A Lelle m/s-nak a testvérhajójára gondoltál remélem.
Mi a vizen csak orosz vizibusznak hívjuk.
Kettő is van belőle a Dunán. Az egyik, amelyikre Te gondoltál még mindig Ukrán lobogó alatt áll a FOKA-öbölben, ez volt az ami elég rendesen kiégett, de tudtommal a Hárosi-öbölnél, majdnem az MO-s hídnál. Elkezdték a felújítását, egy magánszemély vette meg, és nem kereskedelmi célra akarja hasznlni, hanem családi hajónak.
Csak rájött, hogy a két szovjet harckocsimotor, ami a hajót hajtja bitangul zabál. (szerintem a Lellébe már Rábák vannak). Ha emlékeim nem csalnak nem is neve volt még a hajónak, hanem száma.
A másik, ugyanebből a típusból Vácon áll. 99-ben érkezett az országba, és gyors felújítás után a Beatrix nevet kapta. Egy váci Opel kereskedő vette meg, és rendezvényekre adja ki a hajót, de csak ott helyben. Utastere elég szerencsétlenre sikeredett, mert az eredetileg 120 főre vizsgáztatott hajóba jó, ha 40-50 embert tudnak már csak leültetni, a sok robosztus bútor, és középre betett óriási kerek bárpult miatt. Szintén szovjet tankmotorok vannak benne.
Gyors erőteljes hajók, megbízhatatlan kormányhidraulikával, hatalmas, kihasználatlan géptérrel, de szerintem szép formával.
Lenne egy kérdésem: Tudtok valamit arról az orosz hajóról, aminek az egyik testvére lent van Balatonon (Lelle néven)?
Annyit tudok erről a hajóról, hogy egy ideig a Kopaszi gátnál állt, mivel leégett az elektromos része. Ez év augusztus 20.-a (és előtte) környékén láttam a Batthiány térnél.
Amennyiben tudtok valamit, akkor megköszönném.
Különben bárkinek bármi kérdése van a Balatoni Hajózással kapcsolatban, bátran kérdezzen, mert elég sok mindent tudok róla.
bokika@freemail.hu
Teljesen és végleg átköltözött a Vizirendészet a Belgrád rakpartról, a nemzetközitől a Lágymányosi-öbölbe, a Kopaszi-gátra. Már a pontonjaikat is elszállították.
Valszeg nem ugyanarról beszélünk. Én egészem pontosan az MHD-301-es típusú aluminiumtestű 150 férőhelyes 2*75LE főgépteljesítményű 10deci merülésű 26,52m hosszú magyar exporttermékről írkálok.
Olyannyira Füredi gyártású az első széria, hogy a meseflotta azon tagjait, amelyek még ma is közlekednek, de már új néven szintén még ott gyártották. A Sión hozták fel őket, és a Kék-Duna nevű (ma is közlekedik) a Sióban a híd alatt nem fért el, és legyalulták a fél kerékállását. Az volt a sorozat legmagasabbja. Ez mondjuk már messze nem a klasszikus vizibusz forma.
Tegnap voltam Pesten. A Jókai mellett nem láttam vizibuszt. Amúgy, ha jól emléxem Balatonfüreden nem gyártották a típust, mert aluminiumbol van, és az aluhajókat mind Vácon gyártották. Ezért nem értem hogy hogy rozsdásodatott szét, de most is csak kötözködöm.
A Ráckeve egyébként még az a jó kis rendkívül időtálló szegecses test, azért is az a rész maradt meg a legjobb állapotban.
(Pl. a Hófehérke is ilyen )
Még egy vizibusz eszembe jutott, ami szintén itt van Bp-en, és a régi klasszikus darab. A Sellő nevű (ex. Iluska) a Batthyány téren áll a Jókai mellett. (asszem tán még az is szegecselt tettű, de erre nem mernék megeküdni. Este megnézem! :))
Örülök, hogy említetted a Ráckevét, én hoztam ki a műhelyből a felújítása után 6 éve.
Megvette roncsként egy vállalkozó, és teljesen átépítette, ma már csak a kerékállásáról ismernél rá.
Képzeld üzemben van, naponta lehet látni Bp-en, ma Old Boy néven fut, és a bázis kikötője az Erzsébet-híd pesti lábánál van a Vigadó 10-es ponton.
Nagyon szép lett belülről, a kerékállás mögötti részt sétálóterasznak csinálták meg és emelt trepni járólappal teljesen nyitottan hagyták, de a feléig tető húzódik. Ocsmány piros leengedhető ponyva van oldalról rossz idő esetére. A két eredeti Csepel zümmög még benne, ha éppen zümmög, mert műszakilag hulla a hajó. Az orrészben egy 20-25 férőhelyes utastér van, a kerékállás alatt bárpulttal, és az egészet belülről padlószőnyegezték, még a mennyezetet is textil borítja.
Ha arra jársz nézd meg feltétlen!
Az általad említett "régi" vizibuszok, amelyek felépítménye az a klasszikus vonalvezetésű (mellesleg általam is szebbnek itélt formájú) a Balatonfüredi építésű szériából való. Ilyen Pl. a Balcsin a Szemes m/s, ezután került át a vizbusz építés a Horányi műhelybe, amikor is ez a test és felépítmény egy modernizásláson esett át, ennek eredménye lett az újabb, sokkal négyszögletesebb, kevesebb ívelt formát tartalmazó fazon, melynek pont középen doboz szerű kerékállása van. Ezek közül voltak a Tiszai hajók, a Mahart régi Szentendre motorosa, és egy ilyet láthattál tetővel, sétálóterasszal és ponyvával. Az már viszont nem gyári, hanem utánépített és utólag engedélyeztetett.
A régi tip. vizibuszból látható még a Lágymányos, a Budavár, a Triton (ex. Margitsziget), és valahol kell még lenni az ex. Angyalföldnek is, de arról nincs infom.
Azért ezt így nem jelenteném ki, hogy hozzá nem értő karbantartás mellett...
Legfeljebb annyit, hogy a MÁV nem törődött a mozdonyokkal. A szereők viszont, akik dolgoztak (volna) rajta, messze az (nemzetközi)átlag vasúti szerelő fölötti szakmai tudással rendelkeznek!
A fordulatszám:
Ne keverjük a hajóban üzemelő gép, és a hajógép kategóriákat.
Az "igazi" hajógépek ennél sokkal alacsonyabb fordulatúak.
A Láng gépgyár zseniális gépei (némelyik 70-80ezer órát futott, amíg a hajót szét nem trancsírozták alatta!!) egész lassnaban 50-et forogtrak, egészerőn 110-120-at, ha jól emlékszem.
(Habár már elég régen volt, hogy süvölvény siffjungként a Tatabánya, majd a Dorog, az Inota a Komárom gépházában áhítattal rángattam a telegráfot, meg a szabályzókart, így lehet, hogy rosszul emlékszem!!)
De a Sakál vokál, de a MANN és DEUTZ hajógépek is néhány százas fordulattal dorombolnak.
Azok a gépek, amiket manapság hajókba építenek, már nem "igazi" hajógépek.
Ezeket mozdonyba, kamionba, vagy generátorhoz tervezték, és csak azért kerülnek hajókba, mert ma már egyszerűen nem éri meg ekkora kategóriában hajógépet gyártani. Ugyanis, míg egy hajógéptípus kifejlesztése kb. ugyanannyiba kerül, mint egy ugyanolyan teljesítményű mozdonymotoré, addig a mozdony esetleg több ezres szériájával szemben néhány tíz, esetleg száz darabot lehet belőle eladni!
Így viszont gyakran nem is igazán alkalmasak arra a feladatra, amit egy hajóban kell végezniük.
És ezért fordulhat elő az is, hogy egy gyárilag 1600 LE teljesítményű Cummings gép 1000 LE-re visszafogva, alig 60%os teljesítménnyel üzemelt az egyik hollandus teknőben, amelyen egyszer lotz voltam egy Kelheim-Linz-Kelheim út erejéig...
trophy: ne álljunk neki ismét olyasmin vitatkozni, amihez egyikünk ért, a másikunk meg csinálta...
Soha_egyetlen_olyan_esetet_sem_áttam, hogy valaki is félerővel hajózott volna.
Értem ezt természetesen arra, amikor a hajó rendes menetben volt. Tehát az érzékeltetés kedvéért, pl. amikor egy hajó elindult Mohácsról Budapestre, akkor egészen Hárosig egészerőn működtek a gépei.
Az egészerő minden hajón az a legnagyobb főgép-fordulat, amellyel a hajó rendes körülmények között halad.
Ez_minden_hajón_így_van.
Ez a régi típusú telegráfokon is jól olvasható, és a távvezérlésre való áttérés óta is így van!
És minden teherárú szállítását végző vonalhajón ezzel a fordulatszámmal szokás hajózni.
(Természetesen bizonyos körülmények esetén (pl. zsilpre várás, levárás, előzéshez helyet adás, havaria, későbbi rakodási termin, manőverek) előfordul, hogy ennél lassabban halad a hajó, de ez az össz-üzemidőhöz képest elenyésző...)
E fölött található a túlerő, ami a gépből kihozható maximális fordulatszám.
Az, hogy ez milyen tartalékot jelent, másodlagos kérdés.
Természetesen vannak olyan hajók is, amelyeken bizonyos merülés esetén nem kifizetődő a teljes erő használata. Ezek általában önjáró hajók, ahol a gép kirúgja a hajó alól a vízet, és így annyira húzza a vizet, hogy a hajó lassabban halad, mint kissebb géperő esetén.
A másik ilyen eset az alacsony vízállás, amikor a Venturi hatás miatt nem lehet nagy sebességgel (egészerővel) haladni.
És a harmadik amiröl szó volt, az a Csobánc és testvére. Ami a négy balatoni-dunaival kb egykorú, de kisebb, és nagyon másképp néz ki.
A Vizibuszok felépítményét meg ugy értem, hogy a hatvanas évektöl a kilencvenes évek elejéig másképp néztek ki (szerintem gyönyörüek voltak, ugy néztek ki mint pl. a Szemes), akkor átépítették, és azota szerintem csúnyábbak lettek. Na az árdekelne, hogy erre mi szükség volt? Az, hogy most a tetöre fedélzetet raktak csak részletkérdés.
Valamivel alacsonyabb a fordulatszám hajómotorban, ez tény. De nem annyival, mint gondolod. Mondjuk 1800 helyett 1500. Egy mozdony is csak a gyorsításkor pörget fel, utána tart. Tehervonatban ez hatványozottan igaz. Minden a megfelelő méretezés kérdése. Egyébként mind az oroszok, mind az amerikaiak ugyanazt a motorcsaládot használják hajóba (tengeralattjáróba is), mind nagy dízelmozdonyba. És ugyanolyan elnyűhetetlenek is (a jobbak ugye). A Nohab mozdonyokban lévő GM-EMD567 típusú motorok több, mint negyven évet lehúztak igen durva üzemmódban, pocsék és hozzánemértő karbantartás mellett. Mozdonyt is 40-50 évre (volt) szokás tervezni...
"Ezzel szemben a hajó folyamatosan egészerővel halad az óriási közegellenállással szemben..."
Hát én nem ma kezdtem hajót vezetni, de nem nagyon tudok olyan hajóvezetőt, parancsnokot, aki egészerővel hajszolja a gépeket az "óriási közegellenállással szemben"
Minden hajónak van egy utazó sebessége, az üzemi forulattal, amin a gépek a legjobban érzik magukat. Ez még a teherhajóknál sem az egészerő.
Nekem mindig azt mondták, hogy mindig legyen a gázkarban anyi, hogy úgy is tudj korrigálni, ha hibázol, hogy ne használj még túlerőt.
Még a mozdonyokkal kapcsolatban.
Javítson ki egy szakember, ha hülyeséget mondok, de a hajóban ezek a nagyteljesítményű dízelek jóval alacsonyabb fordulatszám tartományban dolgoznak, mint a mozdonyokban. Mivel kevesebb a gyorsítás-lassítás, és sokkal tartósabban dolgoznak hosszú ideig azonos fordulatszámon, a hajókban ezek a gépk sokkal időtállóbbak, tartósabbak. Én úgy képzelem el, hogy egy mozdonyban alacsonyabb az élettartama ezeknek a gépeknek.
Igaz, én nem utaztam Caterpillaros hajóval, de a kollégák szerint rengeteget fogyaszt!
Egyszer Rotterdamtól Budapestig jöttünk konvojban egy rajnai teknővel, amiben egy 900-as CP volt, a srác szerint óránként lazán lenyelt 250 litert.
A Lloyd hajókon az 1350-es főgépek 170-180 literel elvannak...
Persze a mozdonyos és a hajós üzemeltetési körülményeket sem lehet igazán összehasonlítani.
Egy mozdony főgépe sosem üzemel folyamatosan esetleg napokig teljes erőn!!
Ott a lendület megszerzése után csak a légellenálás legyőzése illetve a kerekeken jelentkező relatíve alacsony súrlódást kell kiegyenlíteni ahhoz, hogy a vonat egyenletes sebességgel haladhasson.
Ehhez pedig nem szükséges a full teljesítmény leadása.
Ezzel szemben a hajó folyamatosan egészerővel halad az óriási közegellenállással szemben...
Újabb kabinos rendezvényhajó érkezett Bp-re, mely megcélozva a konferenciaturizmust 1200 fős befogadóképességű. A korábban Vitalij Zakrutykin névre hallgató személyhajó teljes külső-belső felújítás után az Európa nevet kapta, és jeln pillanatban a legnagyobb méretű, és befogadóképességű magyar lobogó alatt közlekedő Dunai személyhajó.
Az Árpád-híd felett a Ladik csárda kikötőjénél áll, de a magaspartfal mellett kapott veszteglési engedélyt, úgyhogy horgonyon lesz az állandó helye.
A hajó 7 évig állt a Hárosi-öbölben roncsként. Gép nélkül, kiégett utasterekkel, de ép felépítménnyel. Három vállalkozó vette meg, és Révkomáromban építették újjá. Üzemképessé tették, két db. egyenként 600LE-s Caterpillar gépet kapott.
Nincs ezeknek a hajóosztályoknak valami neve?
Valamint már egyszer kérdeztem, van valamilyen hajóregiszter? Kellene lennie. A Balatonon a vitorlásoknak pl. van.
Azt már írtam, hogy a Csobánc testvérhajója a Pannónia. Ez formára hasonlít az általunk emlegetett 4-esre, de valóban egy mérettel kisebb. A Pannónia Bp-en van, most átalakítás alatt. Ebből is készült még néhány, de nem tudok róluk semmit.
Nincs itt keverés.
Ha összerakjuk, kijön.
Eredetileg volt a Zebegény, az Ercsi, a Szentendre és a Tahi. Ezekre a nevekre én is emléxem. Az első három tényleg a Balatonon nyomult. (Kicsit furcsa is volt, hogy miért vannak dunai nevűek ott, közben meg Pesten volt vízibusz, aminek balatoni neve volt) De ma már nincsenek ott, vagy legalábbis idén már nem láttam őket.
A kérdésem akkor az, hogy a Csobánc az akkor mi? Szerintem ugyanis nem ebből a négyből származik.
A neve nagyon régen Csobánc. Mintha egy mérettel kisebb lenne. A legtöbbször Keszthelyen volt állomásítva (idén is).
