Ezt ka'r volt idehozni, mert ez egy kulon tema es semmi koze ahhoz, amirol itt "vita" van.
Kulonben az egesznek rettenetes propaganda ize van.
Bp. 44. Okt. 15.-tol. 45 Jan . 15.-ig volt "nyilas ke'zen." (kb. 90 nap)
Ezalatt felallitottak a "ve'dett ha'zakat" es a gettot, ahol valami ve'delmet azert kaptak.
A Kormany 44. Dec. 22.-en elhagyta Bp.-et.
Etto"l lehet szamitani az u.n. "ve'szkorszak"-ot, amikor a kozbiztonsag fokozatosan eltunt.
Ezrek "legyilkolasa", szemenszedett hazugsag, amire nincs semmi bizonyitek es amit senki se mer cafolni, mert nehogy "nyilas" legyen belole.
A videken meg ugye, mar nem voltak zsidok, ahogy mondjak, szoval mit csinaltak volna a "nyilasok"?
Mondom e'n, akinek az apja 27 "uldozotten" segitett, akikbol mindenki e'lve maradt.
Bocsanat, kiveve egy, aki meg volt remulve, hogy kozel hozzank, a Mester-utca 10-ben nyilas partiroda volt, 2 het utan atszaladt Budara, ahol kesobb egy eltevedt golyotol meghalt.
A hazunk 18 zsidojabol mindenki megmaradt, azzal a ket fiatallal egyutt, akik Auschwitzbolt jottek vissza.
Van egyforma is: Adj ide valamennyit, de ne valamennyit, maradjon nálad is valamennyi! ------------- A 'valós' mennyiség (azaz: mind) és a ki-választott mennyiségekről van szó. váló (mnév) > vála (főnév) > vala ------------ A LÉTIGE A jelen és a múltidőre vonatkozóan a -VÁLIK- szóból alakult ki, nyilvánvalóan események felemlegetése kapcsán:
"ÚGY VÁLT…" > ÚGY VOLT VÁLTAM > VOLTAM VÁLTÁL > VOLTÁL stb.
Jelenidő: (vál-EG) (eg = én) (válok) > VALÉK............(vályok) > VAGYOK (válol) > VALÁL............(vályol) > VAGY (-OL) (válon) > VALA..............(vályon - vá’on) > VAGYON – VAN (Talán azért nincs VALÁN, mert a 'vajon?' szó régebbi alakja ez lehetett.) (válunk) > VALÁNK........(vályunk) > VAGYUNK (vál-o-tok) > VALÁTOK...(válytok) > VAGYTOK (vál-an-ak) > VALÁNAK..(válynak-vá’onnak) > VAGYNAK - VANNAK
Előkotortam én is a fiók aljából egy régi agymenést.
A VAGY a legtöbbet rejtő és a legtöbbet felfedő szó a magyar nyelvben.
VAGY. VÁGY VAGY. VAGY-VAGY. VÁGY-OK. VAGY-OK. Ha VÁGY vagy, akkor is VAGY. Egy ékezet híjján. Minden ami elmúlik csak egy ÉK. Csak egy ÉKezet. Már VAGY. Öröktől VAGY. Csak az ÉKezet zavar a látásban. ÉKet ver az EGYségbe. KETé hasítja. VAGY VAGY. KÉT-SÉG. AZ OTT-HON egy Ékezetnyi távolságban van.
De az ÉK szép is. ÉKesít. Nem megtagadni kell, hanem élvezni, gyönyörködni benne, de tudni, hogy mi. Tudni, hogy a VAGY és a VÁGY nem ugyanaz. Egy ékezet különbség. Csupán ennyi. Ezért olyan nehéz őket megkülönböztetni. Az A a kezdet. A VAGYOK. A VAGY. Rajta az ÉKezet a teremtett világ, a KETTŐ Az ÉK-SZER. Izgalmas, gyönyörű, mulandó. VÁGYból VÉGY el egy ÉKkezetet és VAGY. Az ékezet csak egy apróság, mégis minden ettől MÁS. Csak MÁS. Az Ő MÁSa. De a MÁS nem az eredeti. VAGY-OK A-KI VAGY-OK.
"A 170 napnyi nyilas uralom során a Horthy által július 7-én leállíttatott deportálások újraindultak Adolf Eichmann vezetésével, és a nyilas kormány hozzájárulásával és támogatásával zsidók és romák tízezreit hurcolták kényszermunkára illetve haláltáborokba.[5] A Budapesten maradt zsidók túlnyomó részének vagyonát és lakásait a nyilas kormány elkobozta, az embereket gettóba zsúfolta. A fegyveres nyilasok zsidók ezreit gyilkolták meg a budapesti gettóban illetve a város egyéb pontjain."
Ezek a nyilasok.
Azok, akik a másikat alaptalanul rágalmakkal illetik, az emberi faj legalja. Ocsmány gyűlöletszítók. Senkiházi gerinctelen férgek.
Olyan mint a fenyő,
Ki lent is fent nő,
Letört ága ketté ágaz
Teremt-köréd-kétes ágat
Egyikük Te a másik Ő
Te lenn, és fenn Ő
Mindegyik egy, mindegy
Mert légy lent, avagy fent,
Ő élettel rád éleket fent
Mik élnek,
mint késeken az élek
Azon késekkel jól meg is kent
Te kis jól felkent Kend
És kik már élnek úgy, hogy nem félnek,
nem csorbulnak, fennről jövő fényes fennre növő fenyők is lassan az égig érnek.
És az égig értek.
Én már mindent értek.
Boldog karácsonyfát mind – ém – de kinek?!
Ui:
Na itt nem az én eszemnetségemre szolgáljon tanulságul a dolog, de ezzel a nyelvvel néhány perc alatt ilyeneket lehet. (Mert én csak nyelvészkedem itt, amolyan amatőr szinten)
Nyuszibogyó! Nyekegjél valami érdemit is, hogy lássuk, meg tudod e ítélni, mi a 'butaság'! (de precízen ám!) Addig csak egy vajling nokedli vagy...tele "érzésekkel"...
"...fordulj az olaszokhoz, akiknek sejtelmük sincs, hogy ez a köznyelvi szavuk valójában a magyar KÚR-ból származik."
Azt tudom, hogy szeretsz csúsztatni. Most is ezt tetted... A közös ősi (nosztratikus), alapjában kör jelentésű K#R gyök az alap, mint idézed is. Durva... Pláne az ÍV fényében... ------------------------- KERÍT Proto-IE: *ker(y)-, *krēy- (to separate, to divide) Proto-Altaic: *kuri (wattle, fence - vesszőfonat, kerítés) ----------------- KÖR (round) Indo-European: *ker- (*kerk-, *kerg-, *krenk-, *kreng(h)-) Altaic: *k`erV ( ˜ -ŕ-) Uralic: *kerä rund, rollend; sich drehen, drehen, wenden (cf. also kere Kreis, Ring, Reifen ) Eskimo-Aleut: *karivǝ-
Pesze ott az arany (napszínű) is, és az hogy fenn kifen és fentről jő a fény. (????)
Hiába na ezek a kognációk nem egyszálasak, ahogy ma itt etimolyológizélnek. Vagy ez, vagy az és választanak. (Na persze mondják, hogy ez, ahogy én teszek-veszek nem vezet sehová.)
Az én szituáció ÖZÖNöm erre. Szép csillogó, fényes kövek a tűzhely köré. Szépek ezek és vannak a temészetben, azaz ma is lehet találni. Az ón kicsurran, ha nagy a tűz. Az ég az ég és nappal ha derült színe kék. Szerintem azt hagyjuk békén! (Persze lehet így is, csak nem annyira vallósságos)
Nekem ez az A (víz) a francia 'eau' (ö) szóra hajaz (nem tudom jól írtam-e). És hát ez még az ó-ó-ó avult gall avkorokból származhat. Egy biztos, hogy ódon dolgok ezek. Víz és élet. Ó és Ő. ;-)
Egy osztják ének és szabir vonatkozásai.* Innen ered a nagydobra vert "finnugor eredetünk és nyelvrokonságunk"! Ideje továbblépni, kedves akadékoskodó akadémikusok..
