Közlekedési szakjogászoknak jogászoknak, leendő jogászoknak, közelekdésjoggal foglakozóknak (oktatók, pedagógusok, és a jog alanyai: szabálysértők, bűnelkövetők) részre nyitottam ezt a topikot.
Kedves Balázs! Egy ügyben már segítettél, és a válaszod alapján többet értünk el két hét alatt, mint az elmúlt hét hónap folyamán. Ha van rá mód, most egy másik ügyben kérném a tanácsod, amivel már voltunk ügyvédnél is, de a pénz beszedésén kívül egyéb nem történt. Az testvéremet 4 évvel ezelőtt súlyos motorbaleset érte. Mire kijött a kórházból, és lábra tudott állni, az ügyet le is zárták, és őt hozták ki hibásnak. Azóta a fél oldala nyomorék 50%-ban. Egy 1000 cm3 suzukival ment. Előtte egy kisbusz jobbra indexel, el is kezdett kanyarodni, a testvérem közben mellé ért, de a vezető meggondolta magát, és balra rántotta a kormányt. Ezzel fellökte a motorost. Számomra sem világos hogyan, de nekivágódott egy oszlopnak, a motor kettétört. Az öcsém is hibás tudom,hogy nem váltott sávot, de fel sem merült benne, hogy eltér az előtte lévő kisbusz az iránytól. Több szemtanú is volt, akiket a rendőrök nem írtak fel, és akiket azóta is keresünk, reménytelenül. Egyetlen szemtanú vallomása alapján ítélték a testvéremet vétkesnek, aki idézem " a kismotor visszapillantójából látta az esetet." A szemtanú állítólag már egy ideje nézte a mögötte haladó kocsikat. Ráadásul állítólag azt is látta, hogy az öcsém gyorsan motorozik. A kismotor 60-nal ment, a kisbusz 60-nal ment, akkor az öcsém hogy nem hagyta le őket, ráadásul az öcsém mögött haladó autó is 60-nal ment, mivel az öcsém mielőtt elájult, hallotta, ahogy az úr ezt elmondja a rendőröknek, és akinek az adatai nem szerepelnek az ügyben. A kár több milliós, beleértve a megrongált villanyoszlopot is. Az ügyvéd azt mondta, kezdetnek 400 ezer a szakértő, és az ügy 50-50 százalék eséllyel indul. Lehet ennyi idő után rekonstruálni az esetet? Hogy lehet, hogy egy rakás szemtanú közül, egyet sem írtak fel? Két orvostanhallgató is megállt, és ők segítettek a mentők kiérkezéséig. Ők sincsenek meg. A rendőrségnek elég egy "visszapillantóból"tett vallomás? Válaszodat köszönöm Andi
Jogtudományi Szemle/Közlöny néven van fenn irodalom, ha igaz valahol az ELTE honlapján, csak már nincs meg alink, szoktak lenni jó és érthető cikkek. De javaslom a jogiforum.hu-t.
A tv-ben tett nyilatkozat nem egyezik a vallomással, de az eljárás megindításához elegendő, mint értesülés.
Konkrétan azt láttam, amit írtál: Ferenc körút, szokás szerint dugulva az Üllőiig, Petőfi híd felől jön a villamos a Mester utcához, mögötte kéklámpás. A villamos természetesen megáll a megállóban, a kéklámpás meg mögötte (szorosan mögötte, a megállóperon mellett) áll és szirénázik kínjában. Na most mire számított? Én is természetesnek találtam, hogy a villamos megáll, de aztán eszembe jutott, hogy szabály szerint talán nem kellene, és ezért gondolta a kéklámpás, hogy értelmes dolog mögötte szirénáznia? (Közben megmozdult az álló kocsisor is, és a kéklámpás visszatolatott a megállóból és közöttük tört utat.) Konkrétan akkor, mint BKV-st kérdezlek, mi a szabály, busznál mondjuk, ahol csak 1-2 ember áll a megállóban (hagyjuk a túl spéci négyeshatost), ki kell-e hagynia a megállót a busznak, ha mögötte kéklámpás vinnyog, és kerülni nem tud?
Ez a dolog csak azért jutott eszembe, közlekedésileg, mert hallani néha, hogy valami celebféle nyilatkozik, hogy mekkora szabálytalanságot követett el vezetés közben. És akkor erre a rendőrség rámozdul. Bizonyíték úgy sincs, nem kellene inkább az utcán azonnal megfogható szabálysértőkkel foglalkoznia? Vagy tényleg van értelme egy önbevallással foglalkozni, lehet ez alapján büntetni? Na mindegy...
Ha van valami on-line elérhető irodalom jogi kérdésekről, amik civil aggyal is elérhetőek, akkor azt szívesen elolvasnám (és köszönöm), de ha off-line könyvcímet adsz meg, azért nem hiszem hogy elmegyek egy könyvtárba...
A KRESZ szószerinti érttelmében nem szabad a pirosra sem kijönni, de a 2bizottság" értelmezsée szerint igen, így lett kérdés belőle. Nem is kell volt talán, hanem úgy szólt, hogy ki haladhat-e...
A 2-es: nincs rá külön szabály, mindkét verzió indokolható lenne. Az igen meg a nem is, de az igen a jellemző a bizottság gondolkoásmódját követve, ha nem veszélyeztet. Ugyanis a sebességkorlátozás mindig rizikócsökkentő, de itt megengedett a nagyobb rizikó, szvsz. De a szó szerinti értelemben ilyen kötelezettség nincs a szerencsétlenül sikerült felsorolásban, de az elsőbbség fogalmából levezethető. b) Elsőbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben.
A villamos is benn áll a megállóban, nem elvárás, hogy kihaldjon, csak igyekeznek a körúton segíteni a mentő elhaladását.
Éldezem vagy csak jó zene suzóla rádióban, aminek nem tudom bezzeg címét.:) ON
1-es pont most megy: A KRESZ tankönyvben ill. vizsgakérdésként is szerepel. Igen meg kell és meg lehet szegni a KRESZ szabályait, ha nem jár a személy- és vagyonbiztonság veszélyeztetésével, akár a pirosra is ki kell hajtani.
Irigylem a problémáid, fáradt vagyok, de most erre válaszolok.:)
A kérdés nagyon jó, bennem is naponta felmerül. Azt kell mondjam nincs rá szabály. Hosszú történet. A lényeg: a bizonyítékoknak nincs törvényben meghatározott értéksorrendje, mint a középkorban. Mondjuk egy polgári perben sokat számít egy közokirat... Az alapelv a szabad bizonyítás elve. Így szabadon felhasználható minden, ami a bcs. nyomat hordozza, stb...
Az LB azt hiszem kimondja, hogy a tényállást alaposan fel kell tárni, így önmagában a vádlott beismerő vallosmása nem feltétlen elegendő, azt részletesen vizsgálni kell. részletekre nem emlékszem.
A büntető bírósgon gyakorlattozva igen nehéz probléma ez. Ugyanis sok esetben csak a sértett vallomása áll rendelkezésre, az is egy érdekes szituáció, Talán ez a nehezebb eset. Két nézőpont van: szabad mérlegelés, másik, kell külső objektív körülmény.
Van egy jó könyv most azt olvasom, igaz úgy érzem semmi nem marad mega fejemben: Személyi szabadság és tisztességes eljárás, no ott boncolgatják ezeket a kérdéseket.
Tehát összességében az illető vallomás mellett a tényállás további lehetséges feltárása is szükséges, különben hatályon kívüli helyezési ok lehet. Ha tényállás feltársa sikerült, akkor akár önmagában a vallomás is alkalmas lehet a bűnössé kimondására. Amerikban teljesen bejáratott, pergazdaságossági és filozófiai okokból, ha jól tudom azokból lesz csak nagy ügy (esküdtszéki), ahol ez a beismerés nincs meg.
Még egy kérdésem lenne, ami ugyan nem közlekedési, hanem alap jogi kérdés. Ha valaki beismerő vallomást tesz, és semmilyen egyéb bizonyíték nem szól sem ellene, sem mellette, akkor pusztán csak önbevallás alapján lehet-e büntetni, akár egészen kis szabálysértést, akár súlyos bűncselekményt?
A KRESZ szerint a megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű részére elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását - félrehúzódással és a szükséghez képest megállással - lehetővé kell tenni.
1. Akkor most a pirosnál állva mi a teendő? (egyirányú rész, kerülni nem lehet) Megszeghető a KRESZ egyik pontja a másik betartása érdekében?
2. Mi van akkor ha nem lehet lehúzódni, nincs hely az előzésre, egyirányú utca vagy osztottpályás úttest egyirányú része. Nem csak személyautókra kell gondolni, mondjuk tűzoltó előzne/kerülne egy teherautót. Útépítés miatt még egy 30-as tábla is súlyosbítja a helyzetet. Szabad-e gyorshajtást elkövetni a megkülönböztetett jármű elengedése végett, vagy rossz esetben akár többszáz méteren szépen cammogni kell a kéklámpás előtt?
3. A szűk úton menetrend szerinti busz halad, mögötte jön a megkülönböztetett. Igen ám, csakhogy a busznak megállója van (ahol szintén nincs kerülési lehetőség). Mit kell tennie? Ki kell hagynia a megállót? Milyen joga van az utasnak, akit nem vett fel, nem rakott le?
Ha-ha! Ott parknak se híre, se hamva... Egy sporttelep szerűség előtti koszos, kátyús, fűcsomókkal tarkított földdarabka. Ha ilyen egy park, akkor tényleg én voltam hülye... :D Táblát azért kitehetnének...
Nem ragozom! (próbálom megúszni valahogy :-D) Még egyszer köszi!
Én is így emlékeztem. Sajnos büntettek (kerékbilincs, de nem rakták rá). Azt azért el kell mondanom, hogy a Dagály strand előtti utcán, tiltótábla nem volt, P táblákkal sűrűn kirakott útszakasz (lebetonozott "parkolósáv" tömve autókkal), a P táblákon semmi jelzés, hogy meddig tart stb. Tehát itt légy okos és szabályos. Elvileg 8000 ft a büntetés, kicsit drága strandolás volt...
A kártérítésre vonatkozóan egy óriási fejezet van a kommentárokban, számos eset, és természetesen ezen paragrafuson is alapul ügy. Az eredeti állapotot vissza kell állítani, de kétség kívül nem jellemző, hogy erre lenne gyakorlat. Ugyanis ha az aránytalan teherrel járni pénzben váltják meg és ez a jellemző, legalábbis az autóbalesetek esetén így van.
A biztosító a jívtási költségeket köteles megtéríteni, persze vitathatja, az összegszerűséget, ha pénzben fizetett célszerű olcsóbb szerelőt keresni. Illetve ha nem olyan koros a kocsi, akkor az forgalmi értékcsökkenést és más nem vagyoni kárt is be kell paszírozni Amennyiben ez nem vezet eredményre esetleg meg lehet próbálni a Békéltető Testületet. Az a baj az összeg nagysága akkora, hogy a szakértői díj miatt nem feltétlen éri meg pereskedni, de be lehet persze őket perelni, erre fel kell őket szólítani. Lehet nem éri meg nekik a pereskedés.
Kedves Balázs! Már eddig is sokat segítettél, amit köszönök, de lenne még egy kérdésem. A PTK. 355.§ kimondja, hogy " A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni." Mi annó elmentünk egy ügyvédhez, aki, amikor erre a paragrafusra hivatkoztam azt mondta, hogy valóban van ilyen törvény, de nincs rá joggyakorlat. Nem vagyok gyenge elméjű, de ha van ilyen jogszabály, akkor miért nem lehet azt alkalmazni?. Vagy melyik része nem vonatkozik rám? Nekem kárt okoztak, az anyagi károm 700 ezer forint, de a biztosító nem hajlandó csak 618 e forintot megtéríteni ebből. Mit értelmezek rosszul azon, hogy a károkozó/ez esetben az érte felelősséget vállaló biztosító/ köteles az eredeti állapotot visszaállítani? Én felajánlottam a biztosítónak, hogy itt a kulcs, csinálják meg Ők a kocsit, de nekik nem érte meg, mert egy mazda 323-hoz drága a gyári alkatrész. Vagy tényleg én látom rosszul az egészet? Nincs az a bíróság, amelyik megítélné nekem a teljes kárt? Andi
A kálvária nem semmi. Idővel átér az ügyészségre az anyag, és ott pár hónap (?) alatt döntenek, arról, hogy miként tovább. Vélhetően vádat emelnek. Nos remélhetőleg a biztosítónak ez is elég, és nem várnak mondjuk 1-2 évet a fizetéssel. Az ügyészségnek adni kell egy kis időt (néha én is tapasztalom, hogy elhavaznak) és később írásban jelezni, amiket leírtam, mármint hogy "igyekezzenek". A biztosítóval szintén írásban kell tárgyalni: leírni a részletes kárigényt, a kilóméteróra lefénykepézésének elmaradásából adódó következményeket nekik kell viselni, de itt is kiegyezést javaslok, pl 1,5 év. Szervízkönyv? Nekem bemondás alapján elfogadták, kiegyeztünk, mert pl. egy kis kocsinak általában meg van a futása (pl. női autó keveset megy... elviekben). Ha nincs ennek eredménye neki kell bizonyítani a futást. Ez egyebekben nem befolyásol mindent csak a kopó alkatrészeket (pl. motor, csapágyak). A gumiabroncs már nem ilyen, szemle kérdése. A fő szempont az életkor.
Én nem javasolnáma PSZÁF-et, nem gondolom, hogy az ő dolguk lenne. Azt kell látni, hogy ez ún. magánjogi viszony amelybe érdemben a hatóság nem tudnak beavatkozni, csak pl. bíróság, kmediáció, békéltető testület . Én ezekkel probálkoznék, fordított sorrendben, ha már a biztosító vezérté is megjártam (levélben). Ügyvédet nem javaslok, még korai, csak a pénzt visszük:)))
Üdv Péter Mindenkinek: augusztus 7-23 köött nem leszek!
Kedves Balázs! Azt hiszem valójában ügyvédhez kell fordulnom, mivel olyan hiányosságok mutatkoznak az Uniqa és a rendőrségi ügyintézésben, amivel laikusként már nem tudok megbirkózni. A gödöllöi rendőrkapitánnyal beszéltünk (legalábbis remélem), és közölte, hogy már postán elküldték az általunk kért igazolást az ügyről.Kérdeztük, hogy milyen igazolást, azt mondta, azt nem tudja. Nekünk azt mondták,hogy átadták az ügyészségnek az ügyet, az ügyészség azonban még nem kapta meg. Gondolom, valahol az éterben lebegnek az iratok. Az Uniqa úgy állapította meg a kárösszeget, hogy beírtak egy olyan km állást, amiről fogalmuk sem volt, hogy fedi-e a valóságot, mivel azt elfelejtették lefényképezni, így a hasukra ütöttek (saját bevallásuk szerint), ez által 3 év eltérés van az amortizációban. Ráadásul mindenféle kifogással élnek a kárigényünket illetőleg. A jog ugyan kimondja, hogy a károkozó, vagy éppen az érte felelősséget vállaló biztosító köteles helyreállítani az eredeti állapotot, úgy látom ebben nem partner sem a rendőrség, sem a biztosító. Azt hiszem a következő lépés egy ügyvéd, az ügyészség, és a PSZÁF lesz. Mindenesetre Ön az egyetlen, aki rövid határidőn belül reagált egy levelemre, és ezt szeretném megköszönni!!! Az Ön által leírtak egy kis bátorságot öntöttek belém, hogy ne hagyjam magam. Köszönettel Kozma Andi
Úttest és járda közötti parkolásról nekem egy eset jut eszembe a szomszédommal: egyirányú kertvárosi utca, viszonylag kevés átmenő forgalommal. Járda nincs. Kerítés előtt, tehát a kerítés és úttest között a szomszéd előtt 1m, előttünk egy autónyi hely van. (annak idején ez az oldala az utcának megegyezett, hogy beljebb teszik a kerítést, amikor épült az utca 1971ben). Szomszéd feljelentett a közter.fel. nél, hogy kötelezzen engem az udvarba való beállásra, mert ő balfasz, nem fér el, nem tud tőlem rákanyarodni a kapujára, ééééén akadályozom a szemetesautó, csilingelő autó közlekedését, holott én nem állok 1 centit sem az úton, ő meg 1,5 métert. Közterfel hivatalból kijön, fényképez, röhög, határoz, kijön, tájékoztat, hogy ez hülye, mit akar, de nekik el kell járniuk, ha már hivatalosan panaszt tett. Most már van róla határozatom, hogy akár 3 autó is egymás mögött megállhat előttünk. Pláne az egészben, hogy akkor ők vállalkoztak, de nem kértek telephely-engedélyt az önkormányzattól, (2000-ért feljelenthettem volna őket), és a kisteherautó nem tudott ráfordulni a kapura. Azóta kiszélesítették a beállót, és lám már nincs is problémájuk.
Sajnos ilyen a KRESZ, már nem egyszer nekifutottak, hogy rendbe rakják. Azon én is sokat gondolkodtam, hogy a jogszabályok az embereknek szólnak, mégis spéci ismeretek kellenek, hogy értelmezni lehessen.
Így is úgyis alatt azt értem, hogy nem kizárt az általad említett értelmezés, de én inkább másikat ismerem, mint gyakorlatot.
Ez a legnagyobb bajom a jogszabályokkal (amit már az előbb egy másik témában is kérdeztem Tőled), hogy az egymás mellé rendelt elemeket nem világos hogy hogyan kell együttesen értelmezni, illetve logikai relációba kapcsolni.
Konkrétan, ha le van írva az (1)-ben, hogy hol szabad megállni, és ott figyelembe veszi a (2)-(5) eseteket is, akkor szerintem, így együtt ennek teljes egységet kell alkotnia, tehát a megállás minden esetére vonatkoznia kell (már ott, ahol amúgy a KRESZ érvényes). Ezzel szemben utána ott van még a (8) bekezdés, ami külön definiálja a járdán parkolás lehetőségeit. Minimum az lenne a korrekt, hogyha az (1)-ben utalnának a (8)-ra is, nem csak a (2)-(5)-re.
Borzasztó, hogy elvileg mindenkinek ismernie kell a rá vonatkozó jogszabályokat, de hiába elérhető a jogszabály, ha annak értelmezésére 5 év tanulás és 15 év szakmai gyakorlat kell....
Azt írod: "És lehet így úgy értelmezni." Kösz, korrekt. egyik rendőr így értelmezi, másik meg úgy. Egyik önkormányzatnál parkrongálás, a másiknál nem.
"de ha csak az úttesten lehetne megállni, akkor nem lenne pl. a megállni tilos alatt tiltó kiegészítő tábla, ha máshova ki akarnák terjeszteni a tilalmat pl. útpadka)." Ilyet csak lakott területen kívül láttam, ott pedig a jogszabály az úttesten kívüli megállást preferálja. De mondjuk ha van erre példa lakteren belül is, akkor is furcsa egy fordított gondolatmenet.
Ugyanilyen furcsa fordított gondolatmenettel a BKV vonaljegy átszállásra is jogosít, mert ráírták, hogy bélyegzős érvényesítés esetén 60 percig érvényes. Na most, mivel egy vonal menetideje kisebb mint 60 perc, nyilván nem írták volna rá ha ezzel nem lett volna valami külön céljuk. Vagy az lett volna ennek a célja, hogyha egy járat véletlenül 60 percnél tovább megy a dugóban (mondjuk Rákospalota - Pasarét) akkor a 61. percben megbüntessenek? Ugye nem?
rviden: ez igaz, amit mondasz, de csak önmagában. És lehet így úgy értelmezni. de ha csak az úttesten lehetne megállni, akkor nem lenne pl. a megállni tilos alatt tiltó kiegészítő tábla, ha máshova ki akarnák terjeszteni a tilalmat pl. útpadka).
Azért vannak a megállási tilalmak [40. § (5) bek.], mert csak ott tilos megállni, ahol felsorolja.
"Lehet parkolni út széle és járda között található füves területen ... ?" "elviekben aa KRESZ szerint alapesetben nem tilos."
A KRESZ 40 pgf. szerint az úttesten kell megállni, illetve lakott területen kívül lehetőleg az úttesten kívül. Van még a rendelkezés a járdáról is, de a jelzett terület ugye nem járda. Tehát szerintem lakott területen belül csak akkor gördülhet le az autó kereke az úttestről, ha a járdán parkolást tábla engedi, vagy magánterületre hajt be az autó.
Ettől függetlenül egy nem kiemelt szegéllyel kiépített külvárosi/kertvárosi/falusi lakott területen szerintem az az életszerű, ha az ember lehúzódik az úttestről ha teheti.
Nem sokat lehet tenni. Sajnos ezek az eljárások nagyrészt objektív körülmények miatt elhúzódnak. de mivel a tisztességes eljárás mindenkit megillet, így a sértettek célszerű ha írásban jelzik a nyomozóhatóság számára, hogy kifogásolják az ügy elhúzódását, és hogy a biztosító nem fizet addig. Ha ez sem jár sikerrel a nyomozást felügyelő ügyészséget is meg lehet keresni. Ilyen esetekben jellemzően a szakértői vizsgálat az ami miatt elhúzodik egy-egy ügy, meg hogy piszkos sok van belőle. Mindig hangsúlyozni kell a sértetti pozíciót. Ha ez sem sikerül alaposabban megnézem a hivatkozást.
A biztosító felé pedig be kell nyújtani egy szép részletes kárigényt, vagyoni nem vagyoni kárra vonatkozóan. A jármű elszállításától kezdve, a kezelési, gyógyszerköltségeken át a kiesett munkabérig mindent, fel kell hívni a figyelmüket, hogy a kártérítés nyomban esedékes, így a károkozás pillanatától megillet titeket a késedelmi kamat. A részletes kárigény és ez a késedelmi kamat talán motiválja őket. Érdemes felajánlani, hogy eltekintetek a késedelmi kamattól, ha 30 napon belül fizetnek. Fel kell hívni arra is a figyelmet, hogy az okozó a felelősségét elismerte. E tekintetben érdemes kikérni a nyomozás iratait, hátha kiadják a vallomását, ugyanis a sértettnek idővel ezt is joga van megismerni.
Sajnos az ilyen ügyekben a biztosító szereti bevárni a döntést, pedig a polgárjogi viszonyhoz a büntetőügynek nem sok köze van.
A kárigény érvényesítésének további módja is vannak. Egyrészt ha az okozó beismeri bűnösségét, akkor közvetítői eljárásra is lehetőség van, ha az ügyész engedélyezi, hogy vállalja a kár megtérítését.
Emellett a sértettek megpróbálhatják a büntetőeljárásban a polgárjogi igényüket érvényesíteni (ezt általában a bíró egyéb törvényes úttra utasítja, ha bonyolult igény).
Így ha a biztosítóval sem siekrül megállapodni mind a károkozó, mind a biztosító beperelhető, akár még akkor is, ha nincs jogerős határozat, ugyanis az valószínűleg még évek kérdése is lehet.
Ha újabb levél jött az vélhetően már a határozat lesz. Igen ha jól tudom csekken kell befizetni. Másra nem lehet számítani. Legfeljebb ha nagyon lelkesek szabálysértés is csinálnak hogy szabhassanak ki büntetőpontot.
