve a kerekeken jelentkező relatíve alacsony súrlódást kell kiegyenlíteni ahhoz, hogy a vonat egyenletes sebességgel haladhasson.
Ehhez pedig nem szükséges a full teljesítmény leadása.
Ezzel szemben a hajó folyamatosan egészerővel halad az óriási közegellenállással szemben...
Újabb kabinos rendezvényhajó érkezett Bp-re, mely megcélozva a konferenciaturizmust 1200 fős befogadóképességű. A korábban Vitalij Zakrutykin névre hallgató személyhajó teljes külső-belső felújítás után az Európa nevet kapta, és jeln pillanatban a legnagyobb méretű, és befogadóképességű magyar lobogó alatt közlekedő Dunai személyhajó.
Az Árpád-híd felett a Ladik csárda kikötőjénél áll, de a magaspartfal mellett kapott veszteglési engedélyt, úgyhogy horgonyon lesz az állandó helye.
A hajó 7 évig állt a Hárosi-öbölben roncsként. Gép nélkül, kiégett utasterekkel, de ép felépítménnyel. Három vállalkozó vette meg, és Révkomáromban építették újjá. Üzemképessé tették, két db. egyenként 600LE-s Caterpillar gépet kapott.
Nincs ezeknek a hajóosztályoknak valami neve?
Valamint már egyszer kérdeztem, van valamilyen hajóregiszter? Kellene lennie. A Balatonon a vitorlásoknak pl. van.
Azt már írtam, hogy a Csobánc testvérhajója a Pannónia. Ez formára hasonlít az általunk emlegetett 4-esre, de valóban egy mérettel kisebb. A Pannónia Bp-en van, most átalakítás alatt. Ebből is készült még néhány, de nem tudok róluk semmit.
Nincs itt keverés.
Ha összerakjuk, kijön.
Eredetileg volt a Zebegény, az Ercsi, a Szentendre és a Tahi. Ezekre a nevekre én is emléxem. Az első három tényleg a Balatonon nyomult. (Kicsit furcsa is volt, hogy miért vannak dunai nevűek ott, közben meg Pesten volt vízibusz, aminek balatoni neve volt) De ma már nincsenek ott, vagy legalábbis idén már nem láttam őket.
A kérdésem akkor az, hogy a Csobánc az akkor mi? Szerintem ugyanis nem ebből a négyből származik.
A neve nagyon régen Csobánc. Mintha egy mérettel kisebb lenne. A legtöbbször Keszthelyen volt állomásítva (idén is).
A Haláp lett az Attila, ez egészen biztos, mert láttam a felújítását.
A Hortobágy nem az Óbuda? Bár erre FOMA tudná inkább a választ.
A Hegyalja már Várkert néven közlekedik, és azért rondították el a felépítményt (amihez igazából nem nyúltak, csak a kerékállás mögötti tetőrészre tettek egy zártszelvényen fekvő trepnit, és felhúztak egy ponyvát, ezzel csináltak egy sétálófedélzetet. A feljárat egy meredek lépcsőn van a hajó fartükrénél. Kicsit ki is áll kb. 1 méternyit a far hosszában.
Abban is biztos vagyok, hogy a Tahi, és a Haláp tesók, és csak pár év difivel épültek.
Ezek szerint a Haláp lenne az ex Zebegény, ami most Attila néven fut?
A csobánc nem egyedi hajó, ugy tudom vagy három készült belőle, az egyiket Pesten láttam már sokszor. A Zebegénynek még három testvére van, a Bakony (ex Ercsi), a Gulács (ex Szentendre), és a Tahi. Ugy emléxem a 20-as években építették őket a Dunára, 69-ben átépítették őket és az első három akkor került a Balcsira. 1991-ben változott a nevük "táj-jellegűre". A Halápot (ex Zebegényt) évekkel ezelőtt elárverezték, úgy tudom. Szerepelt is Ráday Mihály emlékvédő műsorában. Attila néven vagy ő fut, vagy a Zebegény. Arra a régi kérdésemre, hogy a Tihany-vizibusz (Hegyalja)felépítményét miért kellett elrondítani még mindíg nem tudja a választ senki? A Hortobágy most milyen néven fut?
Ezek szerint azért volt ott is szezon, ha nem is Balatoni méretű. Szerencsére!
Viszont aszem nem lenne rentábilis egy vállalkozást a jelenlegi Tiszai személyhajózásra alapozni, akár tarif, akár charter.
Nem, charterban. A MAHART hivatalos menetrendjében ugyan meghirdették a Tokaj-Sárospatak járatot, de 40 fős létszámhoz kötve. Persze, ha a megrendelő fizet, akkor lehet kevesebb is.:-) Mi úgy mentünk 3 éve, hogy egy 15 fős német csoport jött Sárospatakról, értük ment fel üresen a Hegyalja (ex-Tihany). És ha már felment, akkor bennünket is elvittek és visszahoztak, de az 50 %-os vasúti igazolványt nem fogadták el. Érdekes módon előz évben Tiszacsege ls Jisköre között elfogadták, pedig az is charterjárat volt.
Igazi menetrendszerinti közlekedés a Tiszán csak 1997-ig volt Szeged-Csongrád, illetve Szeged-Kanjiza között (a már sokat emlegetett Sikló-I-el), de sajnos nem igazán jött be. Viszont a sétahjóra volt Szegeden igény, ezért idén csalódás volt sok csoportnak, hogy nem volt hajó Szegeden.
A Tiszai hajózásnak mennyire tett be a román szennyezés? Gondolom a turizmuson érezhető volt, de a belföldi turisták is eltűntek?
A Szentes vonaljáratban jár?
Szegeden is az Óbuda szokta tavasszal rendezni a pontonokat, mivel a Jégvirágokat drágállották az üzemeltetők. Most persze nem igazán lesz választék, legfeljebb, ha lehozzák telelni a Szentest vagy a Csegét. Jut eszembe, múlt hét végén átvonatoztam a tokaji hídon és láttam az egyiket a tokaji hajóállomáson. Valszeg a Szentes volt az.
Itt is csak 5 km-ről volt szó, amíg a szőnyi mólóról feltoltuk a komáromi lekötőre, vagy néha a pontonra, ha belépés nélkül akarták fordítani a hajót...
Ilyenkor persze miénk volt az a megtiszetltetés is, hogy lerámolhattuk a hozott fuvart a lekötőre...
Ilyenkor jól jött az a nagy kötélvezető szem a hajó farán, mert üres uszályt jobb volt vontatni.
Azóta is sajnálom, hogy abban az időben nem fényképeztem még...
Erős szélben azért igen nagyokat szívtunk, főleg, ha üres tankot kellett a mólóra tenni! Mit ne mondjak, volt dirr-durr!!
:-)))
Ennek ellenére uszályozni ritkán látni személyhajót. Nekem is csak kétszer volt, hogy augusztus 20-ra pár évvel ezelőtt személyhajóval toltam ki két TS bárkát a Vigadó térhez. Persze csak két fordulóval sikerült. A Hunyadi szokta a Tanker uszályt a telelőbe vinni szezon végén, de azt is úgy, hogy a másik oldalon egy moszkva segíti a kormányzást.
Inkább pontonozásra használják a személyhajókat.
Egyszer egyik télen a Batthyány téren a Titanic discohajó (akkor még üzemelt) előtt annyira összegyűlt a jég, hogy olyan torlasz képződött, ami már félő volt, hogy leszakítja. Ezért el kellett emelni a stégtől, megfordítani, mert a másik végén a katamarán test nyitottabb szerkezetű volt, és úgy visszatenni. Ezt a manővert egy db készenlétes moszkvával csináltuk meg, mert az összes többi hajó hidegre volt téve.
Nem csak a pestire szokták használni, hanem a passnave felügyelete alá tartzó összes Mahart pontonhoz. Három évvel ezelőttig még a Hernád nevű toló-vontató kisboxer csinálta, de azóta vagy a moszkvák, vagy a Hunyadi az úszódaruval.
(csináltam én is eleget. Volt olyan hogy a Hárosi-öbölből 4 pontont hoztam fel a szárnyas-bázisig, és a Budafoki gázlóban jóformán megállt a moszkva, nem bírtunk haladni. :))))
A BKV kiötőket is mindig a meseflotta egy-egy tagja rendezgette. Vicces volt Hófehérke motoros, amint tol egy pontont, keresztbe rajta a híddal.
:)))
Ááá, igazándiból ebből látszik, hogy akkor ment jól!!
:-))
A dolog úgy nézett ki, hogy a Vásárhelyi volt a kátyer Komáromban, és amikor valamilyen okból be kellett állnia hajógyárba, akkor az kátyerezett, ami kéznél volt. Vonalhajó meg nem akadt erre a feladatra.
Így a mindenféle javításokat rendszerint késő ősszel-téle elején csinálták, így "kézenfekvő" volt, hogy az akkor épp semmittevésre kárhozatott Tahit ugrasztották be.
A kátyerezéshez tökéletes volt, a boxerelést meg muszályból...
(Ha megnézed, a pesti pontonkötésre is személyhejót szoktak használni, igaz, itt az egyik fő ok az volt, amikor ez a gyakorlat elindult, hogy a pontonkötő brigádnak nem volt elegendő hálóhely a tolókon-vontatókon.)
trophy: én úgy tudtam, hogy a másik három a Balatonon volt!?
Az egyikkel biztosan utaztam vagy 20 éve (nem "Csobánc" volt, de nem jut eszembe a neve...).
A Tahiban 400-as Láng volt, legalábbis emlékeim szerint amikor 88-ban rajta voltam egy rövid ideig, akkor még az volt benne.
Mindenesetre piszokul gyors volt azzal a bazi nagy csigával, meg a fogpiszkáló testtel.
Komáromban kátyereztem vele, de rendszeresen lejártunk Szőnybe az olajrakodóra, és a terhes uszályokat boxerelgettük vele.
Személyhajó létére, az egy gép ellenére negyon szépen lehetett vele dolgozni.
Nem egyszer toltunk fel vele úgy két darab ezres tankot, hogy beálltunk az uszályok közé.
Hogy aztán mikor mire cserélték benne a főgépet, azt nem tudom...
A leírás speciel a Csobáncra is illik. A balatoni hajóknak mind ugyanilyen dizájnja volt.
Megpróbálok keresni valami képeslapot.
Ja igen, eredetileg szerintem gőzös volt, nagy réz kürtők is voltak rajta.
